Angolul Tree Hotel, azaz fára épült szálloda, lombszálló a neve annak a szállástípusnak, amely a legkülönlegesebb kikapcsolódást nyújtja a vendégnek, egyszerre lehet részük kifinomult luxusban és öko-bio szemléletben. Válogatásunkban a legszebbek közül mazsoláztunk, van barátságos ajánlatunk olyanoknak is, akik a természetet szeretik ugyan, de a nagy magasságot nem igazán.
Az, hogy megjelöljük, melyik élelmiszer honnan származik, egybecseng a környezettudatossággal: aki igazán zöld életvitelt folytat, igyekszik a lakóhelyéhez minél közelebbi forrásból származó élelmiszereket megvásárolni. Ezzel más mellett az áruszállítás károsanyag-kibocsátását csökkentjük.
A mától, 2020. január 15-től életbe lépett szabályozásnak megfelelően az üzletek elkezdték a sertéshúsok eredetjelölését. Sok helyütt az árcédulára teszik a zászlót, de lehet, hogy némelyek valódi, húsba szúrható zászlókban gondolkodnak. Utóbbi módszer azonban sem nem 21. századi, sem nem zöld.
A rendelet ugyanis nem tér ki arra – amennyiben valaki húsba szúrható zászlókkal jelöl –, hogy ezek a zászlók egyszer vagy többször használatosak legyenek-e. Ha egyszer használatosak, akkor lényegében egyetlen használat után mennek a kukába. Ez nagyon nem zöld. Ráadásul, mivel nyers hússal érintkeztek a zászlók, valószínűleg elkülönítve kell gyűjteni és kidobni őket. Amennyiben többször használatosak a zászlók, akkor fertőtleníteni kell őket két használat között – kérdés, erre fel van-e készülve minden érintett üzletben a személyzet. Továbbá a húsjelző zászlókkal kapcsolatban még két környezetszennyezési tényező jelentkezik: a kiszállításuk során a csomagolásuk és a szállítójárművek károsanyag-kibocsátása.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) kérdéseket küldtem el ebben a témában. Válaszukban először a rendeletről tájékoztattak, majd az eredetjelölésről (zászlókról). A Nébih válaszlevelén csak annyit szerkesztettem, hogy az összefüggő szövegüket az elküldött kérdéseknek megfelelően szakaszokra bontottam, és a kérdések alá betettem. Bizonyos kérdésekre nem született válasz, ezeknél üresen maradt a sor.
A Nébih válaszában az áll, hogy: az uniós jelölési rendelet (1) és a bizottsági végrehajtási rendelet (2) alapján már 2015. április 1-jétől kötelező az előrecsomagolt friss, hűtött vagy fagyasztott sertés-, juh-, kecske- és baromfihús esetében feltüntetni a származásra vonatkozó információkat.
A bizottsági végrehajtási rendelet (2) szerint a végső fogyasztónak vagy a közétkeztetésben működő gazdasági szereplőnek szánt hús címkéjén az állattartás helye és a vágás helye szerepel. Az állattartás helye az az ország, ahol az egyed – az adott faj esetében szokásos állattartási ciklus jelentős részében – nevelkedett. Ha az állattartás helye és a vágás helye megegyezik, akkor származási helyet jelölnek.
A vonatkozó FM rendelet alapján (3) 2020. január 15-étől a nem előrecsomagolt friss vagy hűtött sertéshús (a darált hús és a húsnyesedék kivételével) végső fogyasztónak történő értékesítése esetén a fenti származásra vonatkozó információkat jól látható módon – fizikai vagy elektronikus hordozón – az eladásra kínálás helyén fel kell tüntetni oly módon, hogy a különböző származású húsok a végső fogyasztó számára egymástól egyértelműen elkülöníthetőek legyenek. (Fenti kiemelés a Nébihtől.)
1. Miből vannak a zászlók?
A jelölés feltüntetésére szolgáló fizikai vagy elektronikus hordozón fel kell tüntetni a származásra vonatkozó szöveges információt sötét színnel, világos háttéren, úgy, hogy a betűk magassága legalább 5mm legyen. Továbbá a 200 négyzetmétert meghaladó bruttó alapterülettel rendelkező üzletek esetében a származási ország zászlóját is fel kell tüntetni legalább 50mmx30mm nagyságban. Állattartás helye és vágás helyének együttes jelölése esetén pedig legalább 40mmx25mm méretben.
2. Ezek egyszer vagy többször használatos termékek?
3. Amennyiben többször használatos termék, hogyan történik a felhasználás helyén a fertőtlenítése újabb használat előtt?
Ha nem egyszer használatosak, olyan anyagokból kell készülniük, amelyek könnyen tisztíthatóak/fertőtleníthetőek, az alkalmazott tisztítószereknek ellenállóak, sérülésmentesek. Tisztításukat és szükség esetén fertőtlenítésüket az adott kiskereskedelmi egység által használt belső takarítási utasítás szerinti rendszerességgel kell végezni. Csomagolatlan élelmiszerrel érintkezve csak olyan eszközök használhatók, amelyek a gyártó/forgalmazó által kiállított megfelelőségi nyilatkozat alapján élelmiszerekkel közvetlenül érintkezésbe kerülhetnek.
5. Ki a gyártójuk, milyen szempontok alapján választották ki?
A sertéshús származásának megjelenítésére használandó zászlók elhelyezésére szolgáló fizikai vagy elektronikus hordozókra vonatkozóan egységes szabályozás nem készült – kivéve a zászló méretét –, és nem került sor a gyártó kiválasztására vagy kijelölésére.
4. Milyen higiéniai előírások vonatkoznak a zászlók használatára az eladás helyen, és erről milyen módon tájékoztatják az üzletek munkatársait (kézikönyv)?
Tekintettel arra, hogy ezek a zászlók megjelenítésére alkalmazott eszközök (hordozók) – hasonlóan az árjelző táblákhoz – a használatuk során csomagolatlan élelmiszerekkel érintkez(het)nek, az erre vonatkozó jogszabályi követelményeknek kell megfelelniük.
Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok, eszközök nem veszélyeztethetik az emberi egészséget, elfogadhatatlan változást nem idézhetnek elő az élelmiszer összetételében, érzékszervileg negatívan nem befolyásolhatják, nem szennyezhetik azokat.
A dekorációs és árjelző eszközöknek – beleértve a zászlókat is – meg kell felelniük az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokra vonatkozó követelményeknek, amennyiben azok csomagolatlan élelmiszerrel közvetlenül érintkezésbe kerülhetnek.
6. A gyártó megfelel-e a szükséges élelmiszerbiztonsági feltételeknek?
7. Milyen higiéniai előírások vonatkoznak a zászlók gyártására, csomagolására és kiszállítására?
A szabályozás szerint az élelmiszerrel közvetlenül érintkezésbe kerülő anyagokon, vagy azok jelölésén, vagy azok kísérő dokumentációjában az alábbi információkat kell feltüntetni:
- „élelmiszerrel érintkezésbe kerülhet” mondat vagy piktogram vagy a megnevezésben szerepel a meghatározott rendeltetése (pl. „kávés kanál”), kivétel ez alól az a tárgy vagy eszköz, melynél, jellegénél fogva egyértelmű, hogy élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagnak szánták,
- további speciális, az adott csomagolóanyag vagy eszköz felhasználása során lényeges információk (pl. tárolási, felhasználási körülmények),
- gyártó vagy forgalmazó adatai (név, cím, elérhetőség),
- azonosító (pl. LOT szám, Serial Number), ami lehetővé teszi a nyomon követést.
8. Ki végzi a kiszállítást és milyen módszerrel?
9. Szankcionálják-e a zászló elmaradását?
Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (a hatáskörébe tartozó ügyekben) intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesítheti az eljárás alá vont személyt (4). A hatóság a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembe vételével hozhat különböző intézkedéseket, és alkalmazhat szankciót. Hasonló mérlegelés történik majd e kérdéskörben is. Mivel az előírás még csak most lép életbe, így gyakorlati tapasztalattal e téren nem rendelkezünk.
10. Miért csak a sertéshúsra kell zászlót tenni?
Az ipar szereplőinek igényei és az érdekképviseletekkel történő egyeztetések alapján született döntés arról, hogy a sertéshús jelölésére terjed ki a rendeletmódosítás. A rendeletalkotás, illetve annak módosítása az Agrárminisztérium hatásköre. Tájékoztatásuk szerint szakembereik a tapasztalatok alapján a későbbiekben vizsgálják majd annak lehetőségét, hogy a változást a többi húsfélére is kiterjesszék.
Hivatkozott jogszabályok:
(1) 1169/2011/EU számú uniós jelölési rendelet
(2) 1337/2013/EU számú bizottsági végrehajtási rendelet
(3) Élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról szóló 36/2014. (XII. 17.) számú rendelet
(4) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
Kérem a blog külföldön élő olvasóit, hogy aki lát olyan eredetjelölési módszert, amit igazán 21. századinak és környezettudatosnak nevezhetünk, fotózza le, és a képet küldje el a 365 Zöld ötlet email címére:
365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com
Ha a környezettudatosan gondolkodó embernek van mit elköltenie, akkor igyekszik "zöld" módon vásárolni, mind a hétköznapi termékek, mind a nagyobb értékű fogyasztási cikkek terén. Aztán mégsem érzi úgy, hogy összességében sokkal boldogabb lenne. Vajon miért?
Az emberek túlfogyasztása, azaz hogy sokkal többet vásárolnak ruhától az ételen át a különféle kütyükig, mint amennyire szükségük van, plusz a környezetszennyező személy- és teherszállítás világszerte vezető oka a klímaváltozásnak. Vagyis fontos lenne megérteni, mi alapján hozzák meg vásárlási döntéseiket a fogyasztók, illetve hogy ezek a döntések hogyan hatnak véges erőforrásokkal rendelkező bolygónkra, olvasható az Arizona Egyetem friss kutatásában.
Az 1980-as évek elejétől a 2000-ig tartó időszakban született huszon-harmincévesek, az Y-generáció napjaik legbefolyásosabb fogyasztói csoportja, amelyre jellemző, hogy a (szüleiktől eltanult) materialista értékek befolyásolhatják környezettudatos magatartásukat.
A környezettudatosság leggyakrabban az alábbi módokon nyilvánul meg:
1) a fogyasztás visszafogásában (nem új holmit veszek, hanem megjavítom a régit; kerülöm az impulzusvásárlást; nem vásárolok felesleges dolgokat stb.) vagy
2) a "zöld vásárlásban", amikor a környezetre kevésbé terhelő fogyasztási javakat vásárolok (például újrahasznosított alapanyagból készült dolgokat, hibrid autót stb.).
Az arizonai kutatók arra is kíváncsiak voltak, mennyire befolyásolja a környezettudatos viselkedés a fogyasztók jóllétét. Jóllét (well-being) = élettel való elégedettség, pozitív önértékelés.
A megkérdezettek közül minél materialistább volt az illető, annál kevésbé tudta felvállalni a fogyasztása visszafogását. Viszont az anyagias szemlélet nem korlátozta a "zöld vásárlási" gyakorlatukat. A kutatók szerint azért, mert a "zöld vásárlás" is vásárlás: alkalmat ad nekik arra, hogy kiélhessék a fogyasztási javak felhalmozása iránti vágyukat.
"Ezt nevezzük zöld materializmusnak -- mondta Sabrina Helm kutatásvezető. -- Attól, hogy valaki környezetbarát termékeket vásárol, még a materialista értékek mentén él. Folyamatosan új és új dolgokra tesz szert, ami egyébként tökéletesen passzol a mai általános fogyasztói kultúrához. Ezzel szemben a fogyasztás visszafogása olyan új elképzelés, ami sokkal több pozitív változást hozhat a fenntarthatóság szempontjából."
Azok a résztvevők, akikre kevésbé volt jellemző az anyagias szemléletmód, könnyebben el tudták kötelezni magukat a fogyasztásuk visszafogása mellett.
És itt jött a nagy felfedezés: a kevesebb vásárlás nagyobb személyes jóllétet és alacsonyabb pszichológiai distresszt (negatív stresszt) vonzott be.
A fogyasztás visszafogása sokkal kedvezőbb a környezetre, mint a "zöld vásárlás", amelyről nem is sikerült kimutatni, hogy fokozta volna az alanyok jóllétét.
"Azt hittük, az embereket majd elégedetté teszi, hogy zöld termékeket vásárolnak, de nem így lett -- mondta Helm. -- Egyáltalán nem növelte a jóllétük mértékét, és nem csökkentette a distressz-szintjüket. A kulcs a fogyasztás csökkentése, nem pedig a zöld termékek vásárlása. Az tesz minket boldoggá, ha kevesebb holmink van és kevesebbet is vásárolunk."
A túl sok cucc nyomasztólag hat a tulajdonosára, tette hozzá a szakember. "Lehet, hogy hitelt is felvettél ahhoz, hogy megvásárold azokat a termékeket, és ráadásul utána oda kell figyelned a karbantartásukra is. A tulajdonszerzés egyúttal terhek felvétele is. Vizsgálatunkban csak azok nyilatkozták, hogy sokkal jobban és szabadabbnak érezték magukat, akik képesek voltak letenni a tulajdonlás terhét."
Nézzük például a fent említett hibridautót: nagy öröm és büszkeség egy ilyet vezetni, de a tulajdonosában állandóan ott motoszkál a rettegés, hogy ha elromlik valami az autóban, akkor ki, mikorra és mennyiért fogja megjavítani. Minél újabb technológiával üzemelő kütyüt veszünk, annál nagyobb stresszt okozhat, hiszen nincsenek még hosszú távú tapasztalataink róla. És ha beüt valami probléma, azzal magunkra maradunk, mert a családunkban, ismeretségi körünkben (kapcsolati hálónkban) sem remélhetünk senkitől segítséget, ha nekik nincs még ilyen kütyüjük.
Az arizonai kutatásban a közel ezer résztvevő a felsőoktatásuk első évétől kezdve, azaz 18-21 éves koruktól a képzés befejezését követő második évig, azaz 23-26 éves korukig rendszeres online kérdőívet töltött ki.
A kutatók rákérdeztek arra is, hogy az anyagias szemlélet mennyire befolyásolja az Y-generáció proaktív pénzügyi magatartását, mint a takarékosság vagy a spórolás. Hiszen ha környezettudatosan felfogják, hogy szűkösek az erőforrások, akkor hátha ez megjelenik a pénzügyekről való gondolkodásukban.
Nos, minél inkább materialistának vallotta magát egy fiatal, annál kevésbé volt hajlandó elköteleződni a proaktív pénzügyi magatartás iránt, szemben a kevésbé materialistákkal. Pedig korábbi vizsgálatok alátámasztják, hogy a proaktív pénzügyi magatartás is fokozza a személyes jóllétet, az élet és a pénz iránti elégedettséget, és csökkenti a pszichológiai distresszt.
"Nyilvánvaló: ha valaki proaktív pénzügyi gondolkodással félretesz pénzt, és nem nyújtózik tovább, mint ameddig a takarója ér, az kedvező hatással lesz a lelki egyensúlyára", összegezte Sabina Helm, az Arizona Egyetem kutatója.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Valentin-nap alkalmából nézzük meg, milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat, ha a párod egy környezettudatos személy lesz. Gyorsan végigszaladunk egy átlagos nap teendőin, mert hiszen akkor fogsz tudni együttélni valakivel, ha a hétköznapokban sikerül összecsiszolódnotok. Az biztos, hogy kicsit vagy nagyon, de meg fog változni az életed!
Kezdjük azzal, hogy pszichológiai kutatások szerint a vagyonra utaló látványelemek (nagy autó, divatos ruházat, extra ápolt külső) fokozzák egy személy kívánatosságát, de inkább a rövid távú kapcsolatok terén. Náluk csak az számít, hogy mennyit költenek, s az nem, hogy miképpen. Ezzel szemben a környezettudatos ember olyan döntéseket hoz, amelyeknek köszönhetően másokban azt a benyomást keltheti, hogy ő a fenti hedonistánál elkötelezettebb, nagylelkűbb, kitartóbb, hűségesebb .s felelősségteljesebb, valamint képzettebb és kompetensebb is. Ezeket a tulajdonságokat azok értékelik nagyra, akik hosszú távú kapcsolatot keresnek.
Legyen akár pacsirta, akár bagoly típusú a szerelmed, ha igazán ökomentalitású, akkor reggelire nem tejeskávét, hanem teát, méghozzá zöld teát fogyaszt, hiszen a szarvasmarhatartásnak (= tej) rendkívül nagy a környezetterhelése. Egy csésze tea vagy fekete kávé 21 gramm CO2e-kibocsátással jár, míg egy nagy cappuccino 235 gramm, egy nagy latte pedig akár 340 gramm CO2e-kibocsátással. Tehát ha a teát szereted, akkor már harmóniában kezdődik a napotok.
Ébredés után azonnal ugrasz a zuhany alá? Valószínűleg egyedül leszel ott: zöld partnered beéri egy mosakodással, inkább este tusol, az is amolyan koleszos típusú, azaz szappanozás közben elzárja a vizet, mert takarékoskodik az erőforrásokkal. (És igen, tömbszappant használ, amelynek előnyeiről ide kattintva olvashatsz részletesen.) Ha férfi, valószínűleg szakállas vagy borostás, ha nő, akkor a natúrsmink híve.
Ami a reggelit illeti, egy igazán zöld ember gyakran etikai megfontolásból vegán is, tehát nem fogyaszt állati fehérjét. Szóval a romantikus filmekben látott omlettel nem fogsz nála sikert elérni, annál inkább egy fahéjas-almás hajdinapalacsintával vagy egy fűszeres lencseburgerrel. Meghódíthatod a szívét, ha csomagolsz neki ebédet, és különlegességgel várod vacsorára. Ehhez persze az is kell, hogy legyen otthon megfelelő alapanyag, amivel mindjárt át is ugrottunk a vásárlásra.
Egy ökolélek időmérlegében a vásárlás jelentős tétel, de nem azért, mert a kirakatokat bámulja vágyakozva. Hanem mert a zöld bevásárlás gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindennek, ami a kosárba kerül, megnézi az apróbetűs összetevőit és a származási helyét. Passzolja veszélyesnek ítélt adalékokat, a túl sok műanyagot, a messzi országokból, más földrészekről ideszállított árukat, hiszen az áruszállítás rendkívül sok károsanyag-kibocsátással jár.
A zöld ember nem impulzusvásárló, azaz nem fordul elő nála, hogy beugrik valahová egy kiló kenyérért, és teli bevásárlókpcsival jön ki. Tartós fogyasztási cikkek esetében törekszik a hosszú használatra és a javíthatóságra, ezért a "cseréld újra a megunt akármidet" reklámok leperegnek róla. Te se nyaggasd ilyesmivel. Viszont szokj hozzá, hogy vásárlás előtt órákig ül a számítógép előtt, egészen lehetetlen szempontokat mérlegelve. Azért, mert öko, még nem feltétlenül csóró, viszont megfontolja, hogy mire ad ki pénzt. S nem igénytelen, csak más dolgok fontosak neki. Ha már holmik, ugorjunk az ajándékozásra, mert ezzel Valentin-napon sem lesz könnyű dolgod.
Igazság szerint bármilyen ajándékba bele lehet kötni, hogy valamilyen okból nem zöld. Eleve a tárgyajándékozás nem zöld. Tehát ne fölösleges tárgyat, tejtartalmú és hízlaló csokit, messziről repülővel ideszállított virágot ajándékozz, hanem közös élményt! Süss-főzz neki valami finomat, kísérd el a kedvenc önkéntes munkájára vagy a piacra, segíts a kertjét rendbe hozni tavasz előtt, szerezz (ingyenes) jegyet valamilyen koncertre, moziba, művészeti eseményre.
Randira, programra lehet, hogy kicsit késve és ziláltan érkezik, mert kerékpárral vagy tömegközlekedéssel jár-kel a városban. Ettől még lehet autója, amit hétvégente használ, pláne, ha többen utaztok valahová, tehát megoszlik a benzinköltség és a környezetterhelés. Az autója választásakor a takarékos üzemeltetés és fenntartás vezérelte.
Ha már eljutottunk a hétvégéig, Valentin-napon se számíts fapados útra, mert a légiközlekedés akkora károsanyag-kibocsátással jár, hogy egy igazán zöld ember kerüli. Tehát külföldre is olyan helyre fogtok menni, ami vonattal megközelíthető, így barcelonai koktélozás helyett maximum prágai sörözésre készülj. De inkább itthoni borkóstolásra...
A célok megbeszélésekor számíthatsz arra, hogy neked is lehet igazad, de csak ha vannak valós érvek a tarsolyodban. A környezettudatos ember megfontolt, alapos, mérlegelő fajta, előre megtervezi nemcsak a jövő hetet, hanem a jövő évet is. Ígéreteit másoknál többnyire jobban megtartja, számíthatsz rá. Mivel kevésbé akar megfelelni a társadalmi elvárásoknak, lehet egyfajta kalózmentalitása, kilóg a sorból, de ez neki jó és értékes. Együttérző, óriási szíve van, kiáll a fontos ügyekért.
A sok jó tulajdonsága mellett azért van árnyoldala is: mivel mindent komolyan vesz, amit mondasz neki, ezért nem tűnik humorosnak, bár ő olykor egészen váratlanul felkacag a számára vicces helyzetekben. Ezeket idővel felismered, és megtanulod elviselni. A zöld ember néha lehet egészen idegesítő is, a tökéletességre törekvése és a folytonos agyalása kiboríthatja a spontánabb viselkedésre vágyó partnert.
Egy amerikai társkereső oldal megkérdezte a tagjait, mennyire tartják vonzónak a zöld embereket. Nos, az ottani egyedülállók 78 százaléka szeretne olyannal randizni, aki törődik a környezettel. A következő jellemzők voltak a legszimpatikusabbak: nem szemetel, újrahasznosít, piacon vásárol, kertészkedik, otthon takarékoskodik az energiával, fát ültet, újrahasznosítható szatyorral vásárol, többször használható vizeskulacsot használ, másodkézből való ruhát vagy egyéb holmit visel, komposztál, elektromos autót vezet, vegetariánus.
Ezzel szemben a magukat zöldnek valló megkérdezettek bizonyos százalékában ok a szakításra, ha valaki szemetel (74%), pazarolja az élelmiszert (32%), égve hagyja a lámpát (17%), nem hasznosít újra (17%), autóval megy oda, ami gyalog is közel van (10%), nagy fogyasztású autót vezet (8,2%), minden étkezéskor eszik húst (7,6%), túl hosszasan zuhanyozik (6,5%), mindig palackozott vizet iszik (6,2%), fogmosás közben nem zárja el a csapot (6%).
Autóvásárláskor arra a szempontra kevesen gondolnak, hogy mennyit fognak majd költeni a jármű mosására mind pénzben, mind időben. Jóllehet az autó színe a vásárlások 30-40 százaléka esetén döntő, bizonyos színek mágnesként vonzzák a koszt. Emiatt esetleg hetente kell mosatni a verdát, ami éves szinten alsó hangon 50 ezer forint.
Az otthoni autómosás sincs ingyen, sőt, egyesek sokkal bővebben folyatják a vizet, mint a benzinkút kézi mosójában, mert "itt nem kell spórolni". Pedig a világ legnagyobb pazarlása, hogy ivóvízzel mossuk az autót. Akinek van kertje, egy hordóban gyűjtheti az esővizet autómosáshoz. Az a lényeg, hogy a hordó szájára tegyen egy dupla szúnyoghálóból kivágott fedőt, nehogy belepetézzenek a vérszívók. Akinek nincs kertje és nem tud esővizet gyűjteni, az kimerheti a kádból a gyerekek használt fürdővizét, pont jó lesz kocsimosáshoz. Csak be kell tárazni ehhez néhány műanyag vödröt. Igen, a hordós-vödrös módszer időigényes, tervezést igényel, fizikailag megerőltetőbb, mint simán megnyitni a slagot. De sokkal környezettudatosabb megoldás, és a gyerekeknek is jó példát mutatunk.
TIPP: A polírozás azért is jó, mert kevésbé tapad meg a kosz a fényezésen, illetve egy jó eső lemossa a nagyját.
Ami a színt illeti, autóvásárlás előtt jó kiindulópont, hogy minél drágább vagy feláras egy szín, annál költségesebb lesz a karbantartása és a javíttatása is az amerikai fogyasztóvédelmi szervezet, a Consumer Reports (CR) szerint.
Legmacerásabb a mattfekete fényezés: dögös külsőt ad a kocsinak, viszont minden légypiszok meglátszik rajta. Ráadásul nem polírozható, csak kézzel mosható, és még úgy is csak egyenes mozdulatokkal egy alkoholos ablaktisztító szerel átitatott mikroszálas kendővel (körkörösen suvickolni vagy gépi mosóba küldeni tilos, mert az nyomot hagy a matt felületen). A fényes fekete fényezés is rendkívül sok karbantartást igényel.
Hiába divatos most a gyöngyházszínű autó, hasonlóképpen vonzza a koszt a fehér szín a CR szerint, valamint nagyon meglátszanak rajta az előttünk haladó járművek által felvert aszfaltszemcsék. (A házi praktika szerint az aszfaltfelverődést majonézzel lehet a legkönnyebben leszedni: kenjük rá bőven, hagyjuk rajta 10 percig, aztán töröljük tisztára.)
A világon 2017-ben gyártott új autók közül 37 százalék fehér volt, 17 százalék fekete, 12 százalék szürke, 11 százalék szürke, 8 százalék természetes, 7 százalék piros, illetve kék, és 1 százalék zöld a PPG autófestékgyartó statisztikái szerint. Magyarországon 2017-ben a fekete után a kék volt az internetezők kedvenc autószíne.
Mosás szempontjából a CR szerint legigénytelenebb a szürke és az ezüst, továbbá az olyan semleges árnyalatok, mint a pezsgőszín vagy a bézs, esetleg a metál világoskék.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.
Most jött ki a tavalyi év elemzése, ezek szerint 2017 volt a második legmelegebb év a rekorder 2016 után. És elég megnézni az eheti időjárást, ha valaki kételkedne a klímaváltozásban. Márpedig csakis a mi generációnk odafigyelésén, hozzáállásán múlik, hogy mi lesz itt pár évtized múlva. Távolinak tűnik? Mihez képest? A gyerekeinkért, unokáinkért tesszük, érdemes belevágni.
Nem kell ahhoz napelemet meg passzív házat vagy elektromos autót venni, hogy valaki környezettudatos életet éljen. Hétköznapjainkban ezerféle módon tudjuk csökkenteni a környezetterhelést, a Földet elborító hulladék mennyiségét, a pazarlást. Minél többen viselkedünk így, annál hamarább lesz ez a norma.
Az alábbi tippekből egyet-egyet havonta vagy kéthavonta érdemes beemelni a napi gyakorlatba, nem kell mindent egyszerre, csak apránként, úgy sokkal könnyebb meghonosítani a csaláádban. Az se baj, ha eleinte párszor elfelejtjük őket. Lényeg, hogy törekedjünk a jó ügyért való változásra, változtatásra.
1. Mindig írj bevásárlólistát
Nálunk egész héten kint van egy cetli a konyhapulton, és amikor kifogy vagy eszünkbe jut valami, felírjuk rá. Ezzel a bevásárlólistával megyünk vásárolni, és odafigyelünk arra, hogy tényleg csak a listán szereplő tételek kerüljenek be a bevásárlókocsiba. Az impulzív (vagyis hirtelen elhatározásból elkövetett) vásárlással ugyanis általában olyan dolgokat szoktunk venni, amikre valószínűleg nincs szükségünk -- hiszen ha már lett volna, akkor szerepelnének a bevásárlólistán. A szigorúságot enyhítendő lehet azt játszani, hogy előre meghatározott időre kell bevásárlolni, és akkor tutira nem lesz lehetőség andalogni a sorok között és "véletlenül" beejteni ezt-azt a bevásárlókocsiba.
2. Mellőzd az autót
Ha tömegközlekedéssel 2 (3) megállónál közelebb van valami, és nem kell onnan nehéz dolgot hazahozni, tényleg nem volna szabad kocsival menni. Sík vidéken megteszi a kerékpár vagy a roller, hegyen pedig a lábbusz. Ha esik, lehet tömegközlekedést használni :)
3. Ne dobj ki ételt
Nagymamáinknak még az volt a szavajárásuk, hogy "kenyeret kidobni vétek", és nem feltétlenül csak azért, mert vallásos lévén a kenyér Krisztus testét jelképezte számukra. Az ételpazarlás mára óriási méreteket öltött: az ENSZ Élelmezésügyi Szervezete (FAO) szerint az emberi fogyasztása szánt ételek 30 százaléka a kukában végzi, ez évente 1,3 milliárd tonna ételt jelent, nagyjából 990 milliárd dollár értékben. Ezzel 3 milliárd embert lehetne jóllakatni.
Amennyiben megtervezed, hogy mit fogsz főzni és enni a következő héten, és tartod magad a bevásárlólistához, akkor valószínűleg nem készül felesleg, nem romlik rád semmi, nem kell kidobni. A különféle maradékokat kiválóan újra lehet hasznosítani szendvicsekben, de ha mégsem akarod megenni, akkor becsomagolva tedd ki a rászorulóknak vagy vidd el egy Ételadomány-dobozba (ezek elérhetőségét a neten városonként megtalálod).
4. Minden papírt kétszer használj fel
Elképesztő mennyiségben dobunk a szemétbe olyan papírt, amit még egyszer újra lehetne hasznosítani: egy gyereknek mindegy, hogy arra az üres borítékra firkál-e, amiben a gázszámla volt. A díjbeszedő levelének előlapja, nem betelt iskolai füzetek lapjai is kiválóan alkalmasak például bevásárlólistának. Statisztikák szerint egy átlagos irodista évente 10 ezer lap papírt használ el. A FAO szerint 2016-ban 180 millió tonna fapép készült a papíripar számára, ez 40 százalékkal több, mint 1980-ban. Az évente világszerte kivágott fa kétharmadából papír és fapép készül.
5. Hús helyett egyél minél több növényi fehérjét
2018 egyik nagy trendje lesz (a Pinterest szerint, erről ide kattintva olvashatsz bővebben), hogy fokozódik a növényi fehérjék fogyasztása hús helyett. Ilyen például a hüvelyesek (bab, lencse, borsó, csicseriborsó), olajos magvak (mogyoró, dió, mandula, szezám-, tök- és napraforgómag), gabonák (tönkölybúza, barnarizs, zab, rozs, árpa, quinoa, chia), zöldségek (spenót, burgonya, kukorica, kelfélék, brokkoli, karfiol, paradicsom), gyümölcsök (banán, alma, körte, narancs).
Az élelmiszeripar évtizedek óta eltúlozza a húsfogyasztás jelentőségét. Számítások szerint ha az egész világ felhagyna a húsevéssel 2050-re, akkor az élelmiszer- (benne a vöröshús-)termeléssel kapcsolatos légszennyező gázok kibocsátása 70 százalékkal csökkenne. Ezek a gázok hozzájárulnak az üvegházhatás erődödéséhez, ami a Föld felmelegedését okozza. Ennek egyik tünete a mostani szélsőséges időjárás.
Múltkor beszélgettem valakivel a húsevésről, és közölte, neki muszáj mindennap húst tennie az asztalra, mert "a fiaim vércsék". Nagy kérdés, hogy ha a gyerekek nem hallanák azt mindennap, hogy ők annyira odavannak a húsért, mint a ragadozó madarak, akkor is ragaszkodnának-e a napi húsfogyasztáshoz?...
6. Áramtalanítsd a felesleges készülékeket
Energiavámpír készülékeink nem lesznek hálásak ezért, de a pénztárcánk igen: 10 százalékkal csökkenhet az áramszámla, ha használaton kívül áramtalanítjuk a stand-by üzemmódban is energiafaló készülékeket. Egy kapcsolható elosztó könnyen használható, és a túláram ellen is véd.
7. Ne tárgyat, hanem élményt ajándékozz
Karácsonykor biztos mindenki kapott olyan kozmetikumot vagy ruhadarabot, amit soha nem fog használni, és néhány fiókban töltött év után megy a kukába. Ha ezek helyett pénzt vagy ajándékutalványt (kártyát) kapott volna az illető, azon olyan dolgot vehetett volna, amire igazán szüksége van, és meg lehetett volna előzni a pazarlást. További ihletadó ötleteinket a vásárlásmentes ajándékozáshoz elolvashatod ide kattintva.
A Pinterest képmegosztó weboldal közölte a náluk mostanában legtöbbet keresett kifejezések listáját, amely alapján trendelőrejelzést készítettek a 2018-as évre. A környezettudatos gyerekneveléssel kapcsolatos dolgok nagyon előkelő helyen szerepeltek minden témakörben. A következő trendek felfutására lehet számítani:
Klasszikus fajátékok
Úgy fest, a mai szülőkben egyre inkább tudatosul, milyen egészségügyi kockázata lehet az olcsó műanyagjátékoknak, például a belőlük kioldódó vegyületek miatt. A fajátékokra való keresés 173 százalékkal nőtt idén.
Légsütés
A gyerekek imádják a sült krumplit vagy csibefalatokat, és ezeket olaj nélkül is ropogósra meg lehet sütni egy forrólevegős sütőben: a szóra 1809 százalékkal többen kerestek rá, mint korábban.
Öko-babaruhák
Legyen szó textilpelenkáról vagy újrahasznosított, illetve különleges növényi (például bambusz) alapanyagokból készülő ruháról, egy mai szülő igyekszik megkímélni csemetéje bőrét a műszáltól. A Pinteresten 750 százalékkal ugrott meg az "öko ruházat" kulcsszavas keresés. A használt babaruha nemcsak azért jó, mert olcsó, hanem mert a sokszori mosás hatására már rég kioldódott belőle minden vegyi anyag (például festékmaradék). A természetes anyagok iránti érdeklődés egy különleges formában is megnyilvánul: 444 százalékkal nőtt a gyapjúfonalból saját kezűleg is készíthető pompon szóra való keresés.
Zöldségek
Smooothie helyett a trendi szülő finom meleg krémlevest (+309%) ad a gyerekének, illetve cukorborsót (+273%), netán más növényi fehérjét, azaz babot, lencsét, csicseriborsót (+471%). Nő a vaj helyett kókuszzsírral és tojás helyett lenmaggal készült vegán desszertek iránti érdeklődés (+329%).
Leszedhető faldekor
Régebben a szülők elképesztő energiát beletettek a gyerekszoba kialakításába, mostanság viszont mintha szeretnék csekély átalakítással megoldani a feladatot. Valószínűleg erre utal, hogy a leszedhető, cserélhető faldekor matricák iránt 219 százalékkal nagyobb az érdeklődés, mint tavaly, illetve egyre többen (+85%) keresnek rá a "modern babaszoba" kifejezésekre, ami alatt ugyanezt a minimalista hozzállást érthetjük. A falfestés mellőzésére ajánluk korábbi írásunkat, ami arról szól, hogy ha új szaga van valaminek, azt figyelmeztetésnek kell tekinteni.
Egészséges otthon
Nemcsak az étkezés és a lakberendezés számít manapság, hanem a beltéri levegő minősége is: a légtisztító növények (+270%) nagyot mennek 2018-ban. Mi már körbejártuk a témát, és kiderült, hogy a megfelelő növényektől nyugisabbak is leszünk.
Képek: Pinterest
Különleges sétán vehettem részt, amelyen Dezsényi Péter kertészmérnök, a Zöldtető- és Zöldfal Építők Országos Szövetsége (ZÉOSz) elnöke bemutat-ta, hogyan készült és néz ki az Örs vezér téri Ikea tetején kialakított, úgy-nevezett extenzív-biodiverz zöldtető, amellyel az áruház klimatizálását javítják és a szomszédos panelházak lakóinak teremtettek vadregényes rétet a betondzsungel közepén. Ám a zöldtetőnek még több előnye is van!
Fák, rét, virágok a hagyományos kavicsborítású lapostető helyett
A zöldtetőknek két jellegzetes műszaki típusuk van: az egyik az extenzív zöldtető, ilyen az Ikea tetején kialakított. "Az extenzív azt jelenti, hogy nem öntözött a tető, amelyen vékony, 8-10 centiméternyi termőközegbe ültetik a növényzetet. A még kopasz foltoknál látszik, miért hívják ezt termő-közegnek: nem termőföld, hanem szubsztrát, ami ásványi anyagokból vagy újrahasznosított anyagokból, például téglaőrleményből áll. Lényege a jól behatárolt szemcseméret, hogy hosszú távon nem változik a fizikai szerkezete. Ez azért fontos, mert egy tetőn elsődleges fontosságú a vízkezelés", magyarázza Dezsényi Péter.
2017. május 23-án Budapestre lezúdult jó 50 milliméternyi csapadék, ami azt jelenti, hogy négyzetméterenként 50 liter eső esett. Ha a tetőn hagyo-mányos termőföld volna, egy idő után jelentősen leromlana a gyökérzóna levegő- és vízháztartása, a növényzet állapota, a hőszigetelő képesség, sőt extrém esetben műszaki problémákat is okozhatna a pangó víz.
A helyesen megválasztottt szubsztrát biztonságosan átengedi
a vízfelesleget nagy záporok esetén, miközben rengeteg vizet megtart
a növényzet részére a száraz időszakra.
A hagyományos talajrétegekkel ellentétben a zöldtetőknél nincs altalaj. Ez a legnagyobb kihívás a zöldtető tervezésekor. A természetben létező, nagy felületeket és nagy mélységeket érintő vízciklust, ásványi anyag ciklust itt mesterségesen kell kialakítani -- mély rétegek híján. Ezért van szükség nagyon jó vízgazdálkodású szubsztrátra, termőközegre.
A nem öntözött extenzív tetőn hosszú távon csak olyan növények
élnek meg, amelyek jól tűrik a szárazságot és a szelet.
Magyarországon 8-10 centiméteres a szubsztrát,
a csapadékos klímájú Angliában 2-3 centiméter elég.
"Az Ikea tetejére riolittufa alapú termőközeg keverék került. Ebben a Tokaj környékén bányászott, vulkáni eredetű kőzetben nagy lyukak vannak: a hajdani forró lávában lévő gázbuborékok maradványai. A lyukaknak köszönhetően nagy a riolittufa aktív felülete, sok ásványi anyagot képes megkötni. Jó a vízáteresztő képessége, és különösen fontos, hogy szerke-zete a gyökérzóna levegősségét is biztosítja", mondja Dezsényi Péter.
A riolittufa önmagában is káliumban gazdag,
ez javítja a növények ellenálló képességét.
A termőföldre jellemző probléma a tömörödés, amikor a gyakori taposás vagy más terhelés miatt levegőtlenné válik a talaj, ami rontja a vízháztartását is. A tömörödott földben nem képesek gyökeret ereszteni a növények. A zöldtetőn is el kell kerülni az efféle tömörödést, hiszen a tető kijavítása még többe kerül, mint a létesítése.
Az extenzív zöldtetőn a vékony termőréteg alatt van egy geotextil réteg, és alatta egy 2-2,5 centiméteres műanyag vízszivárgó réteg, drénréteg, amely a hirtelen érkező nagy mennyisésű csapadékot hosszirányban el tudja vezetni. Úgy kell elképzelni, mint a tojásosdobozt: a dudorokon sok kis perforált lyuk van, amelyek elnyelik a túl sok vizet, viszont a mélyedé-sekben, a perselyekben vissza tud tartani némi vizet, amely később visszapárolog a gyökérzet felé, és a növény hasznosíthatja. A réteg az alatta lévő szobákban képződő párát átengedi, azaz a megfelelően kialakított zöldtető alatt nem ázik és nem penészedik be a mennyezet.
A zöldtetők másik típusa az intenzív zöldtető, vagyis tetőkert. Annak termőközege legalább 30 centiméter, abba már cserjéket, fákat is lehet ültetni. A termőközeg vastagsága a födém teherbíró képességétől és a rendelkezésre álló összeg nagyságától függ. A hazai éghajlat mellett az intenzív zöldtetőre mindig szerelnek automata öntözőrendszert is.
“A kollégáimmal már több mint 100 ezer négyzetméter zöldtetőt építettünk Budapesten az elmúlt 15 évben, volt olyan tető, ahol közel 2 méteres termőréteget telepítettünk tizenegynéhány évvel ezelőtt, és ott már 10-15 méter magas fák állnak. Tehát a zöldtető-technológia bármilyen kert-építészeti funkcióra alkalmas, lehet rá telepíteni kisebb vízmedencéket, tavakat, patakokat is akár, de játszótereket, burkolatokat is", részletezi Dezsényi Péter.
Elsőre kicsit elvadultnak, elhanyagoltnak tűnik, de szándékosan ilyen.
Az Ikea 6500 négyzetméteres zöld teteje körülbelül 15 éve épült, az áruház akkoriban létesített új bővítésén. Az épület helyén előtte zöldfelület, afféle park volt, ezért az áruház megígérte a környékbeli tízemeletes házak lakóinak, hogy azt kompenzálandó zöldtetőt telepít nagy méretű fákkal, kúszónövényekkel és ládákba ültetett félcserjékkel, évelőkkel.
Változatos a tető kialakítása: egyik részen rét,
a másikon ládákból felfuttatott cserjék
A világon található extenzív zöldtetők 90 százalékán a növénytakarót pozsgás varjúhájfélék alkotják, mint az Ikea tetején is. Ezek stressztűrő, úgynevezett pionír növények: az a versenyelőnyük a többi növényfajhoz képest, hogy akár 90 napig is bírják egyetlen csepp eső nélkül. Ilyenkor bezárják a légzőnyílásaikat, és csak akkor indul újra az életciklusuk, ha megint éri őket víz. Nincs szükségük szerves anyagra (humuszra, komposztra) a termőközegben.
Egy tipikus varjúhájas tetőn nincs öntözés (legfeljebb az első hetekben, hónapokban amíg meg nem erednek és benövik a területet a frissen telepített növények), nincs szerves anyag. A varjúhájból néhány év alatt zárt szőnyeg alakul ki a szubsztráton).
Svájcból néhány éve új irányzat indult, amelynek alapelve, hogy az év nagy részében csekély biológiai aktivitást mutató varjúhájfélék mellett vagy helyett fajokban gazdagabb (nagyobb biodiverzitású), önfenntartó vegetációs réteget hozzanak létre, amely nagyobb számú pollinátort (azaz beporzó fajt: vadméheket, pillangókat, madarakat) támogat. Így alakult ki a biodiverz zöldtető irányzat.
Az Ikea tetején az évek során a varjúháj lehullott leveleiből és más anyagokból némi szerves anyag képződött a riolittufa-szemcsék között, kezd átalakulni az ültetőközeg talajjá, még ha szegényessé is. Ideális tehát a biodiverz irányzathoz, a különféle magkeverékekkel való kísérletezéshez, és nincsenek esztétikai szempontok sem, hiszen az utcáról leginkább csak a tető szélén álló fák látszanak.
Nagy a kontraszt a felső vad rét és az alsó nyírt pázsit között
Az Örs vezér téri áruház tetejét 3 évvel ezelőtt kezdték átalakítani. Első körben meghatározták az irányt, azt a 25-30 fajt, amelyeket feltelepítenek, figyelembe véve, hogy a széllel spontán is jönnek be a környékről növénymagok, persze főleg gyomok: a zöldtető 2016-os állapot-felmérésénél már 127 féle fajt számoltak össze. A kísérlet célja egy olyan olcsó magkeverék kifejlesztése, amellyel nagy felületeken költség-hatékonyan lehet önfenntartó zöldtetőt kialakítani. Egyszerű fajokat válogatnak bele, mint a margaréta, festő pipitér, habszegfű, útifű, imola, búzavirág. A vácrátóti Ökológiai Kutatóintézet munkatársai is ajánlanak fajokat a kísérlethez.
Az Ikea tetején nem egy létező magyar tájegység növénytársulását modellezték le, mert városon belül képtelenség vidéki környezetet huzamosan fenntartani, annyira más a mikroklíma.
"Kipróbáltunk dajkanövényeket: olyan nitrogéntermelő (hüvelyes) takar-mánynövényeket, amelyek segítik a foltokban ültetett növények fejlődését, hogy mielőbb talajtakaró szőnyeggé nőjenek össze. Hiszen hiába aszálytűrő a varjúháj, ha a körülötte kilátszó szubsztrát felforrósodik 50-60 Celsius-fokosra a kánikulában, akkor kiég a palánta. A dajkanövények közé tartozik a baltacim és a nyúlszapuka, amelyek az első időkben árnyékot is adnak a célfajoknak", magyarázza Dezsényi Péter.
A dajkanövények segítik a pozsgások megerősödését
A zöldtetőkön elképesztően változatos állatvilág jelenik meg, rovarok, madarak, gyíkok. "Nemrég egy bécsi kolléga 450 vad fajt számolt meg egy ottani városi zöldtetőn. Nálunk egy pókokra specializálódott biológus több mint 10 ezer pókot fogott be csapdával egy szezon alatt. A pókok ragadozók, számukból lehet következtetni az adott terület rovarvilágára, hogy mennyire aktív a teljes tápláléklánc."
Ami a karbantartást illeti, a tetőn körbevezető ösvényt és a műszaki berendezések környékét rendszeresen, évente 6-8 alkalommal kaszálják. A többi részen a természetes rétek, legelők működését próbálják utánozni, azaz évente 1-2 alkalommal levágják és elviszik a fölösleget.
A fák és cserjék igényesebbek, ezek ládáiba, konténereibe csepegtető öntözőcsövek vezetnek, évente tápozzák is őket.
"A zöldtető olyan rendszer, amely egyszerre von el hőt a lenti, azaz belső terektől és a fenti, azaz külső tértől. Ezzel szemben a légkondicionáló berendezés befelé hűt, kifelé viszont nyomja a meleget. Zöldtetők alatti terekben jelentősen lecsökken a légkondícionáló berendezések használata, ez javítja az ott dolgozók komfortérzetét. Ami az alatta lévő épület klimatizálását illeti, négyzetméterenként 4-5 kWh energiát lehet megtaka-rítani már a legvékonyabb, legolcsóbb extenzív zöldtetővel is évente”, mondta Dezsényi Péter.
A zöldtető elsősorban nyáron javítja az épület belső hőmérsékletét, mert a szubsztrát kiváló hőszigetelő réteg, plusz alatta további hőszigetelés is van. Továbbá a növények párologtatás közben hőt vonnak el a környezettől, tehát a tetőn némileg alacsonyabb a hőmérséklet.
Ezen túlmenően a csapadékgazdálkodásban is jelentős szerepük lehet a zöldtetőknek, amelyek megtartják a csapadék egy részét, illetve az átfolyó víz zúdulását lelassítják. "Egy ilyen zöldtető 1 négyzetmétere 1 kádnyi, azaz 100 liter vizet képes lelassítani, ezzel tehermentesíteni a csatornahálózatot egy olyan hevességű zápor idején, mint amilyen május 23-án volt Budapesten." Ha több zöldtető volna, nem gázolnánk térdig vízben az eldugult csatornák miatt.
A zöldtetőknek tehát számos előnyük van a csapadékvíz-menedzsmenttől és az energetikai hatékonyságtól kezdve a szén-dioxid megkötésén és az oxigéntermelésen át a párásításig és a zajszűrésig.
A födémáttörések egy adott tetőszelvény csapadékvizét vezetik el.
Minden vízáttörés felett van egy rácsfedésű tisztító akna. Egy ilyen tetőszelvény maximum 300 négyzetméteres lehet, a mélyponton lévő vízgyűjtő körül minimum 2%-os lejtésű lejtbeton biztosítja a víz gyors elfolyását.
Zöld körkép
Zöldtetők több ezer éve vannak a világon, Skandináviában gyakori a fűvel beültetett tető, ilyen például az izlandi gyepház. A modern zöldtető-technológia a 20. század elején alakult ki Németországban és Svájcban.
A II. világháború után vált népszerűvé, olyannyira, hogy ma már világszerte több száz millió négyzetmétert, csak Németországban több mint 100 millió négyzetméter zöldtetőt tartanak nyilván -- az összes német lapostető közel 10 százaléka be van ültetve.
A szigorú német szabályozás előírja, hogy telken belül kell megoldani a csapadékvíz megtartását. Aki nem ciszternát akar telepíteni, hanem zöldtetőt, annak lehetősége van így tehermentesíteni a csatornahálózatot.
A világ számos országában kötelező az újépítésű lapostetős épületek tetején zöldtetőt kialakítani. A svájci Basel tartományban 2001 óta, Bécsben 2008 óta kötelező, itt már azt tervezik, hogyan lehetne a régi lapostetős épületek tetején zöldtetőket kialakítani.
Magyarországon az 1990-es évek elején honosodott meg a zöldtetőépítés, a ZÉOSz is már 17 éves szervezet. Nincs pontos nyilvántartás, de a Budapesten hozzávetőleg 2 millió négyzetméter zöldtetőt létesítettek már. Az eleve legzöldebb XII. kerületben a 40 négyzetméternél nagyobb lapostetőkön zöldtetőt kell létesíteni. A városokban leggyakrabban mélygarázsok tetején lehet látni ilyet, irodaházak vagy társasházak környezetében. Legnagyobb közülük a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep extenzív teteje: a varjúhájas létesítmény 50 ezer négyzetméteres, de az sem látogatható.
Aki a garázsa vagy más épülete tetejére szeretne zöldtetőt, anyagilag úgy készüljön, hogy négyzetméterenként kb. 10 ezer forint a kialakítása. Bár komolyabb statikai munkát igényel, mint egy kavicsborítású lapostető, azzal szemben a zöldtető vízszigetelésének legalább kétszeres lesz az élettartama a növényeknek köszönhetően: kiegyenlített hőmérséklet mellett kisebb a hőingadozás miatti mikrorepedezés.
A napi bevásárlás nagy mértékben csökkenti egy háztartás szén-dioxid-lábnyomát: kisebb hűtőszekrény is elég, nem kell annyi előrecsomagolt terméket venni, és gyalogosan lehet intézni. Emellett amerikai felmérések szerint a környék kiskereskedelmét is fellendíti, nő a forgalom a péknél, zöldségesnél, vagyis áttételesen az egész közösség profitál belőle. A napi munka után azonban keveseknek van kedvük-erejük a cekkercipeléshez, és inkább hetente egyszer, autóval járnak vásárolni.
Talán Olaszország lesz az a hely, ahonnan a megoldás várható, a Piaggio ugyanis február 2-án bemutatta Gita nevű segítő droidját, amely a robogóiról ismert cég Fast Forward egységének első projektje.
A Fast Forward célja, hogy "városi környezetben használható, okos mobilitási platformokra építő helyváltoztatási eszközöket" tervezzen. A Gita esetében és magyarul: önműködő banyatankot.
A Piaggio közleménye szerint a guruló gömböc ugyanolyan jellemzőkkel bír biztonság, fékezés, egyensúly, járműdinamika és megjelenés terén, mint ami egy motorkerékpártól vagy autótól elvárható.
Nagy átmérőjű kerekei alkalmasak városi vagy lakáson belüli közlekedésre, az abroncsok mentén körben LED-világítás van, amely funkciótól függően változtatja a színét: sötétben világít, vészhelyzetben figyelmeztet.
A Gita több sebességre képes, a sétálótempótól a 35 km/órás haladásig.
A fedlapján egy 360 fokban képet alkotó kamera kapott helyet, mellette egy kijelző tájékoztat a gömböc akkumulátorának töltöttségéről, alatta pedig egy nagy tároló kapott helyet, amelyben elfér a vásárolt holmi.
A segítő droid (cargo bot) lehetővé teszi, hogy a gazdája számára a bevásárlás élvezetes séta, a mindennapos testmozgás része legyen, ne pedig szenvedés.
A Gita nemcsak a gazdáját képes követni, hanem önálló működésre is alkalmas a térképszoftvere segítségével, tehát 20 kilogramm határig házhozszállításra is használható lenne – sőt, extrém esetben akár a kutyát is képes megsétáltatni. Az áráról még nincs információ, az viszont ismert, hogy már készül Kilo nevű nagy testvére, amely 125 kilogramm teher önvezető mozgatására lesz képes.
James Hamblin orvos-újságíró egy éve nem használ tusfürdőt vagy sam-pont, hanem helyettük mindennap egy bakteriális oldattal befújja a testét, és néha tiszta vízzel letusol. Eredetileg orvos lévén a (baba-)szappanos kézmosást nem iktatta ki a rutinjából, mint ahogy a napi kétszeri fog-mosás és fogselymezés is megmaradt. De ezeken kívül nem használ más higiéniai készítményt. Állítja, teste így is tiszta, normális emberszaga van.
Nem is az vezette elsősorban erre az elhatározásra, hogy az amerikai normának megfelelő személyes higiénia fenntartása mennyi időt, vizet és drága tisztálkodási szereket igényel, és kiváltásukkal jelentős összeget takaríthat meg. Számítások szerint ha összeadjuk az életünk során zuhanyozással és hajmosással töltött időt, akkor az 12 167 órát, azaz két évet tesz ki. Ennél fontosabb volt Hamblin számára, hogy megtudja: mi történik, ha kilép a (kényszeres) szokások világából.
Úgy döntött, kipróbálja a Nitrosomonas eutropha baktériummal készült higiéniai készítményt: ez nem szappan, hanem egy víztiszta testpermet, amely baktériumok millióit tartalmazza. A N. eutropha ammóniával táplálkozik, ezért feltételezi róla a testpermetet kifejlesztő biotech cég, az AOBiome, hogy tisztító, dezodoráló, gyulladásgátló és immunerősítő hatása van a bőrünkön.
Nemcsak csak a szervezetünk belsejében, például a bélrendszerünkben élnek baktériumok, hanem a bőrünkön is, persze ezek mások. De pusztán addig virulnak, amíg mi egy szappannal vagy tusfürdővel közbe nem avatkozunk. A tisztálkodószerek legfőbb alkotórésze, a sodium lauryl sulfate, magyarul nátrium-lauril-szulfát a baktériumok legfőbb ellensége, csakhogy egyaránt megszabadít a kártékony és a hasznos mikrobáktól. Ráadásul az ammónia-oxidáló "jó" mikrobák sokkal lassabban szaporodnak, mint a károsak. Keveset tud még arról a tudomány, hogy mi megy félre a bőrünk bakteriális állományában, mikrobiomjában, amikor valamilyen betegség támad meg bennünket, és hogyan lehetne ezt természeteses módon helyrehozni, visszabillenteni az egyensúlyt.
A tisztálkodás egyre több kutatásnak is témája, mert sokan úgy vélik, hogy egyáltalán nem volna szükségünk arra, hogy mindennap agresszíven lecsutakoljuk magunkat – megszabadulva a baktériumoktól. A tusfürdővel egyébként a bőrünket fedő olajos lipidréteget is lesúroljuk, ezért feszül a bőrünk törülközés után, amit azonnal be kell kenni testápolóval. Ezzel egy olyan folyamatot indítunk be, amely idővel egyre szárazabbá teszi a bőrünket, állítják a szakemberek.
Az AOBiome fejlesztője onnan vette az ötletet, hogy a lovak (is) porfürdővel tisztítják le magukról az izzadságot, tehát evolúciójuk során ezt a módszert fejlesztették ki a hatékony tisztálkodásra. Akkor viszont kell lennie a bőrükön valaminek, gondolta David Whitlock, ami eltünteti róluk a kellemetlen szagokat és bőrproblémákat. És volt is, a fent említett baktérium. Whitlock elmélete szerint a testünket nem antibakteriális szerekkel kell megszabadítanunka kártékony baktériumoktól, gombáktól és vírusoktól, hanem erősítenünk kellene a jótékony hatású mikrobák jelenlétét a megfelelő védelem érdekében.
A Whitlock cége által kikísérletezett AO+ készítményt nagy nyilvánosság előtt a New York Times újságírónője, Julia Scott próbálta ki, aki napi három perc tiszta vizes zuhany mellett kétszer végigpermetezte arcát, testét és fejbőrét a bakteriális készítménnyel. Az első két hétben borzasztó kényelmetlenül érezte magát a zsíros haja miatt, de utána azt vette észre, hogy "beállít" a baktériumegyensúlya, enyhült az aknéja, normalizálódott a testszaga. A kísérleti hónap végén újra "hagyományos" módon kezdett tisztálkodni, de csak egy szappant és illatmentes sampont használ azóta is. (Érdemes a tapasztalatait elolvasni itt.)
Hamblin az ő példáján felbuzdulva vágott bele az egyéves kísérletbe. Fokozatosan hagyta el a tisztálkodószereket, a bőre először zsíros és erős szagú volt, de néhány hét alatt normalizálódott a helyzet, ahogy beállt a bakteriális egyensúlya – ezt rendszeresen ellenőrizték a laborban. Ha megizzad vagy piszkos lesz, akkor vízzel lezuhanyozik, de nem mindennap. Viszont mindennap tiszta alsóneműt és ruhát vesz föl, hiszen ezeken is nagyban múlik, kinek milyen szaga van.
A Gizmodón volt egy érdekes cikk arról, hogy Amerikában a reklámipar és a tisztálkodószerek egymást erősítve fejlődtek. A tusfürdők, szájvizek és parfümök eladásának felpörgetésére a reklámszövegírók áltudományos érveléssel ráerősítettek az emberek bizonytalanságára, önbizalom-hiányára. Például az orvosi szakzsargonból vett kifejezéssel halitózisnak kezdték nevezni a szájszagot, amitől mindenki azt hitte, hogy valami szörnyű kórság támadta meg.
Ha viszont mindenáron illatosítani szeretnénk testünket, érdemes nem mesterséges, hanem állati eredetű parfümöt választani. Korábban már írtam arról, hogy az ámbra, a cibet, a mósusz, a kasztóreum, a hiraceum képes lehet fölerősíteni a testszagunkat, és abban feromonok is lehetnek: ezekről a vegyületekről azt állítják, hogy befolyásolják a szexuális érdeklődést... De persze erre a témára is több kutatást kellene szentelni, akárcsak a fenti baktérium-alapú tisztálkodásra.
Ja, és Hamblinnak tusfürdő nélkül is van barátnője.
Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com
0 