Kicsit félreérthető a cím, de most kifejezetten az ipari kender a téma, mert a növényből kinyert rost és olaj sok területen ideális alapanyag.

KÉP: Unsplash
Kicsit félreérthető a cím, de most kifejezetten az ipari kender a téma, mert a növényből kinyert rost és olaj sok területen ideális alapanyag.
KÉP: Unsplash
Máris kezdődik a kerti szezon, de még nem késő egy hétvégét rászánni a kerti talaj feljavítására.
KÉP: Pixabay
Az egész világon emelkedő lakásárak arra ösztönzik a kísérletező kedvű építészeket és mérnököket, hogy új módszerekkel és alapanyagokkal kísérletezzenek.
KÉP: UMaine ASCC
Az ünnep meghittségét, a karácsonyi hangulatot néhány feldíszített ággal is elérheted, ehhez adunk most dekoratív ötleteket.
KÉP: APieceOfRainbow
A fagyasztott gyümölcsdesszert ellenállhatatlanul finom, ráadásul pontosan tudható, miből mennyi van benne, tehát ízlésed szerint módosíthatod a hozzávalókat. És mivel otthon készül, nem szennyezed a Földet a csomagolásával: újabb műanyag dobozzal, ami a hulladékba kerül.
KÉP: Pixabay
A szélturbinák telepítése ellen felhozott egyik érv, hogy a létesítménynek nagy a szén-dioxid-lábnyoma. Egy új gyártási módszernek köszönhetően ez a töredékére csökkenthető.
KÉP: Unsplash
Ez lesz a világ első olyan települése, amely több energiát, ivóvizet és élelmiszert állít elő, mint amennyit elhasznál, ezért nevezik klímapozitívnak. Amikor megépül, az öko- és egészségturizmusból is számíthat bevételre az egyiptomi Nexgen.
KÉP: URB
Az elmúlt két évet beárnyékolta a járvány, de sokak számára hozott megnyugvást, lelki feltöltődést a kertészkedés, még ha csak a konyhaablakban elhelyezett zöldfűszerekkel bíbelődött is. Nem tudjuk, mit tartogat az új év, de aki megszerette a növényekkel való foglalatoskodást, annak érdemes mostantól nemcsak arra figyelnie, hogy mit csinál, hanem arra is, hogy miképpen. A beltéri vagy kültéri kertészkedésben ugyanis van hová fejlődni, ehhez adunk néhány megfogadható tippet az új évre.
1. Ne használj műanyagot
KÉP: Pexels
Még néhány nap, és ellepik a járdákat a kidobott karácsonyfák, amelyeket majd elvisznek a kukásautók. Településtől függ, hogy a begyűjtött fenyőfákkal mi lesz: van olyan város, ahol összeaprítják a fákat, és talajtakaró mulcsként hasznosítják a nyesedéket a városi parkokban. Akad olyan település, ahol a hulladékégetőbe kerülnek, és fűtési hőként hasznosulnak.
Neeeem, nem erre gondoltam, görgess lejjebb! KÉP: ScaryMommy
Ha csak egy kicsit kreatív vagy, és ebben az alábbi ötletek is segítenek, akkor nem kell kidobnod a drága pénzért megvásárolt igazi fenyőfát, hanem többféle módon újrahasznosíthatod. Nézzük, milyen irányokba érdemes elgondolkodni. Van még néhány nap a téli szünetből, az újrahasznosítással elfoglaltságot adhatsz a gyerekeknek is.
KÉP: ThisOldHouse
1. A tűleveleket rázd le az ágakról, és mulcsként szórd a savanyú talajt igénylő növények tövéhez. A tűlevél nem fogja "szétsavazni" a talajt, de azért a hortenzia, a liliomfa (magnólia), az erdei pajzsika (páfrány), a som, a trombitafolyondár vagy az áfonya hálás lesz a plusz tápanyagért. Tanácsos a fenyőtű alá egy réteg komposztot is elteríteni.
KÉP: AllCreated
2. Tedd ki a csupasz fát a kertbe, vagy kötözd ki a kerítéshez, az ágait pakold tele madáreleséggel, és tarts "pótkarácsonyt" a kerti madaraknak. Ne felejts el ivóvizet is kirakni nekik.
KÉP: TheImpatientGardener
3. Vágd le a még zöld ágakat, és rendezd el ezeket az ablak alatti vagy erkély korlátjára szerelt balkonládában. Pár hétig jól mutatnak, ültethesz közéjük télálló díszkáposztát vagy hunyort is.
KÉP: AZPlantLady
4. A fa letisztított törzse és ágai remekül szolgálnak növénytámaszként.
KÉP: Pinterest
5. A fenyőtűktől megtisztított gallyakból készíthetsz madárodút is, érdemes mohával kitömködni a réseket. Azt is megteheted, hogy a meglévő madárodút burkolod be a gallyakkal, így szépen felújíthatod, egyúttal növeled a hőszigetelését.
KÉP: FredAndBo
6. A törzset felszeleteled, és a korongokat felragasztod egy szív alakú lapra: tökéletes ajtódísz lesz Valentin-napra (és még rímel is).
KÉP: BackToTheLandLiving
7. A korongokból készíthetsz poháralátétet
KÉP: MikeWarren
kétféleképpen is.
KÉP: HazelAndGoldDesigns
8. A korongokra betűket festhetsz, és jövő karácsonykor feliratos girlandként díszíted vele az otthonodat,
KÉP: BeyondBasicsDesign
vagy tavaszköszöntő feliratot készítesz belőlük.
KÉP: JameeSmallDesign
9. Vagy pedig a korongokat tetszés szerint fested, feliratozod, matricázod, és egyedi hűtőmágnessé dizájnolod őket.
KÉP: Trendir
10. Vagy szép ajtódíszt készítesz belőlük.
TIPP: A beltérben használt, felszeletelt vagy darabokra vágott fenyőfát érdemes 80 Celsius-fokos sütőben 2-3 órán át szárítani, hogy elpusztuljanak a fában lévő esetleges kártevők. A fenyő gyantát tartalmaz, esetenként sokat is. Ha ezt tapasztalod, akkor a faanyagot hasznosítsd először a kertben, például madáretetőként, aztán nyáron, amikorra már jól kiszáradt, felapríthatod kézműves projektekhez.
365Zö
Jóllehet az utóbbi évtizedekben sok szó esett a hőszigetelésről, ezt leggyakrabban úgy tudjuk elképzelni, hogy vagy kőzetgyapotba, vagy polisztirolba (=műanyagba) csomagoljuk az épületeinket. Mindkettő mellett szólnak érvek és ellenérvek, az viszont egészen biztos, hogy ezek csak passzív rendszerek, nem képesek plusz szolgáltatásra.
Ezért nagyon érdekes az a kísérlet, amelyet a brit Plymouth Egyetem végzett el: a kampusz területén az egyik épület nyugati falának felére egy különleges homlokzati molinót feszítettek fel: a filcből készült molinón sok-sok zseb van, amelyeket földdel töltöttek meg és növényekkel ültették be. Az összhatás egy egybefüggő "élőfal", csupa zöld növényből.
Már a látványa is esztétikus, de nem pusztán ez volt a cél. A homlokzat másik felén ugyanis meghagyták az eredeti vakolatot, hogy össze lehessen hasonlítani a két felület hőszigetelő képességét. Öt hét mérés után kiderült, hogy a zöld falburkolat 31,4 százalékkal csökkenti a falon keresztüli hőveszteséget a hagyományos vakolathoz képest. Az alábbi grafikon kékkel mutatja a növényekkel borított fal hőátbocsátási értékét, és pirossal a vakolt falét.
Az Egyesült Királyságban az épületek 17 százalékban felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, a fűtés teszi ki az épületek teljes energiafelhasználásának 60 százalékát. Ahhoz, hogy a szigetország elérje, hogy csak annyi legyen a szén-dioxid-kibocsátás, mint amennyit meg is lehet kötni (ezt a nettó zéró kibocsátás), sok észszerű fejlesztésre van szükség.
"Épületeink 57 százaléka 1964 előtt épült - mondta Matthe Fox fenntartható építészet kutató, az élőfal-kutatás vezetője. - Jóllehet a szabályozások előírják az új építésű épületek hőveszteségének csökkentését, a meglévő régi épületek igénylik a legtöbb fűtési energiát és ezáltal fokozzák a szén-dioxid-kibocsátást. Létfontosságú, hogy fejlesszük a meglévő épületek hőmegtartó képességét ahhoz, hogy elérjük 2050-re a nettó zéró karbonkibocsátást, és csökkentsük az emelkedő energiaárak miatti fűtési szegénység kockázatát."
Az Egyetem kutatásának célja az élő növényekkel történő beültetéssel, hogy egyrészt csökkentse a fűtési hőveszteséget, másrészt segítse a levegőből a szén-dioxid megkötését. A kutatás az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) támogatásával három év alatt 2,6 millió fontos kerettel zajlik.
"A városi lakosság száma folyamatosan növekszik. A zöld infrastruktúra olyan természetes eredetű megoldás, amely lehetőséget kínál a klímaválság, a légszennyezés és a biodiverzitás-veszteség hatásainak mérséklésére, miközben alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett biztosít gazdasági növekedést - mondta Thomas Murphy társszerző. - Az élő növényfalak javítják a levegőminőséget, csökkentik a zajt, hozzájárulnak az egészség és a testi-lelki jóllét (well-being) fejlesztéséhez. Kutatásunk igazolta, hogy a zöld fal csökkenti a régebbi épületek karbonlábnyomát is az energiaigény mérséklésével. További vizsgálatok célja, hogy maximalizáljuk a környezeti hatásokat és gazdaságosabbá tegyük a kialakítást."
365Zö