Több civil szervezettel is partnerségi viszonyt ápolunk, így lettünk a BaKCsó Egyesülettel a "Legyen klímatörvényünk 2010-re" kampány megyei koordinátorai. A klímavédelem és a megújuló energiaforrások használatát tekintve felmérést végeztünk Hajdú-Bihar megyében az önkormányzatok körében, hogy hatékonyabban tudjuk segíteni az intézményi energiafogyasztás szabályozását és a megújulók minél nagyobb arányú felhasználását.

Egyesületünk tagja a KÖTHÁLÓ-nak, melynek keretein belül ingyenes, környezetvédelemmel kapcsolatos lakossági tanácsadással is foglalkozunk. A lakosság, az önkormányzatok, gazdálkodók tárgyilagos tájékoztatásán túl elérhetőek nálunk környezetvédelmi és szakértői adatbázisok, környezet- és természetvédelmi kiadványok, ingyenes szórólapok, más szakmai szervezetek elérhetőségei. Az érdeklődők támogatást kaphatnak helyi akciók szervezésében, ezen túl környezetvédelmi jogsegélyszolgálatunk segítségére is számíthatnak.

Sikeresnek mondható és egyre nagyobb igény jelentkezik papírgyűjtő kampányunk iránt. A sűrűn lakott háztömbökbe egy-egy kartonból készült papírgyűjtőt helyeztünk el közvetlenül a közös postaládák alá, hogy a beszórt reklámanyagok egyből elfoglalják kiérdemelt helyüket az újrafeldolgozás körforgásában. Jelenleg Debrecenben 55-60, Hajdúböszörményben pedig 95-100 ilyen kuka funkcionál.

Egyesületünk tagja a HUMUSZ - hálózatnak, így helyi szinten aktívan részt veszünk a "Teljes élet, nulla hulladék" című programban.
Természetvédelmi és madárvédelmi tevékenységekkel, illetve a védett területek felügyeletével is foglalkozunk, továbbá, környezeti nevelési programjaink országos színvonalon sikert sikerre halmoznak.

A gazdák körében közkedvelt lehetőség a Natura2000 és AKG tanácsadással kapcsolatos fórumainkon való részvétel. Minden adandó alkalmat megragadunk ahhoz, hogy rendezvényeken, programokon megjelenhessünk standunkkal. Így az idei Hajdúhéten szeretettel várunk minden érdeklődőt a nagy zöld sátorba, Hajdúböszörménybe. Egyesületünkkel kapcsolatban bővebben honlapunkon olvashatnak, illetve a fent megadott elérhetőségeken minden hétköznap munkaidőben készséggel állunk rendelkezésre.

Tájbejárás

Székhely: 4220 Hajdúböszörmény Bocskai tér 2. II./22., Tel.: 06 (52) 280-038
Környezeti Tanácsadó Iroda: 4025 Debrecen Piac u. 9/b., Tel.: 06 (52) 532-478
Mail: info@zoldkor.net
Honlap: www.zoldkor.net

A rendszer megalkotói lényegében a sportból merítik az ötletet. A kite-szörf vitorlájához hasonlító, paplanernyő jellegű felület hivatott a légmozgásban rejlő energia közvetlen hasznosítására. A hajó orrához rögzített, vontató sárkányvitorlára épülő hajtóműrendszer váltotta fel a régmúlt idők árbocra szerelt vitorláit.

Az eszköz nemcsak újonnan épített hajók esetében használható, hanem már meglévő modellekre is felszerelhető. Csak kiegészítő erőforrásként használható, a szokványos dízelüzemű motor kisegítésére.

A 10 000 tonnás MV Beluga SkySails teherszállító hajó

Néhány adat:

felület: kb. 160 négyzetméternyi sárkányvitorla
magasság: kb. 300 méter a vízszint felett
teljestímény (elméleti): kb. 6800 lóerő
megtakarítás: kb. 35%-kal, vagyis közel napi 1000 euróval tudják csökkenteni a folyékony üzemanyag felhasználását

A megoldás egyelőre a kisebb teherhordó képességű hajók esetén alkalmazható hatékonyan, de a soron következő fejlesztések már a nagyobb méretek irányába mutatnak.

A világ tengereit járó közel százezer teherhajó évente több mint 2 milliárd hordó olajat használ fel, ami a globális szén-dioxid-kibocsátás kb. 4,5%-áért, a kén-dioxid-kibocsátásnak pedig mintegy 20%-áért tehető felelőssé.

Forrás: muszakiak.hu, SkySails.info

A kutatócsoport szénszál-alapú polimergyantája már túl van a szabadalmaztatási eljáráson, és elég könnyű ahhoz, hogy az MP3 lejátszóktól az autókig bárminek a burkolata és egyben áramforrása lehessen. Ráadásul az akkumulátoroktól eltérően az új anyag elektromos teljesítménye nem gyengül az idővel, mert benne az elektromosság tárolása és kisütése nem kémiai reakción alapul.

A kutatók szerint 15%-kal lesz csökkenthető az elekromos autók tömege, ha a kocsik elekromosságot szolgáltató burkolata majd kiváltja a nagytömegű akkumulátort. A könnyebb kocsi üzemeltetése gazdaságosabb lenne, a feltöltés után messzebre juthatna el, és maga a feltöltés is gyorsabbá válna.

A mobiltelefonokat is átalakítaná az új technológia. Elég kivennünk az akkumulátort a készülékből, hogy felmérhessük a súly- és a méretnyereséget. A könnyű áramforrás, ami esetleg maga a burkolat lenne, a hordozható elektronikus eszközöket is forradalmasítaná.

A jövő áramforrását valószínűleg azokon a területeken is alkalmazni fogják, ahol ma nem is használnak energiaforrást. Vegyük például a ruházkodást. Először bizonyára a szkafendereket és az egyéb speciális védőruhákat látják majd el az újfajta áramforrással, mely a céltól függően a fűtés vagy a hűtés számára szolgáltatna elekromosságot.

Ha egy anyag ennyire elterjed, akkor hulladékba is sok kerül belőle. A szénszálas műgyanta sikere esetén a fejlesztők következő feladata a termék-recirkuláltatás megoldása, a technológia zölddé tétele lesz. Jó arra gondolni azonban, hogy az újfajta hulladék feldolgozásához szükséges energiát esetleg már ezek a könnyű áramforrások fogják biztosítani.

Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. és a WAMP Re-Üveg címmel tavaly ősszel hirdetett pályázatot designerek számára. A kiírók olyan alkotásokat vártak, melyek ötletesen, kreatívan mutatják be a hulladéküveg felhasználásának lehetőségeit. A különösen egyedi designmegoldások mellett az újszerűséget, a friss művészi látásmódot értékelték.

70% üveg, 100% kreativitás

A kétfordulós pályázat első körében csak látványterveket véleményezett a szakmai zsűri, majd a második körbe továbbjutott művészek másfél hónapot kaptak, hogy elkészítsék műveiket. A pályázat egyetlen kikötése az volt, hogy a tárgyak legalább hetven százalékban hulladéküvegből készüljenek. Egyéb műfaji korlátot nem támasztottak a kiírók, így a döntős pályaművek között volt CD tartó, csillár,, "La'bor pohár" és virágtartó is.

Lehoczki Erzsébet - Üveg-re fonal

Üvegcsomagolás újracsomagolva

Az Erzsébet téri Gödör Klubban tartott február 21-i eredményhirdetésen három egészen különleges alkotást jutalmazott a zsűri. A fődíjat Lehoczki Erzsébet munkája az Üveg-re fonal nyerte. A "horgolt üveg" nagyszerűsége sokoldalúságában rejlik: térelválasztónak, függönynek vagy éppen terítőnek is használható. A második helyezett Jagadics Barbara lett Glass brick, azaz üvegtégla című alkotásával, a harmadik díjat pedig Bihari Gabriella és Csák Tibor kapta az egyedi hangulatvilágítást adó Fényüvegért. Az ÖKO-Pannon pénzjutalommal díjazta az alkotókat.

Glass Brick

Egyedül nem megy

A kilenc döntős alkotást a nagyközönség is megtekinthette a WAMP-on, a Gödörben, hiszen a tárgyak éppen azért készültek, hogy felhívják a figyelmet az üveg újrahasznosítás fontosságára. Míg az Európai Unió országaiban a háztartási üveghulladék hasznosítási aránya 2008-ban 64 százalék volt, addig itthon tavaly az üvegcsomagolásnak csupán 28 százaléka került szelektív gyűjtőkbe. Ahhoz, hogy megkezdjük az unióhoz való felzárkózást, idén 32, 2012-ben már 60 százalékra kell feltornásznunk ezt az arányt, amihez a lakosság aktív részvételére lesz szükség.

Fényüveg lámpakollekció

Re-Üveg pályázat zsűritagok:
Huszanyik Éva -Modern Design Studio, iparművész
Mester Borbála - WAMP, művészettörténész - építész
Mészáros Mihály - Ipari formatervező
Mosshammer Kinga - WAMP, kreatív igazgató
Pribelszki Edina - ÖKO-Pannon, kommunikációs csoportvezető
Püspök Balázs - MOME, Formatervező Tanszék, tanársegéd

A vizsgálatot a tejipari termékek széles körében végezték el: az adatbázisban szerepelnek a gyümölcsjoghurt, joghurt, kefir, krémtúró, puding, rudi, sajt, sajtkrém, tejföl, tejszín, túró, vaj, vajkém márkák és gyártók rangsorai.

A cégmérce szempontjai alapján legmagasabb pontszámmal a túró, sajt és tej cégmércékben szereplő Galgafarm nyerte az első helyezést. Második helyezett a Naszálytej, harmadik pedig a Virágoskút Kft. lett. Az tejipari cégmérce sereghajtói a Pannontej, a Friesland, a Veszprémtej lettek, a legalacsonyabb pontszámot a Danone kapta.

A tejipari ágazatról készült cégmérce rangsora a http://cegmerce.tudatosvasarlo.hu/ oldalon, összefoglaló elemzés pedig a www.tudatosvasarlo.hu/cikkek/1504 oldalon érhető el.

A vállalatok környezetvédelmi teljesítményének vizsgálatából kiderült, hogy

- A 31 vizsgált tejipari cég közül egyik sem tett közzé honlapján környezeti jelentést.
- Több cég kapott környezetkárosításért bírságot: a Friesland Hungária Zrt. és a Jásztej Zrt. 2007-ben többször is, mivel több tejüzeme is káros anyagokat bocsátott a szennyvízhálózatba (utóbbi céget 2002-2007 között minden évben megbírságolták emiatt).
- A Sole-Mizo Zrt.-t zajvédelmi határérték túllépése, hulladék-nyilvántartás vezetésének elmulasztása, és a Frieslandhoz hasonlóan csatornaszennyezés miatt marasztalták el.
- A bio alapanyagokkal dolgozó Galgafarm, Andechser, Virágoskút, Naszálytej, Milchwerke Bechtesgadener Land, Sole-Mizo és a Kärntnermilch plusz pontot kapott.

A cégek társadalmi teljesítménye vegyes eredményeket hozott

- A legtöbb probléma a Danone céggel kapcsolatban volt. Hazai és nemzetközi viszonylatban is kirívóan sok kritikát kapott a sajtótól és a hatóságoktól egyaránt.
- A Zott hazai forgalmazóját fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartás miatt a Gazdasági Versenyhivatal többször megbírságolta.
- A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság pedig az Egertejre, illetve az Alföldire szabott ki bírságot.
- A Friesland a nemzetközi porondon került szembe a hatóságokkal, mivel több esetben is megsértette az anyatej-pótlékok marketingjét szabályozó nemzetközi egyezményt.
- A munkavállalókkal kapcsolatos magatartást vizsgálva a munkaügyi felügyelőségek adatai alapján megállapítható, hogy a cégek nagyjából felét az évek során kisebb bírsággal sújtották. Nagyobb és többszöri bírságot a Dráva Tej, a Sole-Mizo és a Friesland kapott.

Az értékelésben fontos szempont volt, hogy a gyártó palettáján mennyi magyar termék található, illetve a cég mekkora százalékban van hazai tulajdonban.
- Maximális pontszámot a Tolnatej, a Minna, a Naszálytej, a Fuchs Tej, a Fino-Food, a Galgafarm, a Jásztej és a Dráva Tej ért el. E cégek többsége minden termékét Magyarországon állítja elő, és több mint 90%-ban magyar tulajdonúak.
- A legnagyobb pontlevonásban a Zott és a Mona Hungary részesült, mivel gyártási tevékenységet Magyarországon nem folytatnak, termékeiket importálják.

Az értékelés és pontozás rendszeréről bővebben itt.

Andreas Wagner, az idén 10 éves SolarBundesliga megálmodója szerint ma Németországban nem indulhat úgy egy komoly jelölt a polgármesteri címért, hogy ne lenne otthonán napelem, vagy napkollektor. Ennek tükrében talán nem meglepő, hogy a Megújuló Erőforrások Európai Ligájának német változata néhány év alatt az ország legnagyobb megújulós eseményévé nőtte ki magát. Az idei rangadóban 45 nagyváros és több mint 200 közepes méretű település mellett közel félezer kistelepülés is verseng az elismerésért.

A magyar versenyben eddig Miskolc, Orosháza és több budapesti kerület mellett olyan apróbb falvak is indultak, mint Nagypáli vagy a 23 lakosú Dötk. Ez utóbbiak az Ökorégió Alapítvány oktatóközpontjában alkalmazott bioszolár rendszerrel neveztek a Napkorona Díjra. Nekik, illetve a további benevezett 24 kistelepülésnek is érdemes versengeni, hiszen a bajnokság 3 kategóriájának egyikében, a lakosságszámhoz viszonyított felhasználási aránnyal ők is esélyesek lehetnek.

Bár hazánk rendkívül kedvező napos adottságai messze nincsenek a megfelelő módon kiaknázva, országszerte egyre több intézmény és magánlakás profitál a nap energiájából. A versenyben induló települések napenergiát hasznosító intézményei között a szociális otthon, kórház, tüdőszanatórium éppen úgy megtalálható, mint az erdei iskola, az idősek otthona, hotel, társasház, vagy a szabadidőpark.

A Napkorona Bajnokság első éve a tapasztalatszerzésről szólt - foglalja össze az eddigi eredményeket Tóth Nelli, a hazai szervező, az Energia Klub projektvezetője. A Napkorona Bajnokság nem pusztán egy játék. Sok rossz hatékonyságú, nem mért, vagy rosszul tervezett napos rendszer valósul meg Magyarországon. Ráadásul még most sincsenek hivatalos adatok arról, milyen mértékű hazánkban a napenergia felhasználás. Az, hogy egyes elemzők 2010-re 150.000 m2-nyi napkollektorfelületet prognosztizálnak azt bizonyítja, hogy a rossz támogatási környezet ellenére évről évre egyre többen látnak a napenergia hasznosításában perspektívát. Ezeken a területeken is változást hozhat az eddigi hasznosításokat feltérképező verseny, főleg a pozitív, követhető projektek bemutatásával.

Az európai ünnepélyes díjátadó a franciaországi Dunkerque-ben, a Fenntartható Városok Konferenciáján lesz. A magyar díjazottak május 27-én, a Renexpon, az egyik legnagyobb regionális megújulós szakkiállításon és konferencián vehetik át a Napkorona Díjat. A rendezvényen a napenergia hasznosításban élenjáró hazai és német önkormányzatok mellett bemutatkoznak majd komoly referenciával rendelkező napos cégek, illetve szakmai szervezetek is.

Emellett persze a gázkazán meghibásodása, valamint a nem megfelelő kémény is tragédiához vezethet. A legjellemzőbb hibák, hogy a kémény alulméretezett, alacsony vagy rossz a keresztmetszete. Emellett természetesen a kéménynek is tisztának kell lennie a megfelelő füstelvezetés érdekében.

Ugyanakkor figyelni kell a kazánra is, melyből kétféle létezik: az egyik a zárt égésterű, a másik a nyílt. Előbbi a korszerűbb, s elnevezése arra utal, hogy az égés zárt térben történik, a készülék az oxigént egy szellőzőcsövön keresztül a külső térből kapja, a keletkező égéstermék pedig egy másik elvezetőn keresztül szintén a szabadba távozik. További előnye, hogy az elvezető csőhöz érzékelő rendszer kapcsolódik: ha valamilyen oknál fogva az égéstermék nem tud megfelelően távozni, a kazán automatikusan kikapcsol.

Ilyen zárt égésterű kazánokat már a kilencvenes évektől lehetett kapni, de csak 2006-ban indultak be az eladások, mivel ebben az évben megváltozott a háztartások gázfűtésére vonatkozó műszaki-biztonsági szabályzat. Míg a 2004 előtt érvényes szabályozás megtiltotta az erősen szigetelő nyílászárók használatát a gázfűtéses lakásokban, addig a 2006-ban bevezetett nem tiltja a hőszigetelő ablakok beépítését, de száműzi a nyílt égésterű kazánokat a lakóhelyiségekből.

Mindamellett a nyílt égésterű kazánok is évekig működtethetők szabályosan, csak karban kell tartani őket. Problémát az okoz, ha a tulajdonos kicserélteti régi ablakait modern, erősen szigetelő típusúakra. A kazán a helyiség levegőjét használja, s már néhány százalékos oxigéncsökkenés elég ahhoz, hogy az égés tökéletlenné váljon, és szén-monoxid keletkezzen. Egy konferencián egyenesen "államilag támogatott öngyilkosságnak" nevezték a szigetelő ablakok beszerelését a gázfűtéses lakásokba.

A szénmonoxid-mérgezés elleni védekezés egyik formája a gáz jelenlétét érzékelő és a veszélyt jelző berendezés alkalmazása. Az ilyen érzékelő a megfelelő helyre beépítve folyamatosan méri a helyiség szénmonoxid koncentrációját, és jelzést ad, amennyiben veszélyesen magas értéket észlel. A legteljesebb védelem érdekében háztartásonként két szénmonoxid-jelző berendezés beépítése ajánlott. Egyet a kazán közelében, egyet pedig a hálószobában javasolt elhelyezni.

Forrás: Műszakiak.hu

Ismert az, hogy a tárca támogatja a lebomló, a természetes körfolyamatokba visszatérő polimerek terjedését. Kevésbé köztudott azonban az, hogy a lebomló polimereknek több családja is van, amelyek megítélése környezetvédelmi szempontból nem azonos.

Egyértelműen támogatásra érdemesnek tartjuk a tisztán megújuló forrásokból (pl. cukor vagy tejsavszármazékok, hidroxivalerátok stb.) előállítható típusokat, amíg bizonyos felhasználási területeken hasznosnak ítéljük a lényegében kőolajbázisú másik családot is, de ezek terjedését bizonyos fokig korlátoznánk.

A kőolaj és földgáz bázisú családot ugyanis "nem megújuló" forrásokból szintetizálják, és vagy kémiai szerkezetük alapján biodegradálhatóak (pl. bizonyos polivinilalkohol származékok, illetve alifás poliészterek), vagy adalékok segítségével tehetők lebomlóvá. Ez utóbbiak lényegében speciális szenzibilizátorokkal (oxigén, fény, nedvesség) ellátott normál polimerek (polietilén, polipropilén stb.) Az adalékok szerepe az, hogy segítenek az eredetileg többtízezres moltömegű polimer láncot 400-500-s moltömegű fragmentumokra letörni, amelyeket a mikroorganizmusok már tápanyagként képesek felhasználni. (Nálunk ez utóbbi típusok kezdenek terjedni.)

További részletek az alábbi oldalon olvashatóak.

Az utóbbi években gyorsabban nőnek az erdők az Egyesült Államok keleti részén, mint az elmúlt 225 év ezt megelőző időszakában, jelent meg az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ben. A cikk szerzői szerint ezért elsősorban a klímaváltozás, azon belül is a légköri szén-dioxid megnövekedett mennyisége, a magasabb hőmérséklet és a hosszabb tenyészidőszak a felelős.

Geoffrey G. Parker, a Smithsonian Environmental Research Center (SERC) kutatója több mint 20 éve tanulmányozza az erdőket az amerikai Maryland államban. Felmérései azt mutatják, hogy a fák tömege sokkal gyorsabban gyarapszik, mint korábban. Megállapította, hogy az erdők hektáronként átlagosan két tonnával többet növekednek évente.

Parker 1987-ben kezdte az erdővizsgálatait, és egy adott területen minden 2 centiméternél vastagabb fa adatait begyűjti. A kezdetek óta már negyedmillió mérést végzett a fákon. Kollégájával, Sean MacMahonnal a mostani vizsgálatok során azonos összetételű, de különböző korú erdőket tanulmányozott, ezek közül a legfiatalabb 5, a legidősebb 225 éves volt.

A klímaváltozás hatásaival foglalkozó előrejelzések egy kényes pontja, hogy vajon miként reagálnak erre az ökoszisztémák. Az elmúlt 22 évben a SERC vizsgálati területén a szén-dioxid mennyisége 12 százalékkal, az átlaghőmérséklet pedig 0,3 Celsius-fokkal nőtt, és a fák tenyészidőszaka közel 8 nappal lett hosszabb. A fák tehát több szén-dioxidot tudnak megkötni, és 1 héttel hosszabb idő áll rendelkezésükre, hogy gyarapodjanak.

A növények fotoszintézisük során szén-dioxidot kötnek meg, amiből saját szerves anyagokat állítanak elő, így aztán az erdők Földünk legnagyobb felszíni szárazföldi szénraktárait jelentik. A bennük bekövetkező változások nagy hatással lehetnek a táplálékláncokra, a klímaváltozásra és a biológiai sokféleségre (biodiverzitásra) is. Parker abban bízik, hogy a cikk hatására más ökológusok is felmérik az erdeiket, hogy megnézzék, másutt is előfordul-e ez a jelenség.

Forrás: PNAS

Ismert, hogy a városokat a vidéki területeknél fokozottabban érinti a globális felmelegedés, az úgynevezett "városi hősziget" jelenség miatt. Ez elsősorban az aszfaltutaknak, a lapos tetőknek és más mesterséges tárgyaknak köszönhető, amelyek fokozottan szívják magukba a hőt. Ez a hatás akár 1-3 Celsius fokos különbséget is eredményezhet a vidéken fekvő területek hőmérsékletéhez képest.

Egy új ötlet szerint ezt a hatást lehetne némileg mérsékelni azzal, ha a városokban fehérre festenénk a tetőket: a fehér szín - ahhoz hasonlóan, mint amikor a nyári napsütésben fehér pólót veszünk fel - visszaverné a hő egy részét, hűtve ezzel a városok hőmérsékletét. Az amerikai nemzeti légkörkutató központ munkatársai egy újonnan kifejlesztett számítógépes modellel vizsgálták, hogy mindez mennyire lenne hatékony.

A modell alapján, ha az összes városi tetőt fehérre festenénk, akkor a városi hőszigethatásból eredő hőmérséklet-emelkedést körülbelül 33%-kal lehetne mérsékelni - olvasható a National Science Foundation közelményében. A világ városaiban ezzel átlagosan 0,38 Celsius-fokos csökkenést lehetne elérni, ami különösen nyáron, a nappali órákban jelentkezne. A kutatók hangsúlyozták, hogy megközelítésük egy tisztán elméleti felvetés, hiszen modelljükben nem konkrét városokat, hanem egy általánosnak tekinthető városképet vizsgáltak.

A hűtő hatás a valóságban kissé alacsonyabb lenne a városi por miatt, hiszen ettől némileg sötétebbé válnának a fehérre festett tetők. A másik ok, hogy a tetők teljes felületét nem is lehetne minden esetben lefesteni. A fehér szín hatásai egyébként az épületek belsejében is érvényesülnének: nyáron például kevesebbet kellene működtetni a légkondicionáló berendezéseket, ami szintén csökkentené a külső hőmérsékletet, sőt kismértékben az áramtermelésre használt fosszilis tüzelőanyagok felhasználását is.