21
okt/2019

Jogunk van-e a tiszta levegőhöz a munkahelyünkön?

Egy átlagos munkahelyen, irodában, a legnagyobb légszennyezők maguk az emberek, akik lélegeznek, izzadnak vagy parfümöt viselnek, esznek az íróasztalnál, olvasható a Purdue Egyetem tanulmányában. Szakértőik a téma legnagyobb kutatásának egyikét vezényelték le, szenzorok ezreit helyezték ki irodákban. Céljuk az volt, hogy azonosítsák a beltéri légszennyező anyagokat, és javaslatot tegyenek arra, miként lehetne ezeket az illékony vegyületeket a közösségi terek levegőjéből eltávolítani. 

levegőminőség légszennyezés irodai légszennyezés munkahely

Pexels

"Ha jobb levegőminőséget szeretnénk nyújtani a dolgozóknak, akkor először fontos megérteni, hogy mi van a levegőben, milyen tényezők befolyásolják a légszennyező anyagok kibocsátását és a káros anyagok semlegesítését", mondta Brandon Boor kutatásvezető, az egyetem környezetimérnök-tanára. 

Az adatokból az derült ki, hogy a munkahelyek levegőjére legnagyobb mértékben az emberek mellett a szellőztető rendszer hatnak. "A beltéri levegőminőség rendkívül dinamikus, hiszen változhat a napszaknak, a jelenlévők számának és a szellőztető rendszer működésének függvényében", mondta Boor.

levegőminőség légszennyezés irodai légszennyezés munkahely

Purdue University/Brandon Boor

A kutatásban más helyiségek mellett az egyetem fenti képen látható, egyik nyitott laborját is telerakták szenzorokkal, hogy kiderüljön, milyen a levegő egy "lóistálló" rendszerű irodában. Ma nagyon divatos ez az elrendezés, de benne dolgozni korántsem leányálom, mert támadás minden érzékszervünk, az egész idegrendszerünk ellen. Óriási benne a háttérzaj, ettől mindenki alapjáraton idegesebb lehet az átlagnál; a nyitott munkaállomások nem nyújtanak semmilyen privát szférát, ami szintén fokozza a stresszt; és végül a  helyiségben terjengő szagok is megterhelőek lehetnek a munkatársak számára, függetlenül attól, hogy kellemes vagy kellemetlen szagokról van szó. 

levegőminőség légszennyezés irodai légszennyezés munkahely

Purdue University/Brandon Boor

Boor és munkatársai a fenti képen látható elektronikus orr eszközzel azt mérték, miként alakítja át vagy szűri ki a levegőben lévő illékony vegyületeket a szellőztető rendszer. Nem is gondolnánk, milyen jelentős szerepe van ennek a rendszernek: a tiszta, oxigénben dús levegő nélkülözhetetlen az egészségünk, agyműködésünk, munkavégző képességünk, terhelhetőségünk szempontjából. Egy másik kutatás bizonyította, hogy a légszennyezés növeli az erőszakos bűncselekmények számát, mivel fokozza az agresszív viselkedést. Képzeljünk magunk elé egy ügyfélszolgálatot, ott milyen körülmények uralkodnak: lehet, hogy az oxigénhiánytól is feszült mindenki.

Visszatérve a Purdue Egyetem kutatására, kiderült, hogy az emberek által kilélegzett levegőben azonosítható izoprén vegyület és más illékony anyagok még jóval az illető személyek távozása után is kimutathatók a levegőben. Minél többen vannak a helyiségben, annál magasabb az illékony vegyületek aránya levegőben. A kilégzéshez járul még a dezodorok, parfümök, sminktermékek, hajlakk és más kozmetikumok illékony részecskéi, de ide vehetjük a tisztító-, fertőtlenítő- és textilöblítőszerek illatanyagait is. Az izzadsággal és más kellemetlen szagokkal együtt ezek alakítják ki a jól ismert "oroszlánszagot". 

"Sok vegyületnek a beltéri levegőben 10-szer, 20-szor nagyobb a koncentrációja, mint odakint a szabadban. Ha ezeket az illékony anyagokat nem szűri ki hatékonyan a szellőztető rendszer, az károsan hat a dolgozók egészségére és teljesítőképességére", mondta Boor.

A vizsgálat azt is kiderítette, hogy a kültérből származó ózon eltűnik a beltérben, mert a molekulája kapcsolódik a benti levegőben szálló vegyületekhez. A kilégzésben lévő izoprén is reakcióba lép az ózonnal, és ezáltal veszélyes hidroxil szabadgyökök keletkeznek. Sokan esznek az íróasztaluknál: a Purdue Egyetem elektronikus orra kimutatta, hogy a narancshámozás közben felszabaduló illékony anyagok, a monoterpének és az ózon kapcsolódásával olyan új, szuperapró részecskék jönnek létre, amelyek átmérője kisebb 1 mikronnál (1 mikron = 1 mikrométer = a méter egymilliomod része). Ezek a részecskék azért is rendkívül károsak, mert annyira kicsik, hogy képesek lejutni a tüdő legmélyebb részeibe. Az átlagos levegőminőségi jelzőrendszerek a 10 mikron (PM10), illetve a 2,5 mikron (PM2,5) nagyságú szállópor részecskék mennyiségét mérik.

Az sem mindegy, hogy a szellőztető rendszer milyen levegőt szív be kintről. Ha nem megfelelő a szennyező anyagok szűrése vagy elkoszolódott a berendezés, akkor a szellőztetéssel akár nőhet is a beltéri légszennyező anyagok aránya, akárcsak azzal, ha valaki szélesre tárja az ablakokat.

Vajon jogunk van-e azt kérni munkáltatónktól, hogy gondoskodjon a szellőztető rendszer karbantartásáról, és az irodák takarításához használjon környezet- és emberbarát tisztítószereket? Jogunk van-e azt kérni kollégáinktól, hogy ha többen dolgozunk egy irodában, akkor senki ne viseljen parfümöt vagy borotválkozás után arcszeszt, és dezodorból is használjunk illatmenteset? 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

16
okt/2019

Megvan, mi tesz még a zöld vásárlásnál is boldogabbá

Ha a környezettudatosan gondolkodó embernek van mit elköltenie, akkor igyekszik "zöld" módon vásárolni, mind a hétköznapi termékek, mind a nagyobb értékű fogyasztási cikkek terén. Aztán mégsem érzi úgy, hogy összességében sokkal boldogabb lenne. Vajon miért?

fenntarthatóság környezettudatosság zöld materializmus

Pexels

Az emberek túlfogyasztása, azaz hogy sokkal többet vásárolnak ruhától az ételen át a különféle kütyükig, mint amennyire szükségük van, plusz a környezetszennyező személy- és teherszállítás világszerte vezető oka a klímaváltozásnak. Vagyis fontos lenne megérteni, mi alapján hozzák meg vásárlási döntéseiket a fogyasztók, illetve hogy ezek a döntések hogyan hatnak véges erőforrásokkal rendelkező bolygónkra, olvasható az Arizona Egyetem friss kutatásában.

Az 1980-as évek elejétől a 2000-ig tartó időszakban született huszon-harmincévesek, az Y-generáció napjaik legbefolyásosabb fogyasztói csoportja, amelyre jellemző, hogy a (szüleiktől eltanult) materialista értékek befolyásolhatják környezettudatos magatartásukat.

A környezettudatosság leggyakrabban az alábbi módokon nyilvánul meg: 
1) a fogyasztás visszafogásában (nem új holmit veszek, hanem megjavítom a régit; kerülöm az impulzusvásárlást; nem vásárolok felesleges dolgokat stb.) vagy
2) a "zöld vásárlásban", amikor a környezetre kevésbé terhelő fogyasztási javakat vásárolok (például újrahasznosított alapanyagból készült dolgokat, hibrid autót stb.).

fenntarthatóság környezettudatosság zöld materializmus

Pexels

Az arizonai kutatók arra is kíváncsiak voltak, mennyire befolyásolja a környezettudatos viselkedés a fogyasztók jóllétét. Jóllét (well-being) = élettel való elégedettség, pozitív önértékelés.

A megkérdezettek közül minél materialistább volt az illető, annál kevésbé tudta felvállalni a fogyasztása visszafogását. Viszont az anyagias szemlélet nem korlátozta a "zöld vásárlási" gyakorlatukat. A kutatók szerint azért, mert a "zöld vásárlás" is vásárlás: alkalmat ad nekik arra, hogy kiélhessék a fogyasztási javak felhalmozása iránti vágyukat. 

"Ezt nevezzük zöld materializmusnak -- mondta Sabrina Helm kutatásvezető. -- Attól, hogy valaki környezetbarát termékeket vásárol, még a materialista értékek mentén él. Folyamatosan új és új dolgokra tesz szert, ami egyébként tökéletesen passzol a mai általános fogyasztói kultúrához. Ezzel szemben a fogyasztás visszafogása olyan új elképzelés, ami sokkal több pozitív változást hozhat a fenntarthatóság szempontjából."

Azok a résztvevők, akikre kevésbé volt jellemző az anyagias szemléletmód, könnyebben el tudták kötelezni magukat a fogyasztásuk visszafogása mellett. 

És itt jött a nagy felfedezés: a kevesebb vásárlás nagyobb személyes jóllétet és alacsonyabb pszichológiai distresszt (negatív stresszt) vonzott be.

A fogyasztás visszafogása sokkal kedvezőbb a környezetre, mint a "zöld vásárlás", amelyről nem is sikerült kimutatni, hogy fokozta volna az alanyok jóllétét. 

"Azt hittük, az embereket majd elégedetté teszi, hogy zöld termékeket vásárolnak, de nem így lett -- mondta Helm. -- Egyáltalán nem növelte a jóllétük mértékét, és nem csökkentette a distressz-szintjüket. A kulcs a fogyasztás csökkentése, nem pedig a zöld termékek vásárlása. Az tesz minket boldoggá, ha kevesebb holmink van és kevesebbet is vásárolunk."

A túl sok cucc nyomasztólag hat a tulajdonosára, tette hozzá a szakember. "Lehet, hogy hitelt is felvettél ahhoz, hogy megvásárold azokat a termékeket, és ráadásul utána oda kell figyelned a karbantartásukra is. A tulajdonszerzés egyúttal terhek felvétele is. Vizsgálatunkban csak azok nyilatkozták, hogy sokkal jobban és szabadabbnak érezték magukat, akik képesek voltak letenni a tulajdonlás terhét." 

fenntarthatóság környezettudatosság zöld materializmus

Pixabay

Nézzük például a fent említett hibridautót: nagy öröm és büszkeség egy ilyet vezetni, de a tulajdonosában állandóan ott motoszkál a rettegés, hogy ha elromlik valami az autóban, akkor ki, mikorra és mennyiért fogja megjavítani. Minél újabb technológiával üzemelő kütyüt veszünk, annál nagyobb stresszt okozhat, hiszen nincsenek még hosszú távú tapasztalataink róla. És ha beüt valami probléma, azzal magunkra maradunk, mert a családunkban, ismeretségi körünkben (kapcsolati hálónkban) sem remélhetünk senkitől segítséget, ha nekik nincs még ilyen kütyüjük.

Az arizonai kutatásban a közel ezer résztvevő a felsőoktatásuk első évétől kezdve, azaz 18-21 éves koruktól a képzés befejezését követő második évig, azaz 23-26 éves korukig rendszeres online kérdőívet töltött ki. 

A kutatók rákérdeztek arra is, hogy az anyagias szemlélet mennyire befolyásolja az Y-generáció proaktív pénzügyi magatartását, mint a takarékosság vagy a spórolás. Hiszen ha környezettudatosan felfogják, hogy szűkösek az erőforrások, akkor hátha ez megjelenik a pénzügyekről való gondolkodásukban. 

fenntarthatóság környezettudatosság zöld materializmus

Pixabay

Nos, minél inkább materialistának vallotta magát egy fiatal, annál kevésbé volt hajlandó elköteleződni a  proaktív pénzügyi magatartás iránt, szemben a kevésbé materialistákkal. Pedig korábbi vizsgálatok alátámasztják, hogy a proaktív pénzügyi magatartás is fokozza a személyes jóllétet, az élet és a pénz iránti elégedettséget, és csökkenti a pszichológiai distresszt. 

"Nyilvánvaló: ha valaki proaktív pénzügyi gondolkodással félretesz pénzt, és nem nyújtózik tovább, mint ameddig a takarója ér, az kedvező hatással lesz a lelki egyensúlyára", összegezte Sabina Helm, az Arizona Egyetem kutatója.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

08
okt/2019

Már az amerikaiak is kezdenek kiszeretni az amerikai konyhából

Az utóbbi évtizedekben világszerte trendet teremtett az amerikai konyhának nevezett lakberendezés, amely összenyitotta az előszobát és a konyhát az étkezővel és a nappalival. Pártolói nem győznek érvelni a világossága, szellőssége mellett, hogy milyen jó ez a háziasszonynak, aki végre nem érzi elvágva magát a családtól főzés közben, és fél szemmel az étkezőasztalnál leckét író gyerekekre is rálát. 

amerikai konyha zárt konyha zajszennyezés otthon energiatakarékosság

Stílust teremtett Joseph Eichler amerikai modernista építész
Illusztráció: Curbed

Hát kábé ennyi pozitívumot lehet elmondani a nyitott konyháról, amelynek a hátrányait hosszasabban sorolhatjuk. Amerikában az 1990-es években kérdőjelezték meg először a hasznosságát, és azóta egyre gyarapodik a nyitott konyha ellenzőinek tábora. Kisebb családoknak, nyugdíjas pároknak, egyedülállóknak már egyáltalán nem ajánlják.

Például mert a jól szigetelt új lakásokból nem viszi ki a huzat a szagokat, hanem azok szétterjednek az egész lakásban. Vagyis az amerikai konyhában folyamatosan működtetni kell a páraelszívót, ami pazarolja az energiát, abból is a drágábbat, az áramot. A főzéssel járó rendetlenség kényszeressé teszi az állandó rendcsinálást munka közben. A mai világban ráadásul egyre kevesebbszer főzünk mindennap, és gyakran csak annyira használjuk a konyhát, hogy felmelegítjük a gyorsfagyasztott ételt, összedobjunk egy szendvicset vacsorára vagy kitálaljuk a házhoz rendelt pizzát: ezekhez egy mikró és egy asztal bőven elég. 

amerikai konyha zárt konyha zajszennyezés otthon energiatakarékosság

Az amerikai konyhának nevezett térben össze van nyitva az előszoba, konyha, étkező és nappali Fotó: Dreamhomesource

Az összenyitott helyiségekből eltűnnek a falak, ezzel pedig egy csomó tárolási lehetőséget veszítünk: hova tegyük a könyvespolcot, mire függesszük fel a lapostévét vagy a családi fényképeket. Minél nagyobb a konyha, annál többet kell gyalogolni benne, pláne, ha rosszul van kitalálva a szekrények, mosogató, hűtőszekrény, spájz elhelyezése (ld. lenti ábra). Egy háromfogásos vasárnapi ebéd megfőzése után úgy érezheti magát a szakács, mintha lefutott volna egy fél maratont. De még nem pihenhet, mert ha padlófűtéses az amerikai konyha, akkor azt naponta össze kell porszívózni és felmosni. 

amerikai konyha zárt konyha zajszennyezés otthon energiatakarékosság

Christine Frederick amerikai háztartási ökonómus, 1913-ban a Taylorizmus szellemében tervezte meg a hatékony konyhát, amely a jobb oldali rajzon látható: az A ábra az ételkészítés, a B a mosogatás-elpakolás munkafolyamatát mutatja. A pincéből (Cellar) és jégszekrényből (Ice Box) elővett élelmiszereket a fazekakat, fűszereket és konyhai kiegészítőket tároló konyhaszekrény (Cabinet), a tűzhely (Stove) és asztal (Table) között mozogva készíti el. Utána átviszi az étkezőbe (Dining Room) az asztalhoz (Table). Étkezés után a piszkos evőeszközök, tányérok és edények visszakerülnek a mosogatóhoz (Drain és Sink), majd megtisztítva a tálalószekrénybe (China). Bal oldalon a nem hatékony konyhai elrendezés látható. Forrás: ResearchGate

A zajokról már nem is beszélve: a mai otthonokban eleve sokkal kevesebb kárpit van, mint régen, vagyis nem nyeli el a páraelszívó, a robotgép, a mosógép, a botmixer, a kávéfőző kerregését, zörgését, zakatolását. Az eltérő intenzitású hanghullámok ide-oda verődnek a fényes felületű konyhaszekrény, a pult, a járólap, az ablakok és a határoló falak között, kiegészülve a tévében üvöltő reklámokkal és a gyerekek zsivajával -- valóságos akusztikai rémálom!

Az amerikai konyhás elrendezés mentálisan sem szerencsés: a főzés sokak számára intim művelet, lehetőség arra, hogy kikapcsolódjanak a napi robotból. Szükség van ehhez egy elzárt térre, ahol magunk lehetünk, szabadjára engedhetjük a kreativitásunkat, és élvezzük, hogy nagyon mást csinálunk, mint napközben a számítógép előtt. Az elején említettem, hogy milyen jó főzés közben rálátni a gyerekekre: ez csak a kicsikre igaz. A kamaszok ugyanis az iskolából hazajőve bemennek a szobájukba, és lehet, hogy vacsorára sem jönnek ki onnan. Vagyis néhány év után az anyuka ott találja magát egyedül a hatalmas konyhában, ami már inkább nyomasztó, semmint vonzó a számára. De az egy személy érdekében is be kell fűteni és világítani, ami pazarlás. Az amerikai konyha tehát se nem praktikus, se nem zöld.

amerikai konyha zárt konyha zajszennyezés otthon energiatakarékosság

Tipikus konyhaberendezés az 1930-as évekből. Fotó: Henry Ford Museum

A régi időkben a konyha ugyanúgy "említhetetlen" helyiség volt, mint például a vécé, írja Kate Wagner amerikai építész a Citylab.com amerikai online építészeti folyóiratban. A módosabb házakban a konyha hátra került, az épület kert felőli oldalára, hogy közel legyen a verem, a spájz, a terménytároló melléképület, illetve hogy gyorsan ki lehessen szellőztetni a szagokat, ki lehessen dobni a hulladékot. Idegen nem léphetett a konyhába (ahogy a  hálószobákba sem), kizárólag a ház elülső szobáiba, mint a nappali vagy az étkező. 

amerikai konyha zárt konyha zajszennyezés otthon energiatakarékosság

Régen gyakoribb volt a több generációs család is, a lakóházakban többen éltek, és szükségük volt privát térre, ami növelte a biztonság és a kontroll érzetét is, különösen a gazdasági világválság, majd a 2. világháború korszakában, ami után a hidegháborús paranoia következett. A helyiségek összenyitása helyett a minél több szoba volt divatban, ez jelképezte a család vagyonát is: a hálószobák mellett volt dolgozószoba, könyvtárszoba, zeneszoba stb. A gazdagabb családokban a villanyvilágítással együtt megjelent a vezetékes víz és a csatorna, ezekkel pedig a fürdőszoba és a mosókonyha.

amerikai konyha zárt konyha zajszennyezés otthon energiatakarékosság

Amerikai konyha 1957-ből, étkezősarokkal kiegészítve.
Fotó: Maynard L. Parker, Huntington Gyűjtemény

Eleinte legfeljebb a nappali és az étkező volt összenyitva, a nagyobb helyiségben lehetett a vendégeket fogadni. Aztán a fogyasztói kultúra megváltoztatott mindent: a háziasszonytól valósággal elvárták, hogy minél többet vásároljon és dobjon ki, ez a fajta pazarlás pedig pozitív, elnéző megítélést nyert, mondván,  serkenti a gazdaságot. Ez a szemlélet egyesült a technológiai fejlesztésekkel, mint a légkondicionálás és a beépített tűzvédelmi rendszer. Ekkortól költözhetett át a konyha a ház másik oldalára, fogalmaz Wagner. Ráadásul a konyhakert helyét elfoglalta a garázs, nem lehetett már onnan belépni a házba.

Az "open floor plan", azaz nyitott térrendezés sokáig legfeljebb ajtók nélküli elrendezést jelentett, és csak az utóbbi 25 évben módosult falak nélküli elrendezésre. Csakhogy a globális felmelegedés enyhítése érdekében jócskán csökkentenünk kellene az energiafogyasztásunkat, ehhez pedig sokkal alkalmasabb a zárt konyha, figyelmeztet Wagner. A zárt konyhával ugyanis nem kell hűteni vagy fűteni olyan helyiségeket, amelyek nincsenek használatban, illetve az ajtók becsukásával kint vagy bent tarthatjuk a meleget és a hideget. 

amerikai konyha zárt konyha zajszennyezés otthon energiatakarékosság

Itt az idő, hogy visszatérjünk a régi korok zárt konyháihoz.
Fotó: Ismeretlen szerző, 1940-46,
Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtár Archívum

A szakértő szerint a legjobb a zárt konyhában, hogy a többi szobában lévő családtagnak is ad valamit: csendet, tiszta levegőt és privát teret. Az embereknek ősidőktől fogva igénye, hogy olykor elvonulhassanak egy nyugodt zugba, de azért ne szigeteljék el magukat teljesen. "Néha az igazi szabadság abban nyilvánul meg, hogy felhúzunk egy-egy falat", foglalja össze Kate Wagner amerikai építészkritikus.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com