Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
30
márc/2022

A Természetnek nincs szüksége  több inukszukra

Most már tényleg itt a tavasz, amikor süt a Nap, sokan indulnak kirándulni. Közben persze megpihennek, és olyankor egyeseknek eszébe jut, hogy milyen menő dolog egy kavics- vagy kőszobor építése, jól nézne ki az Instán is. Csakhogy a temészeti környezetet ez súlyosan károsítja.

KÉP: Unsplash


0
Tovább
16
aug/2021

A vaddisznók annyi CO2-t engednek a levegőbe, mint 1 millió autó

Egy friss kutatás azt állítja, a vaddisznók a legkártékonyabb állatok közé tartoznak abból a szempontból, hogy a földet túrva felszabadítják annak karbontartalmát, ami évente 4,9 millió tonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt - ez egymillió autó kibocsátásával egyenlő, írják a The Conversation folyóiratban ausztrál kutatók.

szén-dioxid CO2 légszennyezés klímaváltozás klímaválság globális felmelegedés vaddisznó erdő talaj

KÉP: Unsplash

Földünkön a talaj a legnagyobb természetes szénelnyelők egyike, az erdők és az óceánok mellett. Ám ha a felszín bolygatása miatt ez a szén-dioxid kiszabadul, az tovább súlyosbíthatja a klímaválságot. Vaddisznók minden kontinensen élnek, az Antarktika kivételével. (Egy másik kutatás szerint) 54 országban 672 gerinces állat- és növényfajt veszélyeztetnek. (Egy svájci kutatás szerint) a vaddisznók túrásukkal évente 23 százalékkal növelik a CO2-kibocsátást. Kínában még ennél is többet, 70 százalékot mértek a bolygatott területeken.

Amikor egy vaddisznó túrja a földet, azzal a mélyebben lévő talajszemcsék a felszínre kerülnek és oxigénnel érintkeznek. Ettől hirtelen megszaporodik a talajban lévő mikrobák száma, amelyek viszont lebontják a széntartalmú szervesanyagot a talajban, és így abból felszabadul és a levegőbe kerül a szén-dioxid. 

A The Conversationban megjelent tanulmány szerzői 10 ezer szimulációt futtattak le, hogy kiderítsék, globális léptékben mekkora kárt okoznak a vaddisznók. Világszerte évente nagyjából 36 214 és 123 517 négyzetkilométernyi területet túrnak fel, előbbi Taiwan, utóbbi nagyjából Anglia (tehát nem az egész Egyesült Királyság) területének felel meg. A túrás zöme Óceániában történik, ott él a legtöbb vaddisznó. [De az idei nyár alapján már tudjuk, hogy a klímakatasztrófa nem ismeri az országhatárokat. - A szerk.]

A talaj kövekből, bomló növényekből és állatokból alakult ki. A talaj és a talajon élő növények a világ CO2-kibocsátásának mintegy 20 százalékát kötik le - írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A talaj kétszer annyi szerves szenet tartalmaz, mint a növényzet. Csak az EU területén a talaj több mint 70 milliárd tonna szerves szenet tartalmaz, vagyis körülbelül 7 százalékát a Föld szénháztartásának. "Az EU tagállamai az összes forrásból évi 2 milliárd tonna szenet bocsátanak ki. Tehát a talaj meghatározó szerepet játszik a klímaváltozásban. Ha Európa talaja széntartalmának csupán 0,1 százalékát kibocsátja a légkörbe, az ugyanannyi, mint amennyit 100 millió újabb gépkocsi bocsátana ki szenet az utakon. Ez az EU jelenlegi gépjárműparkjának 50 százalékos növekedésének felel meg."

Valamit ki kellene találni a helyzet kontrollálására, ami nem a vaddisznók totális kiirtásával jár. Ezzel kapcsolatosan hadd idézzem be a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet kutatóinak korábbi cikkét: 

A vaddisznók fontos tagjai az erdőnek, "ökoszisztéma-mérnök" szerepet töltenek be a gímszarvasok mellett, írják itt. "Kiemelkedő jelentőségük van az erdei vegetáció és életközösség szerkezetének, dinamikájának szabályozásában; amelyek azonban nem csupán negatív, de semleges és pozitív hatásokat egyaránt magukba foglalnak! [...]A vaddisznó természetes bolygatást okozó túrása növelheti a lágyszárú fajközösség változatosságát és a gerinctelenek gyakoriságát, vagy a növényi tápanyagellátottság mértékét is. A patások pótolhatatlanok a növények terjeszkedésében is, számtalan faj magjainak elfogyasztásával és hullatékkal való kiürítésével és a szőrzetükön megragadó növényi szaporítóképletek rövid vagy hosszú távú szállításával."

Lehet, hogy inkább annak az egymillió autónak a kibocsátását kellene lenullázni? 

HKZs


0
Tovább
26
márc/2021

Túraetikett 10 rövid pontban

Itt az igazi tavasz, a karanténidőszak után valósággal rohannánk ki a természetbe. Várhatóan sokan leszünk a túraútvonalakon, de néhány apróbb szabály (inkább figyelmesség) betartásával mindenkinek pozitív élmény lehet a kirándulás.

természet sport túra erdő természetvédelem hulladék

KÉP: Pexels

1. Haladj a jobb oldalon, előzz balról!
Akárcsak az autópályán, az erdei ösvényen is ajánlott követni a "jobbra tarts"-szabályt. Aki viszont előzni szeretne, vegye tudomásul, hogy az előtte haladónak nincs szeme a hátán, tehát érdemes az előzési szándékot kulturáltan jelezni, pláne, ha kerékpárral vagy futva előzné lassan haladó gyalogost vagy kutyást. 

2. A környezetet hallgasd, ne a mobilt!
Hiába csenget egy biciklis az előzéshez, ha az előtte haladó gyalogos túrázónak fülhallgató van a fülében, és ettől nem hallja a figyelmeztetést. Ha viszont kihangosítva használja a mobilját az erdőben, akkor azzal a természetet és a többi túrázót is zavarja. Vagyis mindenkinek jobb, ha a mobilt lenémítod túrázás közben. 

3. Köszönni nem muszáj, megköszönni ajánlott!
Elég egy intés is, nem kell mindenkinek köszönni túrázás közben, visszhangozna is az erdő a sok hellótól. Nyilván egy futó sem fogja erre pazarolni a levegőjét. Ugyanakkor ha a gyalogos félreállva utat ad a futónak vagy a kerékpárosnak, illik azt legalább egy integetéssel megköszönni. 

4. Kutyát csak pórázon vigyél!
Akármilyen jólnevelt egy kutya, lehet olyan szituáció, amikor megijed vagy felkelti az érdelődését valami, és póráz nélkül beszalad a sűrűbe. Ez veszélyes lehet a kutyára, a gazdájára és a környező természet számára is, a többi túrázót pedig nagyon zavarja a Buksi után kiabáló gazdi. Még valami: a kutyakakát szedd föl és a zacskót vidd magaddal, ne hagyd az ösvény mellett, és az erdő sűrűjébe se hajítsd el, mert nem odavaló.

5. Tartsd tiszteletben a természetet!
Ne nyúlj semmihez a túraútvonalon kívüli területen. Ne törj le ágat, ne taposs le és ne tépj ki növényt az élőhelyéről, ne veszélyeztess vagy ne ölj meg semmilyen állatot sem.

6. Emelkedőn lefelé adj elsőbbséget!
Kimerítőbb felfelé haladni egy emelkedőn, és korlátozottabb is az illető látómezeje, mert a lába előtti részre figyel, nehogy orra bukjon. Ezért szűk ösvényen illik neki elsőbbséget adnod, ha te éppen kényelmesen lefelé sétálsz már, hazafelé menet. Ez gyalogosra, futóra és kerékpárosra is érvényes.

7. Maradj az ösvényen!
Akkor is, ha szelfizésre csábító célpontot látsz, ne hagyd el az ösvényt. Az állatok életterében épp elég terhelés az emberszagú túraútvonal, ne hagyj az állatok számára ijesztő szagnyomokat az érintetlen részeken.

8. Ne az erdőben végezd a dolgodat!
Ha már szagnyomoknál tartunk, képzeld el, mennyire fintorogni fognak az erdei állatok, ha odatócsázol egy fa tövébe. Nyilván vannak olyan helyzetek, amikor ez elkerülhetetlen, pláne gyerekkel. A kupacodat viszont tényleg ne hagyd az erdőben, hanem – akárcsak a kutyakakát – szedd össze és vidd magaddal az első kukáig. Esetleg, ha van nálad kislapát, akkor áss egy arasznyi mély gödröt, abba végezd a dolgod, és utána takard be földdel. A művelethez használt papírzsebkendőt vagy vécépapírt is zacskózd be vagy ásd el.

9. Ne szemetelj!
A túrázás közben keletkező hulladékodat (ásványvizes palack, élelmiszercsomagolás) soha ne dobáld el, hanem vidd magaddal.

10. Legyen mindig kéznél a maszkod!
Sport közben nem kötelező a maszk, de ha nagy a kiránduló tömeg, érdemes megfontolni a használatát. Ha viszont nem futsz, csak sétálsz, és az adott körzetben érvényben van a "közterületen kötelező a maszk" szabály, akkor bizony ajánlott viselned.

+1 TIPP: Legyél látható!
Mindenképpen legyen a hátizsákodban egy sárga mellény. Hasznos, ha sötétedés utánra érnél csak vissza lakott településre, de akkor is, ha eltévednél, mert a keresés során messziről ki lehet szúrni. Ne feledd, hogy akárkivel történhet baleset (pl. kimegy a bokája), amikor feltétlenül szükséges, hogy mielőbb megtalálják az illetőt

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
20
feb/2021

Minden favágásról riaszt az interaktív világtérkép

Az esőerdők védelmére fejlesztették ki, de a világ bármely területén megmutatja az elmúlt 20 év erdőirtási-ültetési eseményeit a Global Forest Watch (Globális Erdőfigyelő).

természetvédelem térkép fakivágás erdőirtás Global Forest Watch World Resources Institute

A térképen pink színnel jelzik a fakivágásokat, amelyeket
gif-animációként is megnézhetünk az idővonalon

Elképesztően sok funkciót zsúfoltak a World Resources Institute (WRI, magyarul Világerőforrás Intézet, globális kutatási nonprofit szervezet) angol nyelvű térképébe. A faállomány változása mellett elemzést kaphatunk a biodiverzitás vagy a levegőszennyezés mértékéről, csak úgy, mint a helyi klíma vagy területhasználat változásairól.

Az interaktív világtérkép úgy néz ki, mint a Google Maps, azzal a különbséggel, hogy ezt folyamatosan frissítik. A működését irányító tehnológiát az amerikai Maryland Egyetem és a hollandiai Wageningen Egyetem kutatói fejlesztették ki. Amikor a szoftver eltérést észlel a korábbi adatokhoz képest, riasztást ad ki és színjelzéssel hívja fel a figyelmet az érintett területre. A műholdak nagyjából hetente tudnak friss adatot küldeni a Föld minden pontjáról.

Az illegális fairtók az eddiginél sokkal hamarabb, akár már menet közben lebukhatnak, és a szakemberek "egyenes adásban" riaszthatják a helyi természetvédelmi hatóságokat. Egy ilyen közel valósidejű térképnek önmagában is lehet visszatartó ereje, állítja egy tanulmány, amely a Nature magazinban jelent meg. 

Az interaktív világtérkép abban is különleges, hogy nem hátráltatják a képalkotást a felhők. Eddig ugyanis például a trópusi területeken esős évszakban néhol hetekig nem lehetett látni a földfelszínt, és a felhők takarásában az illegális fakitermelők háborítatlanul vághatták tarra az értékes esőerdőket. Az Európai Űrügynökség műholdas radarjai azonban "átlátnak" a felhőkön, és pontos képet szolgáltatnak a GFW-nek. 

A térkép tízméteres pontossággal képes a fairtás helyét meghatározni, azaz egyetlen fa kivágását is jelzi. A természetvédelmi szervezetek mellett hasznát vehetik azon cégek is, amelyek ellenőrizni szeretnék, hogy a nekik felkínált áru valóban fenntartható forrásból származik-e, vagy pedig egy illegálisan tarra vágott területen termesztették-állították elő. És ugyanígy, a térkép azt is megmutatja, hogy hol végeztek erdőtelepítéseket.

VIA npr


0
Tovább
27
dec/2020

Rekordszámú jelentkezőt várnak a 2021-es Veganuárra

A klímaválság elleni küzdelmet, de egy újabb járvány elkerülését is szolgálhatja a vegán étrend a hívei szerint. A vegán/vegetariánus hírességek közül, mint például Paul McCartney, Natalie Portman, Woody Harrelson, Ellen Pompeo, Joaquin Phoenix, Benedict Cumberbatch, Beyoncé, Zac Efron, Gisele Bündchen, Ariana Grande, Ricky Gervais, Lily Cole, Bryan Adams sokan támogatják a Veganuár (Veganuary) kezdeményezést, amely immár 8. alkalommal veszi kezdetét 2021. január 1-én. Aki regisztrál, megfogadja, hogy 31 napig kizárólag növényi alapú étrendet követ (és egyébként megkaphatja a hírességek által írt e-szakácskönyvet is, tele tápláló és finom recepttel). 

Veganuár Veganuary vegán vegetariánus

KÉP: Veganuary

Van olyan vegán személyiség, aki közvetlen ok-okozati kapcsolatot lát a klímakatasztrófa, a mértéktelen húsfogyasztás és a koronavírus kitörése között. "Ez a vírus is az állatokról ugrott át az emberekre, akárcsak a Sars, az Ebola vagy a HIV, pusztán azért, mert megzavartuk a természetes élőhelyeket és az ott élő állatokat – mondta Chris Packham brit környezetvédő és tévés műsorvezető az Observernek. – A természet nagyon nyers modorban tanította meg nekünk ezt a leckét. Ha képtelenek vagyunk megérteni, hogy mi is elszakíthatatlanul kapcsolódunk a természethez, és amit megeszünk, az visszahat a természetre, akkor nagy bajban vagyunk. Ezért került előtérbe a vegetarianizmus, a vegánizmus vagy bármilyen más étrend környezetvédelmi szempontja."

2020-ban több mint 400 ezren vettek részt a Veganuárban, 2021-ben akár ez a rekord is megdőlhet, mert a szervezők 500 ezer résztvevőben reménykednek. Mindezt úgy, írja a brit Guardian, hogy bár a flexitariánusok számának növekedésével 2019-ben mérséklődött a húsfogyasztás, de a szigetországban 2020-ban a karantén alatt sokkal több húst ettek: pulykából a tavalyinál 36 százalékkal több fogyott, a vörös- és a baromfihús eladása minden hónapban 10 százalékkal emelkedett. 

A brit hírességek nyílt levele kifejezetten a húsevés környezeti terhelésére összpontosít. "Az állattenyésztés felelős az üvegházhatású gázkibocsátás 14,5 százalékáért. [...] Járványszakértők szerint a következő pandémia kiindulópontja lehet valamelyik túlzsúfolt állattartó telep. [...] Évente egymilliárd tonna növényt kell megtermeszteni kizárólag takarmánynak. [...] Az elmúlt években Brazíliában 80 százalékban azért irtottak ki esőerdőket, hogy a helyükön legelőket alakítsanak ki, és további erdőket fognak elpusztítani azért, hogy az állattenyésztők számára takarmányt termesszenek. Az erdőirtás több szempontból is komoly következményekkel jár. Egyes fajok kihalnak emiatt. Bennszülöttek veszítik el otthonukat. Fölerősíti a klímaváltozást. És közvetlen közelségbe kerülünk a vadállatokkal, illetve az esetleges  vírusaikkal, ami fokozza egy újabb járvány kitörésének kockázatát.[...]" 

Veganuár Veganuary vegán vegetariánus

Chris Packham környezetvédő, a Veganuary egyik
tiszteletbeli nagykövete KÉP: Veganuary

Persze a veganizmusnak is van etikai árnyoldala, tette hozzá Packham. "Az olajpálma-ültetvények miatt letarolták Indonézia és Malajzia erdeit. Mindenben van pálmaolaj, a keksztől kezdve a samponig: mindannyian évente 8-9 kilót fogyasztunk belőle." Szerinte nem kell mindenkinek átállnia a vegán étrendre. Hiszen azok az állattenyésztők, akik alacsony intenzitású, magas minőségű, fenntartható módszerekkel dolgoznak, kifejezetten hasznosak lehetnek a természetes biodiverzitás számára is. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
12
okt/2018

Városban is lehet erdőfürdőzni – és érdemes is!

290 millió ember nem tévedhet: 20 országban végzett 140 kutatásban ennyien válaszoltak arra a kérdésre, hogy miként hat rájuk a Természet. A felmérésben vizsgált emberek egészségi állapota jelentősen javult azzal, ha akár csak heti fél órát töltöttek zöld környezetben. Csökkent a II-es típusú cukorbetegség, a krónikus keringési betegségek, az idő előtti halálozás, a koraszülés, a stressz és a magasvérnyomás-betegség aránya körükben, állapították meg a kutatási adatokat összesítő Kelet-Angliai Egyetem szakemberei.

erdőfürdő sinrin-joku fitoncid stressz természet

Pixabay

Mindez pedig az erdőfürdőnek köszönhető. A szabadidős tevékenység Japánból ered, ott sinrin-jokunak nevezik. Az erdőfürdő során a túrázók úgymond "megmerítkeznek" a fák által kibocsátott esszenciális illóolajok, a fitoncidok párájában. Japán orvoskutatók eredményei szerint a fertőtlenítő fitoncidok, amelyek eredetileg a növényt védik a rothadást beindító baktériumoktól és más kórokozóktól, hasonló hatást váltanak ki az emberi szervezetben is. 

A vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy egy kiadós erdei séta után akár még 7 napig 50 százalékkal is megnőhet szervezetünkben az úgynevezett természetes ölősejtek (Natural Killer, azaz NK-limfociták) aránya. E fehérvérsejtek felismerik az idegen, illetve valamely betegség vagy sérülés miatt elváltozott sejteket, és vagy a sejtfaluk megfúrásával pusztítják el ezeket, vagy pedig természetes sejthalált (apoptózist) váltanak ki náluk. Tehát a fitoncidok megnövelik a szervezetünk immunválaszát a vírusok és a daganatos megbetegedések ellen.

Kiderült, hogy ugyanezt a kedvező hatást nemcsak az erdők, hanem a városi parkok is képesek nyújtani. Mérések szerint a parkban töltött idő hatására ugyanúgy csökkent a nyálból kimutatható kortizol nevű stresszhormon mértéke, mintha az illető vidékre utazott volna. "A természetben olyan baktériumokkal is kapcsolatba kerülünk, amelyek erősítik az immunrendszerünket és mérséklik a gyulladásokat a szervezetünkben", mondta Caoimhe Twohig-Bennett kutatásvezető.

erdőfürdő sinrin-joku fitoncid stressz természet

Pixabay

Így végezd a sinrin-jokut városi parkban:
1. Keress egy hívogató helyet a parkban, ahol jólesne leülni akár a fűben, akár egy padon. Nem kell eldugott helynek lennie, az is jó, ha nyüzsgés van körülötted. Vagy ha rálátsz ilyen helyre.
2. Kapcsold ki a mobilodat, nem lesz szükséged háttérzenére és fotózni sem kell közben. Jó lenne, ha tényleg kikapcsolnád a mobilt, nem csak lenémítanád.
3. Összpontosíts arra, amit magad körül látsz és hallasz. Hallod-e még az autókat, vagy már csak a madarak csicsergését, a fák lombjának susogását, a szalagdáló gyerekeket és csaholó kutyákat? Utoljára mikor számoltad meg, hogy hány vadkacsa repül egy V-alakú költöző alakzatban?
4. Tudatosítsd magadban a jelen pillanatot, azokat az érzelmeket, érzéseket, amelyek átfutnak rajtad. Lesznek köztük jók, például hogy milyen finoman melegíti a napsütés a bőrödet, illetve még benned dolgozó stressz által kiváltottak, mint hogy sürgősen vissza kéne kapcsolni a mobilt – ne tedd.
5. Próbálj lelassítani, ne gondolj a hétköznapok elvárásaira, a feletted tornyosuló feladatokra. A körülötted zajló eseményeket figyeld, azokra koncentrálj.
6. Ha lehet, tölts ott legalább két órát – de már 20 perc után érezni fogod az erdőfürdő jótékony hatását. Nem is kell elmondanod senkinek, hogy hol voltál, ez a taposómalomból elcsent két óra legyen csak a tiéd.

erdőfürdő sinrin-joku fitoncid stressz természet

Pixabay

A növényi illóolajok antibakteriális, gombaölő, rovarriasztó hatását elsőként Borisz Tokin orosz biokémikus írta le 1928-ban. Ezek a vegyületek a növénylégzéssel vagy a sejtek sérülése folytán kerülnek a növény felszínére és a levegőbe. Fajtól, évszaktól, napszaktól és meteorológiai viszonyoktól is függ a fitoncid képesség, amely legnagyobb mértékben a vöröshagymára jellemző, majd utána sorrendben következik a fokhagyma, az atlaszcédrus, a jegenyefenyő, a tiszafa, az erdei fenyő és a boróka.

Laboratóriumi kísérletekben a vöröshagyma-fokhagyma-cédrus illóolaj három perc alatt elpusztította a kórokozókat, a lucfenyő illóolaja hatvan perc alatt. Az egykori Szovjetunió kórházainak és szanatóriumainak parkjában tudatosan alakítottak ki gyógyhatású sarkokat erős fitoncid hatású fákból és cserjékből. Magyarországon főleg a néhai Cebe Zoltán erdőmérnök kezdeményezésére születtek ilyen védőfásítások, például a körmendi kórház parkjában.

A városi erdőfürdőt egészen lombhullás utánig végezheted, amíg még langyos az idő: az enyhe hőmérséklet elősegíti az immunerősítő hatású fitoncidok párologtatását. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.


0
Tovább
31
júl/2018

Egyetlen fa annyival hűti a környezetét, mint két klímaberendezés

Képzeld a fákat párakapuknak! Minden fa annyival hűti a környezetét, mint két lakossági klímaberendezés, olvasható a Yale Egyetem által publikált tanulmányban, amely a legújabb kutatásokat összegzi. A fák levelei a transpirációnak nevezett párologtatáshoz az energiát a környezettől vonják el, ezzel hűtik a fa körül a levegőt. Minden fa naponta több száz litert is elpárologtathat, és ennek van olyan hatása, mint két klímaberendezésnek.

erdőirtás csapadék globális felmelegedés klímaváltozásfa klímaváltozás

Párás erdő az észak-brazíliai Pico da Neblina Nemzeti Parkban.
Fotó: Peter Van Der Sleen, Leeds Egyetem

A párakibocsátásnak fontos szerepe van a csapadékképződésben is, csak eddig kevés figyelmet fordítottak erre. A fák megannyi párakapuként vagy inkább szökőkútként működnek: a talajból felszívott vizet a levelek pórusain keresztül kibocsátják a levegőbe. A nagyobb erdők párakibocsátása amolyan égi folyóvá áll össze a magasban, és az erdőtől távoli vidéken hullhat le a csapadékként. 

Méghozzá igen távol is: például Amazónia kibocsátása az Egyesült Államokban, Kelet-Európa kibocsátása Kínában. Az Afrika szívében elterülő Kongó dzsungeleiből származik az Etióp-magasföldön lehulló csapadék 30-40 százaléka. Tehát ha az eredeti élőhelyen erdőirtás miatt csökken a fák száma, akkor az több ezer kilométerre okozhat aszályt. Egyre több kutatás foglalkozik a korábban nem értett vagy elhanyagolt témával, vagyis hogy ha tönkreteszik a világ nagy trópusi erdőövezeteinek vízgazdálkodását, az más kontinensen, más országokban lévő mezőgazdasági termőterületeken okozhat veszteséget. 

Az iskolában azt tanultuk, hogy bolygónkon a csapadék az óceánok párolgásával képződik. Kezd kiderülni, hogy ez csak részben, főleg a tengerparti területeken igaz: erdők nélkül a kontinensek belső területei sivatagok volnának. Oda ugyanis "újrahasznosított" csapadék jut, vagyis ami korábban lehullott csapadékként, és folyókból, tavakból visszapárolgott a levegőbe, illetve ennél is nagyobb mértékben a növények, jelesül az erdők által kibocsátott -- ezek a párafelhők a szelek szárnyán jutnak el a szárazföldek belsejébe. Minél messzebbi az a terület, annál többszöri újrahasznosítási ciklus kell a végül ott lehulló csapadékhoz.

Becslések szerint a Föld növényzete naponta 200 köbkilométer vizet párologtat a bolygó légkörébe. Ennek tizedét egyedül az Amazonas vidéke. Régen úgy vélték, hogy azért esik sok eső a Kongó és az Amazonas vidékén, mert a világnak ezen a területeit csapadékbőség jellemzi. Csakhogy kiderült: az erdő miatt esik ennyi eső, mert a trópusi vidékeken a legintenzívebb a transpiráció. Erdők híján az Amazonas vidéke már rég olyan volna, mint a Szahara. 

Az Amazonas vidékén lehulló csapadék harmada a fák párologtatásából származik. Sőt, az amazonasi erdők párakibocsátása az amerikai Középnyugaton hulló csapadék 50 százalékát teszi ki! De lehet, hogy az erdőirtás miatt megváltoznak a nagy légáramlatok, és a felszálló pára nem Amerika, hanem Európa felé indul, és Nagy-Britanniában okoz özönvízszerű esőzést, mint néhány éve.

Még egy érdekesség a Yale-tanulmányból: kétszer annyi eső esik egy olyan légtömegből, amely az előző napokban dús növénytakaró fölött haladt át, szemben az olyan levegővel, amelyet gyér növényzet fölött fújt át a szél. 

erdőirtás csapadék globális felmelegedés klímaváltozásfa klímaváltozás

Így néz ki a tarvágás Szumátrán, ahol a világon a legnagyobb ütemben zajlik az erőirtás. Fotó: Aulia Erlangga / Flickr

Az erdőirtás évente 10 százalékkal növeli a globális felmelegedés ütemét, mert annyival kevesebb széndioxidot kötnek meg a fák. De a fák kivágásának van "nem-CO2" klímahatása is, amelyek nemcsak lokálisan, hanem globálisan is intenzíven befolyásolják az időjárási viszonyok alakulását. Például a fák olyan illékony anyagokat is kibocsátanak, amelyek a levegőben lebegve visszatükrözik a napsugarakat, ezáltal hűvösebbé teszik a környezetet. A kivágott erdők területét leggyakrabban mezőgazdasági művelésbe veszik, ami önmagában is óriási légszennyezéssel jár. 

1850 óta a klímaváltozás mértékének 40 százalékáért a tömeges erdőirtás okolható. Még ha most azonnal beszüntetnénk a kőolaj, szén és földgáz felhasználását, a trópusi vidékek erdőirtása miatt 2100-ig 1,5 Celsius-fokkal nőhet a globális felmelegedés. Szumátrán például a pálmaolajhoz tarra vágott területeken 2000 óta az átlaghőmérséklet 1,05 Celsius-fokkal nőtt, míg az eredeti növényzettel borított területeken "csak" 0,45 fokkal.

Minden fa számít. Közeledik az ősz, a faültetés ideje, már most kezdd el tervezgetni, hogy a kertedben mit tudnál ültetni, hogy hűvösebbé tedd a környezedet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.


0
Tovább
19
feb/2018

Kutyák telepítik újra a tűz martalékává vált erdőket chilében

2017-ben a dél-amerikai ország történetének legsúlyosabb tűzvészében mintegy 560 ezer hektár erdő égett porig (ez egyenlő Békés megye területével). Tizenegy ember is meghalt az óriási tüzekben, amelyeket valószínűleg gyújtogatók okoztak.

Az erdőtüzek után elszenesedett pusztaság maradt, amelynek súlyosan károsodott növénytársulását egy különleges csapat kezdte újratelepíteni: három border collie kutya.

kutya természetvédelem erdő Chile erdőtűz border collie

FOTÓ: Francisca Torres

A hatéves Das, valamint kétéves kölykei, Summer és Olivia olyan hátizsákokkal végzik a munkát, amelyekből szaladgálás közben őshonos növényfajták magjait szórják szét. A terep nehézségétől függően alkalmanként 30 kilométert képesek bejárni, miközben összesen nagyjából 10 kiló magot juttatnak ki a talajra, illetve kis tessúlyuknak köszönhetően nem is tapossák szét a már csírázó palántákat. Egy ember a helyi körülmények között naponta 3 kilométer bejárását volna képes megtenni.

Gazdájuk, Francisca Torres szerint ez nem is munka, hanem móka a kutyák számukra, mindig élvezik az erdei túrákat. Torres kutyakiképzőként dolgozik, továbbá a Pewos nevű környezetvédelmi szervezetet irányítja. Azért is választotta a border collie-kat a feladatra, mert van annyi önkontrolljuk, hogy nem támadnak vagy vesznek üldözőbe semmilyen állatot, amelyekkel az erőben találkoznak. "És mert szuperokosak", tette hozzá Torres.

kutya természetvédelem erdő Chile erdőtűz border collie

FOTÓ: Francisca Torres

Torres és nővére saját zsebből állják a kutyák helyszínre utaztatásának, ellátásának és a növénymagok beszerzésének költségét. Lelkesedésüket az táplálja, hogy a rettenetes katasztrófa után látják újjáéledni a természetet.

kutya természetvédelem erdő Chile erdőtűz border collie

FOTÓ: Pewos


0
Tovább
18
okt/2017

Ültess gyógyító fát a kertedbe!

Itt az őszi faültetés ideje, de sokan tanácstalanul nézik az óriási választékot. Érdemes volna egy egészen különleges szempontot is figyelembe venned: válassz olyan fát a lakókörnyezetedbe, amely képes erősíteni az immunrendszeredet!

A Földön körülbelül 300 ezer növényfaj él, ami csekély szám a 7,77 milliónyi állatfajhoz képest, mégsem tudunk eleget róluk. Ilyen például a védekezésük módja: a növények nem rendelkeznek gyors helyváltoztató képességgel, tehát ha megtámadják őket, más módon kell megvédeniük magukat. Például különféle vegyületeket kezdenek termelni és kibocsátani: ezeknek a kémiai anyagoknak többféle szerepük van, például elriasztják vagy elpusztítják a kórokozót/kártevőt, figyelmeztetik a fajtársakat, gyógyítják a növény sérüléseit, betegségeit.

faültetés kert népi gyógyászat természetes gyógymód illóolaj fitoncid sinrin-joku erdőfürdő shinrin-yoku allelopátia

KÉP

Mindig öröm, ha egy népi gyógyászati eljárásról a modern tudomány kideríti, hogy valós alapja van. Ilyen a japán sinrin-joku, azaz erdőfürdő: a szigetországbeliek szerint gyógyító hatással van a testre és a lélekre, ha időnként "megmerítkezünk" az erdei levegőben. És így igaz: az elmúlt években végzett laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy az erdei levegőben lévő természetes vegyületek, a fent említett kémiai anyagok képesek fokozni az emberi immunrendszer működését, egyebek közt növelik vérünkben a természetes ölősejtek (NK-sejtek) számát -- akár 7 nappal a kirándulás után is. Az NK-sejtek olyan nyiroksejtek, amelyek fontos szerepet játszanak a daganatos és vírusosan fertőzött sejtek elpusztításában. 

1937-ben Borisz Tokin szovjet biokémikus alkotta meg a fitoncid szót, amelynek jelentése: a növény által kibocsátott. Tokin több ezer olyan molekulát azonosított különféle növények körül a levegőben és a talajban, és feltétezte, hogy az adott növények ezekkel védik meg magukat a támadások ellen. S mivel egy erdőben egy adott pillanatban mindig van egy vagy több sérült növény, ezért az erdei levegőben sok a fitoncid, mondta Tokin.

faültetés kert népi gyógyászat természetes gyógymód illóolaj fitoncid sinrin-joku erdőfürdő shinrin-yoku allelopátia

KÉP

Jóllehet elmélete nagy népszerűségnek örvendett a Szovjetunióban, Koreában és Japánban, könyvét nem fordították le angolra, ezért Európa és Amerika nemigen szerzett róla tudomást. Persze Nyugaton is foglalkoztak a témával, ott allelopátiának nevezve a jelenséget. Az 1960-as években volt egy felfutása a témának, sokan vélték, hogy a modern orvoslásban is szerepet kaphat, de a lelkesedés lelohadt.

A növények kémiai kommunikációja, védekezése évtizedekre homályba merült. Voltak ugyan próbálkozások, például Magyarországon a néhai Cebe Zoltán erdőmérnök a körmendi kórház parkjában ültetett "gyógyító" fákat akárcsak Tokin hajdanán Szocsi szanatóriumai körül.  Mint írta: "Tokin, majd Brüncev megállapították, hogy a magasabb rendű növények: több fafaj, valamint fokhagyma, retek, torma, vöröshagyma olyan anyagokat termel — természetesen eltérő mértékben — melyek erős fertőtlenítő hatásúak. Főképp az alábbi kórokozók voltak érzékenyek: TBC, kolera, dysenteria, hastifusz, difteria. Ezen anyagok a természetben védekezésre szolgálnak, de az ember is igénybe veheti jó szolgáltatásukat. (...) A növények illata, aromája gyakran esik össze erős fitoncid hatással. Azonban az is gyakori, hogy erős fitoncid hatás nem párosul semmiféle illattal, szaggal." (Cebe másik írása a kórházak biológiai védelméről fitoncidokkal az Erdészeti Lapok 1993. évi 6. füzetének 181. oldalán olvasható ide kattintva.)

faültetés kert népi gyógyászat természetes gyógymód illóolaj fitoncid sinrin-joku erdőfürdő shinrin-yoku allelopátia

KÉP

További egészségügyi kutatások azt állítják, hogy már egy 30 perces erdei séta csökkenti a vérben a kortizol stresszhormon szintjét, valamit a pulzust és a vérnyomást. Emellett serkenti a paraszimpatikus (vegetatív) idegrendszeri aktivitást, ezzel az emésztést és a kiválasztást, illetve mérsékli a szimpatikus idegi aktivitást, vagyis a stresszválaszokat. Néhány napja angol kutatók javasolták, hogy az erdőfürdő legyen a háziorvos által felírható gyógymód.

Az interneten található kutatások szerint a Magyarország éghajlatán is életképes fafajok közül az alábbiak rendelkeznek fokozott fitoncid-hatással: kínai papíreperfa, duglászfenyő, erdeifenyő, japánakác (pagodafa), lucfenyő, csavarttűjű fenyő, európai ciprus, nyír, juhar, atlaszcédrus, jegenyefenyő, tiszafa, nehézszagú boróka, ginkgo biloba (páfrányfenyő),  tölgy, gyertyán, dió. Ezek közül biztosan találsz a kerted méretéhez passzoló fajtát.

Amíg nem jutsz el a faültetésig, érdemes minél többször túrázni az őszi erdőben.

Ha pedig gyorsan növő törpefát akarsz az ablak elé ültetni, ide kattintva olvashatod korábbi posztunkat. 


0
Tovább
29
nov/2016

Mi történik, ha CT-be tesznek egy fatörzset?

Belelátunk a törzs belsejébe, ezzel csökken a fahulladék mennyisége, és ugrásszerűen megnő a rönkből kinyerhető fűrészáru minősége. Mindkettő létfontosságú a modern fenntartható erdőgazdálkodás szempontjából, ugyanakkor évezredes álmot vált valóra.

Világszerte máig rendkívül sok fára van szükség az építkezésekhez, minden olyan módszer iránt nagy az érdeklődés, amely javítja a fűrészáru minőségét és csökkenti a darabolás közbeni vesztéseget. Az osztrák-olasz innovációban készült Microtec CT Log olyasmi, mint a kórházi CT: számítógépes képalkotási módszer, csak ez a készülék nem a páciens testét, hanem akár 25 méter hosszú fatörzseket világít át. Az 1,5 teraflops teljesítményű számítógép érzékelője percenként 240-szer fordul meg a fatörzs körül.

fenntartható erdőgazdálkodás faanyag CT-átvilágítás Marcus Wallenberg-díj

A berendezés külsőleg egy négyszögletes doboz kerek vizsgálónyílással: a dobozon percenként akár 180 méteres sebességgel áthaladó, maximum 80 centiméter átmérőjű rönkről az átvilágítás nyomán 3D felvétel készül, amelyen jól látszanak a törzs belsejében lévő göcsök, repedések, körbenőtt szennyeződések (kavics, fém- vagy kerámiadarab), gyantacsomók, továbbá a fabél, az évgyűrűk, a tömörség és a kiszáradás állapota, esetleges rothadás, a szálirány, a kéreg alatti forma.

Amióta csak az egyiptomiak 5000 évvel ezelőtt feltalálták a fűrészt, azóta álmodoznak arról az ácsok, bárcsak belelátnának a fakéreg alá, hogy fűrészelés közben kikerülhessék a göcsöket, repedéseket, problémás részeket. A Log CT erre ad lehetőséget: a 360 fokos átvilágítás után megtervezi az optimális felvágási mintát is, amelynek köszönhetően első osztályú minőségű faanyag állítható elő. 

fenntartható erdőgazdálkodás faanyag CT-átvilágítás Marcus Wallenberg-díj

A berendezés a leendő faanyag szerkezeti stabilitását is képes előre kiszámítani, ezzel a felhasználáshoz ad segítséget. A képalkotó módszerrel az igényelt deszkák, gerendák és oszlopok felszíni mintázata (göcsök) is láthatóvá válik, amelynek révén könnyebb kiválasztani a megfelelő darabokat. A Log CT-vel 20-25 százalékkal megnő minden rönk értéke, mert pontosan tudni lehet, mennyi és milyen minőségű fűrészáru nyerhető ki belőle. Előzetes számítások szerint a berendezés ára egy év alatt megtérül.

fenntartható erdőgazdálkodás faanyag CT-átvilágítás Marcus Wallenberg-díj

A rönk-CT kifejlesztéséért és a vágást kiszámoló algoritmusért 2016 októberében Federico Giudiceandrea és Alexander Katsevich elnyerte a fenntartható erdőgazdálkodásért alapított Marcus Wallenberg díjat, amelyet Károly Gusztáv svéd király adott át nekik.

A rönk-CT iránt nagy az érdeklődés Japánban is, ahol máig alkalmazzák a zairainak nevezett, hagyományos, oszlop-gerenda építési technológiát. Ennek lényege, hogy az egyszerű vázszerkezet viseli a tető terhét, a ennek köszönhetően a belső falak mozgathatók (tolóajtók). 

fenntartható erdőgazdálkodás faanyag CT-átvilágítás Marcus Wallenberg-díj

KÉP

A földrengések országában a rugalmas faszerkezet  sokkal időtállóbbnak bizonyult, mint a kőből vagy téglából összerótt fal. Japánban a faelemek összeillesztéséhez nem állt rendelkezésre természetes ragasztóanyag, az Európában használatos enyvet nem ismerték, hanem különféle ácskötéseket fejlesztettek ki, amelyek terhelés hatására lényegében maguktól rögzültek. 

Van egy japán férfi, akiről annyit lehet csak tudni, hogy egy autógyárban dolgozik, szabadidejében viszont a régi japán ácsmesterek míves csapolásait és kötéseit jeleníti meg GIF-animációkon. Eddig közel 90 féle kötést tett föl The Joinery twitter-oldalára, amelynek több mint 30 ezer követője van már, köztük neves építészek és designerek.

fenntartható erdőgazdálkodás faanyag CT-átvilágítás Marcus Wallenberg-díj

0
Tovább
«
123

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (137),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (47),légszennyezés (46),természetvédelem (42),hulladék (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),napenergia (35),kerékpár (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),hőszigetelés (18),természet (18),gyerek (17),városi közlekedés (16),fűtés (16),építészet (16),autó (15),komposzt (15),divat (15),nyár (15),klímaválság (14),kutya (14),konyha (14),élelmiszer (13),növény (13),LED (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),szemét (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),CO2 (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),barkácsolás (10),takarékosság (10),ajándék (10),Kína (9),papír (9),urbánus életmód (9),WWF (9),szélturbina (9),elektromos autó (9),ivóvíz (9),tél (9),szélenergia (9),levegőszennyezés (8),művészet (8),szén-dioxid (8),raklap (8),Párizs (8),levegőminőség (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),takarítás (7),vásárlás (7),stressz (7),almaecet (7),ételpazarlás (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),mobiltelefon (7),csomagolás (7),Hulladék Munkaszövetség (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),biogáz (7),komposztálás (7),háztartás (7),Hollandia (7),New York (6),macska (6),városi élet (6),szúnyog (6),Magyar Telekom (6),környezetbarát (6),Kanada (6),vegán (6),gyümölcs (6),étel (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),alga (6),VOC (6),Föld napja (6),játék (6),ökolábnyom (6),növényvédelem (6),szmog (6),erdő (6),virág (5),város (5),ruha (5),urbanizáció (5),városi hősziget (5),beporzás (5),testről és lélekről (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),térkép (5),zajszennyezés (5),méh (5),bútor (5),víz (5),sport (5)

Archívum