Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
30
jan/2023

Érdemes volna a szóját algára cserélni?

A feldolgozott élelmiszerek gyártásakor nagy mennyiségben használnak szóját, amit érdemesebb volna a fenntartható módon termeszthető, fehérjében gazdag algára cserélni. Mondjuk is, miért.

élelmiszer fenntarthatóság alga

KÉP: Pexels


0
Tovább
08
máj/2021

Úszó napelemekkel hűtenék a tavak vizét a klímaválság ellen

Egyrészt a napenergia az elektromos áram legolcsóbb forrása a Nemzetközi Energiaügynökség 2020-as jelentése szerint, másrészt a címben említett módon segítheti a természetes vizek védelmét a globális felmelegedés káros hatása ellen. Magyarán, a vízfelületre telepített napelempark csökkenti az adott tó vizének túlzott felmelegedését. 

napelem úszó napelem klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés

Ez lehet a napenergia jövője? KÉP: Giles Exley/Lancaster Egyetem

Világszerte egyre több úszó-lebegő napelemparkot telepítenek, és kutatások szerint ez a technológia több energiát képes termelni, mint a háztetőkre szerelt vagy talajra állított napelemek. Ez részben a víz hűtő hatásának köszönhető, aminek révén akár 12,5 százalékkal több áramot állíthat elő a napelem.

Jóllehet az édesvízű tavak csupán 1 százalékát teszik ki a Föld felszínének, otthont nyújtanak az állat- és növényfajok 6 százalékának, továbbá ivó- és öntözővizzel látnak el több milliárd embert. A klímaválság miatt a tavak felszíni hőmérséklete 1985 óta 0,34 Celsius-fokkal emelkedett, ami fokozza a mérgező algavirágzás kialakulását, hozzájárul a vízpárolgáshoz, és megakadályozhatja az adott tóban az eltérő hőmérsékletű vízrétegek keveredését, ami miatt oxigénhiányos állapot alakulhat ki a vízben.

Egy új kutatás szerint az értő módon megtervezett úszó napelemparkok jó megoldást nyújthatnak a fenti problémák ellen. A Windermere-tó a legnagyobb az Egyesült Királyságban, és egyike azon tavaknak, amelyeket a tudomány régóta vizsgál. Kézenfekvő volt tehát, hogy a Lancaster Egyetem kutatói erre a tóra készítsenek számítógépes szimulációt az úszó napelempark hatását felmérendő. 

napelem úszó napelem klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés

Úszó napelempark biztosítja a szükséges energiát egy szennyvíztisztító telepen az Egyesült Királyságban. KÉP: Giles Exley/Lancaster Egyetem

Az úszó napelempark csökkenti a vízfelszínt elérő légmozgást és napsugárzást, emiatt számos természetes folyamat módosulhat. Mivel minden napelemparknak egyedi formája van, a kutatásban 10 ezer különböző alakzatot vizsgáltak, melyik hogyan hat a szélsebességre és a vízfelszínt elérő napsugárzásra.

A kutatás azt állapította meg, hogy egy úszó napelempark ugyanolyan mértékű hatással lehet egy tó vizére, mint a klímaválság, csak éppen ellentétes előjellel. Egy olyan úszó napelempark, amely nagyjából 10 százalékkal csökkenti a vízfelszínt elérő légmozgást és napsugárzást, a globális felmelegedés egy évtizednyi hatását tudja semlegesíteni.

napelem úszó napelem klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés

Az olyan napelemparknak van a legnagyobb hűtő hatása, amely inkább árnyékolja a tavat, de a természetes légmozgásnak nem állja útját. Ezzel csökkent a párolgás mértéke, és jobban kedveredtek az eltérő hőmérsékletű vízrétegek, ami segítette a víztömeg oxigénellátottságát. Az úszó napelemparkok hatása természetesen az adott tó mélységétől, területétől és helyszínétől függ.

Az elmúlt öt évben százszorosára nőtt az úszó napelemparkok összterülete, jelenleg 35 országban mintegy 2.6 gigawatt kapacitást nyújtanak. A kutatók szerint a mesterséges víztározók ökológiai szempontból alkalmasabbak és könnyebben megközelíthetők, mint a természetes tavak. Ha ezen víztározók csupán 1 százalékára úszó napelemparkokat telepítenének, azzal évente 400 gigawatt energiát állíthatnának elő.

via The Conversation

HKZs


0
Tovább
01
márc/2021

Ezért lehet baj, hogy egyre ritkábban fagy be a Balaton

Az északi félteke tavai közül 179 tó a következő évtized során tartósan jégmentessé válhat a globális felmelegedés miatt, és ugyanez fenyeget 5700 állóvizet a 21. században. A témával foglalkozó kanadai York Egyetem kutatócsoportja évek óta publikál tanulmányokat a témában, 51 ezer tóra készítettek a 2020-2098 közötti időszakra előrejelzést. Legfrissebb kutatásukba a Balaton is bekerült, mint az egyre ritkábban befagyó nagy tavak egyike.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Így festett a befagyott Balaton 2011. januárjában KÉP: nviki89/Flickr

A témáról kérdeztem Dr. Istvánovics Vera tókutató biológust, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagját.

365 Zöld ötlet: A kanadai kutatók szerint a melegebb átlaghőmérsékletű levegő és a jégtakaró hiánya miatt fokozódhat a téli párolgás, ami veszélyeztetheti az adott tavak körüli ivóvízbázisokat, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben.

Istvánovics Vera: Érdemes volna szétválasztani a régiókat, nem szerencsés egyben tekinteni az északi féltekét, nagyon eltérőek az egyes országok klimatikus jellemzői.

365Zö: De azért elfogadhatók a kutatás megállapításai?

IV: Télen nem olyan vészes mértékű a párolgás, mert az nagyban függ a hőmérséklettől. Magyarországon például az éves párolgás 900 milliméter, ennek 20-25 százaléka esik a téli félévre. A párolgás nem lineáris függvénye a hőmérsékletnek: nyáron, amikor 25-30 Celsius-fokos a nappali hőmérséklet, sokkal több víz párolog el, mint a téli hidegben. A másik fontos tényező a levegő páratartalma, idén télen is sokszor volt 90 százalék fölött, ezért nemhogy többletpárolgás nincs, hanem egyenesen kicsapódik a levegőből a pára, például ködszitálás formájában. A kanadai mínusz 20 fokban nem csapódik ki a köd, mert abban a hidegben már minimális a páratartalom. De Magyarországon az elmúlt hónapokban nulla fok körüli volt a hőmérséklet, ebben nem jellemző a párolgás. Szelesebb napokon persze jobban párolog. Összességében, nálunk nincsenek 6-8 hónapra befagyva a tavak, mint Kanadában. A Balaton nagyon hideg teleken két hónapig lehet befagyva, tehát a jégtakaró nem befolyásolja olyan mértékben a párolgást.

365Zö: Van olyan szempont, amely miatt mégis aggódnunk kellene?

IV: Nálunk a globális felmelegedés kísérőjelenségei közül inkább a csapadék mennyisége és eloszlása számít. Magyarország szemiarid terület, kevés a csapadék. Kanadában sokkal több a csapadék, sekély a talaj, sok a mocsaras-vizes terület. Nálunk, ha nyáron esik egy nagy eső, a kiszáradt talaj szivacsként szippantja be a csapadékot, nem keletkezik belőle semmilyen lefolyás. Az utóbbi öt esztendőben az egész évet tekintve megvolt az átlagos csapadékmennyiség, de az eloszlása nagyon kedvezőtlen volt. Aszályos a tavasz, utána nyáron esik ugyan csapadék, de annak egy hányada menet közben elpárolog, másik része el sem éri a talajt, mert a növények lombozata felfogja. Ami pedig belekerül a talajba, azt a növények gyökérzete felszívja, tehát alig valamennyi éri el a talajvizet. A mi ivóvízkincsünket jobban fenyegeti ez a veszély, mint a jégmentesség hatása.

365Zö: Milyen hatással van a jég egy tóra?

IV: A jégtakaró elszigeteli a vizet a levegőtől, és így az oxigén nem jut be a vízbe. A jég is különböző lehet, amikor tiszta és átlátszó, alatta akár több oxigént termelnek az üledék felszínén az algák, mint amennyi szenet nyáron megkötöttek. De ez a téli oxigéntelítettség ritka eset, mert általában a jégtakarót hó fedi be, és ettől sötét lesz a jég alatt. Amikor a jég olvadozik és megváltozik a szerkezete, akkor is csak a fény egy részét engedi át. Tehát az a tipikus helyzet, hogy a jég alatt sötét van, leáll a fotoszintézis, a jégpáncél miatt légcsere sem lehetséges, és elfogy az oxigén. A hideg vízben a halak anyagcseréje lelassul, ezért nem fulladnak meg az oxigénhiányos vízben. 

365Zö: Lehet, hogy nem is baj, ha nem alakul ki jégtakaró?

IV: Az lenne a természetes nálunk, hogy időnként van valamennyi jég. Hatása lehet a jégmentességnek a hínárok túlszaporodása, mert a növényeknek a téli túlélést biztosító szervei  jobban áttelelnek. Persze az is igaz, hogy a hínárok vegetatív módon is gyorsan szaporodnak: hajtásdarabok törnek le róla, azokat elsodorja a víz, és más helyen legyökereznek. Lehet, hogy ettől a folyamattól jobban függ a hínarak túlszaporodása, mint a téli túléléstől. Ugyanakkor a hínárra más tényezők is hatnak, a szél- és áramlási viszonyok befolyásolják a szaporodását. Az algákkal más a helyzet: szaporodásuknak két csúcspontja van, a tavaszi nagyobb, a nyári kisebb. Amikor a tavasszal felmelegedő vízben beáll a hőrétegzettség, a korai algák eltűnnek. Ekkor egy ideig tiszta a víz, aztán a nyár érkezésével szaporodni kezdenek a nyári algák. Ha a tavaszi csúcs hamarabb elindul és nagyobb lesz, akkor a nyári algák mennyiségét ez csökkenteni tudja. Ezt a hatást mély tavakban mutatták ki, ahol nyáron stabil hőrétegezettség alakul ki – a mi sekély tavainkban eddig legalábbis nem vettük észre, hogy a jégtakaró jelenléte vagy hiánya befolyásolná az algák mennyiségét.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Az űrből is látszik az algavirágzás KÉP: Európai Űrügynökség/Flickr

365Zö: Érdekes, ezt pont fordítva gondoltam, hogy ha tavasszal nagy az algatömeg, akkor a nyári mennyiség is nagyobb lesz…

IV: Egy átlagos tó vizében 40-50 algafaj él. Ezek közül egy adott pillanatban a mennyiség zömét egy-két faj adja, de az változik, hogy melyik időszakban mely fajok lesznek meghatározóak. Tavasszal olyan algák nőnek, amelyek bírják a hideg vizet. A hóolvadással a vízgyűjtő területekről nagy mennyiségű tápanyag érkezik a tavakba, ami szintén kedvez az algák szaporodásának. Nyáron pedig olyan fajok élveznek előnyt, amelyek elviselik a meleget, és ügyes stratégiákkal rendelkeznek ahhoz, hogy beáramló tápanyag nélkül is túléljenek. Az a faj tud gyorsabban nőni, amelyik több tápanyagot tud raktározni. Egy algaegyed 3-4 napig él, utána osztódik, és lesz belőle másik. Ez nagyon gyors folyamat, nem olyan, mint egy erdő.

365Zö: Tehát akkor a tavak fagymentességének nincs különösebb jelentősége?

IV: Ezt így nem állítanám. A tartós jégtakaró alatt az oxigén elfogyhat, ami nem jó sem a növényeknek, sem a halaknak. Az emiatt elpusztuló élőlényekből nagy mennyiségű tápanyag szabadulhat fel ilyenkor, növelve a tavaszi algacsúcsot. Jég nélkül olyan viszonyok alakulnak ki, amelyek miatt hamarabb elfogy az algák tápláléka, és ez hatással lehet a nyári algacsúcs idejére és nagyságára. A jégmentesség hatását sekély tavakban nem annyira vizsgálták, mint mondjuk az idézett kanadai kutatók a mély tavakat. Nem tudjuk, hogy milyen hatása lehet annak, hogy nem fagy be a Balaton, ez mindenképpen vizsgálandó kérdés. 

365Zö: A halállomány jobban szaporodik, ha nincs jég?

IV: Ezt is nehéz megmondani. A víz hőmérséklete jégtakaró alatt és anélkül is ugyanúgy 4 Celsius-fok, ám a halak többsége nem algával táplálkozik, tehát annak mennyisége nincs hatással a halállományra. Az elpusztult algát az árvaszúnyoglárvák eszik meg, és azokat fogyasztják a halak. Néhány évtizede a busát telepítették be a Balatonba, mert azt várták tőle, hogy kiirtja az algát. De kiderült róla, hogy jobban kedveli a zooplanktont. A ponty és a többi halfaj nem az algát eszi, hanem azokat a kisebb-nagyobb állatokat, amelyek az algán nőnek meg.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Túlszaporodott algától zöld a víz Balatonszabadinál
KÉP: Egerszegi Zita UNDP/Flickr

365Zö: Megkockáztathatunk egy olyan feltevést, hogy ha nem fagy be a Balaton, akkor több lehet az alga, következtésképp a rovarlárva, és nemcsak árvaszúnyog, hanem vérszívó is?

IV: A tóban élő fajok létezésének alapja a szerves anyag, amit az algák állítanak elő. Ha több az alga, akkor a tápláléklánc felsőbb elemeiből is több lehet. Egy horgász örülni fog a hatalmas halaknak, egy fürdőző nem lesz boldog az algazöld víztől. De a jó és rossz emberi fogalmak, a Természetnek mindegy, hogy kinek mi a jó – a körülmények hatására indulnak be a változások. Nem tudom megmondani, hogy egy sekély tó esetében milyen következményei lehetnek a fagymentességnek. Az biztos, és ebből a tanulmányból is látszik, hogy régen a Balaton gyakran befagyott hetekre-hónapokra, és erre egyre kevésbé lehet számítani a globális felmelegedés következtében. Ennek biztos lesz hatása, de hogy milyen hatása, azt vizsgálni kellene. Az is nagy kérdés, hogy a hatás csupán átmeneti-e, tehát most jég híján több az oxigén a vízben, vagy hosszabb távon is érvényes lesz, vagyis a tó egész évi állapotára hat majd. Ezt még nehezebb vizsgálni, mint a pillanatnyi hatást, de szükség lenne rá, mert hátha fontos eredményre jutunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
02
feb/2021

Változik a folyók színe, az ember tehet róla

1984 óta számos folyó színe megváltozott az Egyesült Államokban a műholdképek szerint. A 108 ezer kilométernyi folyó egyharmadánál jelentős mértékű színváltozás tapasztalható. A jelenségért főleg az emberi tevékenység a felelős, írják a Geographical Research Letters folyóiratban az Észak-Karolinai és a Coloradói Állami Egyetem kutatói, akik 35 év adatait elemezték közel 235 ezer felvétel alapján.

természetvédelem folyó klímaválság környezetszennyezés alga természet

KÉP: Pixabay

Az USA-beli folyók alig 5 százaléka mondható kéknek, holott erről a színről gondoljuk, hogy egyértelműen a víz tisztaságát jelzi. Számos folyó vált zölddé, sárgává, sőt akár lilává vagy vörössé. Az amerikai folyók kétharmada (56%) ma már sárgás színű, ami a nagy mennyiségű bemosódott földre, vagyis talajerózióra utal. 

természetvédelem folyó klímaválság környezetszennyezés alga természet

KÉP: Kelly Cheng/Flickr

A megváltozott színű folyók 38 százaléka zölddé vált, vagyis "fuldoklik az algától", fogalmaznak a szakemberek. "Minél zöldebb a víz, annál inkább kell arra gyanakodni, hogy megnőtt az algamennyiség a vízben, ami oxigénhiányhoz vezet, illetve a mérgező anyagok feldúsulásához", mondta John Gardner környezetkutató professzor, a tanulmány vezető szerzője. 

természetvédelem folyó klímaválság környezetszennyezés alga természet

KÉP: Unsplash

A színváltozás legfőbb okai a műtrágya-bemosódás, a gátak, a talajerózió, a villámárvizek által okozott talajbemosódás, valamint az ember által okozott klímaválság, amely miatt emelkedik az élővizek hőmérséklete, írják a kutatók. "Nagyon sokat változtatunk a folyóinkon. Ennek leggyakoribb oka valamely emberi tevékenység", foglalta össze Tamlin Pavelsky hidrológus, társszerző. A világ folyóinak alig 23 százalékáról mondható el, hogy forrásától a torkolatáig zavartalanul haladhat.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
11
ápr/2012

Világítva tisztítja a levegőt a köztéri algalámpa

Annyi szén-dioxidot nyel el egy év alatt, mint egy fa egész élete során - ez a legfőbb érv az algalámpa mellett, amely ideális fényforrás szennyezett levegőjű közterületekre.

Évente egy tonna szén-dioxidot képes elnyelni az az ember méretű algalámpa, amelyet Pierre Calleja francia biokémikus tervezett. A készülék elektromossággá alakítja za mikroalgák által a fotoszintézis során termelt energia egy részét. Az áram a világítótestet táplálja, de amennyiben több fényre van szükség, kiegészítésként a hálózati áramra is ráköthető az eszköz. A prototípust már üzembe állították egy bordeaux-i mélygarázsban.

Mint a videóban hallható, a gépjárművek felelősek az összes szén-dioxid-kibocsátás negyedéért. Pierre Calleja húsz éve tanulmányozza a mikroalgák szén-dioxid-elnyelő képességét, és kifejlesztett egy olyan lámpát, amely egyszerre képes fényt kibocsátani, és közben tisztítani a levegőt. „A mikroalgák az ember legjobb barátai, de eddig senki nem fogta munkára őket” - mondta a biokémikus.

A készülék teszteléséhez azért egy mélygarázst választottak, mert ott halmozódnak a különféle szennyezőanyagok, amelyekből az algalámpa évente akár egy tonnát is képes elnyelni. A feltaláló szerint az algalámpa bárhol üzembe helyezhető, például autóutak mentén, közterületen, de akár magánházak előtt is, ha úgy szükséges - a többi már csak a pénzügyi befektetők hajlandóságán múlik.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


3
Tovább
18
okt/2011

Papír lesz a francia partokon bűzölgő algából

Reménysugár a lesújtott nyaralóknak: egy olasz cég felvásárol a Franciaország bretagne-i partjainál kellemetlenségeket okozó algatakaróból, hogy papírt gyártson belőle. A Favini nevű vállalat 1992 óta készít ilyen típusú papírt, amely az Alga Carta nevet viseli. Akkoriban Velence városa keresett megoldást arra, hogy megszabaduljon a lagúnákat belepő algáktól. Az olasz cég ennek hallatán fejlesztett ki egy új eljárást, amivel a papírgyártásban alapanyagként fa helyett algát lehet használni - tudósít a francia AFP hírügynökség alapján az MTI.

Az Alga Carta 30-80 százalékban tartalmaz algát. Mivel Velencében már alig van belőle, a gyártó Ázsiából és kis részben Bretagne-ból importálja a növényt. 2009-ban és 2010-ben összesen 130 tonnát vásárolt a francia partoknál éktelenkedő algatakaróból. A 90 grammos papírt többek között borítékok, címkék gyártására ajánlja a cég, de gyártanak 350 grammos kartont is az algából. (A grammsúly azt fejezi ki, hogy az adott papírfajtából egy négyzetméternek hány grammot nyom - az alacsony értékek vékony papírt jelölnek.)

Idén nyáron különösen sok az alga a festői franciaországi tengerszakaszon, több strandot teljesen le kellett zárni, mert a növény veszélyes gázokat bocsát ki. Természetvédők szerint az algatakaró a földművelésnél használt és nagy mennyiségben a tengerbe kerülő műtrágya miatt keletkezett. A gazdák azonban visszautasítják a vádakat. A hatóságoknak évente több tízezer köbméter rothadó algát kell eltüntetniük a fürdőzőhelyekről, de így is egyre több strandot zárnak le legalább részlegesen.


0
Tovább
17
dec/2010

Üzemanyag algából - videó

 

Egy amerikai tudós megoldása az üzemanyagproblémára: talált egy olyan algát, ami testének hatvan százaléka gyakorilatilag olaj. A kutató bioreaktorban termeli az új üzemanyagot.

Egy amerikai tudós megoldása az üzemanyagproblémára: talált egy olyan algát, ami testének hatvan százaléka gyakorlatilag olaj. A kutató bioreaktorban termeli az új üzemanyagot.


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (121),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),megújuló energia (34),karácsony (34),klímaváltozás (33),nyár (31),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),mezőgazdaság (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),egészség (21),hőszigetelés (20),fűtés (20),barkácsolás (19),gyerek (19),ősz (19),építészet (18),természet (18),ecet (18),takarítás (18),zöldség (18),komposzt (18),autó (17),divat (17),városi közlekedés (17),gyümölcs (16),takarékosság (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),virág (16),LED (15),klímaválság (14),lakberendezés (14),fa (14),szemét (14),ajándék (13),tavasz (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),élelmiszerpazarlás (12),víztakarékosság (12),víz (11),papír (11),illóolaj (11),lakásfelújítás (11),elektromos autó (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),CO2 (11),raklap (11),Ozone zöld díj (11),talaj (10),allergia (10),háztartás (10),vegán (10),szélturbina (10),ruha (10),sport (9),madár (9),stressz (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),lakás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),komposztálás (7),Hollandia (7),gyom (7),alga (7),zajszennyezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),faültetés (6),beporzás (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),New York (6),városi élet (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),biodiverzitás (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),környezetbarát (6),méz (6),kukoricakeményítő (6),zöld energia (5),busz (5),Ökoszolgálat (5),testről és lélekről (5),város (5),(5),öntözés (5),mulcs (5),Greenfo (5),levendula (5),urbanizáció (5),aszály (5),rovar (5),Föld órája (5),lomtalanítás (5),elektromos kerékpár (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),mosás (5),banán (5),térkép (5),pályázat (5),cipő (5),karácsonyfa (5),tárolás (5),turizmus (5),szélerőmű (5),városi hősziget (5)

Archívum