Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
25
aug/2020

A szennyvíziszapot kátyújavításhoz is lehet használni, ráadásul környezetbarát módon

Napjaink láncreakciója: az időjárás vagy a túl nagy forgalom károkat okoz az útburkolatban, kátyú keletkezik. A kátyú károkat okoz az abba óvatlanul belehajtó járműveknek, tönkreteheti az abroncsot, felnit, felfüggesztést. A kátyú betöméséhez használt aszfalt pedig kijuthat a természetbe, és környezeti károkat okoz.

szennyvíziszap újrahasznosítás aszfalt károsanyag

KÉP: Arlington DES / Flickr

Talán már a közeljövőben egy új módszer környezetbarát módon oldaná meg a kátyújavítást, mégpedig a mindenhol nagy mennyiségben rendelkezésre álló szennyvíziszap újrahasznosításával. Az eljárást az Amerikai Kémiai Társaság (ACS) 2020 őszi virtuális találkozóján fogják ismertetni, de a beszámolója megjelent az ACS weboldalán

Szennyvíztisztítás után tiszta víz és szennyvíziszap keletkezik. Előbbi immár kockázat nélkül felhasználható, utóbbi viszont veszélyes hulladéknak minősül, amelyet kezelni kell. Ennek során a szennyvíziszapot legalább ötszörös mennyiségű háztartási hulladékkal keverve elégethetik hulladékégetőben (ez nagyon energiaigényes és ezért költséges megsemmisítési módszer), vagy pedig "valahol vidéken" egy felszíni lerakóban tárolják, majd földdel borítják le, de nem tudni, ez a módszer hosszú távon mennyire veszélyes a környezetre.

A Kalifornia Állami Egyetem kutatói azzal az ötlettel álltak elő, hogy a veszélyes vagy radioaktív hulladékok mentesítésére szolgáló CBPC-vel a szennyvíziszapot is semlegesíteni lehetne. A CBPC betűszó (chemically bonded phosphate ceramic) a kémiai kötésű foszfát kerámia vegyületet jelenti. Mivel a CBPC alkotóelemei inaktiválják a mikrobákat, a kutatók szerint szennyvíziszappal keverve biztonságosan használható útjavításra. 

szennyvíziszap újrahasznosítás aszfalt károsanyag

A szennyvíziszapot semlegesített CBPC-habarccsá alakítva kátyújavításhoz lehet használni. KÉP: Zhongzhe Liu

Először a nedves szennyvíziszapot savmegkötő hatású kalcium-oxiddal és magnézium-oxiddal keverik, az ettől lúgos kémhatásúvá váló iszapban elpusztulnak a kórokozók. Utána enyhén savas kémhatású kálium-foszfátot adnak az elegyhez, így kapják meg a szennyvíziszapos-CBPC-habarcsot. (A kálium-foszfátot az élelmiszeripar is használja savanyúságot szabályozó anyagként.)

A hagyományos aszfaltban bitumen van, amely a kőolaj lepárlásánál visszamaradó anyag. A kátyúzáshoz használt bitumenes keverék policiklusos aromás szénhidrogéneket, PAH-vegyületeket tartalmaz, amelyek veszélyesek az egészségre, állatokban bizonyítottan rákkeltőek. A semlegesített szennyvíziszapból készült kátyújavító anyag nem egészségkárosító, mert a kalcium- és magnézium-oxid nem veszélyes az emberre.

A szennyvíziszapból készített keverék erőssége hasonló az aszfaltéhoz, de a tesztek szerint sokkal tartósabb annál. Már be is nyújtották a szabadalmi kérelmet az újfajta anyagra. Jelenleg a környezeti kísérletek zajlanak, ezek során a keverékkel meglévő úthibákat javítanak meg, és viszgálják a forgalmi terhelés és az időjárás hatását.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
22
ápr/2020

Hová dobjuk a használt papír kéztörlő kendőket?

A koronavírus-járvány kezdete óta sokan átálltak a textil törülközőkről a papír kéztörlőkre. Ezeket lényegében az egész lakásban használjuk, nemcsak kéztörlésre, hanem minden más tisztítására, áttörlésére. Vagyis ezek a papír törlőkendők fertőzöttek lehetnek. Ugyanez vonatkozik a nedves törlőkendőkre is, mármint hogy a letörölt szennyeződéssel együtt esetleg vírus is kerül rájuk. Hová dobjuk ezeket a használt és esetleg fertőzött törlőkendőket? Elvileg ugyanis a papír törlőkendő mehetne a szelektív papírgyűjtőbe is, nem?

papír törlőkendő hulladék szelektív hulladék koronavírus otthon szemét hulladékgyűjtés

Pexels

Megkérdeztem erről a Fővárosi Közterület Fenntartó Nonprofit Zrt illetékesét, aki a következőket válaszolta:

Tájékoztatjuk, hogy a hulladékbegyűjtési és -szállítási, továbbá a köztisztasági munkavégzés Budapesten közegészségügyi szempontból is kiemelt közszolgáltatás, amelyet az FKF Nonprofit Zrt. jelenleg is folyamatosan biztosít.
A mostani helyzetben különösen nagy jelentősége van annak, hogy az FKF erőfeszítései mellett Budapest lakossága is segítse a társaság mindennapi munkáját.
Ennek egyik nagyon fontos eleme, hogy most a hulladék ne ömlesztve kerüljön a kukába, hanem zacskókban, illetve zsákokban. Az ilyen jellegű, tisztításra használt törlőket akár duplán is javasolt ”becsomagolni” (pl. kis zacskó és utána a nagyobb zsák), ezzel is jelentősen lehet csökkenteni a fertőzésveszélyt.
Ezt követően pedig a háztartási hulladékos gyűjtőtartályokba tegyék, NE a szelektív hulladékgyűjtőkbe!!!!

--------------------------------------

Tehát ezt úgy fordítottam le magamnak, hogy a mosogató alatt lévő három hulladékgyűjtő tartály (kommunális, papír, műanyag/fém) mellé egy negyediket is be kell állítanom, amelybe egy műanyag zacskót vagy szatyrot teszek, és ebben gyűjtöm a kéztörlőket, papírt és nedvest egyaránt (tehát nem dobok semmit a vécébe vagy simán a kommunális hulladék közé). Amikor megtelik a zacskó, akkor beteszem a kommunális hulladékos edénybe, illetve az abban lévő füles zsákba. Ez így egyben, bekötve-lezárva megy majd az utcai kukába. Emellett odafigyelek arra, hogy mind a szemétgyűjtő edényeket, mind az utcai kukát minél gyakrabban fertőtlenítsem.

A FKF Zrt további kérésekkel is fordult a lakossághoz, ezeket a fontos információkat erre a linkre kattintva lehet elolvasni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
07
dec/2016

Sokan burkolt adónak érzik a zöldhulladékos zsák díját

Bármely település levegőminősége nagyban függ a zöldfelülettől. Buda-pest belterületén az önkormányzatok által fenntartott közparkok mellett a magánkertek tulajdonosai tesznek a legtöbbet a levegő tisztaságáért, amikor dús lombú fákat és bokrokat ültetnek a telkükre. Ez azonban anya-gilag nagy ráfordítást igényel, hiszen a fővárosban fizetni kell a zöld-hulladékos gyűjtőzsákok elszállításáért.

zöldhulladék begyűjtése szellektív hulladékgyűjtés levegőminőség

GIF

Körbekérdezősködtem: környékünkön, Budapest XI. kerületének zöldövezeti részén kertmérettől és növényzettől függően évente 5-18 ezer forint megy el az FKF-logós zöldhulladékos zsák vásárlására, amit a zöldhulladékot gyűjtő kukásautó hajlandó elvinni. Ilyen zsákot a kerületi áruházakban 10-es csomagban 2600-3200 forintért lehet kapni. Ennél olcsóbban a FKF Zrt. hulladékudvarában vásárolható, 235 forintos darabáron, de a legközelebbi hulladékudvar 10 kilométernyire van, oda-vissza 700 Ft a buszjegy ára, tehát nem éri meg 2-3 darabért kiutazni Nagytéténybe.

Emailben megkérdeztem a FKF Zrt. sajtóosztályát, miből jön össze a zsák díja. "A zsák ára döntően az anyagárat és annak mozgatásához szükséges logisztikai költségeket tartalmazza (üzletekben történő terítése, stb.)", válaszolta írásban Dorogi Gabriella szóvivő. 

zöldhulladék begyűjtése szellektív hulladékgyűjtés levegőminőség

A fenti képen a múlt heti viharos szél nyoma látható: a szomszéd utcában a letakarított járdára a szél átfújta az úttesten lévő leveleket. Ezzel kapcsolatban is kérdést tettem fel: amennyiben a lakosok a házuk előtti közterületről (az utcáról) szedik össze a lehullott lombot, ahhoz kitől és hogyan kérhetnek ingyenes zsákot? Hiszen ilyenkor az önkormányzat helyett végezzük el a közterület rendbentartását!

A FKF szóvivőjének válasza: "A vonatkozó jogszabályi előírások alapján az ingatlanok előtti közterület (burkolt vagy zöld felület) tisztán tartása az ingatlantulajdonos feladata. A jogszabály nem tesz különbséget zöldhulladék és egyéb hulladék között. Ennek alapján az önkormányzat, mint a közterület tulajdonosa, nem kötelezhető ingyenesen zsákot biztosítani a zöldhulladékhoz. Vannak kerületi önkormányzatok, akik Társaságunktól megvásárolnak egy nagyobb mennyiségű zsákot és azokat szétosztják a kerületi lakosok között."

Az általam ismert jogszabály szerint a lakóingatlan előtti területen az út-test pereméig tart az ingatlantulajdonos tisztántartási kötelezettsége: "Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosának (keze-lőjének, használójának) kell gondoskodnia az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), (...) tisztántartásáról."

Vagyis az úttest rendbentartása már az önkormányzat dolga – volna. Környékünkön kézi utcaseprést talán valamikor tavasszal végeztek egy-szer. Az ősz folyamán szintén egyszer láttam utcaseprő autót, amely az úttest közepén haladva végigtakarította az utcánkat. Hát ezek a csacsi levelek nem elbújtak a járdaszegélynél!? 

zöldhulladék begyűjtése szellektív hulladékgyűjtés levegőminőség

KÉP

Az utcai fák az önkormányzat tulajdonában vannak, de legfeljebb a metszésükről, alakításukról gondoskodik, ha mondjuk ránőnek a villany-vezetékre. A fák termését, lehullott lombját viszont szintén a lakóknak kell eltakarítaniuk a maguk költségén vásárolt zöldhulladékos zsákokkal. 

Kerületünk Fideszes önkormányzati képviselője évente 1-2 alkalommal néhány tucat zsákot, fejenként 3-3 darabos adagban ingyenes szétoszt azoknak, akik erről értesülnek és időben jelenkeznek érte. Minden kerületi kerttulajdonosnak azonban nem jut az ingyenzsákból. (A pártállást az információtartalomnak megfelelően tartottam szükségesnek közölni.)

Ezért azt is megkérdeztem az FKF Zrt szóvivőjétől, hogy  van-e arra mód, hogy a kertes házak tulajdonosai – akik a kertjükkel hozzájárulnak a tele-pülés levegőminőségének javításához – bizonyos mennyiségű zsákot ingyen kapjanak minden évben?

A válasz: "Lásd előző válaszunk"

No és mi történik a begyűjtött zöldhulladékkal, kérdeztem egy másik levél-ben, de erre már nem kaptam semmilyen választ. Ezért az internetről pró-báltam információkat szerezni.

A FKF Zrt. honlapján talált legfrissebb adatként az szerepel, hogy 2013-ban 18 226 tonna zöldhulladék érkezett a FKF Zrt Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba, ahol 2014-ben feldolgozás után 8000 tonna komposzt készült belőle. "Ezt a mennyiséget kisebb részben saját célra, rekultiváció során talajjavító anyagként szeretnénk felhasználni, illetve a teljes fennmaradó mennyiséget külső partnereknek értékesítenénk", írták. Tehát ebből bevételre számít a közterületfenntartó vállalat, amelynek teljes neve: FKF Nonprofit Zrt.  

És ami az említett kisebb részt illeti: a honlap szerint ezzel fedik be, rekultiválják a pusztazámori hulladéklerakót.

Vagyis a budapesti kerttulajdonosok finanszírozzák Budapest összes szemetének betakarását. 

Kiegészítés: Találomra megnéztem Magyarország pár települését, náluk mi a rendszer. Balatonvilágoson kéthetente jön az önkormányzati zöld-hulladék-begyűjtő jármű, bármilyen zsákban kihelyezett lombot begyűjt zsákostul. Miskolc környékén térítésmentes a zsák, amit kéthetente gyűjt a helyi köztisztasági vállalat. Pécsett hasonló a helyzet. Zalaegerszegen a bármilyen zsákban kihelyezett zöldhulladékot a gyűjtőkocsira ürítik ki, vagyis a zsákot visszaadják (újrahasznosítható), a szolgáltatás díjmentes. Kecskeméten 30 Ft egy zsák, amit kéthetente gyűjtenek be. 


0
Tovább
25
jan/2016

Seabin, a tengeri szemeteskuka

Mindennapi használatra alkalmas, kikötőkbe, jachtokhoz, stégekhez és magánpontonokhoz csatlakoztatható vízi szemeteskuka prototípusának megépítésére gyűjt két ausztrál fiatalember.

hulladékgyűjtés

A vízi kukák alkalmasak az úszó szemét, az olaj és egyéb vegyi alapanyagú tisztítószerek összegyűjtésére, felfogására is.

hulladékgyűjtés

A „seabin”-eket kifejezetten kikötőkbe, illetve olyan öblökbe tervezték, ahol nincsenek nagy viharok, nem kavarják fel a vizet nagy áramlatok, viszonylag ellenőrzés alatt tartható a környezet.

A szemeteskuka a víz felszínén lebeg, amibe egy, a kikötőben beüzemelt vízi pumpa beszívja a víz felszínén lebegő szemetet. A vákuumhatás miatt nemcsak a hulladék, hanem az olajfoltok és egyéb lebegő vegyi szennyeződések is bekerülnek a szemeteskukába.

hulladékgyűjtés

A víz keresztülfolyik egy szivattyún, amely szétválasztja a vizet és az olajat, míg a szemét és a szennyeződések fennakadnak a kukában. A tisztított víz visszakerül a vízgyűjtőbe. A kukákban található felfogózsákot a kikötőben dolgozó munkások tudják cserélni.

A kuka az év 365 napján üzemképes.


0
Tovább
17
aug/2015

Virágzó városi szemetesek

Az utazások, legyenek akár bel- vagy külföldiek, mindig hoznak új ötleteket: láthatunk érdekes dolgokat, elleshetünk jó megoldásokat.

Nemrég figyeltem fel például Budapesten, az 5. kerületben arra, hogy milyen esztétikus utcai szelektív hulladékgyűjtőket helyeztek el.

Ugyanakkor elszomorodtam, hogy Belső-Erzsébetvárosban ezzel szemben valamiért fogynak az utcai kukák.

Most egy görögországi településen, Litóchoróban olyan hulladékgyűjtőkre lettem figyelmes, amelyek ugyan nem feltétlenül a legszebbek azok közül a kukák közül, amiket eddig láttam, de kétségkívül a legvirágosabbak. A település vezetőinek pozitív életszemléletére vall, hogy a várost ezekkel a virágzó szemetesekkel tűzdelik tele.

Az ötlet nagyon egyszerű: a kuka tetején egy olyan tárolórészt alakítottak ki, ahová földet lehet tenni, és abba virágot ültetni. Ha az összegyűjtött szeméttel még akad is gond, a sok halott anyag felett mégis megcsillan az élet.

Persze ez a kuka nem múlja felül Julien Bergignat, Cecilia Jia és Johnny Chen Envi nevű városi szemetesét, ami rögtön komposztálja is a beledobott szerves hulladékot.

Fotó: Design Crave

Az ő utcai hulladékgyűjtőjük rozsdamentes acélból, alumíniumból, üvegből és műanyagból készült. A kuka belsejében található bioaktív anyagok segítségével az ökoszemetes képes arra, hogy a bedobott szemetet azonnal bomlástermékké alakítsa. Fotokatalízissel felgyorsítja a bomlás folyamatát,és  eltünteti a rossz szagokat és a szennyező gázokat.

Fotók: Szerkesztő 

 

 


2
Tovább
22
máj/2015

A megunt tárgyak gyűjtőhelyét építik Rákospalotán

Akár szemét, akár nem az, minden hulladékot egy helyre vihet majd Rákospalotán. A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. egy többfunkciós épületet megépítését tervezi a XV. kerületben. A "Szemléletformáló és Újrahasználati Központ" három részlegből állna: egy szemléletformáló helyszínből, egy újrahasznosító központból és egy hulladékudvarból.

A szokásos hulladékudvar mellett – ami immár a 18. lesz a fővárosban – két olyan új elem is található a tervezett beruházásban, amelyből az egyik az FKF tevékenységi köréhez képest szokatlan funkcióval bír.

Ez az új építészeti térelem az „Újrahasználati központ”, ahová bárki beviheti még használható, de már megunt tárgyait.

A beruházás harmadik eleme a „Szemléletformáló részleg”, ahol ökojátszótér, a környezettudatos neveléshez szükséges oktatási installációk, oktatótermek kapnak helyet. Az FKF a helyszín létrehozásával a fiatalok környezettudatos szemléletének kialakításához szeretne hozzájárulni.

Fotók: FKF


0
Tovább
11
feb/2015

2 in 1: Szelektív hulladékgyűjtés és kóbor kutyák etetése

A környezetvédelmet és az állatvédelmet ötvözte egy török cég automata szelektív hulladékgyűjtőjének kialakításánál. Az Isztambulban élő, becslések szerinti 150 ezer kóbor kutya sok problémát okoz a város lakóinak, ugyanúgy, mint a PET palackok az emberiségnek.

szelektív hulladékgyűjtés állatvédelem hulladék

Ezekre a problémákra reagálva a cég olyan automata tárolókat alakított ki, amelyek PET palackok szelektív gyűjtésére alkalmasak, miközben kutyaeledelt osztanak a kóbor kutyáknak. Ezt úgy teszik lehetővé, hogy a szelektív tárolókban összegyűjtött PET palackok újrahasznosításából származó bevételből kutyaeledelt vásárolnak.

Az automata PET-gyűjtő működése nagyon egyszerű, amikor valaki bedob egy műanyag palackot, akkor az automata egy másik részébe kutyaeledelt adagol. Ha a PET palackban van víz, akkor azt be lehet önteni egy nyílásba, ami a tálka melletti víztárolóba kerül.

szelektív hulladékgyűjtés állatvédelem hulladék


3
Tovább
19
jan/2015

Bőröndben és divattáskában gyűjthetik a szemetet a bécsiek

Újabb kampányt indítanak a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére Bécsben. Ezúttal divatos táskákat juttatnak el minden háztartásba, amelyben mindjárt el is vihetik a gyűjtőszigetekhez az újrahasznosítható hulladékot.

„Hamarosan visszajövünk” – ez a felirat virít azon a narancssárga szatyron, amellyel a szelektív hulladékgyűjtésből szeretnének divatot csinálni Bécsben. Az újrahasznosítandó hulladék tárolására és szállítására egyaránt alkalmas táskát ingyen juttatják el a bécsi háztartásokba.

A táskáknak két további verziója is létezik: az egyik egy elegáns kézitáskát, a másik pedig egy bőröndöt utánoz. Áruk 2 euró, a bécsi szeméttelepek bármelyikén, a köztisztaságiak bolhapiacán illetve a cég központjában lehet megvenni őket. A szatyrok eladásából befolyó bevételt teljes egészében az új bécsi állatmenhely, a TierQuarTier kapja, amely márciustól fogadja az első gazdátlan macskákat, kutyákat.

„Amennyire csak lehet, szeretnénk megkönnyíteni a bécsiek dolgát, hogy a háztartási hulladéktól elkülönítve gyűjthessék a papírt, műanyagot, fémet és üveget” – magyarázza Ulli Sima környezetvédelmi tanácsnok az akció hátterét.

Odafigyelve szelektálnak

Az osztrák főváros lakói így is kimagaslóan jól teljesítenek a többi tartományhoz képest. Míg Ausztriában átlagosan 19 százalékra rúg a nem oda való anyagok aránya a szelektív hulladékban, addig Bécsben ez mindössze 8 százalék. A fejenként évi 170 kilogrammal és 40 százalékos újrahasznosítási rátával európai viszonylatban is az élvonalhoz tartoznak a bécsiek.

Harminc éve csinálják

Az osztrák fővárosban harminc éve kezdték el bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést, folyamatosan optimalizálva és a változó keretfeltételekhez igazítva a rendszert. Az osztrák főváros lakói ma 210 ezer szelektív gyűjtőkonténernél, tizennyolc szeméttelepen és száz veszélyeshulladék-begyűjtésére kialakított helyen szabadulhatnak meg a háztartási hulladékoktól.

Hol a legközelebbi gyűjtősziget? Erre Bécsben a város online térképén és egy mobilos alkalmazással lehet megtudni. Az app arról is tájékoztat, mit kell kezdeni a kiégett fénycsővel és használt sütőolajjal, zsiradékkal.


0
Tovább
04
dec/2012

Az italos kartonok ötödét hasznosítják újra Magyarországon

Eltérő rendszerességgel, de immár a magyar lakosság 55%-a gyűjti szelektíven az italos kartondoboz hulladékot, noha ennél jóval nagyobb arány, 89% tudja, hogy ez a csomagolási hulladék újrahasznosítható – derült ki Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából, a GfK Piackutató Intézet készítette felméréséből.

Habár többen gyűjtik külön a dobozokat a korábbi évekhez viszonyítva, ritkán teszik. Így a Magyarországon újrahasznosított mennyiség még mindig az EU tagállamok átlaga alatt van. A magyar háztartások hetente átlagosan 2-3 darab, azaz évente kb. 125 darab italosdobozt használnak el. Ebből mintegy 26-ot gyűjtenek vissza és hasznosítanak újra. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban 35-40 darab, de egyes tagállamokban eléri a 60-65 darabot is.

Még mindig találkozni azzal a tévhittel, hogy ez a csomagolástípus anyagösszetétele miatt nem gyűjthető szelektíven vagy nehezen hasznosítható újra. A felmérés eredményei szerint a lakosság 89%-a tartja (helyesen) szelektíven gyűjthetőnek a tejes és gyümölcsleves dobozokat.

De hová kell dobni?

Az italos kartonokat Budapesten a papír, vidéki településeken a műanyag szelektív gyűjtőedényekben kell dobni. E csomagolóanyag gyűjtése azért fontos, hiszen az italos kartondobozok 75%-a papír, amely akár öt-hatszor is újrahasznosítható. Az újrahasznosítás során például hullámkarton doboz, papírszalvéta, toalettpapír, törlőkendő, tojástartó doboz vagy iskolai füzetek is készülhetnek a dobozokból.

Nyugat-Dunántúlon gyűjtik a legtöbben

A megkérdezettek saját bevallása szerint a lakosság 55%-a gyűjti szelektíven ezt a hulladéktípust. Regionális összehasonlításban a Nyugat-Dunántúlon élők bizonyultak a leginkább környezettudatosnak. Az itt élők 68%-a, az Észak-Alföld régió lakosságának 66%-a, míg Pest megye lakosságának 59%-a vesz részt a szelektálásban, jellemzően hetente egy, vagy havonta 1-2 alkalommal. A gyűjtési hajlandóság Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, ahol mindössze a lakosság 45 illetve 41%-a vesz részt e hulladék elkülönített gyűjtésében, alacsony rendszerességgel.


0
Tovább
28
szept/2012

Kövesse a hulladék útját a kukakultúra napján!

Szeptember 29-én az ország negyvenöt településén több mint hatvan helyszínen nyílnak meg a hulladékkezelést, újrahasznosítást végző vállalkozások kapui, hogy a KUKAkulTÚRA program résztvevői nyomon követhessék a szelektíven gyűjtött hulladék útját. A programot az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szervezi.

„Számtalan tévhit kering arról, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, szállításkor úgyis összeöntik. De a látszat csal: aki ezt mondja, annak nincs elég ismerete, személyes tapasztalata a szelektíven gyűjtött hulladék útjáról” – mondja Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője.

A szeptember 29-i nyílt napon mindenki érdeklődő bepillanthat a kulisszák mögé. A látogatók választ kapnak, mi történik azt követően, hogy a hulladékot elkülönítve elszállítják a lakóhelyükről, megismerkedhetnek a feldolgozás folyamatával, megtudhatják, mi minden készülhet a szelektíven gyűjtött hulladékból. A KUKAkulTÚRA helyszíneinek és programjainak teljes listája megtekinthető itt. További információk a szelektivinfo.hu weboldalon, valamint az OHÜ Facebook-oldalán.


1
Tovább
«
123

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (138),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (48),légszennyezés (46),hulladék (43),természetvédelem (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),kerékpár (35),napenergia (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (16),építészet (16),városi közlekedés (16),divat (15),komposzt (15),nyár (15),autó (15),konyha (14),kutya (14),klímaválság (14),növény (13),élelmiszer (13),LED (13),szemét (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),Ozone zöld díj (11),CO2 (11),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),élelmiszerpazarlás (11),takarékosság (10),ajándék (10),barkácsolás (10),urbánus életmód (9),papír (9),szélenergia (9),WWF (9),Kína (9),művészet (9),elektromos autó (9),tél (9),szélturbina (9),ivóvíz (9),csomagolás (8),hulladékgyűjtés (8),Párizs (8),raklap (8),természetes gyógymód (8),levegőminőség (8),levegőszennyezés (8),lakásfelújítás (8),szén-dioxid (8),allergia (8),stressz (7),takarítás (7),lakberendezés (7),háztartás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),vásárlás (7),ételpazarlás (7),almaecet (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),illóolaj (7),mobiltelefon (7),biogáz (7),Hollandia (7),vegán (6),városi élet (6),étel (6),gyümölcs (6),macska (6),növényvédelem (6),ökolábnyom (6),szúnyog (6),Föld napja (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),szmog (6),erdő (6),Magyar Telekom (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),Kanada (6),New York (6),játék (6),beporzás (5),városi hősziget (5),virág (5),város (5),testről és lélekről (5),ruha (5),urbanizáció (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),zajszennyezés (5),sport (5),térkép (5),méh (5),víz (5),bútor (5),szelektív hulladék (5)

Archívum