Itt a levendulaszüret ideje, remek ötleteket adunk a felhasználására!

KÉP: Pixabay
Itt a levendulaszüret ideje, remek ötleteket adunk a felhasználására!
KÉP: Pixabay
A fekete póló szinte mindenki ruhatárában alapkellék, nagyon jó hír tehát, hogy már lehet kapni egészséges festékkel készült feketét is.
KÉP: Vollebok
Az alumíniumlétrák korában a jó öreg falétrák már csak kint porosodnak a sufniban - egészen addig, amíg új életet adunk nekik, például az alábbi jópofa és egyszerűen megvalósítható tippekkel.
KÉP: Pinterest
Az ősz beköszöntével ideje elpakolni a nyári ruhákat. Ám mivel ezek jellemzően vékony, finom anyagból vannak, néhány tanácsot érdemes megfogadni, hogy a tavaszi előpakoláskor ugyanolyan állapotban találd őket, ahogy most elteszed.
KÉP: Pexels
Az északi féltekén az elmúlt évezredekben a kelmegyártók arra fókuszáltak, milyen anyagokkal tudnák minél melegebben tartani a vásárlóik testét. A klímaválság miatt azonban ezen a téren is szemléletváltásra van szükség: mindenkit az érdekel, hogyan és mibe öltözzünk a nyári fullasztó hőségben.
Ez a fehér póló biztos kellemes viselet a hőségben, de még nem az, amiről a cikk szól, azt lásd lejjebb. KÉP: Unsplash
Ebben jelenthet segítséget egy különleges "tükör" anyag: az ebből készült póló úgy néz ki, mint a hagyományos, ám képes a testünket akár 5 fokkal lehűteni, számol be a fejlesztésről a Science magazin.
Nyári ruházat tervezésekor a két leggyakoribb szempont: vagy legyen világos színű, amely visszaveri a látható fény tartományába tartozó napsugarakat, vagy fokozott mértékben képes elvezetni a test hőjét, ezáltal segíti a lehűlést.
A Stanford Egyetem kutatói épp ilyen kelmét terveztek: a test által kibocsátott közepes (3-8 µm) hullámhosszú infravörös sugárzást (mid-infrared radiation, MIR) átengedi, ezáltal legalább 3 Celsius-fokkal hűti a viselőjét. A kelme 45 mikrométer vékony, ez nagyjából harmada egy könnyű lenvászonnak. Épp ez a hátránya: a túl vékony anyag fokozottan sérülékeny.
Két kínai mérnök, Ma Yaoguang (Zhejiang University) és Tao Guangming (Huazhong University of Science and Technology) ezen a fonalon indult tovább: az általuk továbbfejlesztett anyag már 550 mikrométer vastag, és képes arra, hogy a test által kibocsátott MIR-t először elnyeli, majd a külvilág felé kiengedi.
A képen egy olyan póló látható, amelynek bal oldala
hagyományos pamutból, jobb oldala viszont
az új tükörkelméből készült. Jól látszik a színek alapján,
mennyivel hűvösebb hatást kelt az új kelme. KÉP: Science
Az alapanyaghoz politejsavat, mesterséges szálat és titánium-dioxid nanorészecskéket használtak fel. A politejsav biológiailag lebomló műanyag, amelyet növényekből (például gabonaszárból) állítanak elő tejsavas erjesztéssel. A titánium-dioxid nanorészecskék visszaverik az ultraibolya, a látható és a közeli infravörös sugarakat, ezáltal fokozzák a hűtő hatást. A mesterséges szál pedig összefogja a többit.
Optikai értelemben ez egy tükör, noha teljesen átlagos kelmének látszik. Tapintásra olyan, mint a pamutanyag, és a két feltaláló szerint nagyjából ahhoz fog közelíteni az ára is: legfeljebb tíz százalékkal lehet drágább, mint az átlagos módon gyártott kelmék.
HKZs
Aki vásárol egy gyapjúszövet ruhát az amerikai Woll& márkától, felkérést kap egy különleges kihívásra: legyen egyike azoknak a nőknek, akik a saját ruhájukat 100 napig hordták egyhuzamban. Több mint ezren vannak már! A ruha sikerét annak tulajdonítják, hogy egyszerű, kényelmes, természetes és stresszmentes. A Wool& ruha vonzereje egyre nő. A cég jelmondata: Élj egyszerűen, vásárolj körültekintően, tegyél jót.
Ugyanaz a ruha a hét minden napján, eltérő kiegészítőkkel. KÉP: Wool&
A Treehugger online magazin kérdezte a cég ügyfélkapcsolati menedzserét a siker titkáról. Rebecca Eby maga is éppen félidőben volt a 100 napos kihívásban vásárlóként, amikor meglátta a cég oldalán az állásajánlatot. Mivel nagyon megkedvelte a ruhát, jelentkezett is.
A cég alig hároméves múlttal rendelkezik, nagyjából két éve fut a 100 napos kihívás. Úgy kezdődött, hogy a cégalapító az egyik ingüket 30 napig viselte, nagy megelégedésére. Miután megjelentek a ruhákkal, első körben 13 nőt kértek fel arra, hogy viseljék 100 napig. Aztán a csapat tagjainak száma folyamatosan gyarapodott, "mint egy hógolyó", mondja Eby, hozzátéve, hogy a koronavírus-járvány idején vált különösen közkedveltté a ruha és a kihívás is. 2021. május közepéig 1173-an teljesítették a 100 napos viselést.
A 100 napos kihívás résztvevői közül néhány. KÉP: Wool&
Érdekes, hogy az egyszerű ruha iránti kereslet éppen a karantén idején futott fel. Oka lehet ennek az, hogy ha nem tudtuk elhagyni az otthonunkat a lezárások miatt, akkor talán nem is volt annyira igényünk különlegesebb holmikra. A kihívást pedig sokan azért vállalták, mert ezt biztonsággal teljesíthették egy olyan életszakaszban, amikor "odakint" az egész világ a feje tetejére állt, mondja Eby. Hozzájárulhatott a sikerhez az is, hogy a karantént sokan összekötötték az otthoni lomtalanítással, amit a ruhásszekrénnyel kezdtek.
Aki sokallná a 100-napos kihívást, azt Eby siet megnyugtatni, hogy a ruha minőségének köszönhetően lényegesen rövidebbnek érződik ez az idő. Nem utolsósorban a ruha minőségén is múlik: finom merin gyapjúból készül. Ez nem veszi át a testszagot, nem lesz ázottkutyaszagú, nem veszti el a formáját, és nem szúrós, nem vált ki viszketést. A merino gyapjú különlegessége, hogy kiváló hőszabályozó és nedvességelvezető tulajdonságú, azaz hidegben melegen tart, melegben hűsítő hatású. Ahogy a cég honlapján is írják: a merino gyapjú lehetőséget ad arra, hogy kevesebb holmival élhess, és több dolgot tehess meg azok közül, amiket szeretsz.
A gyapjú az ausztrál Ashmore családi farmról származik. KÉP: Wool&
Az alapruha néhány fazonban (Sierra, Willow, Rowena) és 1-4 színben, de több méretben kapható, bármilyen kiegészítővel egyedivé tehető. A ruhát a vásárlók (és versenyzők) többsége naponta legalább 8 órán át viseli. Legtöbben munkába hordják, de volt, aki túrázni indult el benne. A mosás gyakoriságáról mindenki maga dönt. Volt, aki a 100 nap alatt legfeljebb a hónaljrészt öblítette át néhányszor, mások (kisgyerekesek például) gyakrabban mosták.
A kihívásnak nem az a lényege, hogy meg kell szenvedni az eredményért. Sokkal inkább a megfelelési/öltözködési kényszer alóli felszabadulás a vezérelv: ha nem kell minden reggel "kicsinosítani" magunkat, akkor nem is csúszunk bele döntéshozatali kifáradásba (decision fatigue). Ez azt jelenti, hogy minél több döntést kell meghoznunk, annál nagyobb a kockázata, hogy tévesen mérlegeljük a szempontokat, és rossz döntéseket hozunk. Sok vállalatvezető ezért visel mindennap ugyanolyan vagy hasonló ruházatot (ld. Zuckerberg szürke pólója).
KÉP: Wool&
A Wool&-ruha igazi alapdarab lehet, megbízható eleme egy kevés számú holmiból álló, de sokféleképpen variálható "kapszula-gardrób"-nak. Ez a koncepció szembe megy a mai divatszemlélettel, amely azt sulykolja, hogy csakis az öltözködés alkalmas a személyiségünk kifejezésére. Ezzel belerántanak bennünket egy olyan pazarló felhalmozásba, amely nem felel meg a fenntarthatóság eszméjének. A környezetszennyező divatipar felelős a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 10 százalékáért, és a szennyvíz-kibocsátás 20 százalékáért. Korábbi posztjaim a Japánban terjedő extrém minimalizmusról, a Gardrób Tömeg Indexről, vagy a 15 tárggyal is boldog férfiról a linkekre kattintva olvashatók.
A 100-napos kihívás teljesítésében a Facebookos rajongói tábor is segíti azokat, akik mondjuk a 62-ik napjukon elcsámpulnának egy másik outfit irányába. A ruhák körül szerveződő közösség új ötleteket, új erőt ad a további viseléshez. Olyannyira, hogy egyesek már azt is belengették, ha elérték a 100 napot, folytatják a kihívást 365-ig.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Amikor az a kérdés, mi lehet a jövő ruházati alapanyaga, kevesek felelik rá a polietilént. Pedig világszerte ez a legnagyobb mennyiségben gyártott műanyag, és tulajdonképpen ideális forrás volna ilyen célra (is). A polietilénnek különböző fajtái vannak, az egyikből italospalack, a másikból nejlonzacskó vagy más csomagolóanyag készülhet. Könnyű és vékony, és fonallá sodorva olyan kelme szőhető belőle, amely hűvösen tartja a testünket, mert átengedi a hőt. Igen ám, de az izzadságot nem, úgyhogy ez eddig lehetetlenné tette a polietilén ruházati célú felhasználását.
A Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) kutatói viszont most egy olyan textilt állítottak elő polietilénszálból, amely selymes tapintású, könnyű, és sokkal gyorsabban képes a nedvesség elpárologtatására, mint a hagyományos műszálas kelmék, például a poliészter.
KÉP: Felice Frankel, Christine Daniloff, MIT
Módszerük lényege, hogy a por formájú polietilén nyersanyagot megolvasztva extrudálták, hogy vékony szálakat húzhassanak belőle. Az extrudálási folyamat némileg oxidálta a szál felületét, amely így már mérsékelten hidrofillé vált, azaz csökkent a víztaszító képessége, magába szívta a nedvességet.
A polietilén fonalban a szálak közötti parányi rések kapillárisként működnek, passzív módon felszívják az vízmolekulákat. Ez a képesség függ a fonal átmérőjétől, annak megfelelően szabályozható. A tesztelések során kiderült, hogy a polietilén kelme idővel kevésbé lesz vízszívó, ám ez a folyamat egyszerűen visszafordítható: elég megdörzsölni az anyagot vagy kitenni a napra, mondta Svetlana Boriskina MIT-kutató. A munkatársaival készített kutatási beszámolója a Nature Sustainability folyóiratban jelent meg.
A szakemberek ezek után kiszámolták a polietilén kelme ökológiai lábnyomát is, és kiderült, hogy a becslésekkel ellentétben a polietilén-ruházatnak a teljes életciklusa alatt kisebb volna a környezetre gyakorolt hatása, a felhasznált energia, mint a pamutból vagy nejlonból készült ruházatoknak. A polietilén anyagában színezhető, még az extrudált szállá húzás előtt, így nincs szükség a textilipar egyik leginkább környezetszennyező elemére, a festésre sem. A polietilén ruházat kevésbé koszolódik, mivel a felületén nem tapadnak meg a szennyező szemcsék. Ennek köszönhetően elég tízperces hideg mosással átöblíteni, és újra tiszta lesz.
Az új technológiával teljes körben megoldható a használt polietilén zacskók, tejfölöspoharak és más polietilén műanyagok újrahasznosítása: különösen alkalmas lenne sportruházat gyártására, de katonai felszereléshez is megfelelő, sőt, mivel a polietilén nem engedi át a röntgensugarakat, akár az űrhajósok szkafandere is készülhet belőle, ajánlják az MIT kutatói. Ráadásul ez a ruházat akárhány alkalommal újrahasznosítható.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Aki már járt használtruha-boltban, az tudja, hogy gyakran meglepően jó minőségű, kicsit sem kopottas holmikat lehet ott vásárolni. Egy 2017-es iparági kutatás szerint azért, mert a fejlett országokban (és már Kínában is) az emberek 60-70 százaléka 7-10 viselés után kidobja a holmijait. Ha így fokozódik a vásárlás, 2050-ben már 160 millió tonna lesz az éves eladott mennyiség, háromszor annyi, mint manapság. Csakhogy ennek előállításához 300 millió tonna nem-megújuló erőforrásra lesz szükség.
Az amerikai Ellen MacArthur Alapítvány idézett kutatása szerint a németek 60 százaléka beismeri, hogy több ruhája van, mint amennyit hordani szokott. De legalább 10 német közül 7 szépen elviszi a megunt ruháját a gyűjtőpontokra, amit a világ átlagnépessége bizony nem mondhat el magáról: a használt ruhák 73 százaléka nyíltszíni hulladéklerakókba vagy hulladékégető erőművekbe kerül. Ez minden évben 500 milliárd dollárnyi érték megsemmisülését jelenti. A készruházat alig 1 százalékát hasznosítják újra új ruhává, további legfeljebb 13 százalékot alacsonyabb minőségű termékként hasznosítják újra, például felhasogatva szigetelőanyag vagy matractöltelék lesz belőle.
KÉP: Goodfair
Na erre találta ki az amerikai Goodfair használtruha-árusító vállalkozás a maga ellenmódszerét. Először is nem "használt", hanem "már szeretett" (angolul preloved) ruhának nevezik a használtruhákat, ami lélektanilag magasabb szintre emeli az áru minőségégéről alkotott vélekedésünket. A webshopjukban pedig a következő módszerrel lehet rendelni: a leendő vásárló beírja, hogy milyen jellegű ruházatra van szüksége, és mekkora a mérete. Ezek után a Goodfair munkatársai saját fantáziájuk és ízlésük alapján összeállítanak neki egy válogatást (bundle), és postázzák. Ez módszer a kereskedőnél és a vásárlónál is optimalizálja a költségeket, és kétségtelenül környezetbarát, mivel a további viseléssel megmentjük ezeket a már szeretett ruhákat a hulladékká válástól.
KÉP: Goodfair
A Goodfair szerint ezek a holmik már egyszer bizonyították, hogy jó minőségűek, és ennek köszönhetően még egy jó darabig biztos viselni lehet őket. Bónusz, hogy kényelmesre be vannak törve, ami sokat számít például egy farmernél. A mostani kollekcióban van "Őszi csávóknak" való válogatás (2 flanelling, 2 nadrág, 2 póló, ld. fent), "Faölelőknek" való válogatás (2 póló, 2 flanelling, 2 széldzseki, 2 cipzáros kapucnis pulóver, ld. lent), de hogy csak pár példát nézzünk. Mindegyik válogatáshoz oda van írva, a megvásárlásukkal mekkora környezetszennyezéstől mentjük meg a világot: például a Faölelős csomaggal 21 592 liter vizet, 267 kg szén-dioxid-kibocsátást lehet megtakarítani, illetve ezek a holmik új áron 280 dollárba kerültek volna, nem pedig 65-be, mint a webshopban. Például egyetlen póló gyártásához annyi ivóvíz szükséges, amennyit 900 nap alatt iszik meg egy ember. Az oldal alján pedig folyamatosan ott ketyeg a számláló az eladások utáni összesítéssel. Így is lehet!
KÉP: Goodfair
A használtruha-vásárlás formájában történő újrahasznosítással védeni tudjuk a környezetet, a természeti forrásokat. Mert a ruhaipar nyersanyag- és energiaigénye óriási, ugyanígy a környezetszennyezése is. A kutatási beszámoló szerint a textilipar jellemzően nem-megújuló forrásokra támaszkodik, ezekből évente 98 millió tonnát használ el (például kőolajat a műszálgyártáshoz). A gyártás évente 93 milliárd köbméter ivóvizet igényel, miközben világszerte az ipari eredetű szennyvíz 20 százalékáért a divatipar felelős. 2015-ben a divatipar szén-dioxid-kibocsátása 1,2 milliárd tonna volt, ami több mint a repülés és tengeri hajózás által kibocsátott mennyiség összesen. További horrorszámokat a kutatás angol nyelvű beszámolójában lehet olvasni ide kattintva.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Egyetlen póló akár öt kontinensen is végigutazhat, mire célba ér, de akkor sem biztos, hogy hosszú életű lesz. Márpedig, ha eldobjuk vagy más módon hulladékká válik, az csak újabb bizonyítéka "a termék és a vásárló közötti elhibázott kapcsolatnak". Ezt állítja Gwen Cunningham ír designer, aki az Amszterdami Divatintézet fenntarthatósági koordinátora és az iparági körkörös gazdaság egyik szakértője.
Neked hány holmi van a szekrényedben? Kép: Pexels
Divataktivista kollégáival most arra kér mindenkit, hogy a karantént hasznosítva tartson egy olyan délutánt, amikor mindent felcímkéz a gardróbban. Ez lesz a Gardrób Tömeg Index (GTI) alapja, minden egyes darabot be kell sorolni négy kategóriába: ÚJ, TURKÁLÓS, AJÁNDÉK, SOSEM VISELT. Utána számoljuk össze a címkéket.
A tervező GTI-je szerint van 53 új ruhája, 47 turiból származó, 5 ajándékba kapott, azaz összesen 105 darab, amiből 31-et nem hord. Kép: Irish Times
Cunningham szerint a ruhatárunk 70 százaléka is lehet olyan, amit nem szeretünk, nem viselünk, érintetlenül lóg a vállfán. Az összeszámolással fény derülhet a vásárlási viselkedésünkre, illetve az Achilles-sarkunkra. Neki az összeíráskor derült ki, hogy 10 kabátja van, ami nyilvánvalóan túlzás.
A szakember szerint a koronavírus-járvány idején újra kellene gondolnunk és fogalmaznunk a ruhákhoz és a divathoz való viszonyunkat. "Eddig a kiválogatás-termelés-fogyasztás-növekedés végtelen körhintáján ültünk, amelyről erőszakkal le kellett szállnunk – mondta a The Irish Times lapnak. – Remélem, most egy új materializmus kezdődik."
Ha elkezdődik ez az új materializmus, akkor értékelni fogjuk a ruháinkat. Újraértékeljük, mi számít, mi a fontos. "Érzelmileg tartós dizájnra" van szükség, idézte Cunnigham a kifejezés szülőatyját, Jonathan Chapmant.
A márkáknak meg kell tanulniuk, mi az a körkörös tervezés: tehát hogy a termék teljes életciklusát meg kell tervezni, az előállítástól a viselésen és tisztításon át a javításig és újrahasznosításig.
"A legtöbb divat szakirányos diák csak az esztétikumról tanul, de arról nem, hogy egy termék előállítása milyen hatással van az emberekre és a bolygóra. Azért vagyunk-e, hogy több terméket állítsunk elő, vagy pedig hogy a termék révén megoldásokat találjunk a problémákra? Ez egyre hangsúlyosabb az oktatásban, de a változás sok időbe telhet. Most [a koronavírus miatti lezárások idején – A szerk.] válnak mindenki számára láthatóvá a globális ellátóláncok, és az emberek ráébredhetnek, hogy a megrendelt póló akár öt kontinensen is átutazik, mire a vásárlóhoz ér."
Sokan csak unaloműzésből vásárolnak,
és "annyira olcsó volt, hogy nem lehetett otthagyni". Kép: Pexels
Cunningham akkor ábrándult ki a divatiparból, amikor meglátta, hogy legnagyobb szeretettel megtervezett termék is 75 százalékos valószínűséggel a hulladéklerakóban végzi. Szerinte a másodkézből való (secondhand, turkálós) ruha nagyobb üzlet lesz 10 év múlva, mint a fast fashion. Feljöhetnek olyan új üzletágak, mint a globális online használtruha-kölcsönzés, amely 2017-ben még csak 1 millió dolláros forgalmat bonyolított, és 2023-ra is 1,8 millió dollárt becsülnek, de ez több mint tíz százalékos stabil növekedés.
Az ír tervező reméli, hogy visszatér a kulturális örökségre alapuló helyi divat és termelés, amely elveszett a fast fashion és a globális ruhatermelés miatt. "A megszorításoktól szárnyra kaphat a kreativitás. Ha már be vagyunk zárva az otthonunkba, és megszűnt mindennapi figyelemelterelés, óriási löketet kaphat a képzeletünk a zenétől, a saját dolgok előállításától és a meglévők újraértékelésétől."
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Az észak-amerikai ország egyes részein ilyenkor mínusz negyven fok is lehet. Még a sarkköri-kanadai humorral "banánöv"-nek nevezett Dél-Ontarióban is, ahol a januári átlaghőmérséklet 0 és mínusz 6°C között van, bármikor beüthet egy mínusz 20-30 fokos időszak, mint az alábbi torontói fotó is mutatja:
Szóval ha valaki, ők sokat tudnak arról, hogyan és mit kell viselni/csinálni ilyenkor a fázás ellen.
1. Ne öltözz túl melegen
Hacsak nem állsz órákig egy helyben. Mert ha egy kicsit is mozogsz, pláne havat lapátolsz vagy rohansz a buszhoz, a túl meleg ruházatba csak bele fogsz izzadni. És ha a mozgás után megállsz, sokkal jobban fogsz fázni a nyirkos alsóban. Fontos a réteges öltözködés, de amint beérsz egy meleg helyre, azonnal hámozz le magadról 1-2 réteget.
2. Viselj gyapjút
Igenis vedd elő a szekrény aljából azt a pulcsit és kardigánt (vagy ahogy a nagyi mondta: szvettert), amit még anyád kötött egy-egy régi karácsonyra. A kanadaiak szerint nincs a gyapjúhoz fogható a téli hideg ellen. A gyapjúzokni náluk alapfelszerelés, akárcsak a gyapjúmellény vagy kesztyűbélés.
3. Vegyél fel egyujjas kesztyűt
Ez sokkal jobb, mint az ötujjas, mert a zsákformájú kesztyűben az ujjaid melegítik egymást. A fenti ponthoz kapcsolódva kérd meg kötni tudó rokonaidat (vagy a szomszéd nénit), hogy finom gyapjú- vagy kasmírfonalból kössenek neked kesztyűt. Ha már kötnek, horgoljanak egy hosszú madzagot is, amit áthúzol a kabátujjakon, a végeit pedig a kesztyűkhöz varrod, hogy ne veszítsd el őket. A meglévő vízlepergető anyagból készült egyujjasodhoz varrhatsz kesztyűbélést gyapjúfilcből is.
4. Legyen bélelt a csizmád
Itt a leárazás, keress olyan csizmát vagy bakancsot, amelyben vagy kivehető bélés van, vagy pedig te csinálhatsz bélést öreg gyapjúzokni újrahasznosításával. A lábbeli ugyanis nemcsak kívülről lesz nedves (hó vagy eső miatt), hanem belülről is, a lábad izzadása miatt. A kanadaiak szerint rendkívül fontos, hogy este ki tudd szárítani a csizmádat, kivedd belőle a zoknibélést és a talpbélést is, hogy reggelre ne maradjanak nyirkosak. Tudományos kutatás szerint a hideg láb 10 százalékkal növeli a megfázás kockázatát.
5. Válassz megfelelő kabátot
Szintén itt a leárazás, most keress olyan télikabátot, amit egy kanadai is felvenne: legfontosabb, hogy minden végén zárható legyen, nehogy bemenjen a hideg. Tehát az alját és a derekát lehessen szűkíteni-összehúzni, az ujja bősége legyen szabályozható tépőzáras vagy gumis mandzsettával, a kapucni előtt legyen nagy gallérja is, ami szintén összegombolható, -patentolható, -cipzározható, és melegíti a nyakadat. A kapucni legyen akkora, hogy aláférjen egy sapka, és még úgy is lógjon túl a profilodon, illetve körben lehessen összehúzni egy zsinórral, hogy védje az arcodat. A tollbélés melegebb, mint a műszál, de csak vegyileg tisztítható, otthoni mosógépben nem. A kabáton legyenek jó nagy zsebek, amelyekben elfér a kezed és a kesztyűd is. A kabát anyaga legyen szélálló, és legalább a vállain vízlepergető.
6. Védd az arcodat
Aki sarkvidéki viharokhoz szokott, az nem hagyja szabadon az arcát a mínuszokban. Tekerhetsz egy vékony sálat a szád elé, vagy megkérheted kötni tudó rokonodat, hogy kössön neked egy nyakmelegítőt (lényegében egy összegombolható csövet). A nyakmelegítőt és a sálat a nagy kabátgallér tartja a helyén.
7. Tartsd melegen a fejedet
Soha ne menj sehová sapka nélkül, pláne nem vizes hajjal. Jóllehet csupán városi legenda, hogy a fejünkön veszítjük el a testhő 80 százalékát (a valóság csak 10%), de attól még a kobakot burkolni kell. Nagyon érzékeny például a hidegre a fület borító finom bőr, amelyen rövid idő alatt kialakulhat fagyási sérülés. A kanadaiak szerint, ha melegben van minden porcikád, szeretni fogod a telet, de ha bármid is fázik, kínlódni fogsz.
8. Belülről is melegítsd magad
Télen a főzelékek és száraz sültek helyett válaszd a forró leveseket főételnek. Igyál minél több meleg italt, és ha már leárazás, akkor lőjél magadnak most egy rozsdamentes acélkulacsot is, amelyben magaddal viheted a kávét, teát, forró csokit, ráadásul forró vízzel is elmosogatható (szemben a műanyag kulacsokkal), és évekig használható.