Szuper dolog a vendégjárás, de senki nem akarja pluszsúllyal kezdeni az újévet. Segítünk néhány tippel, hogy felturbózd az anyagcserédet.
KÉP: Pexels
Szuper dolog a vendégjárás, de senki nem akarja pluszsúllyal kezdeni az újévet. Segítünk néhány tippel, hogy felturbózd az anyagcserédet.
KÉP: Pexels
Jelenleg egy magyar polgár karbonlábnyoma éves szinten 5,73 tonna. Ahhoz, hogy megelőzzük a Föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius-fokkal való növekedését, ami klímakatasztrófát okozna, az éves karbonlábnyomot fejenként 2 tonna alá kellene csökkenteni 2050-re világszerte. Tehát közel három tonna szén-dioxid-kibocsást kellene lefaragnunk az életmódunkból.
A Covid-járvány miatt sokan váltottak házhoz szállított étel rendelésére, esetleg nem is tudva, hogy milyen alattomos környezetpusztító hatása van a műanyag ételcsomagolásnak, a szatyrot és a PET-palackot is beleértve.
1 kg műanyaghoz 2 kg kőolaj szükséges (az alapanyaghoz + a gyártáshoz).
1 kg olaj elégetésével 3 kg szén-dioxid keletkezik. Vagyis 1 kg műanyag gyártása során 6 kg CO2 keletkezik.
1 vékony műanyag szatyor kb. 5,5 gramm, egy ételes doboz legalább 20 gramm (fedéllel együtt). Vagyis 1 kg műanyagból kijön 182 db szatyor vagy 50 db ételdoboz.
A 182 db szatyor gyártása 33 gramm CO2-, az 50 db ételdoboz gyártása 120 gramm CO2-kibocsátást okoz.
Ha a home office-ban minden munkanapon házhoz rendeled az ételt, akkor egy évben nagyjából 250 munkanappal és rendeléssel számolva 8,25 kg CO2 (szatyrok) + 30 kg CO2 (ételdoboz) = 38,25 kg CO2-szennyezés.
Ez egyetlen tétel az életedben, sőt, ez pusztán a csomagolás, nincs benne az étel házhoz szállításához szükséges üzemanyag elégetése során a levegőbe kerülő szén-dioxid (és más károsanyag).
És akkor nem beszéltünk arról, hogy a szatyor és ételdoboz használat után hulladék lesz, s mivel étellel szennyezett, nem is újrahasznosítható. Legnagyobb valószínűséggel elégetik egy hulladékhasznosító erőműben, rosszabb esetben egy szemétlerakó telepre kerül, és akár 200-1000 évbe is beletelik a lebomlása. Akkor sem bomlik le biológiai értelemben, hanem csak szétesik apró darabokra, és így szennyezi tovább a környezetet.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Karácsonykor sokaknak csomagolják be az ünnepi asztalról maradt ételeket – akár akarják, akár nem. Ezért egyesek hazaérve azonnal a kukába teszik a csomagot (tegnap láttam ilyet kutyasétáltatás közben). Ahelyett, hogy ilyen méltatlan és pazarló módon végeznék ezek a falatok, inkább alakítsd át őket szünidei különlegességekké. Így változatosabbá teszed az étrendet, nem unod meg az ételeket, és nem is romlanak rád a sok szeretettel elkészített falatok. Az alábbi receptekhez használhatsz bármilyen húsos, halas, sonkás vagy gombás tölteléket, apróra vágott maradék sült húst is, ami lehet natúrsült pulyka, vagy rántott hús (akár bundájától megszabadítva), esetleg húslevesből kimentett főtt csirke.
Maradék rizs
A főtt rizs remekül fagyasztható, tehát ha csak ez a problémád (hogyan tárold), akkor máris meg van oldva. Amennyiben ennél kreatívabb megoldásra vágysz, válogass az alábbi ötletek közül!
Hamis burrito:
főtt rizst, konzervbabot vagy apróra vágott maradék sült húst, nagylyukú reszelőn lereszelt sajtot, illetve maradék párolt zöldségeket beletekersz készen kapható réteslapba, és forró sütőben 20 perc alatt megsütöd. A rizs mellé tehetsz maradék töltött káposztát is, ebben az esetben szedd szét a gombócokat, a darált húsos keveréket keverd a rizshez, a káposztaleveleket pedig széthajtogatva fektesd a réteslapra. A kész tekercset szeletekre vágod, majd ízlés szerint majonézzel vagy ketchuppal meglocsolod. Annyi macera van csak vele, hogy felhasználás előtt a réteslapokat rétegenként át kell kenni egy kis olajjal (de tényleg elég leheletvékonyan), hogy ne ragadjanak össze. De persze használhatsz hozzá készen kapható tortillalapot is. Sőt, a rizs mellé a maradék halrudacskákat is beteheted a tekercsbe.
Tojásos rizs:
amikor a villával kissé felvert tojáshoz kevered a maradék főtt rizst, és egy forró serpenyőben lepénynek megsütöd. Adhatsz hozzá apróra vágott bacont, sült húst, zöldséget, amit találsz a hűtőben.
Rizsgombóc:
a maradék rizst és az apróra vágott maradék sült húst egy tojással összedolgozod masszává, szórhatsz bele szárított zöldfűszereket is az ízesítéshez. a masszából vizes kézzel gombócokat formálsz, azokat meghempergeted zsemlemorzsában, sütőpapíros tepsire egymás mellé lerakod, és tűzforró sütőben (230 Celsius-fok) 15-20 perc alatt megsütöd. Ha nem sima rizs, hanem zöldséges rizibizi volt a maradék, annál jobb! A töltöttkáposzta töltelékét is újrafogalmazhatod így. A rizst összekeverheted villával szétnyomkodott, prézlibundától megfosztott halrudacskával is. Sütheted fritőzben is.
Gombás piláf:
Egy doboz leszűrt konzervgombát összepárolsz egy fej vöröshagymával és kis fokhagymával, sózod, borsozod, majd hozzákevered a rizst – öt perc alatt kész.
Töltött paradicsom:
a paradicsomok tetejét levágod, egy kanállal kiszeded a magos belsejét, majd megtöltöd maradék rizs, apróra vágott maradék hús, maradék leveszöldség keverékével. A töltött paradicsomokat egy sütőpapírral bélelt tepsibe állítod, megszórod a tetejüket sajttal és közepes lángon (170-180 Celsius-fok) 25-30 perc alatt megsütöd, amíg megpirul a paradicsom teteje.
Maradék krumpli
Ezt lehet, de nem ajánlott fagyasztani, mert kásás állagúvá válik.
Serpenyős vagy sütőben sült tortilla:
a felkockázott főtt krumplit egy kis apróra vágott füstölt lazaccal, felaprított kaliforniai vagy kápia paprikával és néhány tojással összekevered. Beleöntöd egy sütőpapírral bélelt kerek tortaformába, és 180 Celsius-fokos sütőben 30 perc alatt összesütöd. A füstölt lazac extra hozzávaló, helyettesítheted baconnel vagy más füstölt hússal.
Burgonyás palacsinta (latke):
maradék krumplipürét negyedannyi liszttel, 1-2 tojással, kis snidlinggel vagy reszelt vöröshagymával összekeversz, és serpenyőben vastag palacsintának megsütöd reggelire. A masszát mokkáskanálnyi sütőporral lazíthatod.
Töltelékes rakottkrumpli:
az egész főtt krumplikat felkarikázod, a töltött csirke töltelékét és a csirkehúst felkockázod, vágsz még bele kolbászt, felszeletelsz pár főtt tojást, és ezeket rétegezve lerakod egy hőálló üvegtálba vagy kiolajozott tortaformába. Az egészet leöntöd egy pohár megsózott tejföllel, amibe belekeversz 1-2 tojást, és közepesen forró sütőben 30-35 perc alatt összesütöd.
Póréhagymás krumplileves:
a maradék krumplipürét összefőzöd harmadannyi 10 százalékos főzőtejszínnel és annyi tejjel, hogy jó sűrű krémlevest kapj. Egy serpenyőben egy kis baconön üvegesre párolsz felkarikázott póréhagymát, amit hozzákeversz a krémleveshez.
Maradék beigli
Ez is jól fagyasztható önmagában, de inkább használd fel másképp.
Akármilyen guba:
a maradék beiglit felkockázod, hőálló tálba teszed, és leöntöd annyi tejjel, hogy jól megszívja magát. Utána közepes lángon 20-25 percig sütöd, hogy a teteje szép aranybarna legyen. A tejhez keverhetsz egy kis rumot vagy vaníliakivonatot.
Pudingos rakott:
a szeletekre vágott beiglit lerakod szépen egy sütőpapírral kibélelt tortaformában vagy üvegtálban, és rétegenként leöntöd néhány kanál vaníliapudinggal. Amikor megvan az utolsó réteg is, és félig már kihűlt, beteszed a hűtőszekrénybe legalább 1-2 órára. Miután megdermedt, úgy szeletelhető, mint egy torta. És egyébként bírja a fagyasztást is, de kizárt, hogy erre sor kerülne.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
"Vegyünk neki hóláncot", mondta a minap mellettem a hipermarketben egy hatvanas anya a harmincas fiának. "Á, dehogy, van már neki hat", utasította el fia a kérést. A fél füllel elkapott párbeszédtől nekilódultak a gondolataim: milyen családtag lehet, akinek már hat hóláncot ajándékoztak? Ha magára ismer, innen a távolból megnyugtatom, hogy idén karácsonykor más meglepetésre számíthat, de korántsem biztos, hogy az nem megy egyenesen a kukába.
Az ünnepi szezonban világszerte 25 százalékkal több hulladék képződik a háztartásokban, és ha ehhez hozzávesszük, hogy csak a Kínából Európába importált, minimum 4 ezer tonna ajándéknak mennyi volt gyártási és szállítási károsanyag-kibocsátása, hát nem áll jól a mérlegünk. Ráadásul egy csomóan teljesen fölösleges dolgokat veszünk összességében óriási pénzekért, csak mert dolgozik bennünk a lelkiismeret, hogy karácsonykor mindenkinek muszáj valamit adni. E fölösleges dolgok a szemétben végzik, némelyik már Karácsony másnapján. (Korábbi cikkem: Mit ajándékozz annak, akinek már mindene megvan?)
Lehet, hogy egyszer azt fogjuk gondolni, hogy a legjobb ajándék az, amit nem is veszünk meg, de ma még ettől a nézettől távol vagyunk. A második legjobb ajándék, ha tárgyak helyett élményt ajándékozunk, legyen az egy színházjegy, állatkerti belépő, utazás, wellness. Végszükség esetén pedig ott a jolly joker: a vásárlási utalvány. Ezt arra költheti a megajándékozott, amire akarja, és nem fordul elő, hogy a hetedik hóláncot kapja, mint a fenti példában.
Ezzel is csökkentheted a karácsonyi hulladékhalmozást:
1. A mi családunkban az a szokás, hogy nem használunk csomagolópapírt, hanem évek óta ugyanaz a 6-7 ünnepi papírtáska cirkulál a családtagok között. Hol kapjuk benne az ajándékot, hol adjuk benne. Mindenki tesz mellé egyéni üdvözlőkártyát, a táska pedig arra a fél órára tökéletesen betölti a funkcióját, utána megy a szekrénybe.
2. Ha mindenképpen csomagolni akarsz, alkalmazd a gyűréstesztet egy darag csomagolóanyagon: a papírt össze lehet gyűrni, a műanyagfólia visszaugrik eredeti alakjára, innen felismered.
Azért nem szabad műanyagfóliát használni, mert nem újrahasznosítható. De a papír csomagolóanyag sem újrahasznosítható, ha csillámos vagy fényes bevonatú.
3. Ne vegyél elemes játékot, vagy ha veszel, adj hozzá újratölthető elemet és töltőt is.
4. Törekedj arra, hogy növényi gyantából, méhviaszból vagy szójaviaszból készült gyertyát és mécsest vegyél/ajándékozz, ezek természetes úton lebomlanak és nem füstölnek. A nem zöld gyertyák és mécsesek a kőolajszármazék paraffinból készülnek, és égetés közben károsanyagot bocsátanak ki, ami sem neked, sem a környezet számára nem egészséges. Megfájdul a fejed az égő gyertya mellett? Így jelzi szervezeted a problémát. De ne fújd el a gyertyát bent, hanem óvatosan vidd ki a szabadba, és ott oltsd el.
5. Kérlek, ne vegyél új ruhát karácsonyra magadnak, legfeljebb a gyerekeknek, ha már kinőtték az ünneplőjüket. Mi felnőttek meg tudjuk oldani a kiöltözést az elmúlt években felhalmozott készletekből. Hiszen egy átlagos nő szekrényében 22 olyan ruha van, amit még nem vett fel, egy férfiében pedig 19 darab. Még egy statisztika: Angliában karácsonykor 80 ezer tonna régi ruha megy a szemétbe. Minden EU-állampolgár évente átlagosan 12,66 kg ruhát vásárol. A megvásárolt, majd kidobott ruhák alig 1 százalékát hasznosítják újra új öltözetekben, a többi anyag megy a hulladékégetőkbe vagy -lerakókba, mert a textilipar nem tart ott a fejlesztésekben, hogy képes legyen megoldani a textíliák újrahasznosítását.
6. Ne vegyél új karácsonyfadíszeket. Tudnod kell, hogy a gömbök és egyéb díszek általában olyan műanyagból készülnek, ami nem újrahasznosítható. Az angyalhaj sem.
7. Olvaszd le a fagyasztót még az ünnepek előtt. Ettől sokkal hatékonyabban fog működni, márpedig ez az egyik legnagyobb áramfogyasztó a lakásban. Ide kattintva megtudhatod, hová kell pakolni a dolgokat a hűtőben.
8. Vásárolj helyi élelmiszert. Elhiszem, hogy menő dolog a reklámban látott lazacot felszolgálni, de gondolj bele, hány ezer kilométerről szállították ide azt a halat, méghozzá hűtve, vagyis sokkal több üzemanyagot felhasználva, büdös dízelfüstöt kipufogtatva.
9. Ne használj az ünnepi vendéglátáshoz egyszerhasználatos műanyag- vagy papírtányérokat, -poharakat, -evőeszközöket. Igen, lehet, hogy a rokongyerekek eltörnek egy üvegpoharat, ezt el kell fogadni.
10. Nappal ne kapcsold fel a díszkivilágítást. A LED energiatakarékos, de nem ennyi, nem ilyen sokáig bekapcsolva.
11. Ha megérkeztek a vendégek, vedd le a fűtést akár 2 Celsius-fokkal is, mert szépen belehelik a szobát. Utána persze szellőztess.
12. Amikor ti mentek rokonlátogatásra, ne hagyj stand-by állapotban semmilyen elektronikai kütyüt, hogy egy kicsit mérsékeld az ünnepi áramfogyasztásodat.
13. A műfenyők 85 százaléka Kínából érkezik. Számítások szerint egy műfenyőt legalább 20 évig kell használni ahhoz, hogy a gyártása és ideszállítása során képződött környezetterhelés ki legyen egyenlítve. Itt találsz 57+3 ötletet ahhoz, hogy miképpen legyen karácsonyfád fenyő nélkül, de ha ez nem volna elég, összegyűjtöttem még 34+6 ötletet ehhez. Csak győzzed végignézni!
14. Ne főzz, ne süss többet, mint amennyi valóban szükséges, és ha mégis maradna étel, törekedj a maradékmentes újrahasznosításra. Évente 1,3 milliárd tonna étel kerül a szemétbe világszerte. Gugli a barátod, ezernyi ötletet találsz ehhez a különféle receptoldalakon. Ha olyan ételt kapsz ajándékba, amit nem szeretsz, vidd el, tedd ki a rászorulóknak.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe. Már ez is horrorisztikus mennyiség, de a túlevés miatti ételpazarlás ennek több mint százszorosa, nagyjából 140,7 milliárd tonna. Ezt az úgynevezett metabolikus ételpazarlást olasz kutatók számolták ki, tanulmányuk a Frontiers in Nutrition szakfolyóiratban jelent meg.
A túlevés által okozott környezeti teher három szegmensből áll: föld-, víz- és szén-dioxid-lábnyom. A Teramo Egyetem környezettudósai először megállapították, mennyi az egyes országok "túlsúlya" az átlagnépesség testtömeg-indexe (BMI) és magassága alapján, és ezt összevetették az adott országban legnagyobb arányban rendelkezésre álló élelmiszerek energiatartalmával. Méghozzá úgy kalkuláltak, hogy az egészséges testsúly felső határát jelző 21,7-es érték felett minden elfogyasztott kalória gyakorlatileg felesleges, és csak túlsúlyt okoz.
Az említett 140,7 milliárd tonna a világ népességének jelenlegi túlsúlya visszaszámolva az elfogyasztott ételekre: ha ennyit nem ettek volna meg, nem lennének túlsúlyosak. Vagyis ennek a 140,7 milliárd tonna élelmiszernek a megtermelését meg lehetett volna takarítani, az előállításához szükséges szántóföldet, legelőt, ivóvizet, üzemanyagot stb. másra lehetett volna fordítani.
Nyilván ez így túlzás, hiszen bármely embernél a 21,7-es BMI érték feletti érték bőven lehet izomtömeg is, míg az olasz kutatók minden pluszsúlyt hájnak tekintettek. Azt sem vették figyelembe, hogy a túlsúly változhat idővel, illetve a fokozott testmozgásnak köszönhetően is mérséklődhet. Ettől függetlenül a 140 milliárd jelen pillanatban a lehető legközelebb áll a valószínűhöz. És irdatlan mennyiség.
A tanulmányt böngészve kiviláglik, mekkora eltérések vannak az egyes kontinensek között. A túlevés miatti ételpazarlást Európa vezeti, 39,2 milliárd tonnával. Ha a három szegmenst vesszük figyelembe (föld-, víz- és CO-lábnyom), akkor Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) 14-szer többet fogyaszt, mint a szubszaharai Afrika.
Az olasz kutatók szerint Európában, valamint Észak-Amerikában és Óceániában a tejtermékek, tej és tojás előállítása rója a legnagyobb terhet a környezetre (a túlsúlynak számított lábnyom 30,2 százaléka felel meg ennek), utána a hús, az alkoholos italok és a cereáliák következnek, míg például az iparosodott Ázsiában a cereáliák és a keményítőtartalmú gyökérzöldségek megtermelése.
Európa és Észak-Amerika (kiegészítve Óceániával) vízlábnyoma hasonló, de közel kétszerese Latin-Amerikáénak, és tízszerese a szubszaharai Afrikáénak. Az üvegházhatású gázok lábnyoma is tízszeres ezekre a régiókra, míg a földhasználat lábnyoma 15-szörös.
Egyébként az ENSZ becslése szerint a gazdag országok évente közel annyi, 230 millió tonna élelmiszert dobnak ki, mint amennyi a szubszaharai Afrika teljes termelése. A világ teljes zöldség- és gyümölcstermésének közel fele a kukában végzi.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Mindjárt kezdődik a meccs, és még mindig csak langyos a sör? Vagy hétvégére barátokat vársz, de megromlott a grillezéshez vett hús? Akkor nem jó helyre teszed az ételeket, italokat a hűtőben. Ez nemcsak bosszantó, hanem óriási pazarlás is.
Egy négytagú család évente átlag 14 ezer alkalommal nyitja ki a hűtő ajtaját. Nyáron még a klímás lakásokban is melegebb van, mint télen, ez pedig megterheli a hűtő motorját. Plusz nyáron egyébként is gyakrabban nyitogatjuk az ajtót (például hideg italt, fagyit veszünk elő, több mindent teszünk be stb.), tehát többet dolgozik a hűtő alapjáraton is.
A hűtőszekrényben 3-4 Celsius-fok legyen a hőmérséklet. A megfelelő hőmérséklet ellenőrzéséhez egy pohár vízbe állíts egy konyhai hőmérőt, tedd a poharat 5-8 órára a hűtőszekrény középső részére, majd ellenőrizd a kijelzőt. A fagyasztóban mínusz 16-18 foknak kell lennie.
A hűtőajtóban ne tarts tejet!
Mindenki odateszi a tejet, pedig a hűtőajtóban nincs egyenletesen alacsony hőmérséklet a gyakori nyitogatás miatt. A meleg viszont nem kedvez a tejnek, még akkor sem, ha UHT. A hideget igénylő ételeket és italokat, mint a tej, tojás, hús (és persze a sör) a hűtőszekrény felső polcaira, ott is a hátfalhoz közel kell tenni. De ne érjenek hozzá a hátfalhoz, mert fagyási foltok alakulhatnak ki rajtuk.
Mit tartsd a hűtőajtóban?
Például az újkrumplihoz vett csokor petrezselymet egy pohár vízbe állítva, egy papírzacskóval lazán lefedve. Vagy a ketchupot, vizet, gyümölcslevet.
Meg kell-e tisztítani a zöldséget?
Ha hazaérve megmosod a zöldségeket és gyümölcsöket, mielőtt betennéd őket a hűtőbe, alaposan itasd fel róluk a nedvességet egy konyharuhával, és szétpakolva hagyd őket a pulton vagy asztalon teljesen megszáradni. Máskülönben pillanatok alatt elkezdenek penészedni a hidegben. Így is érdemes egy papírtörülközőt betenni abba a zacskóba, amelyikben vannak, hogy felszívja a hűtés során képződő nedvességet.
A kinyitott konzervvel mi legyen?
Vannak olyan kaják, például a konzervkukorica, hámozott paradicsom, löncshús, amiből maradhat másnapra is. Ezeket tedd át egy tiszta befőttesüvegbe, és tekerd is rá a fedelét. Ha a konzervdobozban hagyod a kaját, annak másnapra konzervdoboz íze lesz, ráadásul vagy magába szívja a többi étel szagát, vagy az ő szagát szívja be a többi étel.
Mit ne tegyél és mit tegyél a hűtőbe?
A kenyérből és más pékáruból, süteményből kiszívja a nedvességet a hűtő, úgyhogy hamar morzsássá válnak. A paradicsomnak, dinnyének, töknek, burgonyának, hagymaféléknek, citrusféléknek megváltozik az íze és állaga a hűtőben. Banánt, nektarint, barackot, körtét is csak akkor tegyél be a hűtőbe, ha túl érett, és félő, hogy elkezd rohadni. A banán héja megsötétedik a hideg hatására, de a belseje nem változik. Az almának viszont jobb a hűtőben, mint a konyhaasztalon.
Hova tedd a frissen vásárolt ételt?
Hát a hűtő hátuljába. A többnapos, de még ehető maradékokat pedig előre. Így azonnal látod és nem felejted megenni őket, ergo nem is penészednek meg és nem kerülnek a kukába. Ha már annyit költöttél a megvásárlásukra és annyit dolgoztál a megfőzésükkel, ne legyen belőlük hulladék.
Mibe csomagold a maradékokat?
Nálunk gyakorlatilag minden kisebb-nagyobb befőttesüvegekbe kerül. Az alufóliába vagy zsírpapírba tekert dolgok ugyanis valahogy láthatatlanná válnak, és csak jóval a megromlásuk után kerülnek ki a hűtőből.
Mi mennyi ideig tartható el a hűtőben?
Darált húsos étel: 3-4 napig, felvágott: 3-5 napig, főtt-sült tőkehús és baromfi: 3-4 napig, levesek 4-5 napig (tésztabetét nélkül!), krémes sütik 1-2 napig, egyéb sütemények 2-4 napig, pizza 3-4 napig, főtt rizs vagy tészta 3-5 napig, friss zöldsaláta 1-3 napig, főt vagy sült krumpli 3-5 napig, főtt vagy sült zöldség 2-4 napig, főtt tojás 5 napig.
Ezek hozzávetőleges számok, ha bármit kétségesnek látsz, ne edd meg!
Hogyan segíts a hűtődnek nyáron?
A vezető amerikai termékbiztosító cég statisztikája szerint júliusban romlanak el leggyakrabban a hűtőszekrények. Ezt megelőzheted néhány alapszabály betartásával:
Kéthetente porszívózd vagy töröld le a hátulsó kondenzációs rácsot, hogy jobb legyen hőleadás. (Ehhez erre a rövid időre áramtalanítsd a hűtőt.) Ugyanebből az okból nyáron húzd el egy kicsit a faltól a hűtőt, hogy jobban szellőzzön. Rendszeresen tisztísd az olvadékvíz elvezető nyílást (a hűtőben belül hátul alul középen van) egy hurkapálcával vagy szívószállal. A hűtőszekrény alatti csepptálcát is érdemes néha kitakarítani.
Ne tegyél meleg ételt a hűtőbe. Ne tömd tele a hűtőt. Ne hagyd nyitva az ajtót sokáig: először gondold végig, mit is akarsz kivenni vagy betenni, és csak utána nyisd ki.
A no-frost hűtőket is évente egyszer le kell olvasztani.
Ami az ajtó szigetelését illet: csukj rá egy ötszáz forintos papírpénzt az ajtóval a keretre. Ha a pénzt könnyen ki tudod húzni, akkor már elgyengült a szigetelőcsík, érdemes lenne cserélni vagy az ajtó zsanérját megigazítani.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.
Most jött ki a tavalyi év elemzése, ezek szerint 2017 volt a második legmelegebb év a rekorder 2016 után. És elég megnézni az eheti időjárást, ha valaki kételkedne a klímaváltozásban. Márpedig csakis a mi generációnk odafigyelésén, hozzáállásán múlik, hogy mi lesz itt pár évtized múlva. Távolinak tűnik? Mihez képest? A gyerekeinkért, unokáinkért tesszük, érdemes belevágni.
Nem kell ahhoz napelemet meg passzív házat vagy elektromos autót venni, hogy valaki környezettudatos életet éljen. Hétköznapjainkban ezerféle módon tudjuk csökkenteni a környezetterhelést, a Földet elborító hulladék mennyiségét, a pazarlást. Minél többen viselkedünk így, annál hamarább lesz ez a norma.
Az alábbi tippekből egyet-egyet havonta vagy kéthavonta érdemes beemelni a napi gyakorlatba, nem kell mindent egyszerre, csak apránként, úgy sokkal könnyebb meghonosítani a csaláádban. Az se baj, ha eleinte párszor elfelejtjük őket. Lényeg, hogy törekedjünk a jó ügyért való változásra, változtatásra.
1. Mindig írj bevásárlólistát
Nálunk egész héten kint van egy cetli a konyhapulton, és amikor kifogy vagy eszünkbe jut valami, felírjuk rá. Ezzel a bevásárlólistával megyünk vásárolni, és odafigyelünk arra, hogy tényleg csak a listán szereplő tételek kerüljenek be a bevásárlókocsiba. Az impulzív (vagyis hirtelen elhatározásból elkövetett) vásárlással ugyanis általában olyan dolgokat szoktunk venni, amikre valószínűleg nincs szükségünk -- hiszen ha már lett volna, akkor szerepelnének a bevásárlólistán. A szigorúságot enyhítendő lehet azt játszani, hogy előre meghatározott időre kell bevásárlolni, és akkor tutira nem lesz lehetőség andalogni a sorok között és "véletlenül" beejteni ezt-azt a bevásárlókocsiba.
2. Mellőzd az autót
Ha tömegközlekedéssel 2 (3) megállónál közelebb van valami, és nem kell onnan nehéz dolgot hazahozni, tényleg nem volna szabad kocsival menni. Sík vidéken megteszi a kerékpár vagy a roller, hegyen pedig a lábbusz. Ha esik, lehet tömegközlekedést használni :)
3. Ne dobj ki ételt
Nagymamáinknak még az volt a szavajárásuk, hogy "kenyeret kidobni vétek", és nem feltétlenül csak azért, mert vallásos lévén a kenyér Krisztus testét jelképezte számukra. Az ételpazarlás mára óriási méreteket öltött: az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete (FAO) szerint az emberi fogyasztása szánt ételek 30 százaléka a kukában végzi, ez évente 1,3 milliárd tonna ételt jelent, nagyjából 990 milliárd dollár értékben. Ezzel 3 milliárd embert lehetne jóllakatni.
Amennyiben megtervezed, hogy mit fogsz főzni és enni a következő héten, és tartod magad a bevásárlólistához, akkor valószínűleg nem készül felesleg, nem romlik rád semmi, nem kell kidobni. A különféle maradékokat kiválóan újra lehet hasznosítani szendvicsekben, de ha mégsem akarod megenni, akkor becsomagolva tedd ki a rászorulóknak vagy vidd el egy Ételadomány-dobozba (ezek elérhetőségét a neten városonként megtalálod).
4. Minden papírt kétszer használj fel
Elképesztő mennyiségben dobunk a szemétbe olyan papírt, amit még egyszer újra lehetne hasznosítani: egy gyereknek mindegy, hogy arra az üres borítékra firkál-e, amiben a gázszámla volt. A díjbeszedő levelének előlapja, nem betelt iskolai füzetek lapjai is kiválóan alkalmasak például bevásárlólistának. Statisztikák szerint egy átlagos irodista évente 10 ezer lap papírt használ el. A FAO szerint 2016-ban 180 millió tonna fapép készült a papíripar számára, ez 40 százalékkal több, mint 1980-ban. Az évente világszerte kivágott fa kétharmadából papír és fapép készül.
5. Hús helyett egyél minél több növényi fehérjét
2018 egyik nagy trendje lesz (a Pinterest szerint, erről ide kattintva olvashatsz bővebben), hogy fokozódik a növényi fehérjék fogyasztása hús helyett. Ilyen például a hüvelyesek (bab, lencse, borsó, csicseriborsó), olajos magvak (mogyoró, dió, mandula, szezám-, tök- és napraforgómag), gabonák (tönkölybúza, barnarizs, zab, rozs, árpa, quinoa, chia), zöldségek (spenót, burgonya, kukorica, kelfélék, brokkoli, karfiol, paradicsom), gyümölcsök (banán, alma, körte, narancs).
Az élelmiszeripar évtizedek óta eltúlozza a húsfogyasztás jelentőségét. Számítások szerint ha az egész világ felhagyna a húsevéssel 2050-re, akkor az élelmiszer- (benne a vöröshús-)termeléssel kapcsolatos légszennyező gázok kibocsátása 70 százalékkal csökkenne. Ezek a gázok hozzájárulnak az üvegházhatás erődödéséhez, ami a Föld felmelegedését okozza. Ennek egyik tünete a mostani szélsőséges időjárás.
Múltkor beszélgettem valakivel a húsevésről, és közölte, neki muszáj mindennap húst tennie az asztalra, mert "a fiaim vércsék". Nagy kérdés, hogy ha a gyerekek nem hallanák azt mindennap, hogy ők annyira odavannak a húsért, mint a ragadozó madarak, akkor is ragaszkodnának-e a napi húsfogyasztáshoz?...
6. Áramtalanítsd a felesleges készülékeket
Energiavámpír készülékeink nem lesznek hálásak ezért, de a pénztárcánk igen: 10 százalékkal csökkenhet az áramszámla, ha használaton kívül áramtalanítjuk a stand-by üzemmódban is energiafaló készülékeket. Egy kapcsolható elosztó könnyen használható, és a túláram ellen is véd.
7. Ne tárgyat, hanem élményt ajándékozz
Karácsonykor biztos mindenki kapott olyan kozmetikumot vagy ruhadarabot, amit soha nem fog használni, és néhány fiókban töltött év után megy a kukába. Ha ezek helyett pénzt vagy ajándékutalványt (kártyát) kapott volna az illető, azon olyan dolgot vehetett volna, amire igazán szüksége van, és meg lehetett volna előzni a pazarlást. További ihletadó ötleteinket a vásárlásmentes ajándékozáshoz elolvashatod ide kattintva.
Az ünneplés fogalma évszázadok óta összefonódott azzal, hogy rengeteg különleges étel kerül az asztalra, lakomával készülünk a jeles alkalomra. Ennek jegyében sokan kényszert éreznek arra, hogy túlvállalják magukat, mondván, "krumplifőzelékkel mégsem kínálhatom a vendégeket". Csak-hogy régen hétköznapokon és év közben sokkal szerényebben táplálkoztak az emberek, mint a mai átlag.
Mások azért összpontosítanak az ünnepi ételre-étkezésre, mert óriási stresszként élik meg a kötelező rokonlátogatásokat, az asztal fölötti "élveboncolást", és úgy érzik, addig sem kell velük beszélgetni (esetleg konfrontálódni), amíg esznek.
Egy-két nap után azonban lecseng a traktaroham, és ott állunk egy csomó maradékkal, amit vagy magunk készítettünk, vagy ajándékba kap-tuk szeretteinktől. Mivel ekkora már nehezebben gomboljuk be a nadrágot, megszólal agyunkban a vészcsengő. Próbálunk visszavenni az evésből, ezzel azonban fokozódik annak kockázata, hogy ránk romlik a maradék és a kukába kerül.
Csak az Európai Unióban évente 88 millió tonna, 143 milliárd euró értékű étel megy veszendőbe, amennyiből 200 millió embert lehetne jóllakatni az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) szerint. További statisztikák itt olvashatók.
Többféleképpen megelőzhetjük, hogy ételmaradék képződjön az ünnepek alatt. Ebben a lelki tényezők átgondolása is segít.
A. Ésszerűen tervezzük meg a mennyiségeket
B. Cukorstratégiát készítünk
C. Változtassunk étkezési szokásainkon az ünnepek idejére
Hogyan lehet a piacon kidobott, rothadásnak induló gyümölcsöket hasznosítani, ha azok nem kerülnek a rászorulókhoz? Miként lehet újrahasznosítani gyümölcsöket a kreatív iparban? Egyáltalán lehet-e?
Úgy tűnik, igen. Az újrahasznosítás végtelen tárházából egy holland diákcsapat legújabb ötletével a fejlett társadalom egyik mindennapos problémájára, az ételpazarlására szeretné felhívni a figyelmet. A rotterdami Willem de Kooning Akadémia hallgatói látván, hogy a rotterdami piacon naponta körülbelül 3500 kg gyümölcs végzi a kukában, valamilyen hasznos megoldással próbáltak előrukkolni a pazarlásra.
Az ötlet öt, negyedéves dizájner szakos hallgató nevéhez fűződik.
Egy piaci munkanap után összegyűjtötték a gyümölcsöket, azokat jól megtisztították, pépesítve összekeverték, és sajátos technikával kiszárították. Az így kapott, nem rothadó, bőrszerű anyagot gyümölcsbőrnek nevezték el.
A gyümölcsbőr eredetisége abban is rejlik, hogy minden darab egyedi termék lesz. Attól függően, hogy milyen gyümölcsökből készül, más-más textúrával bír minden elkészített kreatív termék.
Az eddig elkészített prototípusok között készült mangóból kézitáska, nektarinból bevásárlószatyor, de barackpépből lámpaernyő is.
Az próbatermékekkel egyelőre a gyümölcsbőr felhasználásának lehetőségeit szeretnék megmutatni, jelenleg még dolgoznak az anyag erősítésén.
Úgy tűnik, nem sikertelenül. Az egyik diák, Hugo de Boon elmondta, hogy már van olyan német cég, amely az autóülés-huzatok készítését el tudná képzelni ebből az anyagból, míg mások cipőket.
Fotók: Fruitleather Rotterdam