Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
30
nov/2020

Kevesebbet akarsz várakozni a megállóban? Akkor válassz más stratégiát!

Minél többet kell rostokolni a megállóban, annál valószínűbb, hogy akinek van kocsija, legközelebb inkább azzal indul el. A várakozás lerövidítésére születtek a járművek valósidejű mozgását követő és a menetrendet jelző okostelefonos (webes) alkalmazások, ám az Ohio Egyetem felmérése szerint sokkal valószínűbb, hogy ezekkel lekéssük a kiszemelt buszt vagy villamost, és így még többet fogunk állni a megállóban. Mégpedig azért, mert a tömegközlekedés résztvevői --- emberek.

közlekedés tömegközlekedés levegőszennyezés légszennyezés

Tenor

A kutatók egy éven át vizsgálták az egyetem székhelye, Columbus város tömegközlekedését. Mérték az egyes járművek haladását, összehasonlították az adatokat a hivatalos menetrenddel, illetve a valósidejű előrejelzéssel. Kutatási beszámolójuk a Transportation Research Part A folyóiratban jelent meg. Luyu Liu és Harvey Miller szerint négyféle stratégia mentén gondolkodunk elindulás előtt, és ezek a stratégiák nem egyformán sikeresek.

1. stratégia: Az időfukar -- átlagos várakozási idő 12 perc 30 másodperc
A legtöbb tömegközlekedési applikáció annyira takarékoskodni szeretne az utas idejével, hogy megpróbálja összeegyeztetni az utas és a jármű megállóba történő beérkezését. Csakhogy nem számol a járművezetővel, aki esetleg egy korábbi megcsúszást próbál behozni, vagy kicsi volt a forgalom, ezért leheletnyivel korábban érkezik a járművel a megállóba. Továbbá az amerikai kutatók meglátása, hogy a legtöbb app nem ellenőrzi a jármű helyzetét olyan sűrűn, hogy tökéletesen valósidejű információt kapjunk. Így aztán az utas a szokásosnál kényelmesebb tempóban érkezik a megállóba, ahol viszont azt látja, hogy a járműve éppen becsukta az ajtót és elindult.

2. stratégia: Ahogy esik, úgy puffan -- átlagos várakozási idő: 8 perc 30 másodperc
Ha nem agyalunk az applikáción vagy a menetrenden, hanem csak úgy tetszőleges időben elindulunk a megállóba, máris 50 százalékkal jobb időt mérhetünk... Hoppá!

3. stratégia: A kis óvatos -- átlagos várakozási idő: 4 perc 42 másodperc
Hasonlít az időfukarhoz, már amennyiben hallgat a valósidejű alkalmazás információira, ám biztos, ami biztos alapon egy-két perccel előbb indul el a megállóba. Ennek megfelelően az esetek 90 százalékában el is éri a járművét.

4. stratégia: A menetrend híve -- átlagos várakozási idő: 4 perc 12 másodperc
Vonalasabbnak tűnik a manapság divatosnál, de az amerikai kutatók szerint neki van igaza, mivel a menetrendet figyelő utasnak kell a legkevesebbet várakoznia a megállóban, harmadannyit, mint az időfukarnak, és legfeljebb 6 százalékban kési le a kiszemelt járatot. 

közlekedés tömegközlekedés levegőszennyezés légszennyezés

Pexels

Liu és Miller azt tanácsolja, hogy akinek sokat kell gyalogolnia a megállóba, az inkább a hivatalos menetrend alapján induljon el. Ugyanis hiába jelez késést az applikáció, a hosszú gyaloglás elég időt jelent ahhoz, hogy a járművezető esetleg behozza a késést. Valamint minél ritkábban érkező járművet szeretnénk elérni, annál fontosabb, hogy a menetrend szerint érjünk a megállóba.

A kutatók azt ajánlják a tömegközlekedőknek, hogy reggel munkába menet a menetrendes stratégiát alkalmazzák, míg délután hazafelé pedig a valósidejű alkalmazást pici ráhagyással megtoldó óvatos stratégia lesz a nyerő számukra. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 


0
Tovább
29
nov/2020

A vasúti átjárók fejlesztésével javul a vasúti és közúti közlekedés biztonsága

PR-cikk

ÜTEMTERVNEK MEGFELELŐEN HALADNAK A MUNKÁK A KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG JAVÍTÁSI PROGRAM A MÁV HÁLÓZATÁN PROGRAM II/A ÜTEMÉBEN

A NIF Zrt. beruházásában megvalósuló közlekedésbiztonságot növelő program keretén belül eddig négy útátjáró újult meg Ceglédbercel, Mende (Gyömrő), Sásd és Sárbogárd településeken; a fejlesztés Farmos és Tápiószentmárton településeken folytatódik. 

A vasúti átjárók fejlesztésével javul a vasúti közlekedés és az érintett közúti tranzitútvonalak biztonsága. Csökken az utazási idő, a járművek üzemeltetési költsége, a NIF Zrt. beruházásában megvalósuló fejlesztés elősegíti a „havaria” helyzetek elkerülését, továbbá hozzájárul a személyi közlekedésben és a vasúti teherszállításban a balesetek számának és anyagi károk csökkentéséhez.

Támogatott tartalom közlekedés

KÉP: NIF Zrt.

Kivitelezési közbeszerzési eljárás lefolytatását követően már folyamatban van a szerződés aláírása és a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátása, melyek eredményeként Farmos településen a közúti útvonal korrekciója, az útátjáró megszüntetése és új létesítése, illetve a 120. számú vasútvonal 311. számú út csomópontjánál felhagyott közút rendbetétele történik majd meg. 

Tápiószentmárton településen a kivitelezés 2020. október hónapban megkezdődött. A projekt során megvalósul a 311. sz. főút mintegy 700 m egybefüggő új nyomvonalának kiépítése, a 120. számú vasútvonal és az út kereszteződésében lévő vasúti átjáró és -pálya helyben történő átépítése és a vasúti megállóhelyhez új belterületi bekötő út építése buszfordulóval, P+R parkolóval, járdával és kerékpártárolóval. 

Támogatott tartalom közlekedés

KÉP: NIF Zrt.

Ceglédbercel, Mende, Sásd és Sárbogárd településeken a kivitelezések befejeződtek.

Ceglédbercelen a 100a számú Budapest–Záhony vasútvonal és a 40. számú főút keresztezésénél található vasúti átjáró magassági vonalvezetésének korrekciója megtörtént, az útburkolat felújításra került, a vízelvezetés átépítése, illetve kapubehajtó, útcsatlakozás építése és megerősítése befejeződött.

Mendén a meglévő vasúti átjáró magassági korrekciója a 120a vasútvonal és a 4603. jelzésű út keresztezésénél befejeződött, a vízelvezetés rendezésre került. Mivel az átépítés földműszélesítéssel járt, az út menti ingatlanok megközelítésére szolgáló felhajtók is átépítésre kerültek.

Sásd állomásnál a vasúti átjáróban – a 611. számú főút és a 40. számú Budapest-Pusztaszabolcs-Pécs vasútvonal 1719+81 hm szelvényében – új STRAIL-elemek kerültek beépítésre, ezen kívül a 611. számú főút körülbelül 200 m hosszban szélesítésre került a pályaszerkezet felújításával együtt.
Sárbogárd állomásnál – a 63. sz. főút és a 40. sz. Budapest-Pusztaszabolcs-Pécs vasútvonal 784+35 hm szelvényében található – vasúti átjáró vonalvezetésének korrekciója, az átjáró környezetében a pályaszerkezet felújítása megtörtént, a kerékpárút átvezetésével és az útcsatlakozás módosításával.

Támogatott tartalom közlekedés

KÉP: NIF Zrt.

A közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése révén az egyéni közlekedési módokat használó utazók számára vonzóbb közösségi közlekedési rendszer alakul ki. A vasúti közlekedés biztonságának, szolgáltatási színvonalának növekedése a „környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésében”, az „egészség- és vagyonbiztonság javulásában” érvényesül. 

A fejlesztésnek köszönhetően az érintett településeken csökken a baleseti kockázat a vasúti és tranzitútvonalakon, illetve csökken az utazási idő.

A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában uniós és hazai forrás bevonásával valósul meg. 

Támogatott tartalom közlekedés


0
Tovább
26
nov/2020

Miért kerül annyiba a magyar tarkabab, mint a csirkemell?

Manapság sokkal kevesebb hüvelyest eszünk, mint a nagyszüleink vagy a korábbi generációk. Pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó egyszerre zöldség és hús, hiszen gazdagok növényi fehérjében, 100 g bab 24 g fehérjét tartalmaz. A száraz hüvelyesek hűtés (=energiafogyasztás) nélkül egyszerűen tárolhatók, a csicseriborsó nem is zsizsikesedik. A hüvelyesek környezetvédelmi szempontból abban is kiemelt jelentőségűek, hogy ezek gyakoribb fogyasztásával elérhetnénk az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának csökkenését: például, ha az amerikaiak marhahús (burger és steak) helyett babot ennének, akkor 46-74 százalékban máris megközelítenék azt az ÜHG-kibocsátási szintet, amit 2020-ra vállaltak. Ez a hús-bab-csere az amerikai termőterületek 42 százalékát felszabadítaná, ennyivel kevesebb takarmány megtermelésére volna szükségük a szarvasmarhatartáshoz.

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: Pexels

Tehát sokrétű ez a téma! Kérdéseimmel megkerestem dr. Domján Erikát, aki a FruitVeB (Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács) ügyvezetője volt 2016-2019 között. A beszélgetés végén pedig elmondom, milyen a jó beáztatás.

365: Miért nem eszünk több hüvelyest? 
Domján Erika: Egyrészt mert a közhiedelem szerint ezek puffasztanak és hizlalnak. Másrészt a gasztronómiai köztudatban nincsenek benne, illetve egyesek legfeljebb a különlegességeket keresik, mint például a vörös lencse vagy a csicseriborsó. De ez nem általános. 

365: Igen, mert kétszer annyiba kerül a vörös lencse, mint az étkezési lencse. Holott minden héten legalább két alkalommal kellene hüvelyest fogyasztani, annyira egészségesek. Vagy legalábbis régen biztos gyakrabban ettek ilyeneket.
D.E.: Igen, mert könnyen előállítható és könnyen tárolható termények voltak. Minden házikertben megteremtek, tehát tényleg a ház körül, nem kellett hozzá háztáji, ami annak idején a termelőszövetkezeti tagok juttatása volt. Ők kaptak átlagosan 400 négyszögölt, ez volt a háztáji föld, azon bármit termelhettek és azzal szabadon gazdálkodhattak. A házikert ehhez képest jóval kisebb terület, 50-100 négyzetméter. 

365: Az elmúlt évtizedekben jellemzően ezek művelését is elhanyagolták sok helyütt…
D.E.: Most a városból kiköltözők közül néhányan próbálják új életre kelteni ezt a hagyományt az önellátás jegyében. Az élelmiszerláncok megjelenése következtében hagytak fel a falvakban az emberek a kiskertek művelésével. Részben azért, mert már a városban dolgoznak, ahol bevásárolnak, és hazaviszik a terméket. A nyugdíjasok az ingyenes utazást igénybe véve, pusztán időtöltésből is beutaznak a legközelebbi városba, és megvásárolják azt a csirkehúst vagy borsót, amit régen odahaza termeltek meg. Nem foglalkoznak azzal, hogy a bolti árunak milyen beltartalmi értéke van.

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: Unsplash

365: A hüvelyesek nagyüzemi módon is mind termeszthetők?
D.E.: Igen, de elsősorban ipari alapanyagként, konzervnek vagy fagyasztottnak.

365: Nekem nincs bajom a fagyasztottal, ráadásul olcsóbb is, mint amit a piacon veszek meg.
D.E.: Azért tud olcsóbb lenni, mert nagy mennyiségben termelve az egységköltsége alacsonyabb. Néhány zöldségnövényhez hasonlóan  itt is látható, hogy az utóbbi 30-40 évben majdnem tizedére csökkent a termőterület. Ez kizárólag jövedelmezőségi kérdés. A gazdák racionálisan megnézik, hogy milyen tőkebefektetéssel mennyi jövedelmet lehet elérni. Ha jelen pillanatban egy hektár kukorica termesztésével ugyanazt a jövedelmet tudják elérni, mint egy hektár zöldborsóval, akkor kukoricát fognak vetni, mert annak kisebb a kockázata. A legtöbb hüvelyest a klímaváltozás miatt is egyre nehezebb megtermelni, mert például öntözés nélkül szinte lehetetlen jó eredményt elérni. 

365: Milyen feltételeket igényel?
D.E.: A zöldborsót nagyon korán, tavasszal kell elvetni, és a keléshez megfelelő talajnedvesség kell. Mostanában viszont milyen tavaszaink vannak?! Kétféle tavasz volt az elmúlt években: vagy csontszáraz, főleg a március-április, és a borsó ilyenkor öntözés nélkül nem tud kikelni. A másik véglet, ha extrém sok az eső, akkor viszont nem lehet a talajra rámenni gépekkel. A klímaváltozás miatt nagyon száraz tavaszok várhatók, aztán április közepén-végén jön egy hidegfront, ami esetleg túl sok csapadékkal jár. A borsónál további negatívum, hogy nem szereti a nagy meleget, a hirtelen áprilisi kánikulát, akkor a borsószem gyors növekedése megáll, mert nem tud megfelelő ütemben folyadékot felvenni.

365:Tehát nagyon kockázatos?
D.E.: Ma már öntözés nélkül nem lehet megtermelni. Illetve a konzervipari feldolgozás miatt speciális és drága betakarító gépek is szükségesek hozzá. A borsó magas fehérjetartalma miatt ugyanis leszedés után néhány óra alatt a konzervgyári vagy hűtőipari gyártósorra kell kerülnie, ez sem olcsó dolog, és nagy a gépi munkaigénye. Ezzel szemben a kukoricát májusban, eleve a tavaszi fagyok után vetik, aztán ilyenkor ősszel, októberben-novemberben egy kukoricaadapterrel végigmegy a kombájn, és megfelelő szárazanyag-tartalom mellett begyűjti a termést.

365: Átalakul a mezőgazdasági termelés?
D.E.: Az ipari növények, tehát a búza, kukorica irányába megy el a szántóföldi növénytermesztés. Ezeket a növényeket a jövedelmezőség szempontjait is mérlegelve nagy területen gépesítve, néhány emberrel meg lehet műveltetni. Szemben a kertészeti növényekkel, amelyekhez speciális gépek, jelentős emberi munka és szaktudás is kell. 

365: Igen, látom a KSH-statisztikát, hogy 2019-ben gabonaféléket 2,5 millió hektáron termeltek Magyarországon, száraz hüvelyeseket pedig 17,5 ezer hektáron, úgy, hogy ebbe beleszámít a takarmányozási célú sárgaborsó is.
D.E.: Nem jó a helyzet. Csicseriborsót a Dél-Alföldön 150-200 hektáron termelnek. A szintén a hüvelyesek közé tartozó földimogyorót pár hektáron. A zöldbab vetésterülete 15 év alatt megfeleződött, most már ezer hektár alatt van. Pedig ennek is ott a helye mind a hagyományos, mind az egészségtudatos konyhában, és rendkívül változatosan elkészíthető. 

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: CIAT/Flickr

365: Mi a helyzet az olyan fajtákkal, mint a spárgabab vagy lóbab, amelyek ősi kultúrnövények?
D.E.: Magyarországon ezek kiszorultak a köztermesztésből, nagyüzemi termesztésben soha nem is voltak. Marginális próbálkozások vannak csak.

365: De közben egyre divatosabb a mexikói konyha, a francia vagy az indiai, amelyek sok hüvelyest használnak.
D.E.: A kapható hüvelyesek több mint fele Indiából származik.

365: Vagy Kanadából, vagy Etiópiából, ráadásul olcsóbbak, mint a magyar hüvelyesek, pedig sok ezer kilométeres szállítási költség is van rajtuk.
D.E.: El kell fogadnunk, hogy az élelmiszerkereskedelem globális, és a kereskedők onnan fogják beszerezni a termékeket, ahonnan a legjobb költség-haszon aránnyal tudnak importálni, és nem biztos, hogy ez a hely az Európai Unióban van. A hazai fogyasztó pedig nem annyira tudatos, hogy kifejezetten keresné a magyar termékeket.  A különlegességek iránt nő az igény, de ezek soha nem is voltak köztermesztésben Magyarországon. A hagyományos értelemben vett őstermelés is kezd megszűnni, mert a termelők zöme már a hatvanas korosztályhoz tartozik és nincs olyan utánpótlás, amely átvenné ezeket a feladatokat.  

365: Ki lehetne nemesíteni olyan fajtákat, amelyek géppel is könnyen betakaríthatók?
D.E.: Éveken át folyó, támogatott kísérletek sorozatának kellene történnie ezen a téren. 

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: Nikiforaki Viktoria/Flickr

365: A gyereknek hiába mondja a szülő, hogy táplálkozzon egészségesen, ha nem tudja letenni az asztalra minden héten a bablevest vagy a lencselevest, mert az drágább a csirkehúsnál.
D.E.: Na jó, de azért meg kell nézni, hogy az milyen csirke, hogyan nevelték. A természetes körülmények között tartott, úgynevezett kapirgálós csirke ára lényegesen magasabb, csak arra alig van fizetőképes kereslet.

365: Milyen jövőképet lát?
D.E.: Nagyon szomorút. Beszéljünk akár ipari, akár házikerti termelésről, nincs tömeges utánpótlás. A Fiatal Gazda Pályázat jó kezdeményezés, de nem minden esetben váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Társadalmi szinten is át kellene gondolni, kitől is várjuk el, hogy dolgozzon a földeken? Egyrészt ez kemény munka, amelyet a fiatalok jó része már nem akar vállalni. Másrészt kertésznek lenni egy sok lemondással is járó életforma, amelynek szépségeit ők nem mindig látják. Ha megnézzük a falvak korösszetételét, számot kell vetnünk azzal is, hogy a vidéki települések harmada ötven éven belül nyugdíjasokból és üres házakból fog állni. 

365: Mikor kezdődött ez a folyamat?
D.E.: Nemcsak a rendszerváltás adott kegyelemdöfést a vidéknek, hanem már az 1970-es évektől elindult a társadalom állam által is preferált átalakulása és az élelmiszertermelés változása. Amikor a hetvenes években átalakították a közigazgatást és a közoktatást, akkor az a halálos ítélet volt sok település számára, mert nem maradt ott semmilyen közszolgáltatás. Ma már látható ennek eredménye, ugyanis ezeken a területeken felgyorsult az elvándorlás. Ha nincs óvoda, iskola, akkor a gyerekeknek ingázniuk kell, vagy bizonyos kilométerszám fölött kollégisták lesznek. De minél korábban kerül el egy gyerek a szülőhelyéről, annál kisebb a valószínűsége, hogy visszatér oda felnőttként. Informatikus tanítványaimat is megkérdeztem, hogy ki tervezi a hazaköltözést, és az volt a válasz, hogy nem bolondultak meg. Pedig a precíziós mezőgazdaság informatikusokat igényel, már most számítógép vezérlésű gépek dolgoznak a földeken és ez a jövőben méginkább így lesz. Ám a városok kulturális vonzerejét a vidék nem tudja kompenzálni, pláne, ha a ritka hazalátogatások miatt a városban tanuló fiatalok kapcsolatai fellazultak az otthoniakkal. Így aztán nem is lesz emberi bázisa a mezőgazdasági termelésnek.

365: Tehát a bab mai ára évtizedes problémákra vezethető vissza. Mit lehetne tenni ellene?
D.E.: Nemcsak termelési oldalról, hanem fogyasztói oldalról is lehetne változást elérni. 2016-ban volt a Hüvelyesek Nemzetközi Éve, az akkor létrehozott weboldalon sok információ ma is elérhető. Folytatni kellene az akkor megfogalmazott akciókat, a hüvelyesek fogyasztásának népszerűsítését. Ezeknek a növényeknek egyébként a növénytermesztésben is kiemelt szerepük van, mert nitrogént kötnek meg, előveteményként javítják a talaj minőségét az utánuk következő vetés számára. A májusban már betakarítható borsó kiváló előveteménye az utána vetett csemegekukoricának.

bab hüvelyes mezőgazdaság élelmiszer

KÉP: Pexels

365: Vagyis nemcsak az embernek jó, hanem a többi növénynek is.
D.E.: Így van, és ha volna piaci kereslet rájuk, előbb-utóbb a termelők számára is megérné nagyobb mennyiségben termelni ezeket. 

365: A hüvelyesek másként is felhasználhatók, például csicseriborsólisztból alacsony szénhidráttartalmú, fehérjében gazdag, ráadásul gluténmentes száraztészta is készülhet, igaz, jelenleg ebből 1 kiló 3-4 ezer forint.
D.E.: Sok innovációt, marketinget, fejlesztést igényel a téma. Az egészséggel kapcsolatos szempontok mellett a húspótló hüvelyesek fogyasztását a vegán fiatalok körében is lehetne népszerűsíteni, akik számára etikai kérdés a húsevés kerülése. A fogyasztóknak nagy tömegben előállított, olcsó és egészséges termékekre van szükségük. 

TIPP: Amerikában az észak-dakotai és minnesotai babtermelők szövetsége (The Bean Institute) szerint a babot úgy érdemes beáztatni, hogy ötszörös mennyiségű vízben feltesszük főni, majd forrástól számított 2-3 perc múlva levesszük a tűzhelyről, ebben a vízben hagyjuk kihűlni, és áztatjuk legalább 4 órán át. Utána az áztatóvizet leöblítjük, kiöntjük, és a félig már megpuhult babot új vízben kezdjük főzni a recept szerinti többi hozzávalóval. A hő és az áztatás inaktiválja a babban lévő lektin nevű fehérjét, ami egyeseknek hasi diszkomfort érzetet okozhat. Savas hozzávalót (citrom, ecet, paradicsom, chiliszósz, bor) csak a főzés vége felé adjunk az ételhez, mert ez nehezíti a bab megpuhulását.  

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
26
nov/2020

Világít a sötétben az újrahasznosított műanyaggal bélelt kabát

Ha unatkoznánk, akár egy zseblámpával is feliratozhatjuk magunkat a Vollebak új dzsekijében:

újrahasznosítás kerékpár

A Solar Charged Puffer vízálló, nem engedi át a szelet és melegen tart mínusz 40 fokig -- de ha ez még nem elég, akkor azzal tényleg lenyűgöz, hogy képes világítani. Pontosabban a külső és belső textilréteg között egy ultravékony foszforeszkáló membrán van, amely akár 12 órán át engedi ki a gyorsan elnyelt fényt. A membrán működése a növényeket utánozza. A Vollebak 2017-ben állt elő a napfényt tárolni képes széldzsekivel, azt a terméket a TIME és a WIRED magazinok az év fejlesztésének, illetve az év sporttermékének minősítették. Három év további munkával elkészült a dzseki viharkabát változata.

újrahasznosítás kerékpár

A foszforeszkáló membrán bírja a mosást is, nem veszíti el fényelnyelő és -kibocsátó képességét. A kabát annyiban is zöld, hogy bélése újrahasznosított műanyagból készült, amelynek a cég szerint jobb a hőtartó képessége, mint a libatollnak. Egyszóval ez a dzseki kerékpárosoknak ideális volna, csak egyelőre átlagemberek számára megfizethetetlen, több mint ezer euró.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 


0
Tovább
23
nov/2020

A dánok szerint a kanyarban sincs a Tesla, ha a hatékonyság a tét

A dán autóklub (FDM) magazinjában megjelent egy cikk, amely az egyes elektromos autókra megadott hatótávot veti össze a valós körülmények között mért fogyasztással (km/kWh). Mint írják, autóvásárláskor az emberek pusztán a megtehető távolságot nézik. Ám ez önmagában kevés.

elektromos autó Dánia környezetvédelem Tesla Kia Hyundai

KÉP: FDM

Az autók fogyasztásának mérésére szolgáló új nemzetközi szabvány, a WLTP (Worldwide Harmonized Light Duty Vehicles Test Procedure, világszerte összehangolt könnyű jármű vizsgálati eljárás) a valós élethez sokkal közelebb álló helyzeteket vesz figyelembe, szemben a korábbi normával. 

Mivel a dán átlagautós napi 40 kilométert tesz meg, nem igazán jelent számára problémát a távolság. A dánok által "hatótáv-szorongásnak" (rækkeviddeangst) nevezett idegesség azoknál tapasztalható, akik nagy lendülettel nekiindulnak az országútnak. Vajon meddig lesz elég a kakaó?

Az FDM szakértői a különféle modelleleket 110 km/h sebességen tesztelték. Az elektromos autó télen 20-30 százalékkal többet fogyaszt az utastér és az akkumulátor melegítése miatt, írják a cikkben. A tesztelések során nyáron használták a klímát, télen az ülésfűtést is, továbbá a médialejátszót is az átlagosnak megfelelő módon vették igénybe. 

Induláskor mindegyik jármű 100 százalékra volt feltöltve. Közvetlenül elindulás előtt az utasteret az évszaknak megfelelőre fűtötték-hűtötték, mivel a tesztek egész évben zajlottak, 5-25 Celsius-fok között. Elindulás után addig mentek, amíg csak bírta az akksi, vagyis amikor kiírta, hogy már csak 0-20 km van tartalékban. Ezt a távot hozzáadták az addig megtett kilométerek számához. A teljes tesztet a számsorokkal  ide kattintva lehet megtekinteni.

A dán tesztet két szempontnak megfelelően kimazsolázta a CleanTechnica magazin. Első körben az autópályán 110 kilométeres óránkénti sebességgel elért távolság szerinti sorrend látható, zárójelben az elméletinek számító WLTP-értékkel:

elektromos autó Dánia környezetvédelem Tesla Kia Hyundai

Második körben pedig szintén 110 kilométeres óránkénti sebességnél a kilowattóránként megtehető kilométerszám volt a rendező szempont:

elektromos autó Dánia környezetvédelem Tesla Kia Hyundai

Vagyis míg a megtehető távolság terén tényleg az amerikai Tesla arat, addig teljesítmény tekintetében már a koreai modellek vannak fölényben a dánok szerint.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
22
nov/2020

Hohohó, íme még 24 tipp fenyő nélküli karácsonyfához

A korábbi években sikerült gyűjtenem először 60 tippet, aztán még 40 ötletet azoknak, akik fenyőfa vásárlása nélkül szeretnék megoldani a karácsonyi dekorációt, ráadásul lehetőleg újrahasznosított alapanyagokból. Most újabb fantasztikus ideákban osztozhatunk, hátha ott lesz közöttük az igazi!

Élő pozsgásokból (Living Bunch)

karácsony újrahasznosítás otthon

Felfűzött fagolyókból (Handmade Charlotte)

karácsony újrahasznosítás otthon

Kartonpapírból (Madame Citron, francia nyelvű szabásmintával)

karácsony újrahasznosítás otthon

Örökzöld ágakból, bogyókból (FreePeople)

karácsony újrahasznosítás otthon

Az ikeás dekorfüggöny egyedi díszítésével (OhHappyDay)

karácsony újrahasznosítás otthon

Néhány műfenyő-girlandból (AlmostMakesPerfect)

karácsony újrahasznosítás otthon

Furnérozott (vagy OSB-) lapra festve (DansleLakehouse)

karácsony újrahasznosítás otthon

Szeretteink fotóiból (StyleByEmilyHenderson)

karácsony újrahasznosítás otthon

Makraméra függesztett polcokból (LiaGriffith)

karácsony újrahasznosítás otthon

Rézcsövekből drótozva, kivilágítva (LiaGiffith)

karácsony újrahasznosítás otthon

Felfűzött papírszalagokból (LiaGriffith)

karácsony újrahasznosítás otthon

Jó sok pomponból (AwwSam)

karácsony újrahasznosítás otthon

Vagy jó sok kesztyűből (CountryLiving)

karácsony újrahasznosítás otthon

Néhány szalagból (TheCelebrationShoppe)

karácsony újrahasznosítás otthon

Lámpaernyő drótvázakból (PillarBoxBlue, részletes angol nyelvű leírással)

karácsony újrahasznosítás otthon

Milliónyi flitterből (AtCharlotte'sHouse)

karácsony újrahasznosítás otthon

Lufikból (SugarAndCloth)

karácsony újrahasznosítás otthon

Örökzöld ágakból és bogyókból II. (OleanderAndPalm)

karácsony újrahasznosítás otthon

Táblafestékkel lekent falapból (JaymeSRP)

karácsony újrahasznosítás otthon

Fotónyomott dekortextilt S.K. megdíszítve (AlmostMakesPerfect)

karácsony újrahasznosítás otthon

Kidobni szándékozott műanyag kanalakból (OneProjectCloser)

karácsony újrahasznosítás otthon

Fényfüzérekből (OhMeOhMy)

karácsony újrahasznosítás otthon

Csipkefüggönyből (BedBathAndBeyond)

karácsony újrahasznosítás otthon

Sütőformákból (OldRavenCreates)

karácsony újrahasznosítás otthon

Békés, boldog karácsonyt kívánok!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
17
nov/2020

Nem szelektálod a szemetet? Akkor ugrik a kukád!

A koronavírus-járvány előtti időkben az új-zélandi Christchurch lakosai 99 százalékban megfelelően szortírozták a hulladékukat. Ám a home office alatt ez a morál annyira megromlott, hogy a szelektív kukásautók által a gyűjtőtelepre behordott hulladéknak csak a 48 százaléka volt megfelelően szétválogatva. Ennek egyik oka lehet az is, hogy a karanténba zárt emberek jelentős része nekiállt lomtalanítani a háztartását, nem törődve a szelektálással. Az országos átlag szerint Új-Zélandon a háztartási hulladék 40 százaléka, amit újra lehetne hasznosítani, a vegyes hulladékos (kommunális) kukában végzi.

hulladék szelektív hulladék újrahasznosítás Új-Zéland

Szelektív kukák a Christchurch északi részén, Northwoodban.
KÉP: Bernard Spragg/Flickr

Christchurch városvezetése ezért új módszert vezetett be: az óvodákban alkalmazott jutalmazással a helyesen szelektáló lakos kap a kukájára egy nagy arany csillagot. Az pedig, aki sokadjára is képtelen megérteni, hogy például a zsíros pizzásdobozt nem szabad a papírhulladékba tenni, búcsút inthet a kukájának, amit elkoboz a hatóság. Természetesen nem azonnal: aki háromszor is rosszul szelektál, kap egy figyelmeztetést, és ha továbbra is semmibe veszi a szabályokat, akkor jön az elkobzás, írja a Guardian.

Az elmúlt hónapokban közel 1500 figyelmeztető üzenetet küldött ki a hatóság, és a nyilvános megszégyenítés kockázata legtöbbször elegendő volt ahhoz, hogy a renitensek visszatérjenek a helyes útra. A rosszul szelektált hulladék ugyanis tönkreteheti, összekoszolhatja a tiszta szelektív hulladékot, emiatt pedig az egész kukásautónyi szemetet a hulladéklerakóban kell elhelyezni, kárba vész mások fáradozása, nő a természet terhelése. 

A kukaellenőrök idén több mint 155 ezer kukába kukkoltak bele (bocsánat), a lakosok 26 százaléka részesült arany csillag elismerésben "kiváló hulladékválogatása" okán. A másik oldalon 61 százalék kapott oktatási célzatú figyelmeztetést, 246 kukát koboztak el átmenetileg. Tulajdonosaiknak be kell menniük az önkormányzatra, ahol aláíratnak velük egy nyilatkozatot, amelyben vállalják, hogy ezentúl rendesen fognak szelektálni. De meg is van a hatása: az elkobzott kukás lakosok közül eddig 56-an annyira felfejlődtek, hogy aranycsillagosak lettek. Christchurch-ben a helyes szelektálás aránya már közelít a 80 százalékhoz.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
16
nov/2020

A robotokat alkalmazó cégek több embert is foglalkoztatnak

Egy 20 év adatsorát elemző kanadai kutatásból az derül ki, hogy nem kell félnünk a "robokalipszistől": azoknál a cégeknél ugyanis, ahol robotokat alkalmaznak, átlagosan 15 százalékkal nőtt a humán munkaerő aránya is. Igaz, nem minden beosztásban.

Kanadában az 1990-es évek óta állítanak munkasorba robotokat, először az autógyártásban, a 2010-es évektől pedig már a termelés minden területén, még az agrárszektorban is. A Statistics Canada, azaz a kanadai statisztikai hivatal 1996-2017 közötti adatsorait elemezve kiderül, hogy a hasonló cégek közül azoknál nőtt a dolgozók száma, amelyek robotokat is alkalmaznak. 

A legnagyobb létszámnövekedés a képzettségi skála két végén látható: a magasan/speciálisan képzettek, például a programozók, és a legfeljebb érettségivel vagy azzal sem rendelkező dolgozók körében.

Azok a cégek, amelyek robotokat alkalmaznak, nagy valószínűséggel csökkentik a menedzserek számát, ezzel nagyobb jogosultságot adnak a dolgozóknak mind a döntéshozatalban, mind a teljesítmény elismerése terén, olvasható Jay Dixon, a Statistics Canada közgazdásza tanulmányában.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
13
nov/2020

Nem csak mosógép alá érdemes gumiszőnyeget tenni

Az újrahasznosított abroncsból készült, 1-1,5 cm vastag és 50-60x60 cm méretű gumiszőnyeget legtöbben a mosógép (és szárítógép) alá teszik, hogy enyhítse a centrifugázás közbeni rázkódást.

mosógépalátét otthon újrahasznosítás

KÉP: Floormats

Ám a préselt gumilap egy sor helyen bevethető még!

1. Szobabicikli alatt
A szobabicikli veled együtt komoly tömeget jelent(het), amely benyomódásokat hagyhat a fa-, laminált- vagy pvc-padlón, ha nem teszel alá gumilapot.

2. Hangfalak alatt
Az alsó szomszéd hálás lesz az enyhébb basszusért.

3. Szobai trambulin alatt
Mérsékli az ugrálás zaját. 

4. Erősítő pad vagy edzőállvány alatt
Leesett a súlyzó? Semmi gond, ha a padlón ilyen ütközéscsillapítóként szolgáló gumilap van.

5. Álló számítógép-asztal mellett
Aki állva szeret dolgozni a megemelt munkaasztalnál, elfáradhat a sok állásban -- kivéve, ha gumilapon áll.

6. Műhelyben
Egyrészt szintén az állómunka okozta fáradtság csökkentésére jó a gumilap, másrészt egy sor géphez zajcsillapító alátétnek, mint például egy asztali körfűrész vagy lombaprító. 

7. Légkondi alatt
Ha álló klímaberendezésed van, akkor az alá feltétlenül kell egy gumilap, hogy enyhítse a berendezés zaját.

8. Futógép alatt
Akárcsak a szobabicikli, ennek a lábai is hagyhatnak nyomot a padlón, ha nincs alattuk gumilap. És akárcsak a trambulin esetében, a gumilap itt is mérsékli a testmozgás által keltett zajt.

9. Varrógép alatt
Cserébe tényleg kérj az alsó szomszédtól egy tepsi sütit.

10. Hűtőszekrény alatt
Szomszédasszonyomnál padlófűtés van a konyha teljes területén, így a hűtőszekrény alatti részen is. Az alulról felszálló meleg kicsit sok lehet a hűtőnek, érdemes egy gumilappal szigetelni alatta a padlót. Illetve ha túl zajos az öreg hűtő, annak a brummogását is csökkenti egy ilyen alátét.

+1 tipp: Ízületkímélőnek:
A mai lakásokban a parketta a szilárd betonra van ragasztva, vagyis nem olyan ruganyos, mint a régi, párnafákra szegezett parketta. Ugyanígy a laminált padló is gyakran közvetlenül a betonon fekszik (max egy vékony habfólián), mint ahogy a járólapok is. Amikor tehát otthon edzel, ilyen kőkemény felületeken kell ugrálnod, helyben futnod, bemelegítened.

Szokott fájni edzés után a derekad vagy a térded? Akkor az ízületeid kímélése érdekében fektess a tornaszőnyeg alá a rugalmasságot fokozó mosógépalátétet is! 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
12
nov/2020

Véletlenül feltaláltak egy tiszta rakéta-hajtóanyagot, amivel vissza tudnánk jönni a Marsról

Az űrexpedíciók előtt álló egyik komoly probléma, hogy miképpen hozzák vissza a Földre az asztronautákat, akik az űrhajó üzemanyag-készletét valószínűleg már az odaúton elégetik. Erre fedezett fel teljesen véletlenül használható megoldást egy amerikai startup, amely a levegő szén-dioxid-tartalmának visszanyerésére specializálódott. A New York-i Air Company 2019 novemberében a karbonnegatív vodkájával vált híressé: ez csak CO2-ből és vízből készül napenergiával. Minden liter vodkával annyi szén-dioxidot vonnak ki a levegőből, mint 8 fa, hangoztatták a reklámjukban.

légszennyezés fenntarthatóság CO2 szén-dioxid közlekedés űrutazás Air Company metán

KÉP: Air Company

A koronavírus-járvány miatt átálltak kézfertőtlenítő gyártására, és ahogy mesélik a Fast Company magazinnak, egyik nap kíváncsiságból kicsit megtolták a kazánhőmérsékletet. Kézfertőtlenítő helyett pedig furcsa molekulákat kaptak -- üzemanyagot. Mivel szén-dioxidból származik, ezért környezetbarátnak nevezhető.

A jelenlegi rakéta-próbautak óriási mennyiségű szén-dioxiddal szennyezik a légkört: a SpaceX minden indítása 715 tonna CO2-t ereszt a levegőbe, ami megfelel 10 repülőútnak az USA keleti és nyugati partja között egy Boeing 747-essel. Ha beindul az űrturizmus a Föld körül, eszméletlen környezetszennyezést is fog jelenteni. Ám ha a rakéták üzemeltetéséhez szükséges folyékony metánt nem fosszilis eredetű földgázból, hanem a levegőből visszanyert szén-dioxidból állítják elő, akkor az űrutazások CO2-lábnyomát semlegesíteni lehet. 

légszennyezés fenntarthatóság CO2 szén-dioxid közlekedés űrutazás Air Company metán

Így nézne ki a Marson az újratöltő állomás az Air Company szerint.
KÉP: Air Company

A repülésben szokásosan használt kerozin nem jó a rakétáknak, mert könnyű komponensei buborékokat, nehéz komponensei viaszszerű bevonatot képeznek, illetve a benne lévő kénvegyületek megtámadják a fémet, írja Turányi Tamás egyetemi tanár, az ELTE Kémiai Intézetének munkatársa a Rakéta-hajtóanyagok kémiája című anyagában. A SpaceX Raptor rakétahajtóműve sem kerozinnal, hanem folyékony metánnal és folyékony oxigénnel (LOX) működik.

Az újfajta üzemanyaggal nincs olyan probléma, mint a kerozinnal, sőt, egy másikat is ki lehet pipálni: a Mars-expedíciók hazaútját. A vörös bolygó légköre 95 százalékban szén-dioxidból áll, napsütés is van, úgyhogy megfelelő felszereltséggel az űrhajósok korlátlan mennyiségű üzemanyagot állíthatnak elő csillagtúrákhoz vagy a hazaútra.

légszennyezés fenntarthatóság CO2 szén-dioxid közlekedés űrutazás Air Company metán

KÉP: Air Company

Az Air Company munkatársai megépítették a folyékony metánt és a folyékony oxigént előállító berendezés prototípusát, amelyet finomhangolások (és léptékváltás) után a Marson is használni lehetne. Addig pedig a karbonsemleges üzemanyaggal közlekedhetnének például a szintén nagyon környezetszennyező tengeri konténerhajók.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
10
nov/2020

Fákon növesztik a fákat a környezettudatos japánok

A hagyományos japán építészet egyik fő alapanyaga a cédrusfa (japánul sugi), amelynek egyenes a törzse, és rugalmas a szerkezete. A Kiotótól északra fekvő Kitayama hegység cédruserdejéből származnak a legértékesebb szálfák, amelyeket Kitayama Marutának, kitajamai rönknek neveztek, és a legszebb épületekhez használták fel, mint például a szamurájok palotái vagy a teaházak.

fenntarthatóság Japán természetvédelem építészet fenntartható építészet daisugi

KÉP: OpenKyoto

A cédrusfákat háromévente metszették, azaz felkopaszították őket: úgy levágták az oldalágakat, hogy ne legyen csomós a fa szerkezete. Ennek a beépítés során van nagy jelentősége.

fenntarthatóság Japán természetvédelem építészet fenntartható építészet daisugi

KÉP: OpenKyoto

Ám a cédrus lassan nő, ahogy a japánok mondják, két generáció kell a favágásig, a nagyapa ülteti az unokának a fákat. A 14-15. században ezért kifejlesztettek egy különleges fatermesztési módszert, amelynek köszönhetően már 20 év után vágásérett faanyaghoz juthattak.

fenntarthatóság Japán természetvédelem építészet fenntartható építészet daisugi

KÉP: EarthBuddies

A daisugi (magyarul nagyjából "asztalfa") módszer lényege a tervezett metszés, amellyel függőleges hajtásokat nevelnek az öreg törzsből, miközben a törzs és a gyökérzet is érintetlen marad. Él 300 éves daisugi is az erdőben. 

A fejlődő ágakról itt is lemetszik az oldalhajtásokat. A megfelelő vastagságúvá vált egyenes ágakat aztán óvatosan levágják. 

fenntarthatóság Japán természetvédelem építészet fenntartható építészet daisugi

KÉP: TransWord

Ezeket a tarukinak nevezett fiatal törzseket például a házak tetőszerkezetéhez tudták felhasználni, de akár evőpálcikát vagy dísztárgyakat is faraghattak a fából.

A daisugi ősi módszer, megtestesíti azt, amit modern korunk "fenntartható"-nak nevez, hiszen ezzel úgy nyerhetünk építőanyagot, hogy közben megmarad a fa és az erdő. A Kitayama Maruta fa ma is érték, szerencsére vannak még szakemberek, akik a 600 éves technikával metszik a cédrusokat, és tudásukat átadják a következő generációnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
08
nov/2020

A karantén sem lassíthatja le az angol hulladékművészt

Barbara Franc londoni szobrász pályája során szinte mindig az állatvilágból merítette témáit, és ehhez főként hulladék alapanyagokat használ. A kincseket néha kutyasétáltatás során találja, máskor hulladéktelepeken szerzi be. A járvány miatti bezártság során újfajta megrendeléseknek is eleget tett: nem kizárólag a szemétből gyűjtött hozzávalókat a szobrokhoz, hanem a megrendelők házhoz hozták személyes tárgyaikat, hogy ezeket is építse be a műalkotásba. 

művészet újrahasznosítás természet

Egyszerre megindító és szomorú egy néhai nagypapa ruhakeféjét, pipáját, karóráját és dohányos dobozát megörökítve látni a borzszoborban, az evőeszközök, a varrógép- és írógép-alkatrészek mellett.

művészet újrahasznosítás természet

Ez az öreg nadrágokból és ingekből varrt farmerkutya a svájci Basel város játékmúzeumában rendezett farmerkiállításra készült. A Denim című kiállítás 2021. április 6-ig látogatható. 

művészet újrahasznosítás természet

Az általában életnagyságú szobrokhoz először egy drótvázat készít, erre applikálja fel az újrahasznosított anyagokat.

művészet újrahasznosítás természet

A bagolyra sakkfigurák és konyhai párolóedény-darabok is kerültek.

művészet újrahasznosítás természet

Megjavíthatatlan Singer-varrógép adta a nyulak nagyobb darabjait, a lábuk ablaktörlő-lapátokból készült.

művészet újrahasznosítás természet

A Brit-szigetek jellegzetes madarait is elkészítette, mint pl. ezt a széncinegét.

További gondolatébresztő fotók a művész oldalán láthatók a fenti linken.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
06
nov/2020

Alzheimert és szellemi hanyatlást okoz a városi zaj

Mostanában sokan elsősorban azért járnak kocsival, mert attól tartanak, hogy a tömegközlekedési eszközökön nagyobb kockázattal kaphatják el a Covid-fertőzést. Magyarországon 2020. november 3-tól megint ingyenes a parkolás, ami azzal járhat, hogy tovább nő a forgalom és ezzel a városi zajszennyezés mértéke. Márpedig újabb kutatás igazolja, hogy a hosszan tartó városi zaj Alzheimer-demenciát és szellemi hanyatlást okozhat az idősebbeknek. A városi zajszennyezésbe beleszámít a közúti forgalom, a kötöttpályás járművek, a légiközlekedés, az ipari létesítmények és az építkezések zaja is.

Az Egyesült Államokban első alkalommal szervezett hosszú távú kutatás, az 1993-ban indult Chicago Health and Aging Project (Chicagói Egészségi és Idősödési Kutatás) felméréseiben Chicago déli részének tízezer lakosa vesz részt. A felmérések szerint a tartós zajterhelés nagyobb kockázatot jelent a fent említett kórok tekintetében, emellett az észlelés lassulását is okozhatja az idősebbeknél. Ezek a következmények egységesek voltak eltérő környezeti feltételek esetén is, továbbá függetlenek voltak a tesztalanyok társadalmi-gazdasági hátterétől.

gyaloglás városi életmód urbanisztika zajszennyezés közlekedés autó

KÉP: Pexels

A zajterhelés káros hatását egy korábbi, német kutatás is igazolta, amelyben 45-75 éveseket vizsgáltak, és hasonló eredményre jutottak. Egy angol kutatás 50-79 évesek alvás közbeni zajterhelését mérte, és 9 év elteltével szintén a demencia megjelenésének fokozódását állapította meg. 

Megelőző vizsgálatok elsősorban arra fókuszáltak, milyen hatással van a zajszennyezés a gyerekek fejlődésére. Nem meglepetés, hogy a városi zajban felnövő gyerekek körében fokozottan kell számítani arra, hogy lassabban fejlődnek, illetve nehézségeik lehetnek a tanulásban és a kognitív teljesítmény terén. 

Az evolúció során úgy lettünk programozva, hogy a hangos zajhatásokat veszélyként észleljük. Így például egy örömében sikítozó kisgyerek hallatán is összerezzenünk, veszélyérzetünk automatikusan élesedik. Míg természeti környezetben a zaj leggyakrabban pontszerű, hirtelen impulzus, a települési környezetben már ismétlődő vagy hosszan tartó jellegű. Az állandósuló zajterhelésre egyénenként eltérő módon reagálunk.  

gyaloglás városi életmód urbanisztika zajszennyezés közlekedés autó

KÉP: Pexels

A zaj akkor is zavarhat, ha ennek nem vagyunk tudatában: repülőtér mellett lakók vizsgálata során az derült ki, hogy még ha nem is ébredtek fel a fel- és leszálló gépek zúgására, sokuknál akkor is hirtelen vérnyomás-emelkedést, szaporává váló szívritmust, érösszeszűkülést és a stresszhormonok szintjének megugrását lehetett kimutatni az erős zaj hatására. Ráadásul ezek a veszélyes keringési problémák még órákkal később is fennálltak, illetve hosszú távon állandósultak, és ezzel egyeseknél hozzájárulhattak a 2-es típusú cukorbetegség, illetve stroke kialakulásához. 

A reptéri kutatás szerzője, Wolfgang Babisch, a Német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal zajkutatója szerint a zajszennyezéshez nem igazán lehet "hozzászokni", az ugyanolyan zavaró akár évek múltán is. Úgy látja, a különböző élethelyzetben vagy környezetben észlelt zaj eltérően hat: 85 decibel zaj nappal a munkahelyünkön enyhébb mértékben zavarja meg szervezetünk működését, mint 65 decibel zaj figyelmet igénylő feladat vagy pihenés közben, illetve 50 decibel zaj alvás közben. A szakértő számításai szerint a 446 millió lakosú Európai Unióban 56 millióan élhetnek olyan környezetben, amelynek átlagos zajszintje meghaladja az 55 decibelt, és így az egészségre ártalmasnak számít.

A Herman Ottó Intézet weboldalán elérhető Magyarország stratégiai zajtérképe. "A stratégiai zajtérkép nem csak egyszerűen egy térkép, hanem egy olyan információs adatbázis, amelyet nem mérések alapján, hanem a közúti, a vasúti, és a légi közlekedés, valamint az IPPC üzemek zajkibocsátását meghatározó paraméterek figyelembevételével, modellszámítással állítanak elő. Részleteiben nem tartalmaznak minden utcát, területet, ezért nem lokális, rövid idejű problémákra, hanem a nagy területet érintő, hosszabb időtávra jellemző zajterhelésekre koncentrálnak. A zajmutatók éves átlagértéket reprezentálnak", írják.

Budapest zajtérképe nappal:

gyaloglás városi életmód urbanisztika zajszennyezés közlekedés autó

És éjszaka:

gyaloglás városi életmód urbanisztika zajszennyezés közlekedés autó

Hát ezek eléggé hasonlítanak.

A közlekedési eredetű városi zajterhelés csökkentésére mindenki fel tudna sorolni legalább háromféle járművet, és akkor a méltatlanul mellőzött gyaloglást tényleg nem is említettem.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (121),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),megújuló energia (34),karácsony (34),klímaváltozás (33),nyár (31),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),mezőgazdaság (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),egészség (21),hőszigetelés (20),fűtés (20),barkácsolás (19),gyerek (19),ősz (19),építészet (18),természet (18),ecet (18),takarítás (18),zöldség (18),komposzt (18),autó (17),divat (17),városi közlekedés (17),gyümölcs (16),takarékosság (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),virág (16),LED (15),klímaválság (14),lakberendezés (14),fa (14),szemét (14),ajándék (13),tavasz (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),élelmiszerpazarlás (12),víztakarékosság (12),víz (11),papír (11),illóolaj (11),lakásfelújítás (11),elektromos autó (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),CO2 (11),raklap (11),Ozone zöld díj (11),talaj (10),allergia (10),háztartás (10),vegán (10),szélturbina (10),ruha (10),sport (9),madár (9),stressz (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),lakás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),komposztálás (7),Hollandia (7),gyom (7),alga (7),zajszennyezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),faültetés (6),beporzás (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),New York (6),városi élet (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),biodiverzitás (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),környezetbarát (6),méz (6),kukoricakeményítő (6),zöld energia (5),busz (5),Ökoszolgálat (5),testről és lélekről (5),város (5),(5),öntözés (5),mulcs (5),Greenfo (5),levendula (5),urbanizáció (5),aszály (5),rovar (5),Föld órája (5),lomtalanítás (5),elektromos kerékpár (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),mosás (5),banán (5),térkép (5),pályázat (5),cipő (5),karácsonyfa (5),tárolás (5),turizmus (5),szélerőmű (5),városi hősziget (5)

Archívum