Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
09
szept/2022

itt van három aszálytűrő gabonaféle, ami ráadásul finom is

Jóllehet búzát és rizst fogyasztunk legnagyobb mennyiségben, ám a klímaváltozás miatt más gabonafélék iránt egyre nő az érdeklődés.

mezőgazdaság aszály klímaváltozás

KÉP: Unsplash


0
Tovább
19
márc/2022

Napenergiát fognak termelni a kaliforniai csatornák

Olyan ötlettel álltak elő a napsütötte Kaliforniában, amellyel egyszerre termelhetnének megújuló energiát és közben megóvnák a felszíni csatornák vízkészletét.

Így nézne ki egy befedett öntözőcsatorna. KÉP: Project Nexus


0
Tovább
17
jan/2022

Melyik növényi ital a leginkább környezetbarát?

Javában tart a Veganuár (erről itt írtam korábban), és ennek kapcsán biztosan sokan fogják kipróbálni tehéntej helyett a növényi italokat. Ezek a legváltozatosabb alapanyagokból készülnek: mandula, mogyoró, szója, rizs, zab, kókusz, kesudió, quinoa, kender, továbbá lehetnek ezek kombinációi, illetve speciális ízesítésűek is (kakaós, kávés, vaníliás, karamellás stb.)

növényi ital szója mandula szén-dioxid-kibocsátás CO2 víz légszennyezés globális felmelegedés élelmiszer mezőgazdaság

KÉP: Pexels


0
Tovább
30
dec/2021

Legyen zöld a szilveszteri koccintás is!

Ha már piál a Föld szilveszterkor, tegye zölden! Egyre többet foglalkozunk azzal, hogy mennyi az ételeink környezeti lábnyoma, azaz milyen terhet ró a természetre az előállításuk: a növényvédőszerek, gyomirtók, erdőirtások, monokultúrás ültetvények mind-mind szennyezik és pusztítják az élővilágot. Na de mi a helyzet az olyan italokkal, amelyek más kategóriába esnek, mint a nagyi által főzött biomálnaszörp? 

szilveszter alkohol fenntarthatóság környezetszennyezés biodiverzitás mezőgazdaság víz szén-dioxid-kibocsátás

KÉP: Pexels

1900 és 2000 között 75 százalékkal csökkent a világ biodiverzitása, azaz az élővilág sokszínűsége, fajgazdagsága - részben az alkohol előállításához szükséges növények monokultúrás (egyetlen fajból álló) ültetvényei miatt. Az alkoholos italokhoz az alkoholon kívül persze rengeteg más összetevő is szükséges, plusz a csomagolás és a szállítás is környezetszennyező lehet. 

Egy korsónyi ale sör megfőzése 300 gramm szén-dioxiddal szennyezi a levegőt, egyetlen liter sör előállításához 155 liter vízre van szükség, az ENSZ szerint egy évtizeden belül nem lesz elegendő ivóvíz a mezőgazdasági termeléshez. Négy szempontot kell figyelembe venni az italgyártáshoz: a szén-dioxid-kibocsátást, a biodiverzitásra gyakorolt hatását, a víz-, illetve a műtrágya- és gyomirtóigényét. Ebből a szempontból az alkoholhoz szükséges alapanyagok közül, mint a cukornád, gabona, burgonya, szőlő stb., az alma lesz a nyerő, mert azt organikus művelésben is lehet termelni.

Jó példák is vannak a fenntartható italgyártásra: az 1990-es mennyiségekhez képest ma már a 33 cl fém italosdoboz 55 százalékkal kevesebb anyagból készül, míg a borosüvegekhez 60 százalékkal kevesebb anyag is elég. Egyre több cég áll át megújuló energiára, illetve az üzemeit LED-világítással és hőszigeteléssel korszerűsíti. 

Ezeken túl is érdekesen alakul a szeszfőzés: világszerte már 50-nél több cég főz sört kenyérből (erről mi is írtunk, a receptért kattints ide) az angliai Toast Ale mintáját követve. Az amerikai Misadventure & Co a vodkáját lejárt szavatosságú péksüteményekből készíti, a William Grant & Sons' Discarded vermutot alkotott a kávébab héjából: a cascara eddig a hulladékba került. A brit Black Cow vodka alapanyaga a sajtkészítésnél megmaradt író, a The Garden Cider Company a kiskertekből gyűjti be a hullott almát a ciderjéhez. Az ausztrál Rootstock fesztiválon a megmaradt italokat (bor, söt, whiskey) összeöntötték, és grappát főztek belőle, amelynek neve Kissing a Stranger (Megcsókolni egy idegent) lett. A dán Carlsberg üvegmosója újrahasznosítja a vizet (és pasztörizálással csírátlanítja), amelynek köszönhetően 45 ezer hektoliter vizet tudtak megtakarítani, ez megtöltene 18 olimpiai méretű úszómedencét. A skót Glengoyne a szeszfőzdéből kieresztett víz tisztításához 12 természetes lápot alakított ki, amelyeket 14 ezer fajta növénnyel ültettek be, ezek biztosítják a víz szűrését. A láp emellett új életteret jelent egy sor helyi állatfajnak is.

szilveszter alkohol fenntarthatóság környezetszennyezés biodiverzitás mezőgazdaság víz szén-dioxid-kibocsátás

KÉP: Pexels

TIPPEK A ZÖLD ALKOHOLFOGYASZTÁSHOZ:
1. Igyál olyan italt, ami almából készült, mert annak a legkisebb a környezeti lábnyoma: ilyen például a cider.
2. Fogyassz az évszaknak megfelelő alapanyagokat, tehát télen ne akarj epret enni a pezsgőhöz, akármennyire is posh és fancy.
3. Válaszd a helyi márkákat, mert az országhatáron belül előállított italok szállításból adódó környezetszennyezése töredéke mondjuk egy kubai ruméhoz képest.
4. Vegyél üveg helyett dobozos italt, mert az alumíniumdoboz sokszor újrahasznosítható, míg az üveg előállítása és újrahasznosítása sokkal  energiaigényesebb.
5. Kutasd fel a spájzot, mert lehet, hogy találsz a hátsó sarokban valami ezeréves különlegességet, amit szilveszterkor végre megmenthetsz a megromlástól (és "anyagában hasznosíthatod")...

Egészségedre és boldog új évet!

365Zö


0
Tovább
26
jún/2021

Maradék kenyérből kézműves sört is lehet főzni – itt a recept!

Az Egyesült Királyságbeli Toast Ale kimaxolta a fenntarthatóságot: díjnyertes söre részben maradék kenyérből készül. A kenyérveknik végét, a két serclit a szendvicsbárok gyakran a kukába dobják, a Toast Ale fejlesztői viszont meglátták benne a kincset.

élelmiszerpazarlás mezőgazdaság sör fenntarthatóság kenyér

Felhasználásával 30 százalékkal csökkenthették a serfőzéshez szükséges árpa mennyiségét, ráadásul jól is mutat a céges honlapon, hogy ezidáig közel 2,1 millió szelet kenyeret használtak fel üzemükben – azaz ennyivel mérsékelték a világon mindenütt komoly problémát okozó élelmiszerpazarlást. 

élelmiszerpazarlás mezőgazdaság sör fenntarthatóság kenyér

Annak révén pedig eddig már 42 tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsátottak ki, mintegy 172 ezer négyzetméter szántóföldet tehermentesítettek, 252 ezer liter vizet takarítottak meg. A Toast Ale a teljes profitot az élelmiszerpazarlás ellen küzdő jótékonysági szervezeteknek ajánlja fel, forintra átszámolva mindjárt elérik a húszmilliót. 

élelmiszerpazarlás mezőgazdaság sör fenntarthatóság kenyér

De ez még mind nem elég nekik: 2030-ra szeretnék elérni a zéró karbonkibocsátást. A károsanyag-kibocsátás csökkentése, a hatékonyság növelése, a hulladékgazdálkodás fejlesztése mellett elkezdtek befektetni a regeneratív mezőgazdaságba. Ez a kifejezés azt jelenti, hogy az ilyen művelést gyakorló gazdák arra törekszenek, hogy növeljék a talaj széntartalmát a levegőben lévő szén-dioxid megkötésével. Ennek köszönhetően bizonyos mértékig ellensúlyozhatják mások CO2-kibocsátását, és ezzel lassíthatják a klímaváltozást.

élelmiszerpazarlás mezőgazdaság sör fenntarthatóság kenyér

Mivel a cég környezetvédelmi és észszerűségi okokból nem szállít sört a szigetországon kívülre, így értékesítők helyett inkább partnereket keres, akik a weboldalon szabad felhasználásra megosztott Toast sör receptet elkészítik. Akinek van kedve és felszerelése hozzá, maga is megfőzheti a Toast Ale sört az alábbi módon.

élelmiszerpazarlás mezőgazdaság sör fenntarthatóság kenyér

Hozzávalók 25 literhez:
A cefrézéshez 3,5 kg búzamaláta, 1,5 kg száraz kenyér, 150 g karamell maláta, 150 g Munich alap maláta. A komlóforraláshoz 5 g German Hallertau Tradition komló, 37 g Cascade komló, 20 g Centennial komló, 25 g Bramling komló, 1 kiskanál Protofloc (karragén derítőszer). Az erjesztéshez 60 g Cascade komló, 35 g Bramling Cross komló, 11,5 g Safale US-05 szárított sörélesztő.
Elkészítés:
A kenyérszeleteket 1 órán át 90 Celsius-fokon szárítjuk a sütőben, majd darabokra törjük. A cefre hozzávalóit 15,7 liter, 67 Celsius-fokos vízben elkeverjük, majd letakarva egy órát állni hagyjuk. A malátában lévő természetes enzimek a keményítőt egyszerű cukrokká bontják. Szűrjük át a keveréket annyi 78 Celsius-fokos vízzel, hogy a végeredmény 25 liter legyen. Forraljuk fel a sörcefrét, 90 percnél adjuk hozzá az 5 g Hallertau komlót, 15 percnél a Protoflocot, 5 percnél 12 g Cascade komlót és 10 g Centennial komlót. Amikor a levesszük a tűzről, adjuk hozzá a maradék 25 g Cascade komlót, 10 g Centennial komlót és 25 g Bramling Cross komlót.
Hagyjuk lehűlni a cefrét 20 Celsius-fokra, ekkor adjuk hozzá az élesztőt. A következő 7 napban tartsuk 18 Celsius-fokon a keveréket. Öt nap után adjunk hozzá még 60 g Cascade komlót és 35 g Bramling Cross komlót. Töltsük át sterilizált üvegekbe, zárjuk le azokat, és egy hűvös (kb. 12 Celsius-fokos), sötét helyen érleljük a sört két hétig. Utána már csak meg kell kóstolni!
(A fenti elkészítési mód csupán egyszerűsített kivonat, részletes leírás angol nyelven a Toast Ale oldalán található, illetve a magyar nyelvű, sernevelésről szóló weboldalakon. A hozzávalók neten megrendelhetők.)

HKZs


0
Tovább
16
feb/2021

Igazán felajánlhatnád a böjtödet a Természetnek!

2021-ben február 17-én kezdődik a nagyböjt, amely a húsvét, vagyis Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe előtti negyven napos előkészületi időszak. Középpontjában  a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll. Idén egyedivé tehetnéd ezt az időszakot azzal, hogy az áldozatvállalásodat a Természet jegyében ajánlod fel, vagyis csökkented az életviteleddel járó szén-dioxid-kibocsátást, felhalmozást, pazarlást. 

városi életmód klímaváltozás globális felmelegedés takarékosság víztakarékosság hulladékhasznosítás energiatakarékosság közlekedés műanyag mezőgazdaság szén-dioxid-kibocsátás városi közlekedés autó fűtés

KÉP: Pixabay

1. Hetente csak egyszer ülj autóba
Megfogadhatod, hogy a böjt ideje alatt hétfőtől szombatig csak kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel közlekedsz. Böjti időszakban vasárnap nem kell böjtölni, úgyhogy aznap bepótolhatod az autóhoz kötött teendőket. 

2. Kerüld a műanyagot
A böjt ideje alatt ne vásárolj (kőolajból környezetszennyező módon készült) műanyagterméket, nyilván kivéve, ha az valaminek az elválaszthatatlan csomagolása. De például műanyag flakonba csomagolt folyékony sampon és tusfürdő helyett használhatnál most tömbsampont és szappant. Vagy az előre csomagolt felvágott helyett is választhatod a szeletelt terméket, és rászánod (felajánlod) az időt, amit sorban kell állni érte a felvágottaspultnál.

3. Fogd vissza a tejtermék, hús és fagyasztott élelmiszer vásárlását
A nagyüzemi szarvasmarhatartás során a légkörbe kerülő metán súlyosbítja a Föld felmelegedését okozó üvegházhatást, ezért most 40 napig fogyaszthatnál növényi tejet, kevesebb húst és sajtot. A fagyasztott élelmiszerek hűtőkamionos szállítása és az eladás helyén való tárolása is rendkívül energiaigényes, ha lehet, vásárolj nem fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt. Érdemes volna odafigyelned az élelmiszerpazarlásra is: a böjt ideje alatt ne dobj ki semmilyen, még fogyasztható ételt, hanem próbáld meg más módon, vagy más ételekkel összekombinálva felhasználni és elfogyasztani.

4. Mérsékeld a rezsidet
Talán már nem lesznek olyan hidegek, mint az elmúlt hetekben, ezért ha az egészséged, élethelyzeted megengedni, akkor próbáld meg legalább éjszakára 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabbra venni a fűtést. A 40 nap alatt alkalmazhatnád a koleszos zuhanyozás módját, ami azt jelenti, hogy a szappanozás idejére elzárod a meleg vizet, így takarékoskodsz. A világítást mindig kapcsold le magad után, ne hagyj semmit feleslegesen töltőn vagy stand-by üzemmódban.

5. Vásárolj hazai terméket
A közúti és tengeri áruszállítás jelentős mértékben felelős a károsanyag kibocsátásért. Törekedj arra, hogy a 40 napos időszak alatt minél több Magyarországon, vagy maximum 150-200 km-es körzetben előállított terméket vásárolj. Különösen fontold meg a netes rendeléseket, amelyeket esetleg több ezer kilométerről szállítanak ide. Egyébként is kerüld az impulzusvásárlást, amikor valami "akciós" terméket, ruhát megveszel, amit aztán többet nem is fogsz használni, felvenni.

6. Törekedj az újrahasznosításra
Amit meg lehet javítani, azt javítsd meg, vagy újítsd fel, próbáld meg alkatrészként, összetevőként valamiben hasznosítani, tovább használni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 


0
Tovább
15
feb/2021

Csúnya zöldségből, ütődött gyümölcsből lesz az értékes táplálékkiegészítő 

Pár évvel ezelőtt nevetségesnek tartottuk azt az előírást, ami a bizonyos mértékben görbülő uborkákat leértékelt termékké nyilvánította. Szerencsére ez mára a múlté. Nem úgy a zöldségek és gyümölcsök külsejére vonatkozó igény: a nagy élelmiszerláncok nem szeretik a kicsit csúnyácska, esetleg enyhén ütődött zöldségeket és gyümölcsöket, mert állítólag mi, vásárlók nem vesszük meg ezeket. Jóllehet a növény vagy termés külseje egyáltalán nem befolyásolja a beltartalmi értékét. Statisztikák szerint világszerte évente egymilliárd zöldség és gyümölcs kerül hulladékba e szűklátókörű gondolkodás miatt.

élelmiszerpazarlás környezetvédelem mezőgazdaság egészség vásárlás Kanada

KÉP: Outcast Foods

Akárki legyen is a felelős ebben a kérdésben, a kanadai Outcast Foods (angolul: számkivetett, pária ételek) vállalkozás megpróbál a hátrányból előnyt kovácsolni. Számos helyi gazdával felvették a kapcsolatot, és az esztétikailag nem tökéletes terményt megvásárolják tőlük. Itt jön be az innováció, a hozzáadott érték: az eladhatatlan zöldségeket és gyümölcsöket növényi fehérjeporrá alakítják. Ez a nagy tápértékű por remekül felhasználható bármilyen étel hozzávalójaként.

élelmiszerpazarlás környezetvédelem mezőgazdaság egészség vásárlás Kanada

KÉP: Outcast Foods

Az Outcast Foods nagy körültekintéssel végzi a munkát: a begyűjtött terményt még azonnal lefagyasztják, hogy minél kevesebbet veszítsen a tápértékéből. Amint beértek az üzembe, a terményt ecetes vízben tisztára ossák és megy a dehidratálóba. Az üzemben lényegében nincs hulladék, mert az egész zöldséget vagy gyümölcsöt porrá alakítják: leveleskelt, spenótot, almát, céklát, sárgarépát, paradicsomot, epret és minden más szezonális terményt.

élelmiszerpazarlás környezetvédelem mezőgazdaság egészség vásárlás Kanada

KÉP: Outcast Foods

A porok fehérjepótlóként alkalmasak állateledelbe (brokkoli), bébiételbe, salátaszószokba (sárgarépa), jégkrémbe (alma), levesekbe, vegán turmixokba, sőt, kozmetikumokba (cékla). A kereskedelemben kapható fehérjeporok többsége állati fehérjéből, például tejből készül, márpedig a nagyüzemi szarvasmarhatartás rendkívül környezetszennyező. Ezzel szemben az Outcast növényi fehérjepor előállítása a teljes láncot tekintve is sokkal kevésbé környezetterhelő, és mindenképpen jelentős mennyiséggel csökkenti az élelmiszerpazarlást. 

VIA Treehugger


0
Tovább
15
jan/2021

A mesterséges intelligencia megsokszorozza a növénytermesztést

A Föld termőterületei végesek, mégis egyre több ember számára kellene megfelelő minőségű élelmiszert termelni rajtuk. Ez a mezőgazdasági módszerek átfogó modernizációja nélkül nem fog menni. Nemrég egy amerikai startup 400 millió dollárt nyert el egy olyan vertikális farm továbbfejlesztésére, amely a szabadföldi termesztéshez képest ugyanannyi élelmiszert 99 százalékkal kevesebb területen és 95 százalékkal kevesebb vízzel képes megtermelni.

A függőleges termőoszlopokon ideális a körülmények
a növények számára. KÉP: Plenty

A Plenty nevű San Francisco-i vállalkozás mesterséges intelligencia vezérléssel működteti a termesztőcsarnokot, robotok szabályozzák, mennyi LED-fényt, vizet és hőt kapjanak a függőleges falain növő zöldségek. A vízzel különösen takarékosak: a növények által elpárologtatott vizet is képesek visszanyerni a levegőből és újrahasznosítani. 

Az AI-technológia a nap 24 órájában mindig az optimális körülményeket biztosítja a növényeknek, amelyek 400-szor többet teremnek, mint szabadföldi társaik. A vertikális farmban 1 hektár terület több mint 360 hektár szabadföldi terület termőképességével egyenlő. Ráadásul robotvezérléssel GMO-mentesen, növényvédő- és rovarölőszerek használata nélkül lehet a zöldségeket és gyümölcsöket megtermelni. Vagyis ezeket a zöldségeket fogyasztás előtt sem szükséges megmosni.

Érdekes működés közben látni a robotokat. 

A Plenty alapítói szerint a vertikális farmok forradalmasítják az élelmiszertermelést, mert felszabadítják a gazdálkodást az időjárás, az évszakok, az idő, a távolság, a kórokozók, a természeti katasztrófák és a klímaváltozás terhe alól. 

Kaliforniában nemsokára több száz szupermarketben és online lehet majd a Plenty terményeit megvásárolni. A cég olyan csomagolást fog használni, amelyben tovább marad friss a termény, továbbá újrahasznosítható. 


0
Tovább
26
nov/2020

Miért kerül annyiba a magyar tarkabab, mint a csirkemell?

Manapság sokkal kevesebb hüvelyest eszünk, mint a nagyszüleink vagy a korábbi generációk. Pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó egyszerre zöldség és hús, hiszen gazdagok növényi fehérjében, 100 g bab 24 g fehérjét tartalmaz. A száraz hüvelyesek hűtés (=energiafogyasztás) nélkül egyszerűen tárolhatók, a csicseriborsó nem is zsizsikesedik. A hüvelyesek környezetvédelmi szempontból abban is kiemelt jelentőségűek, hogy ezek gyakoribb fogyasztásával elérhetnénk az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkenését: például, ha az amerikaiak marhahús (burger és steak) helyett babot ennének, akkor 46-74 százalékban máris megközelítenék azt az ÜHG-kibocsátási szintet, amit 2020-ra vállaltak. Ez a hús-bab-csere az amerikai termőterületek 42 százalékát felszabadítaná, ennyivel kevesebb takarmány megtermelésére volna szükségük a szarvasmarhatartáshoz.

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: Pexels

Tehát sokrétű ez a téma! Kérdéseimmel megkerestem dr. Domján Erikát, aki a FruitVeB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) ügyvezetője volt 2016-2019 között. A beszélgetés végén pedig elmondom, milyen a jó beáztatás.

365: Miért nem eszünk több hüvelyest? 
Domján Erika: Egyrészt mert a közhiedelem szerint ezek puffasztanak és hizlalnak. Másrészt a gasztronómiai köztudatban nincsenek benne, illetve egyesek legfeljebb a különlegességeket keresik, mint például a vörös lencse vagy a csicseriborsó. De ez nem általános. 

365: Igen, mert kétszer annyiba kerül a vörös lencse, mint az étkezési lencse. Holott minden héten legalább két alkalommal kellene hüvelyest fogyasztani, annyira egészségesek. Vagy legalábbis régen biztos gyakrabban ettek ilyeneket.
D.E.: Igen, mert könnyen előállítható és könnyen tárolható termények voltak. Minden házikertben megteremtek, tehát tényleg a ház körül, nem kellett hozzá háztáji, ami annak idején a termelőszövetkezeti tagok juttatása volt. Ők kaptak átlagosan 400 négyszögölt, ez volt a háztáji föld, azon bármit termelhettek és azzal szabadon gazdálkodhattak. A házikert ehhez képest jóval kisebb terület, 50-100 négyzetméter. 

365: Az elmúlt évtizedekben jellemzően ezek művelését is elhanyagolták sok helyütt…
D.E.: Most a városból kiköltözők közül néhányan próbálják új életre kelteni ezt a hagyományt az önellátás jegyében. Az élelmiszerláncok megjelenése következtében hagytak fel a falvakban az emberek a kiskertek művelésével. Részben azért, mert már a városban dolgoznak, ahol bevásárolnak, és hazaviszik a terméket. A nyugdíjasok az ingyenes utazást igénybe véve, pusztán időtöltésből is beutaznak a legközelebbi városba, és megvásárolják azt a csirkehúst vagy borsót, amit régen odahaza termeltek meg. Nem foglalkoznak azzal, hogy a bolti árunak milyen beltartalmi értéke van.

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: Unsplash

365: A hüvelyesek nagyüzemi módon is mind termeszthetők?
D.E.: Igen, de elsősorban ipari alapanyagként, konzervnek vagy fagyasztottnak.

365: Nekem nincs bajom a fagyasztottal, ráadásul olcsóbb is, mint amit a piacon veszek meg.
D.E.: Azért tud olcsóbb lenni, mert nagy mennyiségben termelve az egységköltsége alacsonyabb. Néhány zöldségnövényhez hasonlóan  itt is látható, hogy az utóbbi 30-40 évben majdnem tizedére csökkent a termőterület. Ez kizárólag jövedelmezőségi kérdés. A gazdák racionálisan megnézik, hogy milyen tőkebefektetéssel mennyi jövedelmet lehet elérni. Ha jelen pillanatban egy hektár kukorica termesztésével ugyanazt a jövedelmet tudják elérni, mint egy hektár zöldborsóval, akkor kukoricát fognak vetni, mert annak kisebb a kockázata. A legtöbb hüvelyest a klímaváltozás miatt is egyre nehezebb megtermelni, mert például öntözés nélkül szinte lehetetlen jó eredményt elérni. 

365: Milyen feltételeket igényel?
D.E.: A zöldborsót nagyon korán, tavasszal kell elvetni, és a keléshez megfelelő talajnedvesség kell. Mostanában viszont milyen tavaszaink vannak?! Kétféle tavasz volt az elmúlt években: vagy csontszáraz, főleg a március-április, és a borsó ilyenkor öntözés nélkül nem tud kikelni. A másik véglet, ha extrém sok az eső, akkor viszont nem lehet a talajra rámenni gépekkel. A klímaváltozás miatt nagyon száraz tavaszok várhatók, aztán április közepén-végén jön egy hidegfront, ami esetleg túl sok csapadékkal jár. A borsónál további negatívum, hogy nem szereti a nagy meleget, a hirtelen áprilisi kánikulát, akkor a borsószem gyors növekedése megáll, mert nem tud megfelelő ütemben folyadékot felvenni.

365:Tehát nagyon kockázatos?
D.E.: Ma már öntözés nélkül nem lehet megtermelni. Illetve a konzervipari feldolgozás miatt speciális és drága betakarító gépek is szükségesek hozzá. A borsó magas fehérjetartalma miatt ugyanis leszedés után néhány óra alatt a konzervgyári vagy hűtőipari gyártósorra kell kerülnie, ez sem olcsó dolog, és nagy a gépi munkaigénye. Ezzel szemben a kukoricát májusban, eleve a tavaszi fagyok után vetik, aztán ilyenkor ősszel, októberben-novemberben egy kukoricaadapterrel végigmegy a kombájn, és megfelelő szárazanyag-tartalom mellett begyűjti a termést.

365: Átalakul a mezőgazdasági termelés?
D.E.: Az ipari növények, tehát a búza, kukorica irányába megy el a szántóföldi növénytermesztés. Ezeket a növényeket a jövedelmezőség szempontjait is mérlegelve nagy területen gépesítve, néhány emberrel meg lehet műveltetni. Szemben a kertészeti növényekkel, amelyekhez speciális gépek, jelentős emberi munka és szaktudás is kell. 

365: Igen, látom a KSH-statisztikát, hogy 2019-ben gabonaféléket 2,5 millió hektáron termeltek Magyarországon, száraz hüvelyeseket pedig 17,5 ezer hektáron, úgy, hogy ebbe beleszámít a takarmányozási célú sárgaborsó is.
D.E.: Nem jó a helyzet. Csicseriborsót a Dél-Alföldön 150-200 hektáron termelnek. A szintén a hüvelyesek közé tartozó földimogyorót pár hektáron. A zöldbab vetésterülete 15 év alatt megfeleződött, most már ezer hektár alatt van. Pedig ennek is ott a helye mind a hagyományos, mind az egészségtudatos konyhában, és rendkívül változatosan elkészíthető. 

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: CIAT/Flickr

365: Mi a helyzet az olyan fajtákkal, mint a spárgabab vagy lóbab, amelyek ősi kultúrnövények?
D.E.: Magyarországon ezek kiszorultak a köztermesztésből, nagyüzemi termesztésben soha nem is voltak. Marginális próbálkozások vannak csak.

365: De közben egyre divatosabb a mexikói konyha, a francia vagy az indiai, amelyek sok hüvelyest használnak.
D.E.: A kapható hüvelyesek több mint fele Indiából származik.

365: Vagy Kanadából, vagy Etiópiából, ráadásul olcsóbbak, mint a magyar hüvelyesek, pedig sok ezer kilométeres szállítási költség is van rajtuk.
D.E.: El kell fogadnunk, hogy az élelmiszerkereskedelem globális, és a kereskedők onnan fogják beszerezni a termékeket, ahonnan a legjobb költség-haszon aránnyal tudnak importálni, és nem biztos, hogy ez a hely az Európai Unióban van. A hazai fogyasztó pedig nem annyira tudatos, hogy kifejezetten keresné a magyar termékeket.  A különlegességek iránt nő az igény, de ezek soha nem is voltak köztermesztésben Magyarországon. A hagyományos értelemben vett őstermelés is kezd megszűnni, mert a termelők zöme már a hatvanas korosztályhoz tartozik és nincs olyan utánpótlás, amely átvenné ezeket a feladatokat.  

365: Ki lehetne nemesíteni olyan fajtákat, amelyek géppel is könnyen betakaríthatók?
D.E.: Éveken át folyó, támogatott kísérletek sorozatának kellene történnie ezen a téren. 

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: Nikiforaki Viktoria/Flickr

365: A gyereknek hiába mondja a szülő, hogy táplálkozzon egészségesen, ha nem tudja letenni az asztalra minden héten a bablevest vagy a lencselevest, mert az drágább a csirkehúsnál.
D.E.: Na jó, de azért meg kell nézni, hogy az milyen csirke, hogyan nevelték. A természetes körülmények között tartott, úgynevezett kapirgálós csirke ára lényegesen magasabb, csak arra alig van fizetőképes kereslet.

365: Milyen jövőképet lát?
D.E.: Nagyon szomorút. Beszéljünk akár ipari, akár házikerti termelésről, nincs tömeges utánpótlás. A Fiatal Gazda Pályázat jó kezdeményezés, de nem minden esetben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Társadalmi szinten is át kellene gondolni, kitől is várjuk el, hogy dolgozzon a földeken? Egyrészt ez kemény munka, amelyet a fiatalok jó része már nem akar vállalni. Másrészt kertésznek lenni egy sok lemondással is járó életforma, amelynek szépségeit ők nem mindig látják. Ha megnézzük a falvak korösszetételét, számot kell vetnünk azzal is, hogy a vidéki települések harmada ötven éven belül nyugdíjasokból és üres házakból fog állni. 

365: Mikor kezdődött ez a folyamat?
D.E.: Nemcsak a rendszerváltás adott kegyelemdöfést a vidéknek, hanem már az 1970-es évektől elindult a társadalom állam által is preferált átalakulása és az élelmiszertermelés változása. Amikor a hetvenes években átalakították a közigazgatást és a közoktatást, akkor az a halálos ítélet volt sok település számára, mert nem maradt ott semmilyen közszolgáltatás. Ma már látható ennek eredménye, ugyanis ezeken a területeken felgyorsult az elvándorlás. Ha nincs óvoda, iskola, akkor a gyerekeknek ingázniuk kell, vagy bizonyos kilométerszám fölött kollégisták lesznek. De minél korábban kerül el egy gyerek a szülőhelyéről, annál kisebb a valószínűsége, hogy visszatér oda felnőttként. Informatikus tanítványaimat is megkérdeztem, hogy ki tervezi a hazaköltözést, és az volt a válasz, hogy nem bolondultak meg. Pedig a precíziós mezőgazdaság informatikusokat igényel, már most számítógép vezérlésű gépek dolgoznak a földeken és ez a jövőben méginkább így lesz. Ám a városok kulturális vonzerejét a vidék nem tudja kompenzálni, pláne, ha a ritka hazalátogatások miatt a városban tanuló fiatalok kapcsolatai fellazultak az otthoniakkal. Így aztán nem is lesz emberi bázisa a mezőgazdasági termelésnek.

365: Tehát a bab mai ára évtizedes problémákra vezethető vissza. Mit lehetne tenni ellene?
D.E.: Nemcsak termelési oldalról, hanem fogyasztói oldalról is lehetne változást elérni. 2016-ban volt a Hüvelyesek Nemzetközi Éve, az akkor létrehozott weboldalon sok információ ma is elérhető. Folytatni kellene az akkor megfogalmazott akciókat, a hüvelyesek fogyasztásának népszerűsítését. Ezeknek a növényeknek egyébként a növénytermesztésben is kiemelt szerepük van, mert nitrogént kötnek meg, előveteményként javítják a talaj minőségét az utánuk következő vetés számára. A májusban már betakarítható borsó kiváló előveteménye az utána vetett csemegekukoricának.

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: Pexels

365: Vagyis nemcsak az embernek jó, hanem a többi növénynek is.
D.E.: Így van, és ha volna piaci kereslet rájuk, előbb-utóbb a termelők számára is megérné nagyobb mennyiségben termelni ezeket. 

365: A hüvelyesek másként is felhasználhatók, például csicseriborsólisztból alacsony szénhidráttartalmú, fehérjében gazdag, ráadásul gluténmentes száraztészta is készülhet, igaz, jelenleg ebből 1 kiló 3-4 ezer forint.
D.E.: Sok innovációt, marketinget, fejlesztést igényel a téma. Az egészséggel kapcsolatos szempontok mellett a húspótló hüvelyesek fogyasztását a vegán fiatalok körében is lehetne népszerűsíteni, akik számára etikai kérdés a húsevés kerülése. A fogyasztóknak nagy tömegben előállított, olcsó és egészséges termékekre van szükségük. 

TIPP: Amerikában az észak-dakotai és minnesotai babtermelők szövetsége (The Bean Institute) szerint a babot úgy érdemes beáztatni, hogy ötszörös mennyiségű vízben feltesszük főni, majd forrástól számított 2-3 perc múlva levesszük a tűzhelyről, ebben a vízben hagyjuk kihűlni, és áztatjuk legalább 4 órán át. Utána az áztatóvizet leöblítjük, kiöntjük, és a félig már megpuhult babot új vízben kezdjük főzni a recept szerinti többi hozzávalóval. A hő és az áztatás inaktiválja a babban lévő lektin nevű fehérjét, ami egyeseknek hasi diszkomfort érzetet okozhat. Savas hozzávalót (citrom, ecet, paradicsom, chiliszósz, bor) csak a főzés vége felé adjunk az ételhez, mert ez nehezíti a bab megpuhulását.  

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
23
aug/2020

Az üvegházi búzatermesztésé lehet a jövő

Nagy jövőt látnak a vertikális búzatermelésben a Florida Egyetem kutatói. Szerintük ideális körülmények között ugyanazon a területen 220-600-szor több búzát lehet termelni egy emeletes üvegházban, mint szabadföldi vetésben.

mezőgazdaság fenntarthatóság

Azért, mert ilyennek szoktuk meg a búzatermesztést, még nem kell ilyennek maradnia, ha ez nem fenntartható. KÉP: Unsplash

A búza a legfontosabb gabonanövények egyike, fogyasztása világszerte folyamatosan növekvő tendenciát mutat az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerint. Átlagosan az elfogyasztott kalória és fehérje 20 százalékát teszi ki a búza. A Föld jelenlegi 7,8 milliárdos népessége 2050-re meghaladhatja elérheti a 10 milliárdot. Ennyi ember táplálásához legalább 60 százalékkal növelni kell a gabonafélék termesztését. Ezt sok tényező keresztülhúzhatja: például ha romlik a termőterületek talajminősége, vagy a szélsőséges időjárás miatt elvész a termés, illetve az évtizedek óta alkalmazott műtrágya és növényvédőszerek miatt visszafordíthatatlanul szennyeződnek a talajvízkészletek. Az elmúlt évtizedekben a globális búzatermelés sokszor nem felelt meg az elvárásoknak, ami nem kedvezett a gabonaáraknak.

A fenntartható élelmiszertermelés érdekében új technológiákat kell kifejleszteni. A vertikális növénytermesztébe eddig főleg zöldségféléket vontak be. Ezeket üvegházakban, ellenőrzött öntözés, megvilágítás és hőmérséklet mellett, több emeletes tálcasorokon termesztik. Az amerikai kutatók azt vizsgálták meg, vajon mi történne, ha zöldségek helyett búzát termesztenének ilyen módon.

mezőgazdaság fenntarthatóság

A tervezett gabonafarmon ellenőrzött körülmények között
folyna a termesztés. KÉP: University of Florida, Gregory Kiss,
Senthold Asseng, Paul P.G. Gauthier

Kísérleti számításokkal arra az eredményre jutottak, hogy egy egyhektár alapterületű, belül tízszintes vertikális farmon ideális termesztési körülmények mellett akár 600-szor több búza termeszthető, mint ugyanekkora szántóföldön. Egy 100 szintes farmon 6000-szer többet lehet termelni, szorozták fel a kutatók.

A Modern Farmerben megjelent cikk kiemeli Senthold Asseng véleményét, aki az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS-ban megjelent kutatás vezető szerzője, mint a Florida Egyetem termesztési modellezés professzora. Szerinte számos előnyük van a vertikális gabonafarmoknak, egyebek közt csökkentenék az erdőirtásokat. A hidropóniás öntözés 90 százalékkal kevesebb vizet igényel. A beltéri termesztés lehetővé teszi, hogy ne kelljen növényvédő szereket használni, amelyek sem az ember, sem a természet egészségének nem tesznek jót.

"Óriási terméshozamot érhetünk el, miközben elkerüljük a termőterületek tönkretételét -- mondta Asseng. -- Vigyáznunk kell a környezetünkre, mert nincs másik."

A vertikális gabonafarmokban rejlő lehetőséget nem lehet kiaknázni, amíg a gazdák számára túl költséges a módszer, például az üvegházak építési- és energiaköltségei miatt. Asseng úgy véli, az üvegházi vertikális gabonatermesztés környezetre gyakorolt jótékony hatása rábírhatja a kormányokat, hogy támogassák az új termesztési módszer elterjesztését. 

"Számos országban sok-sok pénzt költenek a mezőgazdaság támogatására a termesztés folyamatossága érdekében. Amikor a túlélésről és a tervezhetőségről van szó, akkor nem feltétlenül kellene pusztán a dolgok pénzügyi oldalát nézni. Itt most egy olyan új mezőgazdasági módszerről van szó, amely kifejezetten jó lenne a természet számára", foglalta össze Senthold Asseng kutatásvezető.

A teljes kutatási beszámoló a PNAS oldalán elolvasható angol nyelven.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
«
123

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (138),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (48),légszennyezés (46),hulladék (43),természetvédelem (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),kerékpár (35),napenergia (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (16),építészet (16),városi közlekedés (16),divat (15),komposzt (15),nyár (15),autó (15),konyha (14),kutya (14),klímaválság (14),növény (13),élelmiszer (13),LED (13),szemét (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),Ozone zöld díj (11),CO2 (11),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),élelmiszerpazarlás (11),takarékosság (10),ajándék (10),barkácsolás (10),urbánus életmód (9),papír (9),szélenergia (9),WWF (9),Kína (9),művészet (9),elektromos autó (9),tél (9),szélturbina (9),ivóvíz (9),csomagolás (8),hulladékgyűjtés (8),Párizs (8),raklap (8),természetes gyógymód (8),levegőminőség (8),levegőszennyezés (8),lakásfelújítás (8),szén-dioxid (8),allergia (8),stressz (7),takarítás (7),lakberendezés (7),háztartás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),vásárlás (7),ételpazarlás (7),almaecet (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),illóolaj (7),mobiltelefon (7),biogáz (7),Hollandia (7),vegán (6),városi élet (6),étel (6),gyümölcs (6),macska (6),növényvédelem (6),ökolábnyom (6),szúnyog (6),Föld napja (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),szmog (6),erdő (6),Magyar Telekom (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),Kanada (6),New York (6),játék (6),beporzás (5),városi hősziget (5),virág (5),város (5),testről és lélekről (5),ruha (5),urbanizáció (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),zajszennyezés (5),sport (5),térkép (5),méh (5),víz (5),bútor (5),szelektív hulladék (5)

Archívum