Évezredeken át bevett módszer volt a vizelettrágyázás, amely annyira egyszerű, olcsó és jótékony hatású, hogy érdemes újra felfedezni. A tudo-mányos kutatásokból úgy tűnik, a skandináv országokban máig népszerű, arrafelé lehet például szeparálós vécécsészét is kapni, amely külön gyűjti a folyékony és szilárd ürüléket. (És nem, nincs húgyszag. Itt olvashatsz egy magyar leírást a programról.)
Svéd számítás szerint egy felnőtt ember vizeletében annyi tápanyag van, amennyivel egy másik ember táplálék-szükségletének 50-100 százalékát meg lehet trágyázni. A növénytápok ásványianyag-tartalmát a N-P-K jelölés mutatja, tehát hogy az adott tápkeverék mennyi nitrogént (N), foszfort (P) és káliumot (K) tartalmaz. Nagyon leegyszerűsítve a nitrogén a növekedéshez, a foszfor a termésképzéshez, a kálium a virágzás serkentéséhez fontos.
Az emberi vizelet 95 százaléka víz, a többi pedig ásványi anyag, amelyben az N-P-K aránya 10:1:4 nagyjából. Összehasonlításul: a kereskedelemben kapható átlagos gyeptrágya N-P-K aránya 20:5:5 szokott lenni. Persze eltérések vannak márkák szerint, de a keverék jellemzően nitrogénben dús. Akárcsak a pisi.
Egy ember éves vizeletmennyisége 300-400 négyzetméter trágyázásához elég. Az éves vizeletmennyiségben a következő ásványi anyagok vannak:
3,5 kg nitrogén
0,5 kg foszfor
1 kg kálium
0,5 kg kén
40 g magnézium
100 g kalcium
A gyep márciustól szeptember közepéig 4-5 hetente igényel trágyázást, hiszen egy-egy fűnyírással sok tápanyagot veszít: 1 kg fűnyesedékben akár 30 g nitrogén, 10 g foszfor és 20 g kálium is lehet. A lombhullató fáknak június elején-közepén, illetve július közepétől augusztus közepéig van szükségük plusz tápanyagokra, az örökzöldeknek májusban, illetve augusztus folyamán. Időjárástól függően 3-4 hétbe is beletelik, amíg a szerves trágya lebomlik és a növények fel tudják venni a talajból.
A zöldségek közül a nagy nitrogéntartalmú vizelettrágya a leveleseknek tesz önmagában is jót, ilyenek a káposztafélék. A vizelet alacsony káliumtartalmát egy finn kísérletben fahamuval javították, és csodák csodája, az ezzel trágyázott paradicsom négyszeres termést hozott, és sokkal édesebb is lett. Ez a keverék a gyökérzöldségek méretét is jelentő-sen növelte, mivel a fahamunak 0:1:3 az N-P-K aránya. Ha 1 marék hamut adunk 1 vödör "kerti aranyhoz" (idéztem), akkor kiegyensúlyozott trágyát kapunk, amit persze még hígítunk. (A szén vagy a papír hamuja nem jó!)
A begyűjtött vizelet azonnal is, és később is felhasználható. Legegyszerűbb 1:5 arányban vízzel hígítva locsolókannával kijuttatni a növények földjére. Figyelem! A vizelet ne kerüljön a levelekre, virágokra, fejlődő termésre, csakis a talajra. Érdemes kézzel vagy kapával egy kicsit félrehúzni egy maréknyi földet, a mélyedésbe önteni a vizelettrágyát, majd a földdel betakarni. Fejlődő palántáknak vagy érzékeny szobanövényeknek 1:10 vagy 1:20 arányban hígítsuk a vizeletet vízzel.
Aki csepegtetős öntözőrendszerrel juttatja ki a hígított vizeletet a kertbe vagy veteményesbe, a művelet után feltétlenül öblítse át vízzel a rendszert, hogy megelőzze a kristályos húgykő (foszfor) lerakódását, s ezzel a rendszer eldugulását. Lehetőleg mindig eső előtt vagy este juttassuk ki a vizelettrágyát, hogy a csapadék vagy harmat be- és lemossa, illetve hogy a napközbeni túl gyors párolgás miatt a vizelet sótartalma ne okozzon szikesedést a talaj legfelső rétegében.
A vizeletet lehet pasztörizálni is, bár ebben az esetben csökken a nitrogéntartalma. Erre a módszerre akkor lehet szükség, ha ismeretlen egészségi állapotú személytől is érkezik "adomány". A zárt, lehetőleg fehér műanyagkannába töltött vizeletet 30 napra kitesszük a Napra, a levegő hőmérséklete legalább 20 Celsius-fok legyen. A felmelegedő vizeletben elbomlanak az esetleges kórokozó patogének. A pasztörizálni szánt vizeletet ne hígítsuk előre, mert akkor tovább tart a kórokozók lebomlása.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint is kifejezetten biztonságos módszer a vizelettrágyázás néhány alapvető szabály betartásával.
1. Lehetőleg használjuk fel frissen (aznap) a begyűjtött vizeletet.
2. A művelet közben viseljünk gumicsizmát és gumikesztyűt, utána alaposan mossunk kezet.
3. Csakis a talajt permetezzük vele, ne a növényeket.
4. Fogyasztásra szánt növények esetében a termés betakarítása előtt 3-4 héttel legyen az utolsó vizelettrágyázás.
TIPP: A talajbaktériumok aktivitása 20 Celsius-fokos talajhőmérséklettől felett hatékony, akkor nagy valószínűséggel képesek a vizeletben lévő esetleges antibiotikum-maradványok lebontására is. Aki biztosra menne, az ne használja olyan személy vizeletét, aki krónikus betegségre rendsze-resen szed valamilyen gyógyszert, illetve szteroidot vagy fogamzásgátlót.
0 
