Mindenhonnan azt halljuk, hogy azért vegyünk mosogatógépet, mert az elképesztően takarékosan mosogat el: átlag 7-10 liter vizet használ, és ha a hosszú programon futtatjuk, akkor áramot is alig fogyaszt. Számítások szerint egy mosogatógéppel évente 15-20 ezer forintot lehet megspórolni.

Jól hangzik. Elméletben. Csakhogy nem veszi figyelembe, hogy a mosógépet meg is kell venni (100-150 ezer Ft), ki kell építeni a víz- és csatornabekötést (x összeg), a gépet alkalmanként szervizelni kell, illetve megvásárolni hozzá a mosogatószert. És nem tudom, tekinthető-e víztakarékosnak, ha az ember az elmosogatott edényeket még egyszer folyó víz alatt átöblíti, mert tart a vegyszermaradványoktól. Vagy ha szárítással fejezi be a programot.

Pixabay

A Michigan Egyetem kutatói többféle kézi és gépi mosogatást teszteltek: a világon elsőként a költségek és fogyasztás kalkulálásához figyelembe vették a kézi és gépi mosogatás teljes életciklusát, azaz beleszámították, hogy a mosogatógépet le is kell gyártani, illetve néhány év után a bontóban szétszerelni és lehetőség szerint másodnyersanyagként újrahasznosítani. Továbbá nézték a kézi mosogatás vízmelegítési költségét is, illetve az ezzel eltöltött időhöz az átlagbér óradíját számolták. Mind a gépi, mind a kézi mosogatás teljes költségét  10 évre vetítették.

A kutatás szerint a pazarló kézi mosogatáshoz képest a gépi mosogatás feleannyi vizet és áramot használ, a környezetterhelésnek minősülő üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátása pedig leginkább a vízmelegítés következménye. 

Az összehasonlítások során kiderült, hogy igenis van olyan kézi mosogatásos módszer, amellyel a művelet során kevesebb ÜHG kerül a légkörbe, mint a gépivel. A következő megállapításokat tették a kutatók:

1. A legpazarlóbb, ha folyó meleg víz alatt mosogatunk, ez minden más módszernél több vizet és energiát fogyaszt.

2. Csökkenthetjük a gépi mosogatás környezetterhelését azzal, hogy nem kapcsoljuk be az előmosást (áztatást) és a szárítást, illetve, ha csak lehet, válasszuk a normál programot.

3. A kétmedencés kézi mosogatás a hagyományosnak alig harmadát jelenti ÜHG-kibocsátási szempontból, de a takarékos gépi mosogatáshoz képest is akár 18 százalékkal kevesebb ÜHG-kibocsátással jár.

Vagyis, aki szeret kézzel mosogatni, a fenti módszerrel végezve mostantól energiatakarékosan is végezheti a műveletet. Amennyiben pedig az idővel is takarékoskodna, válassza a normál gépi mosogatást.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az akkumulátorok egyre olcsóbbak, és nemsokára tényleg gazdaságos megoldást kínálhatnak a rövid távú energiatárolásra, amivel a napi szükségleteinket fedezhetjük. Vagyis ha nappal süt a Nap, akkor az akkumulátorban eltárolt energiát használjuk sötétedés után. Ez azonban nem oldja meg az éves energiaingadozásokat, például azt, hogy télen kevesebb megújuló energiára számíthatunk: a tavasztól őszig megtermelt áramot kellene elraktározni a szűkös hónapokra. 

Erre találták ki a pumpás (vagy szivattyús) víztározókat: a bőség idején feleslegesen termelődött áramot úgy hasznosítják, hogy azzal működnek az óriási vízpumpák, amelyek egy magasabb területen kialakított tározóba nyomják fel el alacsonyabb tó vízét. Amikor pedig ki kell nyerni az energiát, megnyitják a felső tározót, amelyből lezúdol a víz, keresztül egy turbinán, és máris előállítottuk a tiszta energiát. Ám ennek a rendszernek jelentős a kiépítési költsége, hiszen két víztározó is kell hozzá. Ráadásul a víz párolog, tehát az év során jelentős veszteséggel kell számolni. Számítások szerint ez a rendszer ott éri meg, ahol 50 megawattnál nagyobb az energiatárolási igény.

Itt jön a képbe a bécsi székhelyű Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (International Institute for Applied Systems Analysis, IIASA) ötlete, amely kifejezetten a 20 megawattnál kisebb hálózatok  idényjellegű energiatárolására használható: cseréljék homokra (vagy sóderre) a vizet! Az általuk hegyi gravitációs energiatárolónak (Mountain Gravity Energy Storage, MGES) nevezett rendszer ideális köztes megoldás lehetne a rövid- és hosszú távú energiatárolók között.

A rendszer egyszerű elemekből áll: egy daru csillékbe pakolja a hegy tövénél a homokot vagy sódert, és a motoros meghajtású kábellel felemelik a hegy tetején lévő tárolóba, ahol a homokot szétterítik -- már el is tároltuk az energiát. Amikor szükség van rá, akkor a hegytetőn álló daru szépen telepakolja a csilléket, amelyek elindulnak lefelé, a kábel mozgása pedig megforgatja az alsó tározónál kiépített turbinát, így fejleszti az áramot. A homokot vagy sódert felszín alatti üregekben, tárnákban is lehet tárolni, hogy ne rontsa a látképet.

Amennyiben a hegyen valamilyen vízfolyam ered, az MGES-rendszer kiegészíthető vízenergiával is. A rendszer bármilyen magasságban futó vizet képes elszállítani, ami nem lehetséges a hagyományos vízerőművek számára.

"Az MGES egyik előnye, hogy a homok olcsó és nem párolog, mint a víz. Így nem veszítünk az energiakészletből, és a homok bármennyi alkalommal újrahasználható. Ez különösen jelentőssé teszi a rendszert az aszályos, sivatagos országok számára", mondta Julian Hunt, az IIASA kutatója. Hozzátette, hogy a hagyományos vízerőművek legfeljebb 1200 méteres szintkülönbséget tudnak áthidalni a víznyomás miatt. Az MGES viszont akár 5000 méteres szintkülönbséget is áthidalhat, ezért kifejezetten alkalmas magashegységekbe, mint a Himalája, az Alpok vagy a Sziklás-hegység. Illetve hasznos lehet olyan, meredek hegyekkel tűzdelt szigetek energiatárolásához, mint Hawaii, a Zöldfoki-szigetek, Madeira, Indonézia, Fülöp-szzigetek, Karib-szigetek, Galápagos vagy a Csendes-óceán szigetei. 

Az IIASA csapata a Hawaiihoz tartozó Molokai szigetére tervezett egy energiamátrixot, amely kizárólag szél- és napenergiából, hagyományos akkumulátorokból és MGES-rendszerekből fedezi a sziget energiaigényét. Hunt hangsúlyozta, hogy az MGES nem a csúcsidőben termelődő kiugró mennyiségű áram elraktározására és napi felhasználására szolgál, hanem akkor optimális a működése, ha hónapokig átlagos mennyiségű áramot tárolnak el benne, majd hónapokig (akár 1000 napig) folyamatosan nyernék ki belőle az átlagos mennyiségű energiát. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az utóbbi évtizedekben világszerte trendet teremtett az amerikai konyhának nevezett lakberendezés, amely összenyitotta az előszobát és a konyhát az étkezővel és a nappalival. Pártolói nem győznek érvelni a világossága, szellőssége mellett, hogy milyen jó ez a háziasszonynak, aki végre nem érzi elvágva magát a családtól főzés közben, és fél szemmel az étkezőasztalnál leckét író gyerekekre is rálát. 

Stílust teremtett Joseph Eichler amerikai modernista építész
Illusztráció: Curbed

Hát kábé ennyi pozitívumot lehet elmondani a nyitott konyháról, amelynek a hátrányait hosszasabban sorolhatjuk. Amerikában az 1990-es években kérdőjelezték meg először a hasznosságát, és azóta egyre gyarapodik a nyitott konyha ellenzőinek tábora. Kisebb családoknak, nyugdíjas pároknak, egyedülállóknak már egyáltalán nem ajánlják.

Például mert a jól szigetelt új lakásokból nem viszi ki a huzat a szagokat, hanem azok szétterjednek az egész lakásban. Vagyis az amerikai konyhában folyamatosan működtetni kell a páraelszívót, ami pazarolja az energiát, abból is a drágábbat, az áramot. A főzéssel járó rendetlenség kényszeressé teszi az állandó rendcsinálást munka közben. A mai világban ráadásul egyre kevesebbszer főzünk mindennap, és gyakran csak annyira használjuk a konyhát, hogy felmelegítjük a gyorsfagyasztott ételt, összedobjunk egy szendvicset vacsorára vagy kitálaljuk a házhoz rendelt pizzát: ezekhez egy mikró és egy asztal bőven elég. 

Az amerikai konyhának nevezett térben össze van nyitva az előszoba, konyha, étkező és nappali Fotó: Dreamhomesource

Az összenyitott helyiségekből eltűnnek a falak, ezzel pedig egy csomó tárolási lehetőséget veszítünk: hova tegyük a könyvespolcot, mire függesszük fel a lapostévét vagy a családi fényképeket. Minél nagyobb a konyha, annál többet kell gyalogolni benne, pláne, ha rosszul van kitalálva a szekrények, mosogató, hűtőszekrény, spájz elhelyezése (ld. lenti ábra). Egy háromfogásos vasárnapi ebéd megfőzése után úgy érezheti magát a szakács, mintha lefutott volna egy fél maratont. De még nem pihenhet, mert ha padlófűtéses az amerikai konyha, akkor azt naponta össze kell porszívózni és felmosni. 

Christine Frederick amerikai háztartási ökonómus, 1913-ban a Taylorizmus szellemében tervezte meg a hatékony konyhát, amely a jobb oldali rajzon látható: az A ábra az ételkészítés, a B a mosogatás-elpakolás munkafolyamatát mutatja. A pincéből (Cellar) és jégszekrényből (Ice Box) elővett élelmiszereket a fazekakat, fűszereket és konyhai kiegészítőket tároló konyhaszekrény (Cabinet), a tűzhely (Stove) és asztal (Table) között mozogva készíti el. Utána átviszi az étkezőbe (Dining Room) az asztalhoz (Table). Étkezés után a piszkos evőeszközök, tányérok és edények visszakerülnek a mosogatóhoz (Drain és Sink), majd megtisztítva a tálalószekrénybe (China). Bal oldalon a nem hatékony konyhai elrendezés látható. Forrás: ResearchGate

A zajokról már nem is beszélve: a mai otthonokban eleve sokkal kevesebb kárpit van, mint régen, vagyis nem nyeli el a páraelszívó, a robotgép, a mosógép, a botmixer, a kávéfőző kerregését, zörgését, zakatolását. Az eltérő intenzitású hanghullámok ide-oda verődnek a fényes felületű konyhaszekrény, a pult, a járólap, az ablakok és a határoló falak között, kiegészülve a tévében üvöltő reklámokkal és a gyerekek zsivajával -- valóságos akusztikai rémálom!

Az amerikai konyhás elrendezés mentálisan sem szerencsés: a főzés sokak számára intim művelet, lehetőség arra, hogy kikapcsolódjanak a napi robotból. Szükség van ehhez egy elzárt térre, ahol magunk lehetünk, szabadjára engedhetjük a kreativitásunkat, és élvezzük, hogy nagyon mást csinálunk, mint napközben a számítógép előtt. Az elején említettem, hogy milyen jó főzés közben rálátni a gyerekekre: ez csak a kicsikre igaz. A kamaszok ugyanis az iskolából hazajőve bemennek a szobájukba, és lehet, hogy vacsorára sem jönnek ki onnan. Vagyis néhány év után az anyuka ott találja magát egyedül a hatalmas konyhában, ami már inkább nyomasztó, semmint vonzó a számára. De az egy személy érdekében is be kell fűteni és világítani, ami pazarlás. Az amerikai konyha tehát se nem praktikus, se nem zöld.

Tipikus konyhaberendezés az 1930-as évekből. Fotó: Henry Ford Museum

A régi időkben a konyha ugyanúgy "említhetetlen" helyiség volt, mint például a vécé, írja Kate Wagner amerikai építész a Citylab.com amerikai online építészeti folyóiratban. A módosabb házakban a konyha hátra került, az épület kert felőli oldalára, hogy közel legyen a verem, a spájz, a terménytároló melléképület, illetve hogy gyorsan ki lehessen szellőztetni a szagokat, ki lehessen dobni a hulladékot. Idegen nem léphetett a konyhába (ahogy a  hálószobákba sem), kizárólag a ház elülső szobáiba, mint a nappali vagy az étkező. 

Régen gyakoribb volt a több generációs család is, a lakóházakban többen éltek, és szükségük volt privát térre, ami növelte a biztonság és a kontroll érzetét is, különösen a gazdasági világválság, majd a 2. világháború korszakában, ami után a hidegháborús paranoia következett. A helyiségek összenyitása helyett a minél több szoba volt divatban, ez jelképezte a család vagyonát is: a hálószobák mellett volt dolgozószoba, könyvtárszoba, zeneszoba stb. A gazdagabb családokban a villanyvilágítással együtt megjelent a vezetékes víz és a csatorna, ezekkel pedig a fürdőszoba és a mosókonyha.

Amerikai konyha 1957-ből, étkezősarokkal kiegészítve.
Fotó: Maynard L. Parker, Huntington Gyűjtemény

Eleinte legfeljebb a nappali és az étkező volt összenyitva, a nagyobb helyiségben lehetett a vendégeket fogadni. Aztán a fogyasztói kultúra megváltoztatott mindent: a háziasszonytól valósággal elvárták, hogy minél többet vásároljon és dobjon ki, ez a fajta pazarlás pedig pozitív, elnéző megítélést nyert, mondván,  serkenti a gazdaságot. Ez a szemlélet egyesült a technológiai fejlesztésekkel, mint a légkondicionálás és a beépített tűzvédelmi rendszer. Ekkortól költözhetett át a konyha a ház másik oldalára, fogalmaz Wagner. Ráadásul a konyhakert helyét elfoglalta a garázs, nem lehetett már onnan belépni a házba.

Az "open floor plan", azaz nyitott térrendezés sokáig legfeljebb ajtók nélküli elrendezést jelentett, és csak az utóbbi 25 évben módosult falak nélküli elrendezésre. Csakhogy a globális felmelegedés enyhítése érdekében jócskán csökkentenünk kellene az energiafogyasztásunkat, ehhez pedig sokkal alkalmasabb a zárt konyha, figyelmeztet Wagner. A zárt konyhával ugyanis nem kell hűteni vagy fűteni olyan helyiségeket, amelyek nincsenek használatban, illetve az ajtók becsukásával kint vagy bent tarthatjuk a meleget és a hideget. 

Itt az idő, hogy visszatérjünk a régi korok zárt konyháihoz.
Fotó: Ismeretlen szerző, 1940-46,
Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtár Archívum

A szakértő szerint a legjobb a zárt konyhában, hogy a többi szobában lévő családtagnak is ad valamit: csendet, tiszta levegőt és privát teret. Az embereknek ősidőktől fogva igénye, hogy olykor elvonulhassanak egy nyugodt zugba, de azért ne szigeteljék el magukat teljesen. "Néha az igazi szabadság abban nyilvánul meg, hogy felhúzunk egy-egy falat", foglalja össze Kate Wagner amerikai építészkritikus.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Tegnap zárult a kampány: százezer hongkongi dollárt kértek, de közel másfél milliót kaptak az egyik közösségi adománygyűjtő oldalon az Omisonic fejlesztői, hogy szeptemberig piacra dobhassák a világ első vezeték nélküli ultrahangos mosóeszközét. Nem csoda, hogy ilyen nagy az érdeklődés a készülék iránt: emelje fel a kezét, aki tudja, hogyan lehet egyszerűen megtisztítani egy fürt szőlőt vagy egy átizzadt futócipőt...

Hiver't-Klokner Zsuzsanna 

Egy sor olyan holmink van, amit egyetlen használat után még simán fel lehet venni még egyszer. Ilyenek a pulóverek és nadrágok/szoknyák, de akár egy pár órát viselt ing is. (Nyilván a fehérnemű nem ez a kategória.) Komoly filozófiai kérdés, hogy félig tisztának, vagy félig piszkosnak véljük az ilyen cuccokat: nyilván a kedvenc pólónk az előbbibe fog tartozni, nem kérdés.

A legtöbb lakás vagy szoba viszont az ilyen cuccok miatt látszik csatatérnek: ezeket az egyszer viselt ruhaneműket már nem szívesen tennénk vissza a szekrénybe a tiszta ruhák közé, viszont a szennyestartóba sem, mert oda meg a tényleg piszkos holmik mennek, amik esetleg összekoszolnák az egyszer viselteket. Sajnos a legtöbb nagyvárosi lakásba képtelenség még egy olyan gardróbszekrényt beszuszakolni, amelyben feltűnés nélkül lehetne tárolni az ilyen félig tiszta ruhákat a következő alkalomig. Vagyis marad egy szék, "a" szék, amelyen szépen elkezdenek halmozódni ezek a holmik.

Pexels

Sokan nem totojáznak, a rendetlenség elkerülése érdekében inkább az egyszer viselt ruhákat is azonnal bedobják a szennyesbe, és ki is mossák, amikor szín vagy anyag szerint rájuk kerül a sor. Ez azonban óriási pazarlás a vízzel, az árammal, a mosószerrel és nem utolsó sorban a ruhaneművel is, ami így rövid idő alatt elhasználódik, megy adománynak vagy rosszabb esetben a kukába. Ne feledd, a nemzetközi ruházati cégek zömmel a fejlődő országokban varratják a ruháikat, és több ilyen céget megvádoltak már azzal, hogy kizsákmányolják a dolgozóikat, illetve némelyik illegális gyerekmunkásokat is dolgoztat. 

Szóval mit csinálj az egyszer viselt ruhaneműkkel? Hát vedd fel őket legalább még egyszer, ehhez ajánlok pár zöld ötletet:

1. Anyukám tuti módszere a kád fölé szerelt fregoli: miközben te alul tusolsz vagy fürdesz, a felfelé szálló gőz szépen áttisztítja a fejed fölé kiakasztott ruhákat. Olyan lesz, mintha frissen mostad volna! Ugyanígy használhatsz egy zuhanyfüggönytartó rudat is, csak legyen stabilan felfúrva.

2. Nagy haszon az olyan mosógép is, amelynek vagy gőzölős funkciója. Ez egy kis víz gyors felforrósításával gőzt képez, amiben pár perc alatt átforgatja a dobban lévő ruhákat. Ha most állsz mosógép vásárlás előtt, érdemes ilyen gőzölős mosógépet választani, lehetőleg olyat, ami műszálas ruhaneműket is tud gőzölni. Ebben a párnákat és takarókat is frissre lehet gőzölni, nem beszélve az eső után kutyaszagúvá vált dzsekiről.

3. A láthatóan nem szennyezett, legfeljebb kicsit emberszagú cuccot úgy is felfrissítheted, hogy mosás helyett felakasztod egy vállfára, és egy gőzölős vasalóval átgőzölöd a hónalját, elejét, ujját. 

Flickr

3. A dupla szennyestartó is jó lehet: az egyik zsákba kerülnek a mosásra érett cuccok, a másikba a próbaidősek. Ha jól szellőző vászonból van a szennyeszsák, akkor nem fenyeget annak veszélye, hogy a félig tiszták átveszik a piszkosak szagát.

4. Az egyszer használt ruhák tárolásához ideálisak a hálószoba kihasználatlan felületei, mint például az ajtó hátulja. Az ajtó tetejére akasztható fogason sok ruha elfér, ezért használatkor mindig az alul lévőket vedd fel, amik már régóta ott lógnak.

Möbelix

Ebből a neten rendelhetsz ilyet is:

Amazon

5. Jó szolgálatot tehet egy klasszikus szobainas is.

Ikea

6. Valahol megvan még az a fagolyókból fűzött autósülés-betét? Nosza, fűzd fel a golyókat jó erős spárgára vagy műanyag szárítókötélre, és csomózd fel pár mennyezetbe fúrt szemescsavarra. A golyók megtartják a vállfák kampóját, nem csúsznak össze a fellógatott ruhák. 

Côté Maison

7. Az ajtó mögötti üres sarkokban elfér egy előszobai kalaptartó.

Silent Design

8. Egy guruló ruhaállvány jól átláthatóvá teszi a káoszt, csak az a baj vele, hogy túl sok cucc ráfér, vagyis előbb-utóbb több ruhád fog lógni a sínen, mint a szekrényben...

Jysk

9. Kamaszlány szülinapjára tökéletes ajándék egy ilyen egyszerűen összeállítható ruhaállvány.

Côté Maison

10. Legtöbben egy székre dobjuk le az egyszer használt cuccokat, nagyot ment a neten a jó drágán megrendelhető The Sacrificial Chair nevű székváz-ruhatartó,

amit magunk is megalkothatunk egy rápattintós ülőkéjű olcsó fém szék vázából. (AZ ülőlapot felhasználhatjuk gyerekhintához.)

De készen kapható fürdőszobai törülközőszárító is lehet:

Ikea

11. Barkácsmesterek számos ötlettel feldobhatják a család közérzetét.

Instructables

Flemarie

12. Az internet bővelkedik további design ötletekben:

Ilyen a pp250 szobainas, amelyet Hans J Wegner dán formatervező tervezett IX. Frederik királynak 1953-ban:

Vagy Simon Alexander Cook új-zélandi halszálkája:

Vagy ez a minimalista váz:

Lehet hengeres is:

Diogo Frias portugál designer kísérletezett helytakarékos, falról lenyitható szobainassal, amelyet Andynek nevezett el:

Falról lenyitható lehet pár összehajtható konyhai szék is:

Még egy szép barkácsmegoldás:

Csak párszor meg kell hajlítani egy betonvasat, nem igaz? :P

És végül személyes kedvencem, amely innen nézve kutya, onnan nézve tehén vagy akár póniló is lehet:

Nemrég jelent meg egy kisfilm a hollandiai Afsluitdijk-gát zsiliprendszerének kivilágításáról, amelynek az a lényege, hogy csak akkor villan fel, ha egy áthaladó autó reflektora megvilágítja. Igen, speciális prizmás fényvisszaverő csíkokból áll. Értelme pedig kettős: a fényszennyezés mérséklése és az energiatakarékosság.

Egy városi épülettel kapcsolatban másképp gondolkodunk, azt folyamatosan látni és láttatni szeretnénk. De egy természeti környezetben épített objektumnak nem kell állandóan fényárban úsznia: az megzavarja például a vonuló madarak és jelen esetben a tengeri állatok életét, akár a pusztulásukat is okozhatja. Ráadásul az energiaigénye is óriási, hacsak nem megújuló energiaforrás táplálja. 

Az Afsluitdijk (ejtsd: afszlaötdejk, „zárógát”) 1927 és 1933 között épült 32 kilométer hosszan és 90 méter szélességben, a tengerszint felett 7,25 méterrel. A gát választja el a Zuiderzeet („déli tenger”), Hollandia egykori beltengerét (a mai IJssel-tavat) az Északi-tengertől.

Waterbriefingglobal

A gáton 60 zsilipkapu áll, amelyek felújítása erősen esedékes volt, ám a holland nemzeti útalapkezelő célja, hogy a létesítmény energiasemleges legyen, azaz messzemenően vegye figyelembe a természetes környezet igényeit, és törekedjen a minimális energiafelhasználásra, illetve azt kizárólagosan a környezetéből szerezze megújuló forrásból. Ekkor jött a képbe Daan Roosegaarde holland művész: az ő Studio Roosegaarde nevű innovációs csapata urbánus környezetbe tervez olyan projekteket, amelyekben egybeolvad a művészet és a technika.

Roosegaarde terve a Gates of Light (Fénykapuk) nevet kapta. Azt találta ki, hogy prizmacsíkokat rögzít a zsilipkapukra, amelyek csak akkor bocsátanak szórt fényt a környezetbe, ha megvilágítja őket egy autó. Ez inkább csak jelzésszerű fény, többre áthaladás közben nincs is szükség. A projektről készült angol-holland nyelvű hosszabb film megtekinthető alább. 

Természetesen biztonsági okból felszereltek hagyományos lámpákat is a zsilipekre. Ezek energiaellátását a zsilipekbe szerelt árapály-erőmű szolgáltatja, illetve a Blue Energy pilot projekt keretében azt vizsgálják, mennyi energia állítható elő a gát egyik oldalát mosó sós víz és a másik oldalon hullámzó édesvíz sókoncentrációs különbségéből. Egy 6,5 MW-os naperőmű építése is szóba került.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

A mai igények szerint minél több üvegfelületet terveznek a lakások és irodák építésekor. Csakhogy még a többrétegű thermoüveg sem véd meg az épület túlmelegedésétől nyáron (illetve gyors lehűléséhez télen), pláne légkondi nélkül. A napsugárzás 47 százaléka infravörös tartományba tartozik, azaz hősugárzás, vagyis leghatékonyabban úgy tudjuk csökkenteni a felmelegítő hatását, ha még azelőtt megállítjuk ezeket a sugarakat, hogy elérnék az üvegfelületet. 

Már egy nagyobb fa is 4,7 százalékkal csökkenti egy épület klimatizálási igényeit, míg külső árnyékolással ez akár elérheti a 62 százalékot, és a légkondi energiafelhasználásából fakadó szén-dioxid-kibocsátást is 20 százalékkal csökkenti. A belső terek félhomálya legtöbbször nem okoz gondot: ahol mindenki számítógépen dolgozik, ott még jól is jöhet.  

Az árnyékolástechnika már régen többet jelent, mint nagyanyáink zsalugátere és rolója. Modern változata egyre gyakrabban dinamikus is: számítógép vezérli a sötétítés mértékét, amely a pillanatnyi időjárásnak és a Nap járásának megfelelően változik.

ArchDaily

Jó példája látható ennek Abu Dhabiban, ahol nyáron akár 48 Celsius-fok is lehet, és az épületeket muszáj védeni a könyörtelenül tűző sivatagi napsütéstől.

Az Al Bahr ikertornyokat 1049 darab hatszögletű panel fedi, amelyek virágként nyílnak ki az árnyékoláshoz, majd naplemente után összecsukódnak. Ennek eredménye kívül látható: folyamatosan változik a homlokzat mintája -- belülről pedig érezhető: sokkal hűvösebb van, mint pusztán légkondival.

Az Al Bahr Towers ikertornyok árnyékoló burkolatát a pálmafák törzse és az ősi keleti árnyékoló, a masrabija ihlette. Eredetileg ez fából készült árnyékoló panel, amelynek iszlám geometrikus mintázat szerint vágott nyílásai csak szórt fényt engednek az épületbe.

Behance

Szintén Abu Dhabiban áll a Hyatt Capital Gate hotel. A küllönleges épületre felkúszó acélháló a napsugarak 30 százalékát megállítja.

Misfitsarchitecture

Ausztrália legzöldebb épülete a Melbourne-i Önkormányzaté (CH2), amely 2006-os átadásakor megkapta a hatcsillagos, legmagasabb fokú energiatakarékossági minősítést. Ezen fa árnyékolók vannak.

Inhabitat

A kinetikus árnyékolók egyik szép példája Ausztriában látható, a Kiefer Technic cég bemutatótermét az Ernst Gieselbrecht & Partners tervezte.

A működését bemutató videó nagyon szuper!

Az isztambuli Suryapi vállalat épületét a Tago építésziroda tervezte. Az épület egy domb tetején áll, tehát rendkívül erős napsugárzás éri, ezért a déli és a nyugati oldalát fa árnyékolók borítják.

Tagomimarlik

A párizsi Necker gyermekkórház korábban jellegtelen téglaépület volt, 

KUMC

de a 2018-ban befejeződött felújítás során kívülről különleges árnyékoló szalagokat (is) kapott Philippe Gazeau építész jóvoltából.

Aeccafe

Cardiffban egy parkolóházat árnyékolt vízszintes szalagokkal a Scott Brownrigg építészstúdió.

IAAC

Hasonló ehhez a chicagói Aqua Tower, amelyet a Studio Gang tervezett.

Ecofriend

Parametrikus építészetnek nevezik az algoritmikus gondolkodás térbeli, építészeti megjelenítését, amelyben az elemek közötti összefüggések komplex geometriai struktúrákhoz, "paraméterek kapcsolati hálójához" vezetnek. Ezt az árnyékolót 3D-nyomtatással is el lehet készíteni.

Ha már korábban a masrabiját említettem, annak 21. századi utófantáziái is lenyűgözőek: San Franciscóban a Watson Élményközpont válaszfalához az IBM szuperszámítógépe a mobiltelefonok havi adattömegét alakította áttört mintázattá.

Archdaily

És lássunk még egy szép példát a modern masrabijára: a spanyolországi Cordobában a város mór öröksége előtt tiszteleg a Bíróság épülete, amely a holland Mecanoo stúdió terve.

MEA

Indiában a Punjab Kesari HQ homlokzata érdekes fúziója a hagyományos és a modern építészeti elveknek.

CtoC

A globális felmelegedésnek jobban ellenálló épületeken tehát másfajta homlokzatokat fogunk látni, mindinkább háttérbe szorul a csillogó üveg -- de ez nemcsak nekünk lesz jobb, hanem például a városi madaraknak is, amelyek tömegesen pusztulnak amiatt, mert nekirepülnek az óriási kiterjedésű, tükröződő üvegfalaknak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

A téli sötétség miatt jó sokat világítottunk az elmúlt hónapokban, ami meglátszik a villanyszámlánkon. Elhatároztuk, hogy ahol és amint lehet, LED-re cseréljük a meglévő izzóarzenálunkat, amely hagyományos (volfrám izzószálas), illetve halogén körtékből és kompakt fénycsövekből áll. Arra is gondoltunk, hogy ha megint olyan rekkenő nyár lesz, mint tavaly, már előre csökkentsük a lakásban a hőforrások számát, hiszen egy 60 vagy 100 wattos hagyományos izzó teljesítményének 95-98 százaléka hővé alakul. A megfelelő új LED-es fényforrások kiválasztásakor azonban sokkal több szempontot kell figyelembe venni, mint pusztán az árat. A legfontosabbak között van a lumen, ami a kibocsátott fény mennyiségét jelöli, a fényáram mértékegysége. 

FÉNYÁRAM (LUMEN)

Ami az átváltást illeti, az izzószál 1 Wattból 12,5-17,5 lument állít elő, a halogén 1 Wattból 16-24 lument, a kompakt fénycső 1 Wattból 45-75 lument, míg a LED 1 Wattból 80-100 lument.

FÉNYSZÜKSÉGLET

Előszobába ajánlott 500-600 lument tenni, hogy kora reggel félálomban is meg tudd különböztetni a fekete és sötétbarna cipőket. Ugyanígy a fürdőszobatükör fölé is kell a 600 lumen borotválkozáshoz, sminkeléshez (Utóbbihoz legalább 80-as CRI, lásd lejjebb). A fürdőszoba mennyezeti lámpája legyen minimum 1000-1200 lumen fényerejű, hogy jól láss takarításkor. A konyha mennyezeti lámpába is kell az 1000 lumen (nagy konyhába 1500 is), a konyhapult 600-800 lumenes megvilágítása állhat több 200 vagy 400 lumenes LED-pogácsából (GX53 foglalat) vagy fényfüzérből. Mosogatáshoz minimum 600 lumen kell, akárcsak az íróasztal megvilágításához. A nappali mennyezeti lámpájába kerülhet fényerőszabályzós (lásd lejjebb) LED-körte, amit 400 és 1800 lumen között változtathatsz (típustól függően). Ha a régi csillárban cserélnéd a körtéket, minimum 400-asokban gondolkodj. Egy szokványos állólámpába érdemes 400-600 lumenes körtét tenni, a hálószobában az ágy melletti kislámpába is elkel a 400 lumen. A hangulatvilágítást szolgáltató lámpákba mehetnek a 200 lumenes körték. 

TIPP: Mielőtt megvásárolnál egy szerinted szép fényes LED-fényforrást valamelyik lakberendezési vagy barkácsáruházban, nézz fel az álmennyezetre: ha tele van neon fénycsövekkel és spotlámpákkal, nehéz lesz megállapítanod, hogy a kiszemelt fényforrás odahaza egymagában mennyire fog világítani. Épp ezért mindenképpen kérdezz rá a termékcsere lehetőségére az eladónál!

SUGÁRZÁSI SZÖG

Kaphatók olyan retró design, úgynevezett filament LED-körték, amelyek úgy néznek ki, mintha volfrám-szál lenne bennük, ezek képesek átlag 300 fokos sugárzási szögre, azaz a teret körös-körül és alul-felül bevilágítják. A kukoricacsőre hasonlító LED-fényforrások sugárzási szöge 180 fokos. A csak előrefelé világító spotlámpáknak 120 fokos, míg a körte formájú LED-fényforrásoknak gyártónként és körteformánként változó, 110-260 fokos a sugárzási szöge.

KLUS Design

Az E14-es foglalatú gyertyaalakúaké átlag 200 fok, a GX-foglalatos reflektorpogácsáké 36 fok. Érdemes ezért például a könyvesszekrény tetejére egy felfelé világító, rejtett LED-füzért tenni, hogy közelíts ahhoz a térélményhez, amit a hagyományos, zömmel 300 fokban sugárzó izzóknál megszoktál. 

CR-INDEX

Ez azt mutatja meg, hogy az adott LED-fényforrás megvilágításában mennyire élethűen látod a tárgyakat.

VILLANYLAP

Szakemberek azt tanácsolják, hogy hétköznapi tevékenységhez elegendő a 80-as CRI, de abba a lámpába, amelyet a konyhai munkapult (húsok!!!) vagy a hobbitevékenység (barkácsolás, rajzolás, kézimunka) felett használsz, legyen 90-es CRI-jű fényforrás. Lakótérbe semmi esetre se vegyél 70 alatti CRI-jű fényforrást, legfeljebb garázsba, pincébe.

SZÍNHŐMÉRSÉKLET

Ezt a gyártók Kelvinben adják meg, minél alacsonyabb a szám, annál inkább vörösbe hajló, "melegebb" a LED-es fényforrás fénye. (A meleget azért tettem idézőjelbe, mert a LED nem melegít, hiszen nincs benne izzószál.) A gyártók melegfehérnek nevezik a 2700 Kelvines fényforrásokat, míg 3000 Kelvintől felfelé már hidegfehér a fény színe. Az extra melegfehér termékek 2000-2200 Kelvint tudnak.

HOMETRONICS

Lehet kapni olyan LED-körtéket és spotokat, amelyek színhőmérséklete egyedileg állítható egy infravörös távirányító segítségével, ezek drágább termékek.

FÉNYERŐSZABÁLYOZÁS

Nem mindegyik LED-fényforrás fényerejét lehet szabályozni, és akkor is ügyelni kell arra, hogy egy hagyományos, 100 wattos izzóhoz készült fényerőszabályzó kapcsoló esetleg nem érzékeli a sokkal kisebb feszültségen dolgozó LED-fényforrást. "A fali szabályzók nagy része még izzólámpához, halogén lámpához készült és egy minimum teljesítmény (megszólalási küszöb) alatt nem működik. Ez a teljesítményhatár 20-40 W körül van, pont a jelenleg kapható retrofit LED-ek egységteljesítménye felett. Egy hatágú csillárban már ezek a teljesítmények összeadódnak, nagyobb az esély a sikerre. (...) A tapasztalat azt mutatja, hogy leginkább RC jelű fali szabályzókkal működnek a retrofit LED-ek, de akadnak renitens típusok. Sajnos, erre sem szabvány, sem iparági megegyezés nincs, mondhatni, hogy ezen a téren teljes a káosz", olvasható a Villanyszerelők Lapjának korábbi cikkében. Tehát vagy olyan LED-es fényforrást vegyél, amihez van távirányító, vagy villanyszerelővel cseréltesd le a meglévő fényerőszabályzót megfelelőre. Az ilyen szempontok miatt is érdemes szaküzletben megvásárolni a LED-es fényforrásokat.

FOGLALAT
A LED-körték becsavarhatók a hagyományos E27-es és E14-es foglalatokba. A LED-pogácsákhoz (GX53 sorozat) villanyszerelési szaküzletben menetes foglalatot kell venni (és felszerelni), ennek ára 700-1000 Ft, de a kettő együtt még így is gazdaságos opció lehet, például fürdőszobatükör fölé.

IKEA

A LED-spotlámpák többsége GU10-es foglalatot igényel. A LED-fényfüzérekhez lehet kapni C alakú rögzítőket. 

ÁR / JÓTÁLLÁS / PÉNZVISSZAFIZETÉSI GARANCIA

Azoknál a gyártóknál/forgalmazóknál, amelyek 1 vagy 2 év jótállást vállalnak (például az Ikea, barkácsáruházak saját márkás termékei), mostanában 1 lumen ára nagyjából 1 Ft-tól indul. Azoknál, amelyek akár 3-8 éves önkéntes jótállást vállalnak (például Osram, Philips), ott drágább lehet. A gyártók éves szinten 5000 órás használatot tételeznek fel. Az eladót feltétlenül meg kell kérdezni a visszavásárlási garanciáról, mert egyesek 6 hónapot, míg mások 1 évet adnak, amely idő alatt gond nélkül visszaveszik a legfeljebb kicsomagolt és egyszer kipróbált, de hosszú távon nem használt terméket. (A használattól apránként fokozatosan csökken a fényerő, így érthető ez a kitétel.) Akárhol is veszed a LED-es fényforrásokat, az esetleges csere miatt érdemes külön számlára blokkoltatni őket, és megőrizni a számlákat.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

A táblázat grafikai koncepciójáért köszönet a Glendaleca.gov oldalnak.

Ez is érdekelhet:

Bio tojásfestés konyhai hulladékkal

A karácsonyt azért is szeretjük, mert ilyenkor az otthonunk meghitt fényben ragyog az ünnepi dekorációnak köszönhetően. Most döbbenünk rá, mennyire fontos a gondosan kialakított világítás a különböző helyiségekben. Nem kétséges, hogy a funkcionálisan tervezett fény javítja az életminőségünket, és nemcsak a téli hónapokban. A két ünnep közötti időszakban érdemes egy délutánt rászánni arra, hogy végiggondoljuk, hogyan emeljük magasabb színvonalra a lakókörnyezetünket a fényforrások segítségével. Az áramszámla miatt sem kell aggódnunk, hiszen a LED-fényforrások energiatakarékosak. S mivel nem bocsátanak ki hősugarakat, teljesen újszerű módon is felhasználhatjuk őket, mint azt a következő képek is illusztrálják. Menjünk végig a képzeletbeli lakáson!

ELŐSZOBA

Halvány színek, jól elhelyezett fények, látványos hatás.

FORRÁS

Egy sötét és rideg hallt ilyen egyszerűen át lehet alakítani.

FORRÁS

Mintha a levegőn lépkednénk az üveg lépcsőfokokon, ráadásul változtatható a megvilágításuk színe.

FORRÁS

NAPPALI

Minimál nappaliban minimál fénydesign: ülőgarnitúra alatti magenta színű sugárzással.

FORRÁS

Saját kezűleg sem ördöngösség elkészíteni a 4 panelből álló tévékonzolt, amely hangulatvilágításként is szolgál az esti tévézéshez. Mint korábbi cikkünkben írtuk, nem zavarja meg az éjszakai pihenésünket, ha a monitorokból áradó kék fényt ellenpontozzuk egy kis meleg árnyalattal.

FORRÁS

Csak néhány lámpát feldobott a falra ennek a szobának a tervezője, de az eredmény valóságos műalkotás.

FORRÁS

Hangulatunktól függően világít kéken, zölden vagy vörösen a kanapé oldalát díszítő virágmintás panel.

FORRÁS

Ki mondta, hogy a függönybe nem kerülhet pár LED-fényforrás?

FORRÁS

Mint ahogy a tapétába is (érdemes a forrásra kattintani további ötletekért)...

FORRÁS

Az asztallap is világíthat (A tervező, Ingo Maurer német designer világító tapétáit is érdemes megnézni ezen a linken).

FORRÁS

KONYHA

A konyhabútor színe az álmennyezet vörös fényében köszön vissza.

FORRÁS

Egy kis kék tiszta hatást ad a konyhában. A munkapult fölé feltétlenül meleg fehér LED-világítás kell, hogy gusztusosnak látszódjanak az ételek főzés közben is.

FORRÁS

Szintén a kékkel játszott ennek a konyhának a tervezője. A hideg színhez meleg barna fafelületet, padlóburkolatot és festést választott.

FORRÁS

Ezen a lépcsőzetesen bővülő konyhapulton jut hely néhány növénynek is.

FORRÁS

A LED-szalagot a konyhabútorba is integrálni lehet.

FORRÁS

FÜRDŐSZOBA

Akár borotválkozáshoz, akár sminkeléshez, jól jön a megfelelő világítás.

FORRÁS

Ebben a fürdőszobában többféle módon integrálták a LED-világítást az elemekbe.

FORRÁS

Aki viszont hangulatra vágyik a fürdőben, választhat lágyabb fényeket és formákat is.

FORRÁS

A járólap fugázásába rejtett LED-fényforrások nagyon jól néznek ki, csak el ne romoljanak...

FORRÁS

Többféle fényforrás kombinálásával (meg egy ilyen üvegkáddal) a fürdőszoba lenyűgöző lesz.

FORRÁS

A kád épített és burkolt pereme alá rejtett fényfüzértől nagyon csábító az összkép. 

FORRÁS 

HÁLÓSZOBA

A hajnali derengést idéző világoskék fény segít abban, hogy reggel könnyebben felébredjünk.

FORRÁS

A gardróbot és az ágyat elválasztja a hangsúlyos LED-füzér.

FORRÁS

TERASZ

A világító ülőgarnitúra szokatlan látványelem, minden kerti parti fókuszpontja lesz.

FORRÁS

Olyan korban élünk, hogy a fejlett világ országaiban már több a mobiltelefonok száma a lakosokénál. A rengeteg készülék folyamatos töltése egyre komolyabb energiatényezővé válik, a sok kicsi sokra megy alapján. De mi van akkor, ha magunk is hozzájárulunk a telefon gyakori lemerüléséhez, még ha nem is ez a szándékunk?

A telefonok energiaigényét világszerte vizsgálják laboratóriumokban, ám a tesztelések során a készülék "pucér", hiszen objektív méréseket csak így lehet elvégezni. Miután azonban a fogyasztó megvásárolja a drága telefont, a megóvása érdekében előbb-utóbb vesz hozzá egy védőtokot is – anélkül, hogy tudna bármit is annak műszaki paramétereiről. 

Ron Bennetts / Flickr

Kíváncsiságból bementem az egyik telefontokos üzletbe, és megkérdeztem, mennyi az egyes tokok BER- és SAR-értéke. Nem gonoszságból csináltam, hanem tényleg érdekelt, hogy szerepel-e rajtuk bármilyen besorolás. Sejthető, mi volt a válasz: öööööö. Semmi baj, nem várom el egy eladótól, hogy képben legyen az elektromágneses sugárzás árnyékolásával. A telefontok-gyártóktól viszont igazán elvárható volna.

Fogalmunk sincs arról, hogy a jellemzően kínai műanyag tokok mennyire árnyékolják le a telefont. Gyanakodni kell viszont erre, ha minimális használat mellett is állandóan lemerül a készülék. Ennek oka az, hogy az antenna közelterében (near field) lévő bármely tárgy, így a telefontok vagy az emberi kéz is befolyásolja az antenna hatásfokát és leadott teljesítményét. (Szakértők szerint nem is ajánlott úgy fogni a készüléket, hogy tenyerünk beterítse a hátlapot.)

A telefon és a bázisállomás összeköttetésben van egymással az állandó kapcsolat fenntartásához, és mindkét oldalon szükséges a vett jel megfelelő szintű bithibaarányának (BER) elérése. A digitális kommunikációban a bithiba vagy hibás bit jelenti azokat a biteket, amelyek megváltoztak az eredeti állapotukhoz képest az átviteli csatornán előforduló zaj, interferencia, szinkronizációs zavar vagy torzítás miatt. A BER a jel erősítésével javítható.

Ha az adót, azaz a  telefon antennáját leárnyékoljuk egy tokkal, akkor nagyobb teljesítmény kisugárzására sarkalljuk a vételi oldalon (a bázisállomáson) megkövetelt BER-érték elérése érdekében. Az "erőlködés" azonban egyrészt telefonálás közben növeli a SAR-értéket (Specific Absorption Rate, fajlagos energiaelnyelési érték a testszövetekben) akár 20-70 százalékkal egy 2012-es amerikai vizsgálat szerint. Másrészt pedig csökkenti a telefon akkumulátorának üzemidejét, élettartamát. Hogy mennyivel, azt nem lehet tudni, tekintve, hogy a telefontokokat nem vizsgálják a laboratóriumok. 

Visszatérve a kiinduló gondolathoz: érthető, hogy mindenki a legjobbat szeretné magának és a készülékének is a védőtokkal, de lehet, hogy épp emiatt kell naponta tölteni a telefont. Egy 3-5 fős háztartás költség-vetésében ez már komoly kiadást jelenthet éves szinten.

(A technikai tanácsért köszönet B.K-nak.)