Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
05
feb/2022

Van ám jobb módszer is, mint lejárati dátumot írni a tejre

A brit Morrison's szupermarketlánc úgy akarja csökkenteni az élelmiszerhulladék mennyiségét, hogy megszünteti a boltjaiban kapható tej csomagolásán a lejárati idő jelölését. Cikkünk a kép alatt folytatódik!

KÉP: Pixabay


0
Tovább
17
jan/2022

Melyik növényi ital a leginkább környezetbarát?

Javában tart a Veganuár (erről itt írtam korábban), és ennek kapcsán biztosan sokan fogják kipróbálni tehéntej helyett a növényi italokat. Ezek a legváltozatosabb alapanyagokból készülnek: mandula, mogyoró, szója, rizs, zab, kókusz, kesudió, quinoa, kender, továbbá lehetnek ezek kombinációi, illetve speciális ízesítésűek is (kakaós, kávés, vaníliás, karamellás stb.)

növényi ital szója mandula szén-dioxid-kibocsátás CO2 víz légszennyezés globális felmelegedés élelmiszer mezőgazdaság

KÉP: Pexels


0
Tovább
20
aug/2021

Nemsokára úszó trópusi erdő fogja fűteni Helsinkit

A finn főváros célja, hogy 2030-ra karbonmentesítse a fűtést, vagyis az ne járjon a globális felmelegedést fokozó szén-dioxid- és más károsanyag-kibocsátással. Az ehhez kiírt ötletpályázat, a Helsinki Energy Challenge fődíját egy trópusi erdő nyerte. Igen, Helsinkiben, az európai kontinens legészakibb fővárosában.

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

A Carlo Ratti Associati olasz építésziroda által tervezett Hot Heart (Forró Szív) elnevezésű projekt 10 hatalmas, 225 méter átmérőjű mesterséges biodóm-szigetből áll, amelyek forró vízzel hőenergiát tárolnak, és ezzel teszik lehetővé fedett trópusi élménypark és fürdő kialakítását a Finn-öböl vízén lebegve.

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

Működési elve a következő: a szél- és napenergiát tengeri hőszivattyúk alakítják át hővé, azaz forró vízzé, amit a Hot Heart medencéiben tárolnak. Mesterséges intelligencia vezérli a hőenergia termelését és fogyását, és segíti kiegyenlíteni az országos energiahálózatban fellépő termelési és fogyasztási ingadozásokat.

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

Az előzetes tervek szerint a rendszer 2030-ra képes lesz a nagyjából 630 ezer lakosú Helsinki teljes fűtési igényét kiszolgálni, nulla károsanyag-kibocsátással. Az üzemeltetési költség pedig 10 százalékkal alacsonyabb lesz, mint a mostani fűtési költség. 

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

A Hot Heart rendszert 2028-ra tervezik megépíteni. Ahogy elkészülnek a részegységek, úgy vehetik birtokba a helyiek a létesítményt. A mesterséges szigeteken álló biodómok a tradicionális finn természetvédelmi törvény szellemében mindenki előtt nyitva állnak, aki a téli zimankó idején trópusi környezetben szeretne relaxálni.

Helsinki környezetvédelem energiatakarékosság CO2 szén-dioxid-kibocsátás

A törvény ugyanis kimondja, hogy minden finnek joga van a természeti javakat élvezni és kihasználni, feltéve, ha vigyáz rájuk. Amikor elkészül, ez lesz a maga nemében a legnagyobb ilyen létesítmény. A természet energiája károsanyag-mentes tiszta fűtést nyújt, a lebegő erdők pedig tökéletes kikapcsolódást.

via Inhabitat

HKZs


0
Tovább
16
aug/2021

A vaddisznók annyi CO2-t engednek a levegőbe, mint 1 millió autó

Egy friss kutatás azt állítja, a vaddisznók a legkártékonyabb állatok közé tartoznak abból a szempontból, hogy a földet túrva felszabadítják annak karbontartalmát, ami évente 4,9 millió tonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt - ez egymillió autó kibocsátásával egyenlő, írják a The Conversation folyóiratban ausztrál kutatók.

szén-dioxid CO2 légszennyezés klímaváltozás klímaválság globális felmelegedés vaddisznó erdő talaj

KÉP: Unsplash

Földünkön a talaj a legnagyobb természetes szénelnyelők egyike, az erdők és az óceánok mellett. Ám ha a felszín bolygatása miatt ez a szén-dioxid kiszabadul, az tovább súlyosbíthatja a klímaválságot. Vaddisznók minden kontinensen élnek, az Antarktika kivételével. (Egy másik kutatás szerint) 54 országban 672 gerinces állat- és növényfajt veszélyeztetnek. (Egy svájci kutatás szerint) a vaddisznók túrásukkal évente 23 százalékkal növelik a CO2-kibocsátást. Kínában még ennél is többet, 70 százalékot mértek a bolygatott területeken.

Amikor egy vaddisznó túrja a földet, azzal a mélyebben lévő talajszemcsék a felszínre kerülnek és oxigénnel érintkeznek. Ettől hirtelen megszaporodik a talajban lévő mikrobák száma, amelyek viszont lebontják a széntartalmú szervesanyagot a talajban, és így abból felszabadul és a levegőbe kerül a szén-dioxid. 

A The Conversationban megjelent tanulmány szerzői 10 ezer szimulációt futtattak le, hogy kiderítsék, globális léptékben mekkora kárt okoznak a vaddisznók. Világszerte évente nagyjából 36 214 és 123 517 négyzetkilométernyi területet túrnak fel, előbbi Taiwan, utóbbi nagyjából Anglia (tehát nem az egész Egyesült Királyság) területének felel meg. A túrás zöme Óceániában történik, ott él a legtöbb vaddisznó. [De az idei nyár alapján már tudjuk, hogy a klímakatasztrófa nem ismeri az országhatárokat. - A szerk.]

A talaj kövekből, bomló növényekből és állatokból alakult ki. A talaj és a talajon élő növények a világ CO2-kibocsátásának mintegy 20 százalékát kötik le - írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A talaj kétszer annyi szerves szenet tartalmaz, mint a növényzet. Csak az EU területén a talaj több mint 70 milliárd tonna szerves szenet tartalmaz, vagyis körülbelül 7 százalékát a Föld szénháztartásának. "Az EU tagállamai az összes forrásból évi 2 milliárd tonna szenet bocsátanak ki. Tehát a talaj meghatározó szerepet játszik a klímaváltozásban. Ha Európa talaja széntartalmának csupán 0,1 százalékát kibocsátja a légkörbe, az ugyanannyi, mint amennyit 100 millió újabb gépkocsi bocsátana ki szenet az utakon. Ez az EU jelenlegi gépjárműparkjának 50 százalékos növekedésének felel meg."

Valamit ki kellene találni a helyzet kontrollálására, ami nem a vaddisznók totális kiirtásával jár. Ezzel kapcsolatosan hadd idézzem be a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet kutatóinak korábbi cikkét: 

A vaddisznók fontos tagjai az erdőnek, "ökoszisztéma-mérnök" szerepet töltenek be a gímszarvasok mellett, írják itt. "Kiemelkedő jelentőségük van az erdei vegetáció és életközösség szerkezetének, dinamikájának szabályozásában; amelyek azonban nem csupán negatív, de semleges és pozitív hatásokat egyaránt magukba foglalnak! [...]A vaddisznó természetes bolygatást okozó túrása növelheti a lágyszárú fajközösség változatosságát és a gerinctelenek gyakoriságát, vagy a növényi tápanyagellátottság mértékét is. A patások pótolhatatlanok a növények terjeszkedésében is, számtalan faj magjainak elfogyasztásával és hullatékkal való kiürítésével és a szőrzetükön megragadó növényi szaporítóképletek rövid vagy hosszú távú szállításával."

Lehet, hogy inkább annak az egymillió autónak a kibocsátását kellene lenullázni? 

HKZs


0
Tovább
03
aug/2021

Új stratégiával több elektromos autót tudnak eladni Kínában

A pandémia ellenére világszerte nőtt az elektromos járművek (EV) eladása 2020-ban, méghozzá 43 százalékkal az előző évhez képest. Európában 1,4 millió akkumulátoros meghajtású elektromos járművet (BEV) és plug-in hibrid járművet (PHEV) értékesítettek, Kínában a villanyautók eladása 1,3 millió darabbal nőtt, ami a világon eladott összes elektromos jármű 41 százalékát teszi ki.

elektromos autó Kína autó

KÉP: Pexels

Mint azt korábban megírtam, Kínában a legnagyobb számban eladott elektromos autó nem a sportos Tesla, hanem a guruló dobozra hasonlító Hongguang Mini EV, amely az amerikai General Motors és a kínai Wuling Motors közös terméke. Ebből tavaly júliusi premierje óta 270 ezret adtak el, és év végéig meglehet a 400 ezer is. Vagy még több, ha széles körben is bevetik az értékesítésösztönzés legújabb fegyvereit.

Az átlag kínai vásárló a belsőégésű autók közül a minél nagyobbat preferálja. Az elektromos autókat viszont teljesen más célcsoportnak is értékesíteni lehetne.

Kína 2060-ra szeretné elérni a karbonsemlegességet: amennyi szén-dioxidot kibocsát, annyinak a megkötéséről gondoskodik is. (Az EU ugyanezt 2050-re vállalta.) 2009 óta a kínai kormány kedvezményekkel, adómérsékléssel és töltőállomások építésével próbálta fellendíteni az EV-eladásokat, de ezek a támogatások kezdenek kifulladni az amerikai The Conversation magazinban megjelent cikk szerint.

A legtöbb EV-t az ötmilliósnál nagyobb lélekszámú nagyvárosokban (Sanghaj, Peking) adják el, csakhogy az egymilliósnál kisebb, szerényebb jövedelmű városokban is nagy az érdeklődés. Ezekben a kisebb városokban a járművezetők jellemzően rövidebb távokon közlekednek, ennélfogva nem jelent stresszfaktort számukra a közlekedésre fordított idő, valamint a megélhetés költsége. Sokkal fontosabb számukra a jármű hatékonysága és a környezetet kímélő volta. Viszont nincs sok pénzük EV-vásárlásra, a nemzetközi modellek nem jöhetnek szóba számukra.

Ahhoz, hogy minél több EV-t adjanak el ebben az új szegmensben is, a kínai gyártók egy új taktikát vetnek be: az akkumulátor lízinget. Ennek értelmében csak a karosszériát kell vásárláskor kifizetni, utána az EV legdrágább egységének számító akkumulátort havi díjjal lehet törleszteni. De arra is van lehetőség, hogy a lemerült akksit egy töltőállomáson másikra (feltöltöttre) cseréljék. (Ezzel a konstrukcióval már más országban is kísérleteztek, mert 5 perc alatt megvan.) Ez a két módszer a járműsáráslóknak a legszimpatikusabb, mert ezekkel lehet kivédeni az elektromos autók két legnagyobb hátrányát: a magas árat és a hosszú töltési időt. Továbbá népszerű még Kínában a hazánkban is ismert néhány órás elektromos autó bérlés.

Az ötlet, hogy az autót és akkumulátort külön is lehet értékesíteni, sokkal fenntarthatóbbá teszi az egész elektromos autózást. Hiszen amikor az akkumulátor már nem alkalmas arra, hogy egy jármű hosszú távú haladását szolgálja, más területen még hasznát lehet venni, például az elektromos hálózathoz kötött tárolóállomásként vagy elektromos eszközök erőforrásaként. Az autótulajdonos pedig elkezdhet bérelni egy vadonatúj akksit a meglévő karosszériájában.

HKZs


0
Tovább
21
máj/2021

Már van, ahol jobb üzlet a fából épült ház, mint a vasbetonból

Zöld körökben jó ideje próbálják népszerűsíteni a gondolatot, hogy a fa legyen az új beton, elvégre ezzel csökkenteni lehetne az építőipar óriási szén-dioxid-kibocsátását. Világszerte évente 4,2 milliárd tonna cementet állítanak elő, ami az éves teljes CO2-kibocsátásunk 8 százalékát teszi ki. A fa ezzel szemben környezetbarát építőanyag, hiszen növekedése során a szén-dioxidot oxigénné alakítja és magában megköti. Az építőipar azonban kevéssé érdeklődik a technológiaváltás iránt.

Egy új kutatás azonban meggyőzheti a tétovázókat arról, hogy igenis jobb befektetés lehet fából többszintes házakat építeni, mint betonból. A finn Aalto Egyetem kutatói a finn főváros, Helsinki 1999 és 2018 közötti ingatlanhirdetéseit elemezték ki. Az értékesítésre meghirdetett ingatlanok közül 2,23% volt a faházak aránya. Kiderült, hogy a többszintes, faszerkezetű épületek közel 9 százalékkal többért keltek el, mint a más anyagból épültek.

Finnország Helsinki fenntartható építészet városi életmód ingatlan otthon

Helsinki központjában a tervezett Wood City épületei
lakásokat, irodákat és szállodát foglalnak magukba
zéró kibocsátással. KÉP: Masuplanning

Korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy a faépítkezés költségeit hajlamosak az emberek a valóságosnál nagyobbbak becsülni. Mostanáig nem készült olyan elemzés, amely a természetes építőanyagban rejlő gazdasági lehetőséget meghatározta volna. Természetesen egy ingatlan értékét több szempont is befolyásolja, ezért a kutatók regressziós analízissel ellenőrizték a tényezőket.

"Elsőre úgy tűnik, mintha egy fából épült többszintes házat az átlagnál olcsóbban kínálnának, de ha alaposabban szemügyre vesszük az adatokat, akkor kiderült, hogy a fa használata gazdaságilag nagyon megéri. Eredményeink szerint egy faépület négyzetméterára majdnem 10 százalékkal magasabb, mint ugyanazon a környéken a betonalapú épületeké", mondta Seppo Junnila, az Aalto Egyetem ingatlangazdaság-professzora.

Finnország Helsinki fenntartható építészet városi életmód ingatlan otthon

Félig fából, félig betonból épült Finnország legmagasabb,
nyolcszintes faháza 2015-ben. KÉP: Dezeen

Ennek lehet az is oka, hogy Helsinkiben az átlagnál olcsóbb kerületekben építkeznek gyakrabban fából, ahol viszont a vásárlók hajlandók többet is fizetni a környezetbarát anyaghasználatért. Egyre több fogyasztó értékeli az ökológiai szempontokat, és szeretné a világ felé is jelezni a környezetbarát mivoltát. A finn fővárosban a faépületek az alacsonyabb szocioökonómiai státusú környékeken épülnek, de egyúttal fel is húzzák itt az árakat. 

"Korábbi kutatásunk szerint, aki nem bérel, hanem vásárol lakást, az sokkal jobban odafigyel a környezeti szempontokra is. Egy lakástulajdonos jellemzően több pénzt költ a lakás hatékonyságának növelésére, mint például az energiatakarékosságra. Még ha nem is tud valaki a város legdrágább kerületében lakást venni, hajlandó többet fizetni a környezetbarát fejlesztésekért", tette hozzá a professzor.

Finnország Helsinki fenntartható építészet városi életmód ingatlan otthon

Elsősorban fa és üveg, és csak utána beton az Oodi,
vagyis Helsinki Központi Könyvtára. KÉP: Inexhibit

Jóllehet a finn építőipar lassan reagál a témára, a kormány, és nevében az ottani környezetvédelmi minisztérium azt célozta meg, hogy 2025-re már az új többszintes épületek 45 százaléka legyen fából. Persze a törvényi szabályozás nem elég, el kell érni, hogy az emberek akarjanak is ilyen épületekben lakni, illetve értékeljék a lakásvásárlást ilyen épületben jó befektetésként. Az építőipari szereplők számára mindenképpen remek üzleti lehetőség: a fából épült ház bekerülési költsége Finnországban fele annyi, mint egy vasbeton épületé, ellenben annál közel 10 százalékkal többért adható el.

A fából történő építkezések miatt nem lesz nagyobb az erdőirtások aránya szerte a világon, amelyeket egyébként is jellemzően más okból végeznek, közte élelmiszeripari alapanyagok (például pálmaolaj) előállításához. A skandináv országokban eleve az a szabály, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A fa, mint CO2-megkötő építőanyag éppenséggel segítheti a városokat abban, hogy közelebb kerülhessenek a vállalt karbonsemlegességhez, összegezte Junnila.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
12
nov/2020

Véletlenül feltaláltak egy tiszta rakéta-hajtóanyagot, amivel vissza tudnánk jönni a Marsról

Az űrexpedíciók előtt álló egyik komoly probléma, hogy miképpen hozzák vissza a Földre az asztronautákat, akik az űrhajó üzemanyag-készletét valószínűleg már az odaúton elégetik. Erre fedezett fel teljesen véletlenül használható megoldást egy amerikai startup, amely a levegő szén-dioxid-tartalmának visszanyerésére specializálódott. A New York-i Air Company 2019 novemberében a karbonnegatív vodkájával vált híressé: ez csak CO2-ből és vízből készül napenergiával. Minden liter vodkával annyi szén-dioxidot vonnak ki a levegőből, mint 8 fa, hangoztatták a reklámjukban.

légszennyezés fenntarthatóság CO2 szén-dioxid közlekedés űrutazás Air Company metán

KÉP: Air Company

A koronavírus-járvány miatt átálltak kézfertőtlenítő gyártására, és ahogy mesélik a Fast Company magazinnak, egyik nap kíváncsiságból kicsit megtolták a kazánhőmérsékletet. Kézfertőtlenítő helyett pedig furcsa molekulákat kaptak -- üzemanyagot. Mivel szén-dioxidból származik, ezért környezetbarátnak nevezhető.

A jelenlegi rakéta-próbautak óriási mennyiségű szén-dioxiddal szennyezik a légkört: a SpaceX minden indítása 715 tonna CO2-t ereszt a levegőbe, ami megfelel 10 repülőútnak az USA keleti és nyugati partja között egy Boeing 747-essel. Ha beindul az űrturizmus a Föld körül, eszméletlen környezetszennyezést is fog jelenteni. Ám ha a rakéták üzemeltetéséhez szükséges folyékony metánt nem fosszilis eredetű földgázból, hanem a levegőből visszanyert szén-dioxidból állítják elő, akkor az űrutazások CO2-lábnyomát semlegesíteni lehet. 

légszennyezés fenntarthatóság CO2 szén-dioxid közlekedés űrutazás Air Company metán

Így nézne ki a Marson az újratöltő állomás az Air Company szerint.
KÉP: Air Company

A repülésben szokásosan használt kerozin nem jó a rakétáknak, mert könnyű komponensei buborékokat, nehéz komponensei viaszszerű bevonatot képeznek, illetve a benne lévő kénvegyületek megtámadják a fémet, írja Turányi Tamás egyetemi tanár, az ELTE Kémiai Intézetének munkatársa a Rakéta-hajtóanyagok kémiája című anyagában. A SpaceX Raptor rakétahajtóműve sem kerozinnal, hanem folyékony metánnal és folyékony oxigénnel (LOX) működik.

Az újfajta üzemanyaggal nincs olyan probléma, mint a kerozinnal, sőt, egy másikat is ki lehet pipálni: a Mars-expedíciók hazaútját. A vörös bolygó légköre 95 százalékban szén-dioxidból áll, napsütés is van, úgyhogy megfelelő felszereltséggel az űrhajósok korlátlan mennyiségű üzemanyagot állíthatnak elő csillagtúrákhoz vagy a hazaútra.

légszennyezés fenntarthatóság CO2 szén-dioxid közlekedés űrutazás Air Company metán

KÉP: Air Company

Az Air Company munkatársai megépítették a folyékony metánt és a folyékony oxigént előállító berendezés prototípusát, amelyet finomhangolások (és léptékváltás) után a Marson is használni lehetne. Addig pedig a karbonsemleges üzemanyaggal közlekedhetnének például a szintén nagyon környezetszennyező tengeri konténerhajók.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
22
szept/2020

Ennyi a házhoz szállított étel csomagolásának CO2-lábnyoma

Jelenleg egy magyar polgár karbonlábnyoma éves szinten 5,73 tonna. Ahhoz, hogy megelőzzük a Föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius-fokkal való növekedését, ami klímakatasztrófát okozna, az éves karbonlábnyomot fejenként 2 tonna alá kellene csökkenteni 2050-re világszerte. Tehát közel három tonna szén-dioxid-kibocsást kellene lefaragnunk az életmódunkból.

A  Covid-járvány miatt sokan váltottak házhoz szállított étel rendelésére, esetleg nem is tudva, hogy milyen alattomos környezetpusztító hatása van a műanyag ételcsomagolásnak, a szatyrot és a PET-palackot is beleértve. 

Unsplash

1 kg műanyaghoz 2 kg kőolaj szükséges (az alapanyaghoz + a gyártáshoz). 

1 kg olaj elégetésével 3 kg szén-dioxid keletkezik. Vagyis 1 kg műanyag gyártása során 6 kg CO2 keletkezik. 

1 vékony műanyag szatyor kb. 5,5 gramm, egy ételes doboz legalább 20 gramm (fedéllel együtt). Vagyis 1 kg műanyagból kijön 182 db szatyor vagy 50 db ételdoboz. 

A 182 db szatyor gyártása 33 gramm CO2-, az 50 db ételdoboz gyártása 120 gramm CO2-kibocsátást okoz.

Ha a home office-ban minden munkanapon házhoz rendeled az ételt, akkor egy évben nagyjából 250 munkanappal és rendeléssel számolva 8,25 kg CO2 (szatyrok) + 30 kg CO2 (ételdoboz) = 38,25 kg CO2-szennyezés.

Ez egyetlen tétel az életedben, sőt, ez pusztán a csomagolás, nincs benne az étel házhoz szállításához szükséges üzemanyag elégetése során a levegőbe kerülő szén-dioxid (és más károsanyag). 

És akkor nem beszéltünk arról, hogy a szatyor és ételdoboz használat után hulladék lesz, s mivel étellel szennyezett, nem is újrahasznosítható. Legnagyobb valószínűséggel elégetik egy hulladékhasznosító erőműben, rosszabb esetben egy szemétlerakó telepre kerül, és akár 200-1000 évbe is beletelik a lebomlása. Akkor sem bomlik le biológiai értelemben, hanem csak szétesik apró darabokra, és így szennyezi tovább a környezetet. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
05
aug/2020

Egyszerre javítja a talajt és megköti a szén-dioxidot a kőzetporozás

A mezőgazdaság régóta használja a bazaltport a talaj kémhatásának javítására és így a terméshozam növelésére, de a Sheffield Egyetem kísérleteiből kiderült, hogy más okból is jó kőzetport kiszórni a szántóföldekre: a légköri CO2 megkötésére. A mállásra hajlamos kőzetek porának természetes lebomlása során ugyanis a légköri szén-dioxid spontán módon szilárd vagy vízben oldott karbonátokká alakul (angol szakkifejezéssel enhanced rock weathering). Ezzel globálisan akár évi 2 milliárd tonna légköri szén-dioxidot meg lehetne kötni, amivel máris közelebb jutnánk a klímaválság elleni küzdelem céljaihoz. 

talajjavítás szén-dioxid levegőszennyezés globális felmelegedés Párizsi Klímaegyezmény kőzetporozás CO2 megkötés

Kísérleti kőzetporozás a tarlón. KÉP: Dr Dimitar Epihov,
University of Sheffield

A 2 milliárd tonna CO2 nagyobb mennyiség, mint amit a világ légi- és víziközlekedése együttesen kibocsát, illetve Európa jelenlegi összkibocsátásának mintegy fele. A Nature magazinban publikált tanulmányban az egyes célországokra lebontva határozták meg a kőzetporos módszer hatékonyságát, költségét és a kivitelezéssel járó feladatokat.

A világ legnagyobb CO2-kibocsátói Kína, India és az Egyesült Államok, egyúttal ebben a három országban lehetne a legnagyobb hatékonysággal bevezetni a CO2 megkötésére szolgáló módszert. A tudósok szerint a bányászati és építőipar salaktermékeit, illetve mellékalapanyagait is fel lehet használni ehhez.

A Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 2 Celsius-foknál többet az iparosodás kora előtti szinthez képest. (2016 első félévében az átlaghőmérsékletek 1,3 °C-kal voltak magasabbak az 1880-as átlagnál.)

talajjavítás szén-dioxid levegőszennyezés globális felmelegedés Párizsi Klímaegyezmény kőzetporozás CO2 megkötés

Akik nem hisznek benne, azokkal is megtörténik
KÉP: Marco Amoedo / Flickr

Ennek érdekében 2050-ig a szén-dioxid-kibocsátást egyensúlyba kell hozni a természet üvegházhatású gázokat megkötő képességével, azaz nullszaldót elérni. Ehhez évente legalább 2-10 milliárd tonna szén-dioxidot kellene megkötni a légkörből, írják a Sheffield Egyetem kutatói. A CO2-mentesítében nagy segítség lehet a kőzetporozás. Az említett három ország együttesen akár 1 milliárd tonna CO2 megkötésére volna képes, a jelenlegi eljárásokhoz hasonló költséggel (80-180 US dollár CO2 tonnánként).

Az Egyesült Államokhoz és Kínához képes Indonézia és Brazília CO2-kibocsátása 10-szer, 20-szor kisebb, ám jelentős méretű szántóföldjeik és kedvező éghajlatuk révén ezek az országok is ideális jelöltjei a kőzetporos módszernek. A brit szakemberek szerint a bányászat melléktermékeként keletkező meddőanyagokat is fel lehet használni a kőzetporos eljáráshoz, ezzel lényegesen csökkentve a hegy méretű meddőhányók jelentette környezetkárosítást. 

Ugyanígy hasznosíthatók volnának a vaskohászat  kalciumban gazdag melléktermékei, illetve az építkezések és bontások során keletkező hulladékcement. Kína és India pusztán ilyen újrahasznosított anyagokból évtizedekre meg tudná oldani a kőzetporozást. A szén-dioxid megkötése mellett a globális mezőgazdaság mintegy 2,5 milliárd szereplője ezzel az eljárással kiválthatná az elsavanyodott termőtalajok javítására jelenleg széles körben alkalmazott meszezési módszert.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
02
márc/2020

Ennyire környezetszennyező a webshopos rendelés

Amikor szeretnénk venni valamit, általában úgy hasonlítjuk össze az áruházban történő vásárlást és a webshopos rendelést, hogy megnézzük az árat, a minőséget, a kényelmet és az időtényezőt. Mostantól az globális felmelegegedést okozó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását is figyelembe vehetjük, erről ír az Amerikai Kémiai Társaság (American Chemical Society, ACS) környezettudomány folyóirata. A holland, brit és svéd szakemberekből álló kutatócsapat úgy becsüli, hogy személyes és háztartási termékeket gyakran kisebb környezetszennyezéssel jár hagyományos üzletben venni.

webshop vásárlás CO2-lábnyom ÜHG-kibocsátás szén-dioxid-lábnyom környezetszennyezés

Pexels

Az úgynevezett FMCG fogyasztói termékeket, mint például tisztítószereket, csomagolt élelmiszereket, higiéniai termékeket sűrűn vásároljuk, ezek jellemzően alacsony árú termékek, amelyeket hagyományos (fizikailag létező) áruházakban, szaküzletekben szerzünk be. Sok országban azonban az ilyen termékek esetében is egyre fokozódik a netes rendelés, amely lehet létező áruházból házhozszállítás kérése, továbbá létező bolti egységgel nem rendelkező online ügyfélszolgálattól (webshopból) történő megrendelés, amelyet egy csomagszállító futár kézbesít.

A kutatók a háromféle vásárlási mód ÜHG-kibocsátásának megbecsülésekor számításba vették a szállításból, raktározásból és csomagolásból eredő károsanyag-kibocsátásokat. A vásárlások 63%-ában az áruházban történő vásárlás miatti ÜHG-kibocsátás magasabb volt, mint az áruházból történő házhozszállításé. A vásárlások 81 százalékában azonban az áruházi vásárlás környezetkímélőbbnek bizonyult a webshopos rendelésnél. 

webshop vásárlás CO2-lábnyom ÜHG-kibocsátás szén-dioxid-lábnyom környezetszennyezés

Az áruházi vásárlás szén-dioxid-lábnyomát azzal lehet csökkenteni akár 40 százalékkal, ha a vásárlók gyalog vagy kerékpárral közelítik meg az üzletet. A webshopos cégek pedig úgy mérsékelhetik a CO2-kibocsátásukat 26 százalékkal, ha a dízelfurgonok helyett átállnának az elektromos tehertriciklikre az áru kiszállításnál.
A teljes tanulmány ide kattintva elérhető.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
«
12

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (137),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (47),légszennyezés (46),természetvédelem (42),hulladék (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),napenergia (35),kerékpár (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),hőszigetelés (18),természet (18),gyerek (17),városi közlekedés (16),fűtés (16),építészet (16),autó (15),komposzt (15),divat (15),nyár (15),klímaválság (14),kutya (14),konyha (14),élelmiszer (13),növény (13),LED (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),szemét (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),CO2 (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),barkácsolás (10),takarékosság (10),ajándék (10),Kína (9),papír (9),urbánus életmód (9),WWF (9),szélturbina (9),elektromos autó (9),ivóvíz (9),tél (9),szélenergia (9),levegőszennyezés (8),művészet (8),szén-dioxid (8),raklap (8),Párizs (8),levegőminőség (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),takarítás (7),vásárlás (7),stressz (7),almaecet (7),ételpazarlás (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),mobiltelefon (7),csomagolás (7),Hulladék Munkaszövetség (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),biogáz (7),komposztálás (7),háztartás (7),Hollandia (7),New York (6),macska (6),városi élet (6),szúnyog (6),Magyar Telekom (6),környezetbarát (6),Kanada (6),vegán (6),gyümölcs (6),étel (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),alga (6),VOC (6),Föld napja (6),játék (6),ökolábnyom (6),növényvédelem (6),szmog (6),erdő (6),virág (5),város (5),ruha (5),urbanizáció (5),városi hősziget (5),beporzás (5),testről és lélekről (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),térkép (5),zajszennyezés (5),méh (5),bútor (5),víz (5),sport (5)

Archívum