Gyári vegyszerek nélkül, szelíd módszerekkel is makulátlanul kitakaríthatsz. De jó faljavításhoz és tűzoltáshoz is!
KÉP: Pixabay
Gyári vegyszerek nélkül, szelíd módszerekkel is makulátlanul kitakaríthatsz. De jó faljavításhoz és tűzoltáshoz is!
KÉP: Pixabay
Kicsit döcögve, de azért kezd tavasz lenni, aminek legszembetűnőbb jele, hogy hirtelen tele lett a kert gyomokkal. Utáljuk vagy szeressük őket?
KÉP: Pexels
Lehet udvariaskodni, de attól nem lesz szép a kertje annak, aki most vág bele a nagy feladatba. Szezon előtti tippek minden kezdő kertésznek!
KÉP: Pixabay
Nem egyszer bebizonyosodott már, hogy eleink számos értékes tudás birtokában voltak. Ezek egyike az afgán kangina, amely a szőlő tartósításának módja akár hat hónapra.
KÉP: Pixabay
Gyomokból készül, egyszerűen megvan, és a kertünk még szebb lesz tőle: ez a folyékony trágya, amelyet mindenképpen érdemes kipróbálni.
KÉP: Pixabay
Nagyon sokan törekednek arra, hogy ökológiai szemlélettel gondozzák a kertjüket. Ám van öt dolog, amit érdemes kerülniük, ha igazán komolyan gondolják a zöld gazdálkodást az erkélyükön, a kiskertjükben.
KÉP: Pixabay
Az aszályos évkezdet után az utóbbi hetekben egyre több a csapadék, és ezzel párhuzamosan a gyomok is szaporodnak. Az öko gyomirtás nemcsak a zölden gondolkodóknak ajánlott, hanem olyanoknak is, akik a gyereküket vagy házi kedvencüket nem engednék ki a gyomirtó vegyszerekkel megszórt kertbe.
KÉP: Unsplash
Ma már minden ismeretlen növényt gyomnak hiszünk, de pár generációval ezelőtt egy átlagember akár száznál több növényt ismert, tudta, mire valók. Ilyen például a nagy útifű és a tyúkhúr. Előbbiből nyers pakolást, utóbbiból főzött balzsamot készíthetünk nagyon egyszerűen.
KÉP: Mother Earth News
1. A nagy útifű (Plantago major) Európában, illetve Ázsia egyes részein őshonos.
Nagy ovális levelei nyersen és megfőzve is ehetők. Külsőleg alkalmazva a levelekben lévő flavonoid, terpenoid, glikozid és tannin vegyületek gyulladáscsökkentő, sebgyógyító és fájdalomcsillapító hatásúak.
Viszkető, bepirosodott rovarcsípésre úgy lehet alkalmazni, hogy az alaposan megmosott leveleket késes mixerrel ledaráljuk (mint egy pestót), és rákenjük a csípés helyére. Az útifű-pestó hűtőszekrényben néhány napig eláll. Jégkockatartóba téve le is fagyaszthatjuk, és szükség esetén kiveszünk belőle egy-egy kockát, amit eldörzsölünk a viszkető, bepirosodott bőrön.
2. A tyúkhúr (Stellaria media) szintén őshonos Európában, tényleg minden kertben ott virít kora tavasztól.
Szintén ehető növény, friss hajtásait nyersen salátaként fogyaszthatjuk, de készülhet belőle krumplis leves is. Teája csökkenti a koleszterinszintet, javítja az epeműködést, a népgyógyászatban a légúti betegségekre is ajánlják. Külsőleg sebgyógyító hatása okán alkalmazható.
A balzsam elkészítése a következő: két nagy marék tyúkhúrt összetépkedünk, egy tálcán elterítünk, és hagyjuk másnapig megfonnyadni. Ugyanannyi mennyiségű (kb. 2 dl) jó minőségű étolajjal simára turmixoljuk. A keveréket hőálló tálba öntjük, és forróvizes fürdő felett óvatosan felforrósítjuk (nehogy füstöljön!). Utána hagyjuk kihűlni. Ismét felforrósítjuk, ismét hagyjuk kihűlni. Ezt legalább 24 órán át ismételjük, hogy a tyúkhúrban lévő hatóanyagok teljes mértékben kioldódjanak az olajba. Ezután a még meleg keveréket leszűrjük, hogy megkapjuk a zöld színűvé vált olajat. Ekkor szintén forró vízfürdő felett felolvasztunk 25-30 g méhviaszt, és hozzákeverjük a meleg olajhoz. MInél több méhviaszt teszünk az olajhoz, annál szilárdabb lesz a balzsam. Az így elkészített balzsamot áttöltjük zárható fém- vagy üvegtégelybe, és hagyjuk kihűlni, megdermedni (ez a kép látható fent). Hűvös, fénytől védett helyen tárolva a kész balzsam akár egy évig megőrzi minőségét.
Forrás: Healthline, Mother Earth News
HKZs
El tudod képzelni, hogy egy városi fa fotója 127 ezer lájkot kapjon? Pontosan ez történt egy hónapja, amikor egy londoni twitterfiókban megjelent egy különös fotósorozat arról, hogy egy titokzatos személy krétával odaírja az útmenti fák és gyomok mellé a nevüket. Az azonosításon túl pedig személyes megjegyzéseket is tesz, például hogy a szikomorfa valódi túlélő minden környezetben, vagy hogy a közönséges platán a kedvence, mert kiváló légtisztító.
To whomever is chalking names and descriptions of trees on the pavements across Walthamstow. I love you. This made my heart sing today. pic.twitter.com/6lmauYeQVD
— Elizabeth Archer (@edarcherthinks) April 7, 2020
Mint kiderült, a rejtélyes üzengető Rachel Simmons erdei iskolai tanár, ötgyerekes anyuka, aki ilyen módon is próbálja felkelteni az érdeklődést a nagyvárosi környezetben található (olykor senyvedő, mindenképpen jobb sorsot érdemlő) növények iránt.
És nincs egyedül.
Franciaországban 2011 körül indult a Sauvages de ma rue (Vadak az utcámban) mozgalom azzal a céllal, hogy megváltoztassa az átlagemberek vélekedését az utcanövényekről. A kezdeményezés annyira sikeres volt, hogy a francia hatóságok 2017-ben még a városi gyomirtást is beszüntették. Született egy növényhatározó könyvecske, sőt, okostelefonos alkalmazás, amellyel kutyasétáltatás közben is könnyen megállapíthatjuk, milyen növényt tisztelt meg az ebünk.
Minden növénynek lehet valamilyen értéke: oxigént termel, megköti a szennyező anyagokat, díszíti a sivár betondzsungelt, táplálékot nyújt a rovaroknak stb. Közbevetett megjegyzés: állítólag a 19. században egy átlagos magyar parasztasszony 150-160 féle növényt ismert, és amit ma tudatlanul gyomnak vélünk és kiirtunk, arról pontosan tudta, hogy esetleg milyen gyógyhatása van, vagy hogy ehető-e és miképpen.
Visszatérve Londonra, az ottani gerillabotanikus mozgalomhoz csatlakozott a francia születésű Sophie Leguil is, aki az utcákat járva titokban feliratokat hagy maga után. Azért kell titokban krétagraffitiznie, mert Londonban tilos bármilyen feliratot engedély nélkül a járdákra vagy utakra írni, még akkor is, ha az egy botanikai név, vagy éppen egy kisgyerek ugróiskolája. A francia példa nyomán elindította a More Than Weeds (Több mint gyom) weboldalt is.
Szerinte most különösen nagy jelentősége lehet ennek: a koronavírus-járvány miatt korlátozotsn lehet kirándulni vagy vidékre menni, ezért felértékelődhetnek a környezetünkben lévő természeti elemek, mint a kis egynyári vadvirágok, madarak, fák. Talán most nagyobb figyelmet kaphatnak, mint máskor. Leguil, akivel a Mother Nature Network készített interjút, zömmel pozitív visszajelzéseket kap a honlapján, sokan beszámolnak arról, hogy küzdeni fognak a gyomirtás ellen (értelemszerűen nem a járda közepén, hanem a falak tövében). Hiszen ezek a növények részei a helyi flórának, és ezért fontosak a természet sokfélesége, a biodiverzitás fennmaradásához a nagyvárosi környezetben.
Sophie Leguil
Európa szerte egyre több tagja van a gerillabotanikus mozgalomnak, amely szeretné felhívni a figyelmet a környezetünkben élő növényekre, a természet jelentőségére. 2019 novemberében Boris Presseq, a Toulouse-i Természettudományos Múzeum botanikusa dokumentálta egy akcióját. A videót eddig 7,3 millióan nézték meg! Presseq célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az elhanyagolt városi növényekre, mert ha az emberek megismerik ezeket, talán elkezdik tisztelni is. Presseq arról számolt be a Guardian lapnak, hogy több iskola is megkereste, vezessen utcai növényhatározó túrákat a diákoknak.
Budapest annyival előrébb jár, hogy múlt hét óta ingyenesen letölthető mobilos alkalmazás segíti egyes növények azonosítását: ez a BP Fatár, ami a Főkert nyilvános fa- és parkkataszterét mutatja. Ám jó lenne a hivatalos regiszterben nem szereplő növényeket is megismerni.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
A gyomokat szeretni is lehet, ha a kertedben vannak: egyrészt némelyikük kifejezetten mutatós növény, ezen kívül csökkentik a porosodást, továbbá árnyékolásukkal akár 4 Celsius-fokkal is képesek csökkenteni a talaj hőmérsékletét. Némelyik gyom egyúttal vadvirág is (például a katáng) vagy gyógynövény (csalán). Szóval csak nézőpont kérdése, hogy most gyomos-e a kerted, avagy éppen vadvirágos, illetve terápiás...
Gyakorlatilag lehetetlen megszabadulni tőlük, hiszen ehhez totális gyomirtózás, talajcsere kell, ráadásul következő szezonban a szél vagy a madarak úgyis újravetik a gyomokat. Vegyszereket kisgyerek és háziállatok közelében nem ajánlatos használni. Gyérítsd a gyomokat mulcsozással, kapálással, árnyékoló hasznonnövények ültetésével, és fogadd el a jelenlétüket. A sokat virágzó gyomok, pontosabban a virágporuk ugyanis a rovarok fő táplálékát jelenthetik egy-egy területen. Tavasszal a gyermekláncfű a méhek első táplálékforrása, de például egy 2016-os angliai vizsgálat szerint a mezei aszat a legjobb mézelők egyike.
Próbáld meglátni a gyomok más kedvező tulajdonságait is, jelesül azt, hogy jelenlétüknek köszönhetően ránézésre meg tudod mondani, milyen talaj van a kertedben.
Magyarországon jellemzően az alábbi talajtípusok fordulnak elő:
1. mezőségi (csernozjom) talaj: hazánk termőterületének 22%-án található, felső sötét rétege humuszban gazdag, jó termőképességű, gyengén lúgos kémhatású, középkötött, jó vízgazdálkodású, jó tápanyag-szolgáltató, könnyen művelhető szerkezetű.
2. barna erdőtalajok: több típusuk létezik, hazánk termőterületének 34%-át képezik, legfelső rétegük humuszban gazdag, gyakran savanyú a pH-juk, általában jó vízgazdálkodásúak, de agyagosodásra és tömörödésre hajlamosak lehetnek, ami rontja a művelhetőségüket és a növények életképességét (megfullad a gyökerük).
3. öntés- és lejtőhordalék talajok: kialakulásukban a víz játszik szerepet, hazánk területének 11%-át adják. Humusztartalmuk csekély, gyakran savanyú kémhatásúak, vízgazdálkodásuk jó, tápanyag-szolgáltató képességük szegényes vagy közepes.
Pangó vizes talajban gyakori a
lórom (lósóska)
mezei zsurló
martilapu
mezei menta
nagy útifű
kúszó boglárka
réti kakukktorma
fehér here
kerek repkény
Száraz talajra enged következtetni a
tarlóhere
mezei katáng
vadmurok
kamilla (orvosi székfű)
Talajelsavanyodás jelzője a
nagy útifű
mezei zsurló
tarlóhere
juhsóska
százszorszép
háromszínű árvácska
máriatövis
lórom (lósóska)
Mészjelző gyomnövény a
martilapu
tyúkhúr
fehér libatop (libaparéj)
árvacsalán
pásztortáska
aggófű
mezei szarkaláb
mezei katáng (vadcikória)
mezei zsálya
Irány a kert!
Hiver't-Klokner Zsuzsanna