28
aug/2019

Több ételt elpazarolunk túlevéssel, mint amennyit a kukába dobunk

Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Már ez is horrorisztikus mennyiség, de a túlevés miatti ételpazarlás ennek több mint százszorosa, nagyjából 140,7 milliárd tonna. Ezt az úgynevezett metabolikus ételpazarlást olasz kutatók számolták ki, tanulmányuk a Frontiers in Nutrition szakfolyóiratban jelent meg. 

ételpazarlás CO2-lábnyom mezőgazdaság ENSZ élelmiszerpazarlás

Pixabay

A túlevés által okozott környezeti teher három szegmensből áll: föld-, víz- és szén-dioxid-lábnyom. A Teramo Egyetem környezettudósai először megállapították, mennyi az egyes országok "túlsúlya" az átlagnépesség testtömeg-indexe (BMI) és magassága alapján, és ezt összevetették az adott országban legnagyobb arányban rendelkezésre álló élelmiszerek energiatartalmával. Méghozzá úgy kalkuláltak, hogy az egészséges testsúly felső határát jelző 21,7-es érték felett minden elfogyasztott kalória gyakorlatileg felesleges, és csak túlsúlyt okoz. 

Az említett 140,7 milliárd tonna a világ népességének jelenlegi túlsúlya visszaszámolva az elfogyasztott ételekre: ha ennyit nem ettek volna meg, nem lennének túlsúlyosak. Vagyis ennek a 140,7 milliárd tonna élelmiszernek a megtermelését meg lehetett volna takarítani, az előállításához szükséges szántóföldet, legelőt, ivóvizet, üzemanyagot stb. másra lehetett volna fordítani.

Nyilván ez így túlzás, hiszen bármely embernél a 21,7-es BMI érték feletti érték bőven lehet izomtömeg is, míg az olasz kutatók minden pluszsúlyt hájnak tekintettek. Azt sem vették figyelembe, hogy a túlsúly változhat idővel, illetve a fokozott testmozgásnak köszönhetően is mérséklődhet. Ettől függetlenül a 140 milliárd jelen pillanatban a lehető legközelebb áll a valószínűhöz. És irdatlan mennyiség.

ételpazarlás CO2-lábnyom mezőgazdaság ENSZ élelmiszerpazarlás

Pexels

A tanulmányt böngészve kiviláglik, mekkora eltérések vannak az egyes kontinensek között. A túlevés miatti ételpazarlást Európa vezeti, 39,2 milliárd tonnával. Ha a három szegmenst vesszük figyelembe (föld-, víz- és  CO-lábnyom), akkor Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) 14-szer többet fogyaszt, mint a szubszaharai Afrika.

Az olasz kutatók szerint Európában, valamint Észak-Amerikában és Óceániában a tejtermékek, tej és tojás előállítása rója a legnagyobb terhet a környezetre (a túlsúlynak számított lábnyom 30,2 százaléka felel meg ennek), utána a hús, az alkoholos italok és a cereáliák következnek, míg például az iparosodott Ázsiában a cereáliák és a keményítőtartalmú gyökérzöldségek megtermelése.

Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) vízlábnyoma hasonló, de közel kétszerese Latin-Amerikáénak, és tízszerese a szubszaharai Afrikáénak. Az üvegházhatású gázok lábnyoma is tízszeres ezekre a régiókra, míg a földhasználat lábnyoma 15-szörös.

ételpazarlás CO2-lábnyom mezőgazdaság ENSZ élelmiszerpazarlás

Pexels

Egyébként az ENSZ becslése szerint a gazdag országok évente közel annyi, 230 millió tonna élelmiszert dobnak ki, mint amennyi a szubszaharai Afrika teljes termelése. A világ teljes zöldség- és gyümölcstermésének közel fele a kukában végzi. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

12
jan/2019

Térkép: így változtatta meg a Föld arcát 300 év urbanizáció és mezőgazdaság

"Három évszázaddal ezelőtt az emberiség még csak a szárazföldek 5 százalékát használta intenzíven. Ma közel a felét", írja új tanulmányában Erle Ellis környezetkutató, aki évtizedek óta foglalkozik ezzel a témával. Az ipari forradalom óta az emberiség a szén-dioxid-kibocsátás révén alakítja át a bolygót, előtte pedig a mezőgazdaságot (legeltetés, szántás) használta erre, bár ezek jóval ksiebb hatásúak.

térkép urbanizáció mezőgazdaság

A Maryland Egyetem professzoraként Ellis csapatával térképsorozatot készített arról, hogy miként nézhetett ki a Föld jó 300 évvel ezelőtt: akkoriban még a szárazföldek fele igazi vadon volt, s a másik felének 5 százalékát vonták csak intenzív művelés alá. Ma a Föld szárazulatainak több mint felén vagy gazdálkodás folyik, vagy valamilyen települést találunk.

"A klímaváltozás csak nemrég óta vált jelentős tényezővé – mondja Ellis. – Ha a mostanihoz hasonló ütemben fokozódik, akkor ez lesz a szárazföldi élővilág domináns alakítója, de egyelőre a területhasználat vezet e téren."

Számos forrást elemezve Ellis és kutatótársai ennek alapján készítették el az elmúlt 300 év térképanimációját, jelezve, hogy az adott területen hányan éltek, és miként használták a területet.  A legintenzívebben használt területek a városok, utánuk a mezőgazdasággal foglalkozó falvak. A ritkán lakott területeket a jellemző használatuk (szántóföld, legelő, erdő) alapján sorolták be, és a lakatlan területeket is jelölték. Az alábbi animáció Ellis egyszerűsített adatsoraiból készült:

térkép urbanizáció mezőgazdaság

Jelmagyarázat: Urban = város, Villages = falu, Cropland = szántóföld, Rangeland = legelő, Woodland = erdőség, Wild = érintetlen 

Jóllehet százévente van egy képkocka, mégis láthatók a trendek. Oroszország és az Egyesült Államok hatalmas pusztaságait a 19. században mezőgazdasági műveléssel törték fel. Afrika és Ázsia korábban félvadon területein kiterjedt állattenyésztést kezdtek folytatni.

"Ázsia átalakítása kezdődött először, és arányaiban ez a leginkább megváltoztatott természeti környezet – mondja Ellis. – Európa is alig emlékeztet hajdani képére a nagy népsűrűség és intenzív területhasználat miatt. A világ többi részén ez az átalakulás lassabb és csekélyebb mértékű."

Az új térképek persze sok tekintetben becsléseken és feltételezéseken alapulnak, ezért is elnagyolt a területi lépték és idősáv. A fent belinkelt tanulmányban még számos látványos grafikon található.

11
ápr/2018

10 szép virág, amely növényvédőként is beválik a zöldségek mellett

Sokan szeretnének egy kis konyhakertet létrehozni, ugyanúgy, mint nagyszüleik. Például azért, hogy gyerekeikkel megszerettessék a zöldségek-gyümölcsök fogyasztását: tudományosan bizonyított, hogy azok a kisgyerekek, akik testközelből ismerkedhetnek meg a tányérra kerülő növényekkel, könnyebben rászoktathatók az egészséges táplálkozásra. A kertészkedéshez nem kell nagy terület, elég egy napsütötte erkély, az a lényeg, hogy ültetni, gondozni és szüretelni lehessen pár növényt. (Ezért hála minden óvónőnek, aki az óvoda udvarán kialakít egy kis ágyást, és abban akár csak pár szem babot vagy paradicsompalántát elültet.)

KÉP: Harvest To Table

Visszatérve nagyszüleinkre, ha felidézzük a kertjüket, mindenkinek beugrik, hogy a zöldségágyások között mennyi virág virított. Nagymamámnál egy sor rézvirággal kezdődött a veteményes, utána jött két sor földieper, aztán törökszegfű, büdöske, mézvirág váltakozva a különféle zöldségekkel, az ösvényt pedig kapor szegélyezte. Az ő generációja még tudta, hogy virágokat nemcsak a szépségükért ültetjük, hanem mert bevonzzák a kertbe a hasznos rovarokat, amelyek például a beporzáshoz szükségesek, illetve elriasztják a káros rovarokat, férgeket. 

Az ősi tudásból a modern mezőgazdaság is profitálhat: az utóbbi években olyan svájci és brit kísérletek zajlanak, amelyek a műholdas helymeghatározást párosítják a virágültetéssel. Nevezetesen úgy, hogy a traktor GPS-szel van felszerelve, amely programozott vetésre képes: bizonyos távolságonként nem haszonnövényt, hanem virágmagot vet. Korábban legfeljebb a táblák szélén ültettek rovarhívogató virágágyásokat, ám a hasznos rovarok nem voltak képesek bejutni a tábla közepéig -- egy néhány milliméteres rovarnak az beláthatatlan távolság.

KÉP: Agroscope

A virágültetés révén például a téli búza levélkártevőinek károkozása 61 százalékkal mérséklődött egy 2015-ös svájci mezőgazdasági kísérletben. Az elültetett pipacs, koriander, kapor, napraforgó és más virág ugyanis bevonzotta a katicákat, amelyek tizedelni kezdték a kártevőket -- összességében 10 százalékkal nagyobb lett a terméshozam, és csökkenteni lehetett a vegyszerhasználatot. A megnövekedett terméshozamból származó bevételből pedig nemcsak a virágültetés költsége térült meg, hanem még egy kis haszon is kerekedett.

A brit Centre for Ecology and Hydrology (CEH, Ökológiai és Hidrológiai Központ) Kelet-Angliában végzett szabadföldi kísérletein az adott táblák 2 százalékát margitvirágból, réti heréből, réti imolából és vadmurokból álló keverékkel ültetik be: 100 méterenként elég egy 6 méteres sáv ahhoz, hogy a hasznos rovarok képesek legyenek az egész táblán kifejteni áldásos hatásukat, olvasható a brit Guardian napilap interjújában, amelyet Richard Pywellel, a CEH tudományos igazgatójával készítettek.

Visszatérve a konyhakertünkre, az alábbi virágokkal érdemes próbát tenni a hasznos rovarok becsalogatása, a károsak elriasztása és így a termés védelme érdekében:

1. BÍBOR KASVIRÁG

KÉP: Wikipedia

Latin nevéről jobban ismerjük: echinacea. Gyógyászati célra a gyökerét használják. Mivel 1 méteresre is megnőhet, ültesd magas fűszernövények mellé, mint a kapor, zsálya, édeskömény, lestyán. (Utóbbi a karalábé tökéletes zöldfűszere, kihozza az édeskés ízét.)

2. BÜDÖSKE (más néven bársonyvirág)

KÉP: Wikipedia

Tavasztól őszig virágzik, többféle színű és magasságú változata kapható. A kicsit kellemetlen szagú virágot messzire elkerüli többféle kártevő, így a fonálférgek és a tökbogarak is. Ültesd tök, uborka, paradicsom, paprika, padlizsán és burgonya mellé.

3. HAMVAS ZSÁLYA (más néven lisztes zsálya)

KÉP: Australian Seed

A magasra növő változatok (például a sötétkék Victoria) ugyan többnyire nem ehetők, viszont temérdek virágukkal vonzzák a méheket. Mivel némelyik fajta 50 cm-re is megnő, ültesd paradicsom vagy paprika mellé. 

4. KÖRÖMVIRÁG

KÉP: Wikipedia

Amilyen igénytelen, annyira értékes gyógynövény (mi is írtunk erről és még itt is, illetve állatgyógyászati alkalmazásáról is). Ültesd cékla, brokkoli, borsó, káposztafélék, sárgarépa és salátafélék mellé.

5. MÉZVIRÁG (más néven fülesternye)

KÉP: Hobbikert

Kerti ösvények illatos szegélyeként ismerjük. Egynyári (de önvető), virága lehet fehér, rózsaszín vagy lila. Ültesd bokorbab, salátafélék, brokkoli, padlizsán, bazsalikom, káposztafélék és hagymafélék mellé.

6. NAPRAFORGÓ

KÉP: Wikipedia

Méretes virágzata mindenféle rovart behív a kertbe. Észak-Amerikából származik, az indiánok kukoricával vagy tökkel párosítva ültették. A törpe változatot ültesd cukkini vagy bokorbab mellé.

7. PILLANGÓVIRÁG

KÉP: Wikipedia

80-10 cm magas, meleg- és fényigényes egynyári növény, virágai egész nyáron nyílnak, kiválóan alkalmas növénytársulásokhoz. Ültesd paradicsom, bab vagy uborka mellé.

8. RÉZVIRÁG (más néven cínia vagy zinnia)

KÉP: Wikipedia

A lepkék odavannak ezért a virágért, amely egynyári, tehát évente gondoskodni kell az ültetéséről. Többféle színben és méretben kapható, tehát bármilyen zöldség mellé párosítható. A kisebbeket ültesd paprika, édeskömény vagy bimbós kel mellé, a magasabbakat kombináld zöldfűszerekkel, például bazsalikommal.

9. TÖRÖK SZEGFŰ

KÉP: Wikipedia

Szereti a napos helyet, a jó vízelvezetésű talajt, a rendszeres öntözést, cserébe tucatjával vonzza a beporzást végző rovarokat. Ültesd alacsony termetű  zöldleveles növények mellé (káposzta, saláta) ágyásszegélynek, illetve tearózsa tövéhez illatos talajtakarónak.

10. SZÉPECSKE (más néven menyecskeszem)

KÉP: Wikipedia

Észak-Amerikában őshonos, az indiánok vörös italt főztek belőle, a kávé behozatala előtt azt itták, olvasható a fenntartható életmóddal foglalkozó amerikai Mother Earth News weboldal növénytársításról szóló cikkében. A magasabbra növő változatokat ültesd karóra felfuttatott növények mellé, mint amilyen a paradicsom, bab, uborka. Az alacsonyabbak mehetnek a padlizsán, kelkáposzta vagy paprika mellé.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

EZ IS ÉRDEKELHET:

Mennyi ideig kell megőrizni a sárga csekkeket, áfás számlákat?

13
okt/2016

Mi a közös a napelemben és a paradicsomban?

Egy szóval: az élettér, több szóval: a gazdáknak megadják a lehetőséget, hogy a megújuló energiatermelésre szövetségesként tekintsenek, ne ellenségként. 

napelem szolárfarm megosztott növénytermesztés solar sharing fenntartható mezőgazdaság

A szolárfarmok lényege, hogy egy területre nagy számban helyezik ki a napelemeket. A mezőgazdaságban dolgozók viszont azért tiltakoznak ez ellen, mert a napelemtáblák alatt parlagon kell hagyni a földet, sőt, a gyomosodás megelőzése végett szükséges vegyszerekkel permetezni.

Szerencsére a világ több országában is feltalálták már a spanyolviaszt: a napelemtáblákat magas lábakra, illetve a szokásosnál nagyobb közökkel telepítik, így alattuk és közöttük a legkülönfélébb zöldségek, takarmánynövények termeszthetők, és akár gépekkel is betakaríthatók.

napelem szolárfarm megosztott növénytermesztés solar sharing fenntartható mezőgazdaság

A Kalifornia Egyetemen (UC Davis, ld. fent) 2010 óta tesztelik, milyen növények termesztéséhez ideális környezet a napelem alatti terület. Jelenleg paradicsommal és paprikával folynak a kísérletek.

Japánban 2013 óta engedélyezi az agrárminisztérium, hogy a gazdák "gólyalábas" napelemeket telepítsenek. Az acélcsövekből álló rendszer könnyű, de stabil, nincs szükség arra, hogy betonalapzatot készítsenek neki, tehát nem teszik tönkre a talajt. A szerkezetek kibírták az elmúlt évek földrengéseit és viharait. A számítások szerint a terület maximum 32 százalékát fedhetik be, hogy még mindig elég fény jusson a növényeknek. A Japánban Solar Sharing néven futó módszer egy sor haszonnövény termesztésére ad lehetőséget: a napelemek alatt megél a földimogyoró, padlizsán, uborka, paradicsom, káposzta, sőt, egyes citrusfélék. A 3-5 méter magas szerkezet alatt jár a levegő, nem fülled be a terület. 

napelem szolárfarm megosztott növénytermesztés solar sharing fenntartható mezőgazdaság

Az egyik farm kísérleti, 750 négyzetméteres területén egymástól 5 méteres sorokban összesen 348 napelempanelt szereltek fel. A 35 ezer kWh energiát termelő rendszer kiépítése 12,6 millió jenbe került, a húsz évre rögzített felvásárlási árral a gazda évi 1,6 millió jent kap az áramszolgáltatótól a rendszerbe betáplált áramért. Ugyanezen a területen növénytermesztéssel csak évi 100 ezer jen bevételt ér el.

napelem szolárfarm megosztott növénytermesztés solar sharing fenntartható mezőgazdaság

A kínai Ningxia régióban most épül a világ legnagyobb szolárfarmja, amelynek 4607 hektáron elhelyezett 6 millió napelempanelje 2 GW energiát szolgáltat majd. A félsivatagos területen éppen a napelemtáblák árnyéka csökkenti a talajnedvesség túl gyors párolgását, ezzel lehetővé teszi a megosztott gazdálkodást. A szolár- és agrárfarm gondozása 2000 ember számára teremt munkahelyet, ami a terület lakosságának 12 százaléka. Korábbi kísérletek alapján a megemelt napelemek között haszonállatok (itt jakok) legeltetése is biztonságos.

28
szept/2016

Veteményessé alakították a főiskolai focipályát

A focicsapatuk több meccset veszített, mint amennyit képes volt megnyerni még hazai pályán is, a főiskola a csőd szélén állt, a beiratkozók közül alig 1 százalék jutott el a diplomáig -- az új dékán ezért feltörette és veteményessé alakíttatta a texasi Dallasban lévő Paul Quinn Főiskola focipályáját.

organikus mezőgazdaság

A kilenc évvel ezelőtt kezdett változások mára sikeressé tették a főiskolát, mind anyagi, mind eszmei szempontból. “Megmentettük az intézményt azzal, hogy átalakítottuk a profilját, a szellemiségét”, mondta Michael Sorrel dékán. A főiskolai farm neve ez lett: WE over me, azaz MI az én fölött.

Ha a diákok számára nincs pénz sportösztöndíjra, megkereshetik a tandíjra valót más módon, mondta a dékán. Így lett a Paul Quinn az Egyesült Államokban az első városi munkáltató főiskola (emellett még 7 munkáltató főiskola, work college van az USA-ban, de agrár környezetben). 

organikus mezőgazdaság

A diákok a kötelező munkával megtanulják, hogyan lehet hatékonyan elvégezni egy feladatot. Nemcsak a növénytermesztésben, hanem a kapcsolódó tevékenységekben is gyakorlatot szereznek, amit akkor is kamatoztathatnak, ha a mezőgazdaságtól távol álló területen fognak elhelyezkedni. Megtanulják, hogyan kell egy üzleti tervet elkészíteni, megfelelni a vevők igényeinek, kiadásokat és bevételeket egyensúlyba hozni, hosszú távú pénzügyi stratégiát kialakítani.

A félévi tandíjért 150 órát kell dolgozniuk, a work college elv szerint a főiskola és a kampusz egész területén minden munkát a diákok végeznek (takarítás, konyha, üzemeltetés, biztonsági őrzés, rendszergazda stb.). A tanév első napján letöltenek egy alkalmazást a telefonjukra, onnantól kezdve azon keresztül szignálják ki rájuk az elvégzendő feladatokat.

organikus mezőgazdaság

A veteményeskert ötlete onnan jött, hogy a főiskola Dallas egyik lepusztult negyedében van, a legközelebbi szupermarket 6 kilométernyire található. A környék “food desert”, azaz élelmiszer-sivatag. A Paul Quinn főiskola diákjainak 83 százaléka anyagilag hátrányos helyzetű családból jön, amelyben vagy munkanélküliek a családtagok, vagy nem a képzettségüknek, szakmájuknak megfelelő munkát végeznek. “Ha nem olyan közegben nőttél fel, ahol elsajátíthattad volna, hogyan kell elhelyezkedni, dolgozni, életpályát kialakítani, ugyan hol tanulhatnád ezt meg?”, teszi fel a kérdést Michael Sorrel dékán. Vezetésével a főiskola mostanra minden adósságát visszafizette.

A diákok az első két évben az iskola falai között dolgoznak, a második két évben pedig a választott szakjuknak megfelelő dallasi cégeknél gyakornokként kereshetik meg az ösztöndíjukat. “Miért éri meg a cégeknek a diákjainkat alkalmazni? Mert a tanáraik úgy felkészítik őket, hogy képesek legyenek minőségi munkát végezni”, mondta a dékán. 

organikus mezőgazdaság

A felkészítés egyik eleme, hogy a kötelező munkán kívüli iskolai időben a diákoknak formális jellegű öltözéket (öltöny, kosztüm) kell viselniük, aki ezt megszegi, annak 400 guggolás vagy 200 dollár a bírsága. Az episzkopális keresztény vallási tanokat követő magánfőiskolának jelenleg 500 diákja van, 2020-ig szeretnék 2000-re növelni ezt a számot.

Az organikus módon, vegyszermentesen termelt zöldségek és gyümölcsök iránt nagy a kereslet, a legjobb dallasi éttermekbe szállítanak. Emellett a termény 10 százalékát felajánlják a környék rászoruló családjainak. “Ha összeveti az ember, hogy milyen forrásai vannak, és milyen igényeket lát maga körül, akkor rájön, hogy rendelkezésére álló területen megtermelheti a közösség szükségletét. Ahol más reménytelenséget lát, mi lehetőséget látunk”, mondta az egyik diák, Vincent Owoseni az amerikai közszolgálati televízió, a PBS riportjában. 

07
márc/2016

Egy fenntartható étterem, amit nagyon lehet szeretni

A Dánia első tetőtéri farmjához tartozó étterem egy olyan hely, ahol a be- és fel-, majd lejutásért is meg kell dolgozni. Koppenhága belvárosától nem messze található étteremhez egy csiga-tűzlépcsőn keresztül lehet feljutni. Persze az idősebbek és tériszonnyal küzdők számára van lehetőség lift használatára is. A szezonálisan működő étterembe már a sikeres foglaláshoz is szerencse kell, gyakorlatilag szezonnyitástól zárásig foglalt.

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás

A tetőtéri farmot 2014-ben Kristian Skaarup és Sofie Brincker tájépítészek és Kristian Skaarup kertész alapították. 
A tetőtér tulajdonosa egy helyi autókölcsönző vállalat, amely egyes aukciókon használja is a teret.

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás

közösség által támogatott mezőgazdaság formájában működtetett 600 m2-es tetőfarm a környék 40 családját látja el a környéken. 
A közösség által támogatott mezőgazdaság azt jelenti, hogy a tagok a szezon elején fizetnek a zöldségekért, és minden héten kapnak egy kosár idényzöldséget.
A betakarítási szezon júniustól novemberig tart. A farm a zöldségeken kívül 12 csirke, 4 méhcsalád és két nyúl otthona is.

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás

A gazdaságban található zöldség, gyümölcs, baromfi és a melegház mellett üzemel a pop-up étterem.
A pop-up étteremben nem csak a tetőről származó zöldségeket, hanem, a helyi piac termékeit is felhasználják az ételekhez. 

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás

A bambuszedényekben párolt, öt-hat fogásból álló menü olyan ételekből áll, amelyeket a készítők is szívesen fogyasztanak. Az ételkínálat mellett nagy hangsúlyt fektetnek az ételhez kiválasztott jó bor párosítására! 

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás

A gazdaság tulajdonosa és az étterem séfje, Flemming Schiøtt Hansen büszke arra, hogy az étterem mögött és környékén gyakorlatilag nem lehet hulladékot találni.

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás
 Photo by Irina Boersma

Mivel a feldolgozott anyagok a kertből valók, nincsenek magukra hagyott konzerv- és fémdobozok. A konyháról származó élelmiszer-hulladékot a komposzt mögött boldogan összecsipegetik a farmon nevelt baromfik.

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás

A mosogatógéphez és egyéb tisztító tevékenységekhez probiotikus vizet használnak. A mosdó, amely különálló Separett komposztálóvécével is rendelkezett, nem vált be, mert az emberek többsége nem tudta használni, így toalettügyben még akad feladat. 

rooftop tetőkert közösség által támogatott mezőgazdaság fenntartható gazdálkodás

Fotók: http://www.cleansimplelocal.com/press/

13
márc/2015

Épül a világ legnagyobb talaj nélkül termelő fedett farmja

New Jerseyben, Newarkban 30 000 000 dollárért építik a világ legnagyobb, vertikális farmját. Az Aerofarm a Goldman Sachs Urban Investment Group-al, a Prudential Financial Inc.-val, Newark várossal és New Jersey Gazdasági Fejlesztési Hatósággal (NJEDA) együtt fejlesztette ki a kb. 6500 négyzetméteres területen építendő új farmot.

A mezőgazdasági központ számára kiszemelt terület Newark egykori ipari övezete, Ironbund, ami egy forgalmas és ipari utakkal határolt háromhektáros ipari zóna közepében található.

Az aeropónia (talajmentes) rendszerben termelő farmon évente közel 3 000 000 dollár értékben lehet majd ökológiailag ellenőrzött, vegyszermentes zöldségeket és fűszereket termeszteni. Az Aerofarm az itt termesztett növényekkel nemcsak a helyi közösséget, hanem a térség környező piacait is egészséges élelmiszerrel látja el.

Az építkezés első ütemében az épület megújuló energiaforrásokra épülő szerkezetét alakítják ki, hogy ezzel biztosíthassák majd a farm folyamatos működését.  A farm a városi gazdálkodás sikeres, fenntartható mintapéldájává válhat: 75-ször termelékenyebb, és a vízigénye pedig több mint 95 százalékkal kevesebb a hagyományos gazdálkodásnál, miközben nem használ növényvédő szereket.

A 2015 második felében megnyíló newarki új létesítmény 78 új munkahelyet biztosít majd egy olyan városban, ahol a munkanélküliségi ráta az országos átlag kétszerese. Emellett az Aerofarm együttműködést alakított ki az Ironbund Community Corporationnel, hogy toborzó és a munkahelyi képzéseket, programokat hozzanak létre a helyi lakosok számára.

Az aeropónia technológián alapuló függőleges farmon a növények a gyökereiket egy kifeszített, moduláris mikropolár szövetbe eresztik, egymásra helyezett ültetvényeken. A növénytermesztéshez újrahasznosított vizet, és semmilyen műtrágyát vagy növényvédő szert nem használnak. Az aeropónia kevesebb helyet és erőforrást is igényel, mint a hagyományos gazdálkodás, ezért előnyös városi terekben való alkalmazása. Az épületben megfigyelőberendezések szabályozzák majd a növénytermesztéshez szükséges C2O-mennyiséget, valamint a LED-megvilágítással biztosított fény hullámhosszát és intenzitását. 

Newark polgármestere szerint a város egyre inkább a magas technológia és a környezetbarát kereskedelem fontos központjává fejlődik. A 30 milliós projekt új munkahelyeket teremt, és felvirágoztatja a gazdaságot, emellett hangsúlyosabbá teszi a városi gazdálkodás és a helyben termesztett zöldségek szerepét. A városlakóknak lehetőségük nyílik több egészséges és olcsó élelmiszer közül választani, vagyis az életmódjuk is jóval egészségesebb lesz.

Forrás és fotók: http://inhabitat.com/

20
dec/2011

Béreljen bioparcellát Bécsben!

Bioparcellákra keres bérlőket az osztrák főváros. A kiskerteket előre beültetik, rendszeresen öntözik, a bérlőknek csak gazolni és szüretelni kell.

Az egyenként 80 négyzetméteres parcellák Bécs 22. kerületében, a Bio-Zentrum Lobau egyik szántóföldjén találhatóak, a városhatártól egy ugrásnyira. A kiskerteket május elejétől október végéig művelhetik a bérlők, évi 110 euróért. A területet egyébként Bécs Város mezőgazdasági üzeme gondozza, amelynek munkatársai a kerteket előre beültetik különböző alap-zöldségfélékkel, például sárgarépával, borsóval, zöldbabbal, káposztával, karalábéval, paradicsommal és retekkel.

Béreljen bioparcellát Bécsben!

A bérlők, ha akarják, tovább bővíthetik a szortimentet virágokkal és más zöldségekkel illetve gyümölcsökkel, a lényeg, hogy a vetőmagok és palánták szigorúan génmódosítás- és vegyszermentesek legyenek. A hobbikertészek nem használhatnak növényvédőszereket és műtrágyát sem. A szigorú szabályok miatt a földekről száműzték például a burgonyát és a kukoricát, előbbinél ugyanis egyes fajták szinte vonzzák a krumplibogarakat, utóbbinál pedig nagyon nehéz olyan vetőmaghoz jutni, amely valóban génmódosítás-mentes.
A város nemcsak a palántákat és vetőmagokat valamint a földek előkészítését és beültetését biztosítja a bérleti díj fejében, hanem a heti kétszeri öntözést is. A gazdáknak ezen kívül további víztartályok állnak a rendelkezésükre, amelyekből plusz vízhez juttathatják a növényeket.

Mivel a parcellák iránt nagy az érdeklődés, a földek iránti igényt már ilyenkor ősszel be kell jelenteni, noha a kiskerteket csak május elején osztják ki. Az igénybejelentést meg lehet tenni levélben vagy e-mailben; a bérbeadók extra-kívánságokat is igyekeznek figyelembe venni: van, aki az előző évi parcellát szeretné újból megkapni, van, aki pedig a régi kertszomszédokat. A bérlők között egyaránt akadnak nyugdíjasok, diákok és nagycsaládosok is, sokan közülük „visszajárnak”.

Az osztrák főváros egyébként Ausztria egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemével rendelkezik, amely 2.000 hektárnyi szántóföldet és 48 hektárnyi szőlőt művel meg. Eredetileg azért hozták létre, hogy mezőgazdasági terményekkel lássa el a bécsi kórházakat és gyermekotthonokat, valamint krízishelyzetben a város lakosságát. Bécs földjein ma már évente több mint 5.000 tonna gabona, 10.000 tonna cukorrépa, 1.600 tonna bio-zöldség és 700 tonna bio-burgonya terem. A város 1.000 hektárnyi területen folytat biológiai növénytermesztést, amelyre 1987-ben kezdték meg az átállást.

Forrás: greenfo.hu

09
szept/2011

Fertőzött napraforgótáblák miatt szenvednek a parlagfű-allergiások

A parlagfű pollenjének koncentrációja ezekben a hetekben gyakorlatilag mindenütt sokszorosa, gyakran több mint harmincszorosa az egészségügyileg még tolerálható 30 pollen/köbméteres szintnek. A statisztikák szerint ennek a pollenterhelésnek a 90 százaléka fertőzött mezőgazdasági területekről, leginkább a napraforgótáblákból származik a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) adatai szerint. A parlagfű-allergia a lakosság egyötödét érinti: "Magyarország Európa parlagfűvel legfertőzöttebb országa, az emberek milliárdokat költenek gyógyszerre, olykor a lakóhelyüket is elhagyni kényszerülnek a parlagfű miatt, és a nemzetgazdaságot is milliárdos kár éri" az egyesület közleménye szerint.

Közmunkások parlagfüvet irtanak (MTI/Rosta Tibor)

A veszélyes gyomnövény ellen küldő szervezet szerint elfogadhatatlan az a szabályozás, amely szerint a kiszabható bírság töredéke az adott földterületen megtermelhető napraforgó értékének. Így a gazdák nagy része inkább megfizeti a jelentéktelen mértékű bírságot, a parlagfüvet pedig nőni hagyja, mivel a mentesítés jóval költségesebb lenne. A parlagfűvel fertőzött napraforgótáblák tipikus mérete 10-20 hektár, ezek a földek néhány tízezer gazdálkodó birtokában vannak, állítja az egyesület.

A Mezőgazdasági Szakigazdatási Hivatal (MGSZH) feladata lenne olyan napraforgó-művelési technológiák kidolgozni, amelyek egyszerre gazdaságosak, de a parlagfű-fertőzést is megakadályozzák, mondja a PMME. A szervezet Jordán László, a szakigazgatási hivatal elnökhelyettesének nyilatkozatára reagált. Jordánazt nyilatkozta a TV2 Napló című műsorában a parlagfűről, hogy mivel Magyarország agrárország, "nem lehet ellehetetleníteni a mezőgazdasági termelést (.,.) tehát hogyha kétmillió embernek az életkörülményeit megkönnyítem azzal, hogy hárommilliót ellehetetlenítek, akkor meg negatív a mérleg".

06
jún/2011

Zuckerberg maga vágja le a vacsorának valót

Csak olyan húsfélét eszem, amelyhez az állatot én magam vágtam le – jelentette be május végén személyes Facebook-oldalán Mark Zuckerberg, a közösségi hálózat 27 éves alapítója. A közlés szerint legutóbb sertést és kecskét vágott le. A Fortune üzleti magazin szerint az ötlet egy sztárséftől, Jesse Cooltól származik, akik Zuckerbergék palo altói otthonához közel működtet éttermet. Ő hozta össze a Facebook-vezért néhány környékbeli állattenyésztővel, akik bemutatták neki a mészáros- és hentesmesterség fogásait. A Fortune-nak küldött e-mailben Zuckerberg elmondta, a henteskedés az ő 2011-re szóló fogadalma (múlt évben a kínai standard mandarin nyelvjárás megtanulását tűzte ki célul, tavalyelőtt pedig azt határozta el, hogy minden nap visel nyakkendőt).

Az európai nagyipari állattartásról és növénytermesztésről Nikolaus Geyrhalter osztrák rendező készített dokumentumfilmet 2005-ben – a bejegyzést a film jellegzetes felvételeivel illusztráltuk

„Az idei elhatározásom lényege, hogy legyek hálás azért az ennivalóért, amit megeszem. Azt hiszem, számosan elfeledkeznek arról, hogy egy élőlénynek meg kell halnia azért, hogy húst együnk (…) Ebben az évben gyakorlatilag vegetáriánus lettem, mert csak olyan állat húsát eszem, amelyet én magam vágtam le. Eddig jó tapasztalat volt. Sokkal egészségesebb ételeket eszem, és sokan tanultam a fenntartható gazdálkodásról és állattartásról. Mindezen tavaly gondolkoztam el, amikor egyszer rostélyost ettünk nálam. Csomó ember azt mondta, szeretik a sertéshúst, de igazából nem akarnak arra gondolni, hogy az állat élt is valamikor. Ez szerintem felelőtlenség. Nincs gondom azokkal, akik húst esznek, de ezért felelősséget kell vállalni” – írta Zuckerberg.

Valószínűleg a valódi vegetáriánusok szerint a Facebook vezetője nem számít annak, mert nem utasítja el teljes mértékben a húsfogyasztást. A húsfogyasztókat gyakran éri az a kritika, hogy hajlamosak nem tudomásul venni azt, milyen körülmények között tartják, vágják le, darabolják fel és preparálják azt az alapanyagot, amelyből az ebédjük-vacsorájuk készül.

Az is tény, hogy a nagyipari állattartás hatalmas környezetterheléssel jár együtt, a szarvasmarhák kibocsátotta metántól kezdve (amely ráerősít az üvegházhatásra) az állattartó telepek kibocsátotta szennyvízzel bezárólag. Vegetáriánusok arra is rámutatnak, hogy vajon mennyire érdemes olyan sertés vagy szarvasmarha húsát fogyasztani, amely sosem lépett ki a telep területéről, vagy olyan tyúk tojásából készíteni a rántottát, amelyet szűk ketrecekben tartva gyakorlatilag biológiai tojógépként használnak.

 

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com