Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
23
dec/2021

Kidobott edzőcipőből lesz a legmenőbb újracipő és papucs

Jelske Peterson és Jarah Stoop holland bőrdíszműves-iparművész duó 2016-ban találta ki, hogy a hulladékba dobott Nike, Adidas és Converse edzőcipők felsőrészét újrahasznosítja, és Peterson Stoop néven kézműves divattal kezd foglalkozni. Azért ezt a három márkát választották, mert ikonikus nevek, amelyek újrahasznosítva is jól eladhatók.

hulladékhasznosítás divat szemét Hollandia

Összeguberáltak 500 pár cipőt, és elindult a munka. Úgy találták, hogy általában a cipők talpa nem bírja a strapát sokáig, illetve a nagylábujjnál szokott még kikopni a felsőrész. Ezeket a hibákat leszámítva azonban a cipő többi része még rendben van, nem kellene a szemétben végeznie.

hulladékhasznosítás divat szemét Hollandia

Már csak azért sem, mert becslések szerint egy edzőcipő ezer év alatt bomlik le teljesen a természetben - és ez nem biológiai lebomlást jelent, hanem pusztán annyit, hogy egyre kisebb, végül mikroszkopikus részekre esik szét, ami viszont minden élőlényt tönkretesz.

hulladékhasznosítás divat szemét Hollandia

Az újrahasznosítás során kizárólag természetes anyagokat használnak, bőr alsórészt és parafa és/vagy vulkanizált gumi talpat, bőr cipőfűzőt. 

hulladékhasznosítás divat szemét Hollandia

Az eredeti cipőket alkotóelemeikre szedik szét, majd hagyományos cipőfelsőrész-készítő technikával teljesen új kombinációban varrják össze a felsőrészeket cipővé vagy papuccsá, lehetőleg úgy, hogy a márkajelzések minél jobban láthatóak legyenek. 

hulladékhasznosítás divat szemét Hollandia

De nemcsak a márkajelzés a fontos: minden cipő teljesen egyedi, és az újraértelmezés (újraösszerakás) során sokkal hangsúlyosabbá válik az alkotóelemek eredeti szépsége. 

hulladékhasznosítás divat szemét Hollandia

A megrendelők a 8-12 hétig tartó újjászületési folyamatról fotódokumentációt kapnak. A lábbeliket turkálóból beszerzett ingből varrt zsákba helyezik, majd újrahasznosított cipősdobozba kerülnek, amit újságpapírba csomagolva adnak postára. Egy pár újracipő vagy papucs átlag 500 eurót kóstál, de ez biztos nem fog szembejönni.

365Zö


0
Tovább
30
jan/2021

Megreformálhatja a szabadföldi zöldségtermesztést a LED

Húszezer négyzetméteren szabadföldben ültetett póréhagymát teszteltek éjszakai LED-megvilágítással, és kiderült, a fény hatására a zöldség gyorsabban nőtt, ellenállóképessége fokozódott, tehát a szokásosnál 50 százalékkal kevesebb növényvédőszer elég volt a műveléshez. Így tehát megvalósulhat a fenntartható növénytermesztés minimális ráfordítással.

GIF: Studio Roosegaarde

Vörös fény hatására a növények jobban nőnek, a kék fénytől dúsabban virágoznak, a megfelelő UV-fény pedig a védekezőképességüket javítja. Színes LED-eket eddig csak beltéri növénytermesztéshez, szobanövényekhez vagy hobbikertészek különlegességeihez használták. Daan Roosegaarde holland művész azonban most szabadföldi termesztésben is kipróbálta ezeket egy mintaprojekt keretében.

Ilyen a póréhagyma-ültetvény nappal...

A Grow egyszerre művészeti installáció és tudományos kísérlet, amelyet Roosegaarde a Rabobankkal és a Wageningen Egyetemmel karöltve hozott létre. A napelemes LED-fényforrások lényegében meghosszabbítják a napsütéses órák számát, éjszaka egy bizonyos ideig vörös, kék és UV-fénnyel világítják meg a póréhagyma-ültetvényt. A fényforrások úgy vannak beállítva, hogy vízszintesen világítsanak, tehát ne okozzanak fényszennyezést, ami megzavarná a környékbeli állatok életét. 

... és naplemente után még néhány óráig. KÉPEK: Studio Roosegaarde

A mezőgazdaság egyike a leginkább környezetszennyező ágazatoknak, miközben óriási a jelentősége az emberiség szempontjából. A Grow projekttel Roosegaarde azt szeretné megmutatni, hogy mekkora jelentőségük van az innovatív módszereknek, és milyen fontos a fogyasztók aktív részvétele a folyamatokban. "Pusztán a statisztikáktól nem lesznek zöldebbek az emberek. Rettenetes krízishelyzetben vagyunk, új ötletekbe kell invesztálnunk. Vagy alakítói leszünk a jövőnek, vagy áldozatokká válunk", tette hozzá.

A Grow-projektet 40 országban fogják bemutatni az év folyamán, mindenhol valamilyen őshonos növényt választanak hozzá. Érdemes megnézni a Daan Roosegaarde korábbi projektjeit is a honlapján, itt a blogban szemléztük már az áram nélküli hídvilágítást és a szmogevő toronyt.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
18
okt/2018

Áram nélkül oldották meg a hollandiai Afsluitdijk-gát kivilágítását

Nemrég jelent meg egy kisfilm a hollandiai Afsluitdijk-gát zsiliprendszerének kivilágításáról, amelynek az a lényege, hogy csak akkor villan fel, ha egy áthaladó autó reflektora megvilágítja. Igen, speciális prizmás fényvisszaverő csíkokból áll. Értelme pedig kettős: a fényszennyezés mérséklése és az energiatakarékosság.

Egy városi épülettel kapcsolatban másképp gondolkodunk, azt folyamatosan látni és láttatni szeretnénk. De egy természeti környezetben épített objektumnak nem kell állandóan fényárban úsznia: az megzavarja például a vonuló madarak és jelen esetben a tengeri állatok életét, akár a pusztulásukat is okozhatja. Ráadásul az energiaigénye is óriási, hacsak nem megújuló energiaforrás táplálja. 

Az Afsluitdijk (ejtsd: afszlaötdejk, „zárógát”) 1927 és 1933 között épült 32 kilométer hosszan és 90 méter szélességben, a tengerszint felett 7,25 méterrel. A gát választja el a Zuiderzeet („déli tenger”), Hollandia egykori beltengerét (a mai IJssel-tavat) az Északi-tengertől.

Waterbriefingglobal

A gáton 60 zsilipkapu áll, amelyek felújítása erősen esedékes volt, ám a holland nemzeti útalapkezelő célja, hogy a létesítmény energiasemleges legyen, azaz messzemenően vegye figyelembe a természetes környezet igényeit, és törekedjen a minimális energiafelhasználásra, illetve azt kizárólagosan a környezetéből szerezze megújuló forrásból. Ekkor jött a képbe Daan Roosegaarde holland művész: az ő Studio Roosegaarde nevű innovációs csapata urbánus környezetbe tervez olyan projekteket, amelyekben egybeolvad a művészet és a technika.

Roosegaarde terve a Gates of Light (Fénykapuk) nevet kapta. Azt találta ki, hogy prizmacsíkokat rögzít a zsilipkapukra, amelyek csak akkor bocsátanak szórt fényt a környezetbe, ha megvilágítja őket egy autó. Ez inkább csak jelzésszerű fény, többre áthaladás közben nincs is szükség. A projektről készült angol-holland nyelvű hosszabb film megtekinthető alább. 

Természetesen biztonsági okból felszereltek hagyományos lámpákat is a zsilipekre. Ezek energiaellátását a zsilipekbe szerelt árapály-erőmű szolgáltatja, illetve a Blue Energy pilot projekt keretében azt vizsgálják, mennyi energia állítható elő a gát egyik oldalát mosó sós víz és a másik oldalon hullámzó édesvíz sókoncentrációs különbségéből. Egy 6,5 MW-os naperőmű építése is szóba került.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.


0
Tovább
05
okt/2017

Használt vécépapírból készült a holland kerékpárút burkolata

Nem tévedés, a Leeuwarden városát Stiensszel összekötő egy kilométeres szakaszra kísérletképpen tényleg újrahasznosított toalettpapírral kevert burkolat került. A 41 543 négyzetkilométeres országban 32 ezer kilométer hosszú a kerékpárút-hálózat, amelynek karbantartásával folyamatosan foglalkoznak. (A több mint kétszer akkora Magyarországon 4000 kilométer kerékpárút van, 2014-es adat.)

újrahasznosítás kerékpár Hollandia

KNN Cellulose

Rádásul Hollandiában az időjárás nem túl kedvező, évente átlag 790 milliméter csapadék hullik (Magyarországon átlag 630 mm), akár naponta két zuhé is lehet. A biztonságos kerékpározáshoz létfontosságú, hogy a gyakori esők ellenére se álljon meg a víz az útfelületen, ne váljon csúszóssá az út, ne alakuljanak ki tócsák. Ezért az ország kerékpárútjain gyakran használnak drénaszfalt (OGFC, open-graded asphalt friction course) burkolatot, amelynek nagy hézagtartalmú kopórétege gyorsan anyagában elvezeti a felületre hulló vizet.

Az OGFC-keverékbe viszont a zúzalék és homok mellett a szokásoshoz képest több bitumen kell. Az említett szakaszon épp egy éve fektettek le kísérleti jelleggel egy újfajta burkolatot, amelybe úgynevezett harmadlagos cellulózt kevertek a bitumenes keverék sűrítéséhez. És azért harmadlagos, mert a szennyvízből visszanyert vécépapír-maradékról van szó.

újrahasznosítás kerékpár Hollandia

KNN Cellulose

Hollandiában évente 180 ezer tonna vécépapír kerül a csatornákon keresztül a szennyvíztelepekre, ahol szétválasztják, és hulladékégető erőműbe továbbítják, ahol az égetéssel hő- és villamos energiát állítanak elő. Az Utrecht Egyetemen kifejlesztett eljárással viszont a KNN Cellulose újrahasznosító vállalat által visszanyert, fertőtlenített és kiszárított, szürkésbarna vattához hasonló tisztított cellulóz egy részét az aszfaltelegyhez keverik. A cellulóz értékesebb annál, mondják a takarékos hollandok, semmint hogy elégessük. Mivel az újfajta aszfaltkeverékbe csak 5 százalék cellulóz kell, a tonnaszámra (például egyszer használatos pelenkákból vagy csomagolási hulladékból) visszanyerhető cellulóz további hasznosítására újabb ötletekre van szükség. 


Ettől függetlenül a leeuwardeni szakaszon kiválóan vizsgázott az újfajta kopóréteg. A helyi kerékpárosok szerint ugyan az eltelt egy év során kialakult rajta néhány repedés, de az újfajta burkolat valóban jól elvezeti a csapadékot.

És ide kattintva olvasható korábbi posztunk arról, minek köszönhető, hogy a holland autósok nem törik össze a kerékpárosokat.


0
Tovább
18
júl/2017

Még meg sem épült, már csodálják az Eindhoveni zöld tömböt

Vannak olyan települések, amelyek nem feltétlenül az agglomerációba való kiköltözést ösztönzik, hanem az elavult épülettömbök zöld felújításával teremtenek élhető városi környezetet. A hollandiai Eindhovenben egy olyan tömbrehabilitáció kezdődik nemsokára, amelynek eredményeként 242 új lakás, 1700 négyzetméter üzlethelyiség, 270 négyzetméter veteményes és földalatti parkoló épül egy felújítandó területen, beágyazva a megőrzésre érdemes régi épületek közé.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

Méghozzá teljesen környezetbarát módon, mivel a 7 épületből álló Nieuw Bergen nevű tömb energiaellátásának jelentős részét napelemek fogják szolgáltatni, a rézsűs felületeken a levegőt tisztító zöldtetőt alakítanak ki, az épületek tetőterében pedig üvegházat.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

A 29 ezer négyzetméteres létesítmény különleges sziluettje egyszerre hipermodern, ugyanakkor emlékeztet a Hollandia-szerte látott csúcsos háztetőkre. 

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

A tetők és falak 45 fokos dőlésszög optimális mennyiségű fényt enged be az épületekbe, egyúttal csökkenti a beláthatóságot az utcaszintről. A természetes fény egyébként is az új tömb építészeti lényege.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

Nieuw Bergen minden épülete más alakú, mégis szerves összhangban vannak egymással. Az épületek teteje lamellás szerkezetű, így a tetőtérbe tervezett üvegházak és közösségi terek mindig optimális megvilágítást kapnak, a téli éjszakákon viszont a lecsukott lamellák a hőszigetelést erősítik.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

A zöldfelületek mellett főleg kő- és faborítást kapnak a felületek, néhol látszóbeton egészíti ki a természetes építőanyagokat. Zöldtetőkről írt korábbi cikkünket ide kattintva találja.

építészet fenntarthatóság Hollandia Eindhoven Nieuw Bergen városi életmód napenergia megújuló energia

Tervezőiroda: MVRDV

Forrás: Inhabitat


0
Tovább
26
okt/2016

Ezért nem törik össze a holland autósok a kerékpárosokat

Világszerte egyre többen nyergelnek át kerékpárra, ami fontos a környezetvédelem szempontjából, de sokan napi túlélőversenynek érzik a közlekedést: a kerékpárutat ugyanis gyakran csak közvetlenül a parkoló autók mentén lehet kialakítani. Az autóvezetők pedig kiszállás előtt általában nem néznek bele a visszapillantó tükörbe, figyelmetlenül nyitják ki az ajtót, aminek az érkező kerékpáros neki is ütközhet

Hollandia Dutch Reach közúti kerékpározás

Hollandiában egyszerűen előzik meg az ilyen baleseteket: a tanulóvezetők a gyakorlati órák során megtanulják, hogy sofőrként nem a bal, hanem a jobb kezükkel kell kinyitniuk az ajtót. Eközben ugyanis az ember önkéntelenül is kicsit hátrafordul a vállával és a fejével, így a szeme sarkából észreveszi, ha kerékpáros közelít. A művelet neve: Dutch Reach, azaz holland átnyúlás.

Teljes videó: Outside Magazine

A világ nagyvárosaiban eltérő módon próbálják megelőzni az ajtónyitásos baleseteket, amelyek tragédiához is vezethetnek, ha az ajtóval felbuktatott kerékpáros bezuhan a mellette haladó járművek közé. Torontóban évente közel 150 baleset történik figyelmetlen ajtónyitás miatt, itt az önkormányzat pár éve a Door Prize (Ajtódíj) kampánnyal figurázta ki az autósokat, mondván, ne akarják ezt a díjat megkapni. Amúgy ilyen baleset okozásáért a "második díj" egy 110 kanadai dolláros bírság és két büntetőpont.

Hollandia Dutch Reach közúti kerékpározás

Chicagóban 1000 dollár a bírság az autósnak, ha ajtónyitással felbuktatja a kerékpárost. New York-ban viszont, ahol az utcaszélesség megengedi, nemcsak az ajtónyitáshoz hagynak helyet a sávok kialakításakor, hanem a kerékpárosok és a forgalom között is van egy pufferzóna.

Hollandia Dutch Reach közúti kerékpározás

De persze a kerékpárosokat is lehet figyelmeztetni a kockázatos helyzetre azzal, hogy a kerékpársávot ironikusan "ajtósáv"-ra nevezik át, mint például Kaliforniában.

Hollandia Dutch Reach közúti kerékpározás

Fotó: Gary Rides Bikes


0
Tovább
03
júl/2015

Szolár zajvédő falakat tesztelnek holland autópályán

Hollandiában, az A2 autópályán Boschhoz közel szolár zajvédő elemeket tesztelnek. Az Eindhoveni Műszaki Egyetem mérnökei által kifejlesztett új típusú energiaforrás a lumineszcens napenergia-koncentrátorok (őssejtek) az összegyűjtött napfényt a panelek oldalára vezetik ki. Így az energia koncentráltabban jelenik meg a paneleken, mint a hagyományos napelemek esetében. 

A kettős funkciójú falak ebben a formában nemcsak zajvédő funkciót látnak el, hanem energiatermelő funkciót is kapnak. Az új típusú panelek további előnye, hogy vizuálisan is vonzóbbak, az épített környezetben való megjelenésük előnyösebb a hagyományos napelemekénél.  Alkalmazása olcsó, a kívánt, erős színekben előállítható. Az "őssejtnek" is hívott napelem még a felhős időben is működik. 

A júniusban indult gyakorlati vizsgálattal a napenergiát előállító zajvédő falak gazdasági és technikai megvalósíthatóságát értékelik. Az 5 x 4,5 méter valóságos méretű paneleken egy éven keresztül vizsgálják azt, hogy az áttetsző akusztikus képernyők a különböző éghajlati körülményekre hogyan reagálnak. A tesztelés alatt megfigyelik a panelek rongálhatóságát és a karbantartási követelményeket is. A szabadban végzett vizsgálatok előnye, hogy ezeket az eredményeket egyáltalán nem lehetne laboratóriumi körülmények között vizsgálni.

Az eddig mért eredmények azt mutatják, hogy az 1 km hosszan felállított fal 50 háztartás ellátására elegendő villamos áramot termel.

Fotók: phys.org


3
Tovább
26
jún/2012

Ne dobja ki, ingyen megjavítjuk! Forradalmi javító mozgalom Hollandiából

A kishibás háztartási eszközöktől a ruhaneműig mindent megreparálnak a holland Repair Café közösségi mozgalom tagjai, akik között sok nyugdíjas és munkanélküli is van.

Lyukas cipő, vízköves vasaló, foghíjas cipzár, szenes kenyérpirító – a márkaszervizek nem mindig foglalkoznak a kis értékű tárgyakkal, sőt, vannak olyan régebbi eszközök, amelyekhez a mai szerelők már nem is értenek. Ezeket a dolgokat pazarlás volna a kukába dobni (sokaknak ez lelkiismeret-furdalást is okoz), hiszen félórás javítással-tisztítással újra működőképessé tehetők. De hol?

javítóműhely Repair Café Hollandia mozgalom fenntarthatóság

Hollandiában két és fél esztendővel ezelőtt pattant ki a Repair Café, azaz Javító Kávézó mozgalom ötlete Martine Postma újságíró fejéből, aki második gyermeke születése után kezdett érdeklődni a fenntartható életstílus iránt – nemcsak írni akart róla, hanem tenni is valamit érte. Ma már Hollandia-szerte harminc Repair Café üzemel, heti vagy havi rendszerességgel a legkülönfélébb helyeken: kávézóban, tornateremben, művelődési házban, ahol felállítható egy nagyobb munkaasztal, és van hely akár egy mosógép szétszereléséhez is.

Az elromlott tárgyak tulajdonosai választhatnak, hogy a rendelkezésre álló felszerelésekkel maguk javítják ki a hibát, vagy az önkéntes szakember segítségét kérik. Ilyenkor segédkezhetnek a javításban, hogy legközelebb önállóan végezhessék. De ha csak üres óráikat szeretnék elütni kellemes társaságban egy csésze tea vagy kávé mellett, arra is van lehetőség.

javítóműhely Repair Café Hollandia mozgalom fenntarthatóság

„Önkéntes szakembereink többsége negyven éven felüli – mondta Martine Postma az [origo]-nak. – Van köztük nyugdíjas, munkanélküli, de magánvállalkozó mester is, aki alkalmanként néhány órás munkával szeretne segíteni a közösségnek”. Ők azok, teszi hozzá Postma, akik a modern fogyasztói társadalomban gyakran a pálya szélére kerülnek, ám a javító kávézókban valóságos hősként tisztelik őket. „Számára a foglalkozásuk egyszersmind a hobbijuk, tehát a javító kávézóban olyasmivel foglalkoznak, amit amúgy is nagyon élveznek, de itt hatalmas erkölcsi elismerést kapnak érte.”

A látogatók számára szintén hasznot hoz a Repair Café, és nem csupán anyagi értelemben. „Megindító történetek keringenek olyanokról, akik régóta vártak arra, hogy a szívüknek kedves, például a szüleiktől örökölt csecsebecsét valaki végre rendbe hozza” – mondja Postma. Mivel a látogatók zömmel környékbeliek, vagy az adott városrész lakosai, az önkéntes szakemberek új kapcsolati hálót építhetnek ki általuk.

Az alapítvány működéséhez eddig 123 millió forintnyi adomány érkezett magánszemélyektől, szervezetektől, de még a holland kormánytól is. A mozgalom tovább terebélyesedik, a Repair Café honlapján mindenkinek támogatást nyújtanak saját klub indításához. Az ötletet átvették az Egyesült Államoktól kezdve már Franciaországon, Németországon, Belgiumon, Lengyelországon és Ukrajnán át egészen Dél-Afrikáig és Ausztráliáig.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


4
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (138),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (48),légszennyezés (46),hulladék (43),természetvédelem (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),kerékpár (35),napenergia (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (16),építészet (16),városi közlekedés (16),divat (15),komposzt (15),nyár (15),autó (15),konyha (14),kutya (14),klímaválság (14),növény (13),élelmiszer (13),LED (13),szemét (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),Ozone zöld díj (11),CO2 (11),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),élelmiszerpazarlás (11),takarékosság (10),ajándék (10),barkácsolás (10),urbánus életmód (9),papír (9),szélenergia (9),WWF (9),Kína (9),művészet (9),elektromos autó (9),tél (9),szélturbina (9),ivóvíz (9),csomagolás (8),hulladékgyűjtés (8),Párizs (8),raklap (8),természetes gyógymód (8),levegőminőség (8),levegőszennyezés (8),lakásfelújítás (8),szén-dioxid (8),allergia (8),stressz (7),takarítás (7),lakberendezés (7),háztartás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),vásárlás (7),ételpazarlás (7),almaecet (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),illóolaj (7),mobiltelefon (7),biogáz (7),Hollandia (7),vegán (6),városi élet (6),étel (6),gyümölcs (6),macska (6),növényvédelem (6),ökolábnyom (6),szúnyog (6),Föld napja (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),szmog (6),erdő (6),Magyar Telekom (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),Kanada (6),New York (6),játék (6),beporzás (5),városi hősziget (5),virág (5),város (5),testről és lélekről (5),ruha (5),urbanizáció (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),zajszennyezés (5),sport (5),térkép (5),méh (5),víz (5),bútor (5),szelektív hulladék (5)

Archívum