Húszezer négyzetméteren szabadföldben ültetett póréhagymát teszteltek éjszakai LED-megvilágítással, és kiderült, a fény hatására a zöldség gyorsabban nőtt, ellenállóképessége fokozódott, tehát a szokásosnál 50 százalékkal kevesebb növényvédőszer elég volt a műveléshez. Így tehát megvalósulhat a fenntartható növénytermesztés minimális ráfordítással.

GIF: Studio Roosegaarde

Vörös fény hatására a növények jobban nőnek, a kék fénytől dúsabban virágoznak, a megfelelő UV-fény pedig a védekezőképességüket javítja. Színes LED-eket eddig csak beltéri növénytermesztéshez, szobanövényekhez vagy hobbikertészek különlegességeihez használták. Daan Roosegaarde holland művész azonban most szabadföldi termesztésben is kipróbálta ezeket egy mintaprojekt keretében.

Ilyen a póréhagyma-ültetvény nappal...

A Grow egyszerre művészeti installáció és tudományos kísérlet, amelyet Roosegaarde a Rabobankkal és a Wageningen Egyetemmel karöltve hozott létre. A napelemes LED-fényforrások lényegében meghosszabbítják a napsütéses órák számát, éjszaka egy bizonyos ideig vörös, kék és UV-fénnyel világítják meg a póréhagyma-ültetvényt. A fényforrások úgy vannak beállítva, hogy vízszintesen világítsanak, tehát ne okozzanak fényszennyezést, ami megzavarná a környékbeli állatok életét. 

... és naplemente után még néhány óráig. KÉPEK: Studio Roosegaarde

A mezőgazdaság egyike a leginkább környezetszennyező ágazatoknak, miközben óriási a jelentősége az emberiség szempontjából. A Grow projekttel Roosegaarde azt szeretné megmutatni, hogy mekkora jelentőségük van az innovatív módszereknek, és milyen fontos a fogyasztók aktív részvétele a folyamatokban. "Pusztán a statisztikáktól nem lesznek zöldebbek az emberek. Rettenetes krízishelyzetben vagyunk, új ötletekbe kell invesztálnunk. Vagy alakítói leszünk a jövőnek, vagy áldozatokká válunk", tette hozzá.

A Grow-projektet 40 országban fogják bemutatni az év folyamán, mindenhol valamilyen őshonos növényt választanak hozzá. Érdemes megnézni a Daan Roosegaarde korábbi projektjeit is a honlapján, itt a blogban szemléztük már az áram nélküli hídvilágítást és a szmogevő toronyt.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Hogyan változna meg a közlekedés ennek hatására, és milyen hatása lenne a klímaválságra, kérdezi Alex Pareene, a The New Republic folyóirat szerzője, aki azt kéri Joe Biden elnöktől, hogy vegyen minden felnőtt amerikainak egy elektromos robogót. 

KÉP:Unsplash

Cikkében idézi a Lufthansa Innovation Hub fejlesztési részleg TNMT magazinjában megjelent infografikáját, amely becslés alapján a főbb városi közlekedési módokat rangsorolja a teljes életciklusuk alatt mérhető szén-dioxid-kibocsátásuk alapján. A teljes életciklusba a gyártástól kezdve a karbantartáson át egészen a leselejtezésig minden művelet kibocsátása beleértendő, plusz az üzemanyag/energia termelése, szállítása, sőt, még az a CO2-kibocsátás is, amelyet az egyes közlekedési módok infrastruktúrájának (vágányok, utak, hidak, alagutak stb.) fenntartása igényel. 

Nem meglepő, hogy a gyalogos közlekedés károsanyag-kibocsátása a legcsekélyebb. A szerzőt inkább az kólintotta fejbe, hogy több "zöld" közlekedési módnak, például a hibrid autóknak, nem sokkal kevesebb az életciklus alatti kibocsátása, mint a benzinüzemű autóknak.

A TNMT-kalkuláció szerint egy teljesen elektromos autónak nagyobb a kilométerekre vetített kibocsátása, mint egy hagyományos busznak, éppen az elektromos autó jelentős gyártási és leselejtezési karbonköltsége miatt. Ezzel szemben a tartós minőségű elektromos robogók (tehát nem az elektromos rollerek!) zöldebbek, mint a villamosok, vonatok, buszok, illetve a hibrid vagy elektromos autók.

Pareene szerint, ha mindenki kapna egy elektromos robogót, azzal óriási lépést tennénk a klímaválság mérséklése irányába. Ez a váltás ugyanis alapjaiban változtathatná meg a közlekedési szokásainkat, talán a teljes életmódunkat. 

KÉP: Unsplash

Utal azokra a tudományos kutatásokra is, amelyek szerint az akkumulátorral működő elektromos autók "zöldebbek", mint a belsőégésű motorral szerelt kocsik, ám mégsem annyira, mint szükséges volna, illetve nagyon sok függ attól, hol használják ezeket az autókat. Svédországban és Franciaországban például egy elektromos autó a teljes életciklusa során 70 százalékkal kevesebb károsanyagot zúdít a környezetére, mint egy benzines. De az Egyesült Királyságban ez a megtakarítás csak 30 százalék. 

Közismert mondás, hogy az a baj az elektromos autóval, hogy az is csak autó. Vagyis ugyanúgy felelős a közlekedési eredetű légszennyezés egy részéért: a gyilkos hatású szállópor a fékezésből, abroncsokból, műanyag alkatrészekből, aszfaltból keletkezik. Ráadásul az elektromos autók nehezebbek a hagyományos autóknál, fokozottabban megterhelhetik a közlekedési infrastruktúrát.

Pareene egyrészt azt javasolja, hogy a könnyű (kis méretű) elektromos autókra nagyobb kedvezmény járjon, mint a nagy luxusbatárokra, másrészt felhívja a figyelmet, hogy a jelenleg elérhető akár 7000 dolláros kedvezmény majdnem kiteszi egy vadonatúj elektromos Vespa árát. De egyébként egy jó minőségű környezetbarát robogó már 3500 dollárért elérhető, inti önmagát is mérsékletre a szerző.

KÉP: Unsplash

Úgy véli, a klímaválság ellen nem elégséges megoldás, ha fenn akarjuk tartani a jelenlegi életstílusunkat, csak éppen akkumulátorokra cseréljük a benzint. De az sem volna szerencsés, ha a károsanyag-kibocsátás mérséklése érdekében korlátoznánk az emberek közlekedését ("elvennénk a szabadságukat"). Inkább olyan lehetőségeket kellene nyújtani nekik, ami elfogadható alternatíva lehet számukra. Például egy ingyen elektromos robogó.

Arra átülve nem pusztán a járművezetők viselkedése változna meg, hanem az ő hatásukra a teljes közlekedési hálózat és az épített környezet is. Az emberek többségének nincs szüksége hatalmas autókra ahhoz, hogy eljussanak az úticéljukig és onnan haza. Az amerikaiak többsége csak azért vásárol SUV-okat és pick-up-okat, hogy biztonságban érezze magát -- más emberektől a nagyobb SUV-okban és nagyobb pick-up-okban, fejtegeti Pareene.

Az alacsony sebességű, könnyű elektromos robogók a fentieknél kisebb veszélyt jelentenének a gyerekekre és a gyalogosokra. Ha milliószámra közlekednének Amerika útjain elektromos robogók, az a régóta sürgetett településszerkezeti átalakításokat is közelebb hozná. Az ajándék eszköz számos szegény sorsú amerikainak jelentene könyebbséget, akik most jövedelmük tetemes részét egy költséges autó fenntartására fordítják, illetve az (Amerikában is) alulfinanszírozott és kiszámíthatatlan tömegközlekedéssel kell utazniuk. 

A szerző úgy gondolja, a kormányzatnak kötelessége megbízható tömegközlekedést nyújtani a polgárainak. Az Egyesült Államok jelentős részén ez nem valósult meg. "Több mint egy évszázada támogatjuk az autókra fókuszáló fejlesztést, holott látjuk, hogy katasztrófához vezet. Radikálisan másfelé kellene mennünk -- s talán még élveznénk is", kecsegtet Alex Pareene. 

HKZs
 

Ha tél közepén is szénanátha-szerű panaszoktól szenvedsz, húzd el az ablak mellett álló szekrényt! Nálunk kiderült, hogy óriási kiterjedésű penészfolt van mögötte.

Írtam már a penész elleni védekezésről korábban is, a múltkor ajánlott szerekhez képest most olyan módszereket kerestem, amelyek szagtalanok. Az alábbi szerek általában gombaölő hatásúak, de nem feltétlenül próbálták őket a falon vagy bútorokon megjelenő penész ellen. Úgyhogy egyhónapos kísérletbe kezdtem, amelynek eredménye az alábbi fotó. Látszik, hogy a mintákban egy hónap elteltével nem jelent meg újra a penész. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A műanyag helyettesítésére többféle természetes anyag szóba jöhet, például a gombafonalak szövedéke, a micélium. Ezt számtalan helyen és módon tesztelik, az építőipartól kezdve a divatig (például döbbenetesen élethű műbőr készítéséhez). Egy új projekt, a Grow It Yourself Helmet pedig lehetővé teszi, hogy az ember maga növessze meg a fejének megfelelő méretű sisakot micéliumból.

Bár a külleme le sem tagadhatná a származását, fejlesztői állítják, hogy megfelelő védelmet nyújt a fizikai sérülések ellen. S mivel lélegző anyag, nem fülled be alatta a fejbőr. A micéliumsisak olcsó és természetes módon tűzálló is (bár ahhoz elég gyorsan kell tekerni, hogy ez kiderüljön).

Az talán a legszuperebb benne, hogy teljes mértékben komposztálható. A biosisak micélium és széna keverékéből készül, és nagyjából egy hónap alatt bomlik le a komposztban. 

A NOS Design és a Polybion együttműködésével kifejlesztett micélium sisakot minden korosztálynak ajánlják, de a tervezők szerint kifejezetten a gyerekeknek lehet hasznos, akik fejlődésük során többször is kinövik a sisakjukat.

A sisakhoz szükséges gombafonalakat akár a kertünkben is növeszthetjük, de ki lehetne adni vidéki bérmunkába, és ezzel  új munkalehetőséget teremtene, összegzik a fejlesztők.

VIA Inhabitat

Újrahasznosítás kimaxolva: alumínium állványzatból készült a többszintes és többfunkciós szabadtéri rendezvényhelyszín a kolumbiai fővárosban, Bogotában.

A La Concordia: Amphitheatre nevű szerkezetet alkalmas mozinak, étteremnek, bálteremnek, kilátónak, konferenciateremnek, természetesen a szükséges távolság betartásával.

A három fő szint U alakban kapcsolódik egymáshoz. Az éttermi részen a szintek egymáshoz képest lépcsőzetes eltolásban vannak.

Az egyes terek elválasztását jutaszövet függönyökkel oldották meg. Ezt a természetes szálakból szőtt kelmét használják Kolumbiában a kávés és krumpliszsákokhoz. A lengedező függönyök enyhítik az alumíniumváz nyersességét.

Bogotát nagyon megviselte a koronavírus-járvány, amely miatt a város a járvány kezdete óta szigorú karanténban él. Ráadásul a lakosok túlnyomó többsége nem tud otthonról dolgozni. Az éttermek 40 százaléka véglegesen bezárt, ezrével kerültek utcára az emberek. 

A La Concordia: Amphitheatre kreatív választ próbál adni a problémára, bemutatva, mire képes a jó design. Tervezői, German Bahamon és Alejandro Saldarriaga (Colab-19) azért választották az állványzatot, mert gyorsan lehet vele dolgozni, olcsó és könnyen hozzáférhető. 

"A társadalmi-gazdasági válság késztetett minket arra, hogy ne hagyományos építőanyagokkal tervezzünk", mondták. Azért is az állványzatot választották, mert újra lehet hasznosítani és költségtakarékos. 

Ideális építőanyag az úgynevezett taktikai építészethez, amely átmenetinek tervezett konstrukciókkal mutatja meg egy jövőbeni átalakítás értelmét.

"Ötletünkkel olyan tereket ajánlunk a városlakóknak és városoknak, amellyel javíthatnak az életkörülményeiken a pandémia elmúltával is." Ezzel arra utaltak, hogy a jövőben valószínűleg megszaporodnak a szabadtéri létesítmények, mintegy adaptálódva az "új realitás"-hoz.

VIA dezeen

Újrakitalálni, újraépíteni, megújítani – ez a címe Andrew Cuomo, New York állam kormányzója 2021-es programjának. A tervezetcsomag egyik eleme, hogy alakítsák New York város üresen álló irodáit, szállodáit megfizethető lakásokká.

KÉP: Unsplash

Akárcsak más városokban, New York City esetében is hatalmas visszaesést okozott a koronavírus-járvány a kereskedelmi hasznosítású ingatlanpiacon. A hónapok óta üresen álló irodák számos kérdést vetnek fel a munkahelyek jövőjéről, a városok jövőjéről és arról, hogy vajon az irodák céljára felhúzott épületeknek van-e létjogosultságuk a világjárvány árnyékában. 

Cuomo szerint ezek az üres irodák új életre kelhetnének, és egy sor problémát megoldhatnának a New Yorkhoz hasonló nagyvárosokban. Jóllehet a kormányzó nem bocsátkozott részletekbe, elkötelezte magát egy olyan törvényjavaslat benyújtására, amely az irodaházak és szállodák tulajdonosainak ötéves ablakot nyitna az átalakításra. 

"Városainkban egyre rosszabbak a lakhatási feltételek. Mind több kereskedelmi célú ingatlannak nincs bérlője. Ez a krízis ugyanakkor lehetőséget teremt – idézi a kormányzót a Fast Company. – Az üresen álló kereskedelmi tereket támogató és megfizethető lakásokká kellene alakítanunk, és ezt most kellene megtennünk."

A New York-i Ingatlantanács (Real Estate Board of New York, REBNY) hónapok óta hangoztatja az átalakítás szükségességét, mivel a járvány sok céget rákényszerített arra, hogy újragondolják, mekkora irodára is lesz szükségük a közeljövőben. A régebbi, alacsonyabb színvonalú irodákat viszonylag könnyen át lehetne alakítani. Ilyenből egyedül Manhattanben közel 14 millió négyzetméter van. Ha ezeknek a 10 százalékát át lehetne alakítani, az legalább 14 ezer lakást jelent, mondta Paimaan Lodhi, a REBNY alelnöke. Az átalakítással élettel telnének meg a jelenleg csak 9-től 5-ig üzemelő irodanegyedek, hiszen a beköltöző lakók után megjelennének az őket ellátó szolgáltatók is. 

Lodhi elmondta, hogy hasonló átalakításra már volt példa az 1990-es évek elején Lower Manhattanben. Az a környék akkoriban szinte kizárólag irodaházakból állt, közülük sokban elérte a 25 százalékot a kiadatlan helyiségek aránya. Ezt megfordítandó, az állam és a város adókönnyítési csomaggal segítette a régebbi irodaépületek lakásokká alakítását. Azon a viszonylag kicsi területen nagyjából 25 ezer lakást lehetett létrehozni – persze kellett hozzá két évtized. 

KÉP: Unsplash

A REBNY alelnöke szerint a most meghirdetett tervet nem úgy kellene tekinteni, mint a koronavírusra adott direkt válasz, hanem inkább a pandémia által kiváltott reakció, amely segíthet a város irodanegyedeit átalakítani. "Lehetőséget ad arra, hogy újragondoljuk New York Cityt, méghozzá izgalmas lehetőséget, hogy áttervezzük ezeket a speciális övezeteket. Lower Manhattanben már megcsináltuk, óriási sikerrel. A kérdés az, hogy most mekkora az étvágy arra, hogy valami hasonlót csináljunk", tette hozzá.

Cuomo kormányzó törvényjavaslata azt jelzi, hogy legalábbis a kormányzat oldaláról nagy az étvágy erre a fajta átalakításra, összegzi a Fast Company cikke.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A koronavírus-járvány egy éve alatt korábban nem látott mértékben megugrott a csomagküldések száma. Ezzel együtt a csomagoláshoz használt kartonpapír dobozoké is. És az elégedetlen ügyfeleké is: iparági becslések szerint az emberek 85 százalékának volt már rossz tapasztalata valamilyen csomagrendeléssel.

KÉP: Unsplash

Ahol nincs lehetőség a használt dobozok begyűjtésére az újrahasznosításhoz, ott a rengeteg kartondoboz a hulladéklerakókba kerülő szemét mennyiségét gyarapítja vagy eltüzelik. És akkor még nem beszéltünk a küldemény védelmére szolgáló buborékfóliáról (én a múltkor szó szerint 3 méternyit kaptam egy nagy papírdobozban egy parányi áru mellé), vagy a térkitöltésre használt polisztirolcsipszről, ami szintén a hulladék mennyiségét szaporítja. 

A német-francia LivingPackets cég négyéves munkával kifejlesztett egy olyan áruküldő dobozt, amelyet akár ezer alkalommal újrahasználhatunk, és utána egy felújítást követően még ezerszer. Ezzel valóban minimálisra csökkenne a netes rendeléseket kísérő hulladék mennyisége. 

A nemes egyszerűséggel "The Box" (A doboz) névre keresztelt eszközt a 2021-es Las Vegas-i innovációs kiállításon, a CES-en is bemutatták a legújabb fejlesztésekkel.

A nagyjából két cipősdoboznyi méretű dobozban sok minden elfér, de akár felére össze is nyomható, ha mondjuk egy laptopot vagy iratokat szeretnénk küldeni. A beépített biztonsági egységeknek köszönhetően a The Box ellophatatlan és fokozott biztonságot nyújt a küldeményeknek. 

Az eszközben lesz internetkapcsolat, nyomkövető GPS, amellyel a küldő és a fogadó valósidőben ellenőrizheti a csomag hollétét egy applikáció segítségével. Helyet kap a dobozban hőmérséklet-, páratartalom és rázkódásérzékelő szenzor is. Arra is lehetőség lesz, hogy kamerát helyezzenek a dobozba, amivel bárki rápillanthat, vajon menet közben minden rendben van-e a küldeménnyel. 

A doboz oldalán e-ink kijelző helyettesíti a hagyományos felragasztandó címkéket, további anyagtakarékosságot lehetővé téve. A doboz belső rögzítőlapjának köszönhetően nincs szükség se buborékfóliára, se polisztirolcsipszre. A LivingPackets az ezerszer használható doboz árát szeretné a kartondobozokéhoz hasonló összeg körülire kihozni.

Jelenleg a béta tesztelés folyik a partnercégekkel, amelyek között e-kereskedelmi, logisztikai és biztosítási vállalatok vannak. A The Box tömegtermelése 2021 májusában kezdődhet. 

KÉP: Unsplash

A Föld termőterületei végesek, mégis egyre több ember számára kellene megfelelő minőségű élelmiszert termelni rajtuk. Ez a mezőgazdasági módszerek átfogó modernizációja nélkül nem fog menni. Nemrég egy amerikai startup 400 millió dollárt nyert el egy olyan vertikális farm továbbfejlesztésére, amely a szabadföldi termesztéshez képest ugyanannyi élelmiszert 99 százalékkal kevesebb területen és 95 százalékkal kevesebb vízzel képes megtermelni.

A függőleges termőoszlopokon ideális a körülmények
a növények számára. KÉP: Plenty

A Plenty nevű San Francisco-i vállalkozás mesterséges intelligencia vezérléssel működteti a termesztőcsarnokot, robotok szabályozzák, mennyi LED-fényt, vizet és hőt kapjanak a függőleges falain növő zöldségek. A vízzel különösen takarékosak: a növények által elpárologtatott vizet is képesek visszanyerni a levegőből és újrahasznosítani. 

Az AI-technológia a nap 24 órájában mindig az optimális körülményeket biztosítja a növényeknek, amelyek 400-szor többet teremnek, mint szabadföldi társaik. A vertikális farmban 1 hektár terület több mint 360 hektár szabadföldi terület termőképességével egyenlő. Ráadásul robotvezérléssel GMO-mentesen, növényvédő- és rovarölőszerek használata nélkül lehet a zöldségeket és gyümölcsöket megtermelni. Vagyis ezeket a zöldségeket fogyasztás előtt sem szükséges megmosni.

Érdekes működés közben látni a robotokat. 

A Plenty alapítói szerint a vertikális farmok forradalmasítják az élelmiszertermelést, mert felszabadítják a gazdálkodást az időjárás, az évszakok, az idő, a távolság, a kórokozók, a természeti katasztrófák és a klímaváltozás terhe alól. 

Kaliforniában nemsokára több száz szupermarketben és online lehet majd a Plenty terményeit megvásárolni. A cég olyan csomagolást fog használni, amelyben tovább marad friss a termény, továbbá újrahasznosítható. 

Sokan tervezik, hogy a kedvezményes lakásfelújítási támogatásból kicseréltetik a nyílászáróikat. Jó, ha tudják, hogy a felújításhoz ingyenes energetikai tanácsadást kérhetnek. De most másról lesz szó: a megnövekedett kereslet miatt az öreg nyílászárókkal még hónapokig együtt kell élni. És bizony a télből még hátravan a fele. 

KÉP: Unsplash

Egy kis ügyeskedéssel viszonylag filllérekből javíthatsz a helyzeten: a meglévő függönyökhöz csiptess vagy tűzz hozzá egy szigetelő réteget!

Mit használhatsz függönyszigetelésnek?

1. Poláranyagot

Nálunk az egyik szobában teraszajtó van, ott a pamut sötétítő függöny mögött ugyanakkora poláranyag van, az ablak oldaláról hozzácsiptetve a pamutfüggönyhöz. Méteráru boltban nagyjából ezer forintos áron kapható a 150 cm széles poláranyag, legalább húszféle árnyalatban. Elég méretre vágni, nem kell beszegni, mert nem foszlik. Mosógépben 30 fokon mosható. 

2. Buborékfóliát

Huzatos előszobák megmentője! Barkácsáruházban 5 m hosszú, 1 m széles tekercsben kapható a "légpárnás fólia" 1300 Ft/tekercs áron. Megfelelő hosszúságú darabokra vágod ollóval, és felcsipteted a meglévő függöny mögé. Mivel átereszti a fényt, akár a tüllfüggönyhöz is felteheted.

3. Padlóalátétet

Laminált padló vagy parketta alá szoktak leteríteni 2 vagy 3 mm vékony habosított polietilén fóliát, amelyet 1 m széles, 20 m hosszú tekercsben vásárolhatsz meg barkácsáruházban 2600-3600 Ft/tekercs áron. Ebből olyan hosszú csíkokat vágsz, mint a függöny, és odacsipteted vagy gombostűkkel hozzátűzöd a függönyhöz.

4. Hővisszaverő légpárnás fóliát

Még jobb, mint a sima bubifólia, mert egyik oldalán buborékos, másik oldalán metallizált, négyrétegű fólia. 120 cm széles, 41,6 m hosszú tekercsben (is) kapható, 12-13 ezer Ft/tekercs áron. Méretre vágod, felcsipteted.

5. Párazáró hőtükör fóliát

Ez nem buborékos, viszont olcsóbb, kb. 5800 Ft/tekercs (mérete ua. mint buborékosé). Két réteg műanyagfólia között egy réteg alufólia van.

6. Steppelt kabátbélésanyagot

Rengeteg színben kapható, lényegében egy réteg poliészter bélésanyag és egy réteg vatelin összesteppelve. Az anyag 150 cm széles, méterben kapható rövidáruboltokban (interneten is), 1100-1500 Ft/m áron. Érdemes a vágott szélét varrógéppel eltisztázni, mosni 30 fokon, kímélő programmal kell. 

365Zö

De úgy is mondhatjuk: túllép a 15 perces városon az egyperces város. A 15 perces város koncepció lényege, hogy úgy alakítsuk át környezetünket, hogy 15 perces sétával minden szükséges szolgáltatót (orvos, bolt, iskola stb.) elérjünk. A koncepció szerint ezzel rengeteget javíthatunk a levegő- és életminőségen, hiszen ha ügyeink intézéséhez nincs szükségünk autóra, akkor gyalog és kerékpárral fogunk közlekedni. 

Svédországban ennél is szűkebbre húzták a határt: minden utcát át akarnak alakítani, ez lenne az egyperces város, írja a Bloomberg CityLab urbanisztikai webmagazin.

KÉP: ArkDes

A Vinnova (svéd nemzeti innovációs testület) és az ArkDes (svéd nemzeti építészeti és design központ) által fejlesztett, Street Moves-nak elnevezett kezdeményezés a helyi kisközösségek (szomszédságok) számára teszi lehetővé, hogy beleszólhassanak abba, miként alakítják ki vagy át az utcájukat. A lakók workshopok és konzultációk során véleményezhetik, hogy például hány parkolóhely legyen a házuk előtt, vagy más nyilvános használatú egység.

Az egyperces város koncepciót jelenleg négy utcában tesztelik Stockholmban, még három városra (Göteborg, Malmö, Umeå) ki szeretnék terjeszteni 2021 folyamán. A végső cél szerint az elkövetkező évtizedben minden utcát át akarnak alakítani, hogy "Svédországban minden utca egészséges, fenntartható és életteli legyen 2030-ra", idézi a magazin a Street Moves honlapját.

KÉP: Utopia Arkitekter

A 15 perces város koncepcióval szemben a svéd egyperces város modell nem arról szól, miként elégítsék ki a lakók szükségleteit hiperlokális szinten. Az ugyanis nem venné figyelembe az olyan alapvető szolgáltatásokat, mint a tömegközlekedés, munkalehetőségek, egészségügyi specialisták. Ehelyett az új modell azt javasolja: a küszöbünk előtti terület az ideális hely arra, hogy a városvezetés újfajta, közvetlenebb módon teremtsen kapcsolatot az ott élőkkel.

A fenti utca más berendezéssel. KÉP: Utopia Arkitekter

Az utca az alapegysége a jövő lehetséges társadalmi normájának, kultúrájának. Az újragondolt utca a közösség létfontosságú kapcsolódási tere, el kell vetni azt a nézetet, hogy az utca pusztán közlekedésre és autótárolásra való aszfaltcsík. 

A Vinnova a Lundberg Design formatervező céggel karöltve olyan utcabútorkészletet fejlesztett ki, amely akkora, mint egy-egy parkolóhely. A tömör fenyőtalapzaton álló egységek aszerint alakíthatók, amire igény van az adott szomszédságban: kerékpár- és rollertároló, pihenőpad, játszózug gyerekeknek vagy elektromosautó-töltő. Az egységek állhatnak önállóan vagy összekapcsolva az utca teljes hosszában. A tervezők nem titkolt ihletadói az Ikea, a Lego és a Minecraft voltak, amelyekben az egybefüggő rendszer elemeit átrendezhetjük, átalakíthatjuk, bővíthetjük vagy lebonthatjuk igény szerint.

KÉP: ArkDes

A tervek szerint a svéd városok a maguk ízlésére alakíthatják az utcabútor-rendszert, természetesen minden utcában egyeztetve a lakókkal, a gyerekeket is beleértve. Például egy metrómegálló szomszédságában inkább több kerékpártárolót szeretnének az emberek, míg ahol sok kávézó van, ott több padot. Egyes egységekbe növényeket is lehetne ültetni. Az a lényegük, hogy az ott lakók utcaszakaszról szakaszra maguk alakíthassák ki a környezetüket az aktuális igényeiknek megfelelően. Vagyis az utca berendezése időről-időre változhat, akár évszakonként is. 

KÉP: ArkDes

Sőt, tévedni is szabad: az utcaberendezési egységek igazi célja, hogy lehetőséget adjanak egy jó beszélgetésre, amelynek során az utcában élők és a járókelők közösen megvitathatják az utcák jövőjét. Ennek köszönhetően a ma elérhetetlen hivatalok által végzett várostervezés kézzelfoghatóvá és közvetlenül érzékelhetővé válik. A Vinnova azt reméli, hogy Svédország utcái innovációs műhelyekké válnak, és sikeresen vehetik fel a harcot a klímaváltozás ellen, illetve a közegészségügy és a társadalmi igazságosság érdekében.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

"Tiltsák be a Bitcoint!" címmel jelent meg egy írás a Treehugger ökomagazinban, amely szerint a kriptovaluta bányászása évente 36,5 megatonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt, annyival, mint egész Új-Zéland. A cikkben idézett Digiconomist szerint a Bitcoin-bányászat energiaigénye évente 77,78 terawattóra, egyenlő Chile fogyasztásával.

A Cambridge Bitcoin Áramfogyasztási Index még nagyobbra, 108 terawattórára teszi a fogyasztást. Ezzel pedig az a baj, hogy a világ jelentős részén az elektromos áramot óriási szén-dioxid-kibocsátás mellett állítják elő. A globális felmelegedés mérsékléséhez minden CO2-kibocsátó folyamatot mérlegelni kéne, vajon megéri-e, írja a Treehuggerben a szerző, Lloyd Alter. 

Egyes Bitcoin-barátok azzal érvelnek a kriptovaluta mellett, hogy sok helyütt megújuló vagy máskülönben kárba vesző, hulladékenergiát használnak fel, mint például a kőolaj-kitermelés közben kiszabaduló földgáz elégetésével. Ez a földgáz valóban nevezhető "hulladék"-nak, csakhogy az elégetése során szén-dioxid kerül a levegőbe. A Treehugger cikke szerint a Bitcoin-bányászat kétharmadát Kínában végzik, ahol az áramtermelés felét szénerőművek végzik. 

Unsplash

Ami pedig az állítólagos megújuló energiával történő kriptovalutázást illeti, ebbe is könnyen bele lehet kötni: a Bitcoinos számítógépeknek állandóan üzemelniük kell, vagyis nemcsak akkor csapolják meg az elektromos hálózatot, amikor a megújuló energiából származó felesleget lehet elhasználni, hanem -- mivel megemelik az alapfogyasztást -- csúcsidőszakokban is terhelik a hálózatot, amikor a megnövekedett energiaigény fedezésére fosszilis energiahordozókat (pl. szén) is be kell vetni. 

Érdekes a Treehugger-cikk kommentjeit is olvasgatni. Az egyik szerint a Bitcoin még mindig sokkal kevésbé energiaigényes, mint a hagyományos bankrendszer, amelynek helyébe kíván lépni. 

A Bitcoin mibenlétéről ide kattintva olvasható egy alapcikk. 

Az észak-amerikai indiánoknál hétköznapi étel volt a fenyőtű, Európában sok helyütt gyógyteaként fogyasztották. A legtöbb fenyőféle ugyanis ehető, és ha valakinek van egy kis bátorsága, ki is próbálhatja.

Fenyőtűvel és céklával pácolt lazac. KÉP: Modern Farmer

Julia Georgallis brit kézműves pék és séf karácsony előtt jelentette meg How to eat your Christmas tree, azaz Hogyan edd meg a karácsonyfádat című könyvét, amelyben több mint 30 receptet kínál a vállalkozó kedvűeknek. Georgallis 2015 óta karácsonyi vacsoraesteket szervezett a téma köré, és szerette volna a fenyős ételkülönlegességek évek alatt kikristályosodott elkészítési módját mindenkivel megosztani.

Persze tudja, hogy a karácsonyfa elfogyasztásával még nem mentjük meg a bolygót, ám a szakácskönyvével szerette volna ráirányítani a figyelmet arra, hogy a jelenleginél sokkal több mindent tudnánk újra használni, újrahasznosítani vagy feldolgozni, és ezzel közelebb kerülnénk a fenntartható életmódhoz. 

Fenyővel ízesített savanyúság céklából, uborkából és répából.
KÉP: Modern Farmer

A karácsonyfának amúgy meglehetősen nagy a környezetterhelési lábnyoma. Évente több tízmillió fát vágnak ki világszerte pusztán azért, hogy néhány hétig száradjanak egy lakásban, majd a szemétbe kerüljenek. Az Egyesült Királyságban évente átlagosan 8 millió fenyőt adnak el karácsonyfának, ha ezek a természetben maradhatnának, akkor ezek közel 180 millió tonna szén-dioxidot volnának képesek megkötni a levegőből, ami állítólag egyenértékű a brit autóforgalom által egy teljes évben kibocsátott károsanyaggal. 

Gyömbéres-vaníliás fenyőfagyi KÉP: Modern Farmer

Julia Georgallis szerint a lucfenyő íze inkább pikáns, jól illik a savanyúságokhoz, míg a nordmannfenyő narancsosabb zamatú, egy vaníliafagyi tökéletes kiegészítője. A fenyőtűket éles ollóval érdemes levágni a faágról, majd folyó víz alatt tisztára mosni. Utána késsel apróra darabolhatjuk, ha a recept úgy kívánja. A Modern Farmer weboldalán angol nyelven olvasható a fenti három finomság részletes elkészítési módja.

További recepteket lehet találni az interneten, de kizárólag olyan fenyőt egyél meg, amelyik vegyszermentes, nem volt permetezve. Egyébként is legyél óvatos: a fenyőre nagyon hasonlít a tiszafa, az viszont mérgező!