Sokan döntenek amellett, hogy a városból kiköltöznek az agglomerációba vagy nem túl távoli faluba -- végül is, ha valakinek elegendő hetente-kéthetente egyszer bemennie a munkahelyére, annak ideális lesz a váltás. Ám vannak olyan aspektusai, amelyek meglepetésként érhetik az új lakókat, még akkor is, ha egyik-másik kifejezetten ökotudatos.

KÉP: Pixabay

Az északolasz nagyváros vezetése jóváhagyta a 200 millió eurós Cambio Biciplan projektet, amely 750 kilométernyi kerékpárutat hoz létre a városban. Négy teljes körutat, 16 sugárirányban haladó utat, illetve a város határvonalán futó négy szélső összekötő utat foglal magában a végső rendszer, amelynek 2035-re készül el. Ebből egyes szakaszok már léteznek, másokat most fognak kialakítani.

Bikemi közbiciklik Milánóban. KÉP: Pixabay

Az ausztrál LAVO vállalkozás kifejlesztette a házi hidrogénerőművet, amely forradalmasíthatja az épületek energiaellátását. A nagyobb kazán méretű hidrogénerőmű napelemekkel van összekötve, az ezekből származó tiszta energiával végzi a hidrogéntermelést: vizet bont oxigénre és hidrogénre elektrolízissel. Ami pedig a mi cikkünk szempontjából lényeges: a megtermelt hidrogént nemcsak a lakás vagy iroda energiaellátására lehet fordítani, hanem kerékpármotor meghajtására is.

A LAVO a holland Studio MOM formatervező csapathoz fordult a megkereséssel, hogy fejlesszenek ki egy teherszállító kerékpárt.

A nagyvárosokban ez sokféleképpen bevethető, de a családok is ki tudják használni az előnyeit.

A meghajtás integrálva van a vázba. Mint a tervezők elmondták, ők nem új kerékpárt akartak tervezni, hanem közlekedési eszközt. 

A hidrogénüzemű kerékpárt 10 perc alatt lehet feltölteni, és egy töltéssel nagyjából 150 kilométert képes megtenni. 

A hidrogéntank az ülés alatt kapott helyet, 1,2 kilogrammot nyom. A kerékpár töltése és üzemelés közben semmilyen károsanyag-kibocsátás nem keletkezik.

A LAVO™ hidrogén energiatároló rendszer (Hydrogen Energy Storage System, HESS) 2021. október 14-én elnyerte az ausztrál Michael Bryce Patron’s Díj formatervezési díját. A HESS 40 kWh zöld energiát képes előállítani és tárolni, ami egy átlagos ausztrál háztartás kétnapi energiaigénye. 

365Zö

Magyarországon napok óta emelkedik a szennyező anyagok aránya a levegőben. Szombaton (2021. okt. 30.) Kazincbarcika, Sajószentpéter, Nyíregyháza és Dorog levegőjét minősítette veszélyesnek a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). Ezek mellett egészségtelen a levegő Budapesten, Százhalombattán, Tatabányán, Várpalotán, Putnokon, Mickolcon, Oszláron és Debrecenben.

Érdemes ezért rákattintani a WAQI.INFO oldalon található valósidejű légszennyezettségi világtérképre!

Egyrészt ha ránagyítunk az oldalra (vagy a jobb felső sarokban beírjuk a keresőablakba a településünk nevét), azt láthatjuk, hogy jelenleg milyen a helyzet lakóhelyünkön vagy ahová utazni szeretnénk. Amennyiben településünk rendelkezik levegőminőség ellenőrző állomással, máris megkapjuk az aktuális értéket, a levegőminőségi előzményeket.

Másrészt pedig azért hasznos a waqi.info, mert a légszennyezettség nem áll meg az országhatárokon, hanem bizony a széljárás továbbíthatja. Ebben tud segítség lenni a World Air Quality Forecast menü, amely a széljárásnak megfelelően négynapos előrejelzést mutat.

A légszennyezettséget többféle színnel jelölik:
0-50 AQI pont: ZÖLD / JÓ - a levegőminőség kielégítő, a légszennyezettség nem jelent veszélyt.
51-100 AQI pont: SÁRGA / ELFOGADHATÓ - a levegőminőség még elfogadható, de a légszennyezésre különösen érzékeny egyének számára már egészségügyi kockázatot jelent. A mikroszkopikus méretű légszennyező anyagok (PM2,5) száma nő a levegőben, a légzőszervi betegségben szenvedők és az asztmások csak rövid időt töltsenek a szabadban, akárcsak a sportoló gyerekek és felnőttek.
101-150 AQI pont: NARANCS / EGÉSZSÉGTELEN AZ ÉRZÉKENYEK SZÁMÁRA - az érzékeny csoportokban tartozó egyének már egészségi panaszokról számolnak be, de a nagyobb népesség még nem érintett. A mikroszkopikus méretű légszennyező anyagok (PM2,5) száma nő a levegőben, a légzőszervi betegségben szenvedők és az asztmások csak rövid időt töltsenek a szabadban, akárcsak a sportoló gyerekek és felnőttek.
151-200 AQI pont: VÖRÖS / EGÉSZSÉGTELEN - mindenki elkezdi észlelni a légszennyezés egészségre gyakorolt hatását, az érzékeny csoportba tartozó egyének súlyosabb állapotról számolnak be. A mikroszkopikus méretű légszennyező anyagok (PM2,5) száma fokozódik a levegőben, a légzőszervi betegségben szenvedők és az asztmások kerüljék a szabadban végzett tevékenységeket, akárcsak a sportoló gyerekek és felnőttek. Különösen a gyerekek ne maradjanak kint túl hosszú időre.
201-300 AQI pont: LILA / NAGYON EGÉSZSÉGTELEN - egészségügyi veszélyhelyzet, az egész népességet érintheti. A légzőszervi betegségben szenvedők és az asztmások kerüljenek minden szabadban végzett tevékenységet, akárcsak a sportoló gyerekek és felnőttek. Különösen a gyerekek ne maradjanak kint túl hosszú időre.
300+ AQI pont: BÍBOR / KOCKÁZATOS: mindenki tapasztalhatja a légszennyezés által okozott egészségügyi problémákat. Senkinek nem tanácsos semmilyen szabadtéri tevékenység.

A non-profit waqi.info projekt 2007-ben indult el Kínában, máig adományokból tartja fenn magát. Jelentéseket kapnak a világ 130 országának 2000 nagyvárosából 30 ezer mérőállomástól, ezeket a waqi.info illetve az aqicn.org oldalakon lehet megnézni.
Természetesen a valósidejű levegőminőségi térképet le is lehet tölteni alkalmazásként, hogy tudjuk, mikor mehetünk futni a szabadba, és mikor volna tanácsosabb inkább otthon maradni (vagy edzőterembe menni). 

365 Zö

Úgy néz ki, mint egy lapát nélküli Dyson-ventilátor, de közben ez egy jegyértékesítő automata. Mindannyian szenvedtünk már a tömeg-közlekedésben vagy parkolóban azzal, hogy vagy túl magasan, vagy túl alacsonyan volt az automata. 

A Coinvenience fantázianévre hallgató automata a brit Loughborough Egyetem hallgatóinak (Harry Rigler, Katy Finch, Reuben Williams, Omar Alqasem, Bianca Tartaglia) vizsgaprojektje, a társadalmi érzékenységgel párosuló formatervezés jó példája. 

Az automata hidraulikus motorja fel-le mozgatja a készüléket, a megfelelő magasságba.

A jegyautomata ovális fémháza védi a készüléket, egyúttal a beépített világítás tökéletes megvilágítást nyújt, illetve a fémház árnyékot is vet a készülékre, hogy megakadályozza a monitor becsillogását.

Természetesen a feliratok Braille-írással is kitapinthatók. 

via YankoDesign

HKZs

A kérdés onnan indult, hogy Madridban egy kis lakás felújításakor a helyi BURR építésziroda azt mondta a tulajdonosoknak, hogy ha tágasabb otthont szeretnének, engedjék el a közlekedőket. Vagyis értelemszerűen az azokat létrehozó falakat.

A Joan Margall utcában a hetvenes években épült ház 40 négyzetméteres lakásában korábban volt két hálószoba, egy fürdőszoba, egy nappali és egy konyha, amiből adódik, hogy rettenetesen zsúfolt volt, sokkal kisebbnek tűnt, mint valójában. A válaszfalak elbontása volt az első lépés, utána pedig a vizesblokkot betették a lakás közepére, ez osztja ketté az alapterületet. 

A vizes helyiségek a fehér csempeborítással elkülönülnek, de máskülönben a blokk szabadon áll a térben.

Gyakorlatilag a lakók a hálóban zuhanyoznak,

és a vécé (az egyetlen zárható helyiség a lakásban) a nappaliban van.

A konyha a vizesblokkal egy vonalban a lakás utcai oldalára került, mindenhonnan megközelíthető.

A térből függönyökkel lehet leválasztani egy kis privát szférát. A hálószobában beépített szekrény került a szomszéddal határos falra.

A nappaliban polcok borítják a szomszéddal határos teljes falat. Nagy valószínűséggel egy ilyen lakás két személynek vagy egy kisgyerekes családnak megfelelő lehet. 

KÉPEK: Burr Studio, Maru Serrano

HKZS
 

Vége a jó időnek, egész nap csukva van az ablak, ezért sokak elgondolkodnak egy légtisztító készülék beszerzésén. Az amerikai környezetvédelmi ügynökség (Environmental Protection Agency, EPA) szerint a beltéri levegőminőség akár 2-5-ször rosszabb lehet, mint a kültéri. Ennek pedig súlyos hatása van az egészségünkre, illetve a szellemi képességeinkre: utóbbit a Harvard Egyetem kutatói vizsgálták. Felmérésükhöz 6 országból több mint 300 irodai dolgozót toboroztak. Az íróasztalukra szerelt levegőminőség-szonda folyamatosan mérte a PM2,5 mikronos szállópor- és a szén-dioxid-szennyezés mértékét, míg az alanyok az okostelefonjukra küldött feladatokat próbálták megoldani rendszeres időközönként. Kiderült, hogy minél nagyobb volt a beltéri levegőben a légszennyező anyagok aránya, annál lassabban és pontatlanabbul oldották meg a kiadott feladatokat a tesztalanyok. 

KÉP: Pexels

Tehát tényleg lehet értelme légszűrő készüléket venni, de nem mindegy, milyet.

Először is nézzük, milyen szennyezőanyagok halmozódhatnak fel zárt térben:
- por: általában kintről jut az épület belsejébe, de származhat belső forrásokból is, mint a házikedvencek elhalt hámsejtjei, ételmorzsák stb.;
- szösz: ez felhalmozódhat a láthatatlan helyeken;
- penész: ahol meleg és pára van, ott előbb-utóbb penész is lesz, ami légúti panaszokat és asztmarohamot okozhat;
- állati ürülék: nem Morzsikutya potyogtatására gondolunk, hanem a parányi "háziállatok" ürülékére, mint a rovarok, apró rágcsálók, esetleg madarak (padláson);
- dohányfüst: a passzív dohányosokat is fenyegeti, nemcsak a füst belélegzésekor, hanem a felületeken kiülepedő károsanyagok a légmozgással újra a levegőbe kerülhetnek és belélegezhetjük ezeket;
- virágpor: a pollen jóformán az év felében-kétharmadában velünk lehet, mert mindig virágzik valami;
- mérgező vegyületek: a granulátum vagy por alakú kerti növényvédőszerek és gyomirtók bejuthatnak az épületbe, és a levegőbe kerülhetnek, ahonnan belélegezzük;
- illékony szerves vegyületek: angolul volatile organic compounds, azaz rövidítve VOC a nevük, és a leggyakoribb beltéri légszennyezők közé tartoznak, eredetük lehet festék, hajlakk, bútor, konyhai eszköz, tisztítószer, ragasztó, nyomtató, tinta stb.;
- radon: ez a bizonyítottan rákkeltő szennyezőanyag a természetben a talajban fordul elő, onnan kerül a beltérbe;
- aszbeszt: a régi palatetők és -kerítések tartalmazhatják ezt a rákkeltő ásványt, ami végzetes betegségeket okoz;
- saját bőrünk: lényegében egész nap hullajtjuk az elhalt hámsejtjeinket, amit megesznek a poratkák, és az ürülékük légszennyező anyaggá válik, poratka-allergiát okozva, és a helyzetet súlyosbítja a kilélegzett szén-dioxid.

KÉP: Unsplash

Onnan tudhatod, hogy rossz a levegő minősége, ha szellemileg folyton kókadozol, nem tudod hatékonyan végezni a feladataidat, esetleg tüsszögsz, fáj a fejed, eldugult az orrod, folyik a könnyed, kapar a torkod, súlyos esetben jelentkezhet mellkasi szorítóérzet, légszomj, fáradékonyság, szédülés és hányinger. A háziállataid is mutatják a rossz levegő jelét: köhögnek, tüsszögnek, nedvedzik a szemük, vakaróznak, öklendeznek vagy nyitott szájjal lihegnek (pedig nincs hőség). 

A készülék választásakor a legfontosabb a Melbourne Egyetem új felmérése szerint, hogy háromszoros szűrőrendszere legyen, ami egy előszűrőből, az illékony vegyületeket megfogó aktívszenes szűrőből és a mikroszkopikus részecskéket kiszűrő HEPA-filterből álljon. Utóbbi azért fontos, mert 99,9 százalékban kiszűri a vírusokat hordozó aeroszol-cseppeket is, amelyek mérete 300 nanométertől 100 mikronig terjed (a nanométer a milliméter egymilliomod része, a mikron pedig egy ezred milliméter). Márpedig 5 mikronnál kisebb méretű szemcsék (legyenek bár víz- vagy tömör anyagszemcsék, mint a korom vagy pollen) annyira könnyűek, hogy akár órákig lebeghetnek a levegőben. 

Vásárláskor a következő szempontokat érdemes számításba venni:
HEPA-szűrő, légszűrési gyorsaság (a tervezett helyiség köbméterének megfelelő), zajszint, ár, szállítás és fizetés módja.

A kutatók nem ajánlják az ionizáló/plazma/ózon/fotokatalitikus oxidációs/elektrosztatikus, illetve UV-sugárral vagy más módon fertőtlenítő légtisztítókat. "Ezek a technológiák tudományosan nem kellően bizonyítottak, és bizonyos esetekben még ronthatják is a levegő minőségét a kibocsátott ion-, ózon- vagy oxidációs melléktermékekkel. Az ózon és az ionok az asztmás betegek állapotának romlását okozhatják."

És a legfontosabb: mivel a légtisztító készülékek csak szűrik a levegőt, időnként ablakot is kell nyitni, hogy oxigénben dús friss levegőhöz jussunk, illetve hogy ezzel is hígítsuk a beltéri levegőben felhalmozódó aeroszolokat - tanácsolja a Melbourne Egyetem.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Egyrészt szuper, hogy Budapesten most már a Tátra villamosokon is lehet szállítani kerékpárt, köszönet érte. Másrészt szerintem nem ez a jó irány. Mármint nem arra kéne menni, hogy felteszem-e a bringát a villamosra vagy a buszra, hanem hogy lehessen a járművön, de kívül szállítani. Így ugyanis nem koszoljuk össze sem a villamos/busz belsejét, sem az utastársakat. Ez gyakran megtörténik esős időben vizes-sáros kerékpárral vagy rollerrel.
Azt se feledjük, hogy az acélvázas bringák nehezek, nem is mindenki bírja megemelni ezeket több lépcsőfok magasra. Akkor viszont jön az ügyetlenkedés, ami miatt csúszik a menetrend, ideges lesz a sofőr és morognak az utastársak.
Nem is feltétlenül gazdaságos a jármű belséjében történő szállítás, hiszen csúcsidőben egy kerékpár legalább három fizető utas helyét elfoglalja.

Túrázni indul ez a kanadai férfi. KÉP: GRT

A világon sok helyütt kifejlesztettek már külső kerékpárszállító hordozóeszközt, buszra és villamosra is. Ezekre nagyon egyszerűen és gyorsan fel lehet tenni a kerékpárt. Nézzünk néhány példát a távolsági és helyi buszos/villamosos megoldásokra!

Az Egyesült Államokban a buszok 70 százaléka fel van szerelve 2-3 kerékpár szállítására alkalmas orrsínnel. A kerékpár első kerekét egy felhajtható kampóval rögzítjük. 

KÉP: Richard Masoner/Flickr

Ez az új-zélandi busz két kerékpárt tud kívül szállítani.

KÉP: Wikipedia

Kanadában éppen idén cserélik a régi kerékpárhordozókat olyan új modellekre, amelyek meg tudják tartani a szélesebb abronccsal szerelt kerékpárokat is.

KÉP: BC Transit

Madridban a busz hátuljára két bringát lehet feltenni vízszintesen. Állítólag az EU-ban nem engedélyezett a buszok elején történő kerékpárszállítás, holott ez tűnik biztonságosabbnak a vezető és a gyalogosok szempontjából is.

KÉP: ECF

Csehországban és Lengyelországban a hátsó függőleges tartó a módi. Ehhez azért kell némi erőkifejtés.

KÉP: Ropid

Na és hogy kötöttpályás példák is sorra kerüljenek: Nagyváradon úgy újítják fel az Oradea Transport Local tömegközlekedési vállalat által vásárolt Tatra villamosokat, hogy azok külső kerékpárszállító rácsot is kapnak.

KÉP: Club Feroviar

Akár 10 kerékpár szállítására képes a stuttgarti fogaskerekű villamos, a Zacke, amely tol egy nyitott kocsit a kerékpároknak. Ja, és a kerékpár szállítása ingyenes.

KÉP: Cyclelicio

SZAVAZZ!

Összeállította: Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Angliában is elfogadhatja a parlament azt a jogszabályt, amely lehetővé teszi az "upfilling" nevű térkitöltést: amennyiben két magasabb ház között egy alacsonyabb áll, annak tetejét legfeljebb további két emelet ráépítésével egy szintbe lehet hozni a szomszédokkal, írja a brit The Micro Life blog. Ezzel a lehetőséggel becslések szerint csak Londonban 200 ezer új lakás épülhetne, harmaduk önkormányzati tulajdonban álló épületek tetején. Ezekkel az olcsóbb kialakítású lakásokkal pont azt a réteget céloznák meg, amely jelenleg nem képes önerőből saját otthonhoz jutni: az első önálló lakásukat tervezőket. A meglévő épületek vertikális bővítése igazán környezetbarát megoldás lehet, nézzük, szerte a világban milyen ötletek születtek a tetők hasznosítására!

Londonban a Clere Streeten tervezte a Tonkin Liu építészstúdió ezt az épületmagasítást (Growing House), amely télikertre emlékeztet. 

A finneket régi panelházak felső bővítése is foglalkoztatja, az alábbi tervek egy angol nyelvű tanulmányból származnak, amely ide kattintva olvasható.

New York-ban egy régi bérház tetejére álmodtak szokatlan kiegészítést. A WORKac stúdió weboldalán látható, hogy a szomszédos tetők is be vannak már építve, vagy lakóegységgel, vagy úszómedencés kerttel.

Szintén New York-ban a meglévő hatszintes ház tetejére úgy építenének még 9 emeletet, hogy azok alja nem érinti a meglévő tetőt. A 711 West End Avenue-re tervezett komplexumot ugyanis acéllábak tartanák, amelyek a meglévő épület falai mentén emelkednek a magasba, és burkolva lesznek. A két épület közötti "rést" körben lezárják, hogy ne keltsen süvítő légáramlatokat. Az építkezés 18-24 hónapig fog tartani. Mármint ha megvalósul a merész terv, ugyanis a lakók egyelőre tiltakoznak ellene.

Az észtországi Tallinnban egy régi papírgyár tetejére került ötemeletes lakáskomplexum (Fahle House), míg a lenti szinteken irodák és szolgáltatóhelyiségek (pl. fodrász) kaptak helyet. A KOKO építészstúdió rekonstrukciós terve több nemzetközi díjat nyert.

Bécsben a Josef Weichenberger Architects építészstúdió tervezett a Margaretenstraße és Operngasse sarkán álló, 19. századi épületre egy jópofa háromszintes magasítást, amelyben 1290 négyzetméteren négy lakás található.  

Ezen a klasszikus milánói épületen a De Amicis Architetti építészei egy stíluselemeiben rokon, mégis újszerű bővítményt alakítottak ki plusz lakásoknak. Érdemes megnézni a honlapjukat, mert még arra is ügyeltek, hogy a falakat a jellegében harmonizáló majolikacsempével borítsák.

Barcelonában az LCT (La casa por el tejado, Ház a tetőn) nevű vállalkozás előre gyártott (prefab) minilakásokat helyez fel daruval lapostetős épületek tetejére. Ezek a minilakások az LCT-n keresztül bérelhetők vagy megvásárolhatók, a díjakból a cég szép summát fizet az épülettulajdonosnak, amely az extra bevételből felújíthatja az épületet.

Leedsben az Indigo Planning ingatlanfejlesztő cég a pangó forgalmú Zicon House nevű irodaházat (vörös alsó épület) alakítja 65 lakásos komplexummá úgy, hogy a tetejére még ráhúz két emeletet (sötétszürke bővítmény) további 14 lakásnak.

Az új-zélandi Wellingtonban egy régi raktár tetejére épültek luxusminőségű lakások. Az országban még több ilyet terveznek, mert költséghatékony megoldásnak tartják: az eredeti épület elbontása és új építése 6,8 millió új-zélandi dollárba, a felújítatlan épület tetejére épített kiegészítés 3 millióba került volna, míg az egész épületet felújítani és a tetejére építeni 4,1 millióba került. (Building Urban Resilience through Change of Use, Sarah J. Wilkinson, Hilde Remøy szerk.)

Párizs a manzárdokról, azaz tetőtéri lakásokról ismert, amelyek nevüket egy francia építész, a 17. századi François Mansart után kapták, aki előszeretettel tervezett ilyeneket. Mostanság a "parazita építészet" kifejezés kezd meghonosodni a francia fővárosban, ahol még vannak apróbb épületek a nagy házak között. Az ilyeneket érintetlenül hagyva jogszerűen lehet előre gyártott elemekből építkezni a fölöttük lévő üres térbe: az ALUR jogszabály 70 ezer lakás építését teszi lehetővé a meglévő épületek renoválása közben, és megszabja a bérlés törvényes kereteit is. 

Kisebb magánházak tetejére is épülhet bővítmény, mint Rotterdamban az MVRDV tervezésében:

Kakukktojás, de szuperül néz ki ez a kulipintyó Manhattan közepén, amely toldás, nem önálló lakás. Az 1906-ban épület hatemeletes épület régen raktár volt, David Puchkoff ingatlanfejlesztő 14 lakásos lakóházzá alakíttatta, és beköltözött a legfelső emeleti lakások egyikébe. Egy ihletadó vidéki kirándulás hatására Puchkoff 2006-ban áttörette a mennyezetet, hogy ezt a kis hétvégi házat kialakíthassa a családjának. A vityilló körül zöld tetőt alakított ki saját kezűleg, amivel hűti az alatta lévő lakását.

A jellemzően lapostetős épületekben működő hipermarketek is beszálltak a versenybe. Berlinben az Aldi összesen 2000 bérlakást tervez kialakítani áruházai tetején, míg Írországban egy másik cég is hasonlóra készül: a sokkoló albérletárakról hírhedt Dublin Blackrock negyedében a Frascati bevásárlóközpont tetejére 45 lakást terveznek.

Szerkesztette: Hiver't-Klokner Zsuzsanna