13
dec/2012

Adjon még egy esélyt a pizzadoboznak!

Olló, sniccer, vonalzó és speciális pizzadoboz. Ennyi szükséges a Kaja.hu szerint ahhoz, hogy tárolódoboz- éspolc, kisszék, kisasztal, képkeret vagy irattartó készüljön a használt pizzásdobozokból. Speciális sütőpapírral bélelve a doboz belülről is tiszta marad, és nem veszi át az ennivaló szagát.

A Budapesten fejlesztett megoldás, a Ne dobd el! doboz (NDE) a Cybergastro csapatának ötlete, és egyelőre saját termékeiket csomagolják így. Ha a pizzafogyasztók 15 százaléka újrahasznosítaná a kartoncsomagolást, körülbelül másfél millió doboz nem kerülne a szemétbe. A hajtogatási-szerelési útmutatót itt lehet letölteni.

12
dec/2012

Így jutottunk el idáig – a klímakonferenciák története másfél percben

Miért halad ilyen észvesztő lassúsággal a szén-dioxid-csökkentés? Az oslói Nemzetközi Klíma- és Környezetkutatási Központ (CICERO) videója. Hanggal kötelező!

06
dec/2012

Figyelemfelkeltő pályázatok a 2012-es Ozone Zöld-díj vállalati kategóriájában

Virtuális faültetés, térkép nélküli turizmus, energiahatékonyság, tömegcsökkentett és nulla károsanyag-kibocsátású járművek - a 2012-es Ozone Zöld-díj KKV és nagyvállalati kategóriájában is értékes pályázatok születtek. Érdemes áttekinteni őket, mert olyan módszertani vagy technológiai újításokat vezetnek be a magyar piacra, amelyek jelenős mértékben képesek enyhíteni a környezetterhelést.

Ültessen fát az interneten
A több mint 60 éves múltra visszatekintő, 1950-ben alapított MKB Bank kiemelt feladatának tekinti, hogy csökkentse a környezetre gyakorolt hatását. Folyamatosan vizsgálja környezeti terhelését, amelynek visszaszorítására klímavédelmi stratégiában tett ígéretet.
Az MKB Energia Plusz Lakáshitel célja, hogy forrást nyújtson minél több környezettudatos otthon megteremtéséhez legyen szó vásárlásról, felújításról vagy korszerűsítésről. Az MKB Energia Plusz Lakáshitel abban az esetben igényelhető, amennyiben a hitelcéllal érintett és egyben fedezetül felajánlott ingatlan energiatanúsítványa lakásvásárlási célú hitel esetén „D”, vagy annál jobb kategóriájú, illetve ha felújítási vagy korszerűsítési célú hitel esetén  a beruházás megvalósulását követően válik azzá.
Az MKB Bank a lakáshitel kapcsán egyéb módon is figyel a környezettudatosságra: a lakáshitel-igénylések után hozzájárul facsemeték telepítésének megvalósításához is, valamint a termék prospektusát újrahasznosított papírra nyomtatta. „Az én fám” nevű Facebook-applikáció segítségével is bárki hozzájárulhat az erdőtelepítéshez: ha a felhasználó néhány kattintással virtuális fát ültet, az MKB Bank ugyanennyi fa telepítéséhez járul hozzá.

Barangolja be Szentendrét térkép nélkül
A hd Open! Kft. Magyarország vezető mobilmarketing ügynökségeinek egyike, az elmúlt évben számos komplex mobilalkalmazást fejlesztett, egyebek között Szentendre város Önkormányzata számára is, amelybe csaknem valamennyi, a mobilmarketing eszköztárába tartozó elemet integrált (helyi ingyenes wifi rendszer telepítése, applikáció fejlesztés, mobilkód, bluetooth technológia, stb.)
Az Irány Szentendre alkalmazás alapvető célja a Szentendrére érkező turisták informálása, a természetjárás és a természeti környezet népszerűsítése, értékeinek védelme. Az alkalmazáson belül külön menüpont foglalkozik Szentendre természeti kincseivel, továbbá az alkalmazás nagy hangsúlyt fektet a természetközeli turizmusra is, hiszen nem csupán Szentendre szállodáit, hanem kempingjeit is bemutatja. Az alkalmazás részét képezi egy játék is, amely az ingyenes wifi hálózat, illetve az alkalmazás segítségével körbe vezeti a turistákat Szentendrén és annak környezetében. E játékos útvonalnak részét képezi számos turistaút és ösvény is, amelyeken barangolva a felhasználók még közelebbi kapcsolatba kerülhetnek a környék természeti értékeivel.
Az alkalmazásnak köszönhetően a környezettudatos felhasználók gyakorlatilag sem térképre, sem útikönyvekre nem szorulnak, hiszen minden információt elektronikus formában érhetnek el mobiljukról.

Harminc százalékkal könnyebb autók
A Mazda Motor Hungary Kft. a Mazda személygépjárművek hazai forgalmazója idén ünnepli 20. évfordulóját Magyarországon. A márka globálisan már a hatodik generációs termékeinek bevezetésére koncentrál, 2015-re SKYACTIV programjának kiteljesítésével 30%-kal kívánja csökkenteni modelljeinek átlagos üzemanyag-felhasználását.
A Mazda egyedi megközelítése a belső égés terén kategória-első hatékonyságot eredményez. A Mazda ezt a stratégiát “Fenntartható Zoom-Zoom”-nak nevezte el, amely túlmutat pusztán a belső égés optimalizálásán, és magába foglalja a súlycsökkentő formatervezést, illetve, ahol csak lehetséges, a kilogrammok lefaragását is. A Mazda célja minden modellgeneráció tömegének 100 kilogrammal történő csökkentése az elődjéhez képest. A 2008-as üzemanyag-gazdaságossághoz képest 2015-re 30 százalékkal gazdaságosabb üzemeltetést kíván elérni a teljes modellválasztékban.
A Mazda SKYACTIV technológiája új korszakot nyit: ez a CX-5 modellel indult, amely idén tavasszal tört be a kompakt szabadidőjárművek egyre növekvő európai piacára. A modell 4,6 l/100 km fogyasztásával és 119 g/km CO2 kibocsátásával a CX-5 SKYACTIV-D dízelmotor a kategória egyik legkiemelkedőbb üzemanyag-gazdaságosságát és CO2 kibocsátását társítja – Európában és világszerte egyaránt. Ugyanakkor a SKYACTIV-G benzinmotorral hajtott CX-5 ugyancsak kategória-első helyezést kapott az EPA (Environmental Protection Agency – Környezetvédelmi Hatóság) közúti futásteljesítményre vonatkozó minősítésén az Egyesült Államokban.

Hasonlítsa össze az energiatanúsítványokat
A Netheat.hu Magyarország első energiatanúsítvány árajánlat összehasonlító szolgáltatása, amely energiatanúsítvány árajánlat összehasonlítással foglalkozik. Több tucat energiatanúsító céggel és magánszeméllyel áll kapcsolatban, ha beérkezik rendszerükbe egy megbízás (egy tanúsításra váró ingatlan), akkor azt automatikusan eljuttatják tanúsító partnereikhez, akik árajánlatokat készítenek az adott ingatlan tanúsítványának elkészítésére. A megbízó ingatlan tulajdonos szabadon választhat a hozzá visszaérkező árajánlatok közül.

Újszerű élményt nyújtó elektromos meghajtás
Az Opel egyike a legmodernebb autóipari cégeknek Európában. Az 1862-ben, Rüsselsheimben alapított cég idén 150 éves évfordulóját ünnepli. Negyven országban értékesít gépjárműveket, tizenegy gyárat működtet hat országban, köztük a magyarországi Szentgotthárdon. A rendszerváltás után az Opel volt az első bejegyzett autóipari cég, és Opel Astra volt 1992-ben az első magyar gyártású személyautó is. Összességében több mint 400 ezer Opel fut a magyar utakon, amivel az Opel a legnépszerűbb márka hazánkban.
Az Opel innovatív, környezetbarát e-mobilitási programját az Ampera vezeti fel. A 2012-es Év Autója Európa első kiterjesztett hatótávú elektromos autója. Kerekeit mindig villanymotor hajtja: a szokásos benzinmotor helyett egy 16 kWh kapacitású lítium-ion akkuval táplált 111 kW/150 lóerős Voltec hajtómű dolgozik, amely villamos hajtómotorból, elektromos generátor/motorból, illetve ezek fordulatszámát csökkentő bolygóműből áll. Tisztán elektromos módban 40-80 km hatótávot tesz lehetővé, kiterjesztett módban 500 km-es összhatótávot érhet el, zéró emisszióval. Az Ampera összehasonlíthatatlan vezetési élményt nyújt, a már álló helyzetben 370 Nm nyomatéknak köszönhetően 9 másodperc alatt gyorsul százra, és 161 km/óra a csúcssebessége. Az Amperával kezdődött a vállalat jövőorientált, zöld programja, amelyben lesznek kis, tisztán akkumulátoros hajtású városi autók és tüzelőanyagcellás járművek is, amelyek maguk fejlesztik a működésükhöz szükséges áramot.

 

 

04
dec/2012

Az italos kartonok ötödét hasznosítják újra Magyarországon

Eltérő rendszerességgel, de immár a magyar lakosság 55%-a gyűjti szelektíven az italos kartondoboz hulladékot, noha ennél jóval nagyobb arány, 89% tudja, hogy ez a csomagolási hulladék újrahasznosítható – derült ki Tetra Pak Hungária Zrt. megbízásából, a GfK Piackutató Intézet készítette felméréséből.

Habár többen gyűjtik külön a dobozokat a korábbi évekhez viszonyítva, ritkán teszik. Így a Magyarországon újrahasznosított mennyiség még mindig az EU tagállamok átlaga alatt van. A magyar háztartások hetente átlagosan 2-3 darab, azaz évente kb. 125 darab italosdobozt használnak el. Ebből mintegy 26-ot gyűjtenek vissza és hasznosítanak újra. Ez az arány az Európai Unió tagállamaiban 35-40 darab, de egyes tagállamokban eléri a 60-65 darabot is.

Még mindig találkozni azzal a tévhittel, hogy ez a csomagolástípus anyagösszetétele miatt nem gyűjthető szelektíven vagy nehezen hasznosítható újra. A felmérés eredményei szerint a lakosság 89%-a tartja (helyesen) szelektíven gyűjthetőnek a tejes és gyümölcsleves dobozokat.

De hová kell dobni?

Az italos kartonokat Budapesten a papír, vidéki településeken a műanyag szelektív gyűjtőedényekben kell dobni. E csomagolóanyag gyűjtése azért fontos, hiszen az italos kartondobozok 75%-a papír, amely akár öt-hatszor is újrahasznosítható. Az újrahasznosítás során például hullámkarton doboz, papírszalvéta, toalettpapír, törlőkendő, tojástartó doboz vagy iskolai füzetek is készülhetnek a dobozokból.

Nyugat-Dunántúlon gyűjtik a legtöbben

A megkérdezettek saját bevallása szerint a lakosság 55%-a gyűjti szelektíven ezt a hulladéktípust. Regionális összehasonlításban a Nyugat-Dunántúlon élők bizonyultak a leginkább környezettudatosnak. Az itt élők 68%-a, az Észak-Alföld régió lakosságának 66%-a, míg Pest megye lakosságának 59%-a vesz részt a szelektálásban, jellemzően hetente egy, vagy havonta 1-2 alkalommal. A gyűjtési hajlandóság Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, ahol mindössze a lakosság 45 illetve 41%-a vesz részt e hulladék elkülönített gyűjtésében, alacsony rendszerességgel.

29
nov/2012

Elég tizenöt tárgy a boldogsághoz?

Andrew Hyde huszonéves amerikai internetes fejlesztő egy nap úgy határozott, hogy eladja mindenét, és világgá megy. Döntéséhez hozzájárult, hogy épp szakított akkori barátnőjével, és eltörte a lábát, ami miatt nem indulhatott a maratonon. Lényeg a lényeg, Andrew egy hátizsák holmival (ami éppen tizenöt darabot számlált) 2010 augusztusában nekiindult annak az utazásnak, amelynek során a látottakról bő ezer blogbejegyzésben számolt be. Menet közben egy e-könyvet is összeszerkesztett, amely útikönyv kategóriában első lett az Amazonon.

Hamar híre ment a neten, csakhogy nem elsősorban úti kalandjai, hanem a tizenöt tárgya révén vált közismertté. Andrew oldalát hatszázezren nézték meg, egy sor újságcikk méltatta, mint az extrém minimalizmus új prófétáját (kis túlzással). „Felszabadító élmény lemondani a tárgyakról”, írta az egyik olvasója. „A férjem hálás neked, mert rávettél engem, hogy szórjam ki a háztartásunkban halmozódó cuccokat”, így a másik.

  • Hyde listáján rajta volt egy 30 literes Arc’teryx hátizsák, egy Macbook Air laptop és egy iPhone 3GS mobiltelefon. (A listán szinte kizárólag márkás termékek szerepelnek.) Az összsúly körülbelül 4 kg

Bizony, sokszor a lakásunk már nem családi élettér, hanem pusztán fűtött tároló a megszerzett tárgyainknak – tette hozzá egy újságíró. Ráadásul óriási összegeket költünk a tárolásra és a tárgyak biztosítására. Egy nepáli hozzászóló azt írta, hogy nem érti, a nyugati ember miért vált naponta ruhát. Ők ugyanis három-öt napig viselnek mindent, és csak utána mossák ki – mondjuk, nem is kellemes művelet ezt végezni a téli hidegben, kézzel. „Az amerikaiak túl sok időt töltenek vásárlással és mosással. Ezért olyan kimerültek. De hát miért pazarolnak ennyi időt, energiát és erőforrást (vizet) olyasmire, ami teljességgel szükségtelen?”

A tárgyak rabigája alól felszabadult Andrew lenyűgöző bakancslistát állított össze magának. Bejárni az USA ötven államát (negyvennyolc kipipálva), kunyhót építeni Alaszkában (kipipálva), megmászni 14 négyezer méter magas hegyet (nyolc kipipálva), napfelkelte háromezer méter magason (kipipálva), búvárkodni a Nagy-korallzátonyon (kipipálva) és a többi. Állítása szerint a tárgyakról való lemondás segítette ahhoz, hogy megvalósítsa céljait.

Itt kezdtem el kételkedni. Miért volna előfeltétele a tárgyakról való lemondás a célok megvalósításának?

Még augusztusban az terveztem, hogy felteszek pár kérdést Andrewnak, és gyorsan cikket írok róla. Most november van. Ahogy mind jobban belemerültem a témába, egyre kevésbé éreztem száz százalékosan őszintének ezt az egészet. És ez nem Andrew hibája, semmiképp! Igaz, az eltelt két év során holmijainak száma apránként harminckilencre emelkedett. Kellett ugyebár egy öltöny és egy pár szép cipő, mert sokfelé hívták előadást tartani. Dolgozott Coloradóban is egy marhafarmon, ahol megajándékozták egy cowboykalappal és három kockás inggel. De nem emiatt kételkedem az őszinteségében.

Hanem hát hogyan írjak róla azoknak, akiknek nem önszántukból van tizenöt (vagy kevesebb) holmijuk? Akik pont az ellenkező irányba törekszenek, a tizenötnél több tárgy és az általuk képviselt anyagi jólét felé? Ha egészen őszinte akarok lenni magamhoz, erről nem is beszélhetnék, mert nekem is több ezer tárgyam van: könyvek, cédék, ruhák, cipők, konyhai felszerelés.

Nem akarom megbántani, de úgy érzem, Andrew számára az extrém minimalizmus csak játék. Olyan, mint amikor a Beatles tagjai elmentek Indiába, hogy találkozzanak a híres jógikkal. Elmantrázgattak pár hétig, utána elköszöntek, és hazamentek a palotáikba. Andrew is akármikor visszatérhet a felhalmozás világába.

Ugyanakkor tiszteletre méltó a kezdeményezése, mert valóban, lassacskán tényleg inkább mi vagyunk a tárgyakért. De mennyi volna a minimum? Ki tudja megmondani, hogy mi kell és mi nem a boldogsághoz?

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

26
nov/2012

Kihirdették a 2012-es Ozone Zöld-díj civil kategóriájának díjazottjait

November 21-én a Larus Étterem és Rendezvényközpont Gesztenye termében a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2012 rendezvényén az Ozone Zöld-díj zsűrije, közte prof. Dr. Tóth László, a Szent István Egyetem klímatanácsának elnöke, illetve Gáspár Péter, a Carbon Solutions ügyvezető igazgatója kihirdette a pályázat végeredményét.

 2012-ben az Ozone Zöld-díjat nagyvállalati kategóriában a Spar nyerte. A cég filmjében a legnagyobb környezetvédelemmel kapcsolatos projektjeit mutatta be, mint például a biogáz-üzemet, a komposztálótelepet, illetve a szelektív hulladékgyűjtést. „A vásárlóktól visszagyűjtjük azokat a hulladékokat, amelyeket a természet nem vesz vissza”, mondta Zombory Csilla, a Spar környezetvédelmi csoportvezetője.

A benevezett kis és középvállalkozások közül a Felelős Gasztrohős Hálózat nyert, amely megkísérli összefogni a már környezetbarát módon működő, illetve ezt tervező éttermeket, hogy fejlessze a köztük lévő kommunikációt, és segítsen a problémáik megoldásában, összegezte Varga Judit, az oldal szerkesztője. Ők (és a másik két nevező) a Carbon Solutionstól egy úgynevezett karbonmérési és –ellentételezési szolgáltatást kapnak, amelynek során a megállapított károsanyag-kibocsátásukat a cég egy megújuló projekt támogatásán keresztül ellenételezi, nullára csökkenti.

A civil kategória díjazottjai, akik LUSH ajándékcsomagot kapnak:

Bárdos Barbara
Bökfi Katalin
Bné Lőrincz Katalin
Bruzák István
Csapó Ágnes
Czibik Márta
Erdős-Nagy Gabriella
Horváth Attila
Ipolyi József
Kampis Dóra
Koppe Ági
Kruzslicz Julcsi
Láng Anikó
Lelik Ferenc
Nagyné Kovács Tünde
Mikolicz Zsuzsanna
Radwány-Nagy Dóra
Rapavi Zoltán
Sáfián Fanni
Vitényi Viktória

Közülük az Ozone-fődíjat, a bonsait Horváth Attila nyerte, aki a családjában kezdett fenntarthatósági projektet. „Nálunk a nappaliban van egy akvárium, amelynek világítása épp elég ahhoz, hogy lássunk a szobában. Lakásunkban mindenhol energiatakarékos és LED-es izzók vannak használatban. Gyakran közlekedünk kerékpárral, amivel csökkentjük a környezeti terhelést (széndioxid, zaj stb.), és mindezeken túlmenően gyorsabb és egészségesebb közlekedést tesz lehetővé. A vállalkozásom feleslegesen nem nyomtat ki bizonyos dokumentumokat, hanem azokat számítógépen tárolja, amivel sok pénzt és tintát meg lehet takarítani. Cégvezetőként több éven át tagja voltam egy egyesület keretein belül a soproni szemétkommandónak. Tettenérés ugyan nem történt, de némely esetben több tíz köbméter szemetet sikerült felkutatnunk, és elszállíttatnunk az erdők és közutak széléről. A fentieken túlmenően pedig úgy érzem, alap, hogy a szemetet is szelektíven gyűjtjük. A kukatároló ugyan lent van az alagsorban, de a szelektív szigethez sem kell egy percnél többet gyalogolni. Talán ennyit én is és mindenki tehet a környezetünk, gyermekeink és majdani unokáink élhetőbb környezete érdekében.”

Gratulálunk a díjazottaknak!

(Akik a rendezvényen nem tudtak megjelenni, a LUSH-csomagot a 1073 Budapest, Dob utca 76. címen vehetik át. Időpont egyeztetés: somodi.rita@origo.hu e-mailcímen.)

22
nov/2012

Átadták a 2012-es Ozone Zöld-díjat

A nagyvállalatok közül a Spar Magyarország, a kis- és középvállalatok közül a Felelős Gasztrohős Hálózat nyert. A legjobb zöld ötlet Horvát Attiláé volt, aki családi fenntarthatósági projektbe kezdett. A díjátadóról készült videót az OzoneNetwork tévéstábja készítette:



20
nov/2012

Illatos biopapír óvja a zöldséget a rothadástól

Egyetlen ív jószagú, gyógynövénykivonattal kezelt papírlap megóvja a gyümölcsöket, zöldségeket a penészedésről. A FreshPaper nevű biopapír egy amerikai vállalkozó, Kavita Shukla találmánya. A papírlap a gyümölcsöstálba, kamrapolcra vagy a hűtő zöldséges fiókjába helyezve megakadályozza a penészgombák növekedését és a baktériumok elszaporodását.

Shukla szerint a papír létrehozásával az élelmiszerpazarlásnak igyekszik elejét venni. Az amerikai Természeti Erőforrások Védelmi Tanácsa (NRDC) szerint az Egyesült Államokban fogyasztási szokásoktól függően az élelmiszerek 30-50 százaléka a szemétben végzi. Egy átlagamerikai körülbelül 15 kilogramm élelmiszert dob ki havonta.

A gyógynövénykivonat összetétele titkos, és szabadalom is védi. Shukla annyit közöl a termék oldalán, hogy többek között görögszénát (Trigonella foenum-graecum L.) tartalmaz. A belsőleg gyulladáscsökkentő hatású gyógyszer népszerű fűszer és afrodiziákum a Közel-Keleten és Indiában. Kislányként Kavita Shukla is Indiában, a nagymamájánál tapasztalta, hogyan tarthatók frissen a termények egy bizonyos fűszerkeverékkel. A zöldségek rothadási folyamatait középiskolában kezdte tanulmányozni, majd kipróbálta, felszívja-e a papír a védő hatású növénykivonatot. Az ötlet bevált.

Egy 13-szor 13 centiméteres papírlappal kétszer-négyszer hosszabb ideig maradnak frissen a termények Shukla tapasztalatai szerint. Egy ív körülbelül három-négy hétig fejti ki hatását. Amint az illata gyengülni kezd, cserélni kell. A papír újrahasznosítható, lebomlik, sőt komposztálni is lehet. Az amerikai Whole Foods bioélelmiszer-boltokban kapható papírlap ára 0,62 dollár (136 forint). A 80 ívet tartalmazó csomag ára 52 dollár (mintegy 11 400 forint), postaköltséggel együtt – tény viszont, hogy itthon akkor számítana igazán zöld terméknek, ha helyben állítanák elő, vagy legalább nagy tételben importálnák.

14
nov/2012

Melyik boltban van génmódosított élelmiszer?

Külön kiadványt jelentetett meg a Greenpeace Magyarország arról, hogy a 162 legfontosabb hazai élelmiszergyártó és -forgalmazó közül melyek garantálják a génmódosított összetevők mellőzését. A jelentősebb hazai cégek kétharmada vállalja, hogy az általa előállított vagy forgalmazott termékek génmódosítás-mentesek.

A három legnagyobb élelmiszerlánc közül a SPAR minden, a polcaira helyezett termék génmódosítás-mentességét garantálja; a Tesco csak a saját márkás termékeire; míg az Auchan és a legnagyobb magyar tulajdonban lévő élelmiszerkereskedelmi cég, a CBA többszöri megkeresés ellenére is elzárkózott a válaszadástól.

Szintén megtagadta a választ – így a Greenpeace füzetében a piros kategóriába került – többek között a Cserpes tejtermékcsalád, a Lipóti Pékség, a Mogyi és a Gyermelyi termékek, a Szamos marcipán desszertek, a Minna és a Sissy tejtermékek, a sajtok közül pedig a Medve, Karaván, Mackó és Tihany Válogatás. A szörpök közül a Szobi, a Piroska és a Pölöskei fogyasztásánál nem lehetünk biztosak a génmódosítás-mentességben azok, akik feltétlenül el akarják kerülni a GMO-alapanyagot tartalmazó élelmiszereket.

Idén szeptemberben nagy tudományos és közéleti vitát gerjesztett Gilles-Eric Séralini, a Caeni Egyetem molekuláris biológusának kétéves kutatása, amely szerint egy génmódosított kukorica és a vele együtt használt gyomirtószer megrövidítette a patkányok élettartamát és elősegítette a rákos daganatok kifejlődését, illetve máj- és vesekárosodás kialakulását. A kutatási eredményt viszont csak azzal a feltétellel adták át a róla beszámoló újságíróknak, hogy nyilvánosságra hozatala előtt semmilyen más szakértővel nem ellenőriztetik a valóságtartalmát  - hívja fel a figyelmet a Nature tudományos folyóirat.

Az európai lakosság több mint 70 százaléka és a magyarok döntő többsége sem kíván génmódosított ételeket fogyasztani a nemkormányzati szervezet szerint. A Greenpeace kiadványa innen tölthető le, nyomtatott formában több termelői piacon is elérhető.

08
nov/2012

Két évig látható az Odoo napház Budapesten

Két évig látható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem udvarán az a napház, amelyet az egyetem diákjai terveztek. Az Odoo nevű épülettel a csapat a hatodik helyen nyerte Madridban, a napenergiás épületek Solar Decathlon Europe versenyén. Az egyik oldalfalán is napelemmel borított ház annyi áramot termel, hogy a többlet nappal a hálózatba kerül. Az épület különlegessége az újraértelmezett terasz és nyári konyha. Építéséről szóló riportunkat itt olvashatja.

Az Odoo felépítése Madridban

Az épület elemei megérkeznek a BME udvarára

Egy reggeli Madridban, a ház lakóterében

04
nov/2012

Beérkeztek a pályázatok, hamarosan eredményt hirdetünk!

Minden olvasónknak köszönjük az Ozone Zöld-díj nonprofit kategóriájában beérkezett pályázatokat! Az Ozone Zöld-díj zsűrije gondosan mérlegeli a rengeteg környezettudatos tippet, hogy kiválassza közülük a legjobbakat. A nyertesek nevét a Piac&Profit Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2012 rendezvényen hirdeti ki a zsűri, és akkor adja át nyereményüket. Szeretettel várjuk a rendezvényre!

Időpont: 2012. november 21. 9:00-19:00

Helyszín: Larus Étterem és Rendezvényközpont (1124 Budapest, Csörsz u. 18/b.)

31
okt/2012

Ökoovitól a PET-palack kupakig - olvasóink tippjei

1. Palackos víz helyett sokkal gazdaságosabb vízszűrős kancsót venni és használni.

2. Nálunk a kertben fel van állítva egy kisebb medence. Ha megveszem hozzá a boltban kapható fertőtlenítő adalékokat, később nem tudok mit kezdeni a túlvegyszerezett vízzel. Vettünk tengeri sót a boltban, és azt öntöttük a vízbe. Az utántöltésekkor a só folyamatosan hígult, és ősszel, a kert locsolásakor a medence vizét használtuk.

3. Óvodapedagógus vagyok. Az óvodában fontos feladatunk a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítása, kreativitásuk fejlesztése, a környezetvédelemre való nevelés, szemléletformálás. Feladataink: 1. Vigyázunk a közvetlen és tágabb környezetünk tisztaságára. 2.Gyakoroljuk a szelektív hulladékgyűjtést. 3. A lehetőségekhez képest újrahasznosítjuk a hulladékokat: újrapapírt készítünk; konzervdobozokból ceruzatartókat, műanyagpalackokból dekorációkat, dísztárgyakat, játékokat barkácsolunk; az óvoda kertjében a szerves hulladékokból komposztálót készítünk. Télen kedvenc időtöltésünk a frissen esett hóban a hófestés, hóban rajzolás, amelyet a környezettudatos magatartás figyelembevételével, tartósítószertől mentes, házilag készített szörpös vízzel végzünk. Gyermekeink nagy örömmel végzik ezeket a tevékenységet, ezáltal felnőtt korukra természetessé válik számukra a Földünk védelme, környezettudatos magatartás.

4.  A lakásban olyan szobabicikli felállítása, amivel áramot termelhetünk, és ezáltal csökkenthetjük a villanyszámlánkat! Almaecettel nagyon jól lehet tisztítani és szagtalanítani, és ha egy por állagú tisztítószerre öntjük, akkor habossá válik a szer és minden szennyeződés eltávolítható az edényekről.

5. Víztakarékos tipp: a mosógép, mosogatás vagy mosogatógép vizét összegyűjteni egy tartályban, és WC öblítésre újrahasznosítani, újrahasználni!

6. Lehet, hogy nem tűnik bonyolultnak, de én a főzéssel szoktam környezettudatos lenni. A paprikáskrumpli maradékából krumplistészta lesz, a túróstésztához összekevert túrókrémből kőrözött...

7. Lakásfestés után kiválóan el lehet tüntetni a kellemetlen szagokat úgy, hogy a kifestett helyiségben elhelyezünk egy nagy vödör vizet, amibe beleteszünk néhány kettévágott vöröshagymát. A hagyma tökéletesen megköti a vegyszer párolgó gőzeit, szagát. 2. Nem érdemes szintetikus öblítőszereket használni a mosógépbe. Sokkal környezetbarátabb és gazdaságosabb megoldás egy kis ételecet vízzel hígítva. Tökéletesen antisztatizál, és teljesen szagtalan, nem érezni a kimosott ruhákon az ecetszagot. 3. Nagyon egészséges "öko" módszer a tisztálkodásra, és egyúttal igazi "natúr" kozmetika: fürdésnél a bőrt egy természetes durva vászonnal körkörös mozdulatokkal végigdörzsölni. Valódi bőrradírként működik. 4. Csodás hajápoló natúr pakolás száraz hajra: olívaolaj, tojássárgája, méz, pár csepp citrom, összepépesített banán. Az összetevőket össze kell keverni, amíg egynemű massza nem lesz. A száraz hajra kell felkenni, majd 30 percig rajtahagyni - lehetőleg dunsztban, azaz nejlonba majd törülközőbe csavarva.

8. Jártam hulladékválogatóban, és azt láttam, hogy nagyon sok PET-palackon rajta van a kupak. Sok gyűjtőjárat kimaradhatna, ha mindenki letekerné a kupakot, és összelapítaná a palackot. Kevesebb szállítási költség lenne ugyanakkora mennyiségnél.

9. Energiatakarékos izzót használunk, mert hosszú élettartamú, kevesebbet fogyaszt. Minden hónap utolsó csütörtökén viszik a műanyagot, ilyenkor kapunk egy sárga zsákot, abba gyűjtjük a műanyag hulladékot, és csak hónap végén tesszük ki. Nem mosogatunk folyó vízben, és lekapcsoljuk a villanyt, ha kimegyünk a helyiségből.

10.  Ökojátszótér: a játszótéren minden újrahasznosított anyagból készülne. Használt biciklibelső installációk, autógumi mászóka, napernyővászonból (gyártás során képződött hulladékból) hintaágyak, napvitorlából készült bunkerek. A gyerekek láthatnák, hogy mennyi szemetet termelünk, ami csak akkor válik azzá, ha valóban hulladékként tekintünk rá. Itt megkapná minden anyag a második esélyt.

 

27
okt/2012

Nyuszisimogató lett egy japán harcigáz-telepből

A méreg hatékonyságát ellenőrizendő telepítettek egy japán szigetre nyulakat. Mára elszaporodtak, és valósággal zaklatják a turistákat.

Okunosima szigete alig négy kilométer átmérőjű, de más ok miatt nem szerepelt sokáig a japán térképeken: 1929 és 1944 között ugyanis a japán hadsereg vegyifegyver-üzeme működött itt. Hatezer tonna gyilkos hatású ideggázt állítottak elő, amelynek zömét Kínában vetették be. Mély titok övezte a létesítményt, hogy még az itt dolgozó munkások sem beszélhettek róla senkinek.

Az üzem bezárása után létrehoztak ugyan egy háborús múzeumot, de a hatóságok nem különösebben törődtek a sziget környezeti mentesítésével. A japán környezetvédelmi minisztérium 2005-ös felmérése szerint a talajvízben 49-szer több arzén van a megengedettnél. A helyiek szerint a szigeten tizenegy olyan terület van, ahová máig tilos a belépés. Mindez azonban nem tántorítja el a turistákat, akik özönlenek ide azóta, hogy az interneten terjedni kezdtek a „nyulas” videók.

Egyesek úgy mesélik, a laboratóriumban élő nyulakat engedték szabadon a háború után, mások szerint iskolás gyerekek hoztak nyolc nyulat ide 1971-ben. Akárhogy is, a nyulak végezték azt a dolgukat, amihez a legjobban értenek, s ragadozók híján mára mintegy háromszázra nőtt a számuk. Noha vadon élnek, hozzászoktak a turistákhoz, és ki is használják a két lábon járó répabüféket - mint a videón is látható.

26
okt/2012

Papír-újrahasznosítási tippek olvasóinktól

1. Hónapok óta mosószappanból készítem el a mosógélemet, és ecettel öblítek. Sőt mosószappan-szódabikarbónás keverékkel a fehérnek nem mondható tornazokni is nagyon szépen kifehéredik.

2. A használt parafadugókat összefűzve érdemes kádkilépőt készíteni.

3. Már egy éve átálltam a mosószódára, és semmi különbséget nem tapasztalok a hagyományos, különböző árfekvésű mosóporokkal- és gélekkel összehasonlítva. Semmilyen fehérítő granulátumot nem használok, és a ruhák tiszták, finomak, nem szürkül be a fehér anyag sem. Plusz egy jótétemény: a papírzacskós változat csomagolása gyújtósként is hasznosítható - nálunk a fatüzelésű fűtéshez, de bárhol máshol akár szalonnasütéshez is.

4. Az elégetett papír hamuja télen sózás helyett is jó, nem marja a betont.

5. Így készül párna a reklámújságból. Az újságokat lapjaira bontom, majd gombócókká gyűröm. A huzat sűrű szövésű, színes vászonból készül. Ebbe tömöm be jó szorosan a galacsinokat.

25
okt/2012

Csapvíz és cserépkert – olvasóink tippjei

1. Érdemes ásványvíz helyett csapvizet inni. A PET-palackok előállítása és újrahasznosítása is károsítja a környezetet, ráadásul amíg van iható csapvíz, inkább azt kéne inni, a felszín alatti vizeket pedig a nehezebb időkre kéne tartogatni. Ez a pénztárcának is jó, mert 1,5 liter csapvíz ára 0,36 forint, vagyis 36 fillér, míg 1,5 l ásványvíz a legolcsóbb fajtából 53 forint.

2. Tészta vagy burgonya főzővizével húslevest vagy krémlevest lehet főzni, de főzeléket is készítettem már vele.

3. Társasházi lakásban az első emeleten lakunk Budapesten, nincs a hagyományos értelemben vett kertünk. A lakáshoz tartozik egy 4 m2-es terasz, ami sok fényt kap nyáron, így lehetőségünk van növénytermesztéssel próbálkozni. Mi ezt egy nagy agyagcserépben oldottuk meg, amibe virágföldet tettünk, majd több részre osztottuk el a felszínét, ahol különböző fűszernövényeket ültettünk el tövével (snidling, bazsalikom, tárkony, rozmaring, menta). Végül maradt még ki egy hely, ahol magok elvetésével próbálkoztunk (petrezselyem).

Vegyszert nem használtunk, csak sima vízzel öntöztünk. A növények nagyon jól érezték magukat egész nyáron, folyamatosan hozták az új leveleket. A petrezselyem elég szép gyökeret is növesztett. A friss fűszernövényeknél pedig nincs jobb és zamatosabb, ráadásul vegyszermentesen! Jövőre a koktélparadicsom-termesztést is célba vesszük, mert nagyon szeretem az apró paradicsomokat, amelyek ráadásul szépen mutatnak majd a teraszon.

23
okt/2012

Padlófűtés komposzttal – olvasóink tippjei Ozone zöld díj

Még nyáron a szomszédommal beszélgetve alakult ki egy elképzelésünk, amihez azonban időhiány miatt idén  nem fogtunk hozzá. A kettőnk közti kerítésnél megnőtt sövényt ritkítottuk meg. A sövény vastagabb és vékonyabb részei is hozzánk dőltek át. Ezt próbáltam aprítógéppel is feldarabolni, de esélyem sem volt. Településünkön a nyesedék (gallyak , ágak, fű...) elszállítása vagy hasznosítása nem megoldott.

Az ötlet a következő. Szerezzünk be 10 köbméter levágott gallyat, ágat és daraboljuk fel fejszével. (Akiknek ezt elmeséltem, örömmel hozták volna utánfutószámra, mert nem tudtak megszabadulni a nyesedékektől.) Ezt rakjuk egy 10 x 1 x 1 méteres halomba, takarjuk le valamilyen takaróanyaggal a szél ellen. A halom alá tekerjünk padlófűtés-csövet, és kössük rá mindkettőnk családi házának a fűtésrendszerére, illetve melegvíz-ellátására. A bomlási hő várhatóan egy éven át 60 Celsius-fokos vizet produkált volna mindkettőnk számára, azaz a csövezés költségeitől eltekintve a téli fűtés és az egész éves melegvíz ellátás megoldódott volna ingyen.

A bomlás teljes lejátszódása után a megmaradt anyagot humuszként el lehetett volna ajándékozni. Ami aggályunk volt még, hogy megfelelő takarást kellett volna találnunk a bomlási" illatok" elkerülése véget. Azaz komplett komposztálási technológiát kellett volna megvalósítanunk, bár az energiaárak ismeretében ez az utánjárás megérte volna.

Társasházban is van lehetőség komposztálni, akár az erkélyen, vagy a konyhaasztal alatt is! Végy két nagyobb festékesvödröt, rakd egymásba úgy, hogy a felső vödör aljára nagyobb lukakat vágsz, s a két vödör közé valamilyen távtartó eszközt ékelsz, például néhány joghurtos dobozt. A felső vödörbe lehet gyűjteni a komposztot. Érdemes néhány tucat trágyagilisztát is beszerezni hozzá, hogy gyorsítsák a lebontás folyamatát.

Ha már megtelt a komposztáló, a tetejére helyezhetünk még egy kilyukasztott vödröt, míg az alsó réteg pihen. Fél év alatt szép, érett komposztot kapunk, melyet meghálálnak szobanövényeink. Az alsó vödörbe lecsöpögő folyadékot "gilisztateának" hívják, mely szintén táplálhatja szobanövényeinket.

22
okt/2012

Így fűt télen a terasz – olvasóink barkácsötletei

A házam déli oldalán lévő teraszom tetejére víztiszta polikarbonátot tettem. Októbertől májusig mindhárom oldalát is körberakom egyszerű fakeretben lévő üvegtáblákkal, vitrinszerűen, szorosan egymás mellé csúsztatva. Napsütéskor annyira felmelegszik benne a levegő, hogy beengedve az ide nyíló ajtókon át a lakásba, 4 fokkal is megemeli a hőmésékletet.

Naplementekor gyorsan bezárom a házba a meleget, mert ilyenkor pillanatok alatt le tud hűlni a veranda. A fűtési szezon elejét és végét ezzel a módszerrel teljesen helyettesíteni tudom. Nyár elején pedig tízperces munkával a garázsba viszem az oldallapokat. Ha nem süt a nap, akkor is védi a házat és nem engedi a falat áthűlni, ezért a mediterrán növények gyönyörűen áttelelnek a fagymentes verandán.

Így készül kiégett villanykörtéből karácsonyfadísz: az égőt befestjük arany vagy ezüst színű festékkel, mintákkal díszítjük. Majd a fémfoglalatra színes masnit kötünk és madzagot erősítünk, amivel felakaszthatjuk.

Vitaminos dobozokból adventi naptár készülhet gyerekeknek. Le kell tépni róluk a címkét, és egymás mellé (ahogy beférnek) egy cipősdobozba helyezni őket. (Oké, elismerem, a méretet el kell találni.) A dobozt vagy festeni kell, vagy beborítani csomagolópapír-maradékokkal. Magukat a vitaminos dobozokat szintén be lehet borítani, festeni. A csokik a dobozokba kerülnek, a sorszám meg a dobozok tetejére. Kibontani persze sorban kell őket. Ha van otthon szalag, azzal is átköthet. Ha valaki ügyes, jól fog kinézni az egész, és nem szokványos egyáltalán!

A vitaminos dobozok jók még társasjátékok apró kiegészítőinek tárolására, vagy gyerekeknek vártorony készítésére. Kicsiknek csörgő készíthető belőlük, vagy babaágy fölé is jók, főleg, amíg a csecsemő elvan azzal, hogy csak nézegeti a színes, lógó dobozokat. (Akár a plafonról is lelógathatók madzaggal.)

20
okt/2012

Fokhagymával a csigák ellen – olvasóink kertészkedős ötletei

Bazsalikom mellé uborkát érdemes ültetni, mert úgy nem támadja meg a lisztharmat. A levendula nemcsak szép a rózsa alatt, hanem elűzi a levéltetveket. A póréhagyma és sárgarépa elzavarja egymásról a legyeket és molyokat. Nem megy a csiga a földieper közé, ha fokhagymát ültetünk mellé. A módszerről szakemberek által készített szórólapokat kéne kiadni, megjelölve a konkrét növénypárosításokat és a hatásokat.

Ahol a fokhagymás módszer nem vált be, és mégis rátelepedtek a tetvek a paprikára, paradicsomra, káliszappanos esővizet spricceltem szét. Két-három napon keresztül csináltam. Garantáltan eltűnnek a kártevők. Az összes csatornához esővízgyűjtő hordót tettem, abból öntöztem egész nyáron a kertem. A szomszédban galambok vannak, az óltakarítással kikerülő ürüléket mindig elkérem a komposztomba talajjavítónak.

19
okt/2012

Ehető rizspapír-csomagolás – olvasóink tippjei

Már sokat morfondíroztam, hogy az ember mennyire vízpazarló. Kertes házaknál és nagyobb méretekben is meg lehetne oldani, hogy a fürdővizet és más kevésbé mocskos vizeket a WC lehúzására használjunk. Egy kiegészítő puffertartályt kellene csak a csatornarendszerre rákötni, és azzal egy elektromos szivattyú segítségével megtölteni a WC-tartályt. A gyerek fürdővizével szerintem lehet locsolni.

Kiürült kenyereszacskóba gyűjtöm a papírfecniket, blokkokat stb. Ha megtelt eltüzelem a cserépkályhában. Ez bevált otthon, és a munkahelyen is. A papírzsepit is lehet ide gyűjteni.

Cukorkapapírokat le lehetne cserélni rizspapír csomagolásra, amit szintén el lehetne fogyasztani. így nem kellene feleslegesen gyártani papírt, illetve hulladék se keletkezne utánuk.

Papírbrikettet lehetne gyártani a háztartásból kikerülő újságokból, papírokból (felaprítva, beáztatva, formába nyomva, kiszárítva).

16
okt/2012

Egy nap tippjei

Tarts otthon vizes ballont, amelyet újratölthetsz, ebből szürcsöld a reggeli kávéd, így a vízforralással járó energiát és a palackokat máris megspóroltad. Még indulás előtt tedd rá töltőre a telefonod, de mikor már tele az akksid, a töltőt ne hagyd a konnektorban, ezzel is óvod a környezeted.

A reggeli sminkhez használj természetes anyagokból készült termékeket.

ne a kocsiba pattanj, inkább tekerj be a munkahelyedre biciklivel - ez neked is nagyon jót tesz. A munkahelyeden ne nyomtass ki minden vackot, a gépeden tárold a dokumentumaidat, ott oszd meg kollégáiddal webes felületen: "Save the Trees!".

Ha már besötétedett, energiatakarékos izzóval világíts, és mikor elindulsz, mindenképp kapcsold le a lámpád! Amikor hazaértél, ne nyomd be a tévét, beszélgessetek ökogyertya hangulatvilágításban, és a vacsorakészítés hulladékát gyűjtsd szelektíven.

Ozone zöld díj gyertya kerékpár

15
okt/2012

Így zöldebb a kiskert - olvasóink tippjei

Olvasóink tippjei

1. Könnyű vegyszermentesen gazdálkodni kevés permakultúra-tudással (netről sok mindent lehet erről találni), és növénytársítással k Ha például sok fűszernövényt termesztünk a paradicsom, paprika, uborka között, nagy valószínűséggel egyáltalán nem kell vegyszert használnunk a növényekre.

2. Rezsicsökkentő berendezés egy kisebb lavór vagy tál a mosogatóba, így pl. a gyümölcs megmosására használt víz nem vész kárba, hanem meglocsolhatjuk vele a virágokat. (Az a víz is alkalmas, amiben megfőtt a tészta, a tojás vagy a krumpli, persze miután kihűl.) Így kevesebb víz megy kárba.

3. Sörrel vegyszer nélkül lehet a levéltetveket lemosni. Ugyan munkaigényes, de hatékony (nem szeretik a sört…). A vízben áztatott csalán leve hatásos a levéltetvek ellen, és jó a jéghidegre hűtött víz is.

4. Az 5 literes PET-palackokat (desztilált vizes) a kertben fémrudakra (építkezési maradék) teszem, kupak nélkül szájával lefelé. A szél állandóan mozgatja őket. A pockok elköltöznek az adott területről, mert a vasrúd levezeti a földbe az állandó zörgést, és ezt nem bírják.

5. Az összes szerves hulladékot a konyhában külön szemetesbe gyűjtöm, majd a kert sarkában lévő komposztálóban két-három évig érlelem. Ebből újítottam meg idén a sziklakertem talaját. Forralt víz segítségével irtom ki a gazt a térkő elemei közül.

6. A kávézacc és az apróra tört tojáshéj jó a cserepes virágoknak.

13
okt/2012

Üdítős flakonokból építkezik a PET-puff csoport

Műanyag palacknak nem jó születni. Rövid élet, hosszú enyészet vár a legtöbbükre. Néhány ezer szerencsésnek azonban a PET-puff Team előzőnél talán hasznosabb életet adhat. Az építési módszer lényege, hogy újabb nagy energia (mosás, aprítás, újrafeldolgozás) bevetése nélkül hasznosítunk újra üdítős flakonokat helyi közösségek bevonásával. Az eredmény egy egészen egyedi, színes, vidám, funkcionális építmény lesz.

A PET-projekt csökkenti a pillepalack hulladékot és az építkezés során minimalizálja a cement, a vas és fa alapanyagok használatát, ezáltal enyhíti a szén-dioxid-kibocsátást. Egyúttal felhívja a figyelmet az újrahasznosításra, amely Magyarországon európai szinten is gyerekcipőben jár. Az évi 5 millió PET-palacknak csak 15 százaléka kerül szelektív gyűjtőbe és annak is csak 7-8 százalékát dolgozzák fel újra, vagyis milliószámra jutnak a szemétlerakóba a számos egyéb célra is felhasználható nyersanyagok.

A PET-puff alkotások megszületésének lépései egyszerűek. PET-palackokat homokkal, földdel keményre töltjük, így kapjuk meg épületünk alapanyagát, a „téglát”. Ez a munkafolyamat a közösség aktív részvételét igényli. Mivel különösebb képességet, képzettséget nem igényel ez a feladat, kortól, nemtől, végzettségtől függetlenül bevonható bárki. A palackok nem kerülnek pénzbe, a környéken összegyűjthetők, akár kisebb helyi csoportok révén, akár a helyi nagy cégektől, intézményektől (boltok, hivatalok, iskolák...).

Egy nagyon egyszerű betonalappal kezdődik az építkezés. Kötőanyagként vízzel kevert földet használunk. A sárrétegre kerül egy sor palack, majd újra sár- és palack-réteg következik. Legfelső szintként újabb beton-, majd a vakolóréteg következik. Ez utóbbi is a hagyományosnál kevesebb cementet igényel. Ekkor bukkannak elő a fal fő díszítőelemei a palackok virágformájú aljzata és a színes kupakok.

12
okt/2012

Puffként éled újra a műanyag

A szelektíven gyűjtött hulladék többféleképpen is felhasználható. A PET-palackokból például szuper puffokat lehet készíteni: csak össze kell őket ragasztani, beborítani egy réteg kartonnal, majd egy réteg tetszőleges puha valamivel, és rászerkeszteni egy huzatot.

Én tavaly a kupakokból gyártottam karácsonyi díszeket. Tetszőleges mennyiségű kupakot összeragasztottam, töltöttem bele cukrot, hogy súlya is legyen. és csomagolópapírral borítottam. Azt még nem próbáltam, de azt gondolom, a papírból is lehet bútort gyártani. Sok papírhulladékot összegyűrve vagy összevagdosva, jó sűrűn, ugyanúgy huzattal borítva jó kis babzsákhoz jutunk.

Ne kérj szatyrot vásárlásnál! Vásárolni persze csak vászonszatyrot viszek, és nem teszem zacskóba például a zöldségeket, de azért így is csak akad mindig új. Ezeket pedig újrahasználat alapján szelektálom: a tiszták az "ételes" csoportba mennek, akikbe később tudok szendvicset vagy almákat rakni.

Az átlagos állapotúak mennek a „vegyes“-be, az enyhén koszosakra ráírom, hogy „cipő“, és kiránduláskor abba mehet a bakancs. A megmásíthatatlanul koszosaktól pedig elbúcsúzom és mennek a szelektív gyűjtőbe. A feldolgozás helyén úgyis át fogják őket mosni, nem pazarlok rájuk vizet. Még sosem kellett szemeteszsákot vagy uzsonnás-zacskót vennem, és mindig van kéznél megfelelő méretű és rendeltetésű nejlonzacskó. Ha nem tudtad elkerülni, használd egészséggel!

11
okt/2012

Áram a kondigépből, szélfogó ruhamaradékból – olvasóink zöld tippjei

1. Villanyszerelő vagyok, és egy szobabicikli plusz egy akkumulátor segítségével összeállítottam egy áramfejlesztő "kondigépet". Így miközben tekerek, a saját erőmből nézem a tévét, de nemcsak a tévére lehet rákapcsolni.

2. A konyhai és fürdőszobai tisztítószerek színes flakonjait égősorra fűzve hangulatos, színkavalkádban úszó hangulatfényt (lampiont) készíthetünk bent és kint egyaránt.

3. Rezsicsökkentő berendezések:

  • Gyűjts esővizet! Egyszerűen tegyél ki egy vödröt/hordót az erkélyre/teraszra/kertbe. Az összegyűjtött esővízzel öntözheted a növényeid, de felmosáshoz is kiváló. Tovább tiszta marad a kint hagyott víz, ha lefeded pl. szúnyoghálóval.
  • Ablakaid szigeteld P-profilú gumi szigetelővel (barkácsáruházakban kapható).


4.
Bio-rovarirtó gyümölcslegyek (muslincák) ellen: Egy pohárba önts össze gyümölcsös-alkoholos italt (én megromlott vörösbort használtam a hulladékhasznosítás jegyében). Önthetsz hozzá egy kevés mosogatószert, majd fedd le celofánnal, aminek a tetejét kilyuggatod. Így a gyümölcslegyek be tudnak mászni, de nem találnak ki. Előbb-utóbb lesüllyednek a pohár aljára.

5. Régi párnahuzatokból varrtam egy hurka formájú csövet, amit megtöltöttem további ruhamaradékokkal. Ebből lett szélfogó a dupla ajtók közé. Könnyen lehet mosni. A hideget nem engedi át, a meleget nem engedi ki, úgyhogy a fűtésszámlát is kíméli.

10
okt/2012

Barkácsoljon talált tárgyakból állólámpát!

Megtaláltunk a budapesti Design Terminál Slow Design kiállításán azt a tárgyat, amely barkácsolással is elkészíthető. A brit Committee csapat 2003-ban kezdett el talált tárgyakból állólámpákat gyártani:

A Kebab lámpasorozat az október 28-áig látogatható kiállítás katalógusa szerint "folyamatos antidesign kísérlet (…). Az egyedi lámpaszobrok használt porcelánok, megunt játékok és profán elemek egymásra építésével készülnek, és egyfajta totemoszlopként történeteket mesélnek".

Nem kell hozzájuk más, mint egy adag lyukas, vagy könnyen kifúrható tárgy, hogy összeragasztva könnyen felfűzhető legyen egy pálcára. Az izgalmas lámpaernyőket lomtalanításkor érdemes levadászni.

Ha a foglalatba LED-fényforrást csavarunk, a lámpa fogyasztása ugyanolyan alacsony (vagy kisebb) lesz, mint a kompakt fénycsőnek, cserébe legalább egy évtizedig világítani fog. Apropó: kedden volt ötven éves a LED. Az első, látható fényt kibocsátó diódákat 1962. október 9-én mutatta meg munkatársainak feltalálójuk, Nick Holonyak a General Electric Syracuse-i laboratóriumában (New York állam, USA).

Küldjön nekünk zöld tippeket! Az Ozone Zöld Díj pályázaton 20 darab LUSH-csomagot nyerhetnek olvasóink kreatív környezettudatos ötletekkel. A tippeket ide várjuk: ozonezolddij@origo.hu.

02
okt/2012

Három kategóriában lett dobogós a magyar diákok Odoo-háza

Összesítésben a hatodik helyet szerezte meg az Odoo-házzal a Budapesti Műszaki Egyetem diákjaiból álló csapat a madridi Solar Decathlon Europe-on. Az épület három kategóriában nyert díjat.

A tízpróba során tíz különböző szempont alapján értékelték a szolárházakat, így a verseny ideje alatt minden nap más és más zsűri kereste fel a csapatokat és végeztek ellenőrző méréseket. Az Odoo második helyezett lett a mérnöki és szerkezeti megoldások kategóriában, akárcsak a komfort területén. Energiahatékonyságban harmadik lett az épület.

A BME csapata különdíjat kapott a fenntarthatóság és a belső design kategóriákban. Az internetes közönségszavazáson a negyedik legnépszerűbb lett az Odoo. Az összesített versenyben a francia Rhones-Alpes csapat végzett az élen Canopea nevű házával.

Az Odoo projekt előkészítésén közel hatvan diák dolgozott majdnem két évig, a verseny helyszínén pedig tizenkét nap alatt építették fel a házat. A magyar egyetemisták a következő napokban ismét elemeire bontják az épületet, október végén pedig a Budapesti Műszaki Egyetem területén építik fel, hogy különleges megoldásait a diákok a szakmai közönség is megismerhesse. A projekt fő támogatója a Siemens és az Új Széchenyi Terv volt.

28
szept/2012

Kövesse a hulladék útját a kukakultúra napján!

Szeptember 29-én az ország negyvenöt településén több mint hatvan helyszínen nyílnak meg a hulladékkezelést, újrahasznosítást végző vállalkozások kapui, hogy a KUKAkulTÚRA program résztvevői nyomon követhessék a szelektíven gyűjtött hulladék útját. A programot az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) szervezi.

„Számtalan tévhit kering arról, hogy hiába gyűjtjük szelektíven a hulladékot, szállításkor úgyis összeöntik. De a látszat csal: aki ezt mondja, annak nincs elég ismerete, személyes tapasztalata a szelektíven gyűjtött hulladék útjáról” – mondja Vámosi Oszkár, az OHÜ ügyvezetője.

A szeptember 29-i nyílt napon mindenki érdeklődő bepillanthat a kulisszák mögé. A látogatók választ kapnak, mi történik azt követően, hogy a hulladékot elkülönítve elszállítják a lakóhelyükről, megismerkedhetnek a feldolgozás folyamatával, megtudhatják, mi minden készülhet a szelektíven gyűjtött hulladékból. A KUKAkulTÚRA helyszíneinek és programjainak teljes listája megtekinthető itt. További információk a szelektivinfo.hu weboldalon, valamint az OHÜ Facebook-oldalán.

25
szept/2012

Mentés másként: itt az ötödik fenntarthatósági nap

Ötödszörre rendezi meg 2012. szeptember 29-én Budapesten a fenntarthatósági napot a Magyar Telekom. A fesztivál-konferenciaként meghirdetett eseményen elsősorban a fiatalokat megcélzó szakmai beszélgetések hangzanak el, de lesz kiállítás, díjátadó és esti afterparty is. Az egész napos rendezvény helyszíne a Millenáris Teátrum és park.

Az FN5 délelőtt 11 órakor indul, a rendezvényt Csányi Vilmos etológus ráhangolódó előadása nyitja meg 11.30-kor, majd díjátadók következnek. Átadják a magyar sajtó munkatársai részére meghirdetett hello holnap! Sajtódíj pályázatának, valamint a Jövő-Kép fotópályázatának díjait. Délután 1 órától kezdődnek a fenntarthatóság hármas pillére mentén (társadalom, környezet, gazdaság) kialakított szakmai beszélgetések.

Díjátadó a 2011-es fenntarthatósági napon

A szakmai programon szó lesz arról, hogy mi magyarok miért vagyunk elmaradva a nyugattól az aktív állampolgárság és véleménynyilvánítás terén, miért működik ez jobban náluk. Továbbá a zöldfelületek fontosságáról, valamint arról, hogy a városi tereket hogyan tudnánk jobban kihasználni. Az előadók várhatóan olyan kérdéseket válaszolnak meg, hogy miért Szolnok a legélhetőbb város Magyarországon, vagy hogy állunk ma Magyarországon a megújuló energiaforrásokkal, mi a zöld beruházások fókusza, és mennyire figyelnek oda a fesztiválok szervezői a zöld szempontokra.

A nehezen megfogható fenntarthatóság elméletét a szervezők igyekeznek kiállításokkal kézzelfoghatóvá tenni: lehetőség nyílik majd elektromos autó tesztvezetésére, valamint lesz  fair trade kávé és tea, bioszörp és repohár, komposztáló, napfénnyel megvilágított lakás és kerékpárból készült használati eszközök.

Az FN5 idei újdonsága, hogy „Zöldülő fesztiválok” témában + 1 szekciót hirdetnek meg, ahol Löbenwein Norbert, VOLT Fesztivál, Balaton Sound főszervezője; Kirchknopf Gergő, az Ocho Macho énekese; Sziromi-Nagy Tamás, a Zöldövezet Társulás Egyesület elnöke; Korentsy Endre, HD Group rendezvényügynökség ügyfélkapcsolati igazgatója kap szót; valamint Hugee&Zeek, slammerek vesznek részt. Az esemény házigazdája  idén is Novák Péter.

A nap záróeseménye az este 9-kor kezdődő afterparty, ami ingyenes a helyszínen 19 óriág regisztrált résztvevőknek. A hagyományokhoz híven itt adják át az FN5 Pályázat díjait, utána pedig fellép a Bankrupt, a PASO Traditional Ska és az Ocho Macho. A nap programja és további részletek itt olvashatók.

(A Postr blogszolgáltatót kiadó Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. kizárólagos tulajdonosa a Magyar Telekom Nyrt., amely egyúttal a T-Mobile tulajdonosa is.)

21
szept/2012

Jól áll a magyar szolárház Madridban

A közönség szavazatai alapján a harmadik, a zsűri eddigi minősítése szerint a nyolcadik helyen áll a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem csapata a Solar Decathlon Europe nemzetközi versenyen Madridban. A csapat Odoo nevű házát tíz szempont alapján értékeli a szakmai zsűri. Eddig a komfort, az épületüzemeltetés, az energiamérleg és építészet alapján pontozták a házakat. Ezek alapján a nyolcadik helyen áll a projekt. (Az épületet bemutató képriportunkat itt találja, a verseny állását itt lehet nyomon követni.)

A következő napokban épületszerkezeti, energiahatékonysági, kommunikáció és társadalmi felelősségvállalás, az iparosíthatóság, az innováció, valamint a fenntarthatóság szempontjából vizsgálják a házat. A felhasznált energia dupláját megtermelő napház 100 millió forintba került, de a teljes projekt - beleértve a Madridba szállítást - 200 millió forint értékű. Ennek negyedét fizette a főszponzor Siemens, a költségek negyedrészét az Új Széchenyi Tervből fedezik.

19
szept/2012

Díjazza a legjobb zöld ötleteket az OzoneNetwork

Van olyan környezetbarát megoldása, amelyet szívesen megosztana az OzoneNetwork nézőivel és az [origo] olvasóival? Írásos és képes tippeket szeretnénk kapni például arról, hogyan lehet újrahasznosítani a hulladékot, vegyszer nélkül gazdálkodni a kiskertben, barkácsolni valamilyen rezsicsökkentő berendezést stb.

A kreativitás és a környezettudatosság ötvözésére vagyunk kíváncsiak – és olvasóink, nézőink is. A pályázóknak  20 darab LUSH-csomagot ajánlunk fel: szépek, illatosak, egészségesek és nagyok.

Az Ozone zöld díjra iskolák, családok, baráti társaságok és egyéni indulók pályázatait várjuk elektronikus formában. A pályázati anyagokat ide küldjék: ozonezolddij@origo.hu. A nevezés ingyenes; a pályázatok beküldési határideje október 19.

Az ötletekből folyamatosan válogatást közöl a 365 környezettudatos ötlet, az [origo] környezetvédelem rovatának blogja. A pályázatokat az Ozone zöld díj zsűrije bírálja el, amelyet a gödöllői Szent István Egyetem klímatanácsának tagjai alkotnak. Eredményhirdetés: október 22.

A díjra idén is pályázhatnak olyan kis-, közép- és nagyvállalatok, amelyek konkrét környezettudatos fejlesztést valósítottak vagy valósítanak meg. Fontos, hogy az illető cég törekedjen a minél kisebb ökológiai lábnyomra, és az is, hogy cégpolitikájában kiemelten fontos legyen a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés. Reklámügynökségek olyan környezettudatossági projektekkel pályázhatnak, amelyek példaértékűek a lakosság és a vállalatok számára. A vállalatok és ügynökségek külön kategóriában indulnak; pályázataikat november 1-ig várjuk. A 2011-es és 2010-es díjazottakról itt olvashat bővebben.

17
szept/2012

Égig érő tantermet nyit a madártani egyesület

Országos környezeti nevelési programot indít a Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ) és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). A négy éves projekt célja, hogy az oktatás zöldítésével új fejezetet nyisson a hazai környezetkultúra és környezeti etika területén, amihez a résztvevő civil szervezetek több mint harminc éves tapasztalata a garancia a szervezők szerint.

A munka a tananyagok kidolgozása mellett az európai természetvédelem sarokkövének számító Natura 2000 hálózat népszerűsítését és a döntéshozók szemléletformálását is magába foglalja. Az Égig érő tanterem projekt a Svájci Hozzájárulási Program támogatásával valósul meg.

17
szept/2012

Közlekedési verseny és gyalogos programok a mobilitási héten

Az európai mobilitási hét programsorozata vasárnap kezdődött az ország több városában. Az utolsó napon, szeptember 22-én tartják az autómentes napot a budapesti Andrássy úton.

A fővárosban vasárnap a kelenföldi villamosremíz nyílt napjával kezdődött a programsorozat. Hétfőn tartják a közösségi közlekedés napját; ekkor a résztvevők a tömegközlekedést használva közlekedési és városismereti vetélkedőn vesznek részt. Kedden szakmai konferenciát tartanak a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által koordinált Futár forgalomirányítási projektről, szerdán pedig a hajózás napja alkalmából a BKK új hajójáratait népszerűsítik.

Csütörtökön a "Mozdulj!" nap alkalmából kerékpáros közlekedésbiztonsági, valamint családi programokat tartanak a Városligetben, a Közlekedési Múzeumnál. Pénteken a gyalogosoké lesz a város, a mobilitási hét résztvevői Budapest egy-egy pontját keresik fel. A rendezvénysorozat záró programja a szombati autómentes nap az Andrássy úton, amelyet pénteken 20 órától a vasárnap hajnali BKV-üzemkezdetig lezárnak. A részletes program itt olvasható.

13
szept/2012

Ökoháztartás-tréning Facebookon

Az Ökoszolgálat ökoháztartási tréningje Facebook-alkalmazás formájában is elérhető, ami napi tippekkel szolgál a háztartás zöldítésére (az app itt elérhető.) Az Ökoszolgálat minden héten közzétesz egy aktuális tennivalót háztartás, természet, vásárlás, hulladék, fogyasztás, közösségi aktivitás témában. A vállalásokért pontokat gyűjthetnek a felhasználók, akik folyamatosan nyomon követhetik, hol tartanak a zöldítésben a közösség többi tagjához képest.

„Csak az nem veszi észre, hogy jelen életmódunk fenntarthatatlan, aki a homokba dugja a fejét. A fogyasztásra ösztönző reklámok pont ezt erősítik, ezért kell megszólítanunk a Facebook közösséget és bevonnunk tanácsadói munkánkba, hogy minél többen kezdjék el a szükséges életmódváltoztatást” – mondta Szabó Gyula, az alapítvány igazgatója.

Az Ökoszolgálat Alapítvány az első magyar környezeti tanácsadó iroda. Több mint húsz éves tapasztalatai alapján abban hisz, hogy a környezettudatos életmódot nem tagadással, hanem praktikus tanácsokkal lehet népszerűsíteni. Az ökoháztartási programot a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

11
szept/2012

Gyümölccsel, zöldséggel lehet fizenti egy firenzei étteremben

Élelmiszerrel és háztartási tárgyakkal fizethetik ki a számlát egy firenzei étterem vendégei, a gazdasági válságban ugyanis terjed a cserebere és a természetben való fizetés Olaszországban.

Sajtot, gyümölcsöt, zöldséget várnak eurók helyett a L'e Maiala! nevű vendéglő tulajdonosai. A vendégek dísztárggyal és maguk készítette kreációkkal is fizethetnek.

A helyfoglaláskor egyeztetik, mivel kívánnak fizetni. A legszebb "fizetési eszközöket" ki is állítjuk az étteremben. Nagy az érdeklődés, már hetekre előre lefoglalták az asztalokat - nyilatkozta az olasz sajtónak a szeptember végén nyíló L'e Maiala! tulajdonosa. A tipikus toszkán konyhát kínáló étterem neve egyébként idiomatikus kifejezés és a nehéz időkre utal.

Az adok-veszek lett a jelszó az észak-olasz Bolzanóban nyílt használt tárgyak boltjában is. A vásárlók az üzletbe elhozzák mindazt, amitől meg akarnak válni és tárgyaikat másra cserélik. Egyszerre legfeljebb öt tárgyat cserélhetnek. "Fizetni nem kell, aki akar, jelképes összeget adományozhat az üzlet fenntartására" - mondta az üzletvezető. Hozzátette, hogy leginkább ruhaneműt, könyveket és bútort cserélnek, de nagy a forgalma a bizsuknak, háztartási eszközöknek, játékoknak is.

10
szept/2012

Kéttonnányi italoskartont ért az ingyen állatkerti belépő

Csaknem kéttonnányi italoskartont gyűjtött össze az a többezer gyermek, akik részt vettek az Állatkert hétvégi Vidám Doboz Napok környezetvédelmi programján. Két nap alatt 4866 gyermek több mint 60 ezer darab italos kartondobozt gyűjtöttek össze. A dobozok összsúlya csaknem két tonna. Amelyik gyerek tíz darab szelektíven gyűjtött tejes és gyümölcsleves kartondobozt vitt az intézmény bejáratához, ingyenes belépőt kapott a Fővárosi Állatkertbe.

Egy átlagos tejes-gyümölcsleves doboz minimum 75 százalékban jó minőségű papírból készül, de a magyarországi visszagyűjtési arány elmarad a 35 százalékos európai átlagtól. A mostani akciót a dobozgyártók szakmai egyesülete, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) szervezte (az intézményt az Elopac, a Tetra Pak és a SIG Combibloc alapította).

Több zöldszervezet szerint azért nem előnyös az ilyen csomagolás környezetvédelmi szempontból, mert a rétegei csak drága módszerekkel választhatók szét. A rostos gyümölcslevek doboza például hatrétegű: préselt polietilén, nyomdai papír, polietilén, alufólia és két réteg további polietilénfólia (kívülről befele haladva). Magyarországon nem kifizetődő az újrahasznosításuk, ezért külföldre szállítják a dobozokat. A környezetvédelmi szervezetek helyette inkább a visszaváltható üveget, vagy ha olyan csomagolásban egyáltalán nem elérhető a termék, a sima műanyagot ajánlják.

10
szept/2012

Csapvízre szoktatják vissza az olaszokat

Csapvizet és szénsavas vizet kínálnak az egész Olaszországban gombamód szaporodó, úgynevezett vízházak. Az utcai kutak a környezetszennyező műanyag palackokról akarják leszoktatni az olaszokat.

 A Casa dell'acqua (Vízház) elnevezésű hálózatnak rendkívüli a sikere az olasz sajtó szerint. Az utcákon, tereken álló fedett kutakról van szó, melyek elzárható csapból szolgáltatnak ingyen csapvizet és literenkénti 10 centért szénsavast is. Nyáron a Vízházak csapjaiból hűtött víz folyik. A kúthálózat az állami vízszolgáltatók támogatásával bővül és a palackban árult víz ellen kampányol   – tudósít az MTI.

A 2010-ben indított Vízházakból idén szeptemberig már 411 létesült egész Olaszországban. Ezekből 244-et az északi Lombardia önkormányzatai üzemeltetnek, amelyek az év végéig további huszonnyolcat kívánnak építeni. Tavaly a lombardiai kutakból több mint tizenhat millió liter víz fogyott, amivel 350 tonna PET-palackot takarítottak meg.

Tavaly az olaszok több mint 32 millió palack vizet fogyasztottak. Fejenként évi 196 literrel az olaszok isszák a legtöbb palackos vizet a világban Szaúd-Arábia és Mexikó lakosai mögött. Minden harmadik olasz bizalmatlan a csapból folyó víz minőségével szemben, amit a vízszolgáltatók teljesen alaptalannak tartanak. Rómában egyébként számos, évszázadok óta működő, jó minőségű és hideg vizet szolgáltató ivókút található, amelyeknek különösen nyáron tudnak örülni a turisták.

04
szept/2012

Télen is fűt a méhsejtes napkollektor

Hidegebb éghajlaton és korlátozott napfény esetén is jó teljesítménnyel készít használati meleg vizet az az izraeli fejlesztésű méhsejtes napkollektor, amely bekerülhet az év legjobb megújulóenergia-innovációi közé.

A használati meleg víz készítésre ma jellemzően síkkollektort vagy vákuumcsöves kollektort alkalmaz, aki a napenergiát hasznosítja. A Tigi izraeli cég által fejlesztett napkollektor a méhsejt szerkezetéhez hasonlító áttetsző szigetelőréteggel rendelkezik, amelynek köszönhetően ötször több energiát lehet vele előállítani, mint egy síkkollektorral. Az élettartama pedig kétszerese a fejlettebbnek tartott vákuumcsöves készüléknek, nagyjából 20 év.

A méhsejtes napkollektor üzemeltetése gazdaságos, mert ugyanazt a hőfokot 25-50 százalékkal kisebb felülettel képes elérni, mint a hagyományos kollektorok. A beérkező napsugarakat ugyanis a méhsejt-szerű cellák csapdába ejtik, ezzel lényegesen csökkentve a síkkollektoroknál gyakori hőveszteséget.

További kedvező tulajdonsága, hogy a sík- vagy vákuumcsöves készülékekhez képest kevésbé törékeny, könnyebb tisztítani is a felületét. Ez probléma lehet a vákuumcsöves készülék esetében, amelynél a hótakaró vagy jegesedés komoly teljesítménycsökkenést okozhat. Az új kollektor kialakítása strapabíróbb, a két négyzetméteres tábla tömege 45 kilogramm. A méhsejtes kollektorba beépített hőfokszabályozó miatt nincs szükség külön biztonsági berendezésre, amely védené a rendszert a túlhevüléstől.

A méhsejtes megoldás eredetileg a Tigi vezérigazgatójának édesapjától, Simon Kliertől származik. A textilipari vállalkozó azért kezdte foglalkoztatni a téma, mert sokallta, hogy a cégei többet költenek energiára, mint amennyibe a 12 ezer alkalmazott kerül összesen. Klier be is jegyeztette a mostani méhsejtes kollektor alapjául szolgáló találmányt, de a további fejlesztések elmaradtak, mert az 1990-es évek elején lementek az energiaárak. A fia, Zvika Klier 2007 óta vágott bele az üzletbe (korább, hi-tech kamerákat gyártó cégét, a 3DV Systemset a Microsoft vásárolta fel).

A fejlett országokban az elhasznált energia 40 százalékát fordítják használati meleg víz előállítására, azaz fűtéshez vagy mosdáshoz, főzéshez. Jóllehet a napenergia kimeríthetetlen hőforrás lehetne erre a célra, a jelenlegi készülékek hatékonysága és megtérülése épp azokban az országokban kétséges, ahol legnagyobb szükség volna olcsó használati meleg vízre.

A méhsejtszerkezetű napkollektor alkalmazása a hűvösebb klímájú vagy északi országokban és a nagy napi hőingadozású vidékeken is előnyös lehet. A kollektor 2012 júniusában elnyerte a Münchenben tartott Intersolar nemzetközi innovációs szakkiállítás szolár-termál kategóriájának díját, valamint nyolcezer nevező közül beválogatták az októberben Washingtonban megrendezendő Global Cleantech Gala döntősei közé.

27
aug/2012

Elindult a fűtéskorszerűsítési pályázat

Hétfőtől lehet pályázni támogatásért fűtési rendszerek korszerűsítésére. Aki kondenzációs kazánt és megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezést szerel fel, költségeit utólag megtéríti az állam az Új Széchenyi Tervből, pályázatonként maximum 850 ezer vagy 1,5 millió forintig.

Hétfőn nulla órától lehet benyújtani a pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium költségvetési forrásból meghirdetett konstrukciójára. A vissza nem térítendő, utófinanszírozású pályázat kerete összesen 864,4 millió forint. A kérelmeket beérkezési sorrendben bírálják el, amíg a keret ki nem merül – közölte a minisztérium.

A pályázók legfeljebb a beruházásuk 40 százalékát kaphatják vissza. A támogatásra kizárólag természetes személyek, láncházak, sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai jelentkezhetnek, ha az érintett lakóépület 2006. december 31. előtt kiadott jogerős használatba vételi engedéllyel rendelkezik.

Aki kondenzációs gázkazánt épít be, lakásonként legfeljebb 850 ezer forintot térít meg belőle a minisztérium. Megújuló energiás hőtermelő berendezés (napkollektor, hőszivattyú, brikett, pellet stb.) telepítésével lakásonként maximum 1,5 millió forint a keret. A támogatást lehet igényelni a korszerűsítéshez kapcsolódó tervezési, tanúsítási és engedélyeztetési munkálatok költségeire is, a berendezések beszerzésének és beüzemelésének költségén felül.

Részletes információk a pályázat oldalán, az uszt-futeskorszerusites.hu-n érhetők el; korábbi hírünket a témában itt olvashatja. Az igényléseket elektronikus úton lehet benyújtani, miután a pályázó regisztrált az oldalon.

23
aug/2012

Félti a mélygarázstól a József nádor téri fákat és pincéket a Levegő Munkacsoport

Környezeti károkat okozna az a mélygarázs, amelyet a József nádor térre terveznek Budapest belvárosában. Ezért nyújtott be keresetet be a Fővárosi Törvényszékhez ötven lakástulajdonos a téren levő társasházakból és a Levegő Munkacsoport. A mélygarázs 2011 februárjában kapott építési engedélyt. Az építési engedélyt másodfokon is megkapta a projekt – ez ellen fellebbeztek most ismét a tiltakozók.

Az 525 férőhelyes mélygarázs tervének négy olyan fő veszélye van, amelyeket az engedélyezési dokumentáció nem kezelt megfelelően a Levegő Munkacsoport szerint. Nem vizsgálták meg az épületeket statikai és hidrogeológiai szempontból, mielőtt eldöntötték volna, hogy néhány méter távolságban egyáltalán megvalósítható-e biztonsággal az építkezés.


View Larger Map

A környezetvédelmi eljárásban szereplő javaslat ellenére a dokumentáció nem ír elő műszaki eszközöket arra, hogy ellensúlyozzák a talajvíz visszaduzzasztását, amely a 14-15 méterig lemélyítendő résfal okoz. A terv azt állítja, hogy a környező épületek pinceszintjét a mélygarázs által felduzzasztott talajvíz nem fogja veszélyeztetni.

A mélygarázs szellőzését a tér 8. számú házának udvarán, a liftakna mellé épített, tetőszint fölé nyúló kürtőn keresztül tervezik kivezetni. Nem tisztázott a kürtőn kivezetett levegő összetétele és a kürtő helyfoglalása a ház udvarára nyíló lakásablakok szempontjából.

Értelmetlen pazarlás lenne letarolni a tér faállományát, ha az előzetes statikai és hidrogeológiai vizsgálatok eredménye kétségessé tenné a tervezett mélygarázs megvalósíthatóságát. A József nádor tér fáinak növényegészségügyi állapota hasonló a főváros sok száz idős közterületi fájának állapotához. A legutóbbi műszeres vizsgálat alapján a tér balesetveszélyes egyedein idén májusban ifjító csonkolást hajtottak végre.

A József nádor tér műemléki környezet. A munkacsoport véleménye szerint nem szabad ilyen nagyszabású, fölösleges mélyépítéssel kockáztatni ezt a szépen tervezett homlokzatú házakból álló, harmonikus arányú kis teret, amely a Belváros egyik ékköve lehetne – közölte a munkacsoport.

06
aug/2012

Szigorúbb építési szabályozással lehetne több energiát megtakarítani

A jelenlegi engedékeny épületenergetikai követelmények többlet-energiafelhasználást, így komoly többletköltségeket okoznak az épületek használói és a nemzetgazdaság számára – derül ki azokból a költség-optimalizálási számításokból, amelyet az Energiaklub az Európai Bizottságnak benyújtandó nemzeti jelentéshez készített.

Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében a tagországoknak meg kell határozniuk azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglévő épületek jelentős felújításakor el kell érni. Az uniós szabályozás célja az, hogy a tagországok minimalizálni tudják az energiapazarló módon megépülő, illetve rosszul felújított épületek számát. A hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környező országokhoz képest is elavultnak tűnnek.

Bár a minimumkövetelmények meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, az EU annak vizsgálatát kérte a tagországoktól, hogy a követelmények szigorítása milyen költségekkel és megtakarításokkal járna a különböző típusú épületek esetében. A műszaki-gazdasági számításokat Magyarországon az Energiaklub végezte el a külön uniós jogszabályban (244/2012/EU rendelet) meghatározott módszertan alapján. Ennek lényege, hogy az egyes energetikai beruházások költsége mellett vizsgálja a harminc éves használat alatt jelentkező energiaszámlákat is, tehát a globális költséggel számol. Mindezt mai értéken, ami lehetővé teszi a különböző felújítási csomagok összehasonlítását: ahol a legkisebb a globális költség, ott az optimum.

Hasznos lenne az általános szigorítás

A vizsgálat összesen 15, hazánkra jellemző épülettípusra készült el, meglévőkre és újépítésűekre egyaránt. Ezek között szerepelnek különböző építőanyagokból készült lakóingatlanok: családi és társasházak valamint intézményi épületek. Minden épülettípus esetében 10-15 felújítási variációt elemeztek, ami összességében közel 200 különböző beruházási lehetőséget számol végig. Így például az elemzés külön forgatókönyveket mutat be ablakcserék, a szigetelések vagy fűtési rendszer korszerűsítések esetére, illetve ezek kombinációira.

Az Energiaklub számai azt mutatják, hogy minden épülettípus esetében jobb eredményt hozhat a jelenleginél szigorúbb követelmények alkalmazása. Vagyis a beruházási költségeket, a működési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára a szigorúbb követelményeknek megfelelő felújítás az „olcsóbb” megoldás.

Érdemes megjegyezni, hogy a meglévő épületeink zömében akkor jelentkezik a legmagasabb globális költség, ha az épületet nem újítják fel, azaz marad a jelenlegi, energiapazarló állapotában. „Ez a Magyarországon igen jellemző, 50-60 évvel ezelőtt téglából épült családi házak, az ún. „Kádár-kocka” esetében azt jelenti, hogy felújítás nélkül 30 év alatt kb. 13 millió forint globális költség merül fel az épületben mai forintértéken. Míg egy szigorúbb szintű felújítás esetén a beruházást is magában foglaló teljes globális költség mindössze 8 millió forint körül alakul.” – mondta Severnyák Krisztina, az Energiaklub projektvezetője.

A költségoptimum-számítások alátámasztják, hogy szükség van a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is minden épülettípusra. Az Energiaklub korábbi, NegaJoule2020 kutatási projektjének eredményei azt is bizonyítják, hogy a lakóépület-állomány szigorúbb szinten történő felújításával több, mint 150 PJ energia megtakarítható lenne, ami az ország teljes primerenergia-felhasználásának közel 15%-a.

31
júl/2012

Negyedannyit fogyaszt az elektromos busz

Még az erőmű energiaveszteségét beszámítva is szinte negyedannyi energiát fogyaszt egy elektromos busz, mint egy dízelüzemű. Ez az eredménye annak a próbaüzemnek, amelyet a kínai Byd cég eBUS-12 típusú villanybuszával végzett a fővárosban és Törökbálinton a Levegő Munkacsoport, a Budapesti Közlekedési Központ és a törökbálinti önkormányzat.

A buszt három héten át tesztelték a budapesti és a főváros környéki menetrendszerű forgalomban. Az energiatakarékos futás részben annak köszönhető, hogy a villanymotor hatásfoka eleve jóval nagyobb, mint a dízelmotoré. A busz fékezéskor és lejtmenetkor energiát táplál vissza az akkumulátorokba, a dízel ilyenkor is fogyaszt. További különbség, hogy az e-busz üresjáratban nem fogyaszt energiát, míg a BKV hagyományos buszai gyakran az üzemanyag több mint 30 százalékát a megállókban, a végállomásokon, a piros lámpáknál, a zebrák és egyes útkereszteződések előtt, valamint a dugókban fogyasztják el.

A busz annak ellenére bizonyult ilyen takarékosnak, hogy klímaberendezését szinte folyamatosan üzemeltetni kellett a nagy meleg miatt. A járművel a következő napokban Szegeden és Kecskeméten lehet közlekedni, majd Bécs következik. Az Európai Bizottság 85 százalékos támogatást biztosít e-buszokra. A Levegő Munkacsoport információi szerint a kínai fél egymilliárd eurós hitelkerettel serkenti a busz népszerűségét.

31
júl/2012

Elkapja a szemetet a meghekkelt kuka

A szemetet elkapó szemétkosarat barkácsolt egy japán fejlesztő. Az egyedi eszköz azokon tudna segíteni, akik lusták felállni a kukáig, de sosem találják el az irodai szemetest. A kerekeken guruló eszköz érzékeli a levegőbe feldobott szemét röppályáját, majd a saját pozícióját gyorsan úgy igazítja, hogy az eldobott papírgombóc vagy almacsutka belehulljon.

A FRP nevű fejlesztő egypár alkatrész felhasználásával, de gyakorlatilag a nulláról indulva készítette el az eszközt. Először a kuka alját gyártotta le, amelyre három, elektromotor hajtotta kereket szerelt. A kerekeket egy nyomtatott áramkörhöz kapcsolta, majd távirányítóval tesztelte a működésüket. A kukát a Microsoft játékkonzolaihoz árult Kinect egység irányítja, amelyet FRP feltört.

A Kinect minden mozgást három dimenzióban érzékel az apró részletekig videokamera, infravörös mélységérzékelők és térmikrofon összekapcsolásával, így lehet például a Microsoft Xboxával táncverseny szervezni több játékos között. FRP olyan szoftvert írt hozzá, amivel a Kinect a levegőben repülő tárgyakat figyeli, és oda irányítja a kukát, ahol a szemét földet érne.

A trükkös kuka megtervezéséről és működéséről szóló videót tíz nap alatt szinte 2,3 millióan nézték meg a YouTube-on – az egyik legutóbbi hozzászóló azonnal meg is vásárolná, ha sorozatgyártásba kerülne. (Londonban az olimpia alkalmával olyan szelektív hulladékgyűjtőket állítottak üzembe, amelyek egyben drótnélküli internetelérést biztosítanak, és vészhelyzet esetén menekülési útvonalak láthatók a tőzsdei hírek helyett az LCD-képernyőjükön.)

A Wired technológiai magazin a házilag barkácsolt robotok korszakát jósolta a Kinect 2010. októberi megjelenése után, és főleg annak hatására, hogy a Microsoft hivatalos fejlesztői környezetet (SDK) biztosít 2011 tavaszától hozzá. Hasonló kapacitású térérzékelő-távirányító rendszerek körábban csak több ezer dollárért voltak elérhetők, jellemzően egyetemi vagy céges kutatócsoportok számára.

27
júl/2012

Föld csak egy van: ökopolitikai nyári egyetem Bodajkon

Korrupció, szegénység, energiaválság, klímaváltozás. Hol keresendő, hogyan érhető el a megoldás? Van egyáltalán? Ezt próbálják megfejteni az idei Ökopolitikai Nyári Egyetem előadói és résztvevői Bodajkon, július 31. és augusztus 5. között.

Az öt napos rendezvényen olyan elismert magyar és nemzetközi szakemberek, aktivisták tartanak előadásokat, beszélgetéseket, akik testközelbe hozzák a valós válságokat. A szervezők abban hisznek, hogy a mindennapokat jobbá tevő kezdeményezések, az érdekérvényesítés és a közösségi részvétel jelenthetik a megoldást a globális válságban. A szervezők szerint a nemzetközi nagypolitika nem veszi elég komolyan, hogy a Föld veszélyben van, ahogy az a Rio+20 konferencia kudarcából is látszik.

A nyári egyetemen a magyar és nemzetközi ökopolitika aktuális kérdéseiről lesz szó, az internet szabadságától, a déli államokban dúló gazdasági válságon és a hazai oligarchákon át az alapjövedelem vagy az egyéni mobilitás kérdéséig. Lesznek gyakorlati foglalkozások is, amelyek pedig olyan civil kezdeményezéseket mutatnak be, mint a nagyvárosi kertészkedés, a haszondesign vagy a gerillakötés. Regisztráció és részletes program itt elérhető.

A rendezvényt az idén is az Ökopolitikai Műhely Alapítvány szervezi, a Zöld Európai Alapítvánnyal, az Európai Zöld Párttal és a Zöld Szabadegyetem Egyesülettel együttműködve. Támogatója az Ökopolisz Alapítvány, amely szakmai programokkal is hozzájárul a rendezvényhez, továbbá a Heinrich Böll Alapítvány, a Zöldek/SzSz képviselőcsoportja az Európai Parlamentben és a Bündnis'90/Die Grünen finanszírozzák a rendezvény létrejöttét. Kiemelt partnerek: a Krétakör és a TedX.

20
júl/2012

Környezetbarátan irtják a rágót Zalaegerszegen

Speciális vegyszerrel oldja fel a járófelületekre tapadt rágógumit az a holland gép, amelyet a város tulajdonában álló egyik társaság állított üzembe Zalaegerszegen.

Így működik a gumifeloldó (fotók: MTI/Varga György)

Zavarták a városvezetést az utóbbi években felújított járdaburkolatokra tapadt rágógumik, amelyek elszennyeződve sötét foltokká váltak. Az Ökováros nevű programjuk keretében 1,5 millió forintért vásároltak Hollandiából egy takarítóberendezést. A próbaüzem véget ért, a géppel péntektől rendszeresen takarítanak. A próbák alatt a Deák teret rágótlanították a város tulajdonában lévő Kontakt Humán Szolgáltató Nonprofit Kft. munkatársai.

Az áramfejlesztővel hajtott berendezés gőzzé alakítja a tisztítószert és a hozzá adagolt vizet, feloldja és elpárologtatja a lerakódásokat. Az alkalmazott vegyszerek a környezetet nem terhelő módon oldják fel a rágógumi maradékait. A kifehéredett foltokat úgy tüntetik el, hogy a járdát gőzborotvával tisztítják.

A berendezéshez használt tisztítószerből egy literrel nagyjából 120 rágógumifoltot lehet feloldani. A gép kezeléséhez két ember szükséges. A tisztításhoz használt vizet tartályban szállítják az adott helyszínre. A vegyszerek benne vannak a berendezés árában.

20
júl/2012

Hibrid a szíve a világ legzöldebb teherhajójának

Három éve bocsátották vízre a világ első üzemanyagcellás meghajtású teherhajóját. A járművet most tovább korszerűsítik: hibridhajtásúvá alakítva 20-30 százalékkal kevesebbet fogyaszt majd.

Tekintettel az egyre emelkedő üzemanyagárakra, amelyek a tengeri szállítást drágítják, a hagyományos teherhajók ésszerű alternatívája lehet az üzemanyagcellás vagy a hibrid meghajtás. A világ leginkább környezetbarát teherhajóját, a norvég Viking Ladyt először olyan Wärtsilä motorokkal szerelték fel, amelyek gázolaj és cseppfolyós földgáz keverékével dolgoznak (LNG; a kettőt együtt hívja dual-fuelnek a szakirodalom).

A gáz katalizátorként lép fel, jelentősen elősegítve a kedvezőtlen környezeti jellemzőkkel rendelkező dízel égési folyamatát. A finn gyártó egyik ilyen motorjának 48 százalékos a hatásfoka, ami igen magasnak számít ebben az iparágban.

Emellett a teherhajót áramtermelő üzemanyagcellákkal is ellátták. Ezek végterméke víz, ráadásul a cellákban nincs mozgó alkatrész, zajtalanul üzemelnek. A Viking Lady karbonátolvadékos cellái 330 kilowatt teljesítmény leadására képesek. Fűtőanyaguk metán, ebből állítják elő azt a hidrogént, amely oxigénnel elegyítve elektrokémiai reakcióban áramot termel. A karbonátolvadékos cellák ugyan nagy üzemi hőmérsékleten működnek, de ideálisak hosszú távú energiafelhasználásra, hatásfokuk 85 százalék körüli. A hajón eddig 18 500 üzemórát teljesítettek sikerrel. Az árammal a manőverezést végző vízsugaras hajócsavarokat működtetik.

A tervezők ezt fejlesztetik tovább a FellowSHIP kutatási projekt keretében azzal, hogy a hajót hibridüzeművé alakítják. Az üzemanyagcellák által termelt áramfelesleget akkumulátorokba gyűjtik, amelyek rákapcsolhatók lesznek a hajó fő hajtóművére. Az üzemanyagcellás-akkumulátoros meghajtás révén a Viking Lady üzemanyag fogyasztása 20-30 százalékkal csökkenthető, és nagyságrendekkel kisebb lesz a szén-dioxid kibocsátása. Ez a partközeli, kikötői műveletek során lényeges, míg a csendes működés a tengeri élővilág szempontjából is fontos.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

18
júl/2012

Útra készen áll Batman takarékos szuperbusza

Rendszámot kapott az az energiatakarékos szuperbusz a holland közlekedési hatóságtól, amelyikkel nagyjából harminc perc alatt lehet eljutni Dubajból a 130 kilométerre levő Abu Dabiba. Az elektromos hajtású busz egyszerre emlékeztet limuzinra és Batman valamelyik szolgálati járművére.

A világ leggyorsabb, 250 kilométer/órás végsebességű buszát 300 kilowatt összteljesítményű elektromotorok hajtják, amelyek egy percig 600 kW-ot is leadhatnak. A járműben huszonhárom utas foglalhat helyet két elkülönülő egységben. Az energiát lítium-polimer akkumulátorok biztosítják, a fékezés pedig áramtermeléssel jár. A jármű hatótávolsága 210 kilométer.

A Delfti Műszaki Egyetem (Hollandia) fejlesztése volt a 2011-es autóshow szenzációja volt Dubajban. A fejlesztők tárgyalásokat folytatnak az Egyesült Arab Emirátusok hatóságaival az üzembe helyezéséről; áprilisban már tesztelték Masdar Cityben. A busz csúcssebességgel a szokványos közútról leválasztott pályán képes haladni (ott viszont akár robotpilótával is), azonban az egyetem munkatársai szerint ez viszonylag olcsón kiépíthető betonból. A jármű 15 méter hosszú, 2,5 méter széles és 1,65 méter magas. Nyolc-nyolc ajtaja felfele nyílik. Az energiatakarékosság miatt alumínium, szén- és üvegszál felhasználásával épült, összsúlya 9,5 tonna utasokkal együtt.

A busz orra...

...és belső tere

15
júl/2012

Búvárdrón takaríthatja el az óceáni szemétszigetet

A világóceánokban becslések szerint százmillió tonna hulladék lebeg, amelynek begyűjtésében segédkezhet a fiatal francia formatervezők által tervezett szűrőrobot.

Nemcsak a működtetése környezetbarát, hiszen villanymotorok hajtják, hanem a tengeri élővilágra is tekintettel van a Marine Drone, amely infrahang kibocsátásával riasztja el a halrajokat és vízi emlősöket. A nagy távolságra terjedő, rendkívül alacsony frekvenciájú, 16-20 hertzes hanghullámok az emberi fül számára nem hallhatók, de több kísérlet kimutatta, hogy menekülési reakciót váltanak ki az állatokból (állítólag az emberekre is hatnak, szorongást okoznak).

Marine Drone

Képek forrása: Elie Ahovi Industrial Design

A Veolia környezetgazdálkodási vállalat felhívására tervezett távirányítású robot egy feltöltéssel két hétig gyűjtheti a szemetet. A hulladéklerakóként szolgáló teherhajóval szonár segítségével tartja a kapcsolatot, de ezzel egyeztetheti a vizet pásztázó többi robottal a föllelt hulladék mennyiségét. Van mit eltakarítani: a világóceánokban sodródó hulladék tömege becslések szerint legalább százmillió tonna, és a lebegő szemétszigetek összesített kiterjedése kétszer akkora, mint Franciaország. 

Marine Drone Recovery

Nemcsak az óceánokban tapasztalható szennyezettség. Az arab térségben máig élő gyakorlat, hogy a szennyvizet és az ipari hulladékot a tengerbe eresztik, de nagy veszélyt jelentenek a part mentén kialakított hulladéklerakók is, amelyekből a vízbe sodorja a szemetet egy nagyobb áradás. A Mediterráneumban sem jobb a helyzet: a Cousteau Társaság 2011-ben publikált vizsgálata szerint a Földközi-tenger vizében helyenként hatszor annyi műanyag hulladékszemcse van, mint plankton. 

Marine Drone Planning

11
júl/2012

11 milliós ökokukákkal készül az olimpiára London

A szelektív gyűjtősziget futurisztikus változata WiFi-központ és hírportál az egyben, de vészhelyzet esetén menekülő útvonalat is tud javasolni. A bombabiztos új kukák azonban mégsem tehermentesítik az utcaseprőket.

A kilencvenes évek terrorista merényletei után a brit főváros központjából biztonsági okokra hivatkozva bevonták az öntöttvas szemétgyűjtőket, helyettük akár naponta hat alkalommal is utcaseprők takarítják el a járókelők által elszórt szemetet. Az olimpia azonban enyhíthet a szigoron: a megnyitóig összesen 75 high-tech szemetes tartályt helyeznek ki a belváros legforgalmasabb pontjaira. A szerkezet bombabiztos mivoltát az új-mexikói sivatagban tesztelték.

Renew Bin Gresham Street

Az ötesztendőnyi fejlesztés révén született Renew Bin ökokuka a City üzletembereinek papírhulladékát, elsődlegesen újságot gyűjt szelektíven. Mást nem is nagyon lehet betuszkolni a szűk bedobó-nyíláson. Ezért kárpótol, hogy az ökokuka vezeték nélküli internetkapcsolatot nyújt, továbbá két nagy LCD-képernyőjén friss híreket, tőzsdei időjárási információkat közöl. A képernyők alkalmazkodnak a fényviszonyokhoz, ezáltal 40 százalék energiát takarítanak. A megjelenő reklámokból befolyó haszon egy százalékát a világ nagyvárosaiban megvalósítandó, fenntartható energiával kapcsolatos projekteknek juttatják.

A Renew Bin arra is képes, hogy hirtelen közlekedési káoszhelyzet esetén tájékoztatást adjon a lehetséges mentesítő útvonalakról. Ennek bizonyára nagy hasznát veszi majd „a világ legzöldebb olimpiájára” Londonba érkező vendégsereg, akikkel az eddigi napi 750 ezerről három millióra emelkedik az ökokuka közönsége. 

10
júl/2012

Vonzza a bicikliseket az újfajta kerékpárút Sydney-ben

Akár 82 százalékkal is növeli a kerékpározási hajlandóságot az önálló kerékpársáv – az ausztrál városban készült felmérés szerint a közúti baleset kockázata volt eddig a legnagyobb visszatartó erő.

Sydney hetven százalékkal csökkentené a szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra, és a célt elsősorban a kerékpáros forgalom föllendítésével kívánják elérni. Az akciótervben olyan pontok szerepelnek, mint hogy csökkenteni és lassítani kell a városon belüli járműforgalmat, valamint kapjanak elsőbbséget a gyalogosátkelők a járművekkel szemben, és hogy a város 4,6 millió lakosából legalább 10 százalék kerékpárral közlekedjen húsz év múlva.

Első lépésként felmérés végeztek a városlakók körében, amely azt a – nem meglepő – eredményt hozta, hogy akkor kerékpároznának többen, ha nagyobb biztonságban érezhetnék magukat a forgalomban. A szakemberek komolyan vették az igényt: közel kétszáz kilométer hosszan alakítanak ki önálló kerékpársávokat a városban. A betonküszöbbel szegélyezett, zöld színű sávokba más járművek nem hajthatnak be.

Sydney kerékpárút
A járművektől betonküszöb választja el a kerékpárosokat. Forrás: City of Sydney

A gerinchálózat első tíz kilométere már 2010-ben elkészült, és egy év alatt a reggel munkába kerékpározók arányát 60 százalékkal növelte. A közeljövőben további 45 kilométernyi önálló kerékpársávot adnak át, számos közlekedési csomópontot is átalakítanak a kerékpárosok észlelhetőségének és forgalmi előnyének érdekében. A kevesebb balesetnek köszönhetően a kerékpárosok aránya egyes negyedekben az elmúlt két év során 82 százalékkal nőtt.

A szén-dioxid-szint csökkentése mellett a városvezetés szeretné elérni, hogy Sydney lakosai ráébredjenek, a világ egyik legszebb városában élnek. Ezt pedig kerékpáron lehet legjobban megtapasztalni. „Autóval csak ki- és beszállás van, de hiányzik az utazás élménye”, mondta egy helyi kerékpáros apuka az akcióterv egyik kampányfilmjében. 

06
júl/2012

Így működnek a szingapúri szuperfák

Napkollektor és esővízgyűjtő, ráadásul a szomszédos üvegházak felmelegedett levegőjét is keringeti az a „szuperfákból” álló mesterséges erdő, amely emellett függőleges kertként a helyi őshonos növényeknek és madaraknak is lakhelyet teremt.

Új szintre emeli a környezetkímélő technológia alkalmazását a Szingapúrban június 29-én megnyílt tengerparti arborétum, amely a zöld energiafelhasználásra mutat példákat. A 190 milliárd forintos költséggel hat év alatt megépült parkban álló két óriási üvegház áramszükségletét tizennyolc „szuperfa” termeli. A 25-50 méter magas acéltornyok tetején napkollektorokat és esővízgyűjtőket helyeztek el. Maga a park 101 hektáros.

Az egyik üvegházban több tízezer növényritkaságot mutatnak be a világ minden tájáról, a másikban pedig a helyi flóra különlegességeit, méghozzá négy csoportra osztva: szakrális, kereskedelmi, élelmezési és gyógyászati alkalmazásonként elkülönítve. A szuperfákon őshonos növények, köztük broméliák, orchideák és páfrányok kaptak helyet, közöttük szabadon fészkelhetnek a beköltöző madarak.

Az egész létesítmény alatt rejtőzik az üzemeltetésért felelős energiaközpont, amelynek biomassza erőműve a temérdek növény mellett képződő zöldhulladékot is hasznosítja. Az üvegházak hűtését tervezve a brit Wilkinson Eyre építésziroda a termikus rétegződés elvét alkalmazta. A talajban lefektetett, hűtött vizet keringető csőrendszerrel érik el, hogy a látogatói ösvények mentén kellemes hűvös legyen, míg a felszálló légáramlás a tető felé viszi a felmelegedett levegőt, amelyet a hőenergia hasznosítása után a szuperfák tetején engednek vissza a szabadba. (A rendszer működéséről itt számol be részletesen az iroda.)

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

05
júl/2012

Ugrás a Tiszába a bivalyok nyomában

Július 8-án Európa szerte ezrek ugranak folyókba és tavakba, hogy felhívják a figyelmet az élővizek védelmének fontosságára. Idén ismét Tiszatarján ad otthont a hazai Big Jumpnak, ahol a Holt-Tisza partján tocsogó bivalyok és a természeti értékek mellett ezúttal egyéb látnivalók és szórakoztató programok is lesznek.

A WWF Magyarország 2008-ban elsőként rendezte meg Magyarországon, Tiszatarjánban a nagy ugrást. Idén az eseményt a Föld!Föld Fesztivál kíséri. Egy három éves kistérségi felzárkóztató program lezárásáról van szó; a fesztivált a mezőcsáti kistérség ismertségének növelése, természeti és kulturális adottságainak bemutatására rendezik meg a Szívlapát Alapítvány Jövő/Menő programja keretében.


A 2008-as Big Jump

Azért Tiszatarján a helyszín, mert a község a WWF különleges projektjének a helyszíne. A szervezet 2007 óta egy gazdasági modell létrehozásán dolgozik, amely a természet számára is hozadékkal jár. A falu egy elszegényedett térség része, ahol a munkahelyteremtés is probléma. A WWF koordinálásával nekiálltak a környék jelentős részét elborító tájidegen gyalogakácot kiirtani, mivel a növény tökéletes alapanyag zöld energia előállításához. Az elszaporodott idegenhonos cserjéket az önkormányzat helyi munkaerő alkalmazásával levágja, kévékbe köti, majd a hullámtéren összegyűjtött biomassza-alapanyagot a falu közintézményeiben elhelyezett kazánokban hasznosítják, így biztosítva a fűtést és a meleg vizet. Így a projekt segítségével csökkentek az energia költségek, és a településen új munkahelyek nyíltak.

A megtisztított területek egy részén energiaültetvényeket hoznak létre, kizárólag őshonos fákból. A hullámtér fennmaradó részét pedig érintetlenül hagyják, ezzel a vizes élőhelyekkel és fás legelőkkel tarkított vadregényes területet visszakapja a természet. Ember nem műveli, csupán az idetelepített vízibivalyok és magyar szürke marhák tartják rendben, hogy a korábban levágott gyalogakác ne jelenjen meg újra.

A természetes folyamatok évek alatt beindultak, magára talált az élőhely, és újra benépesedett. A vízi madarak ismét otthonra leltek, sőt a WWF 2008-ban még néhány hódcsaládot is betelepített. A bivalyok lakta területet ma bárki megtekintheti, és a későbbiekben egy kilátó építését is tervezik, hogy az ökoturizmus számára még vonzóbb úti cél legyen Tiszatarján.

03
júl/2012

Izzadással hűti magát a vizespalack

A párolgás hőelvonással jár – ezt az alapelvet alkalmazza egy új kerékpáros ivópalack, amely a kerékpár menetszelével hűti a benne lévő vizet.

Kánikulában megfigyelhető, hogy a levegő hőmérsékleténél hűvösebb ital hatására gyöngyözni kezd a pohár vagy palack felülete. Amennyiben ezt az „izzadást” a kerékpáros a menetszéllel gyors ütemben elpárologtatja, a hőelvonás alapján még nagyobb lesz a külső és belső hőmérséklet közötti különbség, magyarán lehűl az ital.

A francia-indiai DSK ipari formatervezési főiskola végzős hallgatója, Benjamin Helle tervezte a Botl fantázianevű palackot, amelyet gyöngyvászon-szerű textil borít. Ez felszívja a kicsapódó vízcseppeket, amivel csökkenti a párologtatási veszteséget. Mivel egyelőre kísérleti szakaszban van a projekt, és rengeteg változó (sebesség, levegő hőmérséklete, víz hőmérséklete stb.) befolyásolja a hűtést, nem lehet pontos számokkal alátámasztani a Botl hatékonyságát. Feltételezések szerint, ha nem is hűti le több fokkal a benne lévő vizet, nagy valószínűséggel képes legalább az eredeti hőmérsékletét megtartani.

Barkács-tipp:
Bárki utánozhatja a Botl működési elvét: kérjen a nagymamájától egy textilzsebkendőt és két befőzőgumit. A vizespalackját tekerje bele a megnedvesített zsebkendőbe, rögzítse két gumigyűrűvel, tegye be a palacktartóba, és induljon el. Amíg odaér, ivóvize nem fog fölmelegedni.

28
jún/2012

Petíció a Dunáért

Petíciót lehet aláírni a Horvátországban tervezett Duna-szabályozási tervek ellen a nemzetközi Duna napon pénteken. A Duna vízgyűjtőjén elhelyezkedő országok lakói évről évre június 29-én ünneplik a folyót. A 2004-ben létrejött kezdeményezés célja felhívni a figyelmet a folyó természeti értékeire és megóvásuk fontosságára.

A Duna és a Kopácsi-rét ártéri élőhelye

A Duna legjobb állapotban megőrződött több mint 50 km-es, vadregényes szakasza kerülhet veszélybe, ha a horvát kormány a következő hetekben természetvédelmi szempontból kedvezőtlen döntést hoz – írja a WWF. A beavatkozásokkal érintett területek között van a folyó magyar-horvát országhatár és a Dráva torkolata közti szakasza, amely a világszerte ismert Kopácsi-rét ártéri erdőségének vízellátását is biztosítja. Az internetes aláírásgyűjtőt itt lehet aláírni; a témáról bővebben: Fojtogatják a Dunát.

„2012. februárjában már átadtuk petíciónkat  Mirela Holy horvát miniszterasszonynak, melynek társadalmi támogatottságát több mint 20 ezer aláírás nyomatékosította. Azóta sajnos a természetvédelmi szempontokkal szimpatizáló minisztert megfosztották pozíciójától, így most a WWF folytatja az aláírásgyűjtést” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója. Pénteken 17 óra 30 perctől, a Lánchíd pesti hídfőjénél a WWF vízlábnyom roadshowja és a Hív a Duna! programsorozat koncertjei mellett játékok és még sok más program várja az érdeklődőket.

Szürke gém a Kopácsi-réten

27
jún/2012

Így készül a barkács-légkondi

A jéghűtés elvén alapul az a saját kezűleg összeszerelhető légkondicionáló, amelyhez elegendő egy vödör, egy kisventilátor, némi alumíniumcső és -lemez, legfőképpen pedig sok jég. A letölthető képes útmutató alapján bárki megépítheti mintegy tízezer forintból.

Már az indiai kormány pénzügyi támogatását is elnyerte az a nyugalmazott újságíró, aki bármiféle mérnöki előképzettség nélkül ötletes légkondicionáló készüléket szerkesztett, amely a rekkenő indiai hőségben is 8-10 Celsius-fokkal mérsékli az adott helyiség hőmérsékletét. Már kínai gyártó is érdeklődik a találmány iránt, de a 82 éves M. B. Lal (az alábbi fotón) nem kíván nyerészkedni ezzel, és nem kér rá szabadalmi oltalmat.

légkondicionáló barkácsolás jéghűtés találmány energiatakarékosság fenntarthatóság

Az átlagos 2,6 kW teljesítményű légkondicionáló készülékhez képest a jégklíma óránként 15 wattot fogyaszt, valamint 1,5-3 kilogramm jeget. A nappal elolvadó hűtővizet éjszaka újra lefagyaszthatjuk, ami lényegében nulla pluszköltséget jelent, hiszen a hűtő-fagyasztó amúgy is üzemel. A többi hozzávaló olcsón beszerezhető, mint az a letölhető dokumentációból is látszik.  

A szükséges alkatrészek

  • 1 db. 40-60 cm magas, 30 cm átmérőjű fedeles műanyag vödör (kb. 2000 Ft)
  • 2 db. 3,5 m hosszú, 20 mm átmérőjű alumínium cső  (kb. 3000 Ft)
  • 1 db. 30 cm átmérőjű alumínium tálca (vagy lemezből vágott korong) (kb. 500 Ft)
  • 1 db. 35-38 cm átmérőjű alumínium tálca (vagy lemezből vágott korong) (kb. 600 Ft)
  • 1,2 m hosszú 60 cm széles hidegen hengerelt vékony alumínium lemez (bontásból)
  • 1,2 m hosszú 30 cm széles polikarbonát lap (bontásból)
  • 10 cm átmérőjű elszívó ventilátor (15W, kb. 2700 Ft)
  • Maradék kábel, sziloplaszt, szigetelőanyag (kb. 1000 Ft)


Így készül

  1. 20 cm-re a vödör aljától vágjunk egy 2,5 x 5 cm-s légbeömlő nyílást. Az ellentétes oldalon is vágjuk egy lyukat, és szereljük be a ventilátort.
  2. 5 cm-re a vödör aljától szigetelve illesszünk be egy leengedő csapot. Állítsuk a vödröt egy sámlira, hogy a csap alá odaférjen egy vízgyűjtő edény.
  3. Illesszünk a vödör falához körbe egy 30 cm széles, 90 cm hosszú alulemezt: ez továbbítja az olvadékvíz hidegét a felső légkeringető részbe. A lemez felfelé kilóg a vödörből.
  4. A kilógó alulemez körül hajlítsuk körbe, henger alakúra a polikarbonát lapot, amely összefogja és szigeteli is az alulemezt. 
  5. Fúrjunk lyukat a kisebbik alutálcába, és helyezzük a vödörbe. Ez két részre osztja a belső teret, az alsó rész lesz a vízgyűjtő, ahová a lyukon keresztül lecsöpög az olvadékvíz (ebbe beleér az előbbi lemez).
  6. Vágjuk rövid szakaszokra az egyik alucsövet, és helyezzük a darabokat a tálcára úgy, hogy a csövek egyik vége a légbeömlő nyílás, a másik vége pedig a ventilátor nyílása felé nézzen.
  7. Alakítsunk ki távtartókat a vödör belső falán, hogy a második alulemez ne érintkezzen a vödörrel. 
  8. A csövekre merőlegesen helyezzük be a másik csőből vágott darabokat, és köröttük alakítsunk henger formára egy 30 cm széles alulemezt, amely a csövek végéhez irányítja a levegőt. Igazítsuk úgy el, hogy a ventilátor által beszívott levegő ne a vödör fala mentén egyenesen a légbeömlő nyílástól érkezzen, hanem haladjon át az alucsöveken.
  9. Töltsük fel a vödröt jéggel.
  10. Tegyük rá a nagyobbik tálcát, amely a henger formára hajlított polikarbonát lap mentén lezárja az alulemezzel kiegészített vödör tetejét, így a ventilátor nem kap onnan levegőt. Az egész tetejére tegyük fel a vödör saját tetejét a még biztosabb lezárás érdekében.
  11. A ventilátor kimenetére rögzítsünk egy 20 cm hosszú PVC-csövet, amely a hideg levegőt irányítja.


Kapcsoljuk be a készüléket. Ha jól működik, rögzítsük az alumíniumlemezeket és -tálcákat sziloplaszttal, majd 24 óra száradás után máris üzemképes a jégklíma. A jeget a higiénia kedvéért rendszeresen cserélni és a berendezést tisztítani szükséges.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

26
jún/2012

Ne dobja ki, ingyen megjavítjuk! Forradalmi javító mozgalom Hollandiából

A kishibás háztartási eszközöktől a ruhaneműig mindent megreparálnak a holland Repair Café közösségi mozgalom tagjai, akik között sok nyugdíjas és munkanélküli is van.

Lyukas cipő, vízköves vasaló, foghíjas cipzár, szenes kenyérpirító – a márkaszervizek nem mindig foglalkoznak a kis értékű tárgyakkal, sőt, vannak olyan régebbi eszközök, amelyekhez a mai szerelők már nem is értenek. Ezeket a dolgokat pazarlás volna a kukába dobni (sokaknak ez lelkiismeret-furdalást is okoz), hiszen félórás javítással-tisztítással újra működőképessé tehetők. De hol?

javítóműhely Repair Café Hollandia mozgalom fenntarthatóság

Hollandiában két és fél esztendővel ezelőtt pattant ki a Repair Café, azaz Javító Kávézó mozgalom ötlete Martine Postma újságíró fejéből, aki második gyermeke születése után kezdett érdeklődni a fenntartható életstílus iránt – nemcsak írni akart róla, hanem tenni is valamit érte. Ma már Hollandia-szerte harminc Repair Café üzemel, heti vagy havi rendszerességgel a legkülönfélébb helyeken: kávézóban, tornateremben, művelődési házban, ahol felállítható egy nagyobb munkaasztal, és van hely akár egy mosógép szétszereléséhez is.

Az elromlott tárgyak tulajdonosai választhatnak, hogy a rendelkezésre álló felszerelésekkel maguk javítják ki a hibát, vagy az önkéntes szakember segítségét kérik. Ilyenkor segédkezhetnek a javításban, hogy legközelebb önállóan végezhessék. De ha csak üres óráikat szeretnék elütni kellemes társaságban egy csésze tea vagy kávé mellett, arra is van lehetőség.

javítóműhely Repair Café Hollandia mozgalom fenntarthatóság

„Önkéntes szakembereink többsége negyven éven felüli – mondta Martine Postma az [origo]-nak. – Van köztük nyugdíjas, munkanélküli, de magánvállalkozó mester is, aki alkalmanként néhány órás munkával szeretne segíteni a közösségnek”. Ők azok, teszi hozzá Postma, akik a modern fogyasztói társadalomban gyakran a pálya szélére kerülnek, ám a javító kávézókban valóságos hősként tisztelik őket. „Számára a foglalkozásuk egyszersmind a hobbijuk, tehát a javító kávézóban olyasmivel foglalkoznak, amit amúgy is nagyon élveznek, de itt hatalmas erkölcsi elismerést kapnak érte.”

A látogatók számára szintén hasznot hoz a Repair Café, és nem csupán anyagi értelemben. „Megindító történetek keringenek olyanokról, akik régóta vártak arra, hogy a szívüknek kedves, például a szüleiktől örökölt csecsebecsét valaki végre rendbe hozza” – mondja Postma. Mivel a látogatók zömmel környékbeliek, vagy az adott városrész lakosai, az önkéntes szakemberek új kapcsolati hálót építhetnek ki általuk.

Az alapítvány működéséhez eddig 123 millió forintnyi adomány érkezett magánszemélyektől, szervezetektől, de még a holland kormánytól is. A mozgalom tovább terebélyesedik, a Repair Café honlapján mindenkinek támogatást nyújtanak saját klub indításához. Az ötletet átvették az Egyesült Államoktól kezdve már Franciaországon, Németországon, Belgiumon, Lengyelországon és Ukrajnán át egészen Dél-Afrikáig és Ausztráliáig.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

20
jún/2012

Villanybusz jár a BKV vonalain

Hat hetes próbaüzemre Magyarországra érkezett egy kínai gyártású elektromos busz (eBUS-12). A jármű Budapesten és környékén, valamint Szegeden és Székesfehérváron fog közlekedni. Július 2-ától kezdve utasok is igénybe vehetik majd a BKV különböző vonalain.

A villanymeghajtású autóbuszok a troliktól eltérően menet közben akkumulátorokból kapják az áramot. Ilyen buszokat ma sorozatban csak a kínai BYD cég gyárt. A kilencmillió lakosú Sencsen városában már ötszáz közlekedik belőlük, és további 1500-at rendeltek meg 2012–2013. évi szállításra. A BYD nyerte meg ez év júniusában az első, tisztán villamos hajtásra kiírt EU-s közbeszerzést, és így hamarosan hat eBUS-12 típusú járműve fog közlekedni a hollandiai Schiermonnikoog-szigeten.

A jármű tizenkét méter hosszú, tehát nagyjából akkora, mint egy Ikarus szólóbusz. Hatótávolsága az akkumulátorok egyszeri feltöltésével 250 kilométer, legnagyobb sebessége óránként 70 kilométer. Ülőhelyeinek száma 25, az állóhelyeké 55. A legkorszerűbb típusú, lítium-vasfoszfát akkumulátorait négy óra alatt lehet feltölteni. Hatékony energiafelhasználását áram-visszatápláló fékrendszer is segíti. A jármű félannyi energiát fogyaszt, mint egy hasonló méretű dízel busz.

Évente mintegy 16 ezer ember idő előtti halálát okozzák a közlekedés, a fűtés és az egyéb emberi tevékenységek következtében a levegőbe kerülő apró részecskék Magyarországon. A légszennyezés áldozatai élete átlagosan több mint tíz évvel csökken. A veszélyes részecskék egyik legnagyobb kibocsátói a dízelmotorok. Számos bevált módszerrel csökkenthető e szennyezés: ilyen a dízelmotorok felszerelése részecskeszűrőkkel vagy az úgynevezett nulla emissziós járművek forgalomba állítása. Ez utóbbiak közé tartozik az e-busz is. A BYD próbaüzeme a Törökbálinti Önkormányzat anyagi, technikai támogatásával és a Levegő Munkacsoport közreműködésével valósul meg.

20
jún/2012

Kutyafagylalt a sláger Rómában

Kutyafagylaltot árusítanak a júniusi, 36 Celsius-fokos hőhullám idején Olaszországban. A különleges kutyatáp sem tejet, sem cukrot, sem tojást nem tartalmaz, hogy ne károsítsa az ebek egészségét. A római kánikulában a kutyákat egy külvárosi állateledel bolt látja el a fagylalttal. A készítmény "egyszerűen fantasztikus" Anna Bordoni kutyatulajdonos szerint, aki maga is kipróbálta.

Marialivia Palmieri római állatorvos nem látta veszélyét a különleges hűsítő eledelnek, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nagy melegben a víz a legfontosabb a háziállatok számára. A kutyafagylaltot vanília, rizs és joghurt ízben árulják két euróért - tudósít az Associated Press.

18
jún/2012

Mi a környezetbarátabb, a fagylalt vagy a jégkrém?

Egy watt áram sem kell a jövő napenergiás, NASA-technológiás hűtőgépéhez. Melyik nyári édesség ártalmas a környezetre?

A tejnél tizennégyszer több energiát igényel a jégkrém előállítása, mert a gyártás, szállítás, tárolás, értékesítés során végig erősen hűteni kell. A környezetterhelés csökkentésében az űrtechnológia segíthet, de a fogyasztók is sokat tehetnek tudatos választással.

A tejfeldolgozás világszerte fontos iparág, energetikai szempontból is. Az Egyesült Államokban kilencven milliárd dollárnyi terméket állít elő (ez az élelmiszeripar termelésének 15 százaléka), 134 ezer embernek ad munkát – és közben csak elektromos energiára több mint hétszázmillió dollárt fordít.

fagylalt jégkrém hűtés hűtőgép nyár édesség fenntarthatóság

Amerikában a tejipar áramszámlája 1998 és 2008 között 46 százalékkal nőtt. Az előállított jégkrém és fagyasztott desszert értéke 8,8 milliárd dollár, azaz a teljes termelés kilenc százaléka, de az energiaigénye ennél magasabb: 13 százalék, azaz mintegy 95 millió dollár. A szárított tejsavó és a sajt után a jégkrém előállítása igényli a legtöbb energiát. De az előállítás energiaszámlájához hozzáadódik a hűtőkamionok fokozott üzemanyag-fogyasztása, valamint a raktárak fagyasztóinak és az eladóhelyek hűtőpultjainak áramigénye.

Az áramszámla csökkentésének több módja lehetséges: a zöld energiaforrások kiaknázása, vagy az energiatakarékos készülékekre és szállítójárművekre való áttérés, új típusú termékek kifejlesztése. A világ legnagyobb jégkrémgyártója, az Unilever például a hűtést nem igénylő jégkrém receptjén dolgozik: ezt a terméket elegendő az otthoni fagyasztóba betenni, és rövidesen tökéletes jégkrémmé szilárdul. (Más kérdés, hogy ezzel az energiafelhasználás egy részét a fogyasztóra hárítja át a cég.)

Az élelmiszeripari multi, az Unilever 2020-ig felére akarja csökkenteni a környezetterhelését. Veszprémben nemrég átadott hűtőháza 10 százalékkal kevesebb szén-dioxidot bocsát ki az olyan fejlesztések miatt, mint a fokozott hőszigetelés, a csapadék hűtővízként való alkalmazása, de a fagyasztógépek által termelt hulladékhőt is felhasználják az irodák fűtésére és használati meleg víz előállítására.

A Nestlé is az energiahatékonyság növelésén fáradozik. Az olaszországi Ferentinóban tavaly átadott jégkrémüzemében évente 26 ezer tonna édesség készül. Az ehhez szükséges elektromos áram 14 százalékát (ami egyenértékű 750 családi ház éves energiafogyasztásával) napenergia hasznosítással állítják elő.

Így fogunk áram nélkül hűteni

„A jövő az elektromos energiát nem igénylő hűtőtechnológiáé – mondta az [origo] kérdésére Dr. Tóth Gergely, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémia Intézetének docense. – Az a szerencsénk, hogy főleg akkor nagy a hűtési igény, amikor erősen süt a nap.” A jövő hűtőházában a napenergia révén ugyanis megvalósítható lesz a nulla elektromos energiafogyasztás. Igaz, az ehhez szükséges kezdeti beruházás kétszerese-háromszorosa a hagyományos kompresszoros technológiának.

fagylalt jégkrém hűtés hűtőgép nyár édesség fenntarthatóság

A napenergia legegyszerűbb hasznosítása a napkollektor, amellyel meleg vizet állíthatunk elő: ezt azután hűtésre használhatjuk, méghozzá többféle módon is, az efféle megoldásokat nevezik szolárhűtésnek. Ezek egyike az abszorpciós technológia, amely ipari méretben is megvalósult már a budaörsi Tesco áruház tetején, ahol az ezer négyzetméteres napkollektorral 250 kilowatt teljesítményű hűtőszekrényt tudnak kiváltani (egy háztartási hűtő teljesítménye nem éri el az 1 kilowattot).

Itt a zárt rendszerben lévő ammónia felhevítve gázzá alakul, majd a kondenzátor bordáin kicsapódik, és továbbcsorog a párologtató egységbe. Párolgás közben hőt von el a környezetétől, és ezáltal jön létre a hűtő hatás. A rendszerben lévő víz elnyeli az ammóniát, amelyet a napkollektor hőjével kiforralható a vízből, és újra felhasználható. A teljes párologtató-keringető folyamathoz ingyenes napenergia használható, de maga a berendezés körülbelül háromszoros beruházási költséggel jár egyelőre.

Hanghűtés a NASA-tól

Az adszorpciós technológia hasonlóképpen párologtatással hűt, és a gőztérből szintén el kell tüntetni a vizet, hogy ne álljon le a párologtatás. Az elvezetéshez szilika-gélt használnak, amely magába szívja a vizet, majd azt a napkollektoros meleg vízzel elpárologtatják, így keltenek hűtő hatást. A víz lecsapódik, visszakerül a párologtatóba, és kezdődik a folyamat elölről. „A víz keringetéséhez kell egy kis kompresszor, de annak energiafogyasztása százada a hagyományos készülékekének” - mondja Tóth Gergely.

A termoakusztikus hűtést a NASA fejlesztette ki a mélyűri szondák energiaellátásához, de az Unilever is kísérletezik ezzel. „A működés elve, hogy ha egy levegővel átfújt csőbe beleteszünk egy szitát, amit melegítünk, akkor a cső hangosan megszólal, azaz a hőből képeztünk hangot. Ezzel úgy tudunk hűteni, hogy a hanghullám energiájával képezünk hőkülönbséget, azaz egy hanggal meghajtott hőerőgépet hozunk létre” - mondja Tóth Gergely. Az úgynevezett Rijke-csőben a napkollektor hőjével képezett hang felfelé halad a felül zárt függőleges csőben, aminek hatására a cső teteje több fokkal melegebbé válik, mint az alja – vagyis ott hűtés lép föl.

„Ez a három technológia sikerrel kiszoríthatja a csak árammal meghajtható kompressziós technológiát. Míg a fűtést nehéz környezetbarát módon megoldani, addig a hűtés a napsütés bevonásával nagyságrendekkel kevesebb energiával megoldható” -foglalja össze Tóth Gergely.

fagylalt jégkrém hűtés hűtőgép nyár édesség fenntarthatóság

A fagylalt a környezetbarát édesség

Mit tehet a fogyasztó? A jégkrém és a fagylalt előállításának költségeire nincs befolyása, de a szállításéra igen. A környezettudatos vásárló próbáljon meg olyan jégkrémet vásárolni, amit a lakóhelye legfeljebb 100 kilométeres körzetében állítottak elő. Ha már megvette, és hazavitte a jégkrémet, ne tárolja az energiazabáló fagyasztóban hetekig (esetleg „biztos, ami biztos” alapon szükségtelenül túlhűtve), hanem fogyassza el minél hamarabb.

Végső soron érdemes elgondolkodnia azon, hogy ha már a hőségben fagyasztott finomságra vágyik, akkor inkább a szomszéd cukrászda helyben készített fagylaltját válassza. Még ha ennek gyártása energiaigényes is, nincs sem szállítási, sem tárolási költsége, hiszen csak napi termelés folyik. Az eldobott csomagolással sem növeli a hulladék mennyiségét, hiszen a tölcsért megeheti, ha meg üvegtányérba kéri, akkor az elmosogatva újra használható. Legfőképpen pedig hozzájárul helyi munkahelyek megőrzéséhez.

Mivel hűtik majd a japán jégkrémet?
Japánban a következő hónapokban jégkrém-válság várható. Az egyébként is temérdek elektromos energiát fogyasztó országban az atomerőművek lekapcsolásával az ország áramtermelő kapacitása 30 százalékkal csökkent. Az általános áramkorlátozás jegyében korlátozzák a légkondicionáló berendezések használatát is, ami viszont fokozhatja a hűtött édességek iránti keresletet – holott azokat is csak fokozott energiaigénnyel lehet előállítani. Egyelőre az iparági szakértők sem tudják megjósolni, hogy mit hoz ez a furcsa helyzet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

15
jún/2012

Innovatív kisváros is lehet Európa zöld fővárosa

Október 15-ig lehet pályázni az Európa Zöld Fővárosa 2015 címre, a díjat a környezetbarát városi életmód kialakításában élen járó városok kaphatják meg - közölte az Európai Bizottság magyarországi képviselete. 2014 zöld fővárosát június 29-én hirdetik ki.

Pályázhat bármely, 200 ezer főt meghaladó lakossággal rendelkező európai város az uniós tagállamokból, a csatlakozó és a tagjelölt országokból, valamint az Európai Gazdasági Térség országaiból. Ahol nincs 200 ezer főnél népesebb város, a legnagyobb település indulhat.

A pályázatok elbírálásánál tizenkét mutatót vesznek figyelembe, egyebek mellett a helyi hozzájárulást a globális éghajlatváltozás mérsékléséhez, a fenntartható közlekedést, a városi zöld területeket, a levegőminőséget, a zajvédelmet, a hulladékkezelést, a szennyvíztisztítást, a fenntartható foglalkoztatást és az energiahatékonyságot.

A díj odaítéléséről döntő nemzetközi bírálóbizottságot egy, a különböző környezetvédelmi területeket képviselő elismert szakértőkből álló testület támogatja. A győztest 2013 júniusában hirdetik ki. 2010 és 2013 között négy város, Stockholm, Hamburg, Vitoria-Gasteiz és Nantes nyerte el a címet.

12
jún/2012

Spórol a betonnal a focilabdás födém

Takarékos az anyaggal és az energiával, csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, valamint nagy fesztávolságot képes áthidalni az a könnyített vasbeton födémszerkezet, amely a tartógerendák közötti hézagokat nem tömör betonnal, hanem újrahasznosított műanyagból készült labdákkal tölti ki.

A szendvicsszerkezetű síklemez födém köztes rétege műanyag labdákból áll. Ezeknek az átmérője födémvastagságtól függően 18-36 centiméter. Az újrahasznosított, nagy sűrűségű polietilénből (HDPE) készült gömbök lehetnek üresek, illetve poliuretán habbal töltve is beválnak. A labdákat alulról és felülről vasháló rögzíti. A dán BubbleDeck (BD) innovációjával olyan betonlapot lehet gyártani, amelyek a vele megegyező vastagságú monolit vasbeton födémnél 35 százalékkal kisebb tömegű, mégis ugyanolyan szilárd.

Egy köbméter beton előállításakor közel 300 kilogramm szén-dioxid kerül a levegőbe, és ezt a mennyiséget tetézi az alapanyagok kibányászásakor, szállításakor kibocsátott üvegházhatású gázmennyiség is. Mivel a BD-födémhez kevesebb beton kell, kisebb az energiafelhasználás, a CO2-kibocsátás csökkenése elérheti a négyzetméterenként 40 kilogrammot, tehát környezetbarát építési technológiáról van szó.

Óriási terek, támoszlopok nélkül

A labdafödém áthidaló képessége mindkét irányban a födémvastagság negyvenszerese, azaz a három méter széles panelek hosszúsága 9-14 méter is lehet. Ezért a BD tágas közösségi tereket igénylő épületekhez, például oktatási, egészségügyi vagy sportlétesítmények céljára ajánlja az új technológiát. Az elemek szabálytalan vagy íves alakzatúak, és akár 40 négyzetméter területűek is lehetnek, amihez kevesebb támasztóoszlop is elegendő.

Az izlandi Harpa hangversenyterem építése

Ha ennyire kedvező mutatókkal bír a technológia, miért nem terjed gyorsabban világszerte, kérdezte az [origo] a BD-technológiát feltaláló Jørgen Breuning dán mérnök fiát, a cég üzletpolitikai igazgatóját, Kim Breuninget. „Egyenként kell az országokat meghódítanunk. Hiába látják másutt, hogy sikerrel alkalmazható a labdafödém, nehéz rábírni őket a váltásra – megszokták a hagyományos építési gyakorlatot.”

Pedig az új technológia költségtakarékos: az előregyártással rövidül az építési idő, kevesebb munkaerő szükséges, aminek eredményeként az épület teljes építési költsége akár három százalékkal csökkenthető, tette hozzá Breuning. Ezért nyert el a BD Hollandiától Kanadán át Ausztráliáig több neves innovációs díjat. Már épül az első labdafödémes épület az Egyesült Államokban is: a kaliforniai Harvey Mudd Főiskola kampusza, ahol a diákok között kiváltsággá vált a labdák szignálása.

Energiatakarékos hűtőtestté válik a mennyezet

Az előregyártás további előnye, hogy akár termoaktív födém is kialakítható, amely az úgynevezett betonmag-aktiválás révén az épület szerkezetét is bevonja a fűtési-hűtési műveletbe. Magyarán: a labdákat rögzítő alsó és felső acélhálóra műanyag csőrendszer lefektetése is lehetséges, amelyben télen melegített, nyáron hűtött víz keringethető. Ennek révén az egész födémfelület részt vesz a helyiségek temperálásában (felfelé melegít, lefelé hűt). Az egyenletes sugárzásnak köszönhetően 2-3 Celsius-fokkal csökkenthető a fűtési hőmérséklet, ami 10-15 százalékos energia-megtakarítást tesz lehetővé.

Műanyaglabdás födém a dániai közszolgálati tévé és rádió épületénél

Az új típusú betonozással az is megvalósítható, hogy a legfelső födémszint lapostetőként fűtő- és használati vízmelegítő gyanánt is működjön, mint egy napkollektor, ám a nagyobb alapterület miatt annál lényegesen jobb hatékonysággal. Az éjszakai olcsóbb árammal előállított hűtött víz pedig a mennyezetben keringetve nappal légkondicionálásra használható. Ebben az esetben a felület nagysága kedvezően ellensúlyozza a vízhűtési igényt, ami szintén mérsékli az energiafelhasználást.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

11
jún/2012

Háztartási expedíciókra invitálnak környezeti tanácsadók

A Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata június elejétől az ország kilenc nagyvárosában invitálja standjaihoz a lakosokat azért, hogy a tanácsadók segítségével felfedezhessék a környezettudatosabb életmódhoz szükséges megoldásokat, technológiákat és eljárásokat.

Az Expedíciózz a háztartásban című rendezvénysorozat célja, hogy felhívja a figyelmet az fogyasztás csökkentésének szükségességére és növelje a megújuló energiák használatára vonatkozó ismereteket. Így például az ökoépítészeti megoldásokról, a megújuló erőforrások alkalmazási lehetőségeiről, a megelőzést és víz takarékosságot szolgáló technikákról a hulladékminimalizálásról adnak tanácsokat, bemutatják a környezet és emberi egészséget kímélő szereket, vegyi anyagokat, melyeket érdemes a jövőben a tisztítás, tisztálkodás, barkácsolás során a háztartásunkban alkalmaznunk. Aki a rendezvényen kiszámítja az ökolábnyomát, ajándékot nyerhet.

A felnőtteknek és gyermekeknek szóló rendezvények helyszínei és időpontjai:

  • Június 12. Székesfehérvár (kedd), 11-17 óra között: Székesfehérvár, Piac tér, Alba Pláza előtti terület (Gaja Környezetvédő Egyesület)
  • Június 13. Pécs (szerda), 11-17 óra között: Széchenyi tér (Pécsi Zöld Kör)
  • Június 14. Szeged (csütörtök), 11-17 óra között: Széchenyi tér (Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület)
31
máj/2012

Mindenki jól jár a rázogatós kéztörléssel

Évente csak az Egyesült Államokban ötmillió fát lehetne megmenteni a kivágástól, ha mindenki csak egy-egy papír kéztörlőt használna kézmosás után. Ehhez elég volna lerázni kezünkről a fölösleges vizet.

A takarékos kézszárítással közel 260 ezer tonna papírtörlővel kevesebb kerülne évente a nyilvános vécék szeméttartályába az Egyesült Államokban. Amennyiben ezt a mennyiséget mind először használt papírból gyártanák le, akkor ötmillió fát kellene kivágni az előállításához. Nagy jelentősége van tehát az újrapapírnak, de még inkább a pazarlás csökkentésének: egy átlagos amerikai a nyilvános vécé használata után 4-5 papírtörlőt is kiránt a dobozból.

Ez ellen vette föl a harcot egy nyugalmazott kerületi ügyész Oregonból. Joe Smith szemléletes előadáson mutatja be kéztörlési módszerét. Rázd és hajtsd félbe! - ez a lényeg, mindegy, hogy a törlő milyen fajta, tehát háromrét hajtott, újrapapírból készült vagy leveles. Egyetlen darab papírtörlő is elegendő a kézszárításhoz, amennyiben az alany a vizes kezét tizenkétszer megrázza, majd utána félbehajtva használja a vékony papírtörlőt. Így az eszköznek megnő a vízszívó képessége.

A videót eddig összesen nyolcszázezren látták az ismeretterjesztő előadásokat gyűjtő oldalon, a TED-en. A hozzászólók ajánlják még a következő módszereket: töröld a nadrágodba vagy a hajadba a vizes kezedet, barátságosan veregesd hátba a szembejövőket kifelé menet, vagy használj a kéztörléshez saját textil zsebkendőt, mint a japánok. Na persze, mint azt az egyikük elmésen megjegyezte, ha az ember elég ideig és gyorsan rázogatja a kezét, előbb-utóbb magától is megszárad.

Hiába viszont az egész művelet, ha kézmosás után mégis baktériumok maradnak az ember kezén. Egy friss elemzés szerint a legtöbben nem fordítanak elég gondot az ujjvégek, a kézhát és a hüvelykujj megtisztítására. Pedig a kórokozókkal szembeni hatékony védekezéshez a kéz minden részére kiterjedő, szappanos, legalább 20 másodpercig tartó kézmosás szükséges – erről szóló cikkünket itt találja.

29
máj/2012

Halálsugár a veteményesben – gyomirtás lézerrel

Lézerrel gőzölik el a gyomokat: a hannoveri találmány a levelek alapján azonosítja a célpontot, de nagyon pontosan kell vele lőni. A környezetbarát gyomirtással kiküszöbölhető a talaj és a természetes vizek szükségtelen szennyeződése.

A gyomok elszívják a haszonnövények elől a tápanyagokat, beárnyékolják vagy megfojtják az értékes repcét, kukoricát, céklát. A hannoveri Leibniz Egyetem kertészmérnöki tanszékének kutatócsoportja a szintén hannoveri Lézerközponttal (LZH) karöltve olyan technológián dolgozik, amely teljesen megfelel az organikus gazdálkodás követelményeinek, egyszersmind a jövőben nagyobb léptékben is alkalmazható.

Lézeres gyomirtáshoz az infravörös tartományba tartozó, nagy és folyamatos teljesítményre képes szén-dioxid-lézert tervezik felhasználni. Ez évtizedek óta igen széles körben alkalmazott eszköz, a gravírozástól az orvosi bőrfiatalító kezelésekig.

A kutatók szerint a lézersugarat pontosan a gyom tövébe kell irányítani, hogy hőjével vaporizálja, azaz elgőzölje a nagy víztartalmú szöveteket. Nemcsak az irányzék fontos, hanem az energianyaláb nagysága is: a túl erős sugár a szomszédos haszonnövényt is megfőzi, míg a túl gyenge sugár épp ellenkező hatással bír, valósággal megtáltosodnak tőle a gyomok.

Az irányzékon és az energia nagyságán túl a gyom azonosítása a harmadik fő szempont. A kutatók kifejlesztettek egy számítógépes rendszert, amely a kamerák által közvetített képeken a levelek alakját elemezve választja ki a gyomot, majd ráirányítja a pusztító sugarat. „Egy sor gyomra van már algoritmusunk. Az azonosítás a módszer alfája és omegája – mondta Thomas Rath biomérnök professzor, a kutatás vezetője. – Gondot egyelőre az okoz, ha átfedik egymást a gyom és a haszonnövény levelei.”

A gyomirtó lézert a kutatócsoport jelenleg laboratóriumban teszteli egy négyzetméteres területen. A közeljövőben az üvegházi vagy faiskolai hasznosítás látszik a legkézenfekvőbb hasznosításnak, ahol az ágyások fölött síneken mozoghat a lézer. A nagy áttörés a technika szántóföldi alkalmazása lenne, de traktorral ez nem megoldható, mert a jármű rázkódása pontatlanná teszi a lézer célra tartását.

Fent balra egy alma, lent egy gyomnövény azonosítása látható, a nagyobbik fotón pedig a berendezés működés közben (a lézersugár illusztráció)

A kutatók a szántók fölött köröző robotrepülőgépekben, a drónokban látják a megoldást. Erre azonban még várni kell. Pedig a vegyszermentes ökológiai növénytermesztésben kizárólag mechanikus gyomirtás engedélyezett, ami jelenleg a fáradságos kézimunkával egyenlő.

„A lézer ott is bevethető, ahol más okból nem lehet vegyszeres gyomirtást használni, például az ivóvízbázisok körüli vízgyűjtő területeken vagy tömegközlekedési csomópontok körül” - tette hozzá Thomas Rath. A kutatást a Német Tudományos Kutatási Alap (DFG) támogatja, amely a maga nemében a legnagyobb Európában.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

16
máj/2012

A gyurgyalag lesz az év madara 2013-ban

Lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása a 2013-as év madaráról. A legtöbb szavazat a gyurgyalagra érkezett, így jövőre ennek a madárnak a védelmével foglakozik kiemelten a szakmai szervezet. Egy hónap alatt 7460 szavazat érkezett, ebből 3247 a gyurgyalagra, 2827 az erdei fülesbagolyra és 1386 a fürjre - közölte a MME.

Az MME kampánya kitér majd a gyurgyalag-fészektelepek felmérésrée, az elöregedett, benövényesedett telepek felújítására, újak létesítésére, a telepek ökoturisztikai hasznosíthatóságának bemutatására. Kezelni kívánják a méhészetekkel és szakmai szervezeteikkel fennálló konfliktusokat és lakossági bemutató gyűrűzési akciókat szerveznek majd országszerte.

Gyurgyalagok (fotó: Halpern Bálint/MME)

A gyurgyalag az egyik legszínpompásabb madár Magyarországon. Hossza 25-29 cm, szárnyfesztávolsága 36-40 cm. A melegebb éghajlatú, nyílt tájakat kedveli. Művelt területeken, legelőkkel, bokrokkal, facsoportokkal tarkított élőhelyeken fordul elő. Költési viselkedése különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik, és mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik. A telet Afrikában tölti.

Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti. Ezek közé tartozik a partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat. Mivel hűvös időben előfordul, hogy a gyurgyalagok méheket zsákmányolásnak, a méhészetek közelében működő telepeiket megrongálják. A civil szervezet Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) országos felmérési programjának adatai alapján a gyurgyalag hazai állománya az elmúlt több mint tíz évben mérsékelten csökken.

Egy benövényesedett költőfal (fotó: Orbán Zoltán/MME)

Az Év madara program célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak különösen fontos szerepe van. Az év madarának csak olyan fajt javasolt az MME, melynek folyamatos védelmében tevőlegesen részt is vesz.

09
máj/2012

Így lepték el Londont a biciklizők és a buszok

Tíz évvel a dugódíj bevezetése után látványos térképeket közölt a The Guardian brit napilap arról, mennyivel többen bicikliznek és szállnak buszra a brit főváros belvárosában. Egy közlekedési adatok elemzésével foglalkozó cég, az ITO World készítette térképek szerint a London központjában szinte mindenütt 30 százalékkal visszaesett az autóforgalom. Ezt jelzi a rengeteg kék pötty (teljes méretben itt látható):

dugódíj London The Guardian közlekedésfejlesztés autóforgalom kerékpár városi életmód közlekedés

Van olyan része Londonnak, ahol száz százalékkal több bicikli jár, mint a dugódíj előtti években. Ezen a térképen ezt jelzik a piros pöttyök:

dugódíj London The Guardian közlekedésfejlesztés autóforgalom kerékpár városi életmód közlekedés

A buszos közlekedés is megélénkült 2001 és 2010 között. Az alábbi térképen a piros pöttyök legalább 30 százalékos növekedést jelölnek:

dugódíj London The Guardian közlekedésfejlesztés autóforgalom kerékpár városi életmód közlekedés

A tíz fontos (körülbelül 3600 forint) londoni dugódíjat a jármű üzembentartójának kell kifizetnie hétfőtől péntekig, amennyiben 7 és 18 óra között a belvárosban közlekedik. A díj eredetileg öt font volt, de azóta két ízben megemelték. A díj a brit főváros közelekedésszervező társaságához, a Transport for Londonhoz folyik be. Aki elmulasztja kifizetni, legalább hatvan fontos bírságra számíthat. A fizetős övezetet nyugatról a Hyde Park, keletről a Tower, északon a St. Pancras vasútállomás, délen Kennington határolja. Az övezetben élők 90 százalékos kedvezményben részesülnek, nem kell fizetniük a taxisoknak és a motorosoknak sem.

Az ITO World a brit közlekedési tárca forgalomszámláló rendszerének adatbázisát használta fel. Az adatbázis azt rögzíti, hogy egy átlagos napon hány jármű közlekedik az adott útszakaszon, vagyis az éves forgalomszámlálási adatokat elosztják 365-tel. További térképek a Guardian adatbányászati blogján.

08
máj/2012

Mágnesautóval hódítaná meg Kínát a Volkswagen

A német autógyártó tavaly indította népautó-tervpályázatát a világ legnépesebb országában, amelyre 119 ezer terv érkezett, köztük egy nulla károsanyag-kibocsátású mágnesautó ötlete.

A Volkswagen (maga is ugyebár „népautó”) a legnagyobb szeletet szeretné megszerezni a kínai gépjármű-értékesítési tortából, ezért tavaly májusban People’s Car Project (PCP) címmel nyílt tervpályázatot indított. A PCP honlapját eddig 33 millióan tekintették meg, és 119 ezer tervet nyújtottak be, amelyek közül a VW hármat kiemelt és a nemrég zárult 2012-es Pekingi Autószalonon be is mutatott (fotógaléria itt).

ZeneBogár (PCP Music Car)
A Volkswagen Beetle-t organikus fénykibocsátó diódák (OLED) borítják, amelyek az autóban hallható zenével szinkronban váltogatják a színűket. „Az önkifejezés és divatérzék kimutatásának lehetősége a fiatal vezetők számára” - írja a zaoche.cn nevű PCP-honlap.

Mágnesautó
Egy csengtui diáklány ötlete olyannyira megtetszett a gyár munkatársainak, hogy egy remek videót is rittyentettek hozzá. Holott nemcsak a nulla károsanyag-kibocsátású környezetbarát autó a képzelet szüleménye, hanem egyelőre a használatához szükséges mágneses úthálózat is. A lebegő gömböt az autó alakját formázó joystickkel lehet irányítani, és persze a biztonság jegyében távolságérzékelő is került bele, a koccanásokat megelőzendő.

Okoskulcs
A Smart Key indítókulcs nem autó, csak autóskellék, de annak sokoldalú. A nagyfelbontású érintőképernyő információkat ad az üzemanyag mennyiségéről, az időjárásról és a jármú biztonsági állapotáról, valamit a jármű valósidejű műholdas követését is lehetővé teszi.

Jóllehet a People’s Car Project-kampányt csak egyévesidőtartamra tervezte a Volkswagen, az óriási érdeklődére való tekintettel határozatlan időre (és újabb díjakkal) meghosszabbították. A fő irányvonalak továbbra is a formai megújulás, a személyre szabhatóság, a kapcsolatteremtés és a környezeti terhelés csökkentése.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

04
máj/2012

Fülemülekoncerteket szervez a madártani egyesület

Sötétedés után nemigen zavartatják magukat a fülemüle hímek, ezért az érdeklődők akár két-három méterről hallgathatják az elképesztő hangerejű és változatosságú éneket a Fülemülék éjszakáján. A programot május 5-én szervezi országszerte negyvenhárom helyszínen, köztük Budapesten, Debrecenben, Egerben, Győrben, Pécsen és Szegeden a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME, a teljes lista itt olvasható). A budapesti helyszín az Óbudai-sziget lesz. Az esemény 16 órakor madárgyűrűzéssel kezdődik, a 21 óráig tartó fülemületúrák 18 órától kezdődnek.

A fülemüléket a világ legszebb hangú madarai közé sorolják. Különlegességük, hogy a többi nappali madárfajtól eltérően éjszaka is hallatják jellegzetes, csattogó hangjukat. A csoportokat madarászok kalauzolják. Bár a fő attrakció a fülemülék éneke, a májusi estéken számos más madárfajt is meg lehet figyelni. A MME minden évben ezzel a rendezvénnyel ünnepli a madarak és fák napját.

03
máj/2012

Itatásra szorulnak a madarak a melegben

Különösen a városban élő madarakra és emlősökre hat rosszul a tavaszi aszály és a szokatlan meleg. A fiókáikat etető madarak mellett a fészket elhagyó fiatal állatok számára sincs elég ivó- és fürdővíz. Az Afrikából hazatérő fecskék sem találnak fészeképítéshez sarat. A száraz melegben hajnali harmatképződés sincs, ezért az olyan kicsi, harmativó állatok, mint például a fali gyíkok is rászorulnak az emberek segítségére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint. A helyzeten a szórványosan előforduló záporok, zivatarok sem segítenek.

Az egész napos itatást a legegyszerűbben a kertészeti áruházakban beszerezhető, 40-50 cm átmérőjű és 5-7 cm mély műanyag virágalátéttel lehet megoldani. Ha a kertben a talajra tesszük az alátétet, akkor a madarak mellett éjszaka a sünök is tudnak inni és fürdeni.

Az extrém száraz tavaszi időszak rendkívül kedvezőtlenül hat a sárfészket építő füsti és molnárfecskék költési sikerére. A madarak fészeképítő anyag hiányában nem, vagy csak rendkívül nagy energiaráfordítással tudják tatarozni a régi fészkeiket, illetve újakat építeni. A számukra nélkülözhetetlen sarat szintén érdemes pótolni egy nagyobb tálcán vagy alátéten, a tavaszi esők elmaradásával ugyanis hiányoznak azok a pocsolyák, ahonnan a madarak össze tudnák gyűjteni.

A vidéki állattartás visszaszorulásával, az itatók megszűnésével falun és tanyán is egyre nehezebb helyzetbe kerülnek a fecskék. Ahol nem áll módunkban sárgyűjtőket létesíteni, jól jöhetnek a mesterséges fecskefészkek. Ezek kihelyezésével tehermentesíthetjük a madarakat a fészeképítés és -tatarozás alól. (Részletek és fotók a MME honlapján.)

02
máj/2012

Ingyenwifit ér a kutyapiszok Mexikóban

A mexikói városi parkokban kiépítendő, vezeték nélküli internetelérés tervét népszerűsíti az a reklámfilm, amelyben a kutyapiszok gyűjtő konténer vezérli a wifi-kapcsolatot. A nagyobb kutya hosszabb időt nyer a gazdájának.

Újszerű hasznosítási lehetőséget lát a kutyasétáltatás közben keletkező ürülékben a Terra mexikói internetszolgáltató. Megbízásából készítette a DDB ügynökség a következő reklámfilmet, amelyből kiderül, hogyan működik a dolog. A gazda összeszedi kedvence potyadékát, és bedobja a konténerbe, amely a hulladék tömege alapján meghatározott percnyi wifi-kapcsolatot teremt a felhasználó számára a növényzetben elrejtett, kutyacsont alakú antennákkal.

A Terra a begyűjtött kutyakakát a legközelebbi metánerőműbe szállíttatja, ahonnan elektromos energiát kap cserébe a park esti kivilágításához. A figyelemfelkeltő akció elsődlegesen a Terra ügyfeleinek számát növelheti, ám egyúttal segít a környezet tisztántartásában, és maradéktalanul hasznosítja a keletkező „káros anyagot”. Ugyan a reklám spanyol nyelvű, de a lényegét összefoglaló utolsó két szót mindenki érti: internet gratis!

22
ápr/2012

Öt hétköznapi holmi, amit igazán érdemes újrahasznosítani

A Föld napját idén huszonkettedjére ünnepeljük április 22-én. Az Egyesült Államokból indult a környezetvédelem fontosságát is hangsúlyozó mozgalom, és itt születtek az alábbi tervek, amelyek hétköznapi holmik szokatlan újrahasznosítását javasolják. (A jeles nap történetéről itt olvashat bővebben.)

Zsírkréta
Minden kisgyerek használja, világszerte óriási mennyiségben készül. Csak a Crayola üzemeiből naponta 12 millió rudacska kerül az üzletekbe. Egy coloradói anyuka, LuAnn Foty 1993 óta foglalkozik a félig elhasznált vagy eltört zsírkréták begyűjtésével és feldolgozásával. Ma már Crazy Crayons néven céges formában, de ugyanúgy a Foty család kerti fészerében zajlik a munka: a gyerekektől postán érkező zsírkrétákat az önkéntesek szétválogatják, majd felolvasztják, és mókás formákba öntik. Az ötletgazda szerint azért érdemes a gyerekeket megismertetni a környezettudatosság alapjaival, mert ők utána megtaníthatják a szüleiket is erre.

Teniszlabda
Néhány ütős meccs után a teniszlabdák elveszítik keménységüket, és vagy kutyajátékként, vagy a szemétlerakóban végzik. Az évi háromszázmillió labda 18 750 tonna, biológiai úton nem lebomló hulladékká válik. Az arkansas-i reBounces cég által 2008-ban kifejlesztett Green Tennis Machine nevű készülék magasnyomású tartályába helyezve a labdák 15 perc alatt visszanyerik pattogóképességüket, és további két-három hétig meg is őrzik, ráadásul a művelet többször ismételhető. A cég eddig több mint 1,8 millió labdát juttatott vissza a teniszpályákra.

Farmerruházat
Egy átlagos amerikai évente 32 kilogramm ruhaneműt dob a kukába, holott a pamutszálból szőtt kék farmerek könnyen „zölddé” változtathatók. A Cotton Inc. vállalkozás a visszabontott szálakból környezetbarát szigetelőgyapotot készít: az UltraTouch hőszigetelési értéke az üveggyapotéhoz hasonló mértékű, de a hangszigetelés terén 30 százalékkal jobb a hatásfoka. 2006-os indulása óta a cég több mint félmillió, farmeranyagból készül ruházati terméket gyűjtött be, amiből 140 ezer négyzetméter szigetelőanyagot készített.

Parafadugó
Minden háztartásban fellelhető pár parafadugó. Hogy miért őrizgetjük őket? „Szoros a kapcsolatunk a parafával, jó érzés megérinteni” - mondja Patrick Spencer, a Parafaerdő Természetvédelmi Szövetség (Cork Forest Conservation Alliance) igazgatója. A szervezet 2008 óta rengeteg gyűjtőládát helyezett ki szupermarketekben, szállodákban, éttermekben, borászatokban Amerika-szerte. 2011-ben hatmillió darab, azaz 27 tonnányi dugót gyűjtöttek be. Ezeket újrahasznosító cégeknek továbbítják, amelyek padlóburkoló lemezt, poháralátétet, de akár formára préselt bútort is gyártanak a dugókból.

Edzőcipő
1993-ban indult a Nike sportszergyártó Reuse-A-Shoe cipővisszagyűjtő programja, amelyben eddig 25 millió pár használt edzőcipőnek találtak jobb véget, mint a hulladéklerakó. A cipőket háromfelé bontják, a felsőrészből a textilt, a talpbélésből a műanyaghabot, a talpból a gumit dolgozzák fel új termékekké: a talp gumiőrleményéből például atlétikai futószőnyeg vagy játszótéri burkolat készülhet. A műanyaghab tenisz-, kosárlabda- vagy teremfocipálya borításként nyer új életet, míg a textilből műlovar(gyakorló)pálya-burkolat lehet, vagy rugalmas alátét a kosárlabdapályák parkettaborítása alá.

Biztató hazai helyzet

Magyarország lakosai évente átlagosan 414 kilogramm háztartási hulladékot dobnak a kukába fejenként az európai statisztikai hivatal friss adatai szerint. Ebből a mennyiségből 284 kilogramm (közel 70 százalék) kerül hulladéklerakóba, 41 kilogramm hulladékégetőbe, 74 kilogrammot anyagában újrahasznosítanak, 15 kilogrammot pedig komposztálnak. Ezekkel a számokkal a középmezőnyben vagyunk az európai országok körében, mert például Svájcban sokkal több, 707 kilogramm az éves fejenkénti hulladékmennyiség, de abból semennyi nem kerül hulladéklerakóba, hanem feldolgozzák, illetve elégetik.

A fentiekhez hasonló újrahasznosítási programok Magyarországon is működnek, illetve ilyen termékek elérhetők. Használt járműabroncsokból készülhet játszótéri ütéscsillapító és egyéb csúszásmentes burkolat, textilhulladékból hangszigetelő préselt filclap. A borosüveg dugók újrahasznosítási célú begyűjtésére a tavalyi Budavári Borfesztiválon tettek kísérletet, de a parafaőrlemény akár az épület falhézagaiba öntve, akár gumival keverve lapokká préselve kiváló építési szigetelőanyag lehet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

19
ápr/2012

Megéri huszonöt évig világító izzót venni?

A Föld napján, április 22-én dobja piacra a holland elektronikai óriáscég, a Philips azt a takarékos LED-égőjét, amivel 2011 augusztusában megnyerte az USA energiaügyi minisztériumának takarékossági versenyét. A "Bright Tomorrow Lighting Prize" (Fényes Jövő Világítástechnikai Díj) rövidítéseként L-díjként emlegetett elismerést és a vele járó tízmillió dollárt az a gyártó kaphatta meg, amely olyan fénykibocsátó diódás (LED) égőt gyárt, amellyel könnyen leválthatók a hagyományos izzók.

A minisztérium elvárása az volt, hogy az új égő üzemideje meghaladja a 25 ezer órát. A Philips állítása szerint az EnduraLED égő 30 ezer óráig működőképes, ami a napi használattól függően húsz-huszonöt évre elég. Az égő 900 lumen fényáramot sugároz, miközben teljesítménye 10 watt. A megszokott foglalatba becsavarható készülék változtatható fényerejű, teljes kapacitáson annyi fényt ad, mint hatvanas volfrámszálas izzó. Borítása nem üveg, tehát tartósabb, mint a hagyományos égőké, fénye minden irányba terjed, 2700 Kelvin-fokos színhőmérséklete pedig a 19. század vége óta megszokott körtékét idézi; ráadásul nem tartalmaz higanyt.

A Philips szerint az Egyesült Államok 3,9 milliárd dollárt takarítana meg évente áramköltségek formájában, ha minden hatvanas izzót az EnduraLED-re cserélnének. Ezen túl az ország 20 millió tonnával kevesebb szén-dioxidot engedne a légkörbe, ami azzal egyenértékű, mintha négymillió autó tűnne el az utakról.

A fentiek ellenére a fejlesztés nem az újdonsága miatt lett vezető hír az amerikai médiában, hanem azért, mert egy nem amerikai vállalat úgy nyert állami támogatást egy versenyen, hogy az ő terméke volt az egyedüli induló. A technológiai és környezetvédelmi blogok azt is kiemelik, hogy az égő ára eredetileg 60 dollár (13 ezer forint) volt, tehát ha valaki az összes izzót (tíz-tizenöt darabot) ki akarja cserélni a lakásában, 600-900 dolláros befektetésre van szüksége – azzal a kockázattal, hogy a technológia fejlődésével egy-két év múlva valószínűleg olcsóbb lenne a művelet. A holland cég 50 dollárra csökkentette az árat, és kétszáznyolcvan energiaszolgáltatóval szövetkezve további 15-25 dollár árengedményt biztosít.

A díjnyertes égőhöz tehát 25 dollárért (5600 forintért) is hozzá lehet majd jutni, viszont ez még mindig a négyszerese annak, amennyibe egy kompakt fénycső került. Ez utóbbi nem annyira takarékos, üzemideje jóval rövidebb, üvegből készül és van benne egy cseppnyi higany. Viszont a hagyományos 60-as izzóénál kétszer nagyobb fényerejű változatokat is lehet belőle kapni. Ha például a nappali bevilágításáról dönteni, nem mindegy, hogy három-négy EnduraLED kell hozzá teljes áron 34-45 ezer forintnyi dollárért, vagy elég egy-két nagy teljesítményű kompakt fénycső öt-hatezerért.

18
ápr/2012

Megfelezhető a rezsi a korszerűsítéssel

Újítsa fel otthonát, megéri! – hangzik a jó tanács, amivel egyre gyakrabban találkozhatnak az ingatlantulajdonosok. Aki aztán kedvet kap, hogy belevágjon egy ablak- vagy fűtési rendszer cserébe vagy a szigetelésbe, később szembesül azzal, mindez mennyi utánajárással és szervezéssel jár. Az Energiaklub áprilisban induló országos programja, a Küszöbön a felújítás! a gazdaságos beruházás lebonyolításában segít.

Megfelelő tervezéssel nem csak pénzt lehet megtakarítani, hanem jószerivel csak így érhető el, hogy a havi rezsiszámla valóban jelentősen csökkenjen. Márpedig van mit csökkenteni: a magyar háztartások energiafelhasználását csupán energiahatékonysági korszerűsítések révén szinte a felére lehetne csökkenteni.

Az ország teljes energiafogyasztása körülbelül 1100 petajoule (pJ), ebből a családi házak felújításával 128 pJ energia takarítható meg a NegaJoule 2020 című kutatás szerint. Ennek oka a következő: a családi házak jellemzően jóval nagyobb alapterületűek, mint a társasházi lakások, és arányaiban sokkal nagyobb felületen veszítenek hőt. A magyar háztartások legnagyobb része (66%) családi házakban él.

Az Energiaklub számításai szerint egy tipikus, az 1960-as évek előtt épült családi ház esetén körülbelül 1,7 millió forintos korszerűsítés szükséges. Ezzel évente 270 ezer forint is megtakarítható, ami hat év alatt térülhet meg. Egy nyolcvan-száz éves vályogépület hőszigetelése nagyjából 1,5 millió forintos befektetést igényel. A megtakarítás évente 190 ezer forint, a beruházás nyolc év alatt behozhatja az árát.

A 60-70-es évek legtipikusabb családi házai esetében 1,8 milliós felújítással az eredeti rezsiköltségek fele, körülbelül 300 ezer forint spórolható meg. Az 1980-as években épült ház esetén 2,1 millió forintra van szükség, viszont az éves megtakarítás 330 ezer forint. (Mind a négy kalkuláció 2012-es árakon készült.)

A szigetelés, a nyílászárók cseréje, a fűtés korszerűsítése nem csak az egyes háztartások szintjén hozhat hasznot. Kihasználva a lakóépületekben rejlő energiahatékonysági potenciált, az ország annyi energiát takaríthatna meg, ami másfél hónapig elég lenne a teljes energiaellátásunkra. A beruházások a gazdasági haszon mellett ráadásul hozzájárulnak Magyarország szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez is. (Tovább információk az Energiaklub oldalán és a program Facebook-lapján találhatók.)

16
ápr/2012

Szavazzon az év madarára!

Május 15-ig lehet szavazni arra, mi legyen a következő év madara. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az internetes szavazás eredménye alapján indítja el a 2013-as természetvédelmi kampány kidolgozását, ahogy tette tavaly az egerészölyv esetében is. Voksolni ennek az oldalnak az alján lehet; a három választható faj az idén az erdei fülesbagoly, a fürj és a gyurgyalag.

Az év madara program célja olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van, illetve olyan létező érdekütközésekre, konfliktusokra hívja fel a figyelmet, amelyeket fel kell oldani. 

Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb és egyben legismertebb bagolyfaj Magyarországon. Közismertségét annak köszönheti, hogy fészkelő fajként a falvak mellett a nagyvárosokat is meghódította és az akár több tucat példányból álló áttelelő csapatai előszeretettel költöznek kertek, udvarok, utcai fasorok, parkok fáira, ahol könnyen megfigyelhetők a nappal pihenő madarak. Bár állománya állandó, az áramütés, az elütés és a fészeképítő fajok - különösen a varjúfélék - országosan eltérő, néhol riasztó mértékű csökkenése (fészkelőhelyek hiánya) negatívan hat nagyságára.

A fürj sík- és dombvidéki mezőgazdasági területek és száraz gyepek országszerte elterjedt madara. A hímek jellegzetes „pitypalatty-pitypalatty” hangja szervesen hozzátartozik a magyar tájhoz, bár tény, hogy a faj az ország egyes részein jelentősen megritkult vagy el is tűnt. A mezőgazdasági területekhez kötődő fürj esetében a legfontosabb kérdést az agrárélőhelyek állapota jelenti. A monokultúrás gazdálkodás, a mezőgazdasági táblák többfunkciójú, nem művelt szegélyterületeinek felszámolása, a vegyszerezés, az elkaszálás, a fészekaljakat pusztító róka és vaddisznó állományrobbanása együttesen kedvezőtlenül hat ennek a hosszú távú vonuló fajnak a hazai helyzetére.

A gyurgyalag főleg nagyobb termetű repülő rovarokkal táplálkozik. Mint az ilyen fajok általában, a legkorábban elvonulók és a legkésőbb érkezők közé tartozik − a telet Afrikában tölti. Költési viselkedése is különleges, mivel partfalakban, telepesen (gyakran a partifecskékkel együtt) fészkelő faj. Speciális táplálkozása és fészkelési viselkedése miatt állományát számos veszély fenyegeti: partfalak természetes eróziója és benövényesedése, az illegális homokbányászat, illetve a hűvös időben előforduló méh zsákmányolása miatt a méhészetek közelében működő telepek megrongálása.

11
ápr/2012

Világítva tisztítja a levegőt a köztéri algalámpa

Annyi szén-dioxidot nyel el egy év alatt, mint egy fa egész élete során - ez a legfőbb érv az algalámpa mellett, amely ideális fényforrás szennyezett levegőjű közterületekre.

Évente egy tonna szén-dioxidot képes elnyelni az az ember méretű algalámpa, amelyet Pierre Calleja francia biokémikus tervezett. A készülék elektromossággá alakítja za mikroalgák által a fotoszintézis során termelt energia egy részét. Az áram a világítótestet táplálja, de amennyiben több fényre van szükség, kiegészítésként a hálózati áramra is ráköthető az eszköz. A prototípust már üzembe állították egy bordeaux-i mélygarázsban.

Mint a videóban hallható, a gépjárművek felelősek az összes szén-dioxid-kibocsátás negyedéért. Pierre Calleja húsz éve tanulmányozza a mikroalgák szén-dioxid-elnyelő képességét, és kifejlesztett egy olyan lámpát, amely egyszerre képes fényt kibocsátani, és közben tisztítani a levegőt. „A mikroalgák az ember legjobb barátai, de eddig senki nem fogta munkára őket” - mondta a biokémikus.

A készülék teszteléséhez azért egy mélygarázst választottak, mert ott halmozódnak a különféle szennyezőanyagok, amelyekből az algalámpa évente akár egy tonnát is képes elnyelni. A feltaláló szerint az algalámpa bárhol üzembe helyezhető, például autóutak mentén, közterületen, de akár magánházak előtt is, ha úgy szükséges - a többi már csak a pénzügyi befektetők hajlandóságán múlik.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

30
márc/2012

Jelképes sötétség a Föld óráján

Bevallottan jelképes esemény a szombati Föld órája. A szervező Természetvédelmi Világalap (WWF) szervezőinek várakozása szerint több százmillióan kapcsolják le a fényeket március utolsó napján 20 óra 30 perctől 21 óra 30 percig. "Minden változásokért szerveződő mozgalomnak szüksége van szimbólumokra – ez egy szükséges lépés, mert be kell bizonyítani, hogy egy bizonyos ügy igenis sok embert érdekel" – mondta a kezdeményezés társalapítója, Andy Ridley. A WWF a klímaváltozás elleni fellépés fontosságára akarja felhívni a figyelmet az 1997-ben Sydney-ből indult akcióval, amelyet az idén először fotóz a világűrből a nemzetközi űrállomás legénysége.

A központi lekapcsolási esemény Budapesten lesz, ahol a lezárt Lánchíd kivilágítását állítják le hatvan percre. A megjelenőket tűzzsonglőrök és afrikai dobosok szórakoztatják, továbbá egy akkumulátorról működtetett dj-pultból is szól a zene. Az akkut előzőleg kerékpározással töltik fel. Egy órára lekapcsolják a főváros díszkivilágítását, tehát sötét lesz a Parlament, a dunai korzók és a budai Vár.

Világszerte 143 országban lesznek Föld órája események. Idén először Líbiában is megrendezik: lekapcsolják a korábbi Királyi Palota – most Nemzeti Múzeum – kivilágítását. Itthon hatvan település és 399 intézmény, vállalat csatlakozott a kezdeményezéshez – jelképesen sötétbe fordul blogunk kiadója, az [origo] nyitóoldala is. 

"Vidám esemény lesz, az a cél, hogy megünnepeljük, hogy ilyen sokan tartják fontosnak az energiatakarékosságot és a klímavédelmet" – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője. Értékelése szerint az már Magyarországon is elvárás, hogy valaki környezetbarát módon éljen, felméréseken ezért is válaszolnak előszeretettel úgy a megkérdezettek, hogy részt vesznek a villanyoltásos akcióban vagy szelektíven gyűjtik a szemetet. Ez viszont még nem egyenlő azzal, hogy mindezt a gyakorlatban is megteszik. "Nagyjából tíz év kellett ahhoz, hogy az emberekben tudatosuljon a klímaváltozás fontossága, és valószínűleg újabb tíz év kell ahhoz, hogy a fenntartható életmód mindennapi gyakorlattá váljék" – mondta.

28
márc/2012

Mit fed az új energiacímke a háztartási gépeken?

Új energiacímkét kaptak az Európai Unióban forgalmazott háztartási gépek és tévékészülékek 2011 végétől. Az új címkék átláthatóbbak, nyelvtől függetlenek és több információt tartalmaznak.

1995-ben azért vezették be az energiacímkéket, hogy ezzel is segítsék a vásárlói döntést és információt szolgáltassanak az adott háztartási termék energiafogyasztásáról. Az új szabályozásra azért volt szükség, mert a korábbi besorolás alapján a piacra kerülő új modellek kilencven százaléka már 'A' vagy annál magasabb energiaosztályba tartozik. Az eredeti besorolás csak háztartási gépekre (a mosógépekre, a mosogatógépekre, a hűtőszekrényekre és a bortároló készülékekre) vonatkozott, az új viszont már a tévékészülékekre is, illetve a szabályozást várhatóan a különböző légkondicionáló berendezésekre is kiterjesztik 2013-tól.


Hűtő, mosógép és egy tévé új címkéje (balról jobbra)


Mi mit jelent?

A színkódolás tekintetében nincs változás a korábbiakhoz képest, vagyis továbbra is a sötétzöld jelenti a leginkább energiahatékony készüléket, a piros pedig ennek az ellenkezőjét.

Az energiaosztályokat nézve már történt változás. A korábbi, mára elavultnak számító besorolások három új kategóriával egészültek ki, az ’A+’, az ’A++’ és az ’A+++’-szal. Az új címkék eltérő jelentést hordoznak mosógépeknél és hűtőgépeknél. Előbbinél „+”-onként 10%-kal fogyasztanak kevesebbet egy ’A’ energiaosztályú készüléknél, utóbbinál egy „+” 20%-kal kisebb fogyasztást jelent. Ezek az értékek évente több tízezer forint megtakarítással egyenlők.

A címkéken a takarékossági besoroláson kívül más hasznos információkat is találunk. A hűtők piktogramjai tájékoztatnak a várható éves energiafogyasztásról, a hűtő és a fagyasztó tárolókapacitásáról, illetve a készülék zajkibocsátásáról (decibelben). A mosógépeknél az éves energiafogyasztás és a vízfogyasztás 220 normál mosási ciklusra vonatkozik. A címkén szerepel továbbá a készülék centrifugahatékonysági osztálya, töltőkapacitása (normál 60 fokos vagy 40 fokos pamutprogram teljes terhelésen), illetve kétféle zajszint, mosási és centrifuga fázisban (normál, 60 fokos pamutprogramnál, teljes terhelésen).

A televíziókon ’A+’ jelzés jelöli a legenergiatakarékosabb készüléket. A piktogramokról megtudhatjuk az éves energiafogyasztást, a fogyasztást bekapcsolt állapotban, van-e ki/bekapcsoló gomb, illetve a képátlót centiméterben és hüvelykben.

27
márc/2012

Multicégek is csatlakoznak a Föld órájához

Március 31-én újra megszervezi a Föld Óráját a WWF. Az átfogó civil kezdeményezéshez több mint 1,8 milliárdan csatlakoztak már, de nem csak a magánszemélyek feladata a bolygó védelme. A WWF célja az egy óra sötétségen túl az, hogy az akcióval felhívjuk a figyelmet a globális éghajlatváltozásra és a túlzott energiafelhasználásra. Nem az egy óra alatt elért fogyasztás-csökkentésről szól az akció, hanem az energiafogyasztás hosszú távú csökkentéséről és optimalizásálásáról.

 „Az emberektől azt kérjük, hogy a mindennapjaikban tegyenek vállalható lépéseket a környezetünk védelméért. Hasonló gondolatot szeretnénk elültetni a vállalatoknál is, hisz ma már egy hosszú távon gondolkodó, felelős gazdasági szereplőnek törekednie kell arra, hogy működését fenntarthatóbbá tegye” – mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

Világszerte tettek már vállalást kis- és nagyvállalatok egyaránt. Az Angol Virgin Megastore például egy hónapig minden üzletében szelektíven gyűjti a hulladékot, ha 5000 ember egy hétig nem kér sehol műanyag zacskót.

Pozitív példát itthon is találni: a Tiszaújvárosi Vegyipari Társaság 2010 óta használ egy olyan energiatakarékos rendszert a kültéri világítás megoldására, amellyel eddig több mint 13 millió forintot és rengeteg energiát spórolt.  Az irányítástechnikai főmérnök elmondása szerint a Föld Órája akció adta az ötletet a rendszer kidolgozására.

A WWF szerint március 31-én este fél kilenckor, a Föld Órája kezdetekor elég lesz felnéznii a város fényeit uraló sokszáz világító hirdetésre, hogy lássuk, mely vállalatok tartják fontosnak, hogy kifejezzék elkötelezettségüket a környezet iránt.

A foldoraja.hu weboldalon a csatlakozó vállalatok megoszthatják, mivel készülnek az eseményre. Az Allianz Hungária Zrt. például azt vállalja, hogy ha 400 vállalat és intézmény regisztrál a weboldalon, akkor 2012 folyamán munkatársai megtisztítják a Tisza menti ártér egy részét a tájidegen növényzettől. Az idegen növényfa-és cserjefajok elterjedése komoly probléma az árvíz elleni védekezésben, mert gátolják a víz visszahúzódását a folyómederbe.

A Magyar Telekom Csoport azt vállalja, hogy 2015-ig 20%-kal csökkenti CO2-kibocsátását. A Coca-Cola Magyarország munkatársai annyiszor tíz kilométert tekernek kerékpárral, ahány magyarországi település társul a Föld Órájához. Egy héttel a rendezvény előtt csatlakozott az akcióhoz a Magyar Posta is.

(A Postr kiadója az Origo Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagja)

13
márc/2012

A bárányhús a legkevésbé zöld

Az élelmiszerek közül a bárány- és marhahúsnak, valamint a sajtoknak a legnagyobb a szén-dioxid-lábnyoma. A zöldség és a gabona még mindig a „legzöldebb” élelmiszer az Environmental Working Group (EWG) amerikai környezetvédelmi szervezet kutatása szerint.

A vizsgált termékek közül a legnagyobb mértékben a bárányhús előállítása terheli a környezetet. Ez azt jelenti, hogy egy kiló bárányhús előállítása 39,3 kg szén-dioxiddal egyenértékű üvegházhatást okozó gáz keletkezésével jár. A sorban a következő a marhahús, ebből egy kilogramm előállítása során 27,1 kg szén-dioxid kerül a légkörbe. A dobogó harmadik fokán a sajt áll, kilónként 13,5 kg szén-dioxid-kibocsátással – írja a Tudatos Vásárlók Egyesülete.

A kutatás érdekessége, hogy az eddigi elemzésekkel ellentétben a kutatók a vizsgált élelmiszerek teljes életciklusát figyelembe vették, vagyis meghatározták a keletkező üvegházhatású gázok mennyiségét az állatok etetésére felhasznált takarmányok előállításától kezdve, az állatok felnevelésén , feldolgozásán és szállításán keresztül a felhasználásig, beleértve a hulladékgazdálkodást is. Az elemzés figyelembe vette a felhasználás, vagyis a főzés során keletkező veszteségeket, valamint külön számoltak az ételmaradékokkal is.

Az EWG amerikai környezetvédelmi szervezet vizsgálatát az indokolta, hogy az amerikaiak húsfogyasztása (125 kg/fő/év) 60 százalékkal magasabb az európai átlagnál, és négyszerese a fejlődő országokénak. Míg a világ húsfogyasztása megháromszorozódott az elmúlt ötven évben (275 millió tonna 2007-ben), a Föld lakossága csak 81 százalékkal nőtt. A tanulmány húszféle élelmiszer: húsok (bárány, marha, sertés, baromfi), halak (lazac, tonhal), tejtermékek (tej, sajt, joghurt) és zöldségek (burgonyarizsparadicsombrokkoli, lencse) karbon-lábnyomát vizsgálta. (További részletek a Tudatos Vásárlók oldalán.)

08
márc/2012

A tíz legjobb zöld reklám

A környezetvédelem szó hallatán a legtöbb embernek azonnal bűntudata támad, ami elég rossz indítás ahhoz, hogy utána hajlandóak legyünk megvenni a reklámozott zöld terméket vagy szolgáltatást. Szájbarágás vagy lelkizés helyett vannak más módszerek is a fogyasztók meghódítására. És tessék!

Greenpeace (ügynökség: Escape Partners)

A környezetvédő szervezet a 16-24 év közötti férfiakat célozta meg a viccesnek szánt filmecskével. Az egyszerű módszerek is hatásosak lehetnek a klímaváltozással vívott harcban - indokolta a forgatókönyvet a szervezet kreatív csoportjának vezetője.

Chipotle (CAA)

A Grammy-díj átadása óta fél Amerika a 79 éves Willie Nelsonról beszél, aki úgymond „ellopta a show-t” a díjátadón levetített The Sienctist című Coldplay-dal unplugged feldolgozásával, amit a Chipotle mexikói étteremlánc reklámfilmjéhez készített. Nelson - akinek saját biodízelmárkája is van - évek óta minden fórumon az amerikai mezőgazdasági kistermelők mellett emeli fel hangját, a 26 esztendeje majdnem minden évben megrendezett Farm Aid segélykoncertek fáradhatatlan szervezője.

A dal refrénje: „I”m going back to the start” („visszatérek a kezdethez”) arra utal, hogy az étteremlánc törekszik a kisüzemi módszerekkel előállított alapanyagok fölhasználására, a helyi gazdák támogatására. Az iTunes netes zeneboltból a dal 99 centért letölthető, ebből 60 cent jut az étteremlánc gazdákat segítő alapítványának.

Nissan LEAF (TBWA/Chiat/Day)

Napról-napra olvadó, fogyatkozó birodalmát látva egy magányos jegesmedve elindul, hogy kifejezze háláját annak, aki segíteni próbál rajta. „Innováció mindenkinek” szól a világ első nagyszériában előállított, nulla károsanyag-kibocsátású elektromos autójának szlogenje. Nehéz eldönteni, hogy az idomítás magasiskolájának vagyunk-e szemtanúi, avagy ügyes filmes trükk a Leaf-gazda ölelgetése, de bejön: mindenki kedveli a jegesmedvéket.

Miljøagentene környezetvédelmi ügynökség (Saatchi & Saatchi Norway)

A norvég szervezet gyermekeket ismertet meg a környezetvédelem alapjaival és a környezettudatos viselkedéssel, elvégre az ő jövőjük forog kockán. A klipben látható kisfiú azon kapja apukája egyik barátját, hogy vadonatúj terepjárójával megpróbálja lenyűgözni a haverokat.

Conservation International (BBDO)

Harrison Ford, az igazi férfi rezzenéstelen arccal tűri a rettenetes kínt, csak hogy nyomatékot adjon a film üzenetének. Az esőerdők kiirtásával és fölégetésével rengeteg szén-dioxid kerül a levegőbe, hangzik el a nemzetközi környezetvédő szervezet, a CI számára készített szpotban. Ha ott kidöntenek egy fát, az itt fáj – méghozzá nagyon. (A film itt látható.)

IBM (Ogilvy & Mather)

A főnök nem sokat ad a „zöld” szempontokra, és bár szeretné, ha a vásárlóknak jó benyomásuk lenne a cégről, de miért is írja alá ezt az energiahatékonysági tervet? Hát mert ezzel az évi 18 millió dollárra rúgó áramszámla negyven százalékát lehet megtakarítani, közli a fiatal kolléganő, és fölcsendülhet az Óz a nagy varázsló dalocskája. (A film itt látható.)

Planet Green TV Network (Amalgamated)

A fegyencek a Planet Green környezetvédelmi tévécsatorna egyik műsorában látták, hogyan lehet a különféle ócska tárgyakat újrahasznosítani. Legmenőbb a „helyi forrásból” származó holmi, mint a... (A sorozatban készült még több epizód, érdemes rájuk keresni.)

Epuron (Nordpol)

„Soha nem értettek meg, mindenkit csak idegesítettem, nem értem, miért. Talán túl erős lehettem. Magányos voltam, bár idővel hozzászoktam. De aztán egy nap minden megváltozott” - mondja az eleinte kissé melankolikus Mr W, azaz Szél úr a klipben. A reklámfilmet egy szélfarmokat üzemeltetető német áramszolgáltató rendelte meg, a mű tíz díjat nyert nemzetközi reklámfilmes seregszemléken.

Environmental Defense Fund (Ogilvy & Mather)

Joshua Allen Harris street-artist nejlonzacskókból készített installációja a New York-i metróból kiáramló meleg levegőtől kelnek életre. A félmillió tagot számláló amerikai környezetvédő szervezet videójának üzenete: „Ride, Don’t Drive”, azaz mindenki utazzon inkább a tömegközlekedéssel. Felmérések szerint az amerikaiak többet költenek benzinre, mint élelmiszerre, pedig ha mindenki csak heti 15 kilométerrel kevesebbet használná az autóját, egy év alatt annyival lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, mint amennyit nyolcmillió otthon áramellátása érdekében az energiatermelők kibocsátanak.

Ez eddig kilenc. Ön szerint mi kerüljön be a TOP10 zöld reklám közé?

28
feb/2012

Spórolni tanítanak a Tudatos Vásárlók

Több mint 280 háztartásban próbálta ki a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) 2010 és 2011 folyamán a környezettudatosságra biztató Eco Teams program hazai változatát. Az ökokörökben részt vevő háztartások a program végére átlagosan 24%-kal kevesebb élelmiszerhulladékot és 23%-kal kevesebb vegyes háztartási hulladékot termeltek; háztartásonként átlagosan közel 600 liter vizet, 7 kilowattóra villamos áramot és 18 köbméter földgázt spóroltak meg. Hetente fél kilóval kevesebb élelmiszert dobtak a kukába, másfél kilóval kevesebb vegyes hulladékot termeltek – közölte a TVE. A program keretében most új körök indulnak Egerben, Esztergomban, Kecskeméten, Szegeden és Tatabányán.

Az öt-nyolc fős ökokörök két-három hónapig járnak össze, kilenc alkalommal találkozva. A folyamat során a résztvevők különösebb anyagi áldozatot nem igénylő, heti szinten is látványos eredményeket produkáló vállalásokat tesznek hat kiemelt témában (fenntartható pénzhasználat, élelmiszerek, vegyi anyagok, energia, víz és hulladék). Életmódjuk legfontosabb jellemzőit (energia- és vízfogyasztás, az otthon tartott vegyi anyagok és a keletkező hulladékok mennyisége stb.) megmérik mind a program elején, mind a végén, így számszerűsíthetők a változások.

A különböző nevek alatt futó, leginkább EcoTeamsként ismert ökokör-program gondolata és elindítása a Global Action Plan International (GAP) nemzetközi civil szervezet nevéhez fűződik, amelynek 2009 óta a TVE is tagja. A programot 1990 óta világszerte több mint húsz országban vezették be és fejlesztették tovább a skandináv államoktól az Egyesült Államokon, vagy Fehéoroszországon át egészen Vietnámig bezárólag. Bővebb információ és jelentkezés: tudatosvasarlo.hu/okokorok

22
feb/2012

Védettek lettek a homokbuckák

Lápokat, lejtősztyeppréteket és homokbuckás tájakat nyilvánított védetté Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter. Összesen 1763 hektár hektárnyi különleges és veszélyeztetett természeti terület kapott új státuszt március 1-től. A Dunaszentgyörgyi-láperdő bokorfüzesei és puhafa ligetei miatt kapta a védettséget. Az Iváni-szikesek átminősítése a szolonyeces sziki rét, illetve a mocsári nőszőfű és a sziki kocsord védelmét szolgálja.

Védetté nyilvánította a vidékfejlesztési miniszter a Pirtói homokbuckást is. A terület a Duna-Tisza közi homokhátságra jellemző szélformálta homokbuckavidék képviselője. Szintén védelem alá kerültek a Zagyva-völgy megmaradt mocsárrétei a Maconkai-réten, oltalmat kapott az Ebergőci-láprét és a védett tavaszi héricsekben gazdag Várbalogi-héricses.

08
feb/2012

Ingyen tápanyag a komposzt

Lehet-e a városi növényzetet, a balkonládákat, a szobanövényeket ingyen tápanyaghoz juttatni? Csökkenthetjük-e a háztartási hulladékunkat akár kétharmadára, felére? Feléleszthetjük-e a belvárosi udvarokat, kerteket a háztartási hulladékból nyert tápanyagokkal?

Ezekre kíván megoldást kínálni az Ökoszolgálat Alapítvány és a SZIKE Egyesület most induló programja, melynek során a jelentkező fővárosi családi- és társasházak a komposztálási tevékenység elkezdéséhez ingyen komposztálókhoz és megfelelő szakmai ismeretekhez juthatnak.

A fővárosi háztartásokban évente 300 ezer tonna komposztálható szerves hulladék keletkezik - ez a mennyiség megtöltene egy 180 kilométer hosszú vasúti szerelvényt. Ennek a mennyiségnek jelentős része gond nélkül házilag komposztálható lehetne. Ám a jelenlegi gyakorlat szerint ezek a természetes eredetű anyagok nagyrészt a kommunális hulladékba kerülnek és megsemmisülnek. A szerves hulladékból, vagyis a zöldjavakból keletkező komposzt a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagforrás. Budapest közterületeiről, a parkokból, sőt a temetőkből is elszállják a növényi maradványokat, a levágott füvet vagy a lombot, amelyet a helyszínen komposztálni lehetne – írja az Ökoszolgálat.

 A Komposztáljunk Közösen programra olyan fővárosi családiház-tulajdonosok és társasházi lakóközösségek jelentkezhetnek, amelyek vállalják, hogy a náluk keletkezett zöldjavakat ezen túl az átadott komposztsilókba helyezik és biztosítják a komposztképződés feltételeit.

A résztvevők egy ismeretterjesztő előadás keretében ismerkedhetnek meg a komposztálással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal. Kiadványokat, a társasházak plakátokat kapnak, majd egy megállapodás aláírása után átvehetik a komposztálókat. A megállapodásban vállalják az eszközök rendeltetésszerű használatát, illetve belegyeznek az esetleges helyszíni ellenőrzésbe. A programot lebonyolító egyesületek ugyanakkor vállalják, hogy a felmerülő problémákat tanácsadással, helyszíni segítségnyújtással igyekeznek orvosolni.

Jelentkezni lehet a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület honlapján. Tájékozódni és bejelentkezni hétköznap 10 és 16 óra között a (06-1) 409-0449-es telefonszámon is lehetséges. A programot a Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi alapjának támogatásával az Ökoszolgálat Alapítvány és a SZIKE valósítja meg.

07
feb/2012

Egymillió italoskartont gyűjtöttek az iskolákban

Harmincnégy tonnára, vagyis négy városi autóbusz tömegére rúg az a mennyiség, amit italos kartondobozból gyűjtöttek össze azok az óvodások és iskolások, akik részt vesznek a csomagolóanyagot gyártók szervezete, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) gyűjtésében. Az akciót 2011 szeptemberében indította a szervezet. A program a felénél tart, viszont az eddig gyűjtött mennyiség több mint az a 26 tonna, amit korábban egy egész év alatt gyűjtöttek.

Egy iskolában már több mint egy tonna italos kartont gyűjtöttek, amiért 100 ezer forintos különdíj jár. Az IKSZ programja keretén belül tizenkét város és hat budapesti kerület összesen 277 intézményében mintegy 58 ezer iskolás és óvodás gyermek gyűjti a tejes és gyümölcsleves dobozokat - közölte a szervezet.

Az italos kartondobozok minimum háromnegyed részben jó minőségű papírból készülnek. Egy fából átlagosan 5300 darab italos kartondoboz készülhet. Ez azt jelenti, hogy az eddig gyűjtött körülbelül egymillió darab italos kartondoboz szelektálásával mintegy 190 darab fát mentettek meg a kivágástól. Az IKSZ megalakulásának kezdete, 2004 óta 19 százalékra nőtt Magyarországon a szelektíven gyűjtött és újrahasznosított italos (tejes és gyümölcsleves) kartondobozok aránya.

Az ilyen csomagolás hátránya környezetvédelmi szempontból az, hogy rétegei csak igen drága módszerekkel választhatók szét. A rostos ivólevek doboza például hat rétegből áll: préselt polietilén, nyomdafestékes papír, polietilén, alufólia, két réteg további polietilén fólia. Az ilyen csomagolás fajlagosan még akkor is sokkal többe kerül, ha a visszaváltható üvegek árába beszámítjuk a szállítás, a mosás és a töltés költségeit.

Ha ráadásul a karton a szemétbe kerül a szelektív gyűjtés helyett, aránytalanul nagy helyet foglal el a kukában, majd a szemétlerakóban - áll a Zöldköznapi kalauzban, a Föld Napja Alapítvány szerkesztésében megjelent kötetben. A hulladéküggyel foglalkozó szervezet, a Humusz Szövetség ajánlása szerint az a legjobb hulladékhasznosítás, ha valaki eleve igyekszik a minimumra csökkenteni az általa termelt csomagolási hulladék mennyiségét.

31
jan/2012

Itatni is fontos a madarakat a fagyban

A víz megszerzése is létkérdés az energia utánpótlása mellett is az etetőre járó madaraknak a száraz hidegben, mert nincs sem hó, sem zúzmara. Ezért is fontos, hogy a mag, az alma és az állati zsiradék (cinkegolyó, vaj, faggyú) mellett napközben legalább néhány órán keresztül folyékony vizet is találjanak a madarak – hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani Egyesület.

A szervezet szerint nem az a cél, hogy egész nap víz legyen az itatókban: ha valaki reggel kézmeleg vízre cseréli az éjszaka képződött jeget, akkor legalább néhány órán keresztül folyékony halmazállapotú marad, tudnak belőle inni az etetőn táplálkozó madarak. Ahogy lassan csökken a víz hőmérséklete, a madarak át tudják törni a jéghártyát és a vékony jeget, ami jelentősen kitolja az ivásra rendelkezésre álló időt. 

Néhány trükk a téli itatás megkönnyítéséhez:

  • Ha az itató napon van, akkor a gyenge téli napsütés is késlelteti a víz befagyását.
  • Kemény fagyok idején különösen előnyös a lágy műanyagból készült műanyag virágalátét itatótálca, mert ebből az edény eltörése nélkül eltávolítható a jég.
  • A jég kiszedése úgy a legkönnyebb, ha a kézmeleg vízből a jégre és az edény hátuljára is csurgatunk egy keveset.
  • Érdemes természetes fagyállóként kevés cukrot feloldani az itatóvízben (ezért nem fagy meg például a fagyban árusított narancs). A cukor plusz energia-utánpótlás a madaraknak.
  • Etetni-itatni erkélyen, ablakpárkányon is lehet.
  • Az etetőre kihelyezett alma élelem és vízutánpótlás is egyben. Kemény fagyok idején csurgassunk erre meleg vizet, hogy felpuhulva megkönnyítsük a madarak számára a csipegetést.

Az etetők közelébe telepített mesterséges odúk az énekesmadarak túlélését segítik. Ezek a fajok ugyanis a közhiedelemmel szemben nem csak a költési időszakban  használják a fák üregeit, épületek hasadékait. Télen az esti szürkület és a hajnali pirkadat között eltelő 13-14 órát az etetőre járó madarak mozdulatlanul pihenve töltik. Ezért nem mindegy, hogy az akár -20 fokos fagyokat a csupasz ágak között vagy egy üregben vészelhetik át, ami megőrzi a madarak testmelegét, különösen akkor, ha több madár bújik össze az odú alján. (További részletek a MME honlapján.)

17
jan/2012

Ökovécé menti meg a kenyai vízilovakat

Az emberi ürülék trágyává alakításával feljavítható a termőtalaj, nem kell többet elvenni a természettől. Ezáltal megmarad a vízilovak eredeti élőhelye Kenyában, és csökken az ember-vadállat konfliktusok száma.

A gyorsan kimerülő trópusi talaj és a folyamatosan gyarapodó népesség következtében Afrikában újabb és újabb területeket vonnak be a művelésbe, azonban a termékeny területek veszélyeztetett állatfajok, például vízilovak évezredes élőhelyei lehetnek. Ez a folyamat gyakran jár véres konfliktusokkal, amelyek hol az ember, hol az állat életét követelik.

Az amerikai központú Mezőgazdasági és Környezeti Harmonizációs Központ (CREE) helyszíni kísérletében ökovécéket telepítettek a veszélyeztetett zónákba. A szárazvécének is nevezett technológia az emberi ürüléket hamu vagy fűrészpor hozzáadásával néhány hónap leforgása alatt trágyává komposztálja, amelyet aztán talajjavításhoz használnak fel.

A Viktória-tó kenyai oldalán elterülő Dunga lápvidéken egyaránt honos az IUCN Vörös listáján veszélyeztetettnek minősített nílusi víziló (Hippopotamus amphibius), a mocsári szitutunga antilop (Tragelaphus spekeii) és a foltosnyakú vidra (Hydrictis maculicollis), de otthon nyújt különleges madárfajoknak is, mint a közel fenyegetettnek minősített bokorgébics (Laniarius mufumbiri) és a veszélyeztetett sárgahasú nádiposzáta (Chloropeta gracilirostris).

Egy helyi farmer az ökovécéből kinyert trágya felhasználásával megháromszorozta a paradicsomtermelését, miközben nem volt szüksége újabb szűzföld feltörésére. Az ember-víziló konfliktusok száma észrevehetően csökkent az utóbbi időben, mivel a nagyétkű állatok legelőterülete nem fogyatkozott.

Afrikában másutt is foglalkoznak a szárazvécék elterjesztésével: a finn Globális Szárazvécé Szövetség (GDTA) 2012 folyamán Zambiában telepít szárazvécéket 300 millió kwacha (58 ezer dollár) értékben. A szövetség és a finn Tampere Egyetem kiadványa szerint világszerte 2,6 milliárd ember él megfelelő higiénés lehetőségek nélkül. A fekáliával szennyezett ivóvíz miatt kialakuló betegségekben (például hasmenésben) mindennap ötezer gyermek hal meg. A fejlődő országokban háromszáz millió embernek naponta csak annyi víz jut, amennyit a fejlődő országok lakosai a vécé egyetlen lehúzásával a csatornába engednek.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

17
jan/2012

Tovább zöldült a Szegedi Tudományegyetem

Ismét Közép-Európa "legzöldebb" felsőoktatási intézménye lett a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) az Indonéziai Egyetemnek a világ 178 intézményét rangsoroló felmérésében. Az SZTE a 2010-es eredményéhez képest előrébb lépett, mert a 178 versenyző közül a 67., a hetven európai részvevő közül a 21. helyen végzett, így a világon a részt vevő intézmények csupán 37, a kontinensen pedig 29 százaléka bizonyult jobbnak nála.

A 2010-es felmérésben még csak 95 egyetem vett részt (a szegedi legjobb közép-európaiként az 54. lett), 2011-ben már 178 universitas szolgáltatott adatokat. A legnagyobb számban európai, ázsiai, és észak-amerikai egyetemek vettek részt a felmérésben. Míg a hazai felsőoktatási intézmények közül 2010-ben csupán az SZTE szerepelt a rangsorban, tavaly már négy magyar egyetem töltötte ki az adatlapot. A Debreceni Tudományegyetem a 115., az Óbudai Egyetem 157., az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 173. helyen végzett.

Tovább zöldült a Szegedi Tudományegyetem

Az európai rangsorban csak nyugat-európai, illetve egy orosz egyetem előzte meg az SZTE-t, így a Közép-Európában ismét a legjobbnak bizonyult. A University of Indonesia 2010 nyarán indította el az úgynevezett UI Green Metric Ranking of World Universities 2010, azaz a világ egyetemeinek zöld mérőszámokon alapuló rangsorát. A felkeresett egyetemek önkéntes adatszolgáltatásán alapuló felmérésben öt kategóriában pontozták a résztvevőket, és állítottak fel összesített rangsort. Vizsgálták a zöldstatisztikát, az energiafelhasználást és klímaváltozás elleni fellépést, a hulladékgazdálkodást, a vízhasználatot, illetve az utaztatást.

Forrás: greenfo 

17
jan/2012

Rovarszálló lett a bécsi karácsonyfából

Egy nappal Vízkereszt előtt, január 5-én leszedték a híres bécsi Christkindlmarkt karácsonyfáját, hogy egy újabb mesevilágnak, a Bécsi Jégálomnak (Wiener Eistraum) adja át a helyét. A bécsi Városháza előtti téren 2012. január 19-től várják a korcsolyázás szerelmeseit.

A 80 éves, 29 méter magas burgenlandi fenyőből pedig tíz rovarhotel lesz, amelyeket az osztrák főváros parkjaiban, illetve az Ottakringi Erdei Iskolában és a Lobaui Nemzeti Parkházban helyeznek majd ki tavasszal. A döntéssel a Bécsi Erdészeti Hivatal (Forstamt) és a Városi Kertészet (Wiener Stadtgärten) ezen apró élőlények jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet, amelyet gyakran alábecsülnek az emberek. A katicabogarak, fülbemászók és vadméhek ugyanis biológiai rovarirtóként segítenek fenntartani az ökológiai egyensúlyt.

Rovarszálló lesz a bécsi karácsonyfából

Az előző években egyébként madár- illetve denevérodú készült a híres karácsonyfából, míg a háztartásokban kidobott, kiszolgált fenyőkből továbbra is biomassza lesz az osztrák fővárosban.

A bécsiek tavaly 135 ezer karácsonyfát adtak le a városszerte felállított 498 gyűjtőhelyen, amelyek már idén is javában működnek. Ezeken kívül az osztrák főváros 19 szeméttelepének bármelyikén is megszabadulhatnak az egykori szobadísztől a bécsiek. Az összegyűjtött fenyőket felaprítják és biomassza-erőműben égetik el, a belőlük keletkező 1.890 megawattórányi távhő mintegy háromezer háztartás egyhavi fűtésére elegendő.

Forrás: greenfo

10
jan/2012

Sikertörténet a Seychelle-szigeteken

A hatvanas években a Seychelle-szigeteki poszáta volt a világ egyik legveszélyeztetettebb madara, mivel a fajból mindössze 26 madár maradt fenn. Most a megerősödött állomány egy részét más szigetre költöztették.

A poszátafaj  egykor igen elterjedt volt a Seychelle-szigeteken, ám élőhelyének fokozatos elvesztése és a betelepülő idegen fajok térhódítása a kihalás szélére taszította a madárfajt. A parányi madárcsoport csupán egyetlen apró szigeten, az Indiai-óceánon lévő Cousin-szigeten maradt fenn. A poszáták szinte reménytelennek tűnő helyzete azonban az évtizedek során sokat változott a hatékony védelmi programnak köszönhetően. Helyzetük tovább erősödhet egy új madárvédelmi és visszatelepítő program hatására, mivel a szakemberek kellő mérlegelés után más közeli szigetekre is betelepítik a poszátákat.

Sikertörténet a Seychelle-szigeteken

A Nature Seychelle szervezet szakemberei a napokban a Cousin-szigeteken élő poszáták közül 59-et telepítettek át a közeli Fregate-szigetre. A BirdLife partnerszervezete egy magánkézben lévő szigetet szemelt ki, amely immáron az ötödik hely, ahová biztonságos körülmények közé telepítenek madarakat. A Fregate-ra azért esett az állatvédők választása, mert évek óta mentes a patkányoktól és a vizsgálatok alapján a poszátákat a trópusi seregélyek sem veszélyeztetik.

A természetvédelmi szervezet munkatársai azt várják, hogy munkájukat nemsokára siker koronázza majd és a kicsi poszáták egyszer lekerülnek a védett fajok listájáról. A Fregate-sziget vezetése ugyanakkor üdvözölte, hogy egy olyan különleges programban vehetnek részt, melynek keretében otthonra találhat náluk a világ egyik legritkább madárfaja. A program 18 ezer dollárba került és a pénzt a Disney Worldwide Conservation Fund biztosította az Brit Királyi Madártársaságon, az RSPB-n keresztül.

A madarak áttelepítése gyors volt, mivel a poszátákat reggel megfogták, majd helikopterrel a Fregate-szigetére szállították, ahol délután már el is eresztették őket. Így a madarak a lehető legkevesebb ideig voltak fogságban és az éjszaka beállta előtt volt még idejük táplálkozni új otthonukban.

A Cousin-szigeten a poszátapopuláció jelenleg 300 felett van és az állomány alakulását már két évtizede követik figyelemmel a természetvédők. Az ornitológusok várakozásai szerint a Fregate-szigeten az új lakók körülbelül egy vagy két héten belül raknak fészket. A szakemberek a Fregate-szigetén élő madarakat is monitorozni fogják az elkövetkező években.

Seychelles a szakemberek szerint egy igazi példa arra, hogy miként tudja a tudomány és a természetvédelem kéz a kézben végezni a dolgát. A szakemberek bíznak abban, hogy a Fregate-szigeten megerősödik a poszátapopuláció, és akkor ez lesz az első olyan madárfaj, amelyet levehetnek a fokozottan veszélyeztetett fajok listájáról.

A hír itt olvasható részletesebben, angolul.

Forrás: greenfo 

10
jan/2012

Rákkeltő gázok leválasztását kutatják Dunaújvárosban

Az ipar és a közlekedés kibocsátotta szálló por leválasztása is megtörténhet a Dunaújvárosi Főiskolán végzett kutatások révén. A felsőoktatási intézmény szakemberei csendes villamos kisülések alkalmazásával tisztítanák a füstgázt.

A közlekedés és a lakosság kibocsátása is növeli a levegő porszennyezését. A nem megfelelő környezetvédelmi berendezésekkel rendelkező ipari üzemek olyan füstgázokat bocsáthatnak ki, melyek a savas esőket okozó nitrogénoxidokat és kénoxidokat, valamint aromás szénhidrogéneket is tartalmaznak. Ez utóbbi a napsugárzás és a földfelszíni ózon hatására aromás szénhidrogénné alakulhat, ami belélegezve rákkeltő hatású lehet.

A Dunaújvárosi Főiskola kutatóinak célja olyan technológiát kidolgozni, amellyel leválasztható az ipar által kibocsátott szálló por és szennyező gázok. A szakemberek egy olyan új, kombinált reaktor létrehozásán dolgoznak, amely a porrészecskéket mechanikusan és elektrosztatikus kisülésekkel választja le, a gázban lévő környezetre káros vegyületeket pedig gyors nagyfeszültségű koronaimpulzusokkal bontja le. A technológia kidolgozásánál arra is figyelnek a szakemberek, hogy a reaktort az ipari kazánok esetében is használni lehessen majd.

A kutatások megmutatták, hogy az energiatermelésre újabban alternatívaként alkalmazott növények és más anyagok elégetésekor is keletkeznek nitrogénoxidok, kénoxidok, sőt bizonyos anyagok eltüzelése során keletkező füstgázokban akár több 10 ppm nagyságrendű (egymillió gázrészecskéből tíz) klór is található. „A kutatást részben új ismeretek megszerzése miatt végezzük, másrészt viszont konkrét problémákra is választ adunk. Célunk a füstgázok tisztítása, a por és gázszennyezések egyidejű eltávolítása, valamint a fémfelületek olyan átalakítása, melyeknek köszönhetően a technológia és az ipar is alkalmazni tudja eredményeinket” – mondta Dr. Kiss Endre, a kutatás vezetője, a Dunaújvárosi Főiskola Természettudományi és Környezetvédelmi Tanszék vezetője. A kutatást a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) támogatja.

09
jan/2012

Körülvesz az energiatudatosság - pályázat

Általános beszédtéma, különösen a téli fűtésszezon idején, hogy meddig nyújtózkodhatunk a jelenlegi energiakészleteink terhére. Mindeközben az európai politikusok és a lakosság is hajlamos alulbecsülni egy olyan erőforráscsökkentő eszközt, amely akár évi 250 000 forinttal is csökkentheti egy magyar háztartás kiadásait, úgy, hogy képes a gazdaság élénkítésére is. E különleges, mégis sokszor hanyagolt eszköz az energiatakarékosság. A Magyar Természetvédők Szövetsége legújabb, kreatív multimédiás pályázata is az energiatudatosságra hívja fel a lakosság és az alkotók figyelmét.

Az európai döntéshozók hozzáállásáról sokat elmond, hogy folyamatosan húzódik a 20%-os energiatakarékossági célszám kötelezővé tétele, az EU pedig eddig alig felét teljesítette a korábban önkéntesen vállalt 20%-os célnak.

Az Magyar Természetvédők Szövetsége korábbi lakossági kutatásaiból kiderül, hogy a magyaroknál az energiatakarékossági hajlandóság nagyban múlik a pénzügyi háttértámogatásokon. Megfelelő állami támogatás esetén a lakosság 42%-a feltételek nélkül, további 17%-uk feltételekkel hajlandó lenne jelentős összeget energiatakarékos beruházásokra fordítani, ebből 37 %-uk akár havi 16 ezer forintnál többet is áldozna azért, hogy a beruházással csökkenjen energiafogyasztása és ezzel a kiadása.

Emellett azonban fontos lenne, hogy az érdekeltek jól ismerjék a hathatós energiatakarékossági lépéseket, és hajlandóak legyenek a változtatásra. Ezért a pályázat időtartama alatt az Magyar Természetvédők Szövetsége webes felületein olyan energia-tippeket nyújt, amelyek túlmutatnak a már szinte mindenki által ismert „használj energiatakarékos izzót” javaslatokon. További részletek a pályázatról itt olvashatók.

Forrás: greenfo

 

09
jan/2012

Újrahasznosított karácsonyi fények

Ha egy amerikai városban az év végi ünnepek közeledtével körülnéz az ember, rájön, hogy valami mást lát, mint a korábbi években. Apró, ám nagyon is jelentős változásról van szó. Megfigyelhető, az idén egyre több magánháznál és üzletnél LED-világítótesteket használnak az ünnepi ragyogáshoz. A trend már évekkel ezelőtt elkezdődött, de mostanra megerősödött, köszönhetően a LED-technológia fejlődésének és az árak csökkenésének.

.A LED-lámpáknak számos környezeti előnye van, összehasonlítva a hagyományos izzólámpákkal. Például nem forrósodnak át annyira, ezáltal csökkentik a tűzveszélyt. Ezen kívül tartósabbak, kevesebb energiát használnak el, úgy üzemeltetésük is olcsóbb.

Felmerül azonban a kérdés: mi lesz a régi karácsonyi fényforrásokkal?

Minnesota államban a helyi újrafelhasználási szövetség (RAM) elindította a Recycle Your Holidays nevű kampányt, amely lehetőséget kínál a lakosságnak, hogy több, mint 400 különböző gyűjtőhelyen adhassák le feleslegessé vált karácsonyi lámpáikat. Üzletek is válhatnak gyűjtőhelyekké, a RAM-tól ingyen kapnak ehhez tartályokat és ha azok megtelnek, ugyancsak ingyen elszállítják tőlük. Az előzetes becslések szerint az idén mintegy 100 tonna használt lámpa reciklálása várható.

Csupán az a meglepő, hogy a minnesotai az egyetlen, egész államot átfogó ilyen program az Egyesült Államokban. Ugyanakkor számos közösség és szervezet kínálja a lámpák újrafelhasználásának lehetőségét országszerte. Ugyancsak bekapcsolódott a mozgalomba az Earth911.com környezetvédő portál (911 a segélyhívó telefonszám az Államokban), amely felvilágosítást ad a különböző reciklálási lehetőségekről lakhely szerint.

Forrás: greenfo

 

03
jan/2012

Biciklizők világították ki egy mexikói város karácsonyfáját energiatakarékosság

Ünnepi zene volt a jutalma azoknak, akik egyszerre tekerve biztosították az áramot annak a környzetbarát karácsonyfának a kivilágításához, amelyet a közép-mexikói Puebla városában állítottak fel. A nyolcezer izzó ellátásához tizenöt bicikliző dinamója termelte az áramot. A városban egész fesztivált szerveztek a fenntartható karácsony tiszteletére.

02
jan/2012

Így készül az öko-pizzásdoboz

Az Egyesült Államokban hárommilliárd pizzás doboz van forgalomban, ám sokat nem lehet újrahasznosítani a rájuk ragadt maradékok miatt. Az amerikai Godd News Reuse megoldása egy rozsdamentes, igazoltan újrahasznosított acélból készített korong. A cég fenntartható eszközöket gyárt a gyorsétkeztetés számára, írja az energiacentrum.com.

A Pi Pang nevű korongot ezernél is több alkalommal lehet használni, és az ára már megtérül a harmincadik igénybevételkor. Kényelmesen szállítható, a pizzát melegen tartja. Ökologikus és komfortos, a korongot a szállító nem hagyja a megrendelőnél. Forgalomba még nem került, a feltalálók most gyűjtik a piaci bevezetéshez az anyagi forrást.

alternatív pizzásdoboz

Olaszországban és Nápolyban, a pizza hazájában is gondolkodnak hasonló megoldásokon. A múlt évben került forgalomba egy ökológiai szempontoknak jobban megfelelő kartondoboz, amelynek a teteje könnyen leszedhető, elválasztható a szennyezett résztől. A nápolyiaknak tetszik, az anyaga is garantáltan megfelel a célnak. Ugyanakkor a fogyasztóvédelmi szövetség időnként jelzi, hogy nem minden doboz felel meg annak az előírásnak, amely szerint nedves és zsíros élelmiszereket – ilyen a pizza is – tiszta cellulózból készült kartonba szabad csak csomagolni, vagyis a papír nem tartalmazhat makulatúrát.

A hatóságok találtak már a dobozok anyagában ólmot, telefax és fénymásoló hulladékaiból reciklált anyagokat és olyan oldószert, amelyet a reciklálási folyamatban használnak a nyomdafesték, a tinta és más színezék kiszedéséhez. Az is probléma, hogy nincs rendelet arra, hogy a gyártónak fel kell tüntetnie, hogy a doboz anyaga megfelel-e az előírásoknak.

Forrás: greenfo

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com