Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
19
dec/2020

A franciáknak több ötletük is van a biciklitolvajok ellen

Amennyivel megnőtt Párizsban a kerékpárt használók aránya a koronavírus-járvány alatt, annyival követte a lopásoké is. Az ellopott kerékpárok az észak-párizsi feketepiacokon és webes apróhirdetésekben bukkannak fel, illetve a Le Parisien helyi lap GPS-nyomkövetőket rejtett több tucat csalikerékpárba, amelyeket ellopásuk után Észak-Afrikába vagy Kelet-Európába induló kamionokban találtak meg. Ez szervezett bűnözői hálózatok tevékenységére utal a lap szerint.

Párizsban a járvány kezdete óta 50 kilométerrel bővült a kerékpárút-hálózat, Franciaországban több mint 500 kilométerrel. A fővárosban szeptemberben rekordot döntött a helyi közösségi kerékpárral (Vélib) megtett napi kerékpárutak száma, elérve a 187 ezret. (A budapesti Bubi a kijárási korlátozások után, június közepén heti 91 ezret teljesített.)

kerékpár Párizs

Szomorú pillanatkép egy párizsi utcáról: ennyi maradt
a meglovasított drótszamárból. KÉP: Maciej Zgadzaj/Flickr

A megnövekedett kerékpárhasználat a lopások számát is felhúzta: a rendőrségen bejelentett esetek száma 62 százalékkal nőtt, január és szeptember között közel 5 ezer kerékpárt loptak el. A nem bejelentett lopások száma ennél sokkal több lehet. A 6t francia kutatóintézet felmérése szerint felhagy a kerékpározással az emberek 8 százaléka, miután ellopták a bringáját, vagyis nem vesz újat, illetve 60 százalékuk sokkal ritkábban ül megint kerékpárra. A helyiek úgy látják, hiába tesznek feljelentést, a rendőrség nem igazán partner.

David Belliard, közlekedésért felelős alpolgármester úgy látja, a lopások ellen úgy lehet fellépni, ha többet invesztálnak az infrastruktúra és a kerékpártárolók bővítésébe és a kerékpározást támogató kultúra fejlesztésébe Párizsban, mondta a Bloomberg CityLab magazinnak.

kerékpár Párizs

Párizsban ennyi helyen lehet biztonságosan ott hagyni a kerékpárt. FORRÁS: Paris.fr

A francia fővárosban mintegy 500 ezer kerékpár van, ellenben csak 40 ezer biztonságos tárolóhely. A Gare de Lyon és a Montparnasse pályaudvaroknál több száz kerékpár befogadására képes tárolókat alakítottak ki.

kerékpár Párizs

Így néz ki a Gare de Lyon állomás melletti felszíni tároló.
KÉP: Paris.fr

Továbbá 50 "vélobox" tárolót helyeztek el az utcákon, amelyekben díj fejében lehet kerékpárt tárolni. 

kerékpár Párizs

Hat kerékpár fér el egy véloboxban, amelyet okostelefonos alkalmazással lehet nyitni-zárni, és az éves díja 75 euró. KÉP: Paris.fr

Jean-Baptiste Djebarri közlekedési miniszter azt közölte a webes magazinnal, hogy tervezik: az ingatlanfejlesztőknek kötelező legyen kerékpártárolókat is kialakítaniuk, ha lakóparkot, kereskedelmi vagy ipari létesítményt, bevásárlóközpontot vagy mozit építenek. A közeljövőben várható, hogy rendelettel szabályozzák, a vasútállomásokon hány kerékpártárolót kell létesíteni. Egy másik rendelet azt írja elő, hogy 2021. január 1-től minden Franciaországban újonnan értékesített felnőttbicikli egyedi azonosítószámot kapjon, amelyet központi nyilvántartásban rögzítenek. Ezzel az ellopott kerékpárok azonosítását könnyítenék meg, illetve megnehezítenék a lopott kerékpárok újraértékesítését.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
28
okt/2020

Még egy telet szennyezhetik Párizst a gázos hőgombák

Ha egy étterem 75 négyzetméteres teraszát 5 darab gázüzemű álló hősugárzóval fűtik naponta 14 órán át, azok 13,6 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki a levegőbe a téli szezonban, azaz november közepétől március közepéig. Ennyi kibocsátást mérhetünk egy új autóval, miközben háromszor megkerüli a Földet. Egy huzatos éttermi terasznak hússzor annyi a fogyasztása, mint egy jól szigetelt lakásé, mondta mindezt egy interjúban Thierry Salomon, a francia négaWatt energetikai agytröszt képviselője. Ha elektromosra állítanák át Párizs több mint 12 ezer fűtött étterem- vagy kávézóteraszának fűtését, az megfelelne 220 ezer lakos éves áramszámlájának (nem beleszámítva a használati melegvíz előállítási és fűtési költséget). 

Párizs hőgomba légszennyezés városi életmód

KÉP: Pikist

A fűtött teraszok három évizede terjedtek el Franciaországban, a 2007-es beltéri dohányzási tilalom óta még nagyobb népszerűségnek örvendenek. A koronavírus-járvány alatt szintén sokan választották ezeket. Ám az utca fűtése "ökológiai aberráció" Barbara Pompili francia környezetvédelmi miniszter szerint, aki az elfogadhatatlan energiafogyasztás miatt végleg betiltaná a vendéglátós teraszok fűtését (és nyári klimatizálását).

Pontosabban érvényt szerezne a 2008-ban hozott törvénynek, amelyet annak idején sikerrel torpedóztak meg az étteremtulajdonosok. Vagyis eddig tartott a pazarlás. Anne Hidalgo párizsi polgármesternek annyit sikerült elérnie, hogy a koronavírus-járvány miatt halasszák a tilalom bevezetését a tél utánra, 2021-re. Egyelőre Rennes az egyetlen francia város, amelyben már idéntől tilos a teraszfűtés.

És ez miért ekkora téma náluk? Mert a francia kávézók 60 százaléka rendelkezik teraszfűtéssel. Egy étteremtulajdonos azt nyilatkozta a Le Monde lapnak, hogy a terasz hozza a bevétel 80 százalékát. A francia szállodák, éttermek és kávézók szövetsége szerint ez átlagosan inkább 20 százalék.

Párizs hőgomba légszennyezés városi életmód

KÉP: BethArnold

Hogy mit hoz a jövő, azt még nem tudni. Lehet, hogy a tilalom beindítja a designerek fantáziáját, és újfajta fűthető-hűthető teraszbútorokkal állnak elő. Vagy a franciák átvehetik a svédek példáját, akik skandináv egyszerűséggel, szimpla takarókkal melegítik magukat a szabadtéri kávézgatás közben. Oh là là!

Kiegészítő infó: míg a franciák betiltják ezeket a kültéri gázos hősugárzókat, az Egyesült Államokban 70-400 százalékkal nőtt meg irántuk a kereslet a járvány kezdete óta. Igen, lehetne fűteni a teraszokat elektromos infrapanelekkel is, akár zöldenergiából származó árammal, csak egyrészt ez nem mindenhol áll rendelkezésre, másrészt pedig azzal is az utcát fűtjük. A probléma mindenképpen továbbgondolkodást kíván.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
05
aug/2020

Egyszerre javítja a talajt és megköti a szén-dioxidot a kőzetporozás

A mezőgazdaság régóta használja a bazaltport a talaj kémhatásának javítására és így a terméshozam növelésére, de a Sheffield Egyetem kísérleteiből kiderült, hogy más okból is jó kőzetport kiszórni a szántóföldekre: a légköri CO2 megkötésére. A mállásra hajlamos kőzetek porának természetes lebomlása során ugyanis a légköri szén-dioxid spontán módon szilárd vagy vízben oldott karbonátokká alakul (angol szakkifejezéssel enhanced rock weathering). Ezzel globálisan akár évi 2 milliárd tonna légköri szén-dioxidot meg lehetne kötni, amivel máris közelebb jutnánk a klímaválság elleni küzdelem céljaihoz. 

talajjavítás szén-dioxid levegőszennyezés globális felmelegedés Párizsi Klímaegyezmény kőzetporozás CO2 megkötés

Kísérleti kőzetporozás a tarlón. KÉP: Dr Dimitar Epihov,
University of Sheffield

A 2 milliárd tonna CO2 nagyobb mennyiség, mint amit a világ légi- és víziközlekedése együttesen kibocsát, illetve Európa jelenlegi összkibocsátásának mintegy fele. A Nature magazinban publikált tanulmányban az egyes célországokra lebontva határozták meg a kőzetporos módszer hatékonyságát, költségét és a kivitelezéssel járó feladatokat.

A világ legnagyobb CO2-kibocsátói Kína, India és az Egyesült Államok, egyúttal ebben a három országban lehetne a legnagyobb hatékonysággal bevezetni a CO2 megkötésére szolgáló módszert. A tudósok szerint a bányászati és építőipar salaktermékeit, illetve mellékalapanyagait is fel lehet használni ehhez.

A Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény célja, hogy a globális átlaghőmérséklet ne emelkedjen 2 Celsius-foknál többet az iparosodás kora előtti szinthez képest. (2016 első félévében az átlaghőmérsékletek 1,3 °C-kal voltak magasabbak az 1880-as átlagnál.)

talajjavítás szén-dioxid levegőszennyezés globális felmelegedés Párizsi Klímaegyezmény kőzetporozás CO2 megkötés

Akik nem hisznek benne, azokkal is megtörténik
KÉP: Marco Amoedo / Flickr

Ennek érdekében 2050-ig a szén-dioxid-kibocsátást egyensúlyba kell hozni a természet üvegházhatású gázokat megkötő képességével, azaz nullszaldót elérni. Ehhez évente legalább 2-10 milliárd tonna szén-dioxidot kellene megkötni a légkörből, írják a Sheffield Egyetem kutatói. A CO2-mentesítében nagy segítség lehet a kőzetporozás. Az említett három ország együttesen akár 1 milliárd tonna CO2 megkötésére volna képes, a jelenlegi eljárásokhoz hasonló költséggel (80-180 US dollár CO2 tonnánként).

Az Egyesült Államokhoz és Kínához képes Indonézia és Brazília CO2-kibocsátása 10-szer, 20-szor kisebb, ám jelentős méretű szántóföldjeik és kedvező éghajlatuk révén ezek az országok is ideális jelöltjei a kőzetporos módszernek. A brit szakemberek szerint a bányászat melléktermékeként keletkező meddőanyagokat is fel lehet használni a kőzetporos eljáráshoz, ezzel lényegesen csökkentve a hegy méretű meddőhányók jelentette környezetkárosítást. 

Ugyanígy hasznosíthatók volnának a vaskohászat  kalciumban gazdag melléktermékei, illetve az építkezések és bontások során keletkező hulladékcement. Kína és India pusztán ilyen újrahasznosított anyagokból évtizedekre meg tudná oldani a kőzetporozást. A szén-dioxid megkötése mellett a globális mezőgazdaság mintegy 2,5 milliárd szereplője ezzel az eljárással kiválthatná az elsavanyodott termőtalajok javítására jelenleg széles körben alkalmazott meszezési módszert.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
20
jan/2019

INgyenes lesz a tömegközlekedés a 11 év alatti gyerekeknek Párizsban

Minden 11 év alatti francia gyerek ingyenesen utazhat Párizs tömegközlekedési járatain 2019 szeptemberétől. Ugyanez érvényes a fogyatékos gyerekekre és fiatalokra 20 éves korig. A 14-18 éves középiskolások 50 százalékos kedvezménnyel utazhatnak, továbbá ingyen használhatják a közösségi kerékpárokat is (Vélib rendszer, olyan, mint Budapesten a Bubi).

Párizs tömegközlekedés Vélib

Javier Bidart / Flickr

A tervvel Anne Hidalgo főpolgármester egyrészt a családokat segítené, mérsékelve a jövedelmi egyenlőtlenséget, másrészt csökkentené az autóhasználatot. Megvalósítása évente körülbelül 15 millió euróba kerül majd, és érvényes lesz a Métropole du Grand Paris-ként elnevezett fejlesztési övezetre, amely a főváros kerületei mellett a szomszédos agglomerációs településeket is magában foglalva 814 négyzetkilométeren körülbelül 7 millió lakos otthona.

Lényege, hogy a kedvezménnyel olcsóbbá szeretnék tenni a közlekedést azoknak, akik jelenleg emiatt kevéssé mobilisak. Ugyanezért használhatják tavaly tavasz óta ingyenesen a tömegközlekedést a fogyatékosok és a 65 éven felüliek a francia fővárosban, amennyiben alacsony a havi jövedelmük. 

Az ingyenes közlekedéstől azt remélik, hogy csökken a forgalmi dugók száma és ennek köszönhetően a légszennyezés is Párizsban, ha a szülők nem viszik autóval a gyerekeket iskolába, edzésre, különórákra. Egyúttal egyértelműen állást foglal abban a régóta tartó helyi vitában, hogy kinek az érdekeit szolgálják a párizsi utcák: a gyalogosokét vagy az autósokét.

Párizs tömegközlekedés Vélib

Martti Tuleinheimo / Flickr

Ennek hozadéka, hogy egyre több utcát alakítanak autómentessé, illetve csökkentik a sávok számát a forgalom szándékos korlátozása (elrettentése) érdekében. A leginkább szennyező járművek már be sem hajthatnak a belvárosba. Rebesgetik, hogy nemsokára teljesen lezárják a történelmi városközpontot az autók elől, kizárólag gyalog vagy tömegközlekedéssel lehet majd bejutni oda. Az európai nagyvárosok közül Párizs már most élen jár a tömegközlekedés használatában: a lakosok alig 25 százaléka használ csak autót a francia metropolisban.


0
Tovább
09
júl/2018

Mobilappon a hűs helyek és ingyenes ivókutak Párizsban

Most jó turistának lenni a francia fővárosban: csak letölti az ember az EXTREMA Paris nevű valósidejű okostelefonos alkalmazást (iOS/Android), és máris láthatja, a közelében hol van ingyenes vagy fizetős hűsölési lehetőség. Az ingyenesek közé tartoznak az árnyas parkok, templomok, bevásárlóközpontok, a fizetősek közé pedig az uszodák, légkondicionált múzeumok stb.

A párizsi önkormányzat az állami egészségügyi szervezettel és a meteorológiai tévécsatornával karöltve 822 nappal elérhető és 152 éjjel elérhető hűvös helyet listázott, de az alkalmazás puszta felsorolásnál többet tud. Egyrészt hőmérséklet szerint is különbséget tesz a hűsölésre ajánlott kültéri helyek között: az a területet mutatja a legsötétebb zölddel, ahol legalább 50 százalék a fák és bokrok aránya. Tehát eszerint például a Rue des Écoles és a Rue Monge kereszteződése mentén álló Paul Langevin tér hűvösebb hely, mint a közelben elterülő, méretre sokszor nagyobb Luxemburg-kert. 

Az alkalmazás mutat 565 szabadtéri helyet, 36 uszodát, 25 párakaput (brumisateur) és 196 múzeumot, könyvtárat, templomot. Az ingyenes ivókutakat kék cseppek jelzik, az ingyenes pancsolási helyeket (baignade gratuite) világoskék úszó piktogram, az uszodákat és strandokat (piscine) sötétkék úszó piktogram, az árnyékos szabadtéri helyeket, például szezonális pergolákat (ombrière fraîche) napernyő, a múzeumokat és könyvtárakat (musée, bibliothèque) lila négyzetes, a templomokat (lieu de culte) narancs színű kör alakú szimbólum jelzi. 

A La Pétillante-nak nevezett, pink színre matricázott ingyenes ivókutakból szénsavas víz csapolható. Egyelőre csak 8 van a városban, de lesz minden kerületben. A párizsi önkormányzat a rengeteg ingyenes kúttal szeretné több vízivásra ösztönözni a helyieket, egyúttal csökkenteni a mindent elárasztó műanyag palackok mennyiségét.

SBS

Sok téren áll hagyományos Wallace-ivókút, legfeljebb az arra járók nem tudják, hogy nem csak szobor, hanem friss ivóvíz is jön belőle.

Paradise Found Around

Érdemes kipróbálni a legújabb hűsítő helyet, a Gare de Lyon előtt épített 10 személyes fedett padot, amelyet a Szajnából idevezetett vízzel hűtenek: az ülés és háttámla mögötti csövekben cirkuláló víz kellemes érzetet kelt. 

Nemcsak emiatt vezetik ide a Szajna vizét: a városban 70 kilométeres csatornahálózatot üzemeltetnek abból a célból, hogy a bizonyos középületeket (például a Louvre múzeumot) és irodákat környezetbarát módon hűtsenek.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

 


0
Tovább
27
márc/2017

Elektromos szárnyastaxi jön a szajnára

Úgy látszik, a Párizst kettészelő Szajna valódi ihletforrás, mert újabb és újabb ötleteket inspirál. Nemrég írtunk a kerékpárhajtású fitneszhajóról, most pedig itt a nap- és vízáramlási energiával tölthető elektromos mini szárnyashajó, azaz vízitaxi terve, amely SeaBubbles (Tengeri buborék) néven a tervek szerint 2017 júniusától már üzemelni is fog a Szajnán.

városi közlekedés környezetbarát közlekedés elektromos jármű Párizs SeaBubbles

Fejlesztője Alain Thébault, a gyorsasági vitorlázás világbajnoka, illetve Anders Bringdal, aki windsurffel állított fel világcsúcsot 2012-ben.

városi közlekedés környezetbarát közlekedés elektromos jármű Párizs SeaBubbles

A járműben 4 utas és egy vezető fér el, de mivel a taxi idővel önvezetésre is képes lesz, utóbbi férőhely is utasülésként funkcionálhat. Megálmodói szerint a folyón kisebb a forgalom, mint a városi utakon, így az autonóm navigálás sokkal kevésbé kockázatos vízitaxival, mint autóval.

városi közlekedés környezetbarát közlekedés elektromos jármű Párizs SeaBubbles

A szolgáltatáshoz készül egy okostelefonos app is, hogy ha a rakparti dokkban nincs azonnal igénybe vehető hajó, akkor telefonnal hívhassunk.

városi közlekedés környezetbarát közlekedés elektromos jármű Párizs SeaBubbles

A világ nagyvárosai közül sok alakult ki valamilyen víz partján, hiszen az úthálózatok kiépülése előtti időkben a vízi közlekedés volt az utas- és áruszállítás legcélszerűbb módja. Manapság azonban legfeljebb turistahajók, uszályok és kompok szelik a hullámokat, nem használjuk ki az ebben rejlő lehetőséget. Az említett hajók ráadásul általában dízel üzemanyaggal működnek, azaz környezetbarátnak egyáltalán nem tekinthetők. Az elektromotoros SeaBubbles csendes és nem szennyezi a környezetet, ezért a megvalósítását a párizsi főpolgármester, Anne Hidalgo is támogatja.

városi közlekedés környezetbarát közlekedés elektromos jármű Párizs SeaBubbles

A Thébault és Bringdal által megálmodott vízitaxi üvegszálas műanyagból és habanyagból fog készülni. A szárnyaknak köszönhetően a víz felszíne fölött 60 centiméterrel siklik, tehát nem kelt zavaró hullámzást, ami fokozná a partvonal erózióját. Legnagyobb sebessége óránként 30 kilométer lehet, és egy feltöltéssel 80-100 kilométert tehet meg, a feltöltés a dokkokban zajlik. Részletek a Bloomberg videójában:

Jó lenne ilyet Budapesten is látni, az alsó rakparton dugóban araszoló járművek vezetői közül bizonyára sokan átpártolnának. A vízi koccanástól sem kell félni, hiszen az eddigi kísérletek szerint az önvezető üzemmód csökkenti a balesetek kockázatát. Legjobb lenne olyan vízitaxikat kifej-leszteni, amelyek kerékpár szállítására is képesek lennének: ha mondjuk valakinek Dél-Pestről kell Észak-Budára mennie, elbringázhatna a Duna-partig, ott a kerékpárral együtt beszállna egy ilyen elektromos vízitaxiba, majd az Árpád-hídnál kiszállna a hajóból, és a célállomásig az utolsó kilométert megint két keréken tenné meg...


0
Tovább
16
júl/2016

Párizsban elsőbbséget kapnak a fák, a gyalogosok és kerékpárosok a város főterein

Budapesttel ellentétben Párizsban épp a közterek fásításába kezdenek. Anne Hidalgo, Párizs polgármestere a város hét legjelentősebb terének átalakítását ígérte 2016–2020 között.

városfejlesztés tekepülésfejlesztés Párizs tér
az átalakítás ábrázolása a Bastille téren

A tervezési folyamatok már 2015-ben elkezdődtek, amelyet komoly konzultációs folyamatok, workshopok követtek a lakosság bevonásával. 2016. július elején bemutatták a látványterveket és a fő fejlesztési irányokat. Az átalakítások egyik fő eleme a jelenleg nagy forgalmat lebonyolító terek „sétálóterekké” való átalakítása, vagyis minden téren kötelező lesz a terület 50%-án a gyalogos-sétáló felület parkosított kialakítása, fákkal való beültetése. Ez a valóságban azt jelenti, hogy egyes autóforgalmi sávok megszűnnek, mások lassított korlátozású sávokká válnak. Az autók számara mindösszesen 12 méter széles sávok alakíthatók ki. Az újonnan nyert szakaszok a gyalogosok birtokába kerülnek..
A parkosításra elsőként kijelölt hét tér átalakítása azért is lényeges urbanisztikai vonatkozásban, mert ezek a terek a város fő közlekedési útvonalain találhatók, a beavatkozások az autós forgalom csökkenésével vagy más útvonalakra terelésével fog járni.

városfejlesztés tekepülésfejlesztés Párizs tér
La Place du Panthéon - © Apur-Mairie de Paris

A Polgármesteri Hivatal úgy véli, hogy az átalakítással a terek újra a közösség részévé válnak, és a korlátozásoknak és fatelepítéseknek köszönhetően ezek a zsúfolt városi gócpontok újra levegőhöz jutnak.

városfejlesztés tekepülésfejlesztés Párizs tér
Place Gambetta - © Apur-Mairie de Paris

Az átalakítások Párizs legforgalmasabb tereit érintik, a Bastille, Fêtes, Gambetta, Italie, Madeleine, Nation és a Panthéon tereket.

A Bastille téren az autós forgalom számára új nyomvonalakat alakítanak ki. A jelenlegi koncentrikus folyamatos mozgás elzárja a tér központi részét a gyalogosoktól. A forgalomirányítás újragondolásától ennek az elzártságnak a megszüntetését várják.

városfejlesztés tekepülésfejlesztés Párizs tér
Place de la Bastille

A Madeleine tér új arculatot kap, amelynek része, hogy csökkentett forgalmi sávokban vezetik el a forgalmat északkeleti és északnyugati irányba. A térre új utcabútorok és berendezések kerülnek, új zöldterületekkel és fatelepítésekkel zöldül meg a tér és a forgalmi folyosók nyomvonala.

városfejlesztés tekepülésfejlesztés Párizs tér
La place de la Madeleine - © Apur-Mairie de Paris

A Hidalgo vezette várostervezés megpróbálja korrigálni a hausmanni várostervezés és gyorsuló város következményeit. Míg a hausmanni várostervezésben a széles utak és a nagy terek szolgálták a lakosság kényelmes közlekedését, addig a közlekedés és a motorizáció felgyorsulásával a feleslegesnek ítélt részeket az autós forgalom vette birtokába.

A Hidalgo-féle változtatások ezeket az új funkciókat felvett részeket adják vissza a gyalogosoknak, és teszik újra használhatóvá, élhetővé a lakosság számára.


0
Tovább
18
nov/2015

Hamarosan Párizsba érkezik a világ legnagyobb napenergia-meghajtású hajója

A párizsi klímakonferenciára tart a világ legnagyobb napenergia-meghajtású hajója. A Vízügyi Alap (Race For Water) által a maga nevére keresztelt hajó november 23-án két hétre horgonyoz le a Szajnán. 

A konferencia nagykövetének is nevezett vitorlással az óceáni műanyag hulladékra és az óceáni közlekedésből eredő szén-dioxid-kibocsátásra hívják fel a figyelmet. 

napenergia napelem hajó szén-dioxid-kibocsátás emisszió COP21 Klímacsúcs  Párizs Klímatárgyalások

A nagy hajó a klímakonferenciához kapcsolódó hat, az óceáni műanyagszennyezésről szóló környezetvédelmi konferenciák és a rendezvények helyszíne lesz. Itt fogják bemutatni azokat az innovatív megoldásokat, amelyeket hatékonyabban kell hasznosítani az óceánokban, ahol a globális szén-dioxid-kibocsátás 2050-re akár 250%-kal is megnőhet. 

Az óceán hangjának is becézett zéró kibocsátású hajó a konferencia után az óceán megőrzéséért működő expedícióhajóként fog működni. 

napenergia napelem hajó szén-dioxid-kibocsátás emisszió COP21 Klímacsúcs  Párizs Klímatárgyalások

A napenergia meghajtású hajót a PlanetSolar ajánlotta fel a tárgyalások időszakára. A PlanetSolar az egyik fő hirdetője a fosszilis energia nélkül is működő világnak. Tevékenységének alapja bebizonyítani, hogy az emberiség birtokában van olyan forrásoknak, know-how-knak és technológiáknak, amelyek kiküszöbölik a fosszilis energia használatát. Megépített MS Tűranor PlanetSolar hajója az első napenergiával működő hajó, amely körbehajózta a földet, és mintegy 585 napot töltött vízen. A hajó 512 m2 napelemből és 8,5 tonna lítium-ion elemből áll.  

napenergia napelem hajó szén-dioxid-kibocsátás emisszió COP21 Klímacsúcs  Párizs Klímatárgyalások

A PlanetSolar hatékony kampányának köszönhetően újabb és újabb partnerségek köttetnek meg a tengeri emisszió csökkentése érdekében. A Statoil norvég olajvállalat, amely olajtársaságként mostanság épp szélmalmokat állít fel a skót partoknál, megállapodott a Corvus Energy tengeri energiatároló céggel 35 kereskedelmi és hibridalapú hajó gyártásáról.


0
Tovább
18
máj/2015

Párizs azt tervezi, hogy 2020-ra a kerékpárosok fővárosa lesz!

Így néz ki egy város kerékpárút-térképe, ha a világ biciklis fővárosa akar lenni. A párizsi finompor-szennyezés és az üvegházhatású gázok ellensúlyozására Párizs polgármestere bemutatta a város ötéves kerékpáros tervét. A város vezetői a több mint 150 millió eurós projekt megvalósítását látják a legkézenfekvőbb lehetőségnek a városi levegőszennyezés féken tartására.
 

  A terv legfontosabb célkitűzése a jelenlegi kerékpáros úthálózat megnövelése, 700 km-ről 1400 km hosszúságúra. Abban az esetben, ha az autósok nagy része vállalja, hogy az autójából átül kerékpárra, nagymértékben hozzájárul a levegőszennyezés mértékének csökkenéséhez. Persze semmi nem garantálja, hogy kerékpárutak kiépítésére feltétlenül pozitívan reagálnak az autósok, és a kocsijukból kerékpárra pattannak, de a városháza dolgozói optimisták ezen a téren. Az év első két hónapjában a társadalmi egyeztetésekre mintegy 7000 embert tudtak megmozgatni az ügy érdekében.

 A kerékpár-úthálózat két gyorsforgalmi tengellyel (kelet–nyugati, déli–északi) és egy Szajna-partival rendelkezne. Külön hangsúlyt kapna a város nehezen bringázható területeinek kerékpározás szempontjából való „akadálymentesítése”, illetve a periférián található városi kapuk fejlesztése, amelyek összekapcsolják a belvárost a külvárosokkal.

Így néz ki egy város kerékpárút-térképe, ha a világ biciklis fővárosa akar lenni (Fotó: Le Figaro )

Párizsban jelenleg körülbelül 225 ezer kerékpáros „túra” történik naponta. A kerékpárosok közel egyharmada használja a Vélibet, a párizsi közkerékpárt. A kerékpárbérlők száma az elmúlt évben 13%-os növekedést mutatott az előző évhez képest. A használói elégedettség mértéke megközelítette a 90%-ot. Mindennek ellenére az összlakosságra kivetítve csak a lakosság mintegy 5%-a közlekedik kerékpárral a munkahelye és az otthona között. 2015-re ezt az értéket 15%-ra szeretnék növelni a városatyák.

Paris Vélib (Fotó: yellowflat.wordpress.com )

A célkitűzések megvalósítása érdekében a tervezett 150 milliós projektből 63 millió eurót szeretnének a kerékpárút-hálózat meghosszabbítására, 40 milliót a tömegközlekedés és a nagy kerékpáros tengelyek szerkezetátalakítására költeni. 30 millió eurót szánnának egyes utcák forgalmi korlátozásának kialakítására, 10 millió eurót elektromos kerékpárok és mopedek vásárlására, valamint 7 milliót kb. 10 000 kerékpártároló kialakítására.

A párizsi honatyák tudják, hogy nem lesz könnyű megvalósítani a kitűzött célokat, különösen a társadalom ösztönzése lesz nehéz feladat, de úgy gondolják, ha Amszterdam, Berlin vagy Koppenhága képes volt arra, hogy a kerékpáros városok mintapéldájává váljanak, akkor Párizs miért ne lehetne 2020-ra a világ kerékpáros fővárosa?!

Via: Le Figaro


1
Tovább
29
aug/2011

Zsebkertek a parkolásgátló oszlopokon Párizsban

Paule Kingleur párizsi látványtervező nem rajong a járdaszéli, parkolásgátló fémoszlopokért. Tavaly decemberi performanszában művészeket kért fel, hogy adjanak karaktert a merev utcakellékeknek.

Idén nyáron a francia főváros második kerületében minikerteket álmodott a járókelőknek is sok bosszúságot okozó oszlopokra, aminek köszönhetően "a lelketlen és vészjósló sereg derűs és illatozó pereputtyá változik" - nyilatkozta. A Potogreen akcióban leselejtezett vízhatlan sátoranyagból zsebeket szabott, azokba földdel megtöltött tejesdobozokat helyezett, amikbe különféle zöldség- és virágmagokat ültetett Párizs belvárosában, a 2. kerületben.

A palánták gondozására még júniusban, a tanév végén vállalkozott a környék iskoláiból hatszáz kisdiák, valamint a helyi lakók és boltosok is örökbe fogadhattak néhányat közülük. Augusztus eleje óta zöldellnek négyesével a zsebkertek a fémoszlopokon, a turisták nem győzik fotózni az egyszerű, de nagyszerű látványosságot. A sikeren felbuzdulva valószínűleg jövőre is megrendezik a Potogreen akciót. (Még több fotó a tervező oldalán.)


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (121),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),megújuló energia (34),karácsony (34),klímaváltozás (33),nyár (31),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),mezőgazdaság (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),egészség (21),hőszigetelés (20),fűtés (20),barkácsolás (19),gyerek (19),ősz (19),építészet (18),természet (18),ecet (18),takarítás (18),zöldség (18),komposzt (18),autó (17),divat (17),városi közlekedés (17),gyümölcs (16),takarékosság (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),virág (16),LED (15),klímaválság (14),lakberendezés (14),fa (14),szemét (14),ajándék (13),tavasz (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),élelmiszerpazarlás (12),víztakarékosság (12),víz (11),papír (11),illóolaj (11),lakásfelújítás (11),elektromos autó (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),CO2 (11),raklap (11),Ozone zöld díj (11),talaj (10),allergia (10),háztartás (10),vegán (10),szélturbina (10),ruha (10),sport (9),madár (9),stressz (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),lakás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),komposztálás (7),Hollandia (7),gyom (7),alga (7),zajszennyezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),faültetés (6),beporzás (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),New York (6),városi élet (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),biodiverzitás (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),környezetbarát (6),méz (6),kukoricakeményítő (6),zöld energia (5),busz (5),Ökoszolgálat (5),testről és lélekről (5),város (5),(5),öntözés (5),mulcs (5),Greenfo (5),levendula (5),urbanizáció (5),aszály (5),rovar (5),Föld órája (5),lomtalanítás (5),elektromos kerékpár (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),mosás (5),banán (5),térkép (5),pályázat (5),cipő (5),karácsonyfa (5),tárolás (5),turizmus (5),szélerőmű (5),városi hősziget (5)

Archívum