Egy nagy szélturbina helyett sok kicsi - ez volt az alapkoncepciója a Windcatcher (Szélfogó) turbinakomplexumnak. Norvég fejlesztői szerint egy ilyen hatalmas szerkezet 80 ezer háztartás energiaigényét képes fedezni, mivel ötször annyi energiát képes előállítani, mint egy hagyományos tengeri szélturbina. 

A Wind Catching System (WCS) norvég startup őszre tervezi az első prototípus üzembe helyezését. A Windcatcher 1 megawattos turbinákból áll, olyan, mintha egy hatalmas vitorlát alkotnának. A 120 turbinás komplexum 300 méterre magasodik a víz felszíne fölé, akkora, mint az Eiffel-torony. 

A WCS szerint a hatalmas szélerőműnek alacsonyabb lesz az üzemeltetési költsége, mint a hagyományos tengeri szélturbináknak, és kevesebb helyet is igényel, ami csökkenti a tengeri élővilágra gyakorolt hatását. Fejlesztőinek az a célja, hogy állami támogatás nélkül is versenyképes áron lehessen előállítani elektromos energiát. 

A Windcatcher nem rögzített talapzaton állna, mint a hagyományos tengeri szélturbinák, hanem horgonyokkal lesz a tengerfenékhez rögzítve, ez is csökkenti a költségeket. Továbbá a hagyományos tengeri szélturbinák 20-25 éves életciklusánál akár kétszer hosszabb ideig, legalább 50 évig használatban maradhat. Persze a lebegő technológia annyira új, hogy ez még csak terv. A lebegő szélturbinákat a parttól távolabb is üzembe lehet állítani, ahol erősebb a szél, ezért a turbinák hatékonysága nagyobb. A WCS ősszel egy milánói szélcsatornás laboratóriumban fogja tesztelni a technológiát. 

Egy ilyen szélturbinakomplexum (esetleg kisebb méretben) szárazföldön is elképzelhető lenne, mivel a hagyományos forgó lapátos turbinákkal szemben az az előnye, hogy a tartóváza akár hálóval is bevonható, így megkíméli a madarak és denevérek életét.

HKZs

Mivel a szárazföldön és a tengerpartokhoz közeli vizeken egyre kevesebb a megfelelő hely szélturbinák állításához, észszerűnek látszik a nyílt vízen telepíteni lebegő generátorokat. A parttól 25 kilométeres távolságban ráadásul a látképet sem befolyásolják. Ezek a lebegő szélturbinák más szempontból is különlegesek.

Drónfotó a Hywind Scotland turbináról az Északi-tengeren.
Øyvind Gravås / Worldcam - Equinor ASA

Skócia északi, egyben legkeletibb csücskében, Peterhead kikötője az Északi-tengerre nyílik. Tisztább napokon a távolban kivehetők a Hywind szélerőmű 175 méter magas turbinái, amelyek 20 ezer háztartást látnak el tiszta energiával. A hatalmas szélkerekek lebegő pontonokon állnak, szakértők szerint ez a technológia a zöldenergia új korszakát hozhatja el, olvasható a Yale Egyetem E360 zöld magazinjában.

A Hywind turbinái alatt jó 90 méter mély a tenger, a turbinák 10 ezer tonnás beton és acél alapzaton ülnek, amelyeket kábelekkel rögzítenek a tengerfenékhez. A hagyományos part menti szélturbinák általában a sekély, 20-50 méteres vízben állnak fix talapzaton. Az úszó generátorokat akár 800 méter mély víz fölé is vontathatják, ahol erősen és egyenletesen fúj a szél.

Az úszó turbinákat horgonyokkal rögzítik az akár 800 méter mély tengerfenékhez. Joshua Bauer NREL

Európában ez megfontolandó lehet üzletileg, hiszen Németországban, az Egyesült Királyságban és Norvégiában már nem nagyon van megfelelő terület szélturbinák állításához a szárazföldön. Az úszó szélerőművek viszont a nyílt vízen bőven elférnének, és a Hywind a befektetőknek is jó példa arra, hogy érdemes nagyban gondolkodniuk. Pláne, mert a három éve üzemelő Hywind sérülés nélkül túlélte az Ophelia hurrikánt, valamint a térségre jellemző téli viharokat, amikor akár 160 kilométer/órás szél tombol és nyolcméteresek a hullámok.

Persze vannak ellenzői is az új elgondolásnak, például azért, mert az úszó szélturbinák által előállított áram egyelőre kétszer drágább a partmentén termeltnél, illetve háromszor drágább a szárazföldön termeltnél. Mások szerint viszont a zöldenergiában állandóan csökkennek a költségek, nem csoda, hogy Portugáliában és Japánban is épülnek úszó szélerőművek. A portugáliai WindFloat Atlantic projekt 60 ezer háztartást látna el, valószínűleg 2020 végétől. Franciaországban Bretagne mellett terveznek úszó turbinákat, illetve a Földközi-tengeren. Skócia, amely már idéntől a teljes villamos energiaigényét megújuló forrásból kívánja fedezni, több úszó erőművet tervez. 

Az Atlanti-óceánra vontatják a portugáliai projekt úszó turbináját,
amely akár 17 méteres hullámokat is kibír. WindFloat Atlantic

Az úszó turbinák több energiát tudnának előállítani, mint a legnagyobb szárazföldi és part menti turbinák, állítja Po Wen Cheng, a Stuttgarti Egyetem szakirányú kutatási projektjének vezetője az E360 cikkben. A mélyebb vizeken nemcsak erősebbek a szelek, hanem a rugalmas horgonyköteleknek köszönhetően nagyobbak is lehetnek a széllapátok. Nem kizárt, hogy a jövő úszó szélturbinái 300 méter magasak lesznek, 120 méteres rotorlapátokkal. (Összehasonlításul: a magyarországi tornyok magassága 80-105 méter.)

Az ilyen méretű, Eiffel-toronyhoz hasonló magasságú szélturbinák háromszor annyi energiát lennének képesek előállítani, mint a jelenleg legfejlettebb part menti turbinák. Elméletben a nyíltvízi szélenergia önmagában képes lenne fedezni Európa, az Egyesült Államok és Japán energiaigényének többszörösét is. Amennyiben az Európai Unió 2050-re karbonsemlegessé szeretne válni, ahhoz kellenének ilyen nyíltvízi úszó szélerőművek, összegzi a cikk, amely teljes terjedelmében elolvasható a Yale Egyetem honlapján.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A Statkraft norvég áramtermelő vállalat és partnercégei, a turbinákat szállító dán Vestas, a Tronderenergi helyi energetikai vállalat és a Nordic Wind Power svájci konzorcium megállapodást kötöttek, hogy megépítik Európa legnagyobb szárazföldi szélerőművét.

Az 1,1 milliárdos beruházás szépsége, hogy az erőmű kapacitása körülbelül a tervezett paksi atomerőmű kapacitásával egyezik meg, de megépítése feleannyiba kerül, mint amazé, és szél kell hozzá, nem urán, valamint veszélyes hulladékot sem hagy maga után.

A szélerőművet a közép-norvég kisváros, Trondheim közelében építik. A beruházások tavasszal kezdődnek, és 2020-ra tervezik a beindítását. Az új erőművel 170 ezer háztartás energiaellátását (fűtés és elektromos áram) tudják biztosítani megújuló energiaforrásból.

A skót kormány és a norvég Statoil olajtársaság 5 db 6 megawattos szélturbina-úszóművet állít fel Skócia északkeleti partjától 25 km-re.

A Hywind névre keresztelt park az építők szerint a világ első úszó szélerőműparkja lesz, amely körülbelül 20 000 lakás ellátására elegendő energiát termel majd. A park tervezett üzembe helyezési ideje 2017 második fele.

Az úszó szélerőművek az Északi-tengeri szél átlagos, megközelítőleg 35 km/h sebességét használják ki.

Előnyük, hogy a parttól távolabb is el lehet őket helyezni a vízbe, mivel nem kell őket rögzíteni a tengerfenékhez.

Mivel a fix turbinákhoz szükséges vízmélység 20-50 méter, az Északi-tenger 49-220 méteres átlagos vízmélysége inkább az úszó szélerőművek működtetésének kedvez.

Az üzemeltetők figyelmességét bizonyítja, hogy szélerőműveket olyan távolságba helyezik a partoktól, hogy az a lakosság számára ne váljon vizuális zavaróvá.

A "távolságtartás" miatt a HyWind erőművek nem befolyásolják negatívan a halászatot vagy a hajózási tevékenységet, ugyanakkor megfelelő infrastruktúra kiépítésével (erősáramú kábelek, áramtovábbító berendezések) a partközeli farmok számára áramot biztosíthatnak.

Az épülő rendszer 2,3 megawattos prototípusát már 6 évvel ezelőtt kiépítették a norvég Karmøy partjainál, ami évente 7,3 GWh áramot termel, és jól viseli az akár 11 méteres hullámokat is.

A Startoil úgy gondolja, hogy az úszó szélturbinák a tengeri szélenergia felhasználásának egy újabb mérföldköveivé válhatnak.

Képek: Építik a világ első úszó szélerőművét a skót tengerparton

Ezúttal a szélparkok haszontalanságáról fejtette ki véleményét a kendőzetlen kijelentéseiről is ismert Fülöp herceg. "A szélparkok haszontalanok, létezésük szégyen" – fejtette ki II. Erzsébet brit uralkodó férje egy londoni fogadáson egy megújuló energiával foglalkozó vállalkozás képviselőjének.

 "Ön hisz a mesékben?" - kérdezett vissza Fülöp herceg arra az ellenkezésre, hogy a szélenergia igenis gazdaságos. Az esetről Esbjorn Wilmar, az Infinergy nevű cég képviselője mesélt a Sunday Telegraph című lapnak. Fülöp hercegnek javasolták továbbá, hogy az ő birtokán is lehetne szélkerekeket építeni. "Tartsa távol magát a földemtől, fiatalember" - utasította el az ajánlatot a királynő férje.

A herceg szóvivője a Sunday Telegraphnak elmondta, a Buckingham-palota magánvéleményről nem kíván nyilatkozni. Edinburgh kilencvenéves hercege ismert a kevésbé diplomatikus megjegyzéseiről. 1998-ban például gratulált egy Pápua Új-Guineát gyalog átszelő brit egyetemistának ahhoz, hogy útja során "nem falták fel".