A reblog.hu-n való regisztráció időpontja, a reblog.hu megtekintése során
rögzítésre kerül az utolsó belépés időpontja, illetve egyes esetekben -
a felhasználó számítógépének beállításától függően - a böngésző és az
operációs rendszer típusa valamint az IP cím.
Ezen adatokat a rendszer automatikusan naplózza.
Süti beállítások
Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra,
illetve profilinformációk tárolására alkalmas - jelsorozat, melyet a szolgáltatók
a látogatók számítógépére helyeznek el...
A szolgáltatást a Mediaworks Hungary Zrt.
(székhely: 1082 Budapest, Üllői út 48., továbbiakban: „Szolgáltató”) nyújtja
az alább leírt feltételekkel. A belépéssel elfogadod felhasználási feltételeinket.
Jelen Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztató célja, hogy a Mediaworks Hungary Zrt. által tárolt adatok
kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint a Társaság által üzemeltetett
honlapokon történő regisztrációval kapcsolatosan tájékoztassa az érintetteket.
Karácsonykor sokaknak csomagolják be az ünnepi asztalról maradt ételeket – akár akarják, akár nem. Ezért egyesek hazaérve azonnal a kukába teszik a csomagot (tegnap láttam ilyet kutyasétáltatás közben). Ahelyett, hogy ilyen méltatlan és pazarló módon végeznék ezek a falatok, inkább alakítsd át őket szünidei különlegességekké. Így változatosabbá teszed az étrendet, nem unod meg az ételeket, és nem is romlanak rád a sok szeretettel elkészített falatok. Az alábbi receptekhez használhatsz bármilyen húsos, halas, sonkás vagy gombás tölteléket, apróra vágott maradék sült húst is, ami lehet natúrsült pulyka, vagy rántott hús (akár bundájától megszabadítva), esetleg húslevesből kimentett főtt csirke.
Maradék rizs
A főtt rizs remekül fagyasztható, tehát ha csak ez a problémád (hogyan tárold), akkor máris meg van oldva. Amennyiben ennél kreatívabb megoldásra vágysz, válogass az alábbi ötletek közül! Hamis burrito:
főtt rizst, konzervbabot vagy apróra vágott maradék sült húst, nagylyukú reszelőn lereszelt sajtot, illetve maradék párolt zöldségeket beletekersz készen kapható réteslapba, és forró sütőben 20 perc alatt megsütöd. A rizs mellé tehetsz maradék töltött káposztát is, ebben az esetben szedd szét a gombócokat, a darált húsos keveréket keverd a rizshez, a káposztaleveleket pedig széthajtogatva fektesd a réteslapra. A kész tekercset szeletekre vágod, majd ízlés szerint majonézzel vagy ketchuppal meglocsolod. Annyi macera van csak vele, hogy felhasználás előtt a réteslapokat rétegenként át kell kenni egy kis olajjal (de tényleg elég leheletvékonyan), hogy ne ragadjanak össze. De persze használhatsz hozzá készen kapható tortillalapot is. Sőt, a rizs mellé a maradék halrudacskákat is beteheted a tekercsbe.
Tojásos rizs:
amikor a villával kissé felvert tojáshoz kevered a maradék főtt rizst, és egy forró serpenyőben lepénynek megsütöd. Adhatsz hozzá apróra vágott bacont, sült húst, zöldséget, amit találsz a hűtőben.
Rizsgombóc:
a maradék rizst és az apróra vágott maradék sült húst egy tojással összedolgozod masszává, szórhatsz bele szárított zöldfűszereket is az ízesítéshez. a masszából vizes kézzel gombócokat formálsz, azokat meghempergeted zsemlemorzsában, sütőpapíros tepsire egymás mellé lerakod, és tűzforró sütőben (230 Celsius-fok) 15-20 perc alatt megsütöd. Ha nem sima rizs, hanem zöldséges rizibizi volt a maradék, annál jobb! A töltöttkáposzta töltelékét is újrafogalmazhatod így. A rizst összekeverheted villával szétnyomkodott, prézlibundától megfosztott halrudacskával is. Sütheted fritőzben is.
Gombás piláf:
Egy doboz leszűrt konzervgombát összepárolsz egy fej vöröshagymával és kis fokhagymával, sózod, borsozod, majd hozzákevered a rizst – öt perc alatt kész.
Töltött paradicsom:
a paradicsomok tetejét levágod, egy kanállal kiszeded a magos belsejét, majd megtöltöd maradék rizs, apróra vágott maradék hús, maradék leveszöldség keverékével. A töltött paradicsomokat egy sütőpapírral bélelt tepsibe állítod, megszórod a tetejüket sajttal és közepes lángon (170-180 Celsius-fok) 25-30 perc alatt megsütöd, amíg megpirul a paradicsom teteje.
Maradék krumpli
Ezt lehet, de nem ajánlott fagyasztani, mert kásás állagúvá válik. Serpenyős vagy sütőben sült tortilla:
a felkockázott főtt krumplit egy kis apróra vágott füstölt lazaccal, felaprított kaliforniai vagy kápia paprikával és néhány tojással összekevered. Beleöntöd egy sütőpapírral bélelt kerek tortaformába, és 180 Celsius-fokos sütőben 30 perc alatt összesütöd. A füstölt lazac extra hozzávaló, helyettesítheted baconnel vagy más füstölt hússal.
Burgonyás palacsinta (latke):
maradék krumplipürét negyedannyi liszttel, 1-2 tojással, kis snidlinggel vagy reszelt vöröshagymával összekeversz, és serpenyőben vastag palacsintának megsütöd reggelire. A masszát mokkáskanálnyi sütőporral lazíthatod.
Töltelékes rakottkrumpli:
az egész főtt krumplikat felkarikázod, a töltött csirke töltelékét és a csirkehúst felkockázod, vágsz még bele kolbászt, felszeletelsz pár főtt tojást, és ezeket rétegezve lerakod egy hőálló üvegtálba vagy kiolajozott tortaformába. Az egészet leöntöd egy pohár megsózott tejföllel, amibe belekeversz 1-2 tojást, és közepesen forró sütőben 30-35 perc alatt összesütöd.
Póréhagymás krumplileves:
a maradék krumplipürét összefőzöd harmadannyi 10 százalékos főzőtejszínnel és annyi tejjel, hogy jó sűrű krémlevest kapj. Egy serpenyőben egy kis baconön üvegesre párolsz felkarikázott póréhagymát, amit hozzákeversz a krémleveshez.
Maradék beigli
Ez is jól fagyasztható önmagában, de inkább használd fel másképp. Akármilyen guba:
a maradék beiglit felkockázod, hőálló tálba teszed, és leöntöd annyi tejjel, hogy jól megszívja magát. Utána közepes lángon 20-25 percig sütöd, hogy a teteje szép aranybarna legyen. A tejhez keverhetsz egy kis rumot vagy vaníliakivonatot.
Pudingos rakott:
a szeletekre vágott beiglit lerakod szépen egy sütőpapírral kibélelt tortaformában vagy üvegtálban, és rétegenként leöntöd néhány kanál vaníliapudinggal. Amikor megvan az utolsó réteg is, és félig már kihűlt, beteszed a hűtőszekrénybe legalább 1-2 órára. Miután megdermedt, úgy szeletelhető, mint egy torta. És egyébként bírja a fagyasztást is, de kizárt, hogy erre sor kerülne.
Három évvel ezelőtt a maják szent tava, a Guatemalában található Atitlán-tó és környezete fuldoklott a műanyaghulladékban. A helyieknek dönteniük kellett: ha ez így megy tovább, elpusztul a tó élővilága és vele a partján élő emberek is, hiszen megélhetésüknek több szempontból is a tó a forrása: onnan származik az ételük, illetve a turizmusnak köszönhetően a bevételük. A tó viszont haldoklott.
A 90 százalékban őslakos származású helyiek önkéntes munkával minden egyes nap 300-400 kiló műanyaghulladékot szedtek össze a parton és a tóból. Olyan mértékben kezdett a vízben elszaporodni a cianobaktérium nevű, mérget termelő moszat, hogy a tó vize lassan ihatatlanná vált, és veszélyes volt a vízbe menni. A lakosok tüntetést szerveztek, levelet írtak a kormánynak, hogy segítsen megtisztítani a tavat a műanyaghulladéktól. Ám mivel nem kaptak választ, úgy döntöttek, a maguk kezébe veszik a sorsukat.
A tó mentén több település található, közülük elsőként San Pedro La Laguna vezetése lépett: elhatározták, hogy ők fognak példát mutatni a többieknek és az egész világnak fenntarthatóságból.
A polgármester 2016-ban kihirdette, hogy a településre nem hozhatnak be új műanyagot, és betiltotta a műanyagszatyrok, szívószálak és habosított műanyag ételtárolók (tálcák, poharak) használatát. Ezekből volt ugyanis a legtöbb az összeszedett szemétben. A tiltást megszegőket súlyos bírsággal fenyegették meg: a magánszemélyek 300 qetzal, a vállalkozók 15 ezer qetzal büntetésre számíthattak. (A szegényebb régiókban 1200-1300 quetzal a havi jövedelem.)
A polgármester és csapata házról-házra jártak, és a lakosok meglévő műanyagszatyrait többször használható táskákra cserélték teljesen ingyen. Ezeket a táskákat a közeli Totonicapán népművészei kézzel fonták újrahasznosított műanyagból és gumiból. A polgármester igyekezett a 13 ezer lelket számláló település minden felnőtt lakosát meggyőzni az intézkedés szükségességéről, mert tudta, hogy enélkül nem fog menni.
"Nagyon nehéz volt lemondani a műanyagról, mert annyira megszoktuk. Azóta viszont újra banánlevélbe vagy papírba csomagoljuk az élelmiszert a boltban, a tortillát konyharuhába tesszük, és a fonott kosárban visszük haza a megvásárolt homikat", mondta egy helyi nő a Naturaleza Gurú spanyol nyelvű ökoblognak. Ha megtelik a kosár, a kötényükbe pakolnak, mint nagyanyáik. Visszaléptek a múlt csomagolóanyagaihoz azért, hogy legyen jövőjük.
DW
A polgármester kezdeményezését a guatemalai műanyagipari tanács próbálta megtorpedózni, mondván, a műanyag az emberiség egyik legjobb találmánya, és hogy San Pedrónak inkább a hulladékgyűjtési és -tárolási infrastruktúráját kellene fejlesztenie a tiltás helyett. Akkorra viszont már a helyiek is a vezetőjük mellé álltak, mert felismerték, hogy a műanyagmentes élet az igazi lehetőség arra, hogy megmentsék a tavat.
"Azt mondják, forradalomra van szükség a változáshoz. Csakhogy a forradalomhoz nem fegyverek kellenek, hanem azzal érhetünk el változást, ha mindannyian alapjaiban megváltoztatjuk az életünket", mondta Mauricio Méndez polgármester egy interjúban.
A vulkánokkal övezett Atitlán-tó a maja hitvilágban az a hely, ahol a hegyek istenei találkoznak a földiekkel. A tóban állítólag egy elsüllyedt maja szentély is található. Az Atitlán a jelképe lett Guatemalában annak a mozgalomnak, hogy az élővizek kapjanak különleges státust, illetve hogy vége legyen a környezeti rasszizmusnak. Utóbbi alatt azt értik, hogy az őslakosok szerint a guatemalai kormányzat eltérő módon finanszírozza az őslakosok és a fehérek lakta településeket. Az ország mezőgazdaságában nemzetközi cégek vannak jelen, amelyek a természeti forrásokat nem fenntartható módon kezelik, volt már példa egy folyó elterelésére. Az Atitlán-tó természeti csoda és turistaparadicsom, de mivel őslakosok lakta régióban található, kimarad a központi fejlesztésekből -- ez a környezeti rasszizmus.
Az elmúlt három évben San Pedro lakosai megtanultak egyszerhasználatos műanyagok nélkül élni. Persze, a tartós műanyag továbbra jelen van az életükben, például az esővízgyűjtő tartályok, az edények és más többször használható használati tárgyak formájában, de az átlagos műanyaghasználatuk 90 százalékkal csökkent. "A sört sem isszuk szívószállal, akkor az üdítőt miért innánk azzal?", tréfálkozott Victor Gonzáles, a helyi tervtanács vezetője.
A műanyagmentességnek köszönhetően föllendült a turizmus: 40 százalékos emelkedést tapasztaltak alig két éven belül. Természetesen az idelátogatókra is vonatkozik a műanyagtilalom, de ez szemlátomást nem zavar senkit. Sőt: egyre több amerikai és európai telepedik meg a környéken. Méndez és Gonzáles reméli, hogy kezdeményezésükhöz a többi szomszédos település is csatlakozik, így tisztelegve a maja hitvilágban fontos szerepet betöltő Földanya előtt.
San Pedro további zöld fejlesztéseket tervez, például szennyvíztisztító telepet, LED-közvilágítást, illetve hogy fejlesszék a hulladékok újrahasznosítását a használati tárgyak és bútorok előállítása során. Remélik, hogy ezek az erőfeszítések nemcsak a környezetre lesznek jó hatással, hanem a lakosok megélhetésére is. "A te szemeted a mi szerencsénk", foglalta össze Méndez polgármester.
"Vegyünk neki hóláncot", mondta a minap mellettem a hipermarketben egy hatvanas anya a harmincas fiának. "Á, dehogy, van már neki hat", utasította el fia a kérést. A fél füllel elkapott párbeszédtől nekilódultak a gondolataim: milyen családtag lehet, akinek már hat hóláncot ajándékoztak? Ha magára ismer, innen a távolból megnyugtatom, hogy idén karácsonykor más meglepetésre számíthat, de korántsem biztos, hogy az nem megy egyenesen a kukába.
Az ünnepi szezonban világszerte 25 százalékkal több hulladék képződik a háztartásokban, és ha ehhez hozzávesszük, hogy csak a Kínából Európába importált, minimum 4 ezer tonna ajándéknak mennyi volt gyártási és szállítási károsanyag-kibocsátása, hát nem áll jól a mérlegünk. Ráadásul egy csomóan teljesen fölösleges dolgokat veszünk összességében óriási pénzekért, csak mert dolgozik bennünk a lelkiismeret, hogy karácsonykor mindenkinek muszáj valamit adni. E fölösleges dolgok a szemétben végzik, némelyik már Karácsony másnapján. (Korábbi cikkem: Mit ajándékozz annak, akinek már mindene megvan?)
Lehet, hogy egyszer azt fogjuk gondolni, hogy a legjobb ajándék az, amit nem is veszünk meg, de ma még ettől a nézettől távol vagyunk. A második legjobb ajándék, ha tárgyak helyett élményt ajándékozunk, legyen az egy színházjegy, állatkerti belépő, utazás, wellness. Végszükség esetén pedig ott a jolly joker: a vásárlási utalvány. Ezt arra költheti a megajándékozott, amire akarja, és nem fordul elő, hogy a hetedik hóláncot kapja, mint a fenti példában.
Ezzel is csökkentheted a karácsonyi hulladékhalmozást:
1. A mi családunkban az a szokás, hogy nem használunk csomagolópapírt, hanem évek óta ugyanaz a 6-7 ünnepi papírtáska cirkulál a családtagok között. Hol kapjuk benne az ajándékot, hol adjuk benne. Mindenki tesz mellé egyéni üdvözlőkártyát, a táska pedig arra a fél órára tökéletesen betölti a funkcióját, utána megy a szekrénybe.
2. Ha mindenképpen csomagolni akarsz, alkalmazd a gyűréstesztet egy darag csomagolóanyagon: a papírt össze lehet gyűrni, a műanyagfólia visszaugrik eredeti alakjára, innen felismered.
Azért nem szabad műanyagfóliát használni, mert nem újrahasznosítható. De a papír csomagolóanyag sem újrahasznosítható, ha csillámos vagy fényes bevonatú.
4. Törekedj arra, hogy növényi gyantából, méhviaszból vagy szójaviaszból készült gyertyát és mécsest vegyél/ajándékozz, ezek természetes úton lebomlanak és nem füstölnek. A nem zöld gyertyák és mécsesek a kőolajszármazék paraffinból készülnek, és égetés közben károsanyagot bocsátanak ki, ami sem neked, sem a környezet számára nem egészséges. Megfájdul a fejed az égő gyertya mellett? Így jelzi szervezeted a problémát. De ne fújd el a gyertyát bent, hanem óvatosan vidd ki a szabadba, és ott oltsd el.
5. Kérlek, ne vegyél új ruhát karácsonyra magadnak, legfeljebb a gyerekeknek, ha már kinőtték az ünneplőjüket. Mi felnőttek meg tudjuk oldani a kiöltözést az elmúlt években felhalmozott készletekből. Hiszen egy átlagos nő szekrényében 22 olyan ruha van, amit még nem vett fel, egy férfiében pedig 19 darab. Még egy statisztika: Angliában karácsonykor 80 ezer tonna régi ruha megy a szemétbe. Minden EU-állampolgár évente átlagosan 12,66 kg ruhát vásárol. A megvásárolt, majd kidobott ruhák alig 1 százalékát hasznosítják újra új öltözetekben, a többi anyag megy a hulladékégetőkbe vagy -lerakókba, mert a textilipar nem tart ott a fejlesztésekben, hogy képes legyen megoldani a textíliák újrahasznosítását.
6. Ne vegyél új karácsonyfadíszeket. Tudnod kell, hogy a gömbök és egyéb díszek általában olyan műanyagból készülnek, ami nem újrahasznosítható. Az angyalhaj sem.
8. Vásárolj helyi élelmiszert. Elhiszem, hogy menő dolog a reklámban látott lazacot felszolgálni, de gondolj bele, hány ezer kilométerről szállították ide azt a halat, méghozzá hűtve, vagyis sokkal több üzemanyagot felhasználva, büdös dízelfüstöt kipufogtatva.
9. Ne használj az ünnepi vendéglátáshoz egyszerhasználatos műanyag- vagy papírtányérokat, -poharakat, -evőeszközöket. Igen, lehet, hogy a rokongyerekek eltörnek egy üvegpoharat, ezt el kell fogadni.
10. Nappal ne kapcsold fel a díszkivilágítást. A LED energiatakarékos, de nem ennyi, nem ilyen sokáig bekapcsolva.
11. Ha megérkeztek a vendégek, vedd le a fűtést akár 2 Celsius-fokkal is, mert szépen belehelik a szobát. Utána persze szellőztess.
12. Amikor ti mentek rokonlátogatásra, ne hagyj stand-by állapotban semmilyen elektronikai kütyüt, hogy egy kicsit mérsékeld az ünnepi áramfogyasztásodat.
13. A műfenyők 85 százaléka Kínából érkezik. Számítások szerint egy műfenyőt legalább 20 évig kell használni ahhoz, hogy a gyártása és ideszállítása során képződött környezetterhelés ki legyen egyenlítve. Itt találsz 57+3 ötletet ahhoz, hogy miképpen legyen karácsonyfád fenyő nélkül, de ha ez nem volna elég, összegyűjtöttem még 34+6 ötletet ehhez. Csak győzzed végignézni!
14. Ne főzz, ne süss többet, mint amennyi valóban szükséges, és ha mégis maradna étel, törekedj a maradékmentes újrahasznosításra. Évente 1,3 milliárd tonna étel kerül a szemétbe világszerte. Gugli a barátod, ezernyi ötletet találsz ehhez a különféle receptoldalakon. Ha olyan ételt kapsz ajándékba, amit nem szeretsz, vidd el, tedd ki a rászorulóknak.
ÜTEMTERVNEK MEGFELELŐEN HALADNAK A MUNKÁK A HÍDREKONSTRUKCIÓS PROGRAM I/3. ÜTEMÉBEN.
A NIF Zrt. beruházásában megvalósuló Hídrekonstrukciós program keretén belül eddig hat darab műtárgyat építettek át, a projekt I/3. ütemében további három híd újul meg. Az átépítés a vasúti közlekedés – egy vágányon történő – folyamatos fenntartása mellett folyik.
KÉP: NIF Zrt.
Farmoson a Hajta-patak-híd teljes teherhordó szerkezete megújul, ezzel a műtárgy alkalmassá válik a 160 km/h sebességű szerelvények átvezetésére is. További fejlesztésként szélesebb és biztonságosabb üzemi járda épül. A híd átépítése két ütemben zajlik: az I. ütem (a jobb vágány hídszerkezet átépítése) 2020. június 20. és 2020. augusztus 30. között valósult meg, míg a II. ütem (a bal vágány hídszerkezet átépítése) tervezetten 2021 nyarán történik.
A tápiógyörgyei Tápió-patak-híd felszerkezet átépítése 2020. augusztus 31-től vette kezdetét. A jobb vágány elbontása és átépítése befejeződött, a 2020. október 24-i sikeres forgalomba helyezést követően megindult a vonatforgalom a jobb vágányon. Jelenleg a bal vágány felszerkezet bontása zajlik.
A tápiógyörgyei Ilike-ér-híd munkái előreláthatóan 2021 tavaszán kezdődnek el.
KÉP: NIF Zrt.
A hidak olyan korúak és műszaki állapotúak, hogy a rendszeres karbantartás ellenére is esedékessé vált teljes felújításuk. A fejlesztésnek köszönhetően nem csak a hidak újulnak meg, hanem a távlati sebesség és a tengelyteher-emelés is lehetővé válik.
A műtárgyak Natura2000-es területen találhatóak, így a kivitelezés során különösképpen törekedni kell az élővilág és a mezőgazdasági területek megóvására.
A korszerűsítés a közlekedés, azon belül a kötöttpályás közösségi rendszer szolgáltatási színvonalának fejlesztését szolgálja, ezáltal nemzetgazdasági érdekek és célok megvalósítását támogatja.
A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában uniós és hazai forrás bevonásával valósul meg. A kivitelezést az A-Híd Zrt. végzi.
A törvény két dolgot szabályoz: az egyik, hogy el kell takarítanunk a házunk előtti járdáról a havat, a másik, hogy ehhez nem használhatunk konyhasót (nátrium-kloridot, NaCL), amennyiben ezzel fákat veszélyeztetünk. Értelemszerűen a telekhatárunkon belül lévő autóbeállót, kerti ösvényt is meg kell tisztítanunk, tehát nagyon nem mindegy, hogy milyen módszert választunk ehhez.
A legzöldebb megoldás a rendszeres hólapátolás,
csak idő és erő kell hozzá
A konyhasóval az a baj, hogy a sós hólé a talajba jutva megakadályozza, hogy a növények felszívják onnan a folyadékot és a tápanyagokat, azaz a "besózott" növény idővel elpusztul. Ne csak sík felületekben gondolkodjunk: domboldali telkek esetében a szomszéd illegális sóakciója is tönkreteheti a tőle lejjebb fekvő kerteket. De a sózó szomszéd telkére is befújhatja a kora tavaszi szél a fehérre szikkadt sós port az utcáról, tehát ő sem jár jól. Tény, hogy olcsó a só, de tönkreteszi a vasbetont, korrodálja a fémeket (kerítést, gépjárműveket) is.
Akkor mit csináljunk, ha ökomódra szeretnénk megszabadulni a csúszós hórétegtől? A legzöldebb megoldás a rendszeres hólapátolás, de ennek akadálya lehet, ha elmegyünk dolgozni, tehát napközben nem tudunk takarítani a ház előtti járdán, vagy például éjszaka sem kelünk fel emiatt.
A hó- és jégmentesítéshez használatos anyagokat három csoportba sorolhatjuk: vannak a csúszásgátlók (érdesítő anyagok), a csúszásgátlók jégmentesítő anyaggal keverve, illetve a jégolvasztó hatóanyagok.
A csúszásgátlók (faforgács, durva homok, zeolit, kőőrlemény, fahamu) kémiai anyagoktól mentesek, tehát nyugodtan ajánlhatók a kertbe vagy járdaszegélyre telepített legérzékenyebb növények mellé is, nem fogja őket tönkretenni. Hátrányuk, hogy az olvadékvíz a legkülönfélébb helyekre viszi el őket, ahol fel is halmozódhatnak, akár dugulást okozva.
Hóolvasztáshoz nappal a sötét színű érdesítő anyag a megfelelő, mert jobban magába szívja a napsugárzást, mint a világos színű. Jeges felületre nagyobb szemcséset érdemes kiszórni, hogy a taposástól vagy napfénytől megolvadt jégben ne süllyedjen le túl mélyre, mert akkor nem segít, ha éjjel újra megfagy a felület. A Tudatos Vásárlók Egyesülete az őrölt téglában látja a megoldást, ez építési hulladékból beszerezhető, a színe is megfelelő, és olyan szemcseméretűre törhető, ami éppen kell.
A jégolvasztó vegyi szerek közül a kalcium-klorid (CaCl2) sokkal jobb, mint a konyhasó, mert negyedannyi elég belőle, továbbá a -7 Celsius-fokon dermedő konyhasóval szemben a kalcium-klorid fagyáspontja -25 Celsius-fok. A kalcium-klorid olvadás közben intenzíven hőt termel, ezzel is gyorsítja a síkosságmentesítést. Nemcsak hó, hanem jég esetében is hatékony, így ónos eső alatt-után is. Nem marad utána szilárd anyagmaradék a járdán, kapható oldat, granulátum és pehely formában is. Érdemes összeszövetkezni a szomszédokkal, és nagyobb kiszerelést venni együtt, olcsóbban.
Ha már valaki sokat költött drága kültéri díszburkolatra, ne spóroljon a síkosságmentesítésen sem! Ilyenkor megfelelő lehet a CMA, azaz a kalcium-magnézium-acetát, pontosabban ennek 30 százalékos oldata. Ez ugyan alacsonyabb hatásfokkal olvaszt, mint a kalcium-klorid, de biztonsággal alkalmazható a kényes felületeken, sőt, a kloridtartalmú szerekkel ellentétben a fémet sem korrodálja. Alacsony hőmérsékleten is használható, és nem károsítja a növényzetet.
TIPP: Érdemes a kocsiban egy zsák macskaalmot tartani, mert az autó kereke alá szórva segíti az abroncs tapadását. Nyilvánvalóen ez olyan helyzetben hasznos, ha elakadt az autó, kipörög a kerék, és pár négyzetméteren kell valami instant segítség.
Ültess sótűrő növényeket a kerítés vagy járda mellé!
Évelő fásszárú, illetve cserje a mérges (vad) gesztenye (Aesculus glabra), a japán orgona (Syringa reticulata), a páfrányfenyő (Ginkgo biloba), a fanyarka (Amelenchier spp.), a szárnyas kecskerágó (Euonymus alatus).
Ilyen szép vörös lesz ősszel a kecskerágó lombja
De meríthetsz ötletet a szikes talajjal jellemezhető alföldi vidékek flórájából is, és ültethetsz sóvirágot (Limonium spp.), sziksófüvet (Salicornia), sziki őszirózsát (Aster tripolium).
Az elmúlt napokban óriási indulatokat korbácsolt az a bejelentés, hogy az elektromos rollert akár segédmotoros kerékpárnak is lehetne tekinteni, és emiatt megtilthatják, hogy a járdán vagy kerékpárúton lehessen használni, mert az balesetveszélyes a gyalogosokra. Ahány rolleressel beszéltem, mind fel van háborodva, azt mondják, éppen hogy meg kellene köszönni nekik, hogy nem autóval, hanem környezetkímélő e-rollerrel közlekednek a városban, és számukra életveszélyes volna az autók között haladni az úttesten.
Budapest az egyik legrosszabb levegőjű nagyváros az Európai Unióban, Magyarországon a légszennyezettség miatt évente 14 ezer ember hal meg idő előtt. Valamit tenni kell a levegőminőség javítása érdekében, és erre pont az elektromos rollerhez hasonló, úgynevezett mikromobilitási eszközök volnának alkalmasak. Ezekkel fel lehet szállni a tömegközlekedési eszközökre is (persze úgy, hogy ne koszolják be az utastársak ruháját), és amelyik 100 cm alatti hosszúságú, arra nem is kell plusz jegyet venni (szemben egy kerékpárral). A roller+bkv kombóval nagy távolságokat is meg lehet tenni a fővárosban, nem izzad le az ember munkába menet, illetve segítség lehet a hegyes-völgyes budai részen.
Hogy egy külföldi példát idézzek: Dánia elhatározta, hogy 2030-ra olyan mértékben csökkentik az országos szén-dioxid-kibocsátás mértékét, ami 70 százalékkal alacsonyabb lesz, mint az 1990-es évek CO2-szintje. A dán főváros, Koppenhága 2025-re karbonsemleges akar lenni, vagyis a legkisebbre csökkenti a szén-dioxid-kibocsátását. Ehhez pedig számításaik szerint az is szükséges, hogy a városi közlekedés 75 százaléka autómentes legyen: kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedéssel jussanak el A-ból B-be a lakosok, és a városi áruszállítás módját is gondolják újra (például elektromos furgonokkal). A dánok nem arról beszélnek, hogy mit lehetne egyszer, majd, valamikor megtenni, hanem hogy mi szükséges most.
Visszatérve Budapestre: Mivel az elektromos rollerek már nem fognak eltűnni az utakról, hiszen sokan drága pénzért saját eszközt vásároltak maguknak, újra kellene gondolnunk a budapesti közlekedést ebből a szempontból. Hogyan lehetne szabályozni a jelenlegi káoszt? Először is például azzal, hogy minden mikromobilitási eszköz, legyen az kerékpár, roller, segway vagy bármi, elektromos vagy hajtós, kapjon rendszámot? Ennek nagyon örülnének a gyalogosok, és valószínű, hogy a mikromobilitási eszközöket használók közlekedési morálját is javítaná, ha azonosíthatóvá válnának ezek a járművek.
Budapest, mint minden olyan város, amely több száz vagy több ezer éve született és fejlődik, teljesen más közlekedést tesz lehetővé, mint egy olyan amerikai város, amelyet asztalon terveztek, az autóforgalomra tekintettel. De a középkori-ókori eredetű városok nemcsak más közlekedést tesznek lehetővé, hanem mást is igényelnek. Az alábbi grid-térképeket (alkotójuk Geoff Boeing, a Dél-Kaliforniai Egyetem városi közlekedétervezés professzora) én egészítettem ki Budapest utcai hálózatának egy szegmensével, csak hogy látni lehessen a kétféle várostípus közötti különbséget.
Budapest belvárosában, amelyet ebből a szempontból helyesebb volna óvárosnak nevezni, az utcák lassú közlekedésre: gyalogosra, lovasra, lovaskocsira, hintóra, kordéra, szekérre, konflisra "lettek kitalálva". Ezek maximális sebessége 5-25 km/h. Amikor a város szerkezete kialakult, még a kanyarban sem voltak az autók, amelyek mind legalább 50-nel akarnak haladni olyan utcákon, amelyektől idegen ez a sebesség. Az elmúlt fél évszázadban az autók voltak a dominánsak a forgalomtervezéskor, az öreg utcákat próbáltuk az új forgalomhoz idomítani, holott fordítva kellene gondolkodnunk: a forgalmat kellene az utcához igazítani.
A 2018 év végi hivatalos adatok szerint Budapesten 660 ezer autó van forgalomban. Az autók száma havi 1500-2000 darabbal nő, és az átlagéletkoruk 13 év körüli, vagyis súlyosan szennyezik a levegőt. A fővárosban él nagyjából 1 millió 780 ezer ember, azaz több mint két és félszer annyi ember, mint ahány autó fut-parkol az utakon. Ezeknek az embereknek joguk van ahhoz, hogy az ő igényeiket is figyelembe vegyék, ne csak az autókét, mint az elmúlt évtizedekben.
Ehhez sok mindent kell kitalálni, átgondolni, felfejleszteni.
Addig is elgondolkodhatnánk például egy olyan ötletről, hogy mi lenne, ha az utca szélessége határozná meg azt, hogy milyen minimális és maximális sebességgel lehessen hajtani rajta?
Tehát a jelenleg autóktól fuldokló belvárosi (óvárosi) szűk utcácskákban igenis mehessen az elektromos kerékpár az úttesten, de ott az autók se hajthassanak gyorsabban, mint az elektromos roller vagy a kerékpáros. Így talán nem veszélyeztetik egymást. A főútvonalakon meg legyen az a szabály, hogy arra csak olyan jármű haladhasson, amely képes elérni egy bizonyos utazósebességet, így a Rákóczi úton ne cikázzon egy e-rolleres, még a buszsávban sem, mert az az eszköz azon az úton életveszélyes.
Tehát mondjuk azt, hogy a kis mellékutcákon legyen minimum 10 km/h, maximum 30 km/h a sebesség, a széles főútvonalakon pedig minimum 40 km/h, maximum 50 vagy 60 km/h.
Az akkumulátorok egyre olcsóbbak, és nemsokára tényleg gazdaságos megoldást kínálhatnak a rövid távú energiatárolásra, amivel a napi szükségleteinket fedezhetjük. Vagyis ha nappal süt a Nap, akkor az akkumulátorban eltárolt energiát használjuk sötétedés után. Ez azonban nem oldja meg az éves energiaingadozásokat, például azt, hogy télen kevesebb megújuló energiára számíthatunk: a tavasztól őszig megtermelt áramot kellene elraktározni a szűkös hónapokra.
Erre találták ki a pumpás (vagy szivattyús) víztározókat: a bőség idején feleslegesen termelődött áramot úgy hasznosítják, hogy azzal működnek az óriási vízpumpák, amelyek egy magasabb területen kialakított tározóba nyomják fel el alacsonyabb tó vízét. Amikor pedig ki kell nyerni az energiát, megnyitják a felső tározót, amelyből lezúdol a víz, keresztül egy turbinán, és máris előállítottuk a tiszta energiát. Ám ennek a rendszernek jelentős a kiépítési költsége, hiszen két víztározó is kell hozzá. Ráadásul a víz párolog, tehát az év során jelentős veszteséggel kell számolni. Számítások szerint ez a rendszer ott éri meg, ahol 50 megawattnál nagyobb az energiatárolási igény.
Itt jön a képbe a bécsi székhelyű Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (International Institute for Applied Systems Analysis, IIASA) ötlete, amely kifejezetten a 20 megawattnál kisebb hálózatok idényjellegű energiatárolására használható: cseréljék homokra (vagy sóderre) a vizet! Az általuk hegyi gravitációs energiatárolónak (Mountain Gravity Energy Storage, MGES) nevezett rendszer ideális köztes megoldás lehetne a rövid- és hosszú távú energiatárolók között.
A rendszer egyszerű elemekből áll: egy daru csillékbe pakolja a hegy tövénél a homokot vagy sódert, és a motoros meghajtású kábellel felemelik a hegy tetején lévő tárolóba, ahol a homokot szétterítik -- már el is tároltuk az energiát. Amikor szükség van rá, akkor a hegytetőn álló daru szépen telepakolja a csilléket, amelyek elindulnak lefelé, a kábel mozgása pedig megforgatja az alsó tározónál kiépített turbinát, így fejleszti az áramot. A homokot vagy sódert felszín alatti üregekben, tárnákban is lehet tárolni, hogy ne rontsa a látképet.
Amennyiben a hegyen valamilyen vízfolyam ered, az MGES-rendszer kiegészíthető vízenergiával is. A rendszer bármilyen magasságban futó vizet képes elszállítani, ami nem lehetséges a hagyományos vízerőművek számára.
"Az MGES egyik előnye, hogy a homok olcsó és nem párolog, mint a víz. Így nem veszítünk az energiakészletből, és a homok bármennyi alkalommal újrahasználható. Ez különösen jelentőssé teszi a rendszert az aszályos, sivatagos országok számára", mondta Julian Hunt, az IIASA kutatója. Hozzátette, hogy a hagyományos vízerőművek legfeljebb 1200 méteres szintkülönbséget tudnak áthidalni a víznyomás miatt. Az MGES viszont akár 5000 méteres szintkülönbséget is áthidalhat, ezért kifejezetten alkalmas magashegységekbe, mint a Himalája, az Alpok vagy a Sziklás-hegység. Illetve hasznos lehet olyan, meredek hegyekkel tűzdelt szigetek energiatárolásához, mint Hawaii, a Zöldfoki-szigetek, Madeira, Indonézia, Fülöp-szzigetek, Karib-szigetek, Galápagos vagy a Csendes-óceán szigetei.
Az IIASA csapata a Hawaiihoz tartozó Molokai szigetére tervezett egy energiamátrixot, amely kizárólag szél- és napenergiából, hagyományos akkumulátorokból és MGES-rendszerekből fedezi a sziget energiaigényét. Hunt hangsúlyozta, hogy az MGES nem a csúcsidőben termelődő kiugró mennyiségű áram elraktározására és napi felhasználására szolgál, hanem akkor optimális a működése, ha hónapokig átlagos mennyiségű áramot tárolnak el benne, majd hónapokig (akár 1000 napig) folyamatosan nyernék ki belőle az átlagos mennyiségű energiát.
Fast fashion, fast food, fast living -- azaz gyors divat, gyors étel, gyors élet. A mai fogyasztói viselkedés lényeges eleme az azonnali habzsolás, amelyet a cégek rendkívüli módon ösztönöznek is, mint például a a közelgő Black Friday-nappal. A gyorsfogyasztás jegyében például a divatban már nincsenek szezonok, egész évben folyamatosan érkeznek az üzletekbe az újabb és újabb kollekciók, az előzőeket pedig leárazva szórják a vásárlók után. Ezért nevezik fast fashionnak, gyors divatnak.
Ugyanez igaz a fast furniture, gyors bútor jelenségre is, csak erről még nem nagyon beszél a világ, mert még nem jutottunk túl a zeniten, még odáig vagyunk, ha a trendeket diktáló lakberendezési áruházakban olcsó pénzért vásárolhatunk. De mi az, amit veszünk? Leggyakrabban nem igazi bútort, hanem csak bútornak látszó használati tárgyat, amelyet arra terveztek, hogy kibírja a házhozszállítást, az egyszeri összeszerelést, és néhány év használatot. Költöznénk? Akkor majd veszünk újat. Az egyik nagyáruház által a konyhabútorokra ajánlott 25 év garancia is csak arra jó, hogy ha bemész az áruházba ezért a tételért, minden mást is ott vegyél meg. Ami viszont már nem feltétlenül bír ki 25 évet, de olykor még 25 hónapot sem.
Kutyasétáltalás közben láttam meg ezt a formája alapján tévéállvány egyik elemének látszó forgácslap darabot a kerékpárút mellett.
Nagyszüleink még egy életre választottak bútort, ami ennek megfelelő minőségű volt, tömörfából, politúrral. A mai fast furniture bútorok túlnyomó része forgácslemezből készül, jó esetben kap egy igazi fa furnért, majd jön az akril lakkozás, gyakrabban találunk a forgácslemezen melamin fóliát és polipropilén bevonatot. A forgácslemez micsoda? Faforgácshoz, apró méretű fahulladékhoz ragasztót adnak, hőkezelik és préselik. A ragasztó formaldehid kibocsátása nem haladhatja meg az EU-szabvány E1-es értéket, azaz 1 ppm lehet a forgácslap formaldehid-kibocsátása (1 ppm = 1 millió levegőmolekula között 1 formaldehid molekula lehet). Ez csekélynek tűnhet, de egy új bútorokkal berendezett lakásban ez csak egy tétel a sok illékony vegyület között. A formaldehid a leggyakoribb beltéri légszennyező anyag.
A fast furniture olcsó, de ennek az az ára, hogy gyenge minőségű, ezért gyorsan elhasználódik. Vagy mert olcsó, ha megunjuk, kidobjuk, mondván, veszünk másikat. Amit a lomtanalítás során kidobunk, az sajnos nagy valószínűséggel egy kályhában végzi, pedig a forgácslapban lévő ragasztó elégetésével rendkívül kockázatos égéstermékek kerülnek a levegőbe. Nagyon sok gyorsbútor végzi a szemétben: az ausztráliai Sydney városában évente minden háztartás átlag 24 kilogramm bútort dob ki, ami a kétmillió háztartással bíró metropolisban évente 48 ezer tonna kidobott bútort jelent.
Így néz ki a gyorsbútor-szemétlerakó Sydney mellett. Fotó: Handkrafted
Ipari elemzések szerint ennek egyharmada kárpitosbútor (fotel, kanapé stb.), kétharmada más fa bútor (polc, asztal, szekrény stb.). Ez a mennyiség megfelel 800 ezer háromszemélyes kanapénak, 1,65 millió étkezőasztalnak, 3,4 millió kisasztalnak és 6,85 millió széknek -- ennyi kerül a hulladéklerakóba Sydneyben egyetlen év leforgása alatt, olvasható egy helyi kézműves bútorasztalos cég blogposztjában.
Úgyhogy lehet, hogy elsőre olcsónak tűnik az a laminált forgácslapból készült fürdőszobabútor, de erősen kétséges, hogy a párás melegben túl sok évet kibírna. Ráadásul a laminált forgácslap nem bomlik le a természetben a műanyag lamináló fólia miatt, és nem is újrahasznosítható, a forgácsot összetartó műgyanta miatt.
A fast furniture elv miatt a szükségesnél jóval több bútort állítanak elő (túltermelés), és ehhez rengeteg fára van szükség. Az Ikea svéd lakberendezési áruházlánc például a világ kereskedelmi fakitermelésének 1 százalékát használja fel, ami óriási mennyiség. A cég kiadványában úgy fogalmaz, hogy 2020-ra "az összes fa fenntarthatóbb forrásból származzon, ami alatt újrahasznosított vagy FSC® minősítéssel rendelkező fát értünk". No de mi az a "fenntarthatóbb"? Miért nem lehet pontosan megfogalmazni?
Jól látszanak a kidobott íróasztalok és kerti székek a hulladékhegyben. Fotó: Handkrafted
A gyorsbútorok közül a kárpitosbútorok valóságos vegyi koktélt árasztanak a szobánkban. Azt a bizonyos újbútorszagot, amitől sokaknak napokig fáj a fejük. Tudnod kell, hogy ha érzed a szagát, az azt jelenti, hogy a levegőben lévő vegyületmolekulák már bejutottak az orrnyálkahártyádra, utána a tüdődbe, és ha eléggé kicsik ezek a molekulák, akkor a tüdődön keresztül a vérkeringésedbe is. A festéktől kezdve a bőrcserzőszeren át az égésgátló adalékig áradnak a vegyszerek az ülőgarnitúrákból, ágyakból, hozzá jönnek a ragasztók és lakkok mérgező hatású illékony szerves vegyületei (VOC). Életünk harmadát ágyban töltjük, további jelentős részét a nappaliban a kanapén -- éppen ott kapjuk telibe a mérgező vegyületeket, ahol a legnagyobb biztonságban érezzük magunkat: az otthonunkban.
Ha mindenáron télen akarsz gyorsbútort venni, mielőtt bevinnéd a fűtött lakásba, ahol a melegben elkezdi kiereszteni magából a vegyi anyagokat, szellőztesd a bútort legalább három hétig a garázsba, gangon, sufniban. Ha ez nem megoldható, fontold meg, hogy addig halasztod a vásárlást, amíg beköszönt a jó idő, és folyamatosan nyitva tudod tartani az ablakokat, miután megérkeztek a gyorsbútorok. Különösen igaz ez a gyerekszobára: oda tényleg csak jól kiszellőztetett, lehetőleg használt (felújított) bútort szabadna venni.
Újrahasznosított fából készült komód, amelyen nem csiszolták le
teljesen az eredeti festékrétegeket. FORRÁS
TIPPEK GYORSBÚTOR ELLEN:
1. A legtöbb régi bútor "sötétbarna", ronda és nehéz. De gondolj arra, hogy ha volt is bennük valaha vegyszer, az már rég kiszellőzött, illetve a fabútorok nagy valószínűséggel tömörfából készültek. Fuss pár ötletelőkört, hátha át lehet ezeket a bútorokat alakítani, és ezzel megőrizni őket.
2. Vásárolj használt bútort, amely szintén kiszellőzött. Ha a formája jó, de a kárpitja csúnya, húzasd át. Igaz, az sem olcsó, de az egészségedre tekintettel megéri.
3. Vegyél kevesebb bútort, de az legyen jó minőségű. A modern lakberendezési áruházakban is lehet tömörfa/minőségi bútorokat kapni, igaz, azok sokkal drágábbak, mint az átlagos fast furniture darabok.
Azért mert újrahasznosított, még lehet gyönyörű,
mint ez az ágy. FORRÁS
4. Keress életre szóló darabokat. Milyen jó is lesz majd a jövőbeni családi fotókon látni ugyanazt a szép nagy konyhaasztalt, amit az egyre cseperedő gyerekek és majd az ő gyerekeik ülnek körbe. Vásárolj úgy bútort, hogy az a "családban maradjon", azaz ne dobják ki az utódaid. Ne törődj a trendekkel, válassz olyan bútorokat, amelyekről látszik, hogy kiállják az idő próbáját, és klasszikus darabok. Nem a koloniálról beszélek, hanem a letisztult, egyszerű darabokról.
5. Keress olyan termékeket, amelyeket méreganyagoktól mentesen és fenntartható forrásból származó nyersanyagokból gyártottak. Végső esetben magad is nekiállhatsz, vagy kereshetsz olyan szakembert, aki segít neked újrahasznosított alapanyagból, például vegyszermentes raklaplécekből összerakni egy asztalt. Meglátod, sok örömed lesz benne!
Pedig ott is komoly a légszennyezés. Miután az év elején döbbenetes adatok láttak napvilágot arról, hogy a 2,5 mikrométer (2,5 mikron) átmérőjű, rendkívül apró szemcséjű szállópor (PM) mértéke többszöröse lehet az egészségügyi határértéknek a londoni metró levegőjében, a Financial Times (FT) brit lap munkatársai saját kezükbe vették a műszereket, és több száz mérést készítettek a Londoni belváros alatt húzódó 1-es zóna 75 alagútszakaszában.
A szakkifejezéssel PM2,5-nek nevezett parányi szemcséjű légszennyezés az egész szervezetre veszélyes, mert a szennyezőanyag darabkák olyan kicsik, hogy a tüdőből átjutnak az erek falán a vérkeringésbe, és így az egész testünkben megállíthatatlanul szétterjednek. Mivel ezek a porszemek jellemzően mérgező anyagokból állnak, ezért borzasztó károkat okoznak, az agyvérzéstől és a demenciától kezdven a vetélésen és szívbetegségen át a tüdő- és másféle daganatokig, de közük lehet a cukorbetegséghez és ahhoz is, ha egy baba túl kis súllyal születik. A légszennyezés minden módon veszélyezteti az egészségünket, mert a vérkeringésen át bármelyik szervünket megtámadhatja.
Az FT munkatársai átlagosan olyan rossz értékeket mértek, amelyek legalább 10-szeresen meghaladják az Egészségügy Világszervezet (WHO) által megadott határértékeket. Bizonyos helyeken a felszíni légszennyezés 18-20-szorosát mérték. Azért fontos tudni ezeket az adatokat, mert így valamilyen mértékben védekezni kell a légszennyezés ellen: "Naponta használom a Central vonalat, de ha asztmás lennék, elkerülném -- mondta Brynmor Saunders, a januári kutatás vezetője. -- Ha valakinek naponta legalább egy órát kell a londoni metróval közlekednie, megnövekedett egészségügy kockázattal kell számolnia a légszennyezés által okozott legsúlyosabb betegségek tekintetében."
A Financial Times cikkében bemutatják, hogy a londoni tömegközlekedési válallat minden éjjel minteg ezer munkást küldi a metróhálózat takarítására. A leülepedő szállópor legnagyobb része vaspor, amely a fékek és a sínen futó kerekek súrlódásából származik. Sajnos a londoni metró hajdani tervezői még nem gondoltak erre. Az 1863 óta bővülő hálózatról ugyanis az volt az elképzelésük, hogy az alagútban futó szerelvények maguk előtt tolják a levegőt, és így kerül friss levegő a rendszerbe. Nem számoltak azonban a százötven év alatt felhalmozódó porral, mert most a szerelvények ezt a szennyezett levegőt tolják egyik állomásról a másikra. Egyes helyeken a metróalagút fala azbesztet tartalmaz, ami további kockázati tényező.
Minél mélyebben van egy metrószakasz, annál rosszabb a levegő minősége. A 27 méter mélyen futó Northern vonal egyes szakaszain a PM2,5 méretű szállópor mennyisége akár 250 mikrogramm is lehet légköbméterenként, ami 15-ször rosszabb, mint a felszíni utcai levegőminőség. A legmélyebb, 60 méter mélyben lévő Hampstead állomáson a januári vizsgálatban átlag 492 μg/m3 légszennyezést mértek, összehasonlításul a brit fővárosban az utcai átlag 16 μg/m3, ami harmincszoros különbség.
A WHO ajánlásai szerint éves átlagban a 10 μg/m3, napi szinten a 25 μg/m3 mennyiség az elfogadható maximum. Az FT szerint a besorolás megváltozhat, mert "világszerte légszennyezési krízis tapasztalható a nagyvárosokban, és újra kellene szabályozni a határértékeket", idézték Tedros Adhanom Ghebreyesust, a WHO főigazgatóját.
Amúgy nemcsak Londonban ilyen rossz a metróhálózat levegőminősége. Torontótól New York-on át Szöulig több kutatás eredményezett hasonló szennyezettségi adatokat. Szöulban nemrég 277 metróállomáson 800 légszennyezettségi mérőszondát helyeztek ki, hogy folyamatosan képet kapjanak a levegőminőségről.
A Financial Times beszédes ábrákkal illusztrált cikke ide kattintvatekinthető meg.
Közel kilencvenezer amerikai híd adatainak átvizsgálása után kongatta meg a vészharangot a Colorado Állami Egyetem kutatócsoportja. Tanulmányukkal arra hívják fel a figyelmet, hogy újra kellene értékelni a nemzeti prioritások sorrendjét az USA-ban, előre véve a hidak állagromlásának mérséklését. A klímaváltozás ugyanis olyan új módon sújtja a hidak szerkezetét, amire a hajdani hídépítők még nem számíthattak: ez pedig a hősokk.
Genovában 43-an vesztették életüket a 2018- augusztus 14-én leomló Morandi híd romjai alatt. A hatvanas években épült viadukt 210 méteres szakaszának leomlására máig nincs hivatalos magyarázat, de a Corriere della Sera lap úgy számolta, 2013 óta ez már a 11-ik hídomlás volt Olaszországban. Fotó: Flickr/Maurizio Boi
Az utóbbi években világszerte több hídkatasztrófa következett be: az okok között legtöbbször emberi mulasztás (felújítás elhanyagolása, túlterhelés stb.) szerepel, olykor az extrém időjárás (tájfun). Európában is ijesztő a helyzet: Franciaország 12 ezer közúti hídjának 30 százaléka felújításra szorul, minden tizedik híd potenciális veszélyforrás lehet.
Franciaországban 2018. május 15-én az A15-ös autópálya egyik viaduktjának támasztófala omlott rá a sztrádára Gennevilliers-nél. Fotó: 3
Olaszországban 300 hidat fenyeget összeomlás, a szicíliai Agrigento mellett már lezártak egy olyat, amit ugyanaz a Ricardo Morandi tervezett, aki a Genovában összeomlott viaduktot is; Németország közúti hídjainak 12,4 százaléka "rossz állapotban" van, de "jó állapotban" is csak 12,5 százalék; Hollandiában az állami fenntartású utak és hidak állapota kielégítő, de az önkormányzati kezelésben levők állapota aggodalomra ad okot, közülük például Noord-Holland tartományban 14 híd magas kockázatú; Bulgáriában az uniós fejlesztési források egy részét több mint 200 híd felújítására tervezik fordítani, áll a Guardian korábbi összefoglalójában.
"Amikor az emberek a klímaváltozásra gondolnak, a tengerszint emelkedése és az egyre intenzívebb hőhullámok jutnak az eszükbe", moondta Hussam Mahmoud, a Colorado Egyetem építőmérnök-professzora. Pedig a mind szélsőségesebbé váló időjárás más módon is növelheti a kockázati tényezők számát. Mahmoud azt vizsgálja, milyen hatással van a klímaváltozás az Egyesült Államok több mint 600 ezer hídjára.
Kutatótársával, Susan Palu építőmérnökkel első körben közel 90 ezer acél gerendahidat vizsgáltak meg, mivel ezek teszik ki az amerikai közúti és városi hidak túlnyomó részét. A 2. világháború óta elterjedt egyszerű hídszerkezetnél a két vagy több pillért egyenes tengelyű vasbeton áthidalások kötik össze (ilyen például Budapesten az Árpád híd).
E hídtípus legsérülékenyebb része a dilatációs szakasz (azok a bizonyos egymásba illeszkedő fésűfogak), aminek az a szerepe, hogy a hőmérséklet emelkedésével vagy esésével kitágulhat vagy összehúzódhat ezen a szakaszon a híd. Ám ha a dilatációs fésűfogak közé úttörmelék vagy más szennyeződés kerül, akkor nem képesek a megfelelő mozgásra.
A globális felmelegedéssel egyre gyakoribbá válnak a kánikulai napok, és ha a dilatációs szakasz nem reagálhat a hősokkra, nem tágulhat megfelelően, akkor máshol fog "felpúposodni" a híd, az egész szerkezet sérülhet. A hősokk miatti tágulás ugyanis átadódik az acélgerendákra és a vasbetonra. A hidakat úgy tervezték, hogy azoknak a terhelés alatt csak meghajolniuk kell, de hősokk esetén a meghajlás mellett jelentkezik ez a másik alakváltozási tényező, a tengelyirányú összenyomódás. Különösen magas a kockázat azon régi hidak esetében, amelyek télen épültek, mert azoknál a legkisebb a behelyezett dilatációs elemek szabad helye a tágulásra.
A Mitag tájfun után egy nappal, 2019. október 1-én összeomlott
a tajvani Nanfang'ao város alig húsz éve épült és 2018-ban hídja.
A 6 halálos áldozatot követelő hídomlás egyik oka
a tartókábelek elrozsdásodása lehetett. Fotó: TN
Az amerikai kutatók az IPCC által felvázolt forgatókönyvek alapján nézték meg, a 2040-re, 2060-ra, 2080-ra és 2100-ra jósolt felmelegedési rátának megfelelően milyen terhelésre számíthatnak a különféle hídszerkezetek. A kutatási adatok szerint a legkomolyabb károkra az Egyesült Államok északi területein, a Sziklás-hegység és a Préri, illetve Észak-Nyugat és a Közép-Nyugat északi részén kell számítani, ahol az eddigi hűvösebb átlagos időjárásban szokatlan hőmérsékletugrások várhatók a hőhullámok idején. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy az emelkedő szén-dioxid-szint és páratartalom milyen hatással lehet a vasbeton elemekre, de úgy találták, hogy ezek szerkezeti károsodása nem kimutatható.
A kutatók legfőbb célja az volt, hogy karbantatási sorrendet állítsanak fel a hídtípusok között a klímaváltozás új normáira tekintettel. "Mérnökök vagyunk, akiknek túl kell lépniük azon, amit korábban tanultak (...). El kell kezdenünk azon gondolkodni, hogyan változtathatja meg a klímaváltozás a tervezési és kivitelezési ismereteinket", mondta Hussam Mahmoud, a Colorado Állami Egyetem építőmérnök-professzora.
Egy átlagos munkahelyen, irodában, a legnagyobb légszennyezők maguk az emberek, akik lélegeznek, izzadnak vagy parfümöt viselnek, esznek az íróasztalnál, olvasható a Purdue Egyetem tanulmányában. Szakértőik a téma legnagyobb kutatásának egyikét vezényelték le, szenzorok ezreit helyezték ki irodákban. Céljuk az volt, hogy azonosítsák a beltéri légszennyező anyagokat, és javaslatot tegyenek arra, miként lehetne ezeket az illékony vegyületeket a közösségi terek levegőjéből eltávolítani.
"Ha jobb levegőminőséget szeretnénk nyújtani a dolgozóknak, akkor először fontos megérteni, hogy mi van a levegőben, milyen tényezők befolyásolják a légszennyező anyagok kibocsátását és a káros anyagok semlegesítését", mondta Brandon Boor kutatásvezető, az egyetem környezetimérnök-tanára.
Az adatokból az derült ki, hogy a munkahelyek levegőjére legnagyobb mértékben az emberek mellett a szellőztető rendszer hatnak. "A beltéri levegőminőség rendkívül dinamikus, hiszen változhat a napszaknak, a jelenlévők számának és a szellőztető rendszer működésének függvényében", mondta Boor.
Purdue University/Brandon Boor
A kutatásban más helyiségek mellett az egyetem fenti képen látható, egyik nyitott laborját is telerakták szenzorokkal, hogy kiderüljön, milyen a levegő egy "lóistálló" rendszerű irodában. Ma nagyon divatos ez az elrendezés, de benne dolgozni korántsem leányálom, mert támadás minden érzékszervünk, az egész idegrendszerünk ellen. Óriási benne a háttérzaj, ettől mindenki alapjáraton idegesebb lehet az átlagnál; a nyitott munkaállomások nem nyújtanak semmilyen privát szférát, ami szintén fokozza a stresszt; és végül a helyiségben terjengő szagok is megterhelőek lehetnek a munkatársak számára, függetlenül attól, hogy kellemes vagy kellemetlen szagokról van szó.
Purdue University/Brandon Boor
Boor és munkatársai a fenti képen látható elektronikus orr eszközzel azt mérték, miként alakítja át vagy szűri ki a levegőben lévő illékony vegyületeket a szellőztető rendszer. Nem is gondolnánk, milyen jelentős szerepe van ennek a rendszernek: a tiszta, oxigénben dús levegő nélkülözhetetlen az egészségünk, agyműködésünk, munkavégző képességünk, terhelhetőségünk szempontjából. Egy másik kutatás bizonyította, hogy a légszennyezés növeli az erőszakos bűncselekmények számát, mivel fokozza az agresszív viselkedést. Képzeljünk magunk elé egy ügyfélszolgálatot, ott milyen körülmények uralkodnak: lehet, hogy az oxigénhiánytól is feszült mindenki.
Visszatérve a Purdue Egyetem kutatására, kiderült, hogy az emberek által kilélegzett levegőben azonosítható izoprén vegyület és más illékony anyagok még jóval az illető személyek távozása után is kimutathatók a levegőben. Minél többen vannak a helyiségben, annál magasabb az illékony vegyületek aránya levegőben. A kilégzéshez járul még a dezodorok, parfümök, sminktermékek, hajlakk és más kozmetikumok illékony részecskéi, de ide vehetjük a tisztító-, fertőtlenítő- és textilöblítőszerek illatanyagait is. Az izzadsággal és más kellemetlen szagokkal együtt ezek alakítják ki a jól ismert "oroszlánszagot".
"Sok vegyületnek a beltéri levegőben 10-szer, 20-szor nagyobb a koncentrációja, mint odakint a szabadban. Ha ezeket az illékony anyagokat nem szűri ki hatékonyan a szellőztető rendszer, az károsan hat a dolgozók egészségére és teljesítőképességére", mondta Boor.
A vizsgálat azt is kiderítette, hogy a kültérből származó ózon eltűnik a beltérben, mert a molekulája kapcsolódik a benti levegőben szálló vegyületekhez. A kilégzésben lévő izoprén is reakcióba lép az ózonnal, és ezáltal veszélyes hidroxil szabadgyökök keletkeznek. Sokan esznek az íróasztaluknál: a Purdue Egyetem elektronikus orra kimutatta, hogy a narancshámozás közben felszabaduló illékony anyagok, a monoterpének és az ózon kapcsolódásával olyan új, szuperapró részecskék jönnek létre, amelyek átmérője kisebb 1 mikronnál (1 mikron = 1 mikrométer = a méter egymilliomod része). Ezek a részecskék azért is rendkívül károsak, mert annyira kicsik, hogy képesek lejutni a tüdő legmélyebb részeibe. Az átlagos levegőminőségi jelzőrendszerek a 10 mikron (PM10), illetve a 2,5 mikron (PM2,5) nagyságú szállópor részecskék mennyiségét mérik.
Az sem mindegy, hogy a szellőztető rendszer milyen levegőt szív be kintről. Ha nem megfelelő a szennyező anyagok szűrése vagy elkoszolódott a berendezés, akkor a szellőztetéssel akár nőhet is a beltéri légszennyező anyagok aránya, akárcsak azzal, ha valaki szélesre tárja az ablakokat.
Vajon jogunk van-e azt kérni munkáltatónktól, hogy gondoskodjon a szellőztető rendszer karbantartásáról, és az irodák takarításához használjon környezet- és emberbarát tisztítószereket? Jogunk van-e azt kérni kollégáinktól, hogy ha többen dolgozunk egy irodában, akkor senki ne viseljen parfümöt vagy borotválkozás után arcszeszt, és dezodorból is használjunk illatmenteset?
Ha a környezettudatosan gondolkodó embernek van mit elköltenie, akkor igyekszik "zöld" módon vásárolni, mind a hétköznapi termékek, mind a nagyobb értékű fogyasztási cikkek terén. Aztán mégsem érzi úgy, hogy összességében sokkal boldogabb lenne. Vajon miért?
Az emberek túlfogyasztása, azaz hogy sokkal többet vásárolnak ruhától az ételen át a különféle kütyükig, mint amennyire szükségük van, plusz a környezetszennyező személy- és teherszállítás világszerte vezető oka a klímaváltozásnak. Vagyis fontos lenne megérteni, mi alapján hozzák meg vásárlási döntéseiket a fogyasztók, illetve hogy ezek a döntések hogyan hatnak véges erőforrásokkal rendelkező bolygónkra, olvasható az Arizona Egyetem friss kutatásában.
Az 1980-as évek elejétől a 2000-ig tartó időszakban született huszon-harmincévesek, az Y-generáció napjaik legbefolyásosabb fogyasztói csoportja, amelyre jellemző, hogy a (szüleiktől eltanult) materialista értékek befolyásolhatják környezettudatos magatartásukat.
A környezettudatosság leggyakrabban az alábbi módokon nyilvánul meg:
1) a fogyasztás visszafogásában (nem új holmit veszek, hanem megjavítom a régit; kerülöm az impulzusvásárlást; nem vásárolok felesleges dolgokat stb.) vagy
2) a "zöld vásárlásban", amikor a környezetre kevésbé terhelő fogyasztási javakat vásárolok (például újrahasznosított alapanyagból készült dolgokat, hibrid autót stb.).
Az arizonai kutatók arra is kíváncsiak voltak, mennyire befolyásolja a környezettudatos viselkedés a fogyasztók jóllétét. Jóllét (well-being) = élettel való elégedettség, pozitív önértékelés.
A megkérdezettek közül minél materialistább volt az illető, annál kevésbé tudta felvállalni a fogyasztása visszafogását. Viszont az anyagias szemlélet nem korlátozta a "zöld vásárlási" gyakorlatukat. A kutatók szerint azért, mert a "zöld vásárlás" is vásárlás: alkalmat ad nekik arra, hogy kiélhessék a fogyasztási javak felhalmozása iránti vágyukat.
"Ezt nevezzük zöld materializmusnak -- mondta Sabrina Helm kutatásvezető. -- Attól, hogy valaki környezetbarát termékeket vásárol, még a materialista értékek mentén él. Folyamatosan új és új dolgokra tesz szert, ami egyébként tökéletesen passzol a mai általános fogyasztói kultúrához. Ezzel szemben a fogyasztás visszafogása olyan új elképzelés, ami sokkal több pozitív változást hozhat a fenntarthatóság szempontjából."
Azok a résztvevők, akikre kevésbé volt jellemző az anyagias szemléletmód, könnyebben el tudták kötelezni magukat a fogyasztásuk visszafogása mellett.
És itt jött a nagy felfedezés: a kevesebb vásárlás nagyobb személyes jóllétet és alacsonyabb pszichológiai distresszt (negatív stresszt) vonzott be.
A fogyasztás visszafogása sokkal kedvezőbb a környezetre, mint a "zöld vásárlás", amelyről nem is sikerült kimutatni, hogy fokozta volna az alanyok jóllétét.
"Azt hittük, az embereket majd elégedetté teszi, hogy zöld termékeket vásárolnak, de nem így lett -- mondta Helm. -- Egyáltalán nem növelte a jóllétük mértékét, és nem csökkentette a distressz-szintjüket. A kulcs a fogyasztás csökkentése, nem pedig a zöld termékek vásárlása. Az tesz minket boldoggá, ha kevesebb holmink van és kevesebbet is vásárolunk."
A túl sok cucc nyomasztólag hat a tulajdonosára, tette hozzá a szakember. "Lehet, hogy hitelt is felvettél ahhoz, hogy megvásárold azokat a termékeket, és ráadásul utána oda kell figyelned a karbantartásukra is. A tulajdonszerzés egyúttal terhek felvétele is. Vizsgálatunkban csak azok nyilatkozták, hogy sokkal jobban és szabadabbnak érezték magukat, akik képesek voltak letenni a tulajdonlás terhét."
Nézzük például a fent említett hibridautót: nagy öröm és büszkeség egy ilyet vezetni, de a tulajdonosában állandóan ott motoszkál a rettegés, hogy ha elromlik valami az autóban, akkor ki, mikorra és mennyiért fogja megjavítani. Minél újabb technológiával üzemelő kütyüt veszünk, annál nagyobb stresszt okozhat, hiszen nincsenek még hosszú távú tapasztalataink róla. És ha beüt valami probléma, azzal magunkra maradunk, mert a családunkban, ismeretségi körünkben (kapcsolati hálónkban) sem remélhetünk senkitől segítséget, ha nekik nincs még ilyen kütyüjük.
Az arizonai kutatásban a közel ezer résztvevő a felsőoktatásuk első évétől kezdve, azaz 18-21 éves koruktól a képzés befejezését követő második évig, azaz 23-26 éves korukig rendszeres online kérdőívet töltött ki.
A kutatók rákérdeztek arra is, hogy az anyagias szemlélet mennyire befolyásolja az Y-generáció proaktív pénzügyi magatartását, mint a takarékosság vagy a spórolás. Hiszen ha környezettudatosan felfogják, hogy szűkösek az erőforrások, akkor hátha ez megjelenik a pénzügyekről való gondolkodásukban.
Nos, minél inkább materialistának vallotta magát egy fiatal, annál kevésbé volt hajlandó elköteleződni a proaktív pénzügyi magatartás iránt, szemben a kevésbé materialistákkal. Pedig korábbi vizsgálatok alátámasztják, hogy a proaktív pénzügyi magatartás is fokozza a személyes jóllétet, az élet és a pénz iránti elégedettséget, és csökkenti a pszichológiai distresszt.
"Nyilvánvaló: ha valaki proaktív pénzügyi gondolkodással félretesz pénzt, és nem nyújtózik tovább, mint ameddig a takarója ér, az kedvező hatással lesz a lelki egyensúlyára", összegezte Sabina Helm, az Arizona Egyetem kutatója.
Az utóbbi évtizedekben világszerte trendet teremtett az amerikai konyhának nevezett lakberendezés, amely összenyitotta az előszobát és a konyhát az étkezővel és a nappalival. Pártolói nem győznek érvelni a világossága, szellőssége mellett, hogy milyen jó ez a háziasszonynak, aki végre nem érzi elvágva magát a családtól főzés közben, és fél szemmel az étkezőasztalnál leckét író gyerekekre is rálát.
Stílust teremtett Joseph Eichler amerikai modernista építész
Illusztráció: Curbed
Hát kábé ennyi pozitívumot lehet elmondani a nyitott konyháról, amelynek a hátrányait hosszasabban sorolhatjuk. Amerikában az 1990-es években kérdőjelezték meg először a hasznosságát, és azóta egyre gyarapodik a nyitott konyha ellenzőinek tábora. Kisebb családoknak, nyugdíjas pároknak, egyedülállóknak már egyáltalán nem ajánlják.
Például mert a jól szigetelt új lakásokból nem viszi ki a huzat a szagokat, hanem azok szétterjednek az egész lakásban. Vagyis az amerikai konyhában folyamatosan működtetni kell a páraelszívót, ami pazarolja az energiát, abból is a drágábbat, az áramot. A főzéssel járó rendetlenség kényszeressé teszi az állandó rendcsinálást munka közben. A mai világban ráadásul egyre kevesebbszer főzünk mindennap, és gyakran csak annyira használjuk a konyhát, hogy felmelegítjük a gyorsfagyasztott ételt, összedobjunk egy szendvicset vacsorára vagy kitálaljuk a házhoz rendelt pizzát: ezekhez egy mikró és egy asztal bőven elég.
Az amerikai konyhának nevezett térben össze van nyitva az előszoba, konyha, étkező és nappali Fotó: Dreamhomesource
Az összenyitott helyiségekből eltűnnek a falak, ezzel pedig egy csomó tárolási lehetőséget veszítünk: hova tegyük a könyvespolcot, mire függesszük fel a lapostévét vagy a családi fényképeket. Minél nagyobb a konyha, annál többet kell gyalogolni benne, pláne, ha rosszul van kitalálva a szekrények, mosogató, hűtőszekrény, spájz elhelyezése (ld. lenti ábra). Egy háromfogásos vasárnapi ebéd megfőzése után úgy érezheti magát a szakács, mintha lefutott volna egy fél maratont. De még nem pihenhet, mert ha padlófűtéses az amerikai konyha, akkor azt naponta össze kell porszívózni és felmosni.
Christine Frederick amerikai háztartási ökonómus, 1913-ban a Taylorizmus szellemében tervezte meg a hatékony konyhát, amely a jobb oldali rajzon látható: az A ábra az ételkészítés, a B a mosogatás-elpakolás munkafolyamatát mutatja. A pincéből (Cellar) és jégszekrényből (Ice Box) elővett élelmiszereket a fazekakat, fűszereket és konyhai kiegészítőket tároló konyhaszekrény (Cabinet), a tűzhely (Stove) és asztal (Table) között mozogva készíti el. Utána átviszi az étkezőbe (Dining Room) az asztalhoz (Table). Étkezés után a piszkos evőeszközök, tányérok és edények visszakerülnek a mosogatóhoz (Drain és Sink), majd megtisztítva a tálalószekrénybe (China). Bal oldalon a nem hatékony konyhai elrendezés látható. Forrás: ResearchGate
A zajokról már nem is beszélve: a mai otthonokban eleve sokkal kevesebb kárpit van, mint régen, vagyis nem nyeli el a páraelszívó, a robotgép, a mosógép, a botmixer, a kávéfőző kerregését, zörgését, zakatolását. Az eltérő intenzitású hanghullámok ide-oda verődnek a fényes felületű konyhaszekrény, a pult, a járólap, az ablakok és a határoló falak között, kiegészülve a tévében üvöltő reklámokkal és a gyerekek zsivajával -- valóságos akusztikai rémálom!
Az amerikai konyhás elrendezés mentálisan sem szerencsés: a főzés sokak számára intim művelet, lehetőség arra, hogy kikapcsolódjanak a napi robotból. Szükség van ehhez egy elzárt térre, ahol magunk lehetünk, szabadjára engedhetjük a kreativitásunkat, és élvezzük, hogy nagyon mást csinálunk, mint napközben a számítógép előtt. Az elején említettem, hogy milyen jó főzés közben rálátni a gyerekekre: ez csak a kicsikre igaz. A kamaszok ugyanis az iskolából hazajőve bemennek a szobájukba, és lehet, hogy vacsorára sem jönnek ki onnan. Vagyis néhány év után az anyuka ott találja magát egyedül a hatalmas konyhában, ami már inkább nyomasztó, semmint vonzó a számára. De az egy személy érdekében is be kell fűteni és világítani, ami pazarlás. Az amerikai konyha tehát se nem praktikus, se nem zöld.
Tipikus konyhaberendezés az 1930-as évekből. Fotó: Henry Ford Museum
A régi időkben a konyha ugyanúgy "említhetetlen" helyiség volt, mint például a vécé, írja Kate Wagner amerikai építész a Citylab.com amerikai online építészeti folyóiratban. A módosabb házakban a konyha hátra került, az épület kert felőli oldalára, hogy közel legyen a verem, a spájz, a terménytároló melléképület, illetve hogy gyorsan ki lehessen szellőztetni a szagokat, ki lehessen dobni a hulladékot. Idegen nem léphetett a konyhába (ahogy a hálószobákba sem), kizárólag a ház elülső szobáiba, mint a nappali vagy az étkező.
Régen gyakoribb volt a több generációs család is, a lakóházakban többen éltek, és szükségük volt privát térre, ami növelte a biztonság és a kontroll érzetét is, különösen a gazdasági világválság, majd a 2. világháború korszakában, ami után a hidegháborús paranoia következett. A helyiségek összenyitása helyett a minél több szoba volt divatban, ez jelképezte a család vagyonát is: a hálószobák mellett volt dolgozószoba, könyvtárszoba, zeneszoba stb. A gazdagabb családokban a villanyvilágítással együtt megjelent a vezetékes víz és a csatorna, ezekkel pedig a fürdőszoba és a mosókonyha.
Eleinte legfeljebb a nappali és az étkező volt összenyitva, a nagyobb helyiségben lehetett a vendégeket fogadni. Aztán a fogyasztói kultúra megváltoztatott mindent: a háziasszonytól valósággal elvárták, hogy minél többet vásároljon és dobjon ki, ez a fajta pazarlás pedig pozitív, elnéző megítélést nyert, mondván, serkenti a gazdaságot. Ez a szemlélet egyesült a technológiai fejlesztésekkel, mint a légkondicionálás és a beépített tűzvédelmi rendszer. Ekkortól költözhetett át a konyha a ház másik oldalára, fogalmaz Wagner. Ráadásul a konyhakert helyét elfoglalta a garázs, nem lehetett már onnan belépni a házba.
Az "open floor plan", azaz nyitott térrendezés sokáig legfeljebb ajtók nélküli elrendezést jelentett, és csak az utóbbi 25 évben módosult falak nélküli elrendezésre. Csakhogy a globális felmelegedés enyhítése érdekében jócskán csökkentenünk kellene az energiafogyasztásunkat, ehhez pedig sokkal alkalmasabb a zárt konyha, figyelmeztet Wagner. A zárt konyhával ugyanis nem kell hűteni vagy fűteni olyan helyiségeket, amelyek nincsenek használatban, illetve az ajtók becsukásával kint vagy bent tarthatjuk a meleget és a hideget.
A szakértő szerint a legjobb a zárt konyhában, hogy a többi szobában lévő családtagnak is ad valamit: csendet, tiszta levegőt és privát teret. Az embereknek ősidőktől fogva igénye, hogy olykor elvonulhassanak egy nyugodt zugba, de azért ne szigeteljék el magukat teljesen. "Néha az igazi szabadság abban nyilvánul meg, hogy felhúzunk egy-egy falat", foglalja össze Kate Wagner amerikai építészkritikus.
Ha megnézzük a 2019-es télre vonatkozó előrejelzéseket, nem igazán lehet eligazodni rajtuk. A klímaváltozás miatt a korábban megszokott időjárási viszonyok olykor teljesen kiszámíthatatlanná váltak. Sokan ezért a régi idők népi megfigyelései alapján próbálják kiokoskodni, hogy milyen télre kell számítanunk. Hajdanán a természettel együttélő emberek sokkal jobban észrevették és értették ezeket a jeleket. Ma egy városlakó a természet üzeneteinek többségével nem is találkozik. Persze ilyenkor meg lehet kérdezni a vidéken élő rokonokat, ismerősöket, ők mit tapasztalnak. Lássuk, milyen jeleket kell keresni!
* Kevés mókust látni, de azok állandóan gyűjtögetnek.
* A vadlibák nagy magasságban szállnak dél felé.
* A harkályok korán megjelennek.
* Több harkály osztozik egy fán.
* Megtelepednek a városok környékén a baglyok.
* A marhák tarkóján vastagabb szőr nő.
* Az egerek őrült módon próbálják berágni magukat a házba.
* A tücskök megjelennek a házban.
* A pókok a szokásosnál nagyobb hálót fonnak, és többen is telepednek meg a házban.
* A disznó sok szalmát túr fekhelyül.
* A hangyák egyenes vonalban vonulnak, nem kacskaringósan.
* A hangyák magasabb bolyt építenek.
* A méhek korán visszahúzódnak a kaptárba.
* Minden állat vastagabb bundát növeszt, és több hájat is szed magára.
* A kerti madarak egyfolytában az etető körül tolonganak.
* A vaddarazsak a házfalon magasabban keresnek réseket a fészeképítéshez ("magasabban, mint amennyi hó várható").
* A varjak csapatostul köröznek a városokban.
* A levágott liba mellcsontja hosszú ("hosszú csont, hosszú tél") és foltos ("minél több folt, annál több hó várható").
* A medvék egész nap bogyókat esznek.
* Vastagabb a hagyma héja a szokásosnál.
* A fák levelei későn hullanak le.
* A kukoricacsuhé és a dióhéj vastagabb és szorosabban fed.
* Még ősszel is virágoznak a virágok.
* Az alma héja rágós.
* Temérdek a bogyótermés és a dióféle.
* Több a fenyőtoboz, és nagyobbak is.
* Ragyogó színes az őszi lomb ("Minél színesebb a lomb, annál havasabb és hidegebb lesz a tél").
* Nagy számban potyognak a makkok.
* Magasra nőnek a gyomok ("Amilyen magas a gyom, olyan magas lesz a hó").
* Ha a szőlőlevelek nem hullnak le november közepéig, zimankós tél várható.
Ősszel tobzódunk a különféle zöldségekben, amelyekből érdemes most minél többet fogyasztani. Kérdés csak az, hogy nyersen vagy hőkezelve? Nos, egyes fajtáikat jobban tudja hasznosítani a szervezetünk, ha megpároljuk vagy megsütjük őket.
Mert nem feltétlenül az elfogyasztott mennyiség a döntő, hanem hogy mennyi tápanyagot tud abból emésztőrendszerünk felszívni. Egy amerikai kutatásban többféle étrendet hasonlítottak össze, és kiderült, hogy ugyan a nyerskoszton élők fogyasztották a legtöbb béta-karotint, ám a teljeskörűen táplálkozó alanyok szervezetében mutatták ki a legtöbbet ebből a létfontosságú antioxidánsból.
A főzés-sütés során képződő hő ugyanis olyan változásokat indít be a zöldségekben, amelyektől bizonyos tápanyagaik könnyebben hasznosíthatóvá válnak szervezetünk számára. A hőkezelés semlegesíti a káros anyagokat, például azokat az enzimeket, amelyek emésztési problémákat okozhatnak. A főzés ráadásul megsemmisíti a nyers zöldségekben vagy a felületükön lévő veszélyes baktériumokat is.
A zöldség elkészítése egészen változatos lehet, a kis lángon, kevés vízben főzéstől a gőzben történő pároláson, bundában sütésen vagy grillezésen át a tűzforró serpenyőben (wokban) végzett villámgyors áthevítésig. Törekedjünk a “szükséges, de elégséges” hőkezelési műveletre, hogy minél több vitamin és nyomelem megmaradjon az ételben. Az elkészített zöldségeket le is fagyaszthatjuk, ezzel is megelőzve az élelmiszerpazarlást, hiszen nem romlik ránk a zöldség.
Keresztesvirágúak
Ebbe a csoportba tartozik a káposzta, kel, brokkoli, karfiol, retek, karalábé, amelyeket érdemes nyersen is fogyasztani, például egy amerikai káposztasaláta formájában. A keresztesvirágúakban lévő szulforafán vegyület rákellenes hatású, hő hatására gyorsan elbomlik. A brokkolit legfeljebb 2-3 percig pároljuk (magas nyomású kuktában sokkal gyorsabban lesz kész), a karfiolt pedig inkább mikrózzuk vagy gőzöljük a jótékony hatás megőrzése érdekében.
Egyeseknek a káposztafélékről azonnal a gázképződés, felfúvódás jut az eszükbe -- számukra a főzés, sütés segíti a keresztesvirágú növények szénhidrátjainak feldolgozását. Amúgy viszont az ételhez adott késhegynyi szódabikarbóna segít a felfúvódás megelőzésében. Jódhiányos pajzsmirigy-betegségben szenvedők semmiképpen ne fogyasszák ezeket a zöldségeket nyersen, mert nagy mennyiségű glükozinátot tartalmaznak, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a pajzsmirigyhormon termelődését.
A keresztesvirágúakra nagyon igaz, hogy érdemes újszerű elkészítési módokat is kipróbálni: például az unalmas főtt kelbimbó izgalmas és ízletes étellé válik, ha apróra kockázott baconnel tűzforró serpenyőben körbepirítjuk.
Paradicsom
Mindenki kedveli a karikára vágott paradicsomot a vajas kenyéren, és ajánlatos ugyanilyen gyakran párolva vagy sütve is fogyasztani. Annak révén ugyanis 35 százalékkal több lesz a likopén nevű antioxidáns a paradicsomszószban, mert a hő hatására felbomlanak a növényi sejtek. Márpedig kutatások szerint a likopén csökkenti a daganatos- és a szívbetegségek kockázatát. A hőkezelés miatt a paradicsomban lévő C-vitamin elbomlik ugyan, de szerencsére annak pótlására más források is rendelkezésünkre állnak.
Arra viszont érdemes ügyelni, hogy a likopén rákellenes hatását felére csökkenti az étel más hozzávalóiban lévő vas, tehát paradicsomos ételbe ne tegyünk vasban gazdag spenótot, hüvelyeseket (pápá, paradicsomos zöldbab!), kelt, burgonyát, gombát.
Gyökérzöldségek
A párolt vagy sült répában több a béta-karotin: ez vegyület nemcsak színező hatású, hanem hatékony antioxidáns is, védi sejtjeinket a szabad gyökök károsítása ellen. Szervezetünk a béta-karotint A-vitaminná alakítja át, ennek kiemelt szerepe van a látás, nemzőképesség, csontnövekedés és immunrendszer működése terén. A főzés sajnos elbontja a répában található, a súlycsökkentéshez hozzájáruló polifenol vegyületeket, ezért érdemes a főtt répához egy kis nyers, reszelt répát keverni, azzal megszórni. A roston sült vagy tepsiben olajjal és sóval meghintve grillezett gyökérzöldségek (répa, cékla, paszternák, zeller, édesburgonya) antioxidánsai is jobban hasznosíthatók szervezetünk számára.
Tökfélék
A tökfélékből hőkezelés hatására sokkal könnyebben felvehetővé válik a béta-karotin és más értékes tápanyagok. Sütőtökből előre elkészíthetünk egy nagyobb adagot, mert porciózva remekül fagyasztható, és hozzákeverhetjük a muffintésztától kezdve az egybesült fasírton át a zöldségkrémlevesig számos édes és sós ételhez.
TIPP: A megfelelő rostbevitelhez időnként érdemes egy kis nyers tököt fogyasztani a következőképpen: a krumplihámozóval szalagokra, majd hosszú csíkokra vágott cukkinit forró, fűszeres vajon 1-2 perc alatt átforgatjuk, amitől nem fő szét, viszont elképesztő finom al dente pasta íze és jellege lesz. Bármelyik spagettirajongó gyereket (és felnőttet) simán meg lehet téveszteni vele, és örömmel befalják egy kis paradicsomszósszal.
Gomba
Amennyire finom a nyersen hajszálvékonyra szeletelt gomba, annyira emészthetetlen. Márpedig ennek hiányában nem tudjuk hasznosítani a benne lévő B-vitaminokat és olyan tápanyagokat, amelyeket nem találunk meg más növényekben. A hagyományos távol-keleti gyógyászat a gombát egyszerre tekinti ételnek és gyógyszernek, mert képes erősíteni immunrendszerünk működését. Érdemes rendszeresen fogyasztani, persze most már tudjuk, hogy csakis hőkezelés után, aminek köszönhetően megnő a gomba antioxidáns- és polifenoltartalma.
Spenót
Ez a növényi fehérjében és rostanyagokban gazdag zöldség egyaránt értékes nyers és hőkezelt formában. Nyers spenót fogyasztásával hasznosíthatjuk a zöld levelekben lévő folsavat (vérképzés, idegműködés), C-vitamint, niacint (más néven B3-vitamin, DNS-javító és koleszterinszabályozó), magnéziumot (idegrendszer) és káliumot (sejtműködés). A főzés következtében viszont hozzáférhetővé válik az A- és E-vitamin, cink (vércukorszint-szabályozó), tiamin (szívizom és idegsejtek működése), kalcium és vas, akárcsak a béta-karotin, a lutein és a zeaxantin (látás). Egy adag főtt spenótban 245 mg kalcium van, míg egy adag nyers spenótban csak 30 mg! A hőkezelésnek köszönhetően a nagy mennyiségben jelen lévő, vesekőképző oxálsav jelentős része is távozik a spenótból.
Burgonya
Jóllehet a nyers krumplilevet sokan ajánlják fekélyes nyálkahártya-sérülések gyógyítására, és hajdanán a hosszú tengeri utakon a skorbut gyógyszereként alkalmazták, a burgonyát ajánlatos inkább hőkezelés után fogyasztani, ha nem vagyunk biztosak a minőségében. A zöld héjú vagy öreg és csírázó gumókban ugyanis sok a szolanin, ez a vegyület mérgező, megtámadja a központi idegrendszert. Az ilyen krumplit vastagon meg kell hámozni, és bő vízben megfőzni, hogy a szolanin kioldódjon belőle.
Hogyan főzd meg a zöldségeket, hogy minél több tápanyagot megőrizz?
Véletlenül se főzd a zöldségeket sok vízben, inkább gőzöld őket. Ezt a legegyszerűbb egy párolókosárban végezni, amelynek lapjai virágszirmokként nyílnak szét, ezért többféle átmérőjű fazékban is lehet használni. (Kapható lakberendezési áruházakban, de láttam már hipermarket konyhai osztályán is. A csomagoláshoz összecsukják félgömb alakúra, de ez ne tévesszen meg.)
A párolókosárnak kb. 1,5 centis lábai vannak, ennek az a szerepe, hogy ne érje el a víz a zöldséget. Tehát a kosár aljáig töltsd fel sós vízzel a lábost, majd amikor elkezd gyöngyözni a víz, fedd le, hogy minél gyorsabban megpuhuljon a zöldség, de a gőzzel együtt ne távozzon az értékes zamat.
Évente átlagosan 4500 őzet és 500 szarvast ütnek el járművek Magyarország útjain. Kisebb állatokból, mint a rókák, vaddisznók, vidrák, borzok, ennél nagyságrendekkel többet. És nemcsak a vadak pusztulhatnak el az ütközés miatt, hanem a járművekben ülő emberek is megsérülhetnek vagy életüket vesztik. Ráadásul a járművek is gyakran totálkárosra törnek. Vagyis óriási veszteség ez emberi, természeti, anyagi szempontból, mintha mégsem jutna kellő figyelem arra, hogy megfelelő ütemben fejlesszék a "vadbarát" közlekedést.
Pedig a klímaváltozás ellenünk dolgozik: ennek hatására megváltozik az állatok élőhelye, még inkább vándorlásra kényszerülnek. Illetve be- vagy visszatelepülnek az országba olyan állatfajok, amelyekre korábban nem kellett számítani, mint az aranysakál, ami szintén fokozza a vadak aktivitását. "A megváltozó hőmérsékleti viszonyok miatt eltűnhetnek a megszokott szaporodási, táplálkozási helyek, módosul a növényzet összetétele, az állatoknak új helyeket kell keresniük", mondja dr. Farkas János, az ELTE Útökológiai Munkacsoportjának vezetője.
Az ilyen ütközés egyre gyakoribb, pedig megelőzhető lenne. FOTÓ
Miért megy a vad az országútra? Egyrészt nem a vad megy az országútra, hanem az országút megy arra, ahol a vad él. "Minél kisebb egy ország, fajlagosan annál sűrűbb az úthálózata. A vadak több száz, több ezer éve ugyanazokon a csapásokon járnak, csak most keresztezik ezeket a vadváltókat az autóutak", magyarázza a szakember.
Érdemes megnézni Magyarország ökológiai térképét, alig látunk megszakítás nélküli ökológiai folyosót (zölddel jelölve), amelyen több tíz kilométer hosszan tudnának haladni a vadak, anélkül, hogy belénk ütköznének. Töredezett, szakadozott minden vadváltó. Lassan már csak a folyókkal párhuzamosan marad szabad vándorlási útvonal.
Lilával jelölték a felszabdalt állatvonulási területeket. KÉP
Magyarországon jelenleg 211 ezer kilométer a közúthálózat hossza (2017-es KSH-adat), amelynek 63 százaléka erdővel, szántóval vagy más természetes környezettel, azaz vadak élőhelyével szegélyezett. Átlagosan az ország minden négyzetkilométerére 2,7 kilométer közút jut. Az autóállomány 3,6 milliós, és ezek a járművek 90-130 kilométeres óránkénti sebességgel robognak az utakon.
Másrészt azért megy a vad az autóútra, mert ha el akar jutni A-ból B-be, akkor elindul egyenesen előre, nem törődik a civilizáció kellékeivel. És ha egy állat rést talál az országút melletti vadkerítésen, akkor át is bújik, ugrik, mászik rajta/alatta. Télen könnyebb is közlekedni az országúton, mint a behavazott erdőben, illetve az utakra kiszórt só is csábító csemege a vadak számára. Ráadásul egyes fajok kifejezetten az erdőszéli területeket kedvelik, ott érzik magukat biztonságban, ahol egyik oldalon füves rész, másik oldalon védelmet nyújtó fák vannak -- mint az utak mentén.
Mi, emberek ideális élőhelyet alakítottunk ki nekik itt: a növényevők azért jönnek, mert az aszfalt mentén akár térdig ér a növényzet, vagyis a táplálék, a ragadozók meg azért jönnek, hogy az elütött állatokból lakmározzanak. Csak aztán esetleg őket is elütik. Nem beszélve az autókból kidobált szemétről, ami szintén szolgálhat táplálékul.
Kicsinek tűnik a 30 kilós őzbak, mégis súlyos a baleset. FOTÓ
Kit terhel a felelősség a vadelütésért?
A cikk elején említett, mintegy ötezres nagyvad-elütési szám nem teljesen pontos, mert sok esetben nem jelentik be a járművezetők az ilyen balesetet. Amíg a vad él, addig az állam tulajdona, ám ha elpusztul, akkor a helyi vadásztársaságé a tetem. "Ha kint van az út mellett a vadveszélyt jelző tábla, az autósnak fokozottan kellene figyelnie, csökkentenie a sebességet. Egyik kísérletünkben autóvezetőkre speciális szemüveget adtunk, amely nyomon követte a szemmozgásukat. Kiderült, hogy hiába van kint a vadveszélyt jelző tábla, legtöbben rá sem néznek", meséli Farkas János.
Pedig ha kint van a tábla, akkor baleset esetén a járművezetőt terheli a felelősség, és csekély az esélye pert nyerni egy vadásztársasággal szemben. S mivel a vadelütés közúti baleset, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget vagy a közútkezelőt. Sokan emiatt a hercehurca miatt inkább elhagyják a helyszínt, amennyiben működésképes marad a járművük.
A gyorsforgalmi utakat kerítés védi, de számtalanszor lehet látni, hogy az őzek ott legelésznek, és nem zavarja őket a forgalom. Ha legelészés közben elérnek egy csomóponthoz, ahol a kerítés és az aszfalt között elég gyep van, oda simán bejut az állat. "Ezért használunk ilyen helyeken vadriasztókat, az M1, M7 és M8 mentén 7-7 csomópontban telepítettünk ilyeneket, és ott csökkent is a vadelütések száma. Ha ép a kerítés, de bejut az állat, akkor a vadásztársaságnak kell fizetnie a járműben esett kárt, ha nem ép a kerítés, akkor az útfenntartónak", magyarázza a szakember.
Van már kipróbált módszer a vadelütés mérséklésére
Világos, hogy törekedni kellene a vadelütés megelőzésére. "Amikor még volt állami autópályakezelő, egy pályázat keretében végezhettünk olyan több éves kísérletet, amelyben elemeztük az útfelmérő autók adatait. Ezek naponta kétszer végigmennek az autópályán, és minden elütött állatot regisztrálnak. Teszteltük a külföldön kapható összes vadriasztó berendezést, az ultrahangosoktól kezdve a kémiai jelzőkig, de egyik sem túl hatékony. Ezért kifejlesztettünk egy mozgásérzékelős, akusztikus, akár fénnyel is kombinálható riasztót, ezeket helyeztük ki az autópályás csomópontokhoz. Egészen addig csökkentették is a vadelütések számát, amíg el nem lopták a készülékeket: akkor visszaállt az eredeti állapot. Egy kilométer autópálya egymilliárd (egy ezer millió) forint költségből építhető meg, egy ilyen saját fejlesztésű riasztókészülék 30-40 ezer forint, és egy csomópontba kell mondjuk 6 darab ahhoz, hogy biztonságosan távol tartsák a vadakat a gyorsforgalmi úttól."
Hőkamera mutatja az éjjel az út mellett bóklászó vadakat. GIF
A róka képes átmászni a kerítésen, a borz pedig, amely a róka után a leggyakrabban elütött kisebb testű vad, alulról ás járatot a kerítés alatt, hiába van a kerítés alja 30 centiméterre is beásva a földbe. Ha a borz ásott már egy járatot, azt egy vaddisznó képes nagyobbra tágítani. Az útkezelők az autópálya csomópontokba rendkívül sok növényt telepítenek, ezek azonban odavonzzák az állatokat. Továbbá az autópálya mentén nem is vadásznak rájuk, biztonságos helynek vélik. A hóátfúvások csökkentésére rengeteg helyre sövényt telepítettek az út mentén, de ettől meg nem látja az útfelmérő, hogy hol sérült a kerítés.
A közutaknál sok helyre prizmákat raktak ki, hogy azok visszatükrözzék az autólámpák fényét az út széli területre, elriasztandó a vadakat. "Ezzel az a baj, hogy általában olyan sűrű a növényzet egészen az útpályáig, hogy a fény nem jut el az állat szeméig, vagyis nem ijeszti el. Mindig az okozza a balesetet, hogy amikor az állat észleli a közelgő autót, ugrik egyet -- legtöbbször előre, nem pedig hátra."
Szaporodási időszakban nagy csapatokban vonulnak az állatok, ez ellen csak úgy lehetne védekezni, ha az utak melletti területek, főként kanyarokban, nyíltabbak lennének, kiegészítve kémiai vagy akusztikus riasztókkal, és az állatokat az egyenes szakaszok felé terelnék, javasolja a szakember.
Az elmúlt száz évben utakkal szabdaltuk fel a tájat
A vadállati országutak, azaz vadváltók több száz, több ezer éve használt csapások, más néven ökológiai folyosók. Ezek úgy alakultak ki, hogy itt a legnagyobb esélye elkerülni a ragadozókat vagy itt a legtöbb a táplálék. A folyók, patakok völgye mind ilyen. "A legtöbb vadelütés Tatabánya környékén észlelhető, mert itt a Vértes- és a Gerecse-hegység találkozásánál van egy völgyút, amit az állatok is évezredeken át használtak a vonulásukra. Viszont ezen a területen húzódik a régi gyorsforgalmi út, az 1-es, van az újabb autópálya, az M1, és egy vasúti vonal is, és ezek mind keresztezik az állatok nyomvonalát. Számukra ezek az építmények gátak, amelyeken szeretnének átjutni."
Létfontosságú, hogy megfelelő vadátjárókat alakítsanak ki az úttestek alatt vagy felett. Sajnos a magyarországi vadátjárók sok helyütt nem megfelelő kialakításúak vagy nem jó helyre építik őket (erről ide kattintva olvashatsz egy részletes cikket Farkas Jánossal).
Nyár végén az őzekre, ősszel a szarvasokra kell számítani. FOTÓ
Borzok, rókák és vaddisznók számára elegek a 1,5 méter átmérőjű átereszek: ezek a csövek keresztezik alul az autópályát, és a középső elválasztó növénysávban bevilágító akna segíti az állatok közlekedését.
"Elkészítettük az egész ország konfliktustérképét. De hiába dokumentáltunk egy szakaszon mondjuk vaddisznóveszélyt, főleg szaporodási időszakban bárhol bármire lehet számítani."
Nemcsak az országúti forgalom okoz vadelütést, hanem a vasúti közlekedés is, amely például a Bécs-Budapest közötti szakaszon eléri a 160-180 kilométer/órás sebességet, és rendkívül halk a mozdony. Ezért történt már olyan, hogy Tatabánya környékén szarvascsapatokat gázoltak el a vonatok. "Az állatoknak esélyük sincs észlelni vonatot időben, illetve nem tudnak kijutni a vasúti pályáról. Az ütközés a mozdonyban is olyan komoly károkat okoz, hogy csak egy másik, darus mozdonnyal lehet leemelni, és órákra áll a forgalom, ami megint csak óriási anyagi veszteséget jelent. Gazdaságilag biztosan megérné fejleszteni a vadriasztási rendszert".
Farkas Jánost keresték meg már Svédországból és Ausztráliából, előbbiben a hatalmas jávorszarvasok, utóbbiban a semmiből előugró kenguruk okoznak gyakran közúti baleseteket.
Érdemes böngészni az ELTE Útökölógiai Munkacsoport által készített konfliktustérképeket (a szóra kattintva nyílik a demoverzió).
Szemléletváltásra van szükség
Az autóba építhető biztonsági berendezések többsége pénzkidobás, tapasztalta a szakember. A közismert műanyag síp remek placebóhatást kelt, mert a vezető egyébként sem ütközött volna, ezért azt hiszi, hogy milyen jó ez a síp. "Egy ultrahangágyú képes csak arra, hogy kellő távolságból elriasszon egy vadat", nyomatékosítja Farkas János.
Az ultrahang nem zavaró az erdő nyugalmára, mert az út mentén hamar elnyelődik a növényzetben. A svédek autóba beépíthető hőkamerával kísérleteznek, amely távolságra előre mutatja az út menti növényzetben bóklászó vadat. Farkas Jánosék fejlesztés alatt álló rendszere próbálja kombinálni a távészlelést az aktuális riasztással.
A vaddisznót és rókát elijeszti a fényt is felvillantó eszköz,
a kóbor kutya farokcsóválva keresgélni kezd, talán embert remél.
"A vadelütéseket meg lehetne előzni például azzal, ha a jármű navigációs berendezése figyelmeztetne a kockázatos szakaszokon a vadveszélyre. Ezt viszonylag egyszerűen be lehetne programozni a GPS-berendezésbe, persze azt be is kell kapcsolni vezetés közben. Autópályán az emberek a kerítés miatt biztonságban hiszik magukat, de ez illúzió", figyelmeztet. Arról nem beszélve, hogy egy békára ráhajtva is megcsúszhat úgy az autó, hogy súlyos baleset lesz a vége.
A vadbarát közlekedés fejlesztéséhez érdemes volna forintosítani a károkat. Egy őz eszmei értéke 150-600 ezer forint, egy gímszarvas 1-3,75 millió forint. 2018-ban 4800 őzet ütöttek el a magyarországi utakon, ez középértéken (375 ezer Ft/egyed) 1,8 milliárd (ezer millió) forint, míg az elütött kb. 500 szarvas középértéken (2,375 ezer Ft/egyed) közel 1,2 milliárd forint.
Csak ez a két tétel kitesz évente 3 milliárd forint veszteséget, és még nem számoltuk a többi vadat, sem pedig az emberben, járműben esett károkat. A róka kistestű állat, mégis a vele való ütközés körülbelül 2 millió forintos kárral jár. Azért ennyivel, mert a rutintalan vezetők félrerántják a kormányt, és ütköznek egy másik autóval vagy fával.
Világszerte egyre súlyosabb a helyzet
Amikor ehhez a cikkhez gyűjtöttem nemzetközi adatokat, ahány statisztikát láttam, az mind tartós emelkedést mutatott vadelütés terén. Ilyen szempontból a világ legveszélyesebb országútja a brazíliai BR-262-es autópálya, amelyen minden évben kétmillió emlősállatot ütnek el. Svédországban 2016-ban egyetlen év alatt 21 százalékkal nőtt a vadelütések száma az előző évi 48 ezerről 58 ezerre. Spanyolországban az éves közúti balesetek közel 9 százalékát vadelütések teszik ki, egyes északi hegyi utakon 30-50 százalékot is.
Az Egyesült Államokban évente 1-2 millió vadelütés történik, 1994 és 2006 között emiatt 67 százalékkal több, immár 200 járművezető halt meg az utakon, 30 ezren megsérültek. Az USA-ban évente nagyjából 8 milliárd dolláros kárt okoz a vadelütés, ezzel szemben egy országúti vadátkelő megépítése 300 ezer-1 millió dollárt tesz ki, attól függően, hogy mekkora, milyen, és hogy az út alatt vagy felett halad át. Vagyis a 8 milliárd dollárból évente 800-2500 vadátkelőt lehetne építeni. Egy arizonai vadvédelmi rendszer kiépítésekor kiszámolták, hogy kétszer annyi pénzt lehetett megtakarítani a vadbaráttá tett országúttal, mint amennyibe a rendszer kiépítése került.
Sokak számára a szeptember egy több hetes "dátha"-szezon kezdetét is jelzi: visszakerül a gyerek az iskolai közösségbe, ami nemcsak gyerekekből és tanárokból, hanem bizony vírusokból és baktériumokból is áll.
Sőt, az is lehet, hogy a tömegközlekedésen prüszköl rá valami bacit egy olyan utastárs, aki képtelen megtanulni, hogy ha már végképp nem találja gyorsan a zsebkendőjét, akkor a könyökhajlatába tüsszentsen és köhögjön -- a ruhán gyorsan kiszáradnak és elpusztulnak a kórokozók, illetve ez sokkal jobb, mintha a tenyerébe köhögne, aztán ugyanazzal a kezével megfogná a kapaszkodót. Brrr!
Az is egyfajta zöld gondolkodás, amikor a meglévő folyamatokat, elemet újszerűen átvariáljuk a hatékonyabb eredmény érdekében, ahelyett, hogy új termékeket vásárolnánk. Ezt valósította meg egy brit patikus, aki három gyermekén sikeresen tesztelt egy nagyon egyszerű módszert a kórokozók terjesztése ellen.
Shamir Patel a hazaérkezés rituáléját változtatta meg: ahelyett, hogy a gyerekek odahaza estig a napközben viselt ruhájukban maradtak volna, az egészségügyi szakember azonnal elküldte a gyerekeket fürdeni és átöltözni, amint hazaértek délután az iskolából. Ezzel az volt a célja, hogy a kicsikről úgymond már a küszöb átlépése után rögtön lemossa a kórokozókat, a ruhájuk pedig egyből ment a szennyeskosárba. Így megakadályozhatja, hogy a hazahozott kórokozókat szétterítsék a gyerekek a lakásban. Mert minél tovább marad egy baktérium vagy vírus rajtunk, annál nagyobb a kockázata, hogy betegség lesz a vége.
A náthát, megfázást vagy meghűlést (más néven heveny orr-garatgyulladást) okozó rhinovírusok az otthoni tárgyak (kilincs, asztal, távirányító, laptop, telefon stb.) felületein akár 6 órán át is életben maradhatnak, bőrön 1 órát. A kisgyermekeket veszélyeztető RSV-fertőzés (respiratory syncitial virus) kórokozója szintén körülbelül 6 órán át marad életképes tárgyak felszínén, 1 órán át a ruházaton és akár 20 percig a bőrünkön. Az ételfertőzést, ételmérgezést okozó szalmonella és Campylobacter baktérium akár 4 órán át életképes marad például a gyerek ruháján. Onna pedig nemcsak a gyereket fertőzheti meg, hanem az egész családot.
Így aztán a hazaérkezéskor asap megfürdetett és átöltöztetett gyereknél kisebb a kockázata, hogy kórokozó maradjon rajta. Náthaszezonban a gyerek ruháját érdemes 60 Celsius-fokon, legalább 2-2,5 óra hosszú programmal mosni, hogy valóban elpusztuljanak a textilszálakra tapadt kórokozók. A hosszú program azért indokolt, mert a mosógép mondjuk egy 60 fokos mosás ciklus során majdnem végig langyos vízzel mos, csak néhány percre melegíti fel a vizet egészen 60 Celsius-fokra. Utána pedig már jön is a hideg vizes öblítés.
TIPP: Öblítéshez érdemes az illatszerboltban kapható, babaruhák öblítéséhez való, de fertőtlenítő hatású textilöblítőt használni. Mi még textilfelületek (kárpitos bútor, ágymatrac, kabát stb.) fertőtlenítésére is használjuk szórófejes flakonba áttöltve, persze az öblítő antiallergén, ezért színezékmentes, víztiszta változatát, hogy ne színezze meg a textileket. A felületre permetezve 15 perc alatt elpusztítja a bacikat.
Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Már ez is horrorisztikus mennyiség, de a túlevés miatti ételpazarlás ennek több mint százszorosa, nagyjából 140,7 milliárd tonna. Ezt az úgynevezett metabolikus ételpazarlást olasz kutatók számolták ki, tanulmányuk a Frontiers in Nutrition szakfolyóiratban jelent meg.
A túlevés által okozott környezeti teher három szegmensből áll: föld-, víz- és szén-dioxid-lábnyom. A Teramo Egyetem környezettudósai először megállapították, mennyi az egyes országok "túlsúlya" az átlagnépesség testtömeg-indexe (BMI) és magassága alapján, és ezt összevetették az adott országban legnagyobb arányban rendelkezésre álló élelmiszerek energiatartalmával. Méghozzá úgy kalkuláltak, hogy az egészséges testsúly felső határát jelző 21,7-es érték felett minden elfogyasztott kalória gyakorlatileg felesleges, és csak túlsúlyt okoz.
Az említett 140,7 milliárd tonna a világ népességének jelenlegi túlsúlya visszaszámolva az elfogyasztott ételekre: ha ennyit nem ettek volna meg, nem lennének túlsúlyosak. Vagyis ennek a 140,7 milliárd tonna élelmiszernek a megtermelését meg lehetett volna takarítani, az előállításához szükséges szántóföldet, legelőt, ivóvizet, üzemanyagot stb. másra lehetett volna fordítani.
Nyilván ez így túlzás, hiszen bármely embernél a 21,7-es BMI érték feletti érték bőven lehet izomtömeg is, míg az olasz kutatók minden pluszsúlyt hájnak tekintettek. Azt sem vették figyelembe, hogy a túlsúly változhat idővel, illetve a fokozott testmozgásnak köszönhetően is mérséklődhet. Ettől függetlenül a 140 milliárd jelen pillanatban a lehető legközelebb áll a valószínűhöz. És irdatlan mennyiség.
A tanulmányt böngészve kiviláglik, mekkora eltérések vannak az egyes kontinensek között. A túlevés miatti ételpazarlást Európa vezeti, 39,2 milliárd tonnával. Ha a három szegmenst vesszük figyelembe (föld-, víz- és CO-lábnyom), akkor Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) 14-szer többet fogyaszt, mint a szubszaharai Afrika.
Az olasz kutatók szerint Európában, valamint Észak-Amerikában és Óceániában a tejtermékek, tej és tojás előállítása rója a legnagyobb terhet a környezetre (a túlsúlynak számított lábnyom 30,2 százaléka felel meg ennek), utána a hús, az alkoholos italok és a cereáliák következnek, míg például az iparosodott Ázsiában a cereáliák és a keményítőtartalmú gyökérzöldségek megtermelése.
Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) vízlábnyoma hasonló, de közel kétszerese Latin-Amerikáénak, és tízszerese a szubszaharai Afrikáénak. Az üvegházhatású gázok lábnyoma is tízszeres ezekre a régiókra, míg a földhasználat lábnyoma 15-szörös.
Egyébként az ENSZ becslése szerint a gazdag országok évente közel annyi, 230 millió tonna élelmiszert dobnak ki, mint amennyi a szubszaharai Afrika teljes termelése. A világ teljes zöldség- és gyümölcstermésének közel fele a kukában végzi.
Kertünk végében egy negyvenéves meggyfa áll, már öreg és beteg, nem is terem, lombhullás után elköszönünk tőle és kivágjuk. Túlságosan nagy árnyékot is vet a nagyi rózsáira, a szomszédok belátását sem korlátozza. Az alábbi, délelőtt 11-kor készült fotón látható, mennyire előnytelen a jelenlegi helyzet. (A kupacba halmozott öreg deszkákből emeltágyás-szegély lesz nemsokára.)
Szeretnék valami telekhatároló sövényt, de semmiképpen nem hagyományosat. A tuja nem az én világom, a puszpáng sem nyerő, amióta megjelent Magyarországon puszpángmoly, amelynek hernyója tarra rágja a növényt, még kevésbé a valóban gyorsan növő csodasövény, amely viszont allergizál. Ja, és permetezni sem szeretnék, mert kutyák és gyerekek szaladgálnak a kertben. Viszont ha már gyerekek: legyen gyümölcstermő a sövény! Méghozzá többféle cserjéből, mert minél nagyobb a változatosság, annál többféle beporzó rovar, madár, pillangó jön majd a kertünkbe!
A tervezés első lépéseként egy táblázatban összesítettem, hogy a viszonylag könnyen hozzáférhető gyümölcstermő cserjéknek milyen talaj-, víz- fény- és egyéb igényük van. Kizárólag olyan cserjéket néztem, amelyek tüskementesek, illetve lehetőség szerint öntermők, azaz tavasszal a méhek és más rovarok simán beporozzák őket. Biztos, ami tuti fix alapon azért minden cserjéből legalább két-három tövet fogok ültetni szeptember végén, hogy még a fagyok beállta előtt meg tudjanak gyökerezni. A töveket nagyjából egy méterre ültetem egymástól, hogy legyen helyük fejlődni, illetve a kutyák tudjanak közöttük szlalomozni.
Mivel a Duna közelében lakunk, és a terület valaha ártér volt, kertünkben a talaj közepesen kötött, és a hajdani három óriás fenyőfa évtizedekig hulló tűlevelei miatt enyhén savanyú. Az biztos, hogy egy alapos ásással fog kezdődni az ültetés, már csak azért is, hogy az öreg meggyfa mindenhol felbukkanó gyökérsarjait kiirtsuk. Utóbbi elég durva meló, mert amennyire lehet, ki kell ásni a gyökérsarjakat, majd letépni a vízszintesen futó gyökérről. De muszáj megtenni, mert szétnyomják a meglévő növényeket.
A kertünk keleti tájolású, hátul a szomszéd kert végében egy nagy kétemeletes épület fut, elöl a mi házunk van, azaz a terület háromnegyede inkább félárnyékosnak minősül, hiszen napi 6 óránál kevesebb napsütést kap. Egy bizonyos rész kora reggeltől délután 5-ig napsütéses, oda fogom ültetni a fényigényes bokrokat.
Az áfonyával kapcsolatban olvastam azt a javaslatot, hogy nagyon savanyú talajt igényel, amit viszont a többi növény nem feltétlenül szeret, illetve sekély a gyökere, így az áfonyát érdemes dézsába ültetni. Már tudom is a helyét! A többinél elegendő a rendszeres tápanyagutánpótlás komposzttal, amely a talajba dolgozva lazítja annak szerkezetét is.
A nagyvárosokban a szükségesnél sokkal kevesebb a nyilvános vécé, de szerencsére született pár öko megoldás arra, hogy az utcai vizelést ne csak visszaszorítsák, hanem a lehetőségekhez képest még környezetbarátabbá is tegyék. A probléma rendkívül súlyos: a világ legmagasabb temploma, a 162 méteres ulmi székesegyház mészkő alapzatát is tönkretette már a vizelet.
A címben említett visszapisilős módszer se nem zöld, se nem nevelő hatású, mindenesetre elrettentő: 2015-ben a világon először Hamburgban alkalmazták azt a falbevonatot, amely annyira folyadéktaszító hatású, hogy a ráeresztett vizeletet visszafröcsköli a sugár irányába, beterítve a delikvens lábát.
A város St. Pauli negyedében évente 20 millióan buliznak, ami kevésbé zavarja az ott lakókat, mint az, hogy a vendégek ott könnyítenek magukon, ahol rájuk jön a szükség. A legbüdösebb falszakaszok mentesítéséhez a tudósoktól kértek segítséget, akik kifejlesztették a szilícium-dioxid-tartalmú szuperhidrofób védőlakkot. A rendszerető helyiek külön táblákat is felszereltek szemmagasságban, amelyeken a visszapisilő falra figyelmeztetik a renitenseket, de annyi német humort megengedtek maguknak, hogy nem mindenhová tettek ki feliratot.
Bár elég drága, hiszen négyzetméterenként kb. 100 euróba kerül, a hamburgi módszerrel több európai városban kísérleteznek, hiszen a vizelet eltakarítása is nagy költség, nem beszélve a korrozív hatásáról: tönkreteszi a falat, járdát, fákat, mindent. És büdös is.
A középkori épületeiről is nevezetes északnyugat-angliai Chesterben két választása van a közterületisek kamerájával (CCTV) rajtakapott kalózvizelőnek: vagy vállalja a bírósági tárgyalást és a tetemes bírságot, vagy részt vesz egy "kulturális örökségi figyelemfelkeltő kurzuson". Ennek keretében fizet 75 fontot, amiért 1. megnézheti magáról a videófelvételt,
2. egy szakértő vezetésével körbesétál a város történelmi központjában, miközben közösen elemzik, milyen károkat okoz az illegális vizelés a műemlékekben. Igazán brit megoldás, real understatement.
Az indiai Kalkuttában nem udvariaskodnak ennyit, egy mozdulattal intézik el a vizelőket és a takarítást, de ezt jobb nem megtapasztalni: egy speciális egység sárgára festett tartálykocsival járja a várost, és a vétkezőket magasnyomású vízsugárral eltakarítja, mint az alábbi videón látható. Mottójuk: You stop, we stop. Ez is egyfajta nyilvános vizelés, csak más előjellel.
Persze Indiában is akad más megközelítés. Víz nélkül üzemeltethető az Ekam Zerodor piszoár-kioszkja, amelyhez nincs szükség infrastruktúrára, és a vizelettel a környező városi növényzet trágyázzák.
Ha már begyűjtés: a dán Peefence egy olyan felfüggeszthető műanyag lap, amely a tölcsérjébe érkező vizeletet egy csőbe vezeti, onnan pedig egy tárolóba. Aztán lehet a vizeletet folyékony trágyaként hasznosítani, vagy a csatornába vezetni. Az eszköz használható fesztiválokon, építkezéseken, sporteseményeken.
San Francisco vezetése szintén próbát tett a hidrofób bevonattal, miután egy lámpaoszlop töve annyira elrozsdált a sok húgytól, hogy az oszlop eltört és rádőlt egy autóra.
Sokan ugyanakkor kritizálják a programot, mondván, a folyadéktaszító festék árát inkább fordítsák nyilvános vécék állítására. A városvezetés egyébként ezen a téren is fejlesztett, a Pit Stopnak nevezett nyilvános és ingyenes vécéket már 25 helyen vehetik igénybe a lakosok reggel 9 és este 8-10 óra között. Ezeken a helyeken le lehet adni a használt fecskendőket és ingyenes kutyaürülékes zacskó is van. A biztonságról és a tisztaságról állandó alkalmazott gondoskodik. Készült telepített és kerekeken guruló Pit Stop is, utóbbi egy rámpával kerekesszékesek számára is használható. A guruló illemhelyek egyikét viktoriánus stílusban alakították ki.
"Különféle designokat próbálgatunk, amelyek hívogatóak, és arra bátorítják az embereket, hogy használják ezeket a létesítményeket -- mondta Mohammed Nuru, a San Francisco-i köztisztasági és városkarbantartási hivatal igazgatója. -- A Pit Stop lehetővé teszi az emberek számára, hogy normális körülmények között végezhessék a dolgukat, emellett növeli a környék élhetőségét."
Így áttételesen térül meg az illemhelyenként mintegy százezer dolláros éves fenntartási költség.
Ennél sokkal olcsóbb és zöldebb volt az a nyilvános illemhely, amelyet szintén San Franciscóban 2013-ban kísérleti jelleggel készítettek civilek: kell hozzá legalább két fémkeretes IBC ballon (akár újrahasznosított is), amelyek közül az egyik a kézmosóvíz tartálya, a másikba megy a vizelet, amelyet a ballonba ültetett bambusz gyökerei hasznosítanak a kézmosóvízzel együtt.
A 21. században vagyunk, tehát lehet hozzácsatlakoztatni szenzort, webes alkalmazást, online térképet stb. A P Planter projektet a Hyphae Design Laboratory tervezte a non-profit Urban Biofilterrel együttműködésben. Részletes leírás, a rendszer elkészítésének útmutatója erre linkre kattintva elérhető, hogy mások is kipróbálhassák, akár tanóra keretében.
Több városban kísérleteznek a komposztálással. Párizsban úgy nevezik:
"a vadvizelők civilizálása".
Az Uritrottoir fémdobozok tetején virágágyás van, a bejutó vizelet egyrészt ezt trágyázza, másrészt a tároló aljában elhelyezett széna, fűrészpor, fapellet felszívja a nedvességet. Egy szenzor figyeli a szárazanyag telítettségét, és jelez a kezelőnek, aki frissre cseréli az anyagot, a használtat pedig elszállítja egy Párizs környéki területre, ahol egy év alatt komposzttá érlelik, amellyel a városi parkok talaját javítják.
A 218-240 liter űrtartalmú piszoár víz- és szagmentesen üzemel, ám annyira dekoratív, hogy sokan nem fogják fel, mire való. Mindenesetre már más francia városban is van ilyen, például 2019 júliusában Nantes-ban négyet adtak át.
A belgiumi Mechelenben a nyilvános vizelés bírsága 350 euró, úgyhogy tíz bünticetliből összejön egy GreenPee nevű ökopiszoár ára. Ennek működési elve hasonló a franciáéhoz. A "bírságból nyilvános vécét" koncepciót még tesztelik, ha bejön, többet is rendelnek.
A dobozos ökopiszoároknál hatékonyabb lehet a Pinkelbeete, amelyet a müncheni műszaki egyetem tanára, Natalie Eßig fejlesztett ki. A "pisiágyás" voltaképpen egy szagmegkötő hatású szerves anyaggal, például fakéreggel megtöltött műanyag láda, amelybe bárki belevizelhet. A folyadék a tartályból lassan lejut egy földbe süllyesztett tartályba.
Ez félig vízzel van teli, ami hígítja és tovább szagtalanítja a keveréket. Eßig precízen kiszámolta, hogy ha egy futballdrukker a sörözés hatására 450 mililiter vizeletet ereszt a mulcságyásba, akkor akár 550-en is követhetik, hiszen a tartály 250 liter vizelet fogadására alkalmas. A hígított vizeletet a környező virágágyások trágyázására lehet használni, illetve bevezetni a csatornába. A helyi focidrukkerekkel folytatott interjúiból az is kiderült, hogy szerintük a nyilvános vécék koszosak, és a parkokban eleresztett vizelésről azt gondolják, hogy "na most igazán öko vagyok".
És mi lesz a nőkkel?
A kínai Shaanxi Normal Egyetemen kiszámolták, hogy naponta 160 tonna vizet lehetne megtakarítani, ha a lányok is állva pisilnének egy eldobható kartonpapír pisitölcsér (intim kehely) alkalmazásával.
Merthogy a vécétartály ürítésével a nők háromszor több vizet használnak. Úgyhogy ha már kiszámolták, be is vezették. Állítólag ez sokkal higiénikusabb is, mint a hagyományos mód. A női (gendersemleges) piszoár alacsonyabban van, mint a férfi, hogy könnyebb legyen beletalálni.
Berlinben 2017-ben egy 99 oldalas tanulmányt szenteltek a neutrális vécékoncepciónak, amellyel a város innovativitását kívánják demonstrálni. A jövőbeni "berlini toalett" elvárásai közé tartozik a bejárat jó láthatósága, a megfelelően kivilágított belső tér, a vészjelző, illetve a diszkriminációmentes piktogramok. A rendszer kiépítését valószínűleg sok vita fogja megelőzni.
Egyébként a neten és zöld boltokban kapható kétrészes műanyag kehely is, amely fertőtleníthető, többször használható, és egy diszkrét dobozban mindig magánál tarthatja a gazdája.
Ezzel már ma is lehet használhatni a férfi piszoárokat, mert közismert, hogy a női vécék előtt mindig hosszabb a sor.
Amennyiben a világ áruszállításának egy részét sikerülne léghajókkal megoldani, az csökkentené a szegmens jelentős szén-dioxid-kibocsátását és utat nyitna a mainál fenntarthatóbb, hidrogén-alapú gazdaság irányába, javasolja tanulmányában a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA).
A 20. század elején sokan kísérleteztek léghajókkal, ám ez a ballont kitöltő hidrogéngáz felrobbanása miatt többször is tragédiával végződött, így a biztonságosabbnak ítélt repülőgépek kiszorították a lebegő monstrumokat. A repülők gyorsabbak is voltak, mint a léghajók, valamint akkoriban nem volt ennyire megbízható az időjárás-előrejelzés.
Azóta viszont rengeteg ismerettel gazdagodtunk, fejlődött az anyagtudomány, a meteorológia, egyszersmind viszont olyan mértéket öltött az energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátás, hogy muszáj szállítási alternatívákon elgondolkodnunk, javasolja az amerikai tudományos kutatóintézet.
A szállítási szektor a világ CO2-kibocsátásának 25 százalékáért felelős, ebből 3 százalék a teherszállító hajók kibocsátása, ami 2050-re 50-250 százalékkal emelkedhet. Ezért is fontos olyan új szállítási módok kifejlesztése, amelyek energiaigénye és szén-dioxid-kibocsátása alacsony. Az IIASA kutatói brazil, német és malajziai szakemberekkel közösen elemezték, vajon mennyire lehetne a Föld körüli futóáramlásokat kihasználni a szállításhoz.
A futóáramlás (angolul jet stream) szűk keresztmetszetben összpontosuló vízszintes áramlási zóna, amelyben a szélsebesség 30-80 m/s, azaz 100-300 km/h lehet. Van két ilyen futóáramlás az északi féltekén és kettő a déli féltekén: amelyik közelebb van a pólushoz az polár jetnek hívják, amelyik közelebb van az Egyenlítőhöz, azt szubtrópusi jetnek hívják. Legegyszerűbb úgy elképzelni, mintha hulahopp karikák forognának a Föld felszíne felett 8-12 kilométeres magasságban.
NASA/Goddard Space Flight Center Scientific Visualization Studio
Ha sikerül feljutatni ebbe a gyors áramlásba egy áruszállító léghajót, akkor azt a szél sodorja magával körbe a Föld körül lényegében ingyen és tisztán, minimális üzemanyagigénnyel, amíg a léghajó el nem jut a célállomásig, ahol szépen leereszkedik. Az északi féltekén 16 nap alatt tenne meg egy teljes kört a léghajó, a déli féltekén ehhez elég volna 14 nap. Ez lényegesen rövidebb, mint az áruszállító konténerhajók több hétig tartó útja. Összehasonlításul: a Queen Mary 2 luxus utasszállító hajó New Yorkból induló és oda visszaérkező világkörüli útja 113 napig, majdnem 4 hónapig tart.
Az IIASA kutatói szerint a léghajók újbóli használata a hidrogénszállítást is megoldaná. A hidrogén jó hatásfokú tüzelőanyag és értékes energiatárolási alternatíva. A fölösleges szélenergiát például át lehetne alakítani hidrogénné, és aztán azt elszállítani a felhasználás helyére. A szakemberek nem hallgatják el, hogy a hidrogén-alapú gazdaság előtt állnak még megoldandó feladatok. Az egyik ilyen a hidrogén cseppfolyósítása, amihez mínusz 253 Celsius-fokra kell hűteni. Ennek energiaigénye viszont az összmennyiség 30 százalékát teszi ki, további 3 százalékot pedig a cseppfolyós hidrogén szállítása.
Tanulmányukban a kutatók ezért azt a variációt javasolják, hogy a költséges cseppfolyósítás helyett inkább maguk a léghajók szállítsák a hidrogént a futóáramlások segítségével. A célállomáson lecsapolnák a ballon hidrogéntartalmának 60-80 százalékát, és a maradék 40-20 százalék elegendő ahhoz, hogy a léghajó hazatérjen. A balesetek megelőzése érdekében teljesen automatizálni kellene a folyamatot, és az állomásokat a lakott helyektől távol érdemes kialakítani.
A léghajók voltaképpen a cseppfolyós hidrogén szállítására is alkalmasak volnának, hiszen a futóáramlások a sztratoszférában fújnak, ahol a hőmérséklet mínusz 50-80 Celsius-fok, tehát kisebb hűtéssel is cseppfolyósan tartható a hidrogén. Leszálláskor a szükséges ballasztsúlyt úgy nyerhetnék, ha a hidrogént vízzé alakítják: 1 tonna hidrogénnel 9 tonna víz állítható elő.
De ezt a vizet akár esőcsinálásra is használhatnák. A sztratoszférában kiengedett víz megfagy, a jégcseppek a gravitáció miatt elindulnak a földfelszín felé, de a troposzférába jutva felolvadnak, ezáltal csökkentik a hőmérsékletet és növelik a relatív páratartalmat, amíg csak össze nem állnak esőcseppekké és le nem hullanak. Ez az eső a földfelszínről feláramlást indíthat be, amitől több pára juthat a felsőbb légrétegekbe és még több eső eshet.
"A léghajók a múltban nagy szolgálatot tettek. A jelenlegi helyzet indokolja a léghajók újbóli alkalmazását, tanulmányunkban érvekkel szolgáltunk emellett. A léghajózási iparág fejlesztése csökkentené a nagysebességű áruszállítás költségeit, különösen a szárazföldek belsejében. Az, hogy a hidrogént cseppfolyósítás nélkül szállíthatnánk, lehetővé tenné a fenntartható, hidrogén-alapú gazdaság megteremtését, amely elvezetne a 100 százalékban megújuló világhoz", mondta az IIASA-tanulmány vezető szerzője, Julian Hunt.
Akár részt vettél a műanyagmentes július nevű akcióban, akár nem, az augusztus ideális lehet ahhoz, hogy nagyobb léptékben is kipróbáld magad. Mégpedig a nullahulladékos életmódra való átállással. Különösképpen azért, mert 2019-ben már július 29-én elérte a világ az idei túlfogyasztási napot, vagyis december 31-e előtt ennyivel használtuk el a Föld idei évre elegendő erőforrásait. Úgy élünk, mintha a források tekintetében 1,75 Föld állna a rendelkezésünkre. Változtatnunk kell a fogyasztási szokásainkon, amíg nem késő.
Egy biztos: a nullahulladékos életmódra való átállás során érdemes fokozatosan bevezetni a változtatásokat, akkor könnyebben fog menni. Ehhez ajánlok 10 tippet!
Mi is az a nullahulladékos életmód? Egyszerűen megfogalmazva: hogy hétről hétre üres maradjon a konyhai szemetesed. Összetettebb válaszként pedig az a lényege, hogy nullahulladékos háztartásként a körkörös gazdaság részévé válsz. Ebben arra törekszenek az egyszeri vásárlás-fogyasztás helyett, hogy a termékek használati élettartamát a lehető legtovább meghosszabbítsák. A nullahulladékos életmódról a magyar nyelvű weboldalakon is sok hasznos ötletet olvashatsz, találsz kifejezetten erre szakosodott családi blogokat is.
A körkörös gazdaság jegyében vásárlás helyett kölcsönözz, kidobás helyett javítsd meg, alakítsd át vagy ajándékozd el a tárgyakat, illetve gondoskodj az újrahasznosításukról, hogy az alapanyaguk ne vesszen kárba, ne kerüljön hulladéklerakóba vagy -égetőbe. Ezzel nemcsak a nyersanyagokkal és az energiával takarékoskodsz, hanem csökkented a környezetszennyezést is.
A nullahulladékos életmód elsőre riasztóan bonyolultnak tűnhet, épp ezért ajánlatos apránként áttérni rá. Lehet, hogy lesz olyan eleme, amelynek megvalósítására nincs módod -- semmi vész! Senki sem 100 százalékos: ez az életmód nem a perfekcionizmusról szól, hanem a jobb döntésekről, amelyek közelebb visznek a célhoz.
A szemléletváltáshoz íme egy alapgondolat: mostantól a "szemét" kifejezések helyett használd a "másodlagos nyersanyag" kifejezést. Lásd meg az újrahasznosítás lehetőségét minden hulladékban!
1. Írd le, hogy miért választod a nullahulladékos életet:
ezzel meg is erősíted az elhatározásodat, és az írás afféle referenciaként szolgálhat, ha lankadna a lelkesedésed. Van, aki a környezetvédelem okán válik nullahulladékossá, más pénzt szeretne spórolni ezzel vagy elkerülni a műanyagokban lévő méreganyagokat. Minden ok megfelelő. Utána érdemes a heti fogyasztásod és programjaid alapján újrahasznosítási tervet is készítened. Például ha anya szelektálja a hulladékot, akkor apa elviszi a gyerekekkel a legközelebbi zöld szigetig vagy lakossági hulladékudvarig, lehetőleg autó használata nélkül. Ha az egész család részt vesz benne, sokkal könnyebb lesz tartani.
2. Először az egyszer használatos holmiktól szabadulj meg:
akármerre nézel, mindenütt bukkanhatsz “szemét”-re. Érdemes ezért először az egyszer használatosakra fókuszálni, amelyek főleg műanyagból készülnek, és leggyakrabban a konyhában találkozol velük. Nézd végig alaposan a heti konyhai hulladékot (pláne, ha szelektíven rakod ki a kukába), hogy mi van benne, mit lehetne elhagyni belőle.
3. Bevásárláskor legyél körültekintő:
a legtöbb hulladékot a heti bevásárlással visszük haza. Műanyagzacskó, PET-palack, habtálca, hagymaháló, ilyen-olyan flakon. Először is vigyél textilszatyrot a bevásárláshoz, aztán pedig tervezd át a folyamatot: három kicsi tejföl helyett vegyél egy nagyot, a védőgázas csomagolású felvágott helyett szánj pár percet sorbanállásra a csemegepultnál. Ha többet veszel olcsóbban, a felesleget otthon porciózd ki és fagyaszd le -- akár a sajtot is! Tisztítószerekből és fürdőszobai termékekből keress olyat, ami újratölthető. Folyékony szappan helyett használj tömbszappant, sokkal zöldebb!
4. Használd, amid van:
nem kell új dolgokat venned a nullahulladékos élethez. Remek ételtároló lehet befőttesüvegből, de még a limonádékészítéshez is használhatod. Egy régi póló portörlőként szolgálhat tovább. Legyen az a célod, hogy egy-egy tárgyat minél többféle módon és célra használj.
5. Elsődlegesen használt holmikat vásárolj:
tele van az internet újszerű állapotú holmikkal, illetve a használtruha-boltok is remek darabokat kínálnak. Nyilván egy kicsivel több időt kell rászánni, de minőségben sokkal jobbat találhatsz, sokkal kevesebbért, mint amennyibe neked újonnan kerülne az adott tárgy. Ha second hand módon vásárolsz, rengeteg értéket megmentesz attól, hogy hulladéklerakóban végezze, és így csökkented a környezetterhelést. Ugyanakkor nagyon sok pénzt megtakarítasz! TIPP: legyen egy kis listád arról, mire is kell vadásznod, pl. fehér tornapóló a gyereknek, mást pedig lehetőleg ne vegyél. Nem cél a gyűjtögetés, a használt holmik felhalmozása.
6. Becsüld meg azt, amid van:
a mai fogyasztásközpontú világban hajlamosak vagyunk mindent azonnal kidobni, ha már nem tökéletes a külseje vagy valami kis hibája van. Ha bemész egy turkálóba, találsz olyan ruhákat , amelyeket szemlátomást csak azért dobtak be, mert az eredeti gazdájuk lusta volt kimosni őket. Te ne legyél ilyen, hanem válj a tárgyaid gondoskodó tulajdonosává: varrd meg, javítsd meg, újítsd fel azt, ami még menthető. A megfelelően gondozott tárgyak ráadásul sokkal tovább kitartanak.
7. Nézz utána, mit készíthetnél el magad:
akinek van ehhez ideje és kedve, megpróbálkozhat háziszappan-főzéssel, kiválthatja az egyszerhasználatos műanyagflakonokba csomagolt tisztítószereket saját keverésűekkel. Készíthet garantáltan tartósítószermentes és csökkentett cukortartalmú müzliszeletet, megvarrhatja a gyerek alvózsákját régi paplanhuzatból stb. Ülőgarnitúra készülhet raklapokból is. Kedved volna, csak időd nincs? De ha nem kell elmenned ezeket bevásárolni, akkor máris nyertél egy órát, nem igaz?
8. Építs kapcsolatot a helyi közösségeddel:
legyél valós hatással arra, ahogy éltek. A közösségi oldalakon szervezhetsz családtagjaiddal és barátaiddal csoportos garázsvásárt a kinőtt-megunt holmik eladásához, kereshetsz megbízható zöldség- és gyümölcstermesztő gazdákat, de még friss tojást és pékárut is találsz. Ha van megfelelő terület, az önkormányzat engedélyével kialakíthattok egy kis veteményest is: az ilyen közösségi kertnek elsősorban nem a mennyiségi termelés a célja, hanem a pihenés, a közösségépítés. Tudományos felmérések szerint azok a gyerekek, akik nyaranta besegítenek a konyhakertben, sokkal több zöldséget esznek a kortársaiknál -- még egyetemistaként is!
9. Kezdj komposztálni:
ezzel nagyon sokat segítesz a környezetnek. A konyhai zöldhulladékot felaprítva egy nagyobb cserépben is komposztálhatod, vagyis elég egy erkély, nem kell feltétlenül kert a komposztáláshoz. Ügyelj arra, hogy a bekerülő szárazanyag (pl. használt nyúlalom, papírzsebkendő, szalvéta, vécépapír-guriga stb.) aránya ⅓-a legyen a nedves anyagénak (zöldségek és gyümölcsök héja, csutkája stb.). Ettől nem rohadni fog a komposztod, hanem megfelelően érni. A cserepes és szabadföldi virágaid, növényeid hálásak lesznek érte. Itt olvashatsz arról, hogy három virágcserépből hogyan készíthetsz komposztálóedényt az erkélyre, lépcsőházba.
10. Adományozd el a nem használt holmikat:
legyen az egy régebbi, de még működőképes turmixgép vagy a gyerekek kinőtt ruhái, játékai, nehogy kidobd! Hidd el, hogy azoknak még igenis fog örülni valaki. Gondolj arra, hogy egyetlen póló és farmernadrág előállításához az alapanyag megtermelésétől kezdve a kész termék előállításáig több mint 20 ezer liter vízre van szükség! A divatipar a második legszennyezőbb iparág a kőolajipar után. Az energiaigényes divatipar a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 10 százalékáért felelős.
Támad a kánikula, és a lakás vagy átmelegedése ellen az a legjobb védekezés, ha még azelőtt blokkolod a napsugarakat, hogy eljutnának a falfelületig vagy az ablaküvegig. Ezzel akár 65 százalékkal is csökkentheted a fal mögötti helyiség felmelegedését. De a kerti pihenéshez is létszükséglet az árnyék.
Erre az akciósan vásárolt napvitorla mellett számos régi holmi is alkalmas, amelyeket akár egyetlen nap alatt is összeszerelhetsz, elkészíthetsz. Mutatok pár újrahasznosításos ötletet, és a végére betettem egy olyan frappáns tippet, hogy a homlokodra fogsz csapni, hogy ez eddig nem jutott eszedbe!
1. Kell hozzá 5 darab lomtalanítás során szerzett öreg ajtó, és hozzájuk pár erős zsanér, méghozzá a diópánt fajta, amit emeléssel szét lehet szedni. Az ajtók kitört üvegezését itt a fotón deszkákkal pótolták, de nádszövettel vagy bambuszrolóval szebben is meg lehet oldani. A fafelületet érdemes időjárásálló páccal lekezelni. Aztán már csak odaállítod a teraszra, és élvezheted az árnyékot és a privátszférát. Ősszel meg szétszeded és mehet a sufniba következő nyárig.
2. Egy erős keretre drótokat feszítesz ki, majd azokról PET-palackokat lógatsz le. A képen látható kocsibeállót Garth Britzman amerikai építészhallgató tervezte. Az 1500 palackba színes folyadékot töltött, ennek köszönhető a lombkoronát idéző színhatás. A felfüggesztő madzagok eltérő hosszúságúak, amitől hullámzó lett az árnyékoló "mennyezete". A kép alatti linkre kattitva további fotókat találsz a projektről.
3. Manapság egy lakásfelújítás azt jelenti, hogy a régi fűtéscsöveket ki kell dobni, mert már nem szabványosak az újakkal. Így volt ez nálunk is. Ezen a képen az elvadult szőlőtől nem nagyon látszik, de a lugas tartószerkezete is ilyenből készült. Ami a metszést illeti, úgy érzem, augusztus végéig várhat, annyira kellemes a szőlő alatti hűvösben pihengetni. A vadszőlő is gyakorlatilag egy szezon alatt képes befutni a 4-5 méteres szerkezetet.
4. Ez az üres falszakasz adta magát ahhoz, hogy egy félpergola rákerüljön. Az egyszerű faszerkezetet PVC hullámlemezzel borították felül, oldalt sötétítő függönyöket kapott. Érdemes LED-fényforrásokat kitenni, mert ennyi hagyományos izzó túl sok hőt bocsátanak ki magából.
5. Gázszerelésből megmaradt rézcsövekből és nyári vásáron beszerzett függönyökből készült ez az árnyékoló pavilon a teraszra. Az oldalon lévő függöny nappal felhajtható a tetejére, aztán este vissza.
6. Két épület között erős (kerítésfeszítő) fémhuzalra felszerelt textilcsíkok vetnek árnyékot az udvarra. Ilyen csíkokat akciósan vásárolt napvitorlából is szabhatsz, a felfüggesztéshez használj vékony pvc-csöveket és szemescsavarokat. Viharban vissza lehet húzni, hogy ne tépje le a szél.
7. Árnyékolás 21. századi Toldi Miklósoknak: egy négyméteres impregnált faoszlopot a válladon hazaviszel, néhány baltasuhintással beleütöd a földbe, majd a tetejére beversz egy százas szeget: erre akasztod a barkácsboltban kapható, ringlikkel felszerelt UV-álló napvitorlát. Az oszlopot kétfelé feszítéssel rögzíted.
8.Horganyzott fémcsövekből készült a mellékelt váz, amelyre szintén fel tudsz dobni egy napvitorlát, és az a jó benne, hogy ha vihar közeleg, egy mozdulattal lekapod a ponyvát, nehogy letépje a szél. Ez a váz évekig jó szolgálatot tesz, rögzíthetsz rá nádszövetet vagy bambuszrolót, illetve régi sötétítő- és tüllfüggönyöket is.
11. Egészen komoly szerkezeteket is lehet fémcsövekből építeni, és ha valami klassz festékkel szépen átkened, senki nem fogja megmondani, hogy nem valami drága webshopban rendelted.
12. Télen is használható a PVC-csövekből készült pergola, amelyre polikarbonát lemez kerül: ez is UV-álló, tehát jó pár évig nem teszi tönkre a napsütés, és a cellás szerkezet segít a hőmérsékletátadás csökkentésében télen is, nyáron is. A tető és az oldalfal közötti résnek köszönhetően nem reked meg benne a levegő.
14. Lakberendezési áruházakban kapható kültéri roló, amellyel tökéletesen le tudod árnyékolni az ablakot. Persze legegyszerűbb földszinten felszerelni, magasabb épület esetén ne kísérletezz a kültéri falfúrással!
15. Hasonló a teraszon is jó szolgálatot tesz, és például egy ács ismerősöm a tetőcserepek alá terített szürke alátétfólia maradékát használta fel ilyenhez:
16. Kell hozzá jó pár fa tetőléc, stafni és facsavar, de a végeredmény ilyen elegáns szerkezet lesz, amelyet használhatsz napvitorlával vagy anélkül. A lécekre akaszthatsz kaspókat vagy ámpolnákat is, amelyekbe az erős napfényt kedvelő fűszernövényeket ültethetsz.
17. Két felfordított virágcserép tartja lábazatként a farudakat, amelyekre a mintás textilt rögzítették. Kedves részlet, hogy a székpárna is ugyanebből az anyagból készült.
18. Ultraegyszerű módja a napvitorla kifeszítésének. A rudakra rátekert feszítőzsinórral magasabban rögzítheted a napvitorla sarkát, mintha rúd nélkül csak úgy meghúztad volna. Mondjuk én vennék két malterosvödröt, megtölteném fagyálló csemperagasztóval, és abba szúrnám bele a faoszlopokat, aztán a vödröket beásnám a földbe vagy eltakarnám valamilyen textillel.
19. Ezeket a rudakat újrahasznosított tejeskannákba állították, amelyeket földdel töltöttek meg, és növénnyel ültettek be. A stabilizáláshoz sátorcöveket használhatsz.
20. A falból derékszögben kinyúló függönyrudakra felülről nádszövetet, oldalról régi függönyt akasztasz, és ezzel kellemes árnyékos kiülő helyet készítettél a gyerekeknek a nyárra feladott kötelező olvasmányokhoz.
Képzeld el, hogy a következőképpen nyaralsz a családdal: csurig pakolod az autót a poggyásszal, rögzítesz a hátára még két biciklit, beszuszakolod a kutyát is, és nekiindultok a tengerpartnak. De nem ám az autópályán, hanem egy kényelmes vonaton, hálókocsiban! Mégpedig úgy, hogy kimész a pályaudvarra, először felteszed a vonatra az autódat, aztán a családdal elfoglaljátok a hálófülkéteket. Az óránként 160-as tempóval suhanó vonaton másnap ébredés után elfogyasztjátok a reggelit, és már meg is érkeztetek, leveszed az autót, beülsz a családdal, és odahajtasz az apartmanotokhoz.
Úgy hívják, hogy Motorail vagy Autotrain, és Európa számos országában elérhető. Tengerparti irányba Magyarországhoz legközelebb Bécsben és a dél-ausztriai (karintiai) Villachban. Utóbbi pontról például az Optima Express autósvonatjaival déli irányban az 1400 kilométerre fekvő törökországi Edirnébe juthatsz, ahol már csak rajtad múlik, hogy félóra autózás után Isztambulba érsz, vagy Bulgáriába mész át, illetve Görögországba.
A Motorail az 1960-as évektől az 1990-es évekig élte virágkorát, akkortájt évente csak Nagy-Britanniából százezren indultak útnak (40 ezer autóval!), hogy a pihentető vonatút után saját autójukkal bebarangolják Európa déli vidékeit.
Ideális ez a közlekedés azoknak, akik nem szeretnek autópályán vezetni, vagy éppen az idősecske autójuk városban még elközlekedik, de több ezer kilométeres távolságra már nem mernének elindulni vele. Ráadásul az autódat is kíméled vele, hiszen megspórolod a több ezer kilométeres út által okozott kopást, elhasználódást. Azok is örülnének neki, akik évek óta nem jutottak el külföldre rokonokat látogatni, mert nem tudják addig hová tenni idős családtagjukat, kutyájukat, macskájukat.
A szolgáltatáshoz a legtöbb vasúttársaságnál két sporteszköz (kerékpár, kajak, kenu) ingyenes fuvarozása is társul, és a hálófülkében veled utazhat a kutyád vagy macskád is. Télen síelni mehetsz ilyen módon. Gondolj bele: egy vonaton van mosdó, nem kell félóránként megállni az autópályán, ha a gyereknek pisilnie kell... A vonaton tusolhatsz is, és frissen-üdén érkezel másnap az úticélodhoz, nem telik az első két nap azzal, hogy az autóban való kucorgástól bedagadt lábadat áztatod hideg vízben.
A briteknél a vasút privatizációja, másutt a fapados repülőjáratok tehetnek arról, hogy az autósvonatok egy része elhalt, a többi nem ismert és kihasználtabb. Sokan úgy gondolják, hogy a fapados járatok olcsók, és micsoda szuper lehetőséget nyújtanak a nyaralásra. Ez szűklátókörű felfogás. Ma pár ember olcsón repül, holnap ezrek szenvednek a légszennyezés miatt, a klímaváltozás, a megvadult időjárás következményeitől.
Éves szinten a világ légszennyezésének 4-5 százalékát teszik ki a repülők, míg a közúti közlekedés 15 százalékot. Csakhogy abba beleértendő az árufuvarozás és az olyan személyutak is, amikor az autóban csak 1-2 ember ül. Amikor viszont 4-5 főt kellene hosszabb távon fuvarozni, az autósvonat ideális megoldás volna. Egyetlen Motorail 100 autót képes egy éjszaka alatt 1000 kilométeres távolságra szállítani, amivel 16 tonna szén-dioxid kibocsátását lehet megelőzni.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint
- vonaton egy utas szállítása kilométerenként 14 gramm szén-dioxid-kibocsást okoz,
- átlagos autóval egy utas szállítása kilométerenként 55 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz,
- busszal egy utas szállítása kilométerenként 68 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz,
- motorkerékpárral egy utas szállítása kilométerenként 72 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz,
- repülővel egy utas szállítása kilométerenként 285 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz.
Egy 500 kilométeres úton egy repülő 10-50-szer több károsanyagot bocsát ki, mint egy nagysebességű elektromos vonat, és 5-10-szer többet, mint egy távolsági autóbusz, az E-CSR fenntarthatósági médiaplatform szerint.
A francia Autotrain úgy kalkulál, hogy Párizsból leutazni a 930 kilométerre fekvő Nizzába autóval 8 órát tesz ki, kb. 80 euró az üzemanyagköltség és kb. ugyanennyi az autópályadíj, az út során a gépjármű szén-dioxid-kibocsátása 83 kilogramm. Ugyanez, ha az autódat felteszed vonatra: kb. 150 euró. Tény, hogy az Autotrain csak autókat szállít, embereket nem. Tehát a család egy másik vonattal megy, amit két felnőttnek, két diákigazolványos kamaszgyereknek és egy kutyának 466 euró a TGV gyorsvasúttal, amivel 5 óra alatt célba érnek, bőven az autó megérkezése előtt. Egy autó vonattal történő szállítása a franciák szerint ezen az úton 9,2 kilogramm CO2-kibocsátással jár. Töredéke a repülős útnak, ami Párizs és Nizza között 670 kilogramm CO2-kibocsátás lenne négy főnek, akik így értelemszerűen autó nélkül utaznak.
Ha innen nézem, az autósvonat drágább és lassabb, mint a repülő vagy a saját vezetés, ha onnan nézem, akkor lényegesen zöldebb, és fényévekkel nyugisabb, biztonságosabb. Egy már most is létező, környezetbarát közlekedési hálózat, a vasút sokkal nagyobb arányú kihasználását tenné lehetővé.
Az osztrák vasúttal (ÖBB) ugyanazon a vonaton utazhat az autó és a család, annyi a "kényelmetlenség", hogy indulás előtt 2 órával kell megjelenni a pályaudvaron az autók felpakolása miatt. Esti indulással Bécsből a toszkán tengerparti Livornóba megy rendszeres éjszakai járat. De mehetsz Hamburgba, Insbruckba és Düsseldorfba osztrák autósvonattal.
Horvátországban Zágráb és Split között van ilyen járat, találó névvel: Hostel on Wheels, azaz Szálló kerekeken. Csehországban Prága-Poprád, Prága-Kassa között, Prága-Homonna, illetve Szlovákiában Pozsony-Homonna között működik éjszakai automobil vonat (Noční autovlak).
Találsz autósvonatot Szlovéniában is, Bohinjska Bistrica, Podbrdo és Most na Soči között. A német Urlaubs-Express szezonális retúr úticélokat kínál, így 2019 nyarára Düsseldorf-Verona-Düsseldorf vagy például Hamburg-Villach-Hamburg között, 2019 telére pedig például Münster-St. Anton-Münster útvonallal.
Az autósvonatban óriási fejlesztési lehetőség volna, hiszen már most is létezik olyan útvonal, amikor a vonatozás után Edirnéből kis autózással egy komphajóra csekkol be az ember, és azzal halad tovább a török Riviéra valamelyik üdülőhelyére. Mindezt úgy, hogy a nyugodt nyaralás minden szükséges kelléke elérhető a saját autóban.
Magyarországról például mehetne autósvonat a horvát vagy az olasz tengerpartra, de akár Törökországba is. Én azt is el tudnám képzelni, hogy a Kelenföldi pályaudvaron felgurulunk a vonatra, és azzal megyünk a Balatonra, kikerülve az M7-esen uralkodó dugókat. Mondjuk Lepsénynél legurulunk, és aki akar, mehet jobbra az északi part felé, vagy balra vissza a sztrádára Siófok irányába. Egy ilyen vonatra még bérletet is vennék!
Az Egyesült Királyságban egyre több városi közút mentén, körforgalom közepén és sávelválasztóban a megszokott gyomos gyepszerűség vagy sövény helyére vadvirág magkeveréket vetnek. Az országban a 2. világháború óta a vadvirágos rétek 97 százaléka eltűnt: beépítették vagy szántófölddé alakították. Aki az országban utazgat, rengeteg harsánysárga repceföldet vagy napraforgómezőt láthat, de olyan mesebeli vadvirágos rétet, mint hajdanán, már aligha. A mai gyerekek többsége már nem is tudja, micsoda boldogság a virágok között bóklászni, hallgatni a tücsökciripelést és a méhzümmögést, rácsodálkozni a színpompás pillangókra.
Pictorial Meadows
Ezen a negatív trenden változtat a vadvirág-ültető mozgalom, amely az élővilág sokféleségének, azaz a biodiverzitásnak a gazdagításával szeretné segíteni a növényvédőszerek és más vegyszerek miatt milliószámra pusztuló beporzó rovarok túlélését.
Minél több vegyszert használunk a haszonnövények termesztéséhez, annál több beporzó rovar fog elpusztulni, csakhogy beporzó rovarok híján nem lesz termés. Kínában helyenként már ott tartanak, hogy reggelente kis ecsettel a kezükben vonulnak ki a munkások a gyümölcsösökbe, és kézzel porozzák be a virágokat, mert a vegyszerezés és környezetszennyezés miatt nincs elég rovar ehhez. Az egész világon próbálkoznak azzal, hogy a szántóföldeken vetési vadvirágos védelmi sávokat hoznak létre, hogy a beporzó rovarokat odavonzzák és táplálják a munkavégzéshez.
Mathias Tschumi
A rovarpusztulás visszafordításához olyan egyszerű cselekedetek is hasznosak, mint a városi vadvirágos beültetés. A brit Plantlife jótékonysági környezetvédelmi szervezet 2013 óta intéz rendszeresen felhívást a brit önkormányzatokhoz: az útszéli közterületeket vessék be vadvirágmaggal. A vadvirágnak az az előnye az útszéleken általában látható gyomos fűkeverékkel szemben, hogy nagyjából térdmagasságig nő, tehát nem zavarja a járművezetők tájékozódását. S míg a rövidre vágott fűszálak nem nyújtanak semmilyen táplálékot a rovaroknak, a vadvirágokban tengernyi nektárt találnak.
Már több mint 67 ezren írták alá azt a petíciót, amely Anglia-szerte felszólítja az önkormányzatokat, hogy vadvirággal vessék be az említett zöld sávokat, és akár a városi parkokban is alakítsanak ki minél több ilyen területet. A rotherhami városvezetés az elsők között lépett, és óriási meglepetésükre a vadvirágos beültetés nemcsak a szemet gyönyörködtető látványt nyújt, hanem a városkasszával is baráti: a vadvirágos sávokat elegendő évente egyszer vagy kétszer kaszálni, amivel a 12,8 kilométeres beültetett szakaszon évente 23 ezer fontot tudnak megspórolni. Ez lett a szigetországban a leghosszabb "városi rét". A korábbi füvesített részeket évente akár nyolc alkalommal is kaszálni kellett. Kiderült, hogy a méheket nem zavarja a közúti forgalom, és ez fordítva is igaz: egyetlen olyan eset sem ismert, amikor méh repült volna be egy elhaladó autóba.
Pictorial Meadows
Az Egyesült Királyság úthálózata közel 396 ezer kilométert tesz ki. Ha az utak mellett, a sávok között, a körfogalmak közepén minden vadvirággal lenne beültetve, azzal elképesztő mennyiségű fenntartási költséget tudnának megspórolni. Egyúttal segítenék a beporzó rovarok túlélését, és valljuk be őszintén, az autóvezetők lelkét is felüdíti a vadvirágok látványa.
A szervezők szerint a magánemberek is sokat segíthetnek a beporzóknak, ha a kertjükben legalább néhány négyzetméternyi területen a kertészeti áruházakban kapható vagy interneten rendelhető vadvirág magkeverékkel vetnék be a földet. A magyar weben rendelhető magkeverékekben például közönséges cickafark, apróbojtorján,kék búzavirág, réti imola, réti margitvirág, mezei szarkaláb, lyukas-levelű orbáncfű, gyújtoványfű, évelő bokros len, fehér mécsvirág, hegyi baltacím, mezei pipacs, vadrezeda, ligeti zsálya, orvosi zsálya található.
Magyarországon több nagyvárosban kísérleteznek vadvirágos ökoágyások létrehozásával, Budapest, Szeged, Hódmezővásárhely után Veszprémben is kialakítottak már "városi rétet". A téma iránt érdeklődőknek sok hasznos információt ad a könyvtárakban és antikváriumokban fellelhető Búvár Zsebkönyvek sorozat Vadvirágok kötete.
Érdemes megnézni a kambha nevű indiai emeletes komposztáló elvét, mert azzal a konyhában keletkező zöldhulladékból tökéletes komposztot lehet készíteni. Hogy azt mire használhatod? Egyrészt a szobai cserepes növényeid kimerült földjét javíthatod fel vele, másrészt pedig a lakókörnyezetedben élő utcai-játszótéri fák és bokrok is hálásak lesznek érte (éljen a gerillakertészkedés!).
Az emeletes komposztáló eszköz készítése házilag sokkal egyszerűbb, mint amilyennek kinéz. És nem, nem lesz büdös: a jó komposzt érik, fermentálódik, nem pedig rohad.
A komposztálás a konyhában kezdődik: egy lefedhető edényben gyűjtsd a főzés-étkezés közben keletkező zöldhulladékot, egy nyitott edényben meg a szárazakat, mint a natúr csomagolópapír, wcpapír gurigája, elszáradt növények (avar), nyúlalom, teafű, tojáshéj, de még a tojásdoboz is.
Az első kategória lesz a nedves, más néven zöld komposztelem, amely nitrogénben gazdag, a második kategória lesz a száraz, más néven barna komposztelem, amely szénben gazdag.
A jó komposzthoz 3 egységnyi zöld elemhez kell keverni 1 egységnyi barnát. Érdemes a komposztálandó elemeket egyforma kicsire (dobókocka méretűre) összeaprítani.
Így néz ki az eredeti kambha,
ezt utánozzuk le virágcserepekkel :)
A mi kambha-utánzatunkhoz kell 3 nagyobb terrakotta virágcserép és hozzájuk 4 terrakotta alátét. Nagyon fontos, hogy égetett, máz nélküli cserepek legyenek, mert azok felszívják a komposztálás közben képződő nedvességet, és képesek szellőzni. De a szellőzést még fokozni kell, éppen azért, hogy ne rohadjon be a komposzt. Ehhez mindhárom cserépen a peremük alatt körben 8-10 lyukat fúrni bele, hogy a komposztban lévő mikroorganizmusok elegendő oxigénhez jussanak. A fúráshoz használj kőzethez (téglához) való fúrószárat, és előtte éjszakára áztasd be a cserepet, hogy ne repedjen meg fúrás közben. A repedés kockázatát azzal is csökkentheted, ha a fúrási pontra kereszt alakban két rövid ragasztószalagot ragasztasz. A négy alátét közül kettőnek a közepére is fúrj lyukat hasonló módon. A legalsó és legfelső alátétbe nem kell lyuk.
A legfelső virágcserép az A, aláteszed az egyik lyukas alátétet, és ráállítod a középső, B-nek elnevezett cserépre, amely alá odateszed a másik lyukas alátétet, és így együtt a két cserepet ráállítod a legalsó, C virágcserépre, ami alá odateszed az egyik nem lyukas alátétjét. Az A cserepet lefeded a másik nem lyukas alátéttel, hogy ne folyjon ki a komposztlé. Ha már nedvességről esett szó: a komposztáló cserepeket ne érje eső, mert ha eláznak, akkor berohad a komposzt. Ugyanígy ügyelni kell arra is, hogy ne száradjon ki a félkész komposzt, mert akkor elpusztulnak benne a mikroorganizmusok.
A komposztálást úgy kezded, hogy az A edény aljára elterítesz egy újságpapírt, arra néhány marék virágföldet, majd egy réteg barna anyagot (például csíkokra tépett csomagolópapírt), aztán rá egy kis aprított zöld anyagot. Ezt a rétegzést folytatod a következő hetek során 3:1 arányban, időnként összeforgatva az anyagot, amíg háromnegyedig (a fúrt lyukak szintjéig) meg nem telik a cserép. Akkor meghinted a tetejét faforgáccsal, és az A cserepet megcseréled az üres B cseréppel: innentől kezdve a B-t fogod tölteni, miközben a középre került A cserépben érik az anyag (néha ránézel, hogy nem túl nedves, nem túl száraz-e).
Mire megtelt a B cserép háromnegyedig, akkorra az A cserép tartalma összeesett a fele térfogatra, és egy finom átkeverés után leköltözhet a C cserépbe a végső érésre. A kiürült A cserepet tiszta vízzel elmosod, megint legfelülre teszed, és kezdheted benne újra a gyűjtést, aprítást, rétegzést. Ekkor a B megint középen van, és érik.
Ha túl nedvesnek látod a keveréket és a félkész komposztot, akkor a rothadás megelőzése érdekében keverj hozzá egy kis barna anyagot (farogácsot, de akár zabkorpát is), ha meg túl száraznak látod, locsold meg egy kis vízzel. Legyen kicsit meleg, az jelzi, hogy dolgoznak a mikroorganizmusok. A jó komposzt rostos, kicsit nedves, a színe szép sötétbarna. És nem büdös, inkább finom földszaga van.
TANÁCS: Nem szabad a komposztba dobni főtt ételmaradékot (főként húst és halat), tejterméket, zsíros vagy olajos dolgokat, kenyeret, csontot, hamut, üveget, fémet és műanyagot, színes újságot, pelenkát, porzsák tartalmát, olajat, vegyszereket, festéket, elemet, növényvédő szert, gyertyamaradékot (semmiféle veszélyes anyagot).
A gyomokat szeretni is lehet, ha a kertedben vannak: egyrészt némelyikük kifejezetten mutatós növény, ezen kívül csökkentik a porosodást, továbbá árnyékolásukkal akár 4 Celsius-fokkal is képesek csökkenteni a talaj hőmérsékletét. Némelyik gyom egyúttal vadvirág is (például a katáng) vagy gyógynövény (csalán). Szóval csak nézőpont kérdése, hogy most gyomos-e a kerted, avagy éppen vadvirágos, illetve terápiás...
Gyakorlatilag lehetetlen megszabadulni tőlük, hiszen ehhez totális gyomirtózás, talajcsere kell, ráadásul következő szezonban a szél vagy a madarak úgyis újravetik a gyomokat. Vegyszereket kisgyerek és háziállatok közelében nem ajánlatos használni. Gyérítsd a gyomokat mulcsozással, kapálással, árnyékoló hasznonnövények ültetésével, és fogadd el a jelenlétüket. A sokat virágzó gyomok, pontosabban a virágporuk ugyanis a rovarok fő táplálékát jelenthetik egy-egy területen. Tavasszal a gyermekláncfű a méhek első táplálékforrása, de például egy 2016-os angliai vizsgálat szerint a mezei aszat a legjobb mézelők egyike.
Próbáld meglátni a gyomok más kedvező tulajdonságait is, jelesül azt, hogy jelenlétüknek köszönhetően ránézésre meg tudod mondani, milyen talaj van a kertedben.
Magyarországon jellemzően az alábbi talajtípusok fordulnak elő:
1. mezőségi (csernozjom) talaj: hazánk termőterületének 22%-án található, felső sötét rétege humuszban gazdag, jó termőképességű, gyengén lúgos kémhatású, középkötött, jó vízgazdálkodású, jó tápanyag-szolgáltató, könnyen művelhető szerkezetű.
2. barna erdőtalajok: több típusuk létezik, hazánk termőterületének 34%-át képezik, legfelső rétegük humuszban gazdag, gyakran savanyú a pH-juk, általában jó vízgazdálkodásúak, de agyagosodásra és tömörödésre hajlamosak lehetnek, ami rontja a művelhetőségüket és a növények életképességét (megfullad a gyökerük).
3. öntés- és lejtőhordalék talajok: kialakulásukban a víz játszik szerepet, hazánk területének 11%-át adják. Humusztartalmuk csekély, gyakran savanyú kémhatásúak, vízgazdálkodásuk jó, tápanyag-szolgáltató képességük szegényes vagy közepes.
Mifelénk napok óta ígérgeti a hatóság, hogy jönnek permetezőkocsival "szúnyogot gyéríteni", de mintha valahogy nem találnák a címet, a kocsikulcsot vagy a biológiai úton néhány óra alatt lebomló vegyszert, mert eddig nem kerültek elő. Úgyhogy tennünk kell valamit, mert most már aludni sem lehet az idegesítő zümmögéstől, és az idei szúnyogok akkorákat csípnek, hogy napokig viszket a helye utána.
Az üzletekben kapható szúnyogirtó vegyszerekkel az a baj, hogy ezeket a kémiai anyagokat általában lenyelés ellen vizsgálják, márpedig nem nyalogatni szoktuk a sprayt/elektromos párologtatót/stb, hanem belélegezni. Annak egészségügyi hatását viszont csak sejteni lehet: a mikroszkopikus méretű vegyszercseppek a belélegzett levegővel együtt mélyen lejuthatnak a tüdőbe. Hmmm. Köszi, inkább nem.
Vannak az ultraibolya fényt kibocsátó vagy ultrahangos vagy más módon a szúnyogokat riasztó/csalogató elektromos készülékek, ezek azonban jellemzően több ezer forintot kóstálnak. És megint nem lehet tudni, hogy a házunkban, kertünkben élő kutyák, macskák, madarak, denevérek, sünök mennyire hallják például azt az ultrahang frekvenciát, és az mennyire zavarja őket.
Marad a barkácsmódszer, persze némi tudományos kutatómunkával alátámasztva. A legolcsóbb szúnyogcsapdához (amit más töltelékkel darázshoz és légyhez is lehet használni) csak egy üres PET-palack kell. Ezt félbevágod, a tetejét fejjel lefelé beleteszed az aljába, és egy ragasztószalaggal rögzíted.
Utána jön a töltelék. Az interneten számos varázsszerről lehet olvasni, nincs is annál viccesebb, mint amikor a legnépszerűbbet szakértők véleményezik. Az Amerikai Tudományos és Egészségügyi Tanács szerint a szájvíz-keserűsó-sör kombó pont olyan marhaság, mint amilyennek hallatszik, és én hajlamos vagyok hinni nekik.
Van ugyanakkor egy másik turmix, ami hatásos lehet: ez pedig a cukros vízben oldott élesztő. Az élesztőgombák ugyanis a cukros vízben szaporodni kezdenek, közben szén-dioxidot bocsátanak ki, márpedig azt hívogatónak érzik a szúnyogok. Bennünket is részben amiatt találnak meg, mert kilélegzés közben folyton CO2-őt eregetünk.
A csapdához 1 dl vízben oldj fel 1 evőkanál barnacukrot (ennek erősebb illata van), langyosítsd meg kézmelegre, és szórj bele 1-2 deka friss élesztőt. Ha csak instant élesztő van otthon, azzal is lehet próbálkozni, de a friss hatásosabbnak tűnik. Ezt a keveréket öntsd a PET-palackból készített csapdába, és tedd az ágyad mellé vagy az ablakpárkányra, hogy éjszaka magához vonzza a vérszívókat.
Ha nincs otthon élesztő és barnacukor, a csapdába önthetsz sört is, annak a habja is bocsát ki szén-dioxidot egy ideig, továbbá a benne lévő élesztő és komló is vonzza a szúnyogokat. A korábban említett darazsak és legyek ellen az erősen cukrozott víz vált be nálunk évtizedek óta.
A rovaroknak álló vízre van szükségük a peterakáshoz, ezért azt is csinálhatod, hogy egy kis mosogatószeres vizet öntesz a csapdába: a mosogatószertől a víz felületi feszültsége csökken, ezért a szúnyog nem képes megállni a felszínén, hanem elsüllyed és megfullad. Érdemes egy kis LED-es zseblámpát a csapda mellé tenni, mert a fény is vonzza a rovarokat.
Ha nem vonzani, hanem riasztani szeretnéd a vérszívókat, méghozzá bio módon, akkor a legjobb természetes riasztószer a citromos eukaliptusz illóolaj, amelyről több tudományos vizsgálat is bebizonyította, hogy hasonlóan hatékony, mint a dietil-toluamid (DEET) rovarirtó szer. A 30 százalékos citromos eukaliptusz illóolaj-kivonatot tartalmazó szer legalább 7 órán át hatékonyan tartotta távol a szúnyogokat és kullancsokat. Az üzletekben kapható természetes eredetű készítmények közül az ilyet érdemes keresni, illetve olyat, amely a citromos eukalitusz olaj (OLE) szintetikus változatát, a para-mentán-3,8-diolt, azaz PMD-t (más néven citriodiolt) tartalmaz.
A fogyasztóvédelemmel foglalkozó amerikai Consumer Reports összehasonlította a citromos eukaliptusz hatását más illóolajokéval, így a cédrussal, fahéjjal, citronellával, szegfűszeggel, gerániummal, citromfűvel, rozmaringgal és mentával, amelyek sokkal kisebb védelmet nyújtanak, többségük kifújt fél óra után.
A citromos eukaliptusz illóolajat teheted mécseses párologtatóba is, bár elég jellegzetes szaga van. Nem szabad töményen a bőrre kenni, mert komoly irritációt okozhat. Viszont egy evőkanálnyi testápolóhoz 3-4 cseppet keverve már kellő hígítást érsz el, azzal bekrémezheted magad a szúnyogok elleni hatékony védekezéshez.
Ha mégis megcsípett volna egy vérszívó, egy vattagolyóra vagy papírzsebkendőre önts egy kis almaecetet, és azzal nyomogasd meg a csípés helyét, hogy enyhítsd a duzzanatot és viszketést.
Tegnap zárult a kampány: százezer hongkongi dollárt kértek, de közel másfél milliót kaptak az egyik közösségi adománygyűjtő oldalon az Omisonic fejlesztői, hogy szeptemberig piacra dobhassák a világ első vezeték nélküli ultrahangos mosóeszközét. Nem csoda, hogy ilyen nagy az érdeklődés a készülék iránt: emelje fel a kezét, aki tudja, hogyan lehet egyszerűen megtisztítani egy fürt szőlőt vagy egy átizzadt futócipőt...
A hagyományos mosógép termetes darab, amely az örvénylő víz, a hőmérséklet és a mosószer segítségével tisztítja meg a ruhákat. Az Omisonic ezzel szemben egy parányi eszköz, amely viszont erős ultrahangos vibrációt képes kelteni a vízben, ezzel megtisztítani a vízbe helyezett tárgyat, legyen bár az ruhanemű, zöldség, gyümölcs, ékszer, szemüveg, játék, fehérnemű, fogszabályzó, sminkecset, babaholmi stb.
Az ultrahangos vibráció több ezer mikroszkopikus méretű buborékot gerjeszt, amelyek a vízbe merített tárgy felületéhez ütközve parányi vákuumot hoznak létre, és így valósággal "lerobbantják" a koszt a felületről. Az ultrahangos tisztítás a legmakacsabb foltokkal is elbánik, mint a vörösbor, rozsda, fű, izzadtság, olaj vagy föld, és olyan mélységben tisztít, ami az eddigi módszerekkel elképzelhetetlen. A mikroszkopikus buborékok lepattintják a felületen lévő baktériumokat és más, szemmel nem látható szennyeződést: a saláta vagy az alma megtisztul a növényvédő maradványoktól is.
A vezeték nélküli készülék ideális utazáshoz, nyaraláshoz, táborozáshoz is. Az alig 80 grammos mosóeszköz bármelyik hátizsákba befér, ráadásul a segítségével kevesebb cuccot kell magunkkal vinni. Egy töltéssel nagyjából két kiló ruhaneműt képes tökéletesen megtisztítani, körülbelül annyi idő alatt, amennyit a hagyományos mosógép ökoprogramja is igényelne, azaz két óra alatt. Ezzel szemben egy átlagos mosógépnél 15-ször kevesebb vizet és 40-szer kevesebb energiát fogyaszt. Ezzel nemcsak a víz- és áramszámla csökken, hanem a természetnek is jót teszünk. Ha csak egy inget mosása a cél, nem kell a mosógépet beindítani. Ide kattintva olvashatsz arról, hogy mit csinálj az egyszer felvett ruhákkal.
Az elemmel működő, vezeték nélküli készülék tökéletesen biztonságos, és megfelel a legmagasabb vízállósági követelményeknek, azaz nem fenyeget áramütés veszélye. A mosógéppel ellentétben ennek szinte nincs is hangja, illetve bármilyen kényes ruhaneműt is képes megtisztítani, anélkül, hogy tönkretenné az anyagot. A gyapjú vagy a selyem sem megy össze, nem veszíti el a színét: nemcsak a holmikkal vagyunk kíméletesek, hanem a nyersanyagokkal való takarékosság révén a természeti erőforrásokkal is. Ráadásul nem kell többé kézzel mosni, súrolni, vagy költséges tisztítóba vinni a bepiszkolódott holmikat.
A 2400 mAh Li-ion elemmel működő Omisonic egy (kétórás) feltöltéssel 150 percig működik, ami öt félkilós és félórás mosási menethez elég. A mosóeszköz Bluetooth kapcsolattal éri el az okostelefonunkat, amelyre letölthetjük a vezérlő applikációt. Ez kiszámítja az optimális mosást attól függően, mit kell megtisztítani és annak mi a súlya. Az app javaslatot tesz a mosási időre, a víz hőmérsékletére és a szükséges mosószer mennyiségére is. Ez is zöld szempont. Akárcsak az, hogy az Omisonichoz kifejlesztettek egy csomagolásmentes mosószert, amely lapokká van préselve: ebből dobunk egyet a vízbe a mosáshoz, amennyiben egyáltalán szükséges. Korábbi cikkemben itt írtam a dehidratált mosószerekről, mint forradalmi szemléletváltásról.
Tele a média olyan hírekkel, amelyek a világot ellehetetlenítő műanyag szemétáradatról szólnak, legyenek bár azok látható méretűek (óceáni szemétkontinens) vagy mikroszkopikusak (műanyagdarabkák a tengeri sóban). A megoldás kétirányúnak látszik: az egyik út az egyszer használatos műanyagok (fültisztító pálcikák, szívószál, műanyag evőeszköz, stb.) betiltása, a másik az újrahasznosítás + jobb csomagolás.
Egyre több kozmetikai és háztartási vegyiáru startup viszont egy harmadik alternatívában gondolkodik, és lehet, hogy nekik lesz igazuk:
vonjuk ki a vizet mindenből.
Nézz körül a háztartásodban: mennyi mindenben cipelsz haza vizet. S nem csak te cipeled: ezek a termékek a nemzetközi áruszállítás jelentős részét képviselik, ekként okolhatók a közlekedésből adódó légszennyezésért és amiatt a klímaváltozásért.
Már írtam arról, hogy a tömbszappan sokkal zöldebb, mint a folyékony, illetve, hogy miért nincs mindenből utántöltő. A neves természettudományi folyóiratban, a Nature-ben most jelent meg egy tanulmány, ami szerint a jelenlegi termeléssel a világ műanyagipara 2050-re az üvegházhatású gázok 15 százalékának kibocsátásáért lesz felelős. Az Euromonitor piackutató szerint a háztartási vegyiáru cégek 2015-ben 29,5 milliárd flakont bocsátottak ki, a személyes higiéniai cégek 60 milliárd árucsomagolást. Ez évi 8.9 millió tonna műanyag, amelynek elenyésző részét gyűjtötték vissza és hasznosították újra. Már csak azért is, mert a kevert fajtájú műanyagok újrahasznosítása nem igazán megoldott, ezért a hulladékégetőben kötnek ki, tehát legalább energia lesz belőlük, ha már nem is konkrét szemét. Az ugyanis gyakran visszakerül a természetbe, és ezért olvasunk olyan híreket, hogy egyetlen hét leforgása alatt négy bálnatetemet is partra sodort a tenger Olaszországban, és mindegyik bálna gyomra tele volt műanyaghulladékkal. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint évente 12,7 millió tonna műanyaghulladék kerül a világtengerekbe.
Indul a tabletta-forradalom -- azok a cégek izzítják, amelyek víz nélkül készítik termékeiket. Ők sűrítményeket árulnak, zömmel tabletta formában, néha csomagolásmentesen is, amelyet otthon egy meglévő flakonba kell dobni és felönteni vízzel. Ennek sokkal több az értelme, mint a manapság kapható utántöltőknek, amelyek szintén folyékonyak, és legfeljebb annyi megtakarítást jelentenek, amennyivel kevesebb műanyag kellett a zacskós csomagolásukhoz egy normál flakonhoz képest.
Blueland
A Blueland 29 dolláros indulószettjében három "örökké tartó" akrilpalack és három tabletta található, amelyekből víz hozzáadásával felület-, fürdőszoba- és ablaktisztító oldat készíthető. Ha kifogy, rendelhetünk új tablettákat, darabját két dollárért. A cég a következő hónapokban más termékek bevezetését is tervezi. A By Humankind nemrég dobta piacra szájvíztablettáját, a Bite pedig kétféle (mentás és aktívszenes) fogkrémtablettát kezdett gyártani. Ez azért nagy dolog, mert a fogkrémes tubus nem újrahasznosítható csomagolás.
Bite
A kanadai Unwrapped Life tablettaként árulja a samponját és a hajbalzsamját. Magyarországon is évek óta jelen van a brit Lush kozmetikai cég, amely a jól ismert fürdőbombáin túl vegetariánus és vegán alapanyagokból kézi készítésű kozmetikumot gyárt és forgalmaz, gyakran csomagolásmentes kivitelben. De például samponszappan nemcsak a hazai kézműves kozmetikai vállalkozók webáruházaiban, hanem már a mainstream illatszerboltokban is kapható.
Lush
Persze a tablettás kiszerelésnél nagy kérdés, hogy milyen minőségű lesz a termék, ha tájegységenként változó minőségű csapvizet adnak hozzá. A startupok tucatnyi szabadalmi kérelmet adtak be ebben a témában, és gőzerővel folyik a megfelelő tablettagyártók keresése. Az egyik cég még egy cukorkagyártó üzemet is megkeresett, hátha azok tudnának megfelelő minőségben és árban gyártani. Ötletelni lehet azon, hogy ha nem megy a tabletta, esetleg szóba jöhet a pehely vagy por kiszerelés is.
A nagy kérdés azonban az, hogy sikerül-e meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy a fenntarthatóság szülhet kényelmes és hatékony terméket. Nyilván sokkal könnyebb egy levél tablettát hazavinni, majd abból otthon előállítani a megfelelő készítményt. Az újrahasznosítható flakonok és permetezők is jobb minőségűek, mint az egyszer használatosak. Csak hát egyelőre olyan világban élünk, ahol szinte mindenre érvényes a mondás: a nagyobb a jobb. Vajon egy pinduri tablettáért is megadnak több száz forintot a vásárlók, ahogy egy folyékony változattal teli flakonért teszik? Vagy talán némelyik termék nem is ér annyit? Talán elkezdünk végre azon gondolkodni, hogy egy termék árának hány százalékát teszi ki a reklámköltség, a csomagolás és a szállítás? Akárhogy is, az új csomagolási-termékfejlesztési forradalom sok változást hozhat az életünkbe, észszerű alternatívának látszik.
Egy sor olyan holmink van, amit egyetlen használat után még simán fel lehet venni még egyszer. Ilyenek a pulóverek és nadrágok/szoknyák, de akár egy pár órát viselt ing is. (Nyilván a fehérnemű nem ez a kategória.) Komoly filozófiai kérdés, hogy félig tisztának, vagy félig piszkosnak véljük az ilyen cuccokat: nyilván a kedvenc pólónk az előbbibe fog tartozni, nem kérdés.
A legtöbb lakás vagy szoba viszont az ilyen cuccok miatt látszik csatatérnek: ezeket az egyszer viselt ruhaneműket már nem szívesen tennénk vissza a szekrénybe a tiszta ruhák közé, viszont a szennyestartóba sem, mert oda meg a tényleg piszkos holmik mennek, amik esetleg összekoszolnák az egyszer viselteket. Sajnos a legtöbb nagyvárosi lakásba képtelenség még egy olyan gardróbszekrényt beszuszakolni, amelyben feltűnés nélkül lehetne tárolni az ilyen félig tiszta ruhákat a következő alkalomig. Vagyis marad egy szék, "a" szék, amelyen szépen elkezdenek halmozódni ezek a holmik.
Sokan nem totojáznak, a rendetlenség elkerülése érdekében inkább az egyszer viselt ruhákat is azonnal bedobják a szennyesbe, és ki is mossák, amikor szín vagy anyag szerint rájuk kerül a sor. Ez azonban óriási pazarlás a vízzel, az árammal, a mosószerrel és nem utolsó sorban a ruhaneművel is, ami így rövid idő alatt elhasználódik, megy adománynak vagy rosszabb esetben a kukába. Ne feledd, a nemzetközi ruházati cégek zömmel a fejlődő országokban varratják a ruháikat, és több ilyen céget megvádoltak már azzal, hogy kizsákmányolják a dolgozóikat, illetve némelyik illegális gyerekmunkásokat is dolgoztat.
Szóval mit csinálj az egyszer viselt ruhaneműkkel? Hát vedd fel őket legalább még egyszer, ehhez ajánlok pár zöld ötletet:
1. Anyukám tuti módszere a kád fölé szerelt fregoli: miközben te alul tusolsz vagy fürdesz, a felfelé szálló gőz szépen áttisztítja a fejed fölé kiakasztott ruhákat. Olyan lesz, mintha frissen mostad volna! Ugyanígy használhatsz egy zuhanyfüggönytartó rudat is, csak legyen stabilan felfúrva.
2. Nagy haszon az olyan mosógép is, amelynek vagy gőzölős funkciója. Ez egy kis víz gyors felforrósításával gőzt képez, amiben pár perc alatt átforgatja a dobban lévő ruhákat. Ha most állsz mosógép vásárlás előtt, érdemes ilyen gőzölős mosógépet választani, lehetőleg olyat, ami műszálas ruhaneműket is tud gőzölni. Ebben a párnákat és takarókat is frissre lehet gőzölni, nem beszélve az eső után kutyaszagúvá vált dzsekiről.
3. A láthatóan nem szennyezett, legfeljebb kicsit emberszagú cuccot úgy is felfrissítheted, hogy mosás helyett felakasztod egy vállfára, és egy gőzölős vasalóval átgőzölöd a hónalját, elejét, ujját.
3. A dupla szennyestartó is jó lehet: az egyik zsákba kerülnek a mosásra érett cuccok, a másikba a próbaidősek. Ha jól szellőző vászonból van a szennyeszsák, akkor nem fenyeget annak veszélye, hogy a félig tiszták átveszik a piszkosak szagát.
4. Az egyszer használt ruhák tárolásához ideálisak a hálószoba kihasználatlan felületei, mint például az ajtó hátulja. Az ajtó tetejére akasztható fogason sok ruha elfér, ezért használatkor mindig az alul lévőket vedd fel, amik már régóta ott lógnak.
Möbelix
Ebből a neten rendelhetsz ilyet is:
Amazon
5. Jó szolgálatot tehet egy klasszikus szobainas is.
Ikea
6. Valahol megvan még az a fagolyókból fűzött autósülés-betét? Nosza, fűzd fel a golyókat jó erős spárgára vagy műanyag szárítókötélre, és csomózd fel pár mennyezetbe fúrt szemescsavarra. A golyók megtartják a vállfák kampóját, nem csúsznak össze a fellógatott ruhák.
7. Az ajtó mögötti üres sarkokban elfér egy előszobai kalaptartó.
Silent Design
8. Egy guruló ruhaállvány jól átláthatóvá teszi a káoszt, csak az a baj vele, hogy túl sok cucc ráfér, vagyis előbb-utóbb több ruhád fog lógni a sínen, mint a szekrényben...
Jysk
9. Kamaszlány szülinapjára tökéletes ajándék egy ilyen egyszerűen összeállítható ruhaállvány.
Côté Maison
10. Legtöbben egy székre dobjuk le az egyszer használt cuccokat, nagyot ment a neten a jó drágán megrendelhető The Sacrificial Chair nevű székváz-ruhatartó,
amit magunk is megalkothatunk egy rápattintós ülőkéjű olcsó fém szék vázából. (AZ ülőlapot felhasználhatjuk gyerekhintához.)
De készen kapható fürdőszobai törülközőszárító is lehet:
Ikea
11. Barkácsmesterek számos ötlettel feldobhatják a család közérzetét.
Németországban az A5-ös autópályán pár napja adták át azt az öt kilométeres kísérleti pályaszakaszt, amelyen az erre átalakított elektromos kamionok felsővezetékről kaphatják az áramot.
Csakhogy van ennél sokkal jobb ötlet is a villanyjárművek menet közbeni töltéséhez, ráadásul demokratikusabb, hiszen nem csak a felső áramszedővel rendelkező kamionok részesülhetnek a töltésből, hanem minden villanyjármű, a kamiontól a buszon át a személyautóig. Továbbá ezt a rendszert olcsóbb és egyszerűbb kiépíteni, és hozzájárulhat, hogy akár pár év alatt az átlagemberek számára is megfontolandó legyen villanyautóra váltani.
A menet közbeni töltés létszükséglet: nem életképes megoldás, hogy valahol parkolás közben töltődjön a jármű. Egyszerűen nincs ennyi töltős parkolóhely, nincs idő és energia vadászni a szabad helyeket, és utána kilométereket gyalogolni-tömegközlekedni a töltőn hagyott autótól-autóhoz. Mint korábban megírtuk, a németek szorgalmazzák, hogy akinek elektromos autója van, annak legyen napeleme a háztetőn (és fordítva), de lássuk be, egy hétköznapi család számára a villanyautó is épp elég drága, nem marad pénzük napelemre, még ha volna is hozzá saját tulajdonú háztetejük. A két tétel (villanyautó + napelem) együtt valószínűleg soha nem térül meg, vagy ha igen, addigra elhasználódik, és lehet újat venni mindkettőből.
A praktikus svédek kitalálták, hogyan lehet ezt jobban csinálni. Az Elonroad (amelynek nincs köze Elon Muskhoz) projekt keretében jövőre kezdik Lund városában a főutca átalakítását. Kiszámolták ugyanis, hogy a helyi tömegközlekedés elektromos buszai egy kilométernyi haladás közben nyert töltéssel két további kilométert tudnak megtenni. Vagyis elég a főutcát villanyosítani, hiszen azt a szakaszt a menetrend szerinti útja során minden busz legalább egyszer érinti, és akkor feltölt a további útra. S mivel naponta több kört megtesznek a buszok, folyamatosan fel lesznek töltve.
Ha menet közben lehet tölteni a járművet, akkor kisebb akkumulátor is elég. A Lund Egyetem kutatóival készített számítások alapján akár 80 százalékkal kisebb akkumulátorral is elközlekedhetnek a folyamatos töltésre képes járművek, állítja Dan Zethraeus, az Elonroad alapítója és elnöke. Ha kisebb az akksi, a jármű legdrágább alkatrésze, akkor olcsóbbak lehetnek az elektromos autók, buszok, teherautók. Akár már 2022-re kiegyenlítődhet a belsőégésű motoros és az elektromos meghajtású járművek ára.
Az elektromos út az önvezető villanyjárművek elterjedését is fellendítheti, hiszen ezek jelenleg nem képesek a töltőállomásokat igénybe venni. Országúton a nehézáruszállító kamionok töltését segítheti, amelyeknek túl sok időbe telik álló helyzetben feltölteni az akkumulátorukat, városban pedig feleslegessé teszi a parkolós töltőállomásokat. (Amelyeket ráadásul hajlamosak egyesek fél napokra einstandolni, töltést mímelve.) Kína és India tízmilliós nagyvárosaiban egyszerűen nincs is ennyi szabad parkolóhely.
Az Elonroad kiépítése költséghatékonynak mondható, hiszen a meglévő aszfaltba lehet beágyazni a töltősínt. Az elektromos járművek aljára szükséges egy áramszedő kar felszerelése, ám mivel ez szabványos minden járműhöz, sokkal gazdaságosabb, mint a jelenlegi felső áramszedős megoldás. A svéd módszerrel bármely autó igénybe veheti a töltést, amint ráhajtott az átalakított útra. Ha valóban kisebbekké válnak az akkumulátorok a jövőben, akkor az nagyságrendekkel csökkenti az előállításuk miatt környezetszennyezést is, hiszen lényegesen kevesebb lítiumot kell bányászni.
Arasznyi már a paprikapalánta az ablakpárkányon? Alig várod, hogy kiültethesd a tejfölöspohárban nevelgetett növénykéidet? Sóvárogva gondolsz az első fejessalátás tojásos nokedlire?
Kell hozzá egy kis fűrészelés-csavarozás, de ha emelt ágyást készítesz, a virágaid és a konyhakerti zöldségeid sokkal szebbek lesznek, ráadásul könnyebb is gondozni őket.
Az emelt ágyás földje kevésbé gyomosodik, jobban megőrzi a Nap melegét, és kevesebb benne a csiga. Emellett nem tömörödik betonkeménységűvé, hiszen nem taposod. A laza szerkezetű talaj jobban levezeti a vizet a növények gyökeréhez, és benne fejlettebb talajélet tud kialakulni (giliszták, mikroorganizmusok), ami hasznos a növények számára. Minél erősebb a növény gyökere, annál életképesebb lesz, intenzívebben virágzik, többet terem. Lejtős területen azért ajánlott keretes ágyásokat kialakítani, mert így nem mossák el a termőtalajt a nagyobb záporok.
Lehet használt raklapból is az ágyásszegély, csak akkor ide kattintva olvasd el, mire kell ügyelni a raklapvásárlásnál Savvygardening
Az emelt ágyás a kertésznek is hasznos, hiszen kevesebbet kell hajolgatni. Így ez a fajta kertészkedés a derékfájósoknak ideális, függetlenül attól, hány évesek. Még egy kis kapával is könnyebb a laza, emelt talajon dolgozni, nem erőlteti meg magát az ember. Ha stabil az ágyás szegélye (erre megépítésekor érdemes ügyelni), lehetőséget nyújt a kertész számára, hogy leüljön rá, onnan pedig még kényelmesebb gyomlálni, egyelni a palántákat.
Az emelt ágyás nem ugyanaz, mint a lábazatra tett ágyás. Utóbbi inkább afféle ültetőtálca, amelynek van alja, és ezáltal fizikailag el van választva a kerti talajtól. Ezzel szemben az emelt ágyásnak nincs alja, tehát a növények gyökérzete szabadon terjeszkedhet lefelé, ami segíti a tápanyagok és nedvesség felvételét, illetve stabilabb tartása lesz a növénynek.
A lábon álló ágyásdoboz inkább
sekély gyökerú virágoknak való Hip2Save
Az emelt ágyást szegélyező kerethez érdemes olyan faanyagot választani, amit nem kezeltek gombaölő vagy más vegyszerrel, mert ez locsoláskor beszivároghat a talajba, és onnan felszívják a növények. Kapható előre elkészített fakeret is az interneten. A tervezett ágyás oldalai mentén leszúrt karók közé kosárfonásos technikával vesszőket és ágakat lehet rögzíteni, ez is alkalmas keretezéshez. Az ágyás sarkaiban hosszú 5x5-ös stafnik legyenek: lefelé rögzítőkaróként szolgálnak, felfelé nyúlva pedig csirkehálót keríthetsz köréjük, hogy a szomszéd macskája (nyula, csirkéje) ne másszon az ágyásba.
Az ágyások között hagyj rendes ösvénynek helyet, legalább olyan széleset, hogy fűnyíróval végig lehessen menni rajta, de még szerencsésebb, ha talicskával is. Még jobb, ha az ösvényeket vastagon leteríted mulccsal (fenyőkéreggel vagy szénával), hiszen ezzel csökkented annak veszélyét, hogy felüsse fejét a gyom bennük, és onnan átterjedjen az ágyásokra.
Az ágyás szélessége csak annyi legyen, hogy kezeddel mindkét oldalról beérj a közepéig, ne kelljen belépni az ágyásba. Ha téglalap alakú ágyásokat tervezel, úgy tájold őket, hogy a hosszú oldaluk nézzen dél felé. Így az ágyásban minden növény egyenlő mennyiségű fényben részesül. Ha csak úgy tudod kialakítani az ágyást, hogy valamelyik rövidebbik oldala nézzen dél felé, úgy válogasd meg a beültetett növényeket, hogy a legalacsonyabbak legyenek a déli oldalon, ne árnyékolják egymást a növények.
Ha olyan helyen tervezel emelt ágyást, ahol korábban nem volt veteményes vagy virágágyás, először alaposan fel kell ásni a talajt. Ásás közben halmozd fel oldalt a földet, és szedd ki belőle a köveket. Vizsgáld meg az ágyás alját, nehogy mélyen futó gyomnövény gyökerek maradjanak benne. Ha szomszédos fa vagy bokor gyökere lehet az, próbáld meg úgy irányítani, hogy kanyarodjon kifelé az ágyásból.
Itt látszik, hogy érdemes valamilyen nem rozsdásodó fémhálót leteríteni alulra, hogy a vakond ne tudjon feljönni
Amennyiben a kertben gyakori a vakond, érdemes vakondhálót leteríteni az ágyásgödör aljára úgy, hogy szélei legalább 10 centiméter magasan kiérjenek a felszínre, majd a keret belsejéhez lehet szögelni. Ha az ágyásban gyökérzöldséget (burgonyát, répát) akarsz termelni, akkor mélyebbre kell ásni a gödröt, és mélyebben kell kiteríteni a vakondhálót. Ezután a kiásott földet keverd össze fele-fele arányban komposzttal vagy friss földdel, szórd vissza az ágyásgödörbe, és simítsd el vízszintesre a tetejét. Ha pangó vizes a talaj, az ágyásgödör aljára egy kavicsréteget is teríts, hogy az elvezesse a felesleges vizet.
Az ágyásszegély széléről közép felé döntve sátorrúd-szerűen bab vagy paradicsom futtatásához is leszúrhatsz vékony karókat vagy bambuszrudakat. Egyenlő hosszúságú PVC-csöveket is leszúrhatsz, az ágyás fölött íveket kialakítva, amelyekre fóliát terítesz: máris kész a mini üvegház a primőröknek. Ezzel a termesztési időt is meghosszabbítod, hiszen késő őszig használhatod az ágyást.
Rendszeresen gondoskodj a talajjavításról, akár komposzttal, akár speciális tápszerekkel az ültetett növények dúsabb fejlődése érdekében. A locsolást óvatosan végezd, főleg a növények tövét locsold, nehogy egy erősebb vízsugár kimossa a keretből az értékes földet. Ne felejts el jelölőket tenni az elvetett magok és palánták mellé, hogy tudd, melyikből milyen növény várható.
Már azon rágódsz, hogy a gyerek mit fog csinálni a nyári szünetben? Hova menjen táborba, az mennyibe fog kerülni, lesz-e eleget szabad levegőn? Egy házi készítésű topiárium segít megoldani a gondod. Egy ilyen projekttel a vidéki nagymamánál töltött hetek is maradandó élménnyé válnak.
Topiáriumnak nevezik a formára hajlított drótvázba ültetett sövénynövényt, amelyet szépen alakra lehet nyírogatni menet közben. De ne csak évekig növő örökzöldekben gondolkodj: a topikádra futtathatsz egynyári növényeket is, és ugyanúgy gondozhatod, mint az örökzöldet. Sőt, amíg belül megnő az örökzöld, addig kívülről jöhetnek az egynyáriak. Többféle növényt is ültethetsz, hogy színes legyen a növényszobrod. Kiegészítheted szemekkel, csőrrel, karmokkal, ami kell az állatszoborhoz. Persze nem csak állat alakú lehet a topiárium, de ezek sokkal viccesebbek, mint mondjuk egy kubus vagy egy piramis.
A tervezést teljes mértékben a gyerekre hagyhatod. Először fotózza le a kert kiszemelt részét, majd paintben vagy photoshopban alakítson egy állatképet kontúrozott alakká, és illessze a kertet ábrázoló fotóra.
Életnagyságú elefántok a kertben? Megoldható!
A drótvázat bármilyen maradék drótból és csirkehálóból elkészítheted. A gyerek is segíthet, de feltétlenül vegyetek fel védőfelszerelést, vastag munkáskesztyűt, védőszemüveget (a lecsípett drótvégek tudnak pattogni).
Kialakíthatod a növényszobor vázát vesszőkből is, ebben az a jó, hogy idővel lebomlanak, és megmarad az örökzöld növény, a kívánt formára igazítva.
A topiáriumhoz viszonylag kisebb levelű növényre van szükség, hogy ne legyen túl borzas a formája, és jobban kiadja a kívánt alakot. Évelőből ilyen a boróka, korallberkenye, babérmeggy, tiszafa, hamisciprus, ezüstfa, fagyal, kecskerágó, tűztövis.
Egynyáriból jöhet a kúszóeper, a serleglonc, kerti hajnalka, tűzbab, sarkantyúka. Ezek ráadásul virágzanak is, tehát csodálatos látványt fog nyújtani a topikád nyár közepére.
A növényeket érdemes hetente kétszer öntözni a gyorsabb fejlődés érdekében. A metszőolló legyen éles, hogy tökéletesen vágjon, és ne roncsolja a növény szárát, mert az utat nyithat a betegségeknek.
A gyorsan növő örökzöldek évente 60-80 centit is nőhetnek, de ehhez sok locsolás és rendszeres tápozás kell. Sőt, már az ültetésnél érdemes megadni a módját: legalább 60x60x60-as ültetőgödröt áss, béleld ki komposztkeverékes földdel, hogy a cserje jó sok tápanyaggal indíthassa a meggyökerezést.
A topiárium szó a latin topiariusból származik, ami tájépítészt jelent, a topia, azaz helyek alkotóját. A topia viszont görög szó, amikor a rómaiak átvették, még a fiktív tájképeket ábrázoló beltéri freskókat nevezték így. Később a római villák átriumában kaptak helyet a formára nyírt cserjék, amelyek miniatűr tájat (topos) idéztek a városba.
Ismert volt a faalakítás Japánban és Kínában is. Európában a reneszánsz idején éledt újjá, még rozmaringbokrot is nyírtak formára. A 18. században lehanyatlott a divatja, hogy aztán a 19. század közepétől újra felíveljen, és népszerűsége máig töretlen. Angliában cserepes topiárium is kapható, akár webshopból is, a drótvázak készítése és forgalmazása a helybelieknek ad munkát, nem kínai importáru.
Az Ausztráliához tartozó Tasmánia szigetén Railton a Town of Topiary, azaz a topiárium városa (képeket ide kattintva találsz).
A 900 fős településen nagyon komolyan veszik a cserjenyírást, majdnem minden kertben áll egy topiárium, de a városka nevét is így alakították ki.
Ennél sokkal közelebb, a belgiumi Durbuyben 10 ezer négyzetméteren 250 növényszobor látható.
Pár évvel ezelőtt egy hullámos formájú bokorkígyósárkányt láttam valahol a 70-es út mentén, talán a lepsényi óvoda mellett. Ha valaki tud róla fényképet küldeni, szívesen beteszem utólag az összeállításba.
Akik a húsvéti hétvége több óráját is valamelyik autópályán dugóban araszolva töltötték, biztos vevők lennének egy repülő autóra. Azzal aztán nincs ilyen probléma, ha torlódó autókat lát az ember, csak meghúzza a magassági kart, és pár pillanat múlva már felülről integet a kocsisornak. De vajon mennyire zöld repülni autózás helyett?
A VTOL (vertical takeoff and landing aircraft, magyarul függőleges felszálló és landoló légijármű) egyesíti a helyből felszállni képes helikoptert a kedvező aerodinamikai tulajdonságokkal bíró kisrepülővel, miközben a guruló földi egysége kényelmes autózást tesz lehetővé. Efféle járművek a várhatóan 2020-ban véglegesített szabályozás után gyorsan a piacra kerülhetnek, hiszen már ma is több komoly cég foglalkozik a fejlesztésükkel.
Így nézhet ki a közeljövő repülő taxija (Illusztráció: Dave Brenner/
University of Michigan School for Environment and Sustainability)
Környezetvédelmi szempontból viszont nem mindegy, hogyan fogjuk használni a VTOL-okat. Az amerikai Michigan Egyetem kutatói a Ford mérnökeivel együtt számolták ki, hogy eltérő távolságokon milyen energiafogyasztásra, károsanyag-kibocsátásra, illetve időmegtakarításra számíthatunk a hagyományos autókhoz képest. Ez a világ első olyan kutatása, amely a VTOL-ok fenntarthatóságát vizsgálja. Az eredményeket a Nature Communications folyóirat 2019 áprilisi számában tették közzé.
Jóllehet az elektromotoros VTOL a levegőben nem bocsát ki károsanyagot, az akkumulátorait rendszeresen tölteni kell, és nem mindegy, milyen forrásból származik az az elektromos energia. A kutatók úgy találták, hogy egy kb. 100 kilométeres távon a pilótát és három utast szállító, tehát teljes terhelésű négyszemélyes VTOL kevesebb környezetterhelést jelent, mint egy normál autó az (Amerikában) átlagos 1,54 fő utassal. A repülő autókhoz köthető károsanyag-kibocsátás 52 százalékkal kevesebb volt, mint egy benzinmotoros autóé, és 6 százalékkal kevesebb, mint egy elektromos autóé.
Az Audi az Airbussal közösen fejleszti repülő autóját
(Illusztráció: Audi)
A kutatás eredményei segíthetnek a rohamtempóban fejlesztett VTOL-ok fenntarthatósági szabályozásában még a piaci áttörés előtt, mondta Akshat Kasliwal, a kutatás vezető szerzője. "A repülő autók használata akkor jelent minimális környezetterhelést, egyúttal gazdaságos üzemeltetést, ha minél nagyobb a kihasználtságuk." A leendő utasokat azzal is lehet ösztönözni a férőhelyek megosztására, hogy mennyi időt takarítanak meg repüléssel a vezetés helyett.
A következő évtizedekben a globális áru- és személyfuvarozási ágazatnak ki kell találnia, hogyan feleljen meg a kényelmes közlekedésre vágyó utasok elvárásainak, miközben csökkenti a forgalmi dugókat, fokozza a biztonságot, és mérsékli a klímaváltozást gyorsító negatív tényezőket. Az elektromos és önvezető autók megfelelnek a zöld és kényelmi szempontoknak -- egészen az első dugóig. A VTOL-ok felülemelkedhetnek az ilyen korlátozásokon, hiszen taxijellegű, illetve regionális légi közlekedési személyszállítást tesznek lehetővé.
A repülő egységhez kapcsolódik egy földi egység is,
de mindkettő képes más járművekkel csatlakozni (Illusztráció: Audi)
Számos repülőgépgyártó (Airbus, Boeing, Joby Aviation, Lilium stb. ) dolgozik prototípusokon, akárcsak az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA. A kutatók az eddig nyilvánosságra hozott terveket elemezve készítették el a hatékonyságra vonatkozó számításaikat, figyelembe véve a tervezett járművek tömegét, a felhajtóerő-ellenálláserő arányának alakulását, a leendő akkumulátorok energiatárolási kapacitását.
Az energiafelhasználást és károsanyag-kibocsátást mind az öt VTOL-fázisban elemezték: a felszállási lebegés közben, emelkedéskor, repülés közben, leszálláskor, landolási lebegés közben. A VTOL-járművek rendkívül sok energiát igényelnek a fel- és leszálláshoz, de a repülés már viszonylag energiahatékony folyamat óránként nagyjából 240 kilométeres sebességgel.
Minél kevesebben ülnek benne, annál környezetszennyezőbb
-- a Delorean repülő autója (Illusztráció: Delorean Aerospace)
Emiatt a repülő autók használata hosszabb távokon lesz ésszerű, amikor a repülési fázis dominálja a többi fázist. Viszont 35 kilométeresnél rövidebb távon a belsőégésű motorral hajtott autó kevesebb energiát fogyaszt és kevesebb károsanyagot bocsát ki, pláne, ha mindkét járműben (VTOL és autó) csak egy-egy fő ül. Ez azért fontos számítás, mert egy átlagos autóút nagyjából 17 kilométer. Vagyis jelenleg az éves autóhasználatnak csak töredékét volna érdemes repüléssel kiváltani -- mármint a környezetszennyezési és fenntarthatósági szempontok szerint.
Pozsonyban fejlesztik az AeroMobil 5.0 VTOL-t (Illusztráció: AeroMobil)
A VTOL-ok fő előnye az időtakarékosság lesz, hiszen 80 százalékkal rövidebb idő alatt juttatják célba utasaikat. Az elektromotoros meghajtású kis repülőgépekről azt feltételezik, hogy alapjaiban meg fogják változtatni a légi közlekedést. A kutatók szerint azonban számos kérdés vár még megválaszolásra, és nem is az ár a legfontosabb ezek közül, hanem a VTOL-ok által keltett zajszennyezés, valamint a társadalmi és fogyasztói elfogadottságuk, vagyis hogy bebizonyosodik-e a hétköznapi hasznosságuk.
Újrahasznosított állványzat és raklapok -- nagyjából ez az alapja annak a tervnek, amely a napfényes tájolású tűzfalakon alakítana ki közösségi kerteket. Ennek több előnye is van a jelenlegi, városi foghíjas telkeken működtetett közösségi kertekkel szemben (nem lebecsülve azok jelentőségét!).
Az állványzaton kialakított emeletes kert terveit a GreenBelly projekt dolgozta ki, amely az egyik közösségi adománygyűjtő oldalara tette fel a tervét. A lényege a modulrendszer: az emeletes kert egységes dobozokból áll, amelyek darabonként egy emelt ágyást, két aeropóniás termesztőoszlopot és négy akvapóniás polcot foglal magában, kiegészítve egy napelemmel (pl. a világítás vagy a vízellátás energiaigényének fedezéséhez).
Az egymással összekötött akvapóniás polcok azt jelentik, hogy a lehulló csapadék a felsőbb szintekről a gravitáció segítségével jut az alsóbb szintek ágyásaiba, illetve a csepegtető vízellátó rendszerbe.
Az emeletes kert csak pár négyzetméter alapterületet foglal, kevesebbet, mint egy hagyományos kert. Összességében viszont akár ugyanakkora zöldfelületet is adhat, pláne, ha 5-6 szintes. Ideális megoldás, ha muszáj megtartani a telket parkolási célra, mert nincs elég parkolóhely a környéken. Az állványzaton lévő ágyásokban tiszta, jó minőségű föld van, nem pedig szennyezett talaj. Az ágyások több napfényhez és levegőhöz juthatnak, mint a vízszintes elhelyezésűek, vagyis az emeleteken egészségesebb, erősebb, dúsabb növényzetet lehet nevelni. Az emeletes kert hőszigetelő hatású a mögötte lévő tűzfalra, azaz nyáron nem engedi azt átmelegedni. Továbbá csökkenti a zajártalmat és a légszennyezést is. Az emeletes kert a könnyűszerkezetnek köszönhetően gyorsan összeszerelhető és beüzemelhető.
A legfelső szinten méhkaptárokat lehet felállítani, amelyek segítik a növények beporzását, a legalsú szinten kaphat helyet a komposztáló részleg, egy értékesítő stand vagy akár egy látványkonyha is. Egy hatszintes, 35 négyzetméter alapterületű emeletes kert 162 négyzetméter zöld területet jelent. Ezen éves szinten akár 6400 kilogramm bio minőségű zöldség és gyümölcs is termeszthető, amelyet vagy elfogyaszt a termesztő- és lakóközösség, vagy értékesítenek.
Az emeletes kert üzemeltethető a mai közösségi kertek rendszerében, azaz az ágyások bérelhetők. De lehet iskolai tankertet is kialakítani belőle, vagy olyan élelmiszerforrást, amely a közeli éttermet vagy zöldségest látja el. Lehet jótékonysági kert is, a vonzáskörzetében élő hajléktalanok megsegítésére. És végül lehet vállalati kert, amelyet például egy nagyobb cég alkalmazottai gondoznak csapatépítő tréning keretében. A fenntartási módozatok éppoly színesek lehetnek, mint a megtermelt zöldségek.
A GreenBelly tervezői el tudják képzelni, hogy nagyobb intézmények (kórházak, iskolák, gyárak, bevásárlóközpontok) tűzfalait is emeletes kertekkel borítsák, amelyek tavasztól őszig zöldítenék a környezetet, egyúttal segítenék a városi állatfajok (különösen a madarak) életét. Az is elképzelhető, hogy az emeletes kertet télre plexipanelekkel fedjék be, vagyis télikertként funkcionáljon tavaszig. Csak egy jó nagy tűzfal kell hozzá.
Erre az eredményre jutott egy friss ausztrál kutatás. Világszerte észlelhető, hogy minél alacsonyabb a kerékpárosok aránya egy országban, annál negatívabb a megítélésük. A negatív megítélés gyakran párosul aggresszióval is, akár szóban, akár tettlegesen: a kerékpárosok 15 százalékához vágtak már valamilyen tárgyat autóból. Figyelem! Teszt a cikk végén az autósoknak és a kerékpárosoknak!
Az ausztrál kutatás abban különleges, hogy a világon elsőként olyan kérdőíveket használtak (kissé átalakítva) ehhez a témához, amelyeket általában az alacsony státuszú társadalmi csoportok (ilyenek az etnikumok, bevándorlók, szegények, fogyatékossággal élők stb.) és a többségi társadalom vizsgálatakor szoktak alkalmazni. Ezek az úgynevezett dehumanizációs kérdőívek, amelyekkel azt vizsgálják, hogy a megkérdezettek mennyire látják emberinek egy másik csoport tagjait. Mert ha kevésbé látják annak, akkor az megfosztja az alacsony státuszú csoportot a humán értékeitől. Például egy áldozatot hibáztatnak, hogy a "gyenge jelleme" miatt történt vele valami, és "biztos megérdemelte". Tipikus reakció: "Minek ment oda?" A dehumanizáció rendkívül káros, mert például fokozza az előítéletet.
Az a baj azzal, hogy a megkérdezettek szerint a kerékpárosok nem emberek, mert ez felszabadítja az agresszív ösztönöket az autósokban, vélik az ausztrál kutatók. Ennek vizsgálatára például a kutatók módosították a jól ismert főemlős-ember skálát: elkészítették ennek csótány-ember változatát, mert az ausztrál angolban gyakori, hogy az autósok csótánynak vagy moszkítónak nevezik a kerékpárosokat. Tehát az alsó, módosított skálán kellett bejelölni, hogy ki hány százalékban látja embernek a kerékpároskat. A megkérdezettek között voltak autósok, kerékpárosok és olyanok, akik váltogatják a két közlekedési formát.
Mindkét skálán hasonló értékek születtek: a kizárólag autósok 55 százaléka, a részben és kizárólag kerékpárosok 30 százaléka szerint a kerékpárosok nem teljesen emberek. "Márpedig, ha nem azok, akkor gond nélkül lehet őket utálni vagy aggresszíven viselkedni velük", mondta Alexa Delbosc kutatásvezető, a Monash Egyetem Közlekedési Intézetének pszichológusa.
S hogy a kerékpárosok miért nyilvánították saját magukat nem teljesen embernek? "Ha a kerékpárosok úgy érzik, más úthasználók [autósok, teherautó- és buszsofőrök] dehumanizálják őket, akkor valószínűbb, hogy konfliktusba keverednek az autósokkal, egyfajta önbeteljesítő jóslatot megvalósítva, ami viszont tovább táplálja az irányukban mutatkozó dehumanizációt", mutatott rá az ördögi körre Delbosc.
A kutatásban megkérdezett autósok 17 százaléka ismerte el, hogy volt már olyan, amikor az autójával szándékosan akadályozta egy kerékpáros haladását, 11 százalék vezette autóját szándékosan közel egy kerékpároshoz, és 9 százalék használta arra az autóját, hogy elvágja egy kerékpáros útját.
Létezik egy nagyon egyszerű módszer a közúti dehumanizáció csökkentésére, ajánlja Narelle Haworth, a kutatás társszerzője: ne használjuk a "kerékpáros" és a "gyalogos" kifejezést, mert rendkívül személytelenek, ezért maguk is fokozzák a dehumanizációt.
Mondjuk inkább azt, hogy kerékpározó férfi/nő/fiatal vagy gyalogló férfi/nő/fiatal, ezzel is hangsúlyozva, hogy ők is emberek.
A közúti dehumanizáció csökkentése már csak azért is fontos, mert egyre terjed a közösségi közlekedési eszközök aránya az utakon: például nemsokára Budapesten is megjelennek az elektromos okosrollerek, amelyeket ugyanúgy lehet kölcsönözni, mint a közbicikliket. Valószínűleg a rolleresek is a kerékpársávokat fogják használni, tehát az autósoknak fel kell készülniük a fokozott forgalomra az út szélén. Ráadásul a kerékpárnál gyorsabb lehet az elektromos roller, de kisebb, nehezebb észrevenni.
Autós vagy? Akkor válaszolj te is az ausztrál kutatók kérdésére! Egy nap csak egy szavazat adható, ha más válaszra is szeretnél szavazni, gyere vissza holnap is:
Kerékpáros vagy? Akkor válaszolj a 365 Zöld Ötlet blog kérdéseire (az ausztrál kutatás nyomán)! Egy nap csak egy szavazat adható, ha más válaszra is szeretnél szavazni, gyere vissza holnap is:
Naponta halljuk, olyan gyakran használjuk, hogy már nem is tudatosul bennünk: a "parkolás" szó alapja gyökeresen ellentétes azzal, amilyen tevékenységre a szó utal. Mert hiszen a park fákkal beültetett terület, ellenben az autókat olyan helyen állítjuk le, amit sok esetben favágással teremtenek meg. Honnan ered ez az ellentmondásos kifejezés?
Talán köze lehet ahhoz, amiért vezetés közben a sebesség fokozását is "gázadás"-nak hívjuk, pedig helyesen "benzinadás"-nak kellene mondanunk, még ha furcsán is hangzik. Tény, hogy a 2. világháború idején sokan láttak fantáziát a fagázmeghajtásban, de az más lapra tartozik. A gázadásnak inkább ahhoz lehet köze, hogy a német "Gas geben" (gázt adni) angol fordítása "to step on the gas", és az amerikai angolban pedig rövidítve "gas" (= gasoline) a benzin. A német nyelv (és az olasztól a lengyelig számos más is) az angolból, pontosabban az amerikai angolból vehette át az autózással kapcsolatos szakkifejezéseket, a magyar pedig nyilván a némettől.
Annak visszafejtése, hogy a magyar parkolni ige, ami németül parkieren, hogyan vált a műveletet jelölő to park igévé eleve angolul is, felér egy etimológiai nyomozással. Szerencsémre a kérdés másnak is szöget ütött a fejébe: minden egy furcsa törvénnyel kezdődött, írja Michele Richmond amerikai tájépítész, aki New York önkormányzatának megbízásából mérte fel a város faállományát, és eközben bukkant a levéltárban régi iratokra.
Ezek szerint a "parkolás" szó eredete 1791-ig, de legalábbis 1870-ig nyúlik vissza, amikor belső égésű motorral hajtott automobilok még a kanyarban sem voltak (gőzösek már igen, de ez most nem számít).
1870. április 6-án Washingtonban született az a rendelet, amely előírta, hogy minden utca szélességének legfeljebb 50 százalékát el kell különíteni, hogy ott fával beültetett sétányt lehessen kialakítani. Az akkori kongresszusi tagok azon vitatkoztak, hogy a tervezett fasorokat az út közepén, netán csak egyik vagy mindkét oldalán volna érdemes telepíteni. Végül arra jutottak, hogy a "helyes parkolást" az út szélén kell kialakítani, középen pedig haladjon a forgalom. Ekkor még a parkolás facsemeték telepítését jelentette, nem járművekét. Az út mentén a fák alá virágágyások és füvesített szakaszok kerültek a gyalogúttal párhuzamosan.
Az amerikai főváros alaprajzának eredeti terve
Hogy honnan volt ehhez hely? Nyolcvan évvel korábban, 1791-ben készítette el Pierre Charles L'Enfant francia születésű amerikai építész George Washington elnök megbízására az új szövetségi város (a későbbi Washington City) úthálózati alaprajzát. Az új fővárosnak grandiózusnak kellett lennie, ezért L'Enfant szokatlanul széles utakat rajzolt: 160 láb (48,77 m) széles sugárutakat és 80 láb (24,38 m) széles utcákat. Az építészt szülővárosa, Párizs boulevard-jai ihlették. Tervein az extra széles utakat mindkét oldalon fasorokkal szegélyezte. Ez vált valóra az 1870-es törvényalkotás után.
Az 1870 utáni években 70 ezer fát ültettek Washinton-szerte minden utcában. 1915-ig a facsemetéket a washingtoni elmegyógyintézet kertjében nevelték, és az onnan kikerülő állomány minőségére jellemző volt, hogy a telepített fák 95 százaléka még 12 évvel később is egészségesen állt. Ez mai mércével is lenyűgöző, mert például napjainkban a New York-i fák 70 százaléka éli túl az első 9 évet, szólal meg Michele Richmondból a tájépítész.
"A világ egyik legfiatalabb fővárosában több az árnyék,
mint Párizsban, amely egyike a legrégebbi fővárosoknak",
írta a National Geographic magazin 1915-ben a fenti fotó alá Forrás
A washintoni lakosok eleinte körbekerítéssel védték a fatörzseket, ám ezt egy újabb törvény megtiltotta. Ennek nem kívánt következményei lettek: kerítés híján az emberek a forró washingtoni nyarakon a fákhoz kezdték kikötni a lovaikat (és lovaskocsijaikat), hogy azok a kellemes árnyékban várhassanak gazdájukra. A gyakorlat két párhuzamos sávra osztotta az utat: lett az aktív sáv a forgalomnak, és a passzív sáv a várakozó lovaknak és kocsiknak. Jóllehet a városi tanács bírsággal sújtotta azokat, akik lovukkal vagy járművükkel beléptek a parkolási sávba, az emberek inkább lerótták azt a kényelemért: ebből lett a parkolási díj.
A világ rohamléptekkel változott. 1900-ban még csak 8 ezer autó volt regisztrálva Washingtonban, 1920-ban már 8 millió. Ezzel együtt elkezdődött a parkolás szó jelentésének átalakulása. Ahogy korábban a lovaikat, most az autóikat próbálták a helyiek a fák közötti parkosított részeken leállítani. A városvezetés nem láthatta előre a járműforgalom ilyen mértékű bővülését. Az 1920-as években kényszerűségből megkezdődött a fasorok ritkítása, kivágása, hogy helyet teremtsenek az autók áradatának. A parkolás immár az autók helyfoglalására vonatkozott, nem a faültetésre: így született a carpark kifejezés, magyarul: parkoló.
Ha megnézzük, milyen funkciói vannak egy városi utcának, akkor szóba jöhet a járműforgalom elősegítése, a járművek tárolása, a gyalogosok (és kerékpárosok) biztonságos haladásának biztosítása. Továbbá a növényzet révén az esztétikai és egészségügyi szempontoknak való megfelelés (a lombozattal a zajszennyezés csökkentése, szállópor megkötése, az árnyékolással a hőmérséklet csökkentése), összességében az életminőség javítása. A 20. század folyamán a járművek, az emberek, a helyi vállalkozások és a fák viszonya folyamatosan módosult, összegzi Richmond.
Lafayette Park, Washington D. C. napjainkban Forrás: Pexels
Ami valaha békés, árnyas sétány volt, az szó szerint utcafronttá változott. Az érdekek harcában a fák lettek a vesztesek. Vajon vissza tudunk-e úgy nyúlni a "parkolás" szó zöld eredetéhez, hogy ezzel felelevenítsük a 21. századi utcák régi-új funkcióit?
"Beleznay Éva főépítész idején, tíz évvel ezelőtt készült Budapest zöldterületeinek felmérése, és kiderült, hogy a magyar főváros egyike Európa legzöldebb városainak, ebbe beleszámít a Duna légszennyezés-megkötő képessége is", kezdi hozzászólását Z. Halmágyi Judit építész, a Budapesti Metropolitan Egyetem Építészet és Design tanszékének docense. A felmérés ahhoz kellett, hogy ki lehessen alakítani a területi szabályozási tervet, amely megadja, hogy a városban hol, milyen funkcióknak kell teljesülniük: egyebek közt hol vannak vagy hova kellenének védett vagy védendő zöld területek. Persze a területszámítások sok tényezőtől függenek.
"Tervezőként triviális, hogy ha parkolót tervezünk, akkor a járműhelyek közé tervezünk fát is." Ám ha területátalakításról van szó, akkor néha muszáj fát kivágni. De ez etikai kérdés is: "Talán Andor Anikó tájépítész mondta nekem, hogy amit a saját emberöltőnkben nem tudunk pótolni, azt nem vágjuk ki és nem tesszük tönkre". Ám az is fontos a mai világban, hogy a növényzet nem lehet "fejlesztésellenes", viszont gondoskodni kell a pótlásról. A lombkorona-egyensúly érdekében egy koros fa kivágásakor bizonyos számú és életkorú fát kell ültetni pótlásképpen. Igaz, tíz csenevész csemete levélzete nem pótol egy százéves lombkoronát. Ezért a fenntartás is rendkívül fontos: egy ötéves fának már van árnyékoló hatású lombja és a túlélési esélyei is jobbak.
Budapest historikus városrészeiben, például a Terézvárosban majdnem biztos, hogy mindenhol volt fa, csak kipusztult. Újra lehetne ültetni ezeket, persze néhány felszíni parkolóhely beáldozásával, mondja az építész. "Ugyanakkor a fák közé nyugodtan lehetne parkolni: a mai építészek már tudják, hogy a fatörzse mellett milyen burkolat kell, hogy a tonnás súlyú autók ne nyomják össze a fa vízszintesen terjedő gyökereit."
Budapesten az óriási forgalmú Széll Kálmán tér re vezető Csaba utca levegőminőségét még az is el tudja képzelni, aki sohasem járt arra. Viszonylag szűk utca, mégis néhány éve facsemetéket ültettek ide. Mivel a járda szélessége is csökkent emiatt, néhány csemetét kitapostak a járókelők. Ezeket az önkormányzat pótolta. A negyvenfokos nyarakon áldásos a hatásuk, árnyékolják a járdát és szűrik a levegőt, hogy a kocsik kipufogógáza ne szálljon fel a lakásokba. Tehát a legkeskenyebb utcában is érdemes a burkolt felületekből néhány négyzetmétert beáldozni fásításra.
"A 21. században az utcakép akkor lehetne a maihoz képest más, ha sokkal nagyobb ütemben terjednének a közösségi megosztású és elektromos meghajtású autók, illetve ha az önkormányzatok a parkolás-megváltási díjként befizetett milliókat mélygarázsok vagy parkolóházak építésére fordítanák. Az utcán parkoló autók fölé árnyékoló pergolákat lehet építeni, és azokra napelemet telepíteni, amely biztosítaná a járda megvilágítását", vázolja Z. Halmágyi Judit.
A cikk végén hadd álljon itt még egy urbanisztikai érdekesség: néhány éve megjelent Amerikában Nicholas Mann The Sacred Geometry of Washington, D.C. című könyve, amelyben a szerző azt állítja, hogy a szabadkőművesség iránt érdeklődő L'Enfant az aranymetszés, a Fibonacci-számsor és a számmisztika alapján tervezte meg Washington alaprajzát. A könyv főbb állításait egy angol nyelvű blogposzt részletezi itt.
Minél illatosabb egy termék, annál valószínűbb, hogy allergizál.
Régebben egy olyan munkahelyen dolgoztam, ahol egy nagy teremben ültünk 8-an, külsősökkel együtt néha 12-en. Mindenkinek más volt a dezodorja, parfümje, after shave-je. Néha borzasztóak kellemetlen volt a sokféle illat, folyton szellőztettünk. Aztán az egyik kolléganő terhes lett, és kérte, hogy a csapat többi tagja átmenetileg ne használjon parfümöt, mert kismamaként hányingere van a szagoktól. Csodálatos időszak köszöntött be, javult mindenki közérzete, és ahogy visszaemlékszem, kevesebb volt a nyűgösködés.
Manapság minden illatosítva van. Mi, emberek egyszerre több illatot is viselünk (tusfürdőét, testápolóét, arckrémét, parfümét, borotvahabét, dezodorét, ruhaöblítőét stb.). A speciális adatbázisok több mint 20 ezer illatosításra használt vegyületről tudnak. Európában az emberek 1-3 százaléka kontakt allergiás ezekre (érintkezés esetén irritáció alakul ki). Legalább 26 illatösszetevőről tudjuk, hogy fokozottan allergén, és ezért "bőrön maradó termékek (pl. arckrém, testápoló, kézkrém, ajakbalzsam stb.) esetén 0,001% felett, lemosható készítményekben (pl. szappan, tusfürdő, hajsampon) 0,01% felett – az összetételben (“Ingredients”) kötelező feltüntetni az összetevők között a 1223/2009/EK rendelet szerint", mondja Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.
A tévéből dől a légfrissítő spray reklámja. Nincs vécépapír illatosítás nélkül. Tudjuk, hogy nem szabad szemetelni, és hogy a környezet-szennyezés káros. Akkor az illatszennyezés miért nem az?
"Rengeteg termék van feleslegesen túllillatosítva, a WC-papírtól számos babatermékig, az emberek önkéntelenül is megveszik a túl- vagy feleslegesen illatosított termékeket, hozzászoktak az öblítő, az szagosító spray-k használatához – mondja a vegyianyag-szakértő. – Általában javasolható, hogy ahol lehet, kerüljük az illatosított termékeket, hiszen még a legtöbb természetes, például citrusokból származó vagy természetazonos illatanyag is irritálja a bőrt és a nyálkahártyákat, szemet, de több szintetikus illatosító anyagnak komolyabb egészségügyi kockázata is van.
Ilyen természetes anyag a a gerániumból nyert geraniol vagy a limonén nevű elterjedt illatanyaga, mely irritáló hatású anyagokká bomlik le. A citralra az emberek kis hányada allergiás. Az eugenol nemcsak allergizál, hanem a szervezetünkbe jutva az immunrendszerre és a májműködésre is kockázatot jelent. A butilfenil metilpropional szintetikus illatanyag; allergizál, immuntoxikus és a hormonműködést is megzavarhatja."
Nagyvárosainkban eleve rossz a levegő minősége, miért súlyosbítjuk a helyzetet agresszív illatmolekulákkal? A legtöbb légfrissítő csomagolásán az olvasható, hogy lenyelni veszélyes. Igen ám, csakhogy nem nyalogatni szoktuk ezeket a spray-ket, hanem belélegezni. Ha érzel egy illatot, az már eljutott az orrnyálkahártyádig, s az orrodon át bejut a tüdődbe. Ha elég kicsi a permetcsepp, akkor a tüdő hörgőcskéiből a véráramba is bejuthat.
A légfrissítő egyébként sem "bontja le" a kellemetlennek érzett szagokat, legfeljebb elmaszkolja azokat. Ami pedig az elektromos árammal működő légfrissítőket illeti, egy korábbi amerikai kutatás szerint a hálózati elektromos árammal működő szobaillatosítók (a bennük lévő vegyületek hatékony terjesztésével) fokozzák a légúti betegségek, köztük az asztma, az idült hörghurut és a hörgőrák kockázatát: "a légfrissítők 50 mikrogramm/köbméter koncentrációban képesek kibocsátani formalinszerű vegyületeket. Ez az érték az EPA által szabadtéren (!) megengedhető legmagasabb koncentrációhoz közelít. A szakértők véleménye szerint hasonló légszennyezés tapasztalható például a belsőégésű motorok kipufogó rendszerének nyomában", olvasható a Nature magazin cikkében. A légfrissítők gyakran ftalátokat tartalmaznak, amelyek hormonális, termékenységi, születési rendellenességi problémákat okozhatnak. Tegyük hozzá, hogy hasonlóképpen gondolkodj el az elektromos árammal párologtatott rovarirtószerek használatán is.
Egy 2017-es kutatás szerint a légfrissítők összetételének kevesebb mint 10 százalékát teszik nyilvánossá. Ami a testre fújható parfümöket illeti, az úgynevezett "természetes" összetevőkben is lehetnek mesterséges vegyületek. Amerikai kutatásokban a lakosok 20 százaléka, ausztrál kutatásokban a megkérdezettek 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az illatosított termékek (tisztítószerek, légfrissítők, dezodorok) fejfájást és asztmarohamot okoztak neki. Ózon hatására egyes vegyianyagok rákkeltő formaldehiddé bomlottak.
"A policiklikus pézsmák, szintetikus mósusz-vegyületek is elterjedt illatanyagok a parfümökben. A mósusz-vegyületek felhalmozódnak az emberi szervezetben és a környezetben. Irritálják a nyálkahártyákat és allergiát okoznak. Lehetséges rákkeltő anyagok és ismert a májkárosító hatásuk. Sajnos mint illatanyagot nem kell a feltüntetni a kozmetikumok címkéjén. A kozmetikai termékekben gyakran használt xilolmósusz (musk xylene) felkerült az EU különös aggodalomra okot adó anyagok listájára, mivel felhalmozódik az emberi szövetekben, és nem bomlik le. 2015-től korlátozzák a xilolmósusz uniós felhasználását", teszi hozzá Simon Gergely.
Valahányszor megveszel egy olyan terméket, ami illatosítva van, azt az üzenetet küldöd a gyártójának, hogy gyártsa továbbra is ezt a terméket. Hiszen van rá kereslet. A cél nem a másik véglet, hogy mostantól oroszlánszagú ősemberként élünk. Hanem hogy megtaláljuk a köztes megoldásokat.
Tisztának lenni nem azonos azzal, hogy beillatosítjuk magunkat. Attól még bőven lehet izzadságszagunk. De ettől nem is kell félni az illatmentes ökodezodorokkal sem. A lakásunk attól lesz jó szagú, ha szellőztetünk. Persze ha a lakás egy forgalmas utcában van, akkor ki kell tapasztalni, hogy melyik napszakban szabad ablakot nyitni. Az autóban viszont ezt bármikor megtehetjük, nincs szükség arra, hogy folyamatosan belélegezzük a wunderbaum mesterséges illatmolekuláit.
A lakás tisztán tartásához tökéletesen megfelelnek az öko tisztítószerek (ecet, mosószóda, szódabikarbóna, citromsav), amelyek illatmentesek és sokkal olcsóbbak, mint az erősen illatosított vegyszerek. A fenti ausztrál kutatásban kétszer annyian nyilatkozták, hogy illatmentes munkahelyet, orvosi rendelőt, közlekedési járműveket, szállodákat, szolgáltató létesítményeket és mindegyikben parfümöt nem használó személyzetet szeretnének, mint amennyien az illatosított nyilvános helyekre szavaztak.
A fent említett 26 rendkívül allergén illatanyag felsorolása (ha ezeket megtalálod az általad használt kozmetikumban és tisztítószerben, fontold meg a további használatát): alpha-isomethyl ionone, amyl cinnamal, amyl cinnamyl alcohol, anise alcohol, benzyl alcohol, benzyl benzoate, benzyl cinnamate, benzil salicylate, butylphenyl methylpropional, cinnamal, cinnamyl alcohol, citral, citronellol, coumarin, evernia furfuracea extract, evernia prunastri extract, eugenol, farnesol, geraniol, hexyl cinnamal, hydroxycitronellal, hydroxyisohexyl 3-cyclohexene carboxaldehyde, isoeugenol, limonene, linalool, methyl 2-oxtynoate.
A tavaszi napsütésben jól látszik, hogy milyen koszossá vált télen az autó belseje: foltot hagyott a kárpiton a gyerek szendvicse, az edzés után elmajszolt csoki, a sáros lábbal beugró kutya, a sós latyakos csizmánk. Az utasteret azért érdemes öko szerekkel megtisztítani, mert egyrészt nehezen szellőznek ki belőle az illékony káros vegyületek (VOC), másrészt összezsúfolodva sok időt töltünk benne, bőrünk állandóan érintkezik a kárpittal, műanyag borítású elemekkel: a durva gyári vegyszerekből túl sokat kapnánk vissza.
1. Kezdd teljes kipakolással
A tél folyamán tenger kacat felhalmozódott az utastérben, a tárolókban ülések alatt és a csomagtartóban. A takarítás kezdődjön lomtalanítással: ürítsd ki az autót belülről. Miután mindent kipakoltál, kiderül, hogy 80 százaléka lényegében szemét, mehet a szelektív kukába.
2. Folytasd porszívózással
Sajnos nem mindegyik porszívóhoz adnak kis körkefe-fejet, pedig azzal lehet igazán hatékonyan kiporszívózni az autó alját takaró filcszőnyeget. Ha nincs ilyen kefefejed, akkor egy nagyobb körömkefével tudod a porszívó csöve felé irányítani a száraz morzsákat és szöszmöszöket, az ülések melletti-alatti résekhez használj egy kiszuperált fogkefét és a résszívó fejet. Ne feledkezz meg a szellőző rendszer mindkét végének kitakarításáról sem.
3. Jön a folttisztítás
Először baktass el a legközelebbi illatszerboltba, ahol 200 forintért vegyél egy marhaepe szappant. Ebből reszelj le kis lyukú reszelőn 2 evőkanálnyit, szórd 1 liter vízbe, és kevergetve melegítsd addig, amíg fel nem oldódik a szappanreszelék: ez lesz a te öko folyékony tisztítószered a zsíros foltokhoz, mint amilyen a csokoládé, margarin/vaj, étolaj (csipszekről). A csoki és más darabos zsíradék nagyját egy kés fokával távolítsd el a kárpitról, utána a folyékony tisztítószerbe mártott mikroszálas törlőkendővel ütögesd meg a foltot, amíg a zsíradék fel nem oldódik. Nem kell padlóig átáztatni az ülést, inkább kis foltokban haladj. Ezután langyos tiszta vízbe mártogatott konyharuhával vagy törlőkendővel nyomogatással öblítsd ki a kárpitból a tisztítószert, egyúttal itasd is fel a vizet.
A tej fehérjét tartalmaz (és némi zsiradékot), tehát fontos, hogy a foltját hideg vízbe mártott kendővel itasd fel a kárpitról és a műanyag felületekről. A meleg víztől a fehérje megköt. Érdemes többször is végigmenni a felületen, hogy ne legyen másnapra savanyú szag a kocsiban: a tej a napon átmelegedő utastérben gyorsan megalvad. Gyümölcsjoghurt, fagylalt, jégkrém: ezekben van fehérje, zsiradék és ételszínezék is, tehát fontos, hogy mielőbb feltakarítsd a kárpitról a nagyját egy kés fokával (vagy egy életlen késsel, vékony peremű fémkanállal). Utána használd az öko tisztítószeredet hidegen a zsíroldáshoz, és hideg vízzel öblítsd át, majd papírtörlővel vagy száraz mikroszálas törlőkendővel itasd fel a vizet. Csipsz, keksz, pattogatott kukorica, süti maradványait először a porszívóval szedd össze, majd a foltokat szórd be kukoricakeményítővel, ami magába szívja a zsiradékot. Hagyd rajta egy fél órát, aztán óvatosan söpörd össze egy körömkefével, és porszívózd ki. Ha még mindig látsz foltot, vesd be az öko tisztítószeredet.
A világos színű banán száradás = oxidálódás közben csúnya sötétbarna foltot hagy a kárpiton, azonnal fel kell takarítani folyékony tisztítószerbe mártott kendővel és utána hideg vizes öblítéssel, papír törlőkendős szárítással.
A gyerekülést érdemes kivenni az autóból, és aprólékosan végigmenni rajta a folyékony öko tisztítószerrel, hideg vízzel, száraz papír törlőkendővel. Meg is lehet napoztatni: az UV-sugarak antibakteriális hatásúak, bár némileg fakítják a szövetet. A fejtámlák is megérdemelnek egy zsíroldó tisztítást.
Az első ülések hátulja a gyerekcsizmáktól sáros, koszos lehet. A sáros foltokat enyhén sós vízbe mártott kendővel érdemes áttupfolni, majd tiszta vizessel öblíteni, száraz kendővel felitatni.
Ha már teljesen száraz az üléskárpit, hintsd be vékonyan szódabikarbónával, hagyd azt rajta egy órát, majd porszívózd össze: így tüntetheted el az áporodott bakancs- és ázottkutya-szagot a kocsiból.
Ha marad az öko tisztítószeredből, ne ijedj meg, ha másnapra azt látod, hogy némileg zselés állagú lett, mert ez a besűrűsödés normális. Rázd fel, és megint használhatod.
4. Láss ki az ablakon
Az éles napsütésben látszik igazán, milyen koszos belülről az ablak. Egy üres műanyag flakonba tölts 2 deciliter desztillált vizet, ami nem hagy nyomot az üvegen, tegyél hozzá egy evőkanál 10 százalékos ecetet, rázd össze és kész az ablaktisztító. Ebből önts egy tiszta mikroszálas kendőre, és töröld át vele az üveget belülről. Nem javaslom, hogy az utastérben permetezős flakont használj, mert többet fogsz belélegezni az ecetes vízből, mint amennyi az üvegre kerül.
Ha már ablak: ne felejtsd el az ajtók alján a vízkieresztő nyílást megtisztítani, mert eldugulhat a téli szmötyitől, amit az eső és hólé bemosott az ablak gumiszigetelése mellett -- ha nem tisztítod rendszeresen, előfordulhat, hogy egyszer csak azt hallod, hogy nyitás-csukás közben lötyög a víz az ajtóban.
5. Ragyogjon a műanyag
Az erős felülettisztító vegyszerekkel az a baj, hogy marad belőlük a műszerfalon, aztán amikor azt megsüti a nap, a hő és az UV-sugarak hatására elkezd a kemikália bomlani, párologni, és mi azt belélegezzük. Ezért az ilyen vegyszerek helyett tisztítsd kíméletes anyagokkal az autó műanyagfelületeit. Először egy ecetes-vizes kendővel távolítsd el a port és a zsíros szennyeződéseket, ujjlenyomatokat. Utána jön a fényesítés: egy nedves kendőre önts pár csepp paraffinolajat, és töröld át vele a műanyagot. Utána egy száraz kendővel töröld át még egyszer, és kész. (Az internetes videókban ajánlják még az olíva- és a babaolajat, ki lehet próbálni ezeket a növényi eredetű olajokat is, ha gondolod.)
SOHA ne kend át az olajjal a kormányt, a sebváltót és a pedálokat, mert csúszósak lesznek, ami életveszélyes lehet vezetés közben. Az üvegfelületeket se kend be olajjal.
"Ha Amszterdamban újépítésű lakást akarsz venni, akkor ott is kell laknod", ez az üzenete annak a törvénytervezetnek, amellyel szeretnék kizárni a lakásbizniszből azokat, akik csupán kiadási célra vásárolják meg az új lakásokat. Ezzel is mérsékelni szeretnék a holland fővárosban is egyre magasabb albérletárakat.
A törvénytervezet a szakértők szerint simán át fog menni, de számos részlete még nem végleges: például hogy a tulajdonosnak mennyi ideig kell az új lakásban élnie. Az viszont biztos, hogy Amszterdamban ezzel a törvénnyel azt a réteget juttatnák lakhatási lehetőséghez, amelyik mindinkább kiszorul a megfizethető lakáspiacról: a középosztályt, olvasható az amerikai Citylab urbanisztikai folyóiratban.
Ez a réteg mindenki számára ismerős okok miatt van bajban. Hollandiában meglehetősen magas, 67 százalék a saját tulajdonú ingatlanban élők száma az össznépességből (2014-es adat). A középosztálybeliek régebben képesek voltak lakást vásárolni maguknak, ám kiszorították őket az árak felhajtásával azok az ingatlanbefektetők, akik a megszerzett lakásokat albérletként adják ki. Ezek a középosztálybeliek a mostani árakon már nem tudnak lakást venni, úgyhogy beragadnak az albérletekbe.
Az új törvény nem akadályozza meg az olyan ingatlanberuházásokat, amelyek során eleve bérlakás céljára épülnek társasházak, csak ezeket a jövőben előre be kell jelenteni és erre a célra engedélyeztetni. Amszterdamban már 2017-ben elkezdődött a lakáspiac újraszabályozása azzal a tervezettel, amely lefektette, hogy az újépítésű lakások 40 százalékának valamilyen mértékben önkormányzati tulajdonúnak kelle lennie, másik 40 százaléknak pedig elérhetőnek a középosztály számára (a 38-60 ezer eurós éves jövedelemmel rendelkezőket tekintik ennek).
Az amszterdami önkormányzat azzal is segíti a középosztálybelieket, hogy maximalizálta a számukra kínált lakások árát 175-297 ezer euró között (elhelyezkedéstől és alapterülettől függően). A maximumár kellően magas ahhoz, hogy ne blokkolja a lakásépítési kedvet, hiszen jelenleg egy átlagos holland lakás ára 300 ezer euró körül van.
Az új törvénytervezet elfogadható mind a lakásbérlők, mind az ingatlantulajdonosok számára, de utóbbi még komolyabb szigorításra is számíthat. Jelenleg ugyanis Amszterdamban 10-20 százalék között van az illegálisan kiadott lakások aránya. Ezeket vagy tartósan vagy pár napos bérletre adják ki (utóbbi esetben turistáknak). A kormány bejelentette, hogy az eddigi 20 ezer eurós, elvétve alkalmazott büntetést több mint négyszeresére, 83 ezer euróra emelik, hogy elriasszák az illegális albérletezéstől az ingatlantulajdonosokat.
Európa-szerte egyre erősebb azok hangja, akik szerint szorosabban kéne szabályozni az ingatlanpiacot a befektetőkkel szemben. Barcelonában például 2007-ben kezdődött az ingatlanválság, számos lakás tulajdona visszaszállt a hitelező bankokra. Ezek viszont nem foglalkoztak sem a felújítással, sem albérlők keresésével, hanem hagyták üresen állni az ingatlanokat (helyenként komplett társasházakat) arra várva, hogy az árak emelkedésével majd magasabb áron újraértékesíthessék vagy például szállodává alakíthassák azokat. Csakhogy az elképzelés nem jött be, az egyre lerobbantabb lakásokat kábítószerkereskedők foglalták el.
A katalán fővárosban mostantól horror nagyságú büntetéseket rónak ki azokra az ingatlantulajdonosokra, akik nem adják ki a tulajdonukban lévő lakásokat -- legfeljebb két évig állhat üresen bármely ingatlan. A jelző tényleg stimmel: Ada Colau polgármester 2019 márciusában 2,8 millió eurós bírságot szabott ki két befektetési alapra, amelyek Barcelona központjában egy-egy társasházat birtokolnak, és azokban üresen állnak a lakások. A bírság mértéke az elmúlt években folyamatosan emelkedett. De a barcelonai városvezetés nemcsak büntet, hanem segít is: 2019 márciusára 429, korábban üresen álló ingatlant alakítottak önkormányzati bérlakássá.
Már minden második német vásárló úgy gondolja, ha napelemet tetet a háztetőre, akkor a megtermelt energiát helyben kell felhasználni és a felesleget tárolni: napelem a tetőn, villanyautó a garázsban és akkumulátor a pincében. Nappal a napsütéssel feltölti a hűtőszekrény méretű akkumulátort, amely este vagy felhős napokon ellátja árammal az otthonát. Ha pedig még így is volna felesleg, azt visszatáplálja a hálózatba, és pénzt kap érte.
Az idilli modell több mint 120 ezer német háztartásban és kisvállalkozás számára napi valóság. A jelenlegi árakon tíz év alatt térül meg a beruházás, utána már ingyen van az energia. A napenergiát előállító és tároló rendszer bekerülési költsége rohamosan csökken, és minél többen igénylik, annál olcsóbb lesz. A megújulóenergia-alkalmazásokkal eddig is bőven ellátott Németországban már az Ikea is forgalmaz tárolókapacitással kiegészített napelemrendszert (újabban hőszivattyút is lehet rendelni náluk), írja cikkében az amerikai Yale Egyetem környezetvédelmi karának online folyóirata, a YaleE360.
Elemzők szerint az otthoni akkumulátoros rendszerekkel új szintet léphet az ökoszemlélet: a jövő alacsony CO2-kibocsátású gazdaságaiban az energia nem központi forrásból érkezik állandó mennyiségben, mert a megújuló energia jellegéből adódóan decentralizált és fluktuáló.
Az otthoni energiatárolás megvalósítása nyilván azon is múlik, hogy egyre többen gyártanak ilyen rendszereket (Németországban már több mint 40 cég), és ezek a modern lítium-vas-foszfát akkumulátorok egyre olcsóbbak. Jelenleg náluk egy 20 paneles napelemrendszer átszámítva 2-3 millió forintba, az akkumulátor és az inverter ugyanennyibe kerül. A svéd lakberendezési áruházhoz hasonló nemzetközi forgalmazók azonban tovább nyomhatják az árat: állítólag akár 0,5-1 millió forintért kapható lesz a napelem+akkumulátor+inverter rendszer.
Németországban már nemcsak a "sötétzöldek" vásárolnak ilyen rendszereket, hanem az átlagos háztartások is megfontolják, hogy szeretnének-e függetlenedni a központi energiarendszertől és annak emelkedő áraitól. Döntésükben megerősíti őket, hogy iparági előrejelzések szerint a műszaki fejlesztéseknek köszönhetően 2025-re akár 50-70 százalékkal tovább csökkenhet az akkumulátorok ára.
Egyesek szerint marad a lítium-ionos technológia, mások szerint a háztartási méretű energiatárolók terén a nátrium-ioné a jövő, amelynek az az előnye, hogy nincs szükség hozzá kobaltra, amelynek bányászata egyre csökken a fogyatkozó készletek miatt. Fejlesztés alatt áll a sósvizes akkumulátor, amelyben nincs sem rákkeltő nehézfém, sem kifogyóban lévő fém vagy más veszélyes vegyület.
Ezek a kezdeményezések fontosak, de még nagyon szűk kör számára elérhetők. Ahhoz például, hogy Németország teljesítse a párizsi klímaegyezményben rá nézve foglalt előírásokat, nem 120 ezer, hanem 10 millió háztartási napenergia-előállító- és tárolóegység kellene az országban, becsülte meg a berlini Műszaki Egyetem szakértője a Yale E360-nak. Ehhez viszont a napelemeknek és akkumulátoroknak még olcsóbbnak és egyszerűbbnek kell lenniük. Mert hiába térül meg 10 év alatt a beruházás, ha az akkumulátor élettartama legfeljebb 15 év.
Nemzetközi szinten tovább mérséklik az energiatárolós napelem-rendszerek árát az olyan jogszabályok, hogy például az amerikai államok közül elsőként, Kaliforniában 2020-tól minden újépítésű lakóházon kell lennie napelemnek. Úgy számolják, hogy ennek felszerelése havi 40 dollárral emeli meg egy átlagos családi ház havi hiteltörlesztését, de a fűtés, légkondi és világítás számláját havi 80 dollárral csökkenti, vagyis mindenképpen jól jár az új tulajdonos. A rendelkezéssel az államban annyi károsanyag-kibocsátást terveznek megtakarítani, mintha 115 ezerrel kevesebb gépjármű futna az utakon Kaliforniában.
Akinek nincs saját tetője, annak is lehet napeleme: a szintén amerikai Massachusettsben egy régi sóderbánya területén Winchendonban nemsokára kezdődik a 7,1 MW kapacitású Happy Hollow közösségi napelemfarm és 3,3 MW-os energiatároló beüzemelése. A létesítményt a jelentkező magánszemélyek (ingatlantulajdonosok és bérlők egyaránt), helyi vállalatok, létesítmények előfizetéses rendszerben finanszírozzák. Minél több napelemet birtokol valaki (áttételesen), tehát minél több energiát termel az ő részesedése a napelemfarmból, annál kisebb a havidíja, akár 10 százalékkal havonta.
Őszintén: mikor volt utoljára olyan, hogy csak úgy pihenni mentél ki a kertbe? Vagy te is azok közé tartozol, akik számára tavasztól őszig egy végtelen robotolás a pázsit fenntartása? Egyfolytában locsolsz, füvet nyírsz, gyeptrágyázol, gyomirtózol, szellőztetsz, mégis, a patakpart is szebb, mint a te kerted? Akkor ideje elgondolkodnod valami alternatíván.
A gyep sokak számára észszerűtlen választás: mind pénzben, mind időben, mind fáradságban sokba kerül a fenntartása. Lehet, hogy a természet ellen akarunk dolgozni, mert a kertünk talaj- és fényviszonyai nem is alkalmasak a füvesítéshez.
Arról nem is beszélve, hogy a leggyakrabban használt gyomirtószerek közül sok veszélyes mind az ember, mind a házikedvencek egészségére: lehet köztük rákkeltő, magzati fejlődési rendellenességet okozó, vese- és májkárosító, esetleg idegméreg hatóanyag.
A vegyszerek továbbá tönkretehetik az ivóvízbázisul szolgáló talajvizet, megmérgezik a vízi élővilágot, de a méhek és madarak tömeges pusztulásáért is felelőssé tehetők. Most komolyan: megér ekkora kockázatot és pénzkidobást az egész?
Gyep nélkül a kert locsolásigénye akár a negyedére is csökkenhet. A monokultúra (egyféle növény) felszámolása után a bővülő fauna olyan állatokat fog bevonzani, amiket évek óta nem láttál: csodálatos pillangókat, denevéreket, gyíkokat, sünöket, madarakat.
A gyep elengedése azzal kezdődik, hogy leülsz egy üres papírlappal és egy ceruzával, és felrajzolod rá a kerted alaprajzát. Tüntesd fel a Nap járását, a beeső fény mennyiségét az egyes területeken, az észlelt talajtípusokat (emitt inkább meszes, amott köves), azokat a kerti elemeket, amelyeket meg szeretnél tartani: sufni, gyümölcsfa, terasz, sövény stb.
Gondold végig, mire szeretnéd használni a kertedet! Söröznél és grilleznél a barátokkal? Felfújható medencének kell egy sima terület? Labdáznál a kicsikkel? Jobban örülnél egy pingpongasztalnak? Emelt ágyásban olyan zöldségeket termesztenél, amelyeket nem vagy aranyáron lehet kapni a piacon? Különleges virágoknak szeretnék egy nyárra nyitható télikertet?
Máris tudni fogod, hogy a rendelkezésre álló négyzetmétereket hogyan oszd fel. Az egyes tevékenységek eltérő talajt és fényviszonyokat igényelnek: a medence kerüljön a legnaposabb helyre, míg a salátaágyás mehet egy félárnyékos területre, hogy ne váljon rágóssá a levele. A pingpongasztal ne álljon kelet-nyugati irányba, hogy ne süssön a szemedbe játék közben a Nap, és az asztal alatt és környékén sima burkolat szükséges, nehogy megbotoljatok. A nyári konyhát vagy grillezőt a házhoz közel praktikus kialakítani (ne kelljen kilométereket futkosni, csak mert bent maradt a házban a grillfűszer), míg a pihenősarkot inkább a kert legtávolabbi zugában.
Gondold végig, hogy a különféle területegységekhez és tevékenységekhez milyen építő- és burkolóanyagokra lesz szükséged. Mit lehet újrahasznosítani a meglévő dolgokból? Öreg ablakokból és ajtókból lehet kerti paraván vagy télikert, erről ide kattintva olvashatsz. A bontott téglából szép kerti ösvény készülhet, kattints ide további ötletekért. Kellhet még homok, deszka, virágföld az emelt ágyáshoz. Azok a dolgok, amik sok locsolást igényelnek, kerüljenek a kerti csap környékére.
És milyen növényeket vásárolj? Ehhez a funkció mellett a talaj szolgál útmutatóul. Ültethetsz a szomszédok belátását gátoló bambuszt a kerítés mellé, rózsákat a kert napos és meszes talajú részén, a trambulin alá árnyékkedvelő örökzöld madárbirset vagy meténget, a magas talajvizes területekre pedig hortenziát, fűzfát, bodzát és homoktövist. A talajtakaró növények közül van évelő lágyszárú vagy fásszárú cserje, egyik faj a napfényes részt kedveli a másik az árnyékosat, az egyik sokat virágzik, más pedig örökzöld. A talajtakarók lényege, hogy elterülnek, beszövik a talajt (rézsűk megkötésére is alkalmasak), illetve elnyomják maguk alatt a gyomokat.
Talán már csak egy zsebkendőnyi terület maradt a régi gyepből. Ha szeretnéd zöldfelületként megőrizni, terítsd le jó minőségű műfű szőnyeggel. Hidd el, magadnak és a környezetnek is ezzel teszel a legjobbat.
Az átalakítás nagy munka, de csak egyszer kell megcsinálni. Szemben a folyamatos gondozást igénylő pázsittal, a fent részletezett kert alig igényel fenntartást. A munkából hazaérve nem izzasztó tennivalók várnak, hanem végre kinyithatod azt a régi nyugágyat, és kifeküdhetsz az árnyékba szundítani egyet. Jó pihenést!
A cserepes tulipán vagy jácint pár nap alatt elvirágzik, és mivel utána elfelejtjük időben kiültetni a kertbe, valószínűleg a hagymája is tönkremegy. Ha viszont idén újítasz, és egy saját készítésű asztali Zen-kertet, mini kareszanszuit adsz ajándékba, az sokáig díszítheti szíved hölgyének asztalát.
A mini Zen kertben nem lehet végigsétálni, ám a kertecske mindennapos rendezgetése pár perces kikapcsolódásra ad lehetőséget, amelynek során -- ha testben nem is -- lélekben félrevonulhatunk. Ezzel szusszanásnyi időt nyerünk a napi stresszből. Arrébb tesszük a tenkejbucut, megigazítjuk az isit, újrarendezzük a karetakit. Jobb, mint egy marék nyugibogyó.
A bő ezer éve gyakorolt japán kertrendezési művészet célja, hogy megzabolázza a természeti elemeket, és fókuszt adjon a tájnak. A Zen kert kialakításának hat esztétikai szabálya van, amelyek révén kiaknázható a természet szépsége és ereje, annak érdekében, hogy aki végigsétál egy Zen kertben, az megfeledkezzen a hektikus külvilágról. Ezek a fukinszei (aszimmetrikusság vagy szabálytalanság), a kanszo (egyszerűség), a koko (alapvetőség), a jugen (bájosság), dacuzoku (konvencióktól mentes, szabad), szeidzsaku (nyugalom, csend).
Hozzávalók az asztali Zen kerthez : 1 tál vagy mély tálca, akvarisztikai homok (barkácsáruházbó), üveg- és kőkavicsok, esetleg mini pozsgásnövény vagy kaktusz, gyerek kertiszerszámkészlet (kislapát, gereblye) vagy egy nagyfogú villa, esetleg kis mécses. Az alkotóelemek színvilága legyen minél visszafogottabb.
A tálba terített homokra néhány csepp illóolajat is cseppenthetsz az aromaterápiás hatás érdekében. Utána már csak el kell rendezned a kavicsokat, a növénykéket és az egyéb elemeket, és a szabado maradó homok felületét elsimítani, villával mintákat húzni bele. Az örvénymintákat egy ceruzával lehet a legszebben kialakítani. Mindennap variálhatod az elrendezést és a homokmintákat.
A Zen kert elemei isi = kő
Alapelem, a hegyeket jelképezi, egyúttal Buddha alakját, illetve az erő és hatalom megtestesítője. A kert bejáratához téve üdvözlőelem. A Zen kert homokjában szigeteket vagy állatokat is jelképezhet (a teknős a hosszú életet). mizu = víz
A nagy kertekben ezt a források, csermelyek és vízesések jelenítik meg. Asztali zen kertben egy kis tálkába tehetsz vizet, amelyet naponta cserélj frissre. A víz a megtisztulásra utal. A csepegő víz az idő múlására emlékeztet. A hullámos formában elsimított homok is a vizet jelképezi. sokobucu = növény
Már a kiválasztása is gondoskodásra utal. Válassz egy apró pozsgafát, kövirózsát, kaktuszt, varjúhájat, tillandsiát (légnövény). Ügyelj arra, hogy ezek a saját kis cserepükben legyenek, ne a Zen kert homokjában. Így könnyebb őket kivenni az alkalmankénti locsoláshoz és tápanyag utánpótláshoz. tenkeibucu = díszítés
Ide tartozik például a lámpás (a megvilágosodás szimbóluma), esetleg egy Buddhaszobrocska vagy sztúpa. sakkei = kapu
Jelentése: minden mindennel kapcsolatos, a kapu lezárja az egyik teret és megnyitja a másikat. hasi = híd
Az ember utazását szimbolizálja a létezés stációi között. A harmónia pillanata és elismerése. karetaki = száraz vízesés
Nagyobb és kisebb kövekből, kavicsokból elrendezhetünk egy vízesésre emlékeztető alakzatot.
TIPP: Ha a kertedben, teraszodon vagy erkélyeden szeretnél nagyobb Zen kertet kialakítani, akkor homok helyett használj aprószemű kavicsot (4-8 mm-es gyöngykavicsot), zúzottkövet, lávamulcsot, bazaltzúzalékot. Ezt nem fújja el a szél, és gereblyével rendben lehet tartani.
Az alpesi országban jó dolguk van a cicáknak: a legtöbb macskás házon ugyanis egyedileg épített macskalépcső (Katzenleiter) segíti a házikedvencek kalandozásait.
Minden kép: Brigitte Schuster
Ez a jelenség olyannyira elterjedt, hogy a svájci Brigitte Schuster grafikus-író úgy döntött, könyvvé szerkeszti több éve gyűjtött fotóit.
Elsősorban Bern városára összpontosít, de az interneten számos más településről is láthatunk egészen elképesztő macskalépcsőket.
Van köztük kecses csigalépcső, bordázott deszka, falba fúrt polcsorozat, több emeletet átívelő palló és lejtős csúszda is.
Közös bennük, hogy a függetlenséget kedvelő cicák szabadon közlekedhetnek rajtuk a gazdi emeleti lakása és a kert vagy utca között.
De ha csak egy kis testmozgáshoz van kedvük, arra is tökéletesen megfelelnek.
Schuster a macskalépcsőket szociológiai, építészeti és esztétikai szempontok szerint is elemzi.
Sokat elmond egy társadalomról, hogy miként bánik a haszonállataival és a háziállataival.
Schuster fotóalbuma kétnyelvű lesz (angol és német), előreláthatóan 2019 szeptemberében jelenik meg, az alkotó saját weboldalán lehet előrendelést feladni.
Aki a képek láttán kedvet kapna a macskatartáshoz, előre örülhet annak, hogy ettől javulni fog az egészségi állapota: azok a tizenévesek, akik macskát tartanak, kevésbé lesznek később allergiásak. Tudományos kutatások szerint a macska dorombolása csökkenti a gazdi vérnyomását, vagyis véd a stroke-tól és az infarktustól. A macska simogatásakor a gazdiban oxitocin hormon termelődik, amitől kevésbé lesz stresszes. A cicák társasága idős korban mérsékli az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát.
Egy dél-olasz könyvesboltos azzal az ötlettel állt elő, hogy minden gyereknek ingyen könyvet ad cserébe egy PET-palackért és egy üdítős aludobozért. A hulladék utána megy a szelektív gyűjtőbe. Michele Gentile a pollai Ex Libris Café vezetője így szeretné ösztönözni a gyerekeket arra, hogy tegyenek valamit a környezetért.
"Az a célom, hogy terjesszem a könyvek iránti szeretetet és szenvedélyt olyanok körében is, akik egyre kevesebbet olvasnak, egyúttal pedig segítsem a környezetvédelem ügyét", mondta a CNN-nek adott interjúban. Reméli, hogy példája ragadós lesz, és az ötlet elterjed egész Olaszországban. Szerinte nemcsak a bolygónak tesz jót a kezdeményezés, hanem a gyerekek is profitálhatnak belőle, hiszen hozzájárul a fejlesztésükhöz, eképpen a jövőbeli életútjukhoz, pályaválasztásukhoz, munkalehetőségeikhez.
A könyveket adományként kapja, méghozzá ugyanolyan szisztéma szerint, mint ahogy rászorulóknak lehet kávét ajándékozni: egyet rendel az ember magának, és plusz egyet kifizet a kasszánál, hogy ha kéri valaki, akkor megkaphassa, ez a caffè sospeso, a függőben lévő kávé. A modell bő száz éve született a nápolyi munkásemberek körében: ha az egyiknek jó napja volt, két kávét fizetett, de csak egyet ivott meg. Gentile könyvesboltja országszerte híressé vált arról, hogy a vásárlói a maguknak vett könyv mellé vásárolnak még egyet adományként. Jelen esetben a gyerekeknek. Ez a libro sospeso, a függő könyv.
A könyvesboltosnak egy nagy fémhulladék kupac adta az ötletet. "Legalább 300-400 eurónyi fémhulladék volt, ami fedezi egy iskolás gyerek egy évi tankönyveinek árát". Beszélt a helyi iskolával, és szerveztek egy alumíniumhulladék-gyűjtést, amellyel két nap alatt két mázsányit gyűjtöttek. A befolyó pénzből Gentile könyveket vett az egész osztálynak. Aztán arra gondolt: miért ne adhatna könyvet olyan gyerekeknek, akik a boltban üres műanyag palackokat és aludobozokat adnak le?
Kezdeményezése egyre több településen válik ismertté Olaszország-szerte, volt olyan nap, hogy 60 adománykönyvet is elajándékozott. "Képzeljük el, hogy a világon minden gyerek becserélhet egy műanyag palackot és egy aludobozt egy könyvre. Tudom, hogy egyelőre csak álom, de miért ne lehetne megcsinálni?"
Nincs spájzod, de van konyhaajtód? Akkor van spájzod. Ha a lakásod alapterülete kicsi, használd az ajtókat és üres falfelületeket tárolásra. Eredetileg cipőrendszerezőnek tervezték, de világszerte számos más célra használják a felfüggeszthető tárolót, amelyet minden helyiségben okosan kihasználhatsz. Bónusz: még az erkélyen (vagy napos lépcsőházban) is, és nagyon zöld leszel!
Legószortírozó
Nincs kifogás a rendcsinálás elblicceléséhez, de a következő építés is könnyebb lesz az átláthatóságnak köszönhetően.
Sportcuccok
Aki minden reggel edzéssel kezdi a napot, nem ér rá keresgélni a tiszta felsőket, sortokat, zoknikat. Nem is kell, ha így rendszerezed őket a ruhásszekrényben.
Minispájz
Ha van legalább egy iratszerkrény méretű spájzod, bővítsd egy ajtóra akasztható tárolóval. Ha nincs spájzod, használd a konyhaajtó hátulját erre.
Babaruhák
Amikor fél kézzel a babát kell a pelenkázón tartanod, nincs lehetőséged fiókokat húzogatni, szekrényajtókat nyitogatni. Nem is kell, ha a szobaajtóra vagy falra felszerelsz egy ilyen tárolót.
Sál, sapka, kesztyű
Ha egész télen vesződtél azzal, hogy hova tedd a kiegészítőket, most már tudni fogod. Tavasszal is használhatod kendőkhöz, övekhez.
Fűszerkert
Az erkély vagy napos lépcsőház dísze lesz a zsákos fűszerkert. A zsebeket alul 2-3 helyen kilyuggatod, hogy a felesleges locsolóvíz elfolyhasson lefelé, ne pangjon, mert akkor megfullad a palánta. Utána megtöltöd fűszernövényekhez való földdel, beülteted a palántát, és már kész is. Az alul kicsöpögő vizet fogd fel egy műanyag balkonládában.
Minden hétköznap reggelire és ebédre ugyanolyan jellegű ételt eszik a kanadai Ontarióban élő Tim és Megan. A házaspár annak idején azért akart egyszerűsíteni a napi rutinon, hogy spóroljanak az idejükkel, mert hétköznap esténként vagy másodállásban dolgoznak, vagy a hobbijaikkal foglalkoznak (zenetanulás, sport). Ahhoz viszont, hogy napi fél órában maximalizálhassák az ételkészítést, saját módszert dolgoztak ki. Nekik ez bevált, jól elvannak vele. Mint kiderült az évek során, módszerükkel nemcsak időt és energiát takarítanak meg, hanem közel nullára csökkentették az élelmiszerpazarlásukat is. (Az energia alatt nemcsak az ételkészítéshez szükséges fitikai munka, tehát a vásárlás és főzés, hanem a rendszer működtetéséhez szükséges szellemi erőfeszítés is értendő.)
Sorakoznak a kiporciózott adagok a hűtőben
"Hozzá kellett szoknunk a rendszerhez, de megszerettük, mert egyszerű, megbízható, továbbá biztosítja a kellő tápanyagokat és kalóriát számunkra", mondta a 32 éves Megan a Treehugger online zöld magazinnak. (Teljes nevüket és arcukat nem szerették volna vállalni.) Férjével, a 37 éves Timmel hetente egyszer, vasárnap délután mennek bevásárolni lehetőleg egész hétre. Amikor megérkeznek a hipermarketbe, szétválnak útjaik, egyikőjük megy a tejtermékek, másikuk a zöldségek felé, megpakolják saját bevásárlókocsijaikat, majd a húspultnál találkoznak. Ezzel is időt spórolnak.
Bizonyos tartós élelmiszereket (magok, gabonák) havonta egyszer vásárolnak, a kedvenc kávéjukat online rendelik. A vasárnap délután még arról is szól, hogy pár napra előre kiporciózzák és előkészítsék az ételeket. Bizonyos részletek idénytől függően változhatnak, így nem válik nagyon unalmassá az élet. De alapvetően Megan és Tim azért váltott a rutinétkezésre, mert nekik fontosabb az egyszerűség és a megbízhatóság, mint hogy állandóan hajszolják az új ízeket. Nincs erre igényük.
Könnyű úgy vásárolni, hogy mindig hasonlók vannak a listán
Hétfőtől péntekig a rutinnak megfelelően étkeznek: reggel megcsinálják a kávéjukat, és főznek napközbenre is, amit termoszban visznek a munkába. Emellett napi kb. 2 liter vizet isznak, de gyümölcslevet, szénsavas és alkoholos italokat csak társasági eseményen (hétvégén).
Tim adagolja ki a reggelik hozzávalóit vasárnap délután, Megan pedig a tízórait és uzsonnát. A reggeli mindennap joghurt mirelit gyümölcsökkel és magokkal. A gyümölcsöket és a magokat idény szerint variálják. A tízórai és az uzsonna főleg párolt és nyers zöldségekből, gyümölcsökből, egészséges rágcsálnivalókból áll. Az ebédeket közösen készítik.
Tim mindennap eszik húst ebédre, Megan hetente legalább kétszer vega napot tart. Ezért Tim szokta a húst készíteni, Megan a köreteket és salátát. A húst mindig önállóan készítik és tárolják, nem keverik össze a köretekkel, hogy ha véletlenül megmaradna, akkor más ételben fel lehessen használni. (Kivéve például a darált húsos rakott tészta jellegű ételeket.) Igyekeznek 2-3 óránként étkezni, mértékkel.
Az esti otthoni étkezések közül hetente legalább két alkalommal Tim a felelős, míg máskor Megan főz, avagy az előző napi maradékot eszik. Este bármi az asztalra kerülhet, tésztaételek, levesek, sertés vagy csirke rántott hús, hal, marhasteak, kolbász különféle gabonaköretekket, házi kenyérrel, mint bármely más háztartásban. Az persze eltérés az átlagtól, hogy Megan és Tim hét közben tartózkodik az édességektől, a készételektől, a bő zsiradékban sült ételektől.
Megtanulták értékelni a rutinétkezés előnyeit
Hétvégén lazítanak, nincs tervezett étrend: ha Megan reggeli helyett visszadől még szunyálni, és az ebéd az első étkezése, hát akkor az. Hétvégén üresre eszik a hűtőszekrényt, illetve a zöldségmaradékokból csinálnak egy nagy vegyes levest, hogy semmi ne menjen kárba. Törekednek arra, hogy egyszerű és egészséges ételeket fogyasszanak, de nem megszállottak: ha elmennek a barátaikkal vagy rokonaikkal programokra, akkor szinte bármi a tányérjukra kerülhet, még olyan is, amit hét közben kerülnek, mint például a hamburger sörrel. Elvégre hét közben keményen dolgoznak, és ezt az elhivatottságot érdemes hétvégén megünnepelni.
A rutinszerű étrend egyszerűsített bevásárlást jelent. A bevásárlólistájuk hétről-hétre hasonló, szinte csukott szemmel végig tudnának menni a hipermarketen. A napközbeni étkezésekhez gyorsan megvannak a hozzávalók, az esti étkezések pedig attól is függnek, hogy van-e házon kívüli programjuk a hét valamelyik estéjén. Ha tudják előre, hogy csak későn érnek haza másnap, akkor előre megfőznek, vagy lefagyasztott maradékokból készítenek gyors vacsorát.
Mivel a gyors és szervezett ételkészítésben nagy gyakorlatot szereztek, jelenleg a környezettudatosság következő szintjeként a háztartási hulladékuk mennyiségét szeretnék csökkenteni. Az élelmiszermaradékokat próbálják mindig felhasználni, a műanyag ételdobozokról szeretnének üvegre váltani, illetve minimalizálnák a műanyag zacskók mennyiségét.
A legtöbbünknek több farmerja is csücsül a szekrényben, ezzel szemben ha végre sikerül szereznünk egyet, ami igazán passzol és jó a színe is, akkor hetekig csak azt egyet hordjuk. A mindennapos viselés viszont koszolódással jár, pláne, hogy jön a tavasz, lekerül a nagykabát, amely bizonyos védelmet nyújtott eddig. Akár plázában vetted sok pénzért, akár turkálóban bukkantál rá fillérekért, megéri vigyázni a kedvenc farmerodra. Majd a végén leírom, hogy miért.
1. Ha újonnan vetted és sötét színű
Az új holmikat első viselés előtt ki kell mosni, mert ki tudja, hányan próbálták fel előtted a boltban, meg különben is, esetleg a csomagolást a gyártás helyén égésgátló vegyszerekkel kezelték. Viszont nem szeretnéd, ha a vadiúj sötét farmered már az első mosástól megkopna. Tehát először fixáld a színét: egy farmerre számítva kell egy vödörnyi langyos víz, abban oldj fel 3-4 evőkanálnyi konyhasót, és óvatosan nyomkodd bele a kifordított farmert. Hagyd a sós vízben ázni egy órát, utána hideg vízzel alaposan öblítsd ki kézi mossásal, és mindenféle kicsavarás nélkül csiptesd fel, hogy kicsöpögjön és megszáradjon. Macerásnak tűnik, de egy jó farmer megéri a gondoskodást.
2. Válaszd a megfelelő mosószert
Ha sötét a farmer, vegyél hozzá fekete és sötét színű ruhákhoz való mosószert, méghozzá folyékonyat. Abban ugyanis nem zeolitos vízlágyító adalék van: a zeolit hajlamos kiülepedni a szálak között, fehéres-szürkés foltosodást okozva. A folyékony mosószerrel moshatsz hideg vízben is. Világos színű farmert se moss fehér mosószerrel, hanem inkább színes mosószerrel, hogy ne fakuljon ki a nadrág idő előtt.
3. Válaszd a megfelelő programot
Ha van a mosógépeden farmermosó program, akkor használd azt: ez a program bővebb vízzel mos, mint a normál, pont a fenti kiülepedés megelőzésére. Ha nincs ilyen a gépeden, akkor válaszd a finommosást (delicate) vagy a kézimosás (hand wash) programot. Ezek inkább áztatnak, és csak néhányszor forgatják meg a ruhát a dobban, így nem veszít a színéből. Maximum 30 fokon mosd a farmert, a legtöbb színes mosószer 20 foktól fejti ki a hatását. A hideg vizes mosással akár 90 százalék energiát megtakarítasz.
4. Ne tegyél be túl sok cuccot a dobba
Egyszerre legfeljebb két farmert moss, mert ha nincs helyük mozogni a mosógép forgó dobjában, akkor a a kelmének nekinyomódó gombok és szegecsek kidörzsölik az anyagot.
5. Mosás előtt mindig fordítsd ki a nadrágot
Valamint húzd fel a cipzárt, fordítsd lefelé a cipzárkocsi nyelvét stop állásba, és gombold össze a nadrág derékpántját. Egyúttal ellenőrizd, hogy nem maradt-e papírzsebkendő vagy más a zsebekben.
6. Bevonatos farmert ne tegyél a gépbe
A kicsit csillogós felületű, speciális bevonattal kezelt farmerokat nem ajánlott gépben mosni, mert 2-3 mosás után csúnya kopottasak lesznek. A bevonatos farmert kifordítva és kézzel kell átlötykölni hideg vízben, amibe legfeljebb egy kiskanálnyi folyékony mosószert tettél. Öblítés után tilos kicsavarni, mert attól megtörhet a bevonat. A bevonatos farmerra a gyártók a vegytisztítást szokták ajánlani. Ha ezt választod, kérj a tisztítóban zöld mosást, azaz ne használjanak magas hőmérsékletet!
7. Strasszos vagy hímzett farmert csak kézzel moss
A bevonatos farmerra vonatkozó rész passzol ezekre is. Az ilyen különleges darab megérdemli a kézi mosást, mert a gépi leszedné a felragasztott strasszokat és szőrösre koptatná a hímzést. Kézzel is csak kifordítva mosd, enyhe és alacsony hőfokú hideg vízben. A ragasztott díszek nem bírják se az áztatást, se a centrifugázást, lepotyognak tőlük.
8. Ne mosd túl gyakran a farmert
Egy kis divattörténelem: a múlt századi hippik és csövesek körében az volt a mondás, hogy egy farmer akkor jó, ha megáll a saját lábán. Mármint a kosztól. Vagyis félévente elég kimosni. A 21. század antibaci őrületében elképzelhetetlen ez a gondolkodás, ma mindent túl gyakran mosunk. A farmernak viszont ez árt. A normál viselésű farmert elég 2-3 hetente mosni, de van aki szerint havi egy mosás kell csak. Egy kísérletben 15 hónapig nem mostak ki egy majdnem mindennap viselt farmert, majd mikroszkóp alatt megnézték, mennyi baktérium van a felületén. Nos, ugyanannyi volt, mint egy 13 napig viselt farmeron.
9. Öblítsd ecettel a farmert
Az ecet segít fixálni az indigót, azaz tovább megőrzi a színét a nadrág. Nem, nem lesz ecetszagú száradás után.
10. Ne használd a szokásos öblítőt
Az öblítő károsíthatja a farmer rugalmasságát adó Lycra-szálakat, illetve a nadrág színét is, mert némelyik öblítőben is van optikai fehérítő adalék. Ha mindenáron akarsz öblítőt használni, keress az illatszerboltokban olyat, ami növényi alapanyagokból, természetes illóolaj hozzáadásával készül, és nem tartalmaz színezékanyagot, optikai fehérítőt és mesterséges illatanyagot.
11. Ne várd meg a mosási program végét
Amint meghallod a centrifugázás elindulását, azonnal állítsd le a mosógépet, és vedd ki a farmert. (A többi holmi maradhat, azoknak visszakapcsolhatod a centrit.) Láttál már olyan farmert, amin olyan fura halvány csíkok, ráncok voltak, és biztos, hogy nem így lett koptatva? Na azt a centrifugázás csinálja. Ha vigyázni akarsz a farmerodra, akkor ne centrifugázd, hanem hagy kicsöpögve megszáradni. Ha gyorsítani szeretnéd a folyamatot, egy sötét színű frottír fürdőlepedőre fektesd a kifordított nadrágot, óvatosan tekerd fel az egészet, és finoman nyomkodd meg, hogy a törülköző kiszívja a nadrágból a víz nagyját. Utána kirázod a nadrágot, és az övbújtatóknál fogva felakasztod lógatva száradni.
12. Passzold a szárítógépet
A szárítóban ugyanúgy csíkosra fakulhat a nadrág, ráadásul a hőtől tönkremennek benne a rugalmasságát adó elasztikus szálak. Akkor viszont számíthatsz arra, hogy már egy felvétel után is a buggyossá válik a nadrág térde és ülepe. Ha nagyon gyorsan kéne megszárítani a farmert, akkor egy nagy párnahuzatba betéve tedd a szárítóba, csak alacsony hőfokra, aztán még nyirkosan vedd ki a nadrágot és hagyd szobahőmérsékleten megszáradni.
13. Mindig a lakásban szárítsd a farmert
Csábító lenne kitenni a napra a csöpögő farmert, hogy minél gyorsabban megszáradjon, de az UV-sugarak erős fehérítő hatással bírnak. Még a kifordítva kiakasztott nadrág is fakulni fog a napfényben.
14. Ne dobd ki, fesd újra
A kifakult farmert könnyen újrafestheted mosógépben, viszont mivel ezt forró hőmérsékletű vízben kell végezni, elasztikus nadrággal ne próbáld. Ha elég sót és ecetet használsz, akkor az újrafestett nadrág nem fogja ereszteni a színét. Az ilyen művelethez hasznos a felültöltős mosógép, mert abba menet közben is lehet adagolni a hozzávalókat. Viszont a feloldott festéket még azelőtt öntsd bele a dobba, hogy teljesen felforrósodna a víz, mert az újabb mosógépeket ilyenkor már nem lehet kinyitni biztonsági okból.
15. Ne dobd ki, szaggasd tovább vagy varrd meg
Ha elszakadt a farmered, tedd divatossá pár további vágással: ollóval vagdosd meg, és egy hajkefével vagy szemöldölcsipesszel rojtozd ki a vágásokat. Ha ez nem a stílusod, akkor varrd meg a nadrágot, jó lesz az még otthonra!
Na és hogy a blog nevéhez méltóan a végén zöldek is legyünk, a farmert azért nem szabad kidobni, mert a alapanyagának rendkívül nagy az ökolábnyoma. A pamut alapanyagául szolgáló gyapot termesztése sok növényvédőszert igényel. Egy nadrág előállításához mintegy 20 ezer liter víz kell, kezdve a gyapottermesztéstől, a pamutszál előállításán át a kész nadrág gyári beavatásáig. S mindezért a gyártást végző emberek általában csak filléreket kapnak. Az általában távol-keleti országokban gyártott nadrágokhoz az alapanyagot és maguk a késztermékeket is rendkívül nagy távolságokra szállítják, több távon is környezetszennyező dízelmotoros teherautókkal. Nemzetközi viszonylatban az olajipar után a divatipar a második legszennyezőbb ágazat.
Egyre gyakrabban halljuk a reklámokban, hogy ez vagy az a tusfürdő, sampon vagy más kozmetikum vegán. Elkezdünk örülni, hogy akkor biztos etikus módon készült, azaz nem tesztelték állatokon. Ez azonban nem feltétlenül igaz. Sokan használják az állatkísérlet-mentes (angol szóval Cruelty Free, CF) és a vegán jelzőket szinonimaként, holott egyáltalán nem felcserélhetők. Azért mert valami vegán, még nem biztos, hogy CF is: leggyakrabban inkább csak azt jelenti a vegán kozmetikum, hogy nem tartalmaz állati eredetű összetevőt.
Ilyen például a méhektől származó adalék (viasz, propolisz, méz), a lanolin (tisztított gyapjúzsír), a tej (kecske, tehén) és annak származékai, a kármin színezőanyag (bíbortetűből vonják ki), pézsma (pézsmaszarvas vagy pézsmapocok mirigyváladékából kivont illatanyag), cápamájolaj, szarvasfaggyú, keratin (szaru), hialuronsav (kakastaréjból vonják ki vagy baktériumokkal állítják elő), sztearinsav (állati eredetű zsírsav) stb.
Az egyenlet fordítva is működik: azért, mert vegán egy termék, azaz nem tartalmaz állati eredetű összetevőt, még lehet, hogy állatokon tesztelték, tehát nem CF. Ilyen minden márka, amelyet Kínában is forgalmaznak, ugyanis ott törvény írja elő, hogy a kozmetikumokat állatkísérletekben kell vizsgálni.
De az is lehet, hogy a termék tényleg vegán, azaz nem tartalmaz állati eredetű összetevőt, ráadásul CF is, azaz nem tesztelték állatokon, viszont a gyártó cég más termékeit igen, illetve a gyártó cég tulajdonosa egy olyan nemzetközi óriásvállalat, amelyik alkalmaz állatkísérletet más márkáinál. Ekkor a vásárló lelkiismeretén múlik, hogy túllép-e ezen, és megveszi a terméket, avagy tovább keresgél vegán és CF termékek után.
Érdemes a kozmetikumokon keresgélni olyan szervezetek logóit, amelyek azt hivatottak tanúsítani, hogy a termék vegán vagy vegetariánus vagy CF vagy valami hasonló. Sajnos a legtöbb minősítés önkéntes bevalláson alapul, de remélhetően igazat állítanak.
A keresgélést nagyban megkönnyítik a nemzetközi adatbázisok is. Épp pár napja frissítették a CF-márkák listáját, amit a kattintásra itt kinyíló weboldalon böngészhetsz. A PETA állatvédő szervezet oldalán is böngészheted a különféle adatbázisokat név szerint ide kattintva.
Ha nem találod rajta a kedvenc drogériád nevét, nem kell félni: a Magyarországon működő hálózatok saját márkás termékei általában CF-ek. Sőt, a hazai gyártású kozmetikumok is azok, mivel a magyar (és uniós) törvények szerint 2013 óta nem lehet állatokon kísérletezni kozmetikai céllal. Hogy ez a késztermékre vagy csak valamelyik összetevőre vonatkozik-e, az már más kérdés. Keress rá kozmetikumaidra és a gyártójukra az interneten!
Valentin-nap alkalmából nézzük meg, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat, ha a párod egy környezettudatos személy lesz. Gyorsan végigszaladunk egy átlagos nap teendőin, mert hiszen akkor fogsz tudni együttélni valakivel, ha a hétköznapokban sikerül összecsiszolódnotok. Az biztos, hogy kicsit vagy nagyon, de meg fog változni az életed!
Kezdjük azzal, hogy pszichológiai kutatások szerint a vagyonra utaló látványelemek (nagy autó, divatos ruházat, extra ápolt külső) fokozzák egy személy kívánatosságát, de inkább a rövid távú kapcsolatok terén. Náluk csak az számít, hogy mennyit költenek, s az nem, hogy miképpen. Ezzel szemben a környezettudatos ember olyan döntéseket hoz, amelyeknek köszönhetően másokban azt a benyomást keltheti, hogy ő a fenti hedonistánál elkötelezettebb, nagylelkűbb, kitartóbb, hűségesebb .s felelősségteljesebb, valamint képzettebb és kompetensebb is. Ezeket a tulajdonságokat azok értékelik nagyra, akik hosszú távú kapcsolatot keresnek.
Legyen akár pacsirta, akár bagoly típusú a szerelmed, ha igazán ökomentalitású, akkor reggelire nem tejeskávét, hanem teát, méghozzá zöld teát fogyaszt, hiszen a szarvasmarhatartásnak (= tej) rendkívül nagy a környezetterhelése. Egy csésze tea vagy fekete kávé 21 gramm CO2e-kibocsátással jár, míg egy nagy cappuccino 235 gramm, egy nagy latte pedig akár 340 gramm CO2e-kibocsátással. Tehát ha a teát szereted, akkor már harmóniában kezdődik a napotok.
Ébredés után azonnal ugrasz a zuhany alá? Valószínűleg egyedül leszel ott: zöld partnered beéri egy mosakodással, inkább este tusol, az is amolyan koleszos típusú, azaz szappanozás közben elzárja a vizet, mert takarékoskodik az erőforrásokkal. (És igen, tömbszappant használ, amelynek előnyeiről ide kattintva olvashatsz részletesen.) Ha férfi, valószínűleg szakállas vagy borostás, ha nő, akkor a natúrsmink híve.
Ami a reggelit illeti, egy igazán zöld ember gyakran etikai megfontolásból vegán is, tehát nem fogyaszt állati fehérjét. Szóval a romantikus filmekben látott omlettel nem fogsz nála sikert elérni, annál inkább egy fahéjas-almás hajdinapalacsintával vagy egy fűszeres lencseburgerrel. Meghódíthatod a szívét, ha csomagolsz neki ebédet, és különlegességgel várod vacsorára. Ehhez persze az is kell, hogy legyen otthon megfelelő alapanyag, amivel mindjárt át is ugrottunk a vásárlásra.
Egy ökolélek időmérlegében a vásárlás jelentős tétel, de nem azért, mert a kirakatokat bámulja vágyakozva. Hanem mert a zöld bevásárlás gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindennek, ami a kosárba kerül, megnézi az apróbetűs összetevőit és a származási helyét. Passzolja veszélyesnek ítélt adalékokat, a túl sok műanyagot, a messzi országokból, más földrészekről ideszállított árukat, hiszen az áruszállítás rendkívül sok károsanyag-kibocsátással jár.
A zöld ember nem impulzusvásárló, azaz nem fordul elő nála, hogy beugrik valahová egy kiló kenyérért, és teli bevásárlókpcsival jön ki. Tartós fogyasztási cikkek esetében törekszik a hosszú használatra és a javíthatóságra, ezért a "cseréld újra a megunt akármidet" reklámok leperegnek róla. Te se nyaggasd ilyesmivel. Viszont szokj hozzá, hogy vásárlás előtt órákig ül a számítógép előtt, egészen lehetetlen szempontokat mérlegelve. Azért, mert öko, még nem feltétlenül csóró, viszont megfontolja, hogy mire ad ki pénzt. S nem igénytelen, csak más dolgok fontosak neki. Ha már holmik, ugorjunk az ajándékozásra, mert ezzel Valentin-napon sem lesz könnyű dolgod.
Igazság szerint bármilyen ajándékba bele lehet kötni, hogy valamilyen okból nem zöld. Eleve a tárgyajándékozás nem zöld. Tehát ne fölösleges tárgyat, tejtartalmú és hízlaló csokit, messziről repülővel ideszállított virágot ajándékozz, hanem közös élményt! Süss-főzz neki valami finomat, kísérd el a kedvenc önkéntes munkájára vagy a piacra, segíts a kertjét rendbe hozni tavasz előtt, szerezz (ingyenes) jegyet valamilyen koncertre, moziba, művészeti eseményre.
Randira, programra lehet, hogy kicsit késve és ziláltan érkezik, mert kerékpárral vagy tömegközlekedéssel jár-kel a városban. Ettől még lehet autója, amit hétvégente használ, pláne, ha többen utaztok valahová, tehát megoszlik a benzinköltség és a környezetterhelés. Az autója választásakor a takarékos üzemeltetés és fenntartás vezérelte.
Ha már eljutottunk a hétvégéig, Valentin-napon se számíts fapados útra, mert a légiközlekedés akkora károsanyag-kibocsátással jár, hogy egy igazán zöld ember kerüli. Tehát külföldre is olyan helyre fogtok menni, ami vonattal megközelíthető, így barcelonai koktélozás helyett maximum prágai sörözésre készülj. De inkább itthoni borkóstolásra...
A célok megbeszélésekor számíthatsz arra, hogy neked is lehet igazad, de csak ha vannak valós érvek a tarsolyodban. A környezettudatos ember megfontolt, alapos, mérlegelő fajta, előre megtervezi nemcsak a jövő hetet, hanem a jövő évet is. Ígéreteit másoknál többnyire jobban megtartja, számíthatsz rá. Mivel kevésbé akar megfelelni a társadalmi elvárásoknak, lehet egyfajta kalózmentalitása, kilóg a sorból, de ez neki jó és értékes. Együttérző, óriási szíve van, kiáll a fontos ügyekért.
A sok jó tulajdonsága mellett azért van árnyoldala is: mivel mindent komolyan vesz, amit mondasz neki, ezért nem tűnik humorosnak, bár ő olykor egészen váratlanul felkacag a számára vicces helyzetekben. Ezeket idővel felismered, és megtanulod elviselni. A zöld ember néha lehet egészen idegesítő is, a tökéletességre törekvése és a folytonos agyalása kiboríthatja a spontánabb viselkedésre vágyó partnert.
Egy amerikai társkereső oldal megkérdezte a tagjait, mennyire tartják vonzónak a zöld embereket. Nos, az ottani egyedülállók 78 százaléka szeretne olyannal randizni, aki törődik a környezettel. A következő jellemzők voltak a legszimpatikusabbak: nem szemetel, újrahasznosít, piacon vásárol, kertészkedik, otthon takarékoskodik az energiával, fát ültet, újrahasznosítható szatyorral vásárol, többször használható vizeskulacsot használ, másodkézből való ruhát vagy egyéb holmit visel, komposztál, elektromos autót vezet, vegetariánus.
Ezzel szemben a magukat zöldnek valló megkérdezettek bizonyos százalékában ok a szakításra, ha valaki szemetel (74%), pazarolja az élelmiszert (32%), égve hagyja a lámpát (17%), nem hasznosít újra (17%), autóval megy oda, ami gyalog is közel van (10%), nagy fogyasztású autót vezet (8,2%), minden étkezéskor eszik húst (7,6%), túl hosszasan zuhanyozik (6,5%), mindig palackozott vizet iszik (6,2%), fogmosás közben nem zárja el a csapot (6%).
Az élelmiszerek 40 százaléka hűtést igényel, és 9 százalékuk tönkremegy a nem megfelelő hűtés miatt a nyugati országokban, összesítette egy új kutatás. Ám ilyen mértékű hűtésnek jelentős az ökolábnyoma: a világ áramfogyasztásának 15 százalékát a hűtés teszi ki, az élelmiszergyártóktól a fogyasztókig vezető hűtési lánc pedig a globális szén-dioxid-kibocsátás 1 százalékát.
A hűtés és fagyasztás kritikus fontosságú az élelmiszerellátásban, mert egyrészt meghosszabbítja a romlandó ételek eltarthatóságát, másrészt a fogyasztók biztonságos, jó minőségű ételt vásárolhatnak, amely nem jelent kockázatot az egészségükre, olvasható a Society of Risk Analysis folyóiratban megjelent tanulmányban. Az említett hűtési lánc elemei az áruszállító repülők, kamionok, hajók, illetve az üzletek hűtött raktárai, az eladótér hűtőpultjai, bezárólag a vásárló otthoni hűtőszekrényéig.
Mind a cégek, mind a fogyasztók egyre inkább tudatában vannak az árammal történő hűtés környezeti terhének. A kutatók 8 kockázati tényezőt vizsgáltak, és azoknak az egészségre, illetve a környezetre gyakorolt hatását. Ez utóbbiak megállapításához a baktériumfertőzés miatt fogyaszthatatlanná vált ételek mennyiségét és a folytonos hűtési lánc fenntartásának áramfogyasztását mérték meg. Két fontos területen, az üzletek hűtőpultjai és a háztartási hűtőszekrények esetében ajánlásokat tettek arra, miképpen tartható fenn az élelmiszerbiztonság úgy, hogy közben csökkenteni lehessen az áramfogyasztást és az élelmiszerpazarlást.
Steven Duret, Hoang Hong-Minh, Derens-Bertheau, Anthony Delahaye, Onrawee Laguerre és Laurent Guillier a főtt sonka hűtési láncát vizsgálta Franciaországban, a hűtőkamionos szállítástól kezdve a szupermarket hűtőkamráján és eladótéri hűtőpultján át a vásárló általi hazaszállításig és otthoni tárolásig. A kockázati tényezők között szerepelt az egészségre veszélyes Listeria-baktérium, valamint a termék állagát megváltoztató tejsavbaktérium elszaporodása a nem megfelelően hűtött ételben, továbbá a hűtőszekrény energiafogyasztása.
Legkevesebb megbetegedést és élelmiszerpazarlást akkor értek el, ha a hűtőszekrény termosztátját 6-ról 4 Celsius-fokra állították: évi 0,8 Listeriosis-esetet és 3,92 százalék megromlott sonkát. Ezzel azonban egy csomag sonka hűtési igénye 0,044-ről 0,048 kilowattórára emelkedett Ám ha a háztartási hűtőszekrény termosztátját 6-ról 7 Celsius-fokra állították, épp az ellenkezője következett be: évi 4,25 Listeriosis-megbetegedés a vizsgált népesség körében, illetve 10,29% romlott sonka, valamint 0,038 kWh áramfogyasztás. Tehát csekély energiacsökkenés ugrásszerű megbetegedést és pazarlást okozott.
A kutatók szerint igazán nagy megtakarítást az élelmiszerboltok hűtőpultjainál lehetne elérni, mert kiderült: ha a hűtőpult hideglevegő áramlását 25 százalékkal csökketnik, az csak 1 százalékkal növeli az egészségügyi kockázatot és a sonka megromlását, viszont 14 százalékkal csokkenti az energiaigényt. Amennyiben 25 százalékkal növelik a hűtőpultban a hideglevegő keringetést, az 16 százalékkal növelte az áramfelhasználást, viszont az egészségügyi kockázatot csak 1 százalékkal csökkentette, illetve nem volt változás a sonkák megromlásának mértékében.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a háztartási hűtőszekrények beállítása kulcsfontosságú az élelmiszerek megromlásának, s ezzel a baktériális fertőzések megelőzésében, és ennek köszönhetően kevesebb ételt kell kidobni a kukába. Ám az is kiderült, hogy még ha a fogyasztók tisztában is vannak az ajánlott hűtési értékekkel, a valóságban gyakran melegebb a hűtőjük a kelleténél. E sorok írója is kíváncsi volt, hogy most februárban, az átlag 21 fokos konyhában mit mutat a közepes, 3-as fokozaton működő hűtőszekrény, ezért vett egy háromszáz forintos kültéri hőmérőt, amely bizony 8 fokot mért a hűtő középső polcának hátuljában (a fotózáshoz vettem ki).
Egy régebbi, 150 literes (négypolcos, fagyasztó nélküli) hűtőszekrény fogyasztása éves szinten 180-300 kWh, míg egy legalább A+-os energiaosztályú, ugyanekkora új hűtőszekrény évente csak 110-130 kilowattórát fogaszt. A fagyasztós kombinált hűtőszekrények esetében még fontosabb, hogy energiatakarékos készülékek, legalább A++ osztályúak legyenek, mert azok – bár a fagyasztóval kétszer akkorák, mint az említett öreg hűtő –, mégis csak 210-240 kilowattórát fogyasztanak évente. Az A+++-osok pedig csak 160-180 kilowattórát...
A tavasz közeledtével egyre több a kerékpáros az utakon, akik számára jó hír, hogy újabb eszköz áll a rendelkezésükre ahhoz, hogy biztonságosan biciklizhessenek. A statisztikák szerint ugyanis a kerékpáros balesetek 50 százaléka oldalirányból és elölről következik be, mert arrafelé nem világít lámpa.
A Wheel Flash matrica üveg mikrogyöngy alapú festékanyaga azonnali láthatóságot biztosít rossz fényviszonyok mellett is elem vagy elektronika nélkül. A fokozott fényvisszavető-képességű matrica akár 400 méter távolságból is láthatóvá teszi a kerékpárt. Különösen fontos ez sötétedés után, üres utcákon.
Azért jobb a szelvényekből álló matrica a folytonos öntapadós szalagnál, mert a kerekek forgása révén mozgó fényminta sokkal feltűnőbb lehet a járművezetők számára.
A különleges üveg mikrogyöngy alapú matrica 360 fokban képes visszavetni a fényt, vagyis haladás közben minden irányból látható, ellentétben a jelenleg használatos kerékpáros prizmákkal.
A magyar KRESZ szerint a kerékpárt kötelező felszerelni elöl egy fehér, hátul egy vagy két piros színű, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú fényvisszaverővel, és legalább az első keréken, legalább 2 db, egy átmérő mentén elhelyezett borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával). A küllőprizmák helyett vagy mellett alkalmazható két oldalon fehér fényvisszaverő körgyűrű felület is a kerékpántok közvetlen közelében vagy az ENSZ–EGB 88. sz. előírásának megfelelő gumiabroncsokon.
Tudományos vizsgálatok szerint egy hagyományos fényvisszavető matrica utcai világításbál 229,74 méterről, esőben 146,47 méterről teszi láthatóvá a kerékpárost.
A Wheel Flash matrica fejlettebb megoldás a hagyományos prizmás matricáknál, és nemcsak messzebbről, minden irányból láthatóvá teszi a kerékpárost, hanem a mikroszkopikus méretű üveggyöngyöknek köszönhetően nappali fénynél is fehéren világít a matrica. A francia tervezésű, Dél-Koreában gyártani tervezett jelzőmatrica a Kickstarter közösségi adománygyűjtő oldalon pár nap alatt elérte a kívánt indulóösszeget, lehet reménykedni, hogy hamarosan rendelhető lesz.
A River Cottage sorozatból ismert Hugh Fearnley-Whittingstall 2018-ban pusztán azzal fogyott 5 kilót, hogy visszafogta a cukorfogyasztását. Ezért is lett az egyik arca az Egyesült Királyságban most először induló Fizz Free February kihívásnak.
KÉP: BBC
Aki részt vesz benne, azt vállalja, hogy egy hónapig nem iszik szénsavas üdítőitalt.
Ezek az üdítők a 11-18 éves brit gyerekek cukorfogyasztásának 22 százalékát jelentik, de az arány hasonló lehet más nemzetiségű tizenéveseknél. A brit egészségügyi minisztérium szerint 2013-ban 605 húsz év alatti fiatalnál diagnosztizáltak cukorbetegséget, 2017-ben viszont már 1030-nál, ez 70 százalékos növekedés, írja a The Guardian.
Az általános iskolából ballagó diákok 34 százaléka túlsúlyos, a felnőttek kétharmada. A cukros üdítők (ide értve az energiaitalokat is) nemcsak elhízást és 2-es típusú diabéteszt okoznak, hanem a fogak romlását: az Egyesült Királyságban tízpercenként kihúzzák egy gyerek fogát az egyébként megelőzhető fogszuvasodás miatt, és az ötéves gyerekek 23 százalékának van lyukas, kihúzott vagy tömött foga.
Az egészségügyi ajánlások szerint egy felnőtt maximális napi cukoradagja legfeljebb 30 gramm (8 kiskanál), a 7-10 éves gyerekeké 24 gramm (6 kiskanál), a 4-6 éveseké maximum 19 gramm (5 kiskanál). Ehhez képest egy dobozos kólában 35 gramm cukor van, ami a gyerekeknek ajánlott napi cukormennyiség 145 százaléka. Napi egy dobozos üdítőtől egy év alatt akár 7 kilót is lehet hízni. Egy angol gyerek tízéves korára annyi cukrot elfogyaszt, mint amennyi 18 éves koráig lenne javasolt.
A Fizz Free February kampány üzenete, hogy ha felére csökkentjük a cukorfogyasztásunkat, az óriási mértékben javítja a társadalom általános egészségi állapotát, Négyezer idő előtt halálozást lehetne megelőzni vele, és kétszázezer fogszuvasodást. Az egészségügy 500 millió fontot takarítana meg, de a háztartások is spórolnának: napi egy üveg üdítő éves szinten 438 font (150 ezer forint) kiadást jelent!
Magyarországon is emelkedésnek indult a szénsavas üdítők fogyasztása. A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítő Szövetség grafikonján jól látszik, hogy emelkedik az üdítők aránya, miközben az ásványvízé csökken:
A diétás üdítőkre való váltás sem szerencsés, mert megzavarják a szervezetünk működését: mivel nincs bennük feldolgozható cukor, ezért agyunk később más, szintén édes ízű élelmiszer után sem indítja be a vércukorszintet szabályozó inzulin hormon termelését, aminek következtében éhségérzet jelentkezik, egyre több és több édes ételt akarunk enni. Vizsgálatok szerint a diétás üdítőktől hasra hízunk, ezzel pedig idős korban nő a szív és érrendszeri problémák, így a stroke kockázata is.
Az alumíniumdobozos vagy PET-palackos üdítőitalok elhagyásával nemcsak mi leszünk karcsúbbak, hanem a kukánk is, hiszen nem dobjuk bele ezeket a csomagolásokat. Vagyis aki csatlakozik a kihíváshoz, az az elfogyasztott kalóriák mellett a hulladékát is csökkenti. Így két jó ügynek is nagy szolgálatot tesz.
Az elmúlt 2-3 évben bővül a homeshare (otthonmegosztó) alkalmazások száma, amelyek célja "összehozni két magányos és alacsony jövedelmű társadalmi csoportot" az Egyesült Államokban és Kanadában. A platformok megfizethető lakhatást teremtenek a fiatalok (zömmel egyetemisták) számára, egyúttal megkönnyítik az idős házigazdák életét a bevétellel és az alkalmankénti háztartásbeli segítséggel. Ez a két csoport a való életben ritkán kapcsolódik, pedig sok hasonló igényük van: itt jön képbe az intergenerációs albérleti modell. Mintául holland, brit és francia programok szolgáltak.
A Pew közvéleménykutató intézet szerint Amerikában a 18-35 éves korosztályban található a legtöbb szegénységben élő háztartás, sok közülük egyszemélyes, illetve egyedülálló szülő gyerekkel. Ebben az életkorcsoportban van a legtöbb albérlő és társbérlő. Közös jellemzőjük a pénzügyi bizonytalanság, a megtakarítások hiánya, az instabil munkahely. Egy másik tanulmány szerint 1985 óta megháromszorozódott azon amerikaiak száma, akiknek nincs közeli barátjuk, és ez a jelenség a 18-35 éves korosztályban rohamos mértékben terjed.
Eközben egyre több azon nyugdíjasok száma, akik egyedül élnek egy többszobás lakásban: csak Ontario államban ötmillió üres szobát tart nyilván a helyi statisztikai hivatal, és e szobák 40 százaléka idősek tulajdonában van. A szenior-diák összepárosító programokban a diákok a szokásos albérleti tarifánál kedvezőbb áron vehetik bérbe az üres szobákat (jellemzően közös konyha- és fürdőszoba használattal), cserébe hetente néhány (5) órát segítenek az idős tulajdonosnak. Ez a segítség lehet takarítás, hólapátolás, főzés, de akár olyasmi is, hogy elkísérik moziba. "Az idősek eleinte azért jelentkeztek a programba, hogy ki tudják fizetni az ingatlanadót, de aztán egyre fontosabb lett a társaság. Hogy hetente egyszer szeretnének együtt vacsorázni valakivel, vagy havonta kétszer valamilyen társasági eseményen részt vennének", mondta a Curbed magazinnak Brando Sterling, a St. Louis-i homesharing program szervezője.
"A lakhatás alapvető emberi jog. Mind az állam, mind a magánszektor részéről több innováció és lehetőség kellene", mondta Noelle Marcus, a Nesterly app társalapítója, aki az MIT-n szerzett várostervező diplomát. Neki az tűnt fel, hogy milyen költséges dolog egy idős embernek egyedül fenntartani egy lakást. Egyúttal az olyan dolgok, amelyek valaha egyszerűek voltak, mint például felmászni egy létrára kicserélni a csillárban az izzót, egy idős embernek megoldhatatlanná válnak. Ennek ellenére az idősek jelentős része nem szeretné feladni a lakását, nem akar nyugdíjasotthonba költözni. Marcus az egyetemmel együttműködésben megszervezett egy 15 ezer fős közvéleménykutatást, majd a finomhangolás után elindította szolgáltatását. A Nesterly egyelőre Boston környékén működik, de akár nemzetközivé is válhat.
Amerikában is rohamosan nő a 75 év felettiek száma, 2015 és 2035 között meg fog kétszereződni, 13,4 millió főre. Ezzel párhuzamosan a középkorúnál idősebbek 90 százaléka otthonában és lakókörnyezetében szeretne megöregedni. A 20-34 éves amerikaiak 70 százaléka bérli lakását, és ebből 40 százalék alig tudja kifizetni a bérleti díjat. "Ez különösen a városokban nehéz, pedig egy fiatal azért költözik oda, mert ott van munka-, tanulási és más lehetőség", mondta Marcus a Curbednek.
Legfontosabb a két csoport időbeosztásának és személyes térre vonatkozó igényének összehangolása. A bérlőtársak máskor kelnek és fekszenek, és szükségük lehet arra, hogy néha elvonuljanak a saját zugukba.
A torontói HomeShare pilot projectben a szállásadónak és a lakójelöltnek is ki kell töltenie egy 9 oldalas kérdőívet, amely nemcsak a lakhatási igényeikre, de az életmódjukra is sok tekintetben rákérdez. Ha összejön egy "match", akkor a leendő albérlőt egy szociális munkás elkíséri bemutatkozó látogatásra az idős lakástulajdonoshoz. Amennyiben megfelelnek egymásnak, készül egy nagyon részletes szerződés: "Mindig elmondjuk mindkét félnek, hogy a másik ember nem gondolatolvasó", mondja Tonya Salomons, a torontói program munkatársa. Ha mégis konfliktus volna, akkor azt a program által küldött mediátor segítségével megoldhatják a felek. De ilyen ritkán fordult elő eddig: "Mindenki nagyon elkötelezett a program iránt, és tudják, hogy valami különleges új kezdeményezésben vehetnek részt. Hajlandóak keményen dolgozni a program és saját maguk sikeréért".
Az intergenerációs albérlet olyan társadalmi kapcsolatokat épít ki, amelyek mindenkinek hasznosak. Amerikában lassacskán olyan mértékben szegregálódnak a különféle életkori csoportok, mint a latin és nemlatin fehér lakosok, tette hozzá Ernest Gonzales, aki a New York Egyetem programjának munkatársa. "Reméljük, hogy a program olyan társadalmi tőkét hoz létre, amelyet kölcsönösség és bizalom jellemez, amelyben a felek támaszkodhatnak egymásra."
"Legfontosabb az egymás iránti tisztelet", mondta a Curbednek Brenda Atchison, 67 éves bostoni nyugdíjas. Ő például kizárólag a konyhában eszik, de elfogadta, hogy a lakója a szobájában is szeretne enni, például nassolni a számítógép előtt. Jelenleg két albérlője van: egy kínai diák, akinek Hálaadáskor tradicionális amerikai vacsorát főzött, és egy pennsylvaniai közegészségügyi hallgató, akivel közös az érdeklődése az egészséges ételek iránt. Atchison nem volt teljesen magányos a programba való bekapcsolódása előtt, de kezdte érezni a társaság hiányát. A diákok beköltözésével a saját fedele alatt van társasága. Nemrégiben történt, hogy sötét este hazafelé igyekezve meglátta a saját házát, és világítottak az ablakok. "Jó érzés volt látni. Mint amikor gyerekként jöttem haza, és itthon volt az egész családom".
A nyári fesztiválok világszerte mind több nézőt vonzanak, és ezzel párhuzamosan egyre több szemetet termelnek. A környezettudatos fesztiválszervezők próbálják csökkenteni az egyszer használatos műanyag poharak és evőeszközök mennyiségét, van azonban egy olyan tétel, amivel nem igazán tudnak mit kezdeni: a fesztivál után a helyszínen maradó sátrakkal. Ezek egy része sérült, megy a szemétbe, a másik részét esetleg jótékony célra tovább lehet ajándékozni. Egy angol cég termékötlete komoly segítség lehetne üzleti bevétellel párosulva, ráadásul a férőhelyek számát is növelné.
Az Above All C6(n) startup újrahasznosított műanyagból készíti Pod(o) fantázianevű alvókockáit, amelyet lapraszerelt állapotban értékesíte(né)nek a fesztiválozóknak vagy a szervezőknek, akiktől bérelni lehet(ne) ezeket. "Sok ember figyelmét felkeltettük az ötletünkkel, a gyártástechnológia is érdekli őket, mert ez megoldást jelent az egyszer használatos műanyagok újrahasznosítására, ami világméretű probléma", mondta az Inhabitat webmagazinnak Charlie Hall ügyvezető.
A Pod(o) kockákkal nem hulladéklerakókba, óceánokba vagy hulladékégető üzemekbe kerül a műanyag, hanem sokoldalúan felhasználható, tartós új termék születne. A műanyaghulladék anyagában történő, illetve minőségi újrahasznosítását ugyanis az is nehezíti, hogy a (szelektív) hulladékot tovább kéne válogatni műanyagfajták szerint (például polietilén, polipropilén stb.), amire nincs kapacitás. Ha meg egybeöntve, kevert műanyagként hasznosítják újra, akkor nem lehet belőle pl. élelmiszercsomagolás, legfeljebb műanyag virágcserép.
Az újrahasznosított műanyagból egyelőre kétszemélyes kockákat gyártanának, amelyeknek zárható az ajtaja, napelemes világítással és folyóvízzel is felszerelhetők, illetve egymáshoz rögzíthetők. Mondjuk a több szinten elrendezéshez biztonságos korlátokat és lépcsőket is fel kell szerelni, ami veszélyes lehet a bulizók számára. De így kisebb helyen több alvóhely lenne létesíthető, ami nemcsak azt jelenti, hogy a fesztiválszervezők több hasznot tudnak bezsebelni, hanem hogy a fesztivál területén valóban biztonságos zónákban lehet aludni, nem pedig olyan területen, ahol az első eső elmos mindent. Ezeket a kockákat a szél sem tudja felemelni, tehát ilyet sem látnánk:
A Pod(o) tervezői a fesztiválok mellett eseti célokra is ajánlják a műanyag kockákat, például ideiglenes szállásként humanitárius vagy természeti katasztrófák esetén, illetve bármilyen rendezvény helyszínén, amelyben a katonákat, tűzoltókat, segítőket és más személyeket biztonságosan el lehet szállásolni néhány napig.
"Az a célunk, hogy helyben teremtsünk fenntartható alkalmazást -- mondta Bex Ricketts fejlesztési vezető. -- Helyben gyűjteni az alapanyagot, helyben gyártani, helyben használni és újrahasználni, majd továbbadni helyi jótékonysági szervezeteknek. A termékünk nulla hulladékot képez, 100 százalékban újrahasznosítható és sokszor felhasználható."
Tél derekán járunk, ilyenkor szervezetünk vitamin- és ásványianyag-raktárai már kezdenek kiürülni. Pláne azoknál, akik újévi fogadalmukhoz híven a januárt fogyókúrával vagy megerőltető sportolással kezdték. A sapkaviselés sem tesz jót a fejbőrnek, ráadásul a lakás és iroda száraz meleg levegője után extrém hősokk lesz a kinti mínuszos hőmérséklet -- majd fordítva onnan befelé. A hajkorona regenerálásához egy sor hasznos hozzávalót találsz a konyhában. Ezzel az "újrahasznosítással" gazdaságosabban megúszhatod a műveletet. Az alábbi természetes alapanyagok gazdagok olyan vitaminokban és ásványi anyagokban, amelyek táplálják a fejbőrt és a hajhagymákat, segítségükkel mérsékelheted a hajhullást is.
Olívaolaj
A szépségkúrák egyik legkedveltebb hozzávalója, nem véletlenül: A- és E-vitamin-, valamint antioxidánstartalmának köszönhetően hidratálja a hajszálakat, rendbe teszi a töredezett hajvégeket, eltávolítja a fejbőrről a hajnövekedést gátló faggyúréteget. Mikróban langyosíts meg pár evőkanál olívaolajat, masszírozd a hajadba, tekerj a fejed köré folpackot és csavard be az egészet egy törülközőbe. Legalább 45 percig hagyd hatni, majd vízzel hígított samponnal (kétszer) mosd ki a hajadból az olajat.
Natúrjoghurt
A benne lévő tejsav és cink remek hidratálója a száraz, viszkető fejbőrnek és az elgyengült hajszálaknak. Önmagában is használható, de egy felvert tojásfehérjével elkeverve még jobban kondicionálja a károsodott hajszálakat. Hagyd hatni 10-15 percig, aztán langyos vízzel öblítsd le (a tojásos pakolások összecsomósodhatnak a túl forró víztől).
Tea
A megfakult haj fényét helyreállítja a hajmosás utáni utolsó öblítőnek használt tea. Szőkék válasszák a kamillát, barnák és vörösek a feketeteát.
Almaecet
Az élettelen hajat revitalizálhatod egy házi turmixszal, amelyet 1 kiskanál almaecetből, 2 evőkanál olívaolajból és 3 felvert tojásfehérjéből keversz. Kend fel a hajadra, tekerd folpackba vagy vegyél fel egy zuhanysapkát, és várj legalább fél órát, mielőtt leöblíted.
Jojobaolaj
Ennek az értékes olajnak az az egyik különlegessége, hogy összetétele nagyon hasonlít a bőrünk által termelt faggyúhoz, ezért kiválóan alkalmas a faggyútermelés szabályozására. Akár kevés, akár sok a faggyú, a jojoba hatására rendeződik a szintje. A károsodott, szénakazalszerű hajat könnyen átvarázsolhatod selymesen csillogó hajzuhataggá, ha 1 evőkanálnyi jojobaolajhoz cseppentesz 2-3 csepp szantálfa illóolajat, és ezt a keveréket szétoszlatod a törülközőszáraz hajadon. A jojoba hidratálja a hajszálakat, csökkenti a hajhullást, míg a szantálfa antimikrobiális hatású.
Avokádó
Ma már elérhető a legtöbb hipermarket zöldségosztályán. Közel 20 féle vitamin és ásványi anyag van benne, közte K-vitamin, amely a hajhullás egyik ellenszere. Hámozd meg, vedd ki a magját, a húsát villával törd össze, és keverj hozzá egy egész tojást. Hajhossztól függően egy vagy több részletben használd fel 20 perces pakolásnak a benedvesített hajon. A maradékot fagyaszd le második kúrához.
Ápolási tippek károsodott hajra:
- Hajmosás után ne dörgöld a törülközővel a fejdet, mert azzal sokat ártasz a hajszálaknak. Ehelyett tekerd a törülközőt a fejedre, és hagyd, hogy a textil kiszívja tincseidből a vizet.
- Minél kevésbé meleg a hajmosó víz, annál kellemesebb a meggyötört fejből és a haj számára.
- Éjszakára kapcsold be a hálószobában a párásítót, ezzel is segíted, hogy hajad visszanyerje hidratáltságát.
- Még ha szereted is copfba összefogni a hajadat, most néhány hétig hordd kiengedve, hogy regenerálódjanak a hajszálak.
- Fogyassz naponta omega-3 zsírsavat tartalmazó olajkapszulát, mint a hal-, ligetszépe- vagy lenmagolaj. Ezzel belsőleg ápolod a hajad mellett a körmeidet is!
Minden 11 év alatti francia gyerek ingyenesen utazhat Párizs tömegközlekedési járatain 2019 szeptemberétől. Ugyanez érvényes a fogyatékos gyerekekre és fiatalokra 20 éves korig. A 14-18 éves középiskolások 50 százalékos kedvezménnyel utazhatnak, továbbá ingyen használhatják a közösségi kerékpárokat is (Vélib rendszer, olyan, mint Budapesten a Bubi).
A tervvel Anne Hidalgo főpolgármester egyrészt a családokat segítené, mérsékelve a jövedelmi egyenlőtlenséget, másrészt csökkentené az autóhasználatot. Megvalósítása évente körülbelül 15 millió euróba kerül majd, és érvényes lesz a Métropole du Grand Paris-ként elnevezett fejlesztési övezetre, amely a főváros kerületei mellett a szomszédos agglomerációs településeket is magában foglalva 814 négyzetkilométeren körülbelül 7 millió lakos otthona.
Lényege, hogy a kedvezménnyel olcsóbbá szeretnék tenni a közlekedést azoknak, akik jelenleg emiatt kevéssé mobilisak. Ugyanezért használhatják tavaly tavasz óta ingyenesen a tömegközlekedést a fogyatékosok és a 65 éven felüliek a francia fővárosban, amennyiben alacsony a havi jövedelmük.
Az ingyenes közlekedéstől azt remélik, hogy csökken a forgalmi dugók száma és ennek köszönhetően a légszennyezés is Párizsban, ha a szülők nem viszik autóval a gyerekeket iskolába, edzésre, különórákra. Egyúttal egyértelműen állást foglal abban a régóta tartó helyi vitában, hogy kinek az érdekeit szolgálják a párizsi utcák: a gyalogosokét vagy az autósokét.
Ennek hozadéka, hogy egyre több utcát alakítanak autómentessé, illetve csökkentik a sávok számát a forgalom szándékos korlátozása (elrettentése) érdekében. A leginkább szennyező járművek már be sem hajthatnak a belvárosba. Rebesgetik, hogy nemsokára teljesen lezárják a történelmi városközpontot az autók elől, kizárólag gyalog vagy tömegközlekedéssel lehet majd bejutni oda. Az európai nagyvárosok közül Párizs már most élen jár a tömegközlekedés használatában: a lakosok alig 25 százaléka használ csak autót a francia metropolisban.
"Három évszázaddal ezelőtt az emberiség még csak a szárazföldek 5 százalékát használta intenzíven. Ma közel a felét", írja új tanulmányában Erle Ellis környezetkutató, aki évtizedek óta foglalkozik ezzel a témával. Az ipari forradalom óta az emberiség a szén-dioxid-kibocsátás révén alakítja át a bolygót, előtte pedig a mezőgazdaságot (legeltetés, szántás) használta erre, bár ezek jóval ksiebb hatásúak.
A Maryland Egyetem professzoraként Ellis csapatával térképsorozatot készített arról, hogy miként nézhetett ki a Föld jó 300 évvel ezelőtt: akkoriban még a szárazföldek fele igazi vadon volt, s a másik felének 5 százalékát vonták csak intenzív művelés alá. Ma a Föld szárazulatainak több mint felén vagy gazdálkodás folyik, vagy valamilyen települést találunk.
"A klímaváltozás csak nemrég óta vált jelentős tényezővé – mondja Ellis. – Ha a mostanihoz hasonló ütemben fokozódik, akkor ez lesz a szárazföldi élővilág domináns alakítója, de egyelőre a területhasználat vezet e téren."
Számos forrást elemezve Ellis és kutatótársai ennek alapján készítették el az elmúlt 300 év térképanimációját, jelezve, hogy az adott területen hányan éltek, és miként használták a területet. A legintenzívebben használt területek a városok, utánuk a mezőgazdasággal foglalkozó falvak. A ritkán lakott területeket a jellemző használatuk (szántóföld, legelő, erdő) alapján sorolták be, és a lakatlan területeket is jelölték. Az alábbi animáció Ellis egyszerűsített adatsoraiból készült:
Jóllehet százévente van egy képkocka, mégis láthatók a trendek. Oroszország és az Egyesült Államok hatalmas pusztaságait a 19. században mezőgazdasági műveléssel törték fel. Afrika és Ázsia korábban félvadon területein kiterjedt állattenyésztést kezdtek folytatni.
"Ázsia átalakítása kezdődött először, és arányaiban ez a leginkább megváltoztatott természeti környezet – mondja Ellis. – Európa is alig emlékeztet hajdani képére a nagy népsűrűség és intenzív területhasználat miatt. A világ többi részén ez az átalakulás lassabb és csekélyebb mértékű."
Az új térképek persze sok tekintetben becsléseken és feltételezéseken alapulnak, ezért is elnagyolt a területi lépték és idősáv. A fent belinkelt tanulmányban még számos látványos grafikon található.
Sokan vagyunk, akik a hideg évszakban is aktív életmódot folytatunk, például kutyát sétáltatunk, havat lapátolunk, gyerekszánkót húzunk, sportolunk. Szükségünk van tehát energiára, de nem mindegy, hogy az milyen forrásból származik. A finomított kristálycukor helyett ajánlom figyelmedbe a téli gyümölcsöket, amelyek rostokban és ásványi anyagokban sokkal gazdagabbak a cukornál. Fogyókúrázóknak is ajánlottak, mert glikémiás indexük sokkal alacsonyabb, mint a kristálycukoré (GI 100), ezért nem dobják meg a vércukorszintet, laktatóbb hatásúak. A mostani vitaminhiányos időszakban is kedvezőbbek a gyümölcsök,, ha valakinek nem kötelező nullkalóriás édesítőt (sztévia, eritritol stb.) fogyasztania. Ráadásul olcsóbbak, mint más természetes édesítőszerek (méz, agavé, kókuszcukor stb.).
Téli gyümölcsök alatt elsősorban az aszalt gyümölcsöket értem, amelyeket remekül lehet használni főételek, sütemények, energiaturmixok készítésekor, forró italokba keverve, vajas kenyérre kenve. Ezek legtöbb esetben a tömegükkel megegyező mennyiségű fehér cukrot helyettesítenek. A túl száraz aszalványokat érdemes először beáztatni langyos vízbe, és azzal együtt pürésíteni. Ezt a hozzáadott folyadékmennyiséget vond le a recept hozzávalóiból (nehogy túl folyós legyen pl. a muffin tésztája). Felnőtt ételekhez víz helyett fehér- vagy vörösbort is használhatsz, képzeld el, milyen finom lesz egy ilyen öntettel meglocsolt túrógombóc!
FÜGE
A benne lévő kalcium, kálium és vas csontépítő, vérképző hatású, az apró magok rendben tartják a bélműködést.
100 g apróra vágott fügét áztass be 50-80 ml vízbe (1-2 órára), majd pürésítsd. Nagyjából egyenlő mennyiségű cukrot helyettesít.
Glikémiás indexe: 61
ALMASZÓSZ
Olyan édes fajtákból, mint a Golden vagy a Fuji, a helyettesíteni kívánt cukorral egyenlő mennyiséget meghámozva kockázz és turmixolj össze, és keverd az alapanyagokhoz. A recept szerinti folyadék mennyiségét kicsit csökkenteni kell! Ide kattintva elolvashatod, hogy az alma héjáról miként távolíthatod el a növényvédőszer-maradékot.
Glikémiás indexe: 40
SÁRGABARACK
Természetes A- és C-vitaminforrás, gazdag vasban és rostokban.
100 g apróra vágott kajszit áztass be 50-80 ml vízbe, majd pürésítsd. Nagyjából 25-30%-kal kevesebb mennyiségű cukrot helyettesít, fajtától függően.
Glikémiás indexe: 31
DATOLYA
Ebben sok kalcium, vas, foszfor, réz és mangán van, ami kedvező a csontoknak, a vérképzéshez és a gyomorműködéshez. Ha tejeskávét vagy teát ízesítenél vele, szedd le a héját, és úgy pürésítsd.
100 g kimagozott, apróra vágott datolyát áztass be 80-100 ml vízbe, majd pürésítsd. Ez a mennyiség kb. 120-150 g cukrot helyettesít, ízlés szerint.
Glikémiás indexe 49
MAZSOLA
A szőlőben lévő antioxidánsokra így tél végén különösen nagy szükségünk van. Koleszterinmentes édesítőszer. Ha nem akarod vízzel pürésíteni, kis étolaj hozzáforgatása után késsel is összeapríthatod pépesre. Ebben az esetben a felhasznált olaj mennyiségét vond le a recept hozzávalóiból.
100 g mazsolát kb. 50 ml vízbe áztass be, majd pürésítsd. A mazsolaszósz 25%-kal kevesebb édesítőhatást képvisel, mint a cukor, tehát 100 g cukrot 125 g mazsolával helyettesíthetsz.
Glikémiás indexe 60
BANÁN
Káliumban gazdag gyümölcs, amelyet éretten ajánlanak gyomorfekélyes jellegű panaszok kúrálására, sőt, magas vérnyomás mérséklésére is. Már itt-ott barna pöttyös, de még nem erjedt banánt dolgozz el egy villával sima péppé, és használd megegyező tömegű cukor pótlására sütiben, smoothieban.
Az érett banán glikémiás indexe 51
Az észak-amerikai ország egyes részein ilyenkor mínusz negyven fok is lehet. Még a sarkköri-kanadai humorral "banánöv"-nek nevezett Dél-Ontarióban is, ahol a januári átlaghőmérséklet 0 és mínusz 6°C között van, bármikor beüthet egy mínusz 20-30 fokos időszak, mint az alábbi torontói fotó is mutatja:
Hacsak nem állsz órákig egy helyben. Mert ha egy kicsit is mozogsz, pláne havat lapátolsz vagy rohansz a buszhoz, a túl meleg ruházatba csak bele fogsz izzadni. És ha a mozgás után megállsz, sokkal jobban fogsz fázni a nyirkos alsóban. Fontos a réteges öltözködés, de amint beérsz egy meleg helyre, azonnal hámozz le magadról 1-2 réteget.
Igenis vedd elő a szekrény aljából azt a pulcsit és kardigánt (vagy ahogy a nagyi mondta: szvettert), amit még anyád kötött egy-egy régi karácsonyra. A kanadaiak szerint nincs a gyapjúhoz fogható a téli hideg ellen. A gyapjúzokni náluk alapfelszerelés, akárcsak a gyapjúmellény vagy kesztyűbélés.
Ez sokkal jobb, mint az ötujjas, mert a zsákformájú kesztyűben az ujjaid melegítik egymást. A fenti ponthoz kapcsolódva kérd meg kötni tudó rokonaidat (vagy a szomszéd nénit), hogy finom gyapjú- vagy kasmírfonalból kössenek neked kesztyűt. Ha már kötnek, horgoljanak egy hosszú madzagot is, amit áthúzol a kabátujjakon, a végeit pedig a kesztyűkhöz varrod, hogy ne veszítsd el őket. A meglévő vízlepergető anyagból készült egyujjasodhoz varrhatsz kesztyűbélést gyapjúfilcből is.
Itt a leárazás, keress olyan csizmát vagy bakancsot, amelyben vagy kivehető bélés van, vagy pedig te csinálhatsz bélést öreg gyapjúzokni újrahasznosításával. A lábbeli ugyanis nemcsak kívülről lesz nedves (hó vagy eső miatt), hanem belülről is, a lábad izzadása miatt. A kanadaiak szerint rendkívül fontos, hogy este ki tudd szárítani a csizmádat, kivedd belőle a zoknibélést és a talpbélést is, hogy reggelre ne maradjanak nyirkosak. Tudományos kutatás szerint a hideg láb 10 százalékkal növeli a megfázás kockázatát.
Szintén itt a leárazás, most keress olyan télikabátot, amit egy kanadai is felvenne: legfontosabb, hogy minden végén zárható legyen, nehogy bemenjen a hideg. Tehát az alját és a derekát lehessen szűkíteni-összehúzni, az ujja bősége legyen szabályozható tépőzáras vagy gumis mandzsettával, a kapucni előtt legyen nagy gallérja is, ami szintén összegombolható, -patentolható, -cipzározható, és melegíti a nyakadat. A kapucni legyen akkora, hogy aláférjen egy sapka, és még úgy is lógjon túl a profilodon, illetve körben lehessen összehúzni egy zsinórral, hogy védje az arcodat. A tollbélés melegebb, mint a műszál, de csak vegyileg tisztítható, otthoni mosógépben nem. A kabáton legyenek jó nagy zsebek, amelyekben elfér a kezed és a kesztyűd is. A kabát anyaga legyen szélálló, és legalább a vállain vízlepergető.
Aki sarkvidéki viharokhoz szokott, az nem hagyja szabadon az arcát a mínuszokban. Tekerhetsz egy vékony sálat a szád elé, vagy megkérheted kötni tudó rokonodat, hogy kössön neked egy nyakmelegítőt (lényegében egy összegombolható csövet). A nyakmelegítőt és a sálat a nagy kabátgallér tartja a helyén.
Soha ne menj sehová sapka nélkül, pláne nem vizes hajjal. Jóllehet csupán városi legenda, hogy a fejünkön veszítjük el a testhő 80 százalékát (a valóság csak 10%), de attól még a kobakot burkolni kell. Nagyon érzékeny például a hidegre a fület borító finom bőr, amelyen rövid idő alatt kialakulhat fagyási sérülés. A kanadaiak szerint, ha melegben van minden porcikád, szeretni fogod a telet, de ha bármid is fázik, kínlódni fogsz.
Télen a főzelékek és száraz sültek helyett válaszd a forró leveseket főételnek. Igyál minél több meleg italt, és ha már leárazás, akkor lőjél magadnak most egy rozsdamentes acélkulacsot is, amelyben magaddal viheted a kávét, teát, forró csokit, ráadásul forró vízzel is elmosogatható (szemben a műanyag kulacsokkal), és évekig használható.
0 
.JPG){kind=link}
#/media/F%C3%A1jl:Bellis_perennis_dsc00906.jpg){kind=link}
/https://www.thestar.com/content/dam/thestar/news/gta/2009/10/25/the_worst_places_in_canada_for_winter/snowstorm.jpeg){kind=link}