Az élelmiszerhulladék közel fele a háztartásokban keletkezik. De most Húsvétkor nem kell ennek így lennie.

KÉP: Pixabay

A világ legegyszerűbb mozdulata kukába dobni a banánhéjat - de ne tedd, inkább okosan használd fel.

KÉP: Pixabay

Az avarból kiváló mulcsot lehet komposztálni, de bizonyos fák lehullott leveleit inkább ne keverd hozzá.

KÉP: Pixabay

Itt van az ősz, itt van újra, és vele a milliónyi hulló falevél. Két opció van: vagy duzzogva összegereblyézed és beszórod egy zöldhulladékos zsákba, hogy vigyék el a kukások, vagy pedig jót teszel magaddal és a kerteddel, ennek megfelelően többféleképpen hasznosítod az avart.

KÉP: Pixabay

A kerti munkák elkezdődtek, halomban áll minden kertben az ilyen-olyan nyesedék, levágott ág, összegereblyézett száraz fű. Ezeket vagy zöldhulladékos zsákban gyűjtjük, és kitesszük a kukásoknak, vagy elkezdünk komposztálni. Aminek a tárolásához kell egy keret, lehetőleg olcsó, újrahasznosított hulladékból.

KÉP: Pixabay

Az elmúlt két évet beárnyékolta a járvány, de sokak számára hozott megnyugvást, lelki feltöltődést a kertészkedés, még ha csak a konyhaablakban elhelyezett zöldfűszerekkel bíbelődött is. Nem tudjuk, mit tartogat az új év, de aki megszerette a növényekkel való foglalatoskodást, annak érdemes mostantól nemcsak arra figyelnie, hogy mit csinál, hanem arra is, hogy miképpen. A beltéri vagy kültéri kertészkedésben ugyanis van hová fejlődni, ehhez adunk néhány megfogadható tippet az új évre.

1. Ne használj műanyagot

KÉP: Pexels

Az utóbbi hetekben a szokásos forgalmazóknál hiánycikké vált a biológiailag lebomló kerti zöldhulladékos zsák, pedig a bizarr, sarkvidéki monszun időjárás ellenére nagy szükség lenne rá. Ennek hiányában a komposztálóval nem rendelkező kerttulajdonosok egyelőre vagy a kert sarkában halmozzák fel a kerti hulladékot, vagy valamilyen műanyag-zsákban elsüllyesztik a kommunális hulladékos kukában. Egyik sem megfelelő megoldás.

KÉP: Pexels

Levélben érdeklődtem az FKF Nonprofit Zrt-nél, hogy mikorra várható a zöldhulladékos zsák újbóli megjelenése a szupermarketekben és barkácsáruházakban. A következőt válaszolták:

"Tájékoztatjuk, hogy jelenleg egyes viszonteladói partnereinknél átmenetileg valóban nem elérhetők a kerti zöldhulladék gyűjtésére szolgáló zsákok, azonban egyedi, lakossági ügyfeleink számára a 1098 Budapest, Ecseri út 8-12. szám alatti ügyfélszolgálati irodánkban jelenleg is megvásárolhatók.
A gyártó tájékoztatása szerint várhatóan hamarosan érkezik nagyobb szállítmány.
Ezúton is kérjük a vásárlók szíves megértését!"

Aki távolabbi kerületben lakik, annak érdemes felhívni az FKF központi zöld számát (+36-80/353-353), és érdeklődni, hogy a 17 budapesti lakossági hulladékgyűjtő udvar melyikében kapható még készleten lévő zsák. Figyelem: a hulladékudvarokban nem veszik át a zöldhulladékot, sem a szabványos zsákban, sem másban.

Aki szívesen megismerkedne a komposztálás alapjaival, elolvashatja, hogy mi minden mehet a komposztba a zöldhulladékon kívül. A lényeg, hogy mindent aprítsunk nagyjából egyforma méretűre, és hogy ügyeljünk a megfelelő oxigénellátottságra (időnkénti átkeveréssel), máskülönben nem egészségesen korhadni a fog a komposztkupac, hanem berohadni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A korábban ideálisnak vélt macskaalmokról egyre-másra derül ki, hogy ártalmasak lehetnek a cicára, a gazdira és a környezetre is. Szerencsére a zölden gondolkodó macskabarátok előtt több választási lehetőség is van. 

KÉP: Unsplash

A kereskedelemben széles körben kapható macskaalmok szilikát-(szilícium-dioxid-)kristályokból vagy természetes agyagból (bentonit) készülnek. Előbbiek jól megkötik a nedvességet és szagokat, utóbbiak olcsóbbak, illetve porózusságuknak köszönhetően gyorsan csomósodnak. A szilikátalom a fenti okból hetekig a macskavécében maradhat, míg a másikból naponta akár többször is ki kell szedni a csomókat, és visszatölteni az alom mennyiségét az eredeti szintre. Igen ám, csakhogy akármennyire is pormentesnek hirdetik ezeket a macskaalmokat, mégiscsak kijuthat belőlük némi veszélyes por, amely emberben és állatban is esetleg felső légúti problémákat okozhat. 

És hová dobd a használt macskaalmot? Egy műanyagzacskóban a kukába? Amennyiben a kuka tartalma nem hulladékégetőbe, hanem hulladéklerakóba kerül, akkor kétszeresen is szennyezi a környezetet: a műanyagzacskóval és az abban lévő salakanyaggal együtt. Ha azt gondolnád, hogy akkor majd lehúzod a vécében, az még nagyobb kárt okozhat. Még ha úgy is reklámozzák, hogy lehúzhatod a vécén, nem tudni, hogy egyáltalán lejut-e a cucc a csatornába, vagy esetleg útközben dugulást okoz. Másik gond, hogy kérdés, a szennyvíztelep képes-e ártalmatlanítani a macskaürülékkel szennyezet szilikátos vagy bentonitos almot. 

Amennyiben környezettudatosan gondolkodsz, érdemes megfontolnod a zöld macskaalomra való áttérést. Ez a valóban biológiai úton lebomló alom készülhet növényi rostból (búza, kukorica, árpa), faforgácsból, mogyoróhéjból, de akár újrahasznosított papírból is. Ezt ráadásul tényleg szabad lehúzni a vécén. A cica átszoktatását fokozatosan végezd, először csak egy alomtálcában legyen kicserélve az alom az új fajtára, aztán lehet a többiben is. 

Amennyiben kerted van, nagyon óvatos legyél, ha komposztálni szeretnéd a 100 százalékban lebomló zöld almot. Feltétlenül elkülönítve komposztáld, ne keverd olyan komposzthalomba, amit a konyhakerti (zöldség-, gyümölcs-, fűszer-) növényeknek szánsz. A macskaalom komposztálása legalább 2 évig tartson, hogy a kórokozók biztosan elpusztuljanak, és utána kizárólag dísznövényekhez használd ezt a komposztot. Toxoplazmózisos cicától származó használt macskaalmot (még ha lebomló is) nem szabad sem a vécébe dobni, sem pedig komposztálni. 

Még valami: a legtöbb alomtálca műanyagból készül, amely nem zöld termék, illetve magába szívhatja a szagokat. Aki hosszú távra tervez, annak érdemes megfontolnia, hogy rozsdamentes acélból készült alomtálcát (vagy például erre a célra is használható nagyméretű GN-edényt) vásárol kedvence számára. Ilyenből akár használt darabot is lehet találni a neten. A rozsdamentes acél ráadásul forró vízzel tökéletesen fertőtleníthető. Így aztán mind a gazdi, mind a cicatartás igazán környezetbarát lehet.

Becslések szerint évente egymilliárd telefontok kel el az üzletekben, webshopokban. A kidobott műanyag tokok milliós tételben kerülnek a hulladéklerakókba, szennyezik a környezetet. 

Ebben a konténerben 60 ezer műanyag telefontok van,
amelyeket pusztán azért dobtak a szemétbe, mert már nem passzolnak az új telefonokra. KÉP: Pela

A kanadai Pela bio telefontokokat gyárt lenrost, biopolimer és egyéb újrahasznosított anyagok keverékéből, amely nem tartalmaz ólom-, kadmium-, BPA- vagy ftalát-összetevőt. A cég alapítója, Jeremy Lang 2010-ben Hawaiin nyaralt a családjával, ahol a strandon a kisfia műanyagszemetet ásott ki a homokból. Az apa ekkor döbbent rá, milyen hatással van bolygónkra a hagyományos, kőolaj alapú műanyag. Ezután határozta el, hogy olyan, bio minőségű termékeket fog gyártani, amelyekkel csökkenthető a mindent elárasztó műanyag mennyisége.

KÉP: Pela

A sokféle színben kapható puha tokok után megjelent a fekete színű, hátoldalán apró lyukkal ellátott tok, amelyet tetszés szerint lehet hímzéssel díszíteni. Így mindenki egyedivé teheti a telefontokját. 

GIF: Pela

Amikor pedig tönkremegy a tok, nagyjából két év elteltével, akkor mehet a komposztba, és hat hónap alatt teljes mértékben lebomlik.

GIF: Pela

Jelenleg ez az egyetlen bio telefontok termék a piacon, amely 100 százalékban komposztálható, és nem szennyezi a környezetet semmilyen káros maradványanyaggal. De vissza is lehet küldeni a gyártónak, amely ezután 20 százalék kedvezményt ad a következő tokra. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Sokan használják talajjavításra a kiskertben vagy a savanyú talajt szerető cserepes növényekhez a tőzeget, de kevesen gondolnak bele, honnan is származik. A tőzeg növényi eredetű, üledékes talaj. Mocsári környezetben alakul ki, ahol az elhalt növények a víz alatt, oxigén jelenléte nélkül bomlanak le, mikroorganizmusok által. A tőzeg kitermelését felszíni bányászati módszerekkel, kanalas vagy markológéppel végzik, ennek során súlyosan károsodik a környezet, elpusztul a helyi élővilág. Ez ellen emelte fel szavát Monty Don, a világszerte megbecsült kertész, akit nálunk A kertész kertje sorozatból ismerünk (mármint a 40 éve futó angol eredetiből). 

KÉP: Monty Don/Facebook

"A tőzeges komposzt forgalmazásával a kertészeti árudák szándékosan ártanak [a környezetnek]", nyilatkozta. Egyúttal felszólította a hobbikertészeket, hogy ne vásároljanak olyan olcsó cserepes növényeket, amelyeket tőzegben hajtattak. Ideje kihúzni a fejünket a homokból, és a klímaválságot a haszon és a kényelem elé helyezni, tette hozzá. 

A tőzeg rendkívül lassan regenerálódik, évente átlag 1 millimétert képes gyarapodni. A tőzeges területek nagy mennyiségben képesek a lebomlott növényekből felszabaduló szén-dioxid tárolására. Keletkezésük során a brit tőzeglápok 5,5 milliárd tonna szén-dioxidot zártak magukba. A tőzeg kitermelésével ez a CO2 bekerül a légkörbe, és ilyen mennyiségben fokozza a klímaválság hatását, olvasható a belinkelt cikkben.

Keletkezésük szerint beszélhetünk felláp- vagy síkláp-tőzegről. Az óceáni hatás alatt álló északi mérsékelt övben főleg mohából lesz a felláp-tőzeg, míg a síkláp-tőzeg alapanyaga a sás, nád, gyékény, ezért mások a jellemzői is. Magyarország éghajlati adottságai a síkláp-tőzegnek kedveznek. A 18-19. században kezdődött lecsapolások a vízutánpótlás megszüntetésével elsorvasztották a lápokat. Érdekes volna a lenti, a neten teljes terjedelmében olvasható, 1915-ös szakkönyvben felsorolt tőzeges területeket összevetni a mai állapottal.

Itt van például a könyvből a Hanság korabeli felmérése:

A lecsapolások után jött a korábbi tőzeglápok mezőgazdasági és nagyüzemi hasznosítása. Számos cég foglalkozik ma is tőzegkitermeléssel. A tőzeget a talajjavítás mellett a gombatermesztéstől kezdve gyógyvizes iszappakolásig sok célra használják, közte trágyalé semlegesítéséhez. Beerdősülés vagy katasztrófa miatt is veszítettünk tőzeges területet. A síkláp-tőzeg lelőhelyei kimerülőben vannak.

Házikertben a tőzeget egy egész sor módon lehet helyettesíteni, ajánlja a brit kertész. 

Monty Don keltetőközege: 75% levéltrágya, 25% kerti komposzt, 15% vermikulit (vagy perlit), 10% virágföld. A levéltrágya lényege, hogy gombák végzik a lebontást, nem baktériumok. Házilag is könnyen készíthető, csak egy csirkehálóval körülkerített keret kell hozzá, amiben a begyűjtött, nem bolygatott levelek egy év alatt tökéletesen lebomlanak.

De gyűjthetjük a leveleket fekete műanyag zsákban is: Monty Don azt javasolja, hogy egy ceruzával szúrjunk pár lyukat a zsákba, zárjuk be a száját, és tegyük a kert sarkába egy évre. A lyukakon keresztül pont annyi nedvesség és levegő jut be, amennyi kell a megfelelő lebomláshoz.

Használhatunk még fakéregnyesedéket, azaz mulcsot, amely télen a fagy ellen védi a növények gyökereit, nyáron a kiszáradástól. Mivel néhány év alatt lebomlik, időről-időre pótolni kell.

A kókuszrost a kókuszültetvények hasznosított hulladéka. A téglákba préselt rostot önmagában is használhatjuk ültetéshez, mert jól felszívja és tárolja a vizet, amelybe keverjünk lassú felszívódású tápoldatot a fejlődő növények számára.

A marhatrágya minden kertészeti árudában kapható. Mivel elég tömény, csak kis mennyiségben ajánlott használni, a növények köré 5 cm trágyát terítsünk el.

Zöldtrágyával dúsíthatjuk a talajt gyorsan növő magkeverék (legelőrozs, mézontófű, takarmánylucerna) őszi elvetésével: amint tavasszal kihajtanak, levágjuk, majd beforgatjuk a talajba.

Vásárolt vagy házilag készített kerti komposztot is használhatunk tőzeg helyett. Készítéséről itt írtam korábban, nem kell hozzá spéci keret, lehet földbe ásott gödörben is komposztálni, és mehet bele akár 70 felé dolog.

Öreg gyepszőnyeg újrahasznosításával is pótolhatjuk az értékes tőzeget. A gyepszőnyeg darabokat füves felükkel lefelé fordítva egymásra halmozzuk és lefedjük egy takarófóliával. Egy év múlva tökéletes virágföld lesz belőle.

Részletes leírás és képek a Gardener's World oldalon.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna