Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
30
dec/2021

Legyen zöld a szilveszteri koccintás is!

Ha már piál a Föld szilveszterkor, tegye zölden! Egyre többet foglalkozunk azzal, hogy mennyi az ételeink környezeti lábnyoma, azaz milyen terhet ró a természetre az előállításuk: a növényvédőszerek, gyomirtók, erdőirtások, monokultúrás ültetvények mind-mind szennyezik és pusztítják az élővilágot. Na de mi a helyzet az olyan italokkal, amelyek más kategóriába esnek, mint a nagyi által főzött biomálnaszörp? 

szilveszter alkohol fenntarthatóság környezetszennyezés biodiverzitás mezőgazdaság víz szén-dioxid-kibocsátás

KÉP: Pexels

1900 és 2000 között 75 százalékkal csökkent a világ biodiverzitása, azaz az élővilág sokszínűsége, fajgazdagsága - részben az alkohol előállításához szükséges növények monokultúrás (egyetlen fajból álló) ültetvényei miatt. Az alkoholos italokhoz az alkoholon kívül persze rengeteg más összetevő is szükséges, plusz a csomagolás és a szállítás is környezetszennyező lehet. 

Egy korsónyi ale sör megfőzése 300 gramm szén-dioxiddal szennyezi a levegőt, egyetlen liter sör előállításához 155 liter vízre van szükség, az ENSZ szerint egy évtizeden belül nem lesz elegendő ivóvíz a mezőgazdasági termeléshez. Négy szempontot kell figyelembe venni az italgyártáshoz: a szén-dioxid-kibocsátást, a biodiverzitásra gyakorolt hatását, a víz-, illetve a műtrágya- és gyomirtóigényét. Ebből a szempontból az alkoholhoz szükséges alapanyagok közül, mint a cukornád, gabona, burgonya, szőlő stb., az alma lesz a nyerő, mert azt organikus művelésben is lehet termelni.

Jó példák is vannak a fenntartható italgyártásra: az 1990-es mennyiségekhez képest ma már a 33 cl fém italosdoboz 55 százalékkal kevesebb anyagból készül, míg a borosüvegekhez 60 százalékkal kevesebb anyag is elég. Egyre több cég áll át megújuló energiára, illetve az üzemeit LED-világítással és hőszigeteléssel korszerűsíti. 

Ezeken túl is érdekesen alakul a szeszfőzés: világszerte már 50-nél több cég főz sört kenyérből (erről mi is írtunk, a receptért kattints ide) az angliai Toast Ale mintáját követve. Az amerikai Misadventure & Co a vodkáját lejárt szavatosságú péksüteményekből készíti, a William Grant & Sons' Discarded vermutot alkotott a kávébab héjából: a cascara eddig a hulladékba került. A brit Black Cow vodka alapanyaga a sajtkészítésnél megmaradt író, a The Garden Cider Company a kiskertekből gyűjti be a hullott almát a ciderjéhez. Az ausztrál Rootstock fesztiválon a megmaradt italokat (bor, söt, whiskey) összeöntötték, és grappát főztek belőle, amelynek neve Kissing a Stranger (Megcsókolni egy idegent) lett. A dán Carlsberg üvegmosója újrahasznosítja a vizet (és pasztörizálással csírátlanítja), amelynek köszönhetően 45 ezer hektoliter vizet tudtak megtakarítani, ez megtöltene 18 olimpiai méretű úszómedencét. A skót Glengoyne a szeszfőzdéből kieresztett víz tisztításához 12 természetes lápot alakított ki, amelyeket 14 ezer fajta növénnyel ültettek be, ezek biztosítják a víz szűrését. A láp emellett új életteret jelent egy sor helyi állatfajnak is.

szilveszter alkohol fenntarthatóság környezetszennyezés biodiverzitás mezőgazdaság víz szén-dioxid-kibocsátás

KÉP: Pexels

TIPPEK A ZÖLD ALKOHOLFOGYASZTÁSHOZ:
1. Igyál olyan italt, ami almából készült, mert annak a legkisebb a környezeti lábnyoma: ilyen például a cider.
2. Fogyassz az évszaknak megfelelő alapanyagokat, tehát télen ne akarj epret enni a pezsgőhöz, akármennyire is posh és fancy.
3. Válaszd a helyi márkákat, mert az országhatáron belül előállított italok szállításból adódó környezetszennyezése töredéke mondjuk egy kubai ruméhoz képest.
4. Vegyél üveg helyett dobozos italt, mert az alumíniumdoboz sokszor újrahasznosítható, míg az üveg előállítása és újrahasznosítása sokkal  energiaigényesebb.
5. Kutasd fel a spájzot, mert lehet, hogy találsz a hátsó sarokban valami ezeréves különlegességet, amit szilveszterkor végre megmenthetsz a megromlástól (és "anyagában hasznosíthatod")...

Egészségedre és boldog új évet!

365Zö


0
Tovább
06
jún/2021

Megduplázódott a gluténérzékeny gyerekek száma Olaszországban

Pizza, spagetti, keksz, kenyér, piskóta, süti -- a gyerekek (is) szinte kizárólag búzalisztből készült élelmiszereket fogyasztanak. Pedig erre egyre többen érzékenyek, még ha kezdetben nem is mutatja ennek jelét a szervezetük. A gluténérzékenységet (cöliákia) azért volna fontos szűrni, mert diagnózis hiányában súlyos szövődmények alakulhatnak ki a folytatódó gluténfogyasztástól. 

Egy friss olasz kutatás szerint a 25 évvel ezelőtti helyzethez képest kétszeresére nőtt a cöliákiával diagnosztizált iskoláskorú gyermekek száma Olaszországban, jelentették be a 2021. június 2-5. között Bécsben tartott 6. Gyermek-gasztroenterológiai, hepatológiai és táplálkozás-tudományi világkongresszuson.

gluténérzékenység biodiverzitás természetvédelem cöliákia

KÉP: Unsplash

A szűrőprogramban 7760, 5-11 év közötti gyermeket vizsgáltak meg nyolc olasz tartományban. Jelenleg úgy becsülik, a világ népességének 1 százaléka lehet érintett, ehhez képest az olasz kutatásban a gyerekek 1,6 százalékánál mutattak ki ilyen eltérést. Az ujjbegyvérből vett mintákban a HLA (humán leukocita antigén) génmutációt vizsgálták, amelynek jelenléte cöliákiára hajlamosító tényezőnek számít. Amelyik gyermeknek pozitív lett a mintája, azt tovább szűrték glutén-antitestre.

A cöliákia (lisztérzékenység, gluténérzékenység) egy olyan autoimmun betegség, ami genetikai alapon, környezeti provokációra alakul ki, és a vékonybél bolyhainak pusztulásával, valamint számos társbetegséggel jár. Tünete lehet a felfúvódás, hasi fájdalom, hasmenés, vérszegénység, termékenységi problémák, hajhullás, stb. Bármely életkorban előfordulhat. A megbetegedés nem gyógyítható, ám megfelelő diétával (búzából, rozsból és árpából készült élelmiszerek teljes elhagyásával) tökéletesen kezelhető. 

"A 25 évvel ezelőtti, hasonló kutatásunkhoz képest megkétszereződött az esetek száma a vizsgált iskoláskorú gyermekek körében. Még manapság is a cöliákiás betegek 70 százaléka diagnosztizálatlan, pedig sokkal többet és korábban fel lehetne fedezni a gyermekkorban végzett, nem-invazív szűréssel. A diagnózis és a gluténdiéta révén megelőzhető a bélbolyhok károsodása, ami a tápanyagok elégtelen felszívódását okozza, és emiatt  növekedési zavar, krónikus fáradékonyság, csontritkulás alakulhat ki", mondta a kutatást vezető Elena Lionetti professzor. Az egyszerű szűrés hatékony módszer a gyermekkori cöliákia kimutatására, és ezzel megelőzhető a szükségtelen szenvedés, tette hozzá.

"Ez a kutatás is újabb bizonyítéka annak, hogy Európában nő a cöliákiások száma, ám sokuk még a diagnózisig sem jut el. Létfontosságú, hogy hatékony szűrési stratégiát alakítsunk ki szerte Európában. Ezzel biztosíthatnánk, hogy mind a gyermekek, mind a teljes népesség minél korábban diagnózishoz jusson, és így a lehető legjobb életminőséget érhesse el", kommentálta a kutatást a MedicalXpress nemzetközi egészségügyi fórumnak Koltai Tünde, a Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete és az Európai Cöliákiás Társaságok Szövetségének (Association of European Coeliac Societies, AECS) elnöke.

Ehhez annyit lehet hozzáfűzni a 365 Zöld Ötlet blog nevében, hogy nemcsak a népesség, hanem a mezőgazdaság révén a természet, a biológiai sokféleség (biodiverzitás) is csak profitálna abból, ha több- és másféle gabonát és gabona-helyettesítőt termesztenénk és fogyasztanánk. A monokultúrás búza, rozs és árpa helyett hajdinát, rizst, kukoricát, quinoát, kölest, cirokot, zabot, teffet, amarántot, vadrizst. Ide értve a lisztté őrölve is fogyasztható hüvelyeseket, mint a lencse és csicseriborsó, egészen az olyan szokatlan gabona-helyettesítőkig, mint a makk vagy a gesztenye. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
17
szept/2020

Sejtettük, hogy az elektromos fogkefe nem zöld, na de hogy a bambusz sem?!

Valami olyan jelölés kellene a különféle fogkefékre, mint a hűtőszekrényekre, hogy lássuk, melyik mennyire terheli meg a környezetet. Erre azért volna szükség, mert a manuális fogkefékből évente több milliárd darab készül, majd pár hónapos használat után mennek is a kukába. Az elektromos fogkefe pedig a működéséhez szükséges áram és a gyártása során felhasznált alapanyagok miatt nem környezetbarát - tegyük hozzá, az extrém drágán cserélhető fejek miatt nem is pénztárcabarát. Viszont olyan reklámkampánnyal támogatják meg világszerte, hogy elhisszük, ez az igazi.

Unsplash

A dublini Trinity College és a University College London Eastman fogászati intézetének kutatói nem hitték el, hanem megvizsgálták a kérdést. A világon elsőként összehasonlítottak négyféle fogkefét, hogy a teljes életciklusuk (gyártás, használat, hulladékfeldolgozás) elemzése alapján kiderüljön, melyik a legzöldebb. Egész pontosan azt vizsgálták, melyiknek legkisebb a szén-dioxid-lábnyoma (azaz melyik gyártása során került a legkevesebb üvegházhatású gáz a levegőbe), illetve melyiknek a legkisebb a betegségterhe (a DALY-szám azt jelenti, hány a gyártás következtében hány olyan évet veszítünk el, amelyet máskülönben egészségben tölthettünk volna el).

A kutatás során elektromos fogkefét, hagyományos műanyag fogkefét, cserélhető fejű újrahasznosított műanyag fogkefét és bambuszfogkefét teszteltek. Az elektromos fogkefe 10 órányi DALY-veszteséget okoz, ami 5-ször annyi, mint amennyi a hagyományos fogkefe gyártásával jár. (Az ugyanis műanyagból van, amit pedig kőolajból állítanak elő.)

A teljes életciklus elemzés alapján a cserélhető fejes fogkefe és a bambuszfogkefe minden szempontból zöldebb, mint az előbbiek. Legzöldebb mégis a cserélhető fejes, ha újrahasznosított műanyagból készül. A kutatók azt javasolják, hogy a fogkefékre is legyen olyan begyűjtési rendszer, mint amilyen az elemekre van, hogy egyszerűbb és célzottabb legyen a begyűjtésük és újrahasznosításuk.

Unsplash

S hogy miért nem a bambuszfogkefe lett a legzöldebb? Hát mert ugyan szerves anyagból készült, tehát használat után képes teljes mértékben lebomlani, nem lesz belőle hulladék, de a kutatók szerint az nem zöld, ahogy a fogkefének való bambuszt termesztik. Ezeken a földterületeken inkább helyre kellene állítani az eredeti erdőket, természeti környezetet, amivel segíteni lehet a természeti sokféleség (biodiverzitás) megmentését, illetve a légkörben lévő szén-dioxid megkötését. 

Ami pedig a nagy vitát illeti, hogy az elektromos fogkefe vagy a manuális fogkefe hatékonyabb-e, "nem támasztja alá túl sok bizonyíték az elektromos fogkefék hatékonyságát, hacsak valamilyen okból valaki képtelen hagyományos fogkefével megtisztítani a fogait", mondta Drett Duane kutatásvezető, a Trinity College professzora. "A költségek és az egészségre gyakorolt hatás mellett mind a gyártóknak, mind az egészségügyi szakembereknek, törvényalkotóknak és fogyasztóknak is figyelembe kellene venniük a környezeti fenntarthatóságot, amikor használatra javasolnak egy-egy terméket. A kormányzati és iparági vezetőknek pedig azt kellene megfontolniuk, miképpen tudnák támogatni az újrahasznosítási programokat", tette hozzá. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
09
júl/2019

A városi rét gyönyörű, hasznos és még takarékos is

Az Egyesült Királyságban egyre több városi közút mentén, körforgalom közepén és sávelválasztóban a megszokott gyomos gyepszerűség vagy sövény helyére vadvirág magkeveréket vetnek. Az országban a 2. világháború óta a vadvirágos rétek 97 százaléka eltűnt: beépítették vagy szántófölddé alakították. Aki az országban utazgat, rengeteg harsánysárga repceföldet vagy napraforgómezőt láthat, de olyan mesebeli vadvirágos rétet, mint hajdanán, már aligha. A mai gyerekek többsége már nem is tudja, micsoda boldogság a virágok között bóklászni, hallgatni a tücsökciripelést és a méhzümmögést, rácsodálkozni a színpompás pillangókra.

vadvirág városi rét urbanizáció beporzás biodiverzitás

Pictorial Meadows

Ezen a negatív trenden változtat a vadvirág-ültető mozgalom, amely az élővilág sokféleségének, azaz a biodiverzitásnak a gazdagításával szeretné segíteni a növényvédőszerek és más vegyszerek miatt milliószámra pusztuló beporzó rovarok túlélését. 

Minél több vegyszert használunk a haszonnövények termesztéséhez, annál több beporzó rovar fog elpusztulni, csakhogy beporzó rovarok híján nem lesz termés. Kínában helyenként már ott tartanak, hogy reggelente kis ecsettel a kezükben vonulnak ki a munkások a gyümölcsösökbe, és kézzel porozzák be a virágokat, mert a vegyszerezés és környezetszennyezés miatt nincs elég rovar ehhez. Az egész világon próbálkoznak azzal, hogy a szántóföldeken vetési vadvirágos védelmi sávokat hoznak létre, hogy a beporzó rovarokat odavonzzák és táplálják a munkavégzéshez. 

vadvirág városi rét urbanizáció beporzás biodiverzitás

Mathias Tschumi

A rovarpusztulás visszafordításához olyan egyszerű cselekedetek is hasznosak, mint a városi vadvirágos beültetés. A brit Plantlife jótékonysági környezetvédelmi szervezet 2013 óta intéz rendszeresen felhívást a brit önkormányzatokhoz: az útszéli közterületeket vessék be vadvirágmaggal. A vadvirágnak az az előnye az útszéleken általában látható gyomos fűkeverékkel szemben, hogy nagyjából térdmagasságig nő, tehát nem zavarja a járművezetők tájékozódását. S míg a rövidre vágott fűszálak nem nyújtanak semmilyen táplálékot a rovaroknak, a vadvirágokban tengernyi nektárt találnak.

Már több mint 67 ezren írták alá azt a petíciót, amely Anglia-szerte felszólítja az önkormányzatokat, hogy vadvirággal vessék be az említett zöld sávokat, és akár a városi parkokban is alakítsanak ki minél több  ilyen területet. A rotherhami városvezetés az elsők között lépett, és óriási meglepetésükre a vadvirágos beültetés nemcsak a szemet gyönyörködtető látványt nyújt, hanem a városkasszával is baráti: a vadvirágos sávokat elegendő évente egyszer vagy kétszer kaszálni, amivel a 12,8 kilométeres beültetett szakaszon évente 23 ezer fontot tudnak megspórolni. Ez lett a szigetországban a leghosszabb "városi rét". A korábbi füvesített részeket évente akár nyolc alkalommal is kaszálni kellett. Kiderült, hogy a méheket nem zavarja a közúti forgalom, és ez fordítva is igaz: egyetlen olyan eset sem ismert, amikor méh repült volna be egy elhaladó autóba.

vadvirág városi rét urbanizáció beporzás biodiverzitás

Pictorial Meadows

Az Egyesült Királyság úthálózata közel 396 ezer kilométert tesz ki. Ha az utak mellett, a sávok között, a körfogalmak közepén minden vadvirággal lenne beültetve, azzal elképesztő mennyiségű fenntartási költséget tudnának megspórolni. Egyúttal segítenék a beporzó rovarok túlélését, és valljuk be őszintén, az autóvezetők lelkét is felüdíti a vadvirágok látványa. 

A szervezők szerint a magánemberek is sokat segíthetnek a beporzóknak, ha a kertjükben legalább néhány négyzetméternyi területen a kertészeti áruházakban kapható vagy interneten rendelhető vadvirág magkeverékkel vetnék be a földet. A magyar weben rendelhető magkeverékekben például közönséges cickafark, apróbojtorján,kék búzavirág, réti imola, réti margitvirág, mezei szarkaláb, lyukas-levelű orbáncfű, gyújtoványfű, évelő bokros len, fehér mécsvirág, hegyi baltacím, mezei pipacs, vadrezeda, ligeti zsálya, orvosi zsálya található.

Magyarországon több nagyvárosban kísérleteznek vadvirágos ökoágyások létrehozásával, Budapest, Szeged, Hódmezővásárhely után Veszprémben is kialakítottak már "városi rétet". A téma iránt érdeklődőknek sok hasznos információt ad a könyvtárakban és antikváriumokban fellelhető Búvár Zsebkönyvek sorozat Vadvirágok kötete.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
28
jún/2015

Van olyan hely, ahol a méheknek is autópályát építenek

Oslóban megépítik a világ első méhautópályáját. 

A furcsa elképzelés a városi méhészettel, városi méhekkel és környezetvédelemmel foglalkozó oslói Biby csoport szerint igencsak megalapozott. A gyors urbanizáció  következtében vészesen csökkenő méhpopuláció egyre nagyobb veszélynek van kitéve. Az önkényesen, saját szükségleteink számra kialakított tereinkkel folyamatosan pusztítjuk más fajok életterét. Ugyanez történik a méhek életterével is. A mindössze 60 napot élő méhek egyre kisebb összefüggő zöld, virágos felületet találnak "munkájukhoz", életfeltételeik biztosításához.

A városi méhészettel foglalkozó oslói csoport a "méhautópályával" a méhek életfeltételeinek romlását próbálja orvosolni. 

A méhautópálya azt jelentené, hogy a városban kelet-nyugati irányban egymástól 250 méterenként pollen- és pihenőszigeteket, kerteket és tetőteraszokat alakítanának ki, azért, hogy a méhek folyamatosan tudjanak tevékenykedni, lehetőségük legyen eljutni a város egyik végéből a másikba. 

A projekt megvalósítását magánszemélyekkel, vállalkozókkal és nagyobb cégekkel és állami szervekkel közösen tervezik megvalósítani. 

Létrehoztak egy interaktív térképet, ahol nyomon lehet követni, hogy hol találhatók a programhoz kapcsolódó pollenszigetek és pihenőhelyek. 

A már megvalósult jó példák közé tartozik az Abel-garden, ahol addig, amíg a helyiek és kisiskolások nem vették a kezükbe a helyet, csak fű lepte el, mostanra viszont napraforgótól és körömvirágoktól burjánzó kis kert a méhek egy új pihenőállomása.

Az Oslo-fjordi üzleti negyed egy 12 emeletes irodaházának tetején egy teraszt varjúhájjal  ültettek be, plusz két méhkaptárt is telepítettek. Itt most 45 000 méh szorgoskodik. Az iroda méhészetkedvelő könyvelője kiszámolta, hogy a méhek hatvannapos életük során kb. 1 kanál mézet termelnek, és ha minimálbérben dolgoznának, akkor 1 bödön mézért 182 ezer dollárt kapnának.   

Bár Norvégiában nem olyan súlyos a helyzet, mint az USA-ban vagy akár Magyarországon, ahol vagy a betegségek,  vagy az intenzív mezőgazdaság is veszélyezteti a méheket, az itt élő mintegy 200 dongó- és méhfaj harmada mégis valamilyen formában veszélyeztetett. Ami elsősorban az élelmiszer-termelés területén okoz egyre nagyobb nehézséget. A lakosság által fogyasztott élelmiszerek 30-40%-a "beporzásfüggő". Ezért is szükséges megtalálni azokat a lehetőségeket, amelyekkel a sokszínű bioszférát minden élőlény számára élhetővé tehetjük. 


0
Tovább
26
szept/2011

Nem örülnek Guy Ritchie zöld ötleteinek az angolok

Guy Ritchie környezetbarát törekvései egyelőre úgy tűnik, nem arattak osztatlan sikert az angol természetvédők körében. Pedig valószínűleg maga sem számított bíztató elismeréseken kívül más reakciókra, amikor engedélyt kért angol vidéki birtokának napelemekkel való ellátására. A hollywoodi sikereket elért rendező, aki annó 2001-ben még első gyermekének anyjával, Madonnával közösen vásárolta az idilli környezetben lévő házat - vagyis kisebb kastélyt - nem csak a Föld levegőjét, de a saját pénztárcáját is jelentősen óvná a napelemekkel, melyek állítólag egyébként csupán egy részét képezik annak a tervnek, mely szép lassan a ház teljesen önellátóvá válásához vezetne. 


 Guy Ritchie Wiltshire-i birtokának zöld területei szinte teljesen értintetlenek (fotó: The Daily Mail)

Az áramszámlák megszűnése mellett, és amellett, hogy az áramszolgáltató természetesen kénytelen lenne fizetni neki az esetleges túltermelésért, Guy Ritchie még mintegy tíz százaléknyi adókedvezményt is kapna a brit kormánytól, ha a napelemek végülis felkerülnek háza tetejére. Ez viszont egyelőre egyáltalán nem biztos. Egy aggódó környezetvédő, bizonyos Louisa Kilgallen ugyanis jelentést küldött a helyi (Wiltshire-i) önkormányzatnak, melyben kifejti, hogy a sztár háza gazdag növény- és állatvilággal bíró természetvédelmi területen helyezkedik el, a napelemek felszerelésének pedig szinte minden fázisa ártana a helyi biodiverzitásnak. 

Az építkezés a környezetvédő szerint komoly zavart okozna a vadállomány körében is, csökkentené a különféle növények rendelkezésére álló területeket, és néhány helyen hosszú távon a gyep, illetve a rendkívül érzékeny talajmenti növényzet egyes fajainak teljes kihalásához vezetne. Az aktivista arra hivatkozik, hogy a Guy Ritchie birtokán elterülő gyönyörű, buja füves területet a kivitelezés minden fázisa jelentősen csökkentené, ezért az esetleges engedélyezés tökéletesen ellentmondana a helyi és a nemzeti környezetvédelmi stratégiának. 

A sztár tehát egyelőre várni kényszerül zöld ötleteinek megvalósításával, nagyjából október közepéig mindenképp, amíg a hivatalnokok meghozzák döntésüket. A Sherlock Holmes rendezője egyébként a napelemek mellett speciális üvegházat is tervezett már a birtokára, ahol egész évben gyümölcsöket és zöldségeket termelne esővíz és egy speciális környezetbarát földalatti fűtési rendszer segítségével.


1
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (137),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (47),légszennyezés (46),természetvédelem (42),hulladék (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),napenergia (35),kerékpár (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),hőszigetelés (18),természet (18),gyerek (17),városi közlekedés (16),fűtés (16),építészet (16),autó (15),komposzt (15),divat (15),nyár (15),klímaválság (14),kutya (14),konyha (14),élelmiszer (13),növény (13),LED (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),szemét (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),CO2 (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),barkácsolás (10),takarékosság (10),ajándék (10),Kína (9),papír (9),urbánus életmód (9),WWF (9),szélturbina (9),elektromos autó (9),ivóvíz (9),tél (9),szélenergia (9),levegőszennyezés (8),művészet (8),szén-dioxid (8),raklap (8),Párizs (8),levegőminőség (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),takarítás (7),vásárlás (7),stressz (7),almaecet (7),ételpazarlás (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),mobiltelefon (7),csomagolás (7),Hulladék Munkaszövetség (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),biogáz (7),komposztálás (7),háztartás (7),Hollandia (7),New York (6),macska (6),városi élet (6),szúnyog (6),Magyar Telekom (6),környezetbarát (6),Kanada (6),vegán (6),gyümölcs (6),étel (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),alga (6),VOC (6),Föld napja (6),játék (6),ökolábnyom (6),növényvédelem (6),szmog (6),erdő (6),virág (5),város (5),ruha (5),urbanizáció (5),városi hősziget (5),beporzás (5),testről és lélekről (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),térkép (5),zajszennyezés (5),méh (5),bútor (5),víz (5),sport (5)

Archívum