Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
03
aug/2023

Nyárvégi praktika, hogy jövőre jobb legyen a kerted talaja

Takarónövények - nemcsak a szántóföldek talaját javíthatják, hanem a kiskertben is nagy szolgálatot tehetnek.

kert nyár ősz talaj növény

KÉP: Pixabay


0
Tovább
22
júl/2023

Nem elég savanyú a kerti talaj? Itt egy tipp erre!

Sokan szenvednek attól, hogy kertjük talaja túl meszes - persze előbb érdemes megismerni, milyen jeleit mutatják ennek a növényeink.

kert talaj pH kémhatás savanyú talaj virág

KÉP: Pixabay


0
Tovább
16
márc/2023

Így javíthatod fel a kertedben a talaj minőségét

Máris kezdődik a kerti szezon, de még nem késő egy hétvégét rászánni a kerti talaj feljavítására.

kert talaj növény zöldség gyümölcs fa

KÉP: Pixabay


0
Tovább
16
aug/2021

A vaddisznók annyi CO2-t engednek a levegőbe, mint 1 millió autó

Egy friss kutatás azt állítja, a vaddisznók a legkártékonyabb állatok közé tartoznak abból a szempontból, hogy a földet túrva felszabadítják annak karbontartalmát, ami évente 4,9 millió tonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt - ez egymillió autó kibocsátásával egyenlő, írják a The Conversation folyóiratban ausztrál kutatók.

szén-dioxid CO2 légszennyezés klímaváltozás klímaválság globális felmelegedés vaddisznó erdő talaj

KÉP: Unsplash

Földünkön a talaj a legnagyobb természetes szénelnyelők egyike, az erdők és az óceánok mellett. Ám ha a felszín bolygatása miatt ez a szén-dioxid kiszabadul, az tovább súlyosbíthatja a klímaválságot. Vaddisznók minden kontinensen élnek, az Antarktika kivételével. (Egy másik kutatás szerint) 54 országban 672 gerinces állat- és növényfajt veszélyeztetnek. (Egy svájci kutatás szerint) a vaddisznók túrásukkal évente 23 százalékkal növelik a CO2-kibocsátást. Kínában még ennél is többet, 70 százalékot mértek a bolygatott területeken.

Amikor egy vaddisznó túrja a földet, azzal a mélyebben lévő talajszemcsék a felszínre kerülnek és oxigénnel érintkeznek. Ettől hirtelen megszaporodik a talajban lévő mikrobák száma, amelyek viszont lebontják a széntartalmú szervesanyagot a talajban, és így abból felszabadul és a levegőbe kerül a szén-dioxid. 

A The Conversationban megjelent tanulmány szerzői 10 ezer szimulációt futtattak le, hogy kiderítsék, globális léptékben mekkora kárt okoznak a vaddisznók. Világszerte évente nagyjából 36 214 és 123 517 négyzetkilométernyi területet túrnak fel, előbbi Taiwan, utóbbi nagyjából Anglia (tehát nem az egész Egyesült Királyság) területének felel meg. A túrás zöme Óceániában történik, ott él a legtöbb vaddisznó. [De az idei nyár alapján már tudjuk, hogy a klímakatasztrófa nem ismeri az országhatárokat. - A szerk.]

A talaj kövekből, bomló növényekből és állatokból alakult ki. A talaj és a talajon élő növények a világ CO2-kibocsátásának mintegy 20 százalékát kötik le - írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A talaj kétszer annyi szerves szenet tartalmaz, mint a növényzet. Csak az EU területén a talaj több mint 70 milliárd tonna szerves szenet tartalmaz, vagyis körülbelül 7 százalékát a Föld szénháztartásának. "Az EU tagállamai az összes forrásból évi 2 milliárd tonna szenet bocsátanak ki. Tehát a talaj meghatározó szerepet játszik a klímaváltozásban. Ha Európa talaja széntartalmának csupán 0,1 százalékát kibocsátja a légkörbe, az ugyanannyi, mint amennyit 100 millió újabb gépkocsi bocsátana ki szenet az utakon. Ez az EU jelenlegi gépjárműparkjának 50 százalékos növekedésének felel meg."

Valamit ki kellene találni a helyzet kontrollálására, ami nem a vaddisznók totális kiirtásával jár. Ezzel kapcsolatosan hadd idézzem be a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet kutatóinak korábbi cikkét: 

A vaddisznók fontos tagjai az erdőnek, "ökoszisztéma-mérnök" szerepet töltenek be a gímszarvasok mellett, írják itt. "Kiemelkedő jelentőségük van az erdei vegetáció és életközösség szerkezetének, dinamikájának szabályozásában; amelyek azonban nem csupán negatív, de semleges és pozitív hatásokat egyaránt magukba foglalnak! [...]A vaddisznó természetes bolygatást okozó túrása növelheti a lágyszárú fajközösség változatosságát és a gerinctelenek gyakoriságát, vagy a növényi tápanyagellátottság mértékét is. A patások pótolhatatlanok a növények terjeszkedésében is, számtalan faj magjainak elfogyasztásával és hullatékkal való kiürítésével és a szőrzetükön megragadó növényi szaporítóképletek rövid vagy hosszú távú szállításával."

Lehet, hogy inkább annak az egymillió autónak a kibocsátását kellene lenullázni? 

HKZs


0
Tovább
05
aug/2020

Egyszerre javítja a talajt és megköti a szén-dioxidot a kőzetporozás

A mezőgazdaság régóta használja a bazaltport a talaj kémhatásának javítására és így a terméshozam növelésére, de a Sheffield Egyetem kísérleteiből kiderült, hogy más okból is jó kőzetport kiszórni a szántóföldekre: a légköri CO2 megkötésére. A mállásra hajlamos kőzetek porának természetes lebomlása során ugyanis a légköri szén-dioxid spontán módon szilárd vagy vízben oldott karbonátokká alakul (angol szakkifejezéssel enhanced rock weathering). Ezzel globálisan akár évi 2 milliárd tonna légköri szén-dioxidot meg lehetne kötni, amivel máris közelebb jutnánk a klímaválság elleni küzdelem céljaihoz. 

talajjavítás szén-dioxid levegőszennyezés globális felmelegedés Párizsi Klímaegyezmény kőzetporozás CO2 megkötés

Kísérleti kőzetporozás a tarlón. KÉP: Dr Dimitar Epihov,
University of Sheffield

A 2 milliárd tonna CO2 nagyobb mennyiség, mint amit a világ légi- és víziközlekedése együttesen kibocsát, illetve Európa jelenlegi összkibocsátásának mintegy fele. A Nature magazinban publikált tanulmányban az egyes célországokra lebontva határozták meg a kőzetporos módszer hatékonyságát, költségét és a kivitelezéssel járó feladatokat.

A világ legnagyobb CO2-kibocsátói Kína, India és az Egyesült Államok, egyúttal ebben a három országban lehetne a legnagyobb hatékonysággal bevezetni a CO2 megkötésére szolgáló módszert. A tudósok szerint a bányászati és építőipar salaktermékeit, illetve mellékalapanyagait is fel lehet használni ehhez.

A Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 2 Celsius-foknál többet az iparosodás kora előtti szinthez képest. (2016 első félévében az átlaghőmérsékletek 1,3 °C-kal voltak magasabbak az 1880-as átlagnál.)

talajjavítás szén-dioxid levegőszennyezés globális felmelegedés Párizsi Klímaegyezmény kőzetporozás CO2 megkötés

Akik nem hisznek benne, azokkal is megtörténik
KÉP: Marco Amoedo / Flickr

Ennek érdekében 2050-ig a szén-dioxid-kibocsátást egyensúlyba kell hozni a természet üvegházhatású gázokat megkötő képességével, azaz nullszaldót elérni. Ehhez évente legalább 2-10 milliárd tonna szén-dioxidot kellene megkötni a légkörből, írják a Sheffield Egyetem kutatói. A CO2-mentesítében nagy segítség lehet a kőzetporozás. Az említett három ország együttesen akár 1 milliárd tonna CO2 megkötésére volna képes, a jelenlegi eljárásokhoz hasonló költséggel (80-180 US dollár CO2 tonnánként).

Az Egyesült Államokhoz és Kínához képes Indonézia és Brazília CO2-kibocsátása 10-szer, 20-szor kisebb, ám jelentős méretű szántóföldjeik és kedvező éghajlatuk révén ezek az országok is ideális jelöltjei a kőzetporos módszernek. A brit szakemberek szerint a bányászat melléktermékeként keletkező meddőanyagokat is fel lehet használni a kőzetporos eljáráshoz, ezzel lényegesen csökkentve a hegy méretű meddőhányók jelentette környezetkárosítást. 

Ugyanígy hasznosíthatók volnának a vaskohászat  kalciumban gazdag melléktermékei, illetve az építkezések és bontások során keletkező hulladékcement. Kína és India pusztán ilyen újrahasznosított anyagokból évtizedekre meg tudná oldani a kőzetporozást. A szén-dioxid megkötése mellett a globális mezőgazdaság mintegy 2,5 milliárd szereplője ezzel az eljárással kiválthatná az elsavanyodott termőtalajok javítására jelenleg széles körben alkalmazott meszezési módszert.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
21
jún/2019

Mit árulnak el a gyomok a kerted talajáról?

A gyomokat szeretni is lehet, ha a kertedben vannak: egyrészt némelyikük kifejezetten mutatós növény, ezen kívül csökkentik a porosodást, továbbá árnyékolásukkal akár 4 Celsius-fokkal is képesek csökkenteni a talaj hőmérsékletét. Némelyik gyom egyúttal vadvirág is (például a katáng) vagy gyógynövény (csalán). Szóval csak nézőpont kérdése, hogy most gyomos-e a kerted, avagy éppen vadvirágos, illetve terápiás...

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Pexels

Gyakorlatilag lehetetlen megszabadulni tőlük, hiszen ehhez totális gyomirtózás, talajcsere kell, ráadásul következő szezonban a szél vagy a madarak úgyis újravetik a gyomokat. Vegyszereket kisgyerek és háziállatok közelében nem ajánlatos használni. Gyérítsd a gyomokat mulcsozással, kapálással, árnyékoló hasznonnövények ültetésével, és fogadd el a jelenlétüket. A sokat virágzó gyomok, pontosabban a virágporuk ugyanis a rovarok fő táplálékát jelenthetik egy-egy területen. Tavasszal a gyermekláncfű a méhek első táplálékforrása, de például egy 2016-os angliai vizsgálat szerint a mezei aszat a legjobb mézelők egyike. 

Próbáld meglátni a gyomok más kedvező tulajdonságait is, jelesül azt, hogy jelenlétüknek köszönhetően ránézésre meg tudod mondani, milyen talaj van a kertedben.

Magyarországon jellemzően az alábbi talajtípusok fordulnak elő: 
1. mezőségi (csernozjom) talaj: hazánk termőterületének 22%-án található, felső sötét rétege humuszban gazdag, jó termőképességű, gyengén lúgos kémhatású, középkötött, jó vízgazdálkodású, jó tápanyag-szolgáltató, könnyen művelhető szerkezetű.
2. barna erdőtalajok: több típusuk létezik, hazánk termőterületének 34%-át képezik, legfelső rétegük humuszban gazdag, gyakran savanyú a pH-juk, általában jó vízgazdálkodásúak, de agyagosodásra és tömörödésre hajlamosak lehetnek, ami rontja a művelhetőségüket és a növények életképességét (megfullad a gyökerük).
3. öntés- és lejtőhordalék talajok: kialakulásukban a víz játszik szerepet, hazánk területének 11%-át adják. Humusztartalmuk csekély, gyakran savanyú kémhatásúak, vízgazdálkodásuk jó, tápanyag-szolgáltató képességük szegényes vagy közepes. 

Pangó vizes talajban gyakori a

lórom (lósóska)

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Sten Porse

mezei zsurló

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

MPF

martilapu

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Szabi237

mezei menta

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Michael Becker

nagy útifű

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Lorsh / Technion

kúszó boglárka

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Karelj

réti kakukktorma

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

H. Zell

fehér here

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Emőke Dénes

kerek repkény

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

TGyM

Száraz talajra enged következtetni a

tarlóhere

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség


Tagzen

mezei katáng

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Mussklprozz

vadmurok

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

H. Zell

kamilla (orvosi székfű)

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

H. Zell

Talajelsavanyodás jelzője a 

nagy útifű

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Lorsh / Technion

mezei zsurló

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

MPF

tarlóhere

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Tagzen

juhsóska

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

K.Metodiev

százszorszép

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

David Monniaux

háromszínű árvácska

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Kjetil Lenes

máriatövis

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Fir0002

lórom (lósóska)

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Sten Porse

Mészjelző gyomnövény a

martilapu

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség


Szabi237

tyúkhúr

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

SB_Johnny

fehér libatop (libaparéj)

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

6th Happiness

árvacsalán

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Sannse

pásztortáska

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

SeasonsFlow

aggófű

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Carol Spears

mezei szarkaláb

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Hectonichus

mezei katáng (vadcikória)

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Mussklprozz

mezei zsálya

gyom talaj vizes talaj száraz talaj savanyú talaj meszes talaj gyomnövények talajminőség

Oswald Engelhardt

Irány a kert!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
15
márc/2018

Így teszteld a kerti talaj vagy virágföld kémhatását konyhai eszközökkel!

Jó két éve ültettem a kert közepére egy liliomfát, de úgy látom, azon a helyen csak kínlódik. Valószínűleg túl meszes ott a talaj. A liliomfa az enyhén savanyú talajban fejlődik jól, úgyhogy keresnem kell a kertben másik helyet a számára. Kinéztem két lehetséges helyet is, de előtte tesztelni akartam az adott területen, hogy milyen a talaj kémhatása. Nem kell pontos érték, csak nagyjából kéne tudnom a pH-t a döntéshez. Ehhez nem kell drága tesztcsík, elég egy félórás kutyulás a konyhában.

A háromszintű teszteléshez a következő hozzávalók szükségesek:

Szódabikarbóna
20%-os ecet
Desztillált víz (nem ioncserélt, hanem desztillált!)
Pár levél vöröskáposzta

Az ecet pH-értéke 2,2 (savas), a szódabikarbónáé 8,3 (lúgos), a víz pedig 7, azaz semleges kémhatású.

1. teszt: Vizsgáljuk a talajminták savanyúságát
A kétféle talajmintából desztillált vízzel híg sarat keverünk, és rászórunk két-két kiskanálnyi szódabikarbónát. Ha a hígított talajminta savanyú kémhatású, akkor pezsegni fog a szódabikarbónától.

Nálam ez nem nagyon következett be, azaz mindkét talajmintám inkább meszes vagy semleges kémhatású.

2. teszt: Vizsgáljuk meg a talajminták meszességét!
A kétféle talajmintából desztillált vízzel híg sarat keverünk, amelyhez hozzáöntünk egy kis ecetet. Ha a talajminta elkezd pezsegni, akkor meszes, vagyis lúgos kémhatású.

Nálam a "B" mintából kevert sár egyértelműen erősebben pezsgett, ez azt jelzi, hogy azon a területen meszesebb a talaj, mint ott, ahonnan az "A" talajmintát vettem.

3. teszt: Vizsgáljuk meg a talajmintákat káposztalével!
Ez a legmacerásabb, de legszebb tesztelési mód. Előszőr 5-6 dekagramm vörös káposztát felaprítunk, és 2 deciliter desztillált vízben kb. 10 percig forraljuk. Utána leszűrjük, és a levet hagyjuk kihűlni.

Ekkor elfelezzük az antocián nevű természetes színezőanyagtól lila színű levet, és kezdhetjük a tesztelést.

Bekeverés után kell várni 6-8 percig, de aztán kezd elszíneződni a káposztalé. A savas kémhatású savanyú talaj pink színűvé változtatja, míg a lúgos kémhatású meszes talajtól bekékül.

Nálam a jobb oldali, "B" minta már másodszor bizonyult túl meszesnek, úgyhogy oda biztosan nem fogom ültetni a liliomfát. De a másik hely is inkább semleges kémhatású, tehát azt elő kell készítenem ültetés előtt egy kis hígított marhatrágyával, hogy savanyúbb legyen.

Akinek túl meszes, vagy túl savanyú a kerti vagy virágföldje, első körben egy kis komposzttal próbálkozzon: az ugyanis képes a túlzott pH-értékeket mindkét irányból a semleges felé finomítani. Ráadásul serkenti a talaj élővilágát, és javítja a talaj szerkezetét is. A növényeknek erősebb lesz tőle a gyökerük, és így a nem optimális kémhatású talajból is megfelelő mennyiségű tápanyaghoz juthatnak.

A kémhatás-próbát a szobai cserepes növényekkel is elvégezheted, biztos lesz meglepetés! Gyerekekkel is jó móka, végre büntetlenül lehet sarazni.

A talaj kémhatását érdemes évente ellenőrizni, mert ha sokat locsolsz vezetékes ("kemény") vízzel, akkor a talaj megint gyorsan ellúgosodik.

Növények, amelyek a savas kémhatású talajt ("A" típusú virágföldet) szeretik:
Szamóca, áfonya, gesztenye, paradicsom, paprika, burgonya, padlizsán, uborka, tök, zeller, petrezselyem, nőszirom, begónia, erika, örökzöldek.

Növények, amelyek a lúgos kémhatású talajt ("C" típusú virágföldet) szeretik:
Levélzöldségek (spenót, saláta), brokkoli, karfiol, káposzta, bab, cukkini, muskátli, rózsa, levendula, szőlő, mandula, füge, leander, szegfű.

A hortenzia meszes talajban rózsaszín, savanyú talajban kék lesz.


0
Tovább
07
jan/2011

Talajtakaró lesz a karácsonyfákból Sopronban és Győrben

 

Talajtakaró lesz a karácsonyfákból Sopronban és Győrben
Talajtakaró készül az ünnepek után elszállított karácsonyfákból Sopronban - olvasható a város és környéke híreire szakosodott honlapon, a nyugatmagyar.hu-n. A kidobott fák elszállítása elkezdődött: először a lakótelepi övezetekben kialakított gyűjtőpontokban szedik össze a fákat, majd az elszórt darabokat is összegyűjtik. A növényeket mobil darálógépben aprítják össze, az apríték komposztálódása után keletkezett anyagot a zöldfelületeken talajtakaróként hasznosítják.
Az apríték viszonylag zárt felületet képez a talajon, amely kiválóan alkalmas a gyom korlátozására, kedvezően befolyásolja a talaj vízháztartását, és lassú lebomlása során tápanyagokkal gazdagítja a termőföldet.
Győrben a mintegy 40 ezer karácsonyfából nyert komposztot a a közparkokban terítik a bokrok alá és különféle növények környezetébe. Az értékes anyag keresett termék a kerttulajdonosok körében is. Pécsett padok és hulladékgyűjtő edények javítására használják fel a köztéri karácsonyfákat. A helyi városgondozási cég azt közölte: a magas fák ágait levágják, a törzseket kiszárítják, feldarabolják, hogy az így kapott faanyagból köztéri bútorok megrongálódott, hiányzó elemeit pótolhassák.
Elképzelhető, hogy jövőre már nem égetik el, hanem komposztálják a fenyőfákat Budapesten is – ennek lehetőségét most vizsgálja a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. új vezetése. Ennek érdekében a pusztazámori hulladéklerakóban növelik a komposztálási kapacitást és új technológiákat is bevezetnek. Idén még a rákospalotai Hulladékhasznosító Műben égetik el a fővárosban kidobott fenyőket. A korábbi cégvezetés még úgy nyilatkozott, azért nem komposztálják a fákat, mert a fenyőnek magas a gyantatartalma, másrészt túlságosan munkaigényes lenne megtisztításuk a rajtuk felejtett fémkampóktól és díszektől.
Az FKF Zrt. a fenyőfa-gyűjtőhelyek listáját a honlapján már közzétette, de a lecsupaszított karácsonyfákat akár a szemeteskukák mellé is ki lehet tenni. A cég külön járatokat indít a nagyobb fenyőfák elszállítására; ezeket ugyanis méretük miatt előbb fel kell aprítani, mielőtt az égetőbe kerülnek. A néphagyományok szerint vízkereszt napja, január 6. körül "bontják le" a karácsonyfákat, ekkor kezdődik a farsangi időszak.
http://www.fkf.hu/portal/page/portal/fkf/Hirszerk/T%C3%A1j%C3%A9koztat%C3%A1s%20a%20feny%C5%91f%C3%A1k%20begy%C5%B1jt%C3%A9s%C3%A9nek%20menet%C3%A9r%C5%91l

Talajtakaró készül az ünnepek után elszállított karácsonyfákból Sopronban - olvasható a város és környéke híreire szakosodott honlapon, a nyugatmagyar.hu-n. A kidobott fák elszállítása elkezdődött: először a lakótelepi övezetekben kialakított gyűjtőpontokban szedik össze a fákat, majd az elszórt darabokat is összegyűjtik. A növényeket mobil darálógépben aprítják össze, az apríték komposztálódása után keletkezett anyagot a zöldfelületeken talajtakaróként hasznosítják.

Az apríték viszonylag zárt felületet képez a talajon, amely kiválóan alkalmas a gyom korlátozására, kedvezően befolyásolja a talaj vízháztartását, és lassú lebomlása során tápanyagokkal gazdagítja a termőföldet.

Győrben a mintegy 40 ezer karácsonyfából nyert komposztot a a közparkokban terítik a bokrok alá és különféle növények környezetébe. Az értékes anyag keresett termék a kerttulajdonosok körében is. Pécsett padok és hulladékgyűjtő edények javítására használják fel a köztéri karácsonyfákat. A helyi városgondozási cég azt közölte: a magas fák ágait levágják, a törzseket kiszárítják, feldarabolják, hogy az így kapott faanyagból köztéri bútorok megrongálódott, hiányzó elemeit pótolhassák.

Elképzelhető, hogy jövőre már nem égetik el, hanem komposztálják a fenyőfákat Budapesten is – ennek lehetőségét most vizsgálja a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. új vezetése. Ennek érdekében a pusztazámori hulladéklerakóban növelik a komposztálási kapacitást és új technológiákat is bevezetnek.

Idén még a rákospalotai Hulladékhasznosító Műben égetik el a fővárosban kidobott fenyőket. A korábbi cégvezetés még úgy nyilatkozott, azért nem komposztálják a fákat, mert a fenyőnek magas a gyantatartalma, másrészt túlságosan munkaigényes lenne megtisztításuk a rajtuk felejtett fémkampóktól és díszektől.

Az FKF Zrt. a fenyőfa-gyűjtőhelyek listáját már közzétette a honlapján, de a lecsupaszított karácsonyfákat akár a szemeteskukák mellé is ki lehet tenni. A cég külön járatokat indít a nagyobb fenyőfák elszállítására; ezeket ugyanis méretük miatt előbb fel kell aprítani, mielőtt az égetőbe kerülnek. A néphagyományok szerint vízkereszt napja, január 6. körül "bontják le" a karácsonyfákat, ekkor kezdődik a farsangi időszak.


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (216),otthon (172),fenntarthatóság (105),kert (96),energiatakarékosság (75),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (53),műanyag (52),légszennyezés (49),hulladék (48),napelem (41),kerékpár (40),városi életmód (38),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),napenergia (35),klímaváltozás (33),megújuló energia (33),növény (31),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),karácsony (29),nyár (29),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),tél (22),mezőgazdaság (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),konyha (20),hőszigetelés (20),fűtés (20),gyerek (18),természet (18),építészet (18),városi közlekedés (17),barkácsolás (17),ecet (17),autó (17),komposzt (17),egészség (16),divat (16),élelmiszer (16),takarékosság (15),kutya (15),szódabikarbóna (15),LED (14),klímaválság (14),szemét (14),takarítás (14),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),lakberendezés (13),szelektív hulladékgyűjtés (12),virág (12),ajándék (12),víztakarékosság (12),élelmiszerpazarlás (11),papír (11),zöldség (11),természetes gyógymód (11),művészet (11),raklap (11),illóolaj (11),Ozone zöld díj (11),gyümölcs (11),elektromos autó (11),lakásfelújítás (11),CO2 (11),étel (10),ősz (10),fa (10),víz (9),szélturbina (9),ivóvíz (9),almaecet (9),stressz (9),urbánus életmód (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),Kína (9),levegőminőség (9),világítás (9),allergia (9),szélenergia (9),levegőszennyezés (8),vegán (8),Párizs (8),mobiltelefon (8),szúnyog (8),méh (8),háztartás (8),ruha (8),csomagolás (8),szén-dioxid (8),ételpazarlás (7),biogáz (7),alga (7),tavasz (7),vásárlás (7),növényvédelem (7),zajszennyezés (7),komposztálás (7),Hulladék Munkaszövetség (7),játék (7),bútor (7),lakás (7),Hollandia (7),VOC (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),faültetés (6),Magyar Telekom (6),Kanada (6),gyom (6),ökolábnyom (6),beporzás (6),városi élet (6),környezetbarát (6),erdő (6),talaj (6),bioüzemanyag (6),sport (6),gyógynövény (6),biodiverzitás (6),macska (6),Budapest (6),méz (6),New York (6),Föld napja (6),szmog (6),ünnep (6),kukoricakeményítő (6),pazarlás (6),madár (5),Greenfo (5),város (5),testről és lélekről (5),urbanizáció (5),városi hősziget (5),Ökoszolgálat (5),szelektív hulladék (5),cipő (5),pályázat (5),turizmus (5),térkép (5),Japán (5),zöld energia (5),Föld órája (5),karácsonyfa (5),fenyőfa (5),elektromos kerékpár (5),busz (5),szélerőmű (5)

Archívum