Sokan használják talajjavításra a kiskertben vagy a savanyú talajt szerető cserepes növényekhez a tőzeget, de kevesen gondolnak bele, honnan is származik. A tőzeg növényi eredetű, üledékes talaj. Mocsári környezetben alakul ki, ahol az elhalt növények a víz alatt, oxigén jelenléte nélkül bomlanak le, mikroorganizmusok által. A tőzeg kitermelését felszíni bányászati módszerekkel, kanalas vagy markológéppel végzik, ennek során súlyosan károsodik a környezet, elpusztul a helyi élővilág. Ez ellen emelte fel szavát Monty Don, a világszerte megbecsült kertész, akit nálunk A kertész kertje sorozatból ismerünk (mármint a 40 éve futó angol eredetiből). 

KÉP: Monty Don/Facebook

"A tőzeges komposzt forgalmazásával a kertészeti árudák szándékosan ártanak [a környezetnek]", nyilatkozta. Egyúttal felszólította a hobbikertészeket, hogy ne vásároljanak olyan olcsó cserepes növényeket, amelyeket tőzegben hajtattak. Ideje kihúzni a fejünket a homokból, és a klímaválságot a haszon és a kényelem elé helyezni, tette hozzá. 

A tőzeg rendkívül lassan regenerálódik, évente átlag 1 millimétert képes gyarapodni. A tőzeges területek nagy mennyiségben képesek a lebomlott növényekből felszabaduló szén-dioxid tárolására. Keletkezésük során a brit tőzeglápok 5,5 milliárd tonna szén-dioxidot zártak magukba. A tőzeg kitermelésével ez a CO2 bekerül a légkörbe, és ilyen mennyiségben fokozza a klímaválság hatását, olvasható a belinkelt cikkben.

Keletkezésük szerint beszélhetünk felláp- vagy síkláp-tőzegről. Az óceáni hatás alatt álló északi mérsékelt övben főleg mohából lesz a felláp-tőzeg, míg a síkláp-tőzeg alapanyaga a sás, nád, gyékény, ezért mások a jellemzői is. Magyarország éghajlati adottságai a síkláp-tőzegnek kedveznek. A 18-19. században kezdődött lecsapolások a vízutánpótlás megszüntetésével elsorvasztották a lápokat. Érdekes volna a lenti, a neten teljes terjedelmében olvasható, 1915-ös szakkönyvben felsorolt tőzeges területeket összevetni a mai állapottal.

Itt van például a könyvből a Hanság korabeli felmérése:

A lecsapolások után jött a korábbi tőzeglápok mezőgazdasági és nagyüzemi hasznosítása. Számos cég foglalkozik ma is tőzegkitermeléssel. A tőzeget a talajjavítás mellett a gombatermesztéstől kezdve gyógyvizes iszappakolásig sok célra használják, közte trágyalé semlegesítéséhez. Beerdősülés vagy katasztrófa miatt is veszítettünk tőzeges területet. A síkláp-tőzeg lelőhelyei kimerülőben vannak.

Házikertben a tőzeget egy egész sor módon lehet helyettesíteni, ajánlja a brit kertész. 

Monty Don keltetőközege: 75% levéltrágya, 25% kerti komposzt, 15% vermikulit (vagy perlit), 10% virágföld. A levéltrágya lényege, hogy gombák végzik a lebontást, nem baktériumok. Házilag is könnyen készíthető, csak egy csirkehálóval körülkerített keret kell hozzá, amiben a begyűjtött, nem bolygatott levelek egy év alatt tökéletesen lebomlanak.

De gyűjthetjük a leveleket fekete műanyag zsákban is: Monty Don azt javasolja, hogy egy ceruzával szúrjunk pár lyukat a zsákba, zárjuk be a száját, és tegyük a kert sarkába egy évre. A lyukakon keresztül pont annyi nedvesség és levegő jut be, amennyi kell a megfelelő lebomláshoz.

Használhatunk még fakéregnyesedéket, azaz mulcsot, amely télen a fagy ellen védi a növények gyökereit, nyáron a kiszáradástól. Mivel néhány év alatt lebomlik, időről-időre pótolni kell.

A kókuszrost a kókuszültetvények hasznosított hulladéka. A téglákba préselt rostot önmagában is használhatjuk ültetéshez, mert jól felszívja és tárolja a vizet, amelybe keverjünk lassú felszívódású tápoldatot a fejlődő növények számára.

A marhatrágya minden kertészeti árudában kapható. Mivel elég tömény, csak kis mennyiségben ajánlott használni, a növények köré 5 cm trágyát terítsünk el.

Zöldtrágyával dúsíthatjuk a talajt gyorsan növő magkeverék (legelőrozs, mézontófű, takarmánylucerna) őszi elvetésével: amint tavasszal kihajtanak, levágjuk, majd beforgatjuk a talajba.

Vásárolt vagy házilag készített kerti komposztot is használhatunk tőzeg helyett. Készítéséről itt írtam korábban, nem kell hozzá spéci keret, lehet földbe ásott gödörben is komposztálni, és mehet bele akár 70 felé dolog.

Öreg gyepszőnyeg újrahasznosításával is pótolhatjuk az értékes tőzeget. A gyepszőnyeg darabokat füves felükkel lefelé fordítva egymásra halmozzuk és lefedjük egy takarófóliával. Egy év múlva tökéletes virágföld lesz belőle.

Részletes leírás és képek a Gardener's World oldalon.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Szomszédaim közül vannak olyanok, akik notóriusan nem szedik össze kutyájuk után a piszkot a járda menti zöld szegélyről. Egyikőjük a téli sötéttel indokolta, mondván, nem látja, mikor és hova piszkít a kutya. Igaz, mindenkinél van mobiltelefon, és annak a vakuját zseblámpaként is lehet(ne) használni. A másik környékbeli szerint pedig lebomlik a kutya-kaka, azért nem szedi össze.

KÉP

Nálunk a barna kupacok bezacskózva a kukában végzik, de gondoltam, utánanézek, lehet-e trágyázáshoz használni a kutyakakát. Környezet-védelemmel és organikus növénytermesztéssel foglalkozó szakértők szerint nem is az az elsődleges gond, hogy a kutya húsevő, vagyis az ürüléke tartalmaz olyan fehérjemaradványokat és azok bomlástermékeit, amelyek károsítják a növényeket. Hanem hogy lehetnek benne olyan mikroorga-nizmusok (például féregpeték), amelyek nem a növényt, hanem minket betegítenek meg. Vagyis a friss kutyakakával nem szabad a növényeket trágyázni. De! (Mindig van egy "de".)

Ha van kertünk, kialakíthatunk az egyik sarkában egy elkülönített komposz-tálót, ahol 4-8 hét alatt használható talajjavítóvá érleljük a kutyakakát. Fontos, hogy az ürüléket ne keverjük a konyhai maradékokhoz, ne dobjuk az "igazi" komposztgyűjtőbe.  A kert egy félreeső sarkában ássunk egy gödröt, és abban komposztáljuk, vagy használjunk műanyagvödröt erre a célra. A lényeg, hogy legyen valamilyen fedele, amelyet kilyuggatunk a szellőzéshez, és egy darab szúnyoghálóval béleljük, hogy a legyek ne szálljanak a keverékre.

A komposztáláshoz 2 egységnyi ürüléket keverjünk össze 1 egységnyi fűrészporral, és öntsük a gödörbe vagy vödörbe. Hetente egyszer forgassuk át, de ne keverjünk hozzá friss anyagot, mert akkor soha nem lesz kész komposztunk, hanem mindig csak félkész, ráadásul érés helyett megrohadhat az egész. Tehát inkább legyen 4-5 vödrünk, amelyekben a hetente összegyűlő mennyiségeket komposztáljuk.

A másik módszer azt ajánlja, hogy 1 egység ürüléket 1 egység zöldhulladékkal (például fűnyesedékkel) és 3 egység földdel keverjünk össze, szórjuk egy kis gödörbe és tapasszuk be tetejét agyaggal. Körülbelül 6 hét múlva nézzük meg, és ha normál komposztra hasonlít, akkor használható. A komposzt soha nem lehet kellemetlenül büdös, erjedt vagy rothadt szagú!

A szakemberek szerint az érésben lévő keverék hőmérsékletének el kell érnie a 60 Celsius-fokot ahhoz, hogy a benne lévő mikroorganizmusok is elpusztuljanak. Mivel kevesünknek van ehhez megfelelő hőmérője vagy pedig mikroszkópja, maradjunk annyiban, hogy a kutyakakás komposztot ne használjuk zöldségek és gyümölcsök trágyázásához, hanem kizárólag virágokhoz és dísznövényekhez. Idegen kutya ürülékét ne vigyük be a kertünkbe, mert nem tudhatjuk, vannak-e benne férgek vagy más élős-ködők. Saját kutyánknak is 3-6 havonta érdemes féreghajtót adni.

Munka közben mindig használjunk gumikesztyűt, és utána mossunk kezet. Akinek olyan kicsi gyereke van, akinek még nem lehet elmagyarázni, miért nem szabad az ürülékes komposztgödör közelében játszani, inkább dobja a kukába vagy a vécébe a kutyakakát. 

Aki viszont belevágna a komposztálásba, az elkészítheti a Florida Egyetem munkatársai által kitalált, fenntebb látható házi komposztálóvödröt, amelyet  a billentőkeretnek köszönhetően könnyű használni. A szúnyog-hálós bélelést azonban mindenképpen ajánlatos felszerelni rá! Forrás itt.

A lakásban történő komposztálással általában az a baj, hogy ha nem szakszerűen csináljuk, akkor a konyha sarkában álló komposztáló környékén büdös van, az edényt a csúnyasága miatt pedig eleve elrejtjük, és valószínű, hogy a komposztálással járó koszt sem ússzuk meg. 

Ezen segíthet Varga "Marceramic" Márton ZeKo néven ismertté vált környezetbarát komposztedénye.

A MoMe kerámiatervező tanszékének hallgatója hátat fordítva a diplomamunkatrendeknek, környezettudatos életmódjának tapasztalataira támaszkodva megalkotta a zeolit és agyag keverékéből álló, 80 literes kül- és beltérben egyaránt használható komposztedényt.

A macskaalmokból ismert zeolit agyaggal keverve tökéletes anyaga egy komposztedénynek. Egyrészt benn tartja a szagokat, de légáteresztő anyagként szellőzést biztosít a benne lévő elegy számára. Az agyag miatt nem vízáteresztő, ellenben jól égethető, és akár mint esztétikus lakberendezési tárgy is funkcionálhat. Az agyag és a zeolit elegye megakadályozza a penészedést, a gombásodást, állandó klímát biztosít a hasznos mikroorganizmusok számára, amitől az edényben lévő anyagok lebomlási intenzitása egyenletessé válik.

A ZeKo három hengerből áll. Mindegyik henger alján háló található. Így, amikor a komposztanyag veszít súlyából és térfogatából, akkor egy szinttel lejjebb kerül. A legalsó szinten kiváló minőségű komposztanyag gyűlik össze. A legalsó henger tartalmát kiürítve, az alsó henger az edény tetejére kerül vissza.

Fotók: ZeKo háztartási eszközök

A nem régen posztolt lebomló urnához hasonló működési elven alapul egy kaliforniai cég új ötlete, amely az eldobható papírpoharak miatt keletkezett hulladékmennyiség csökkentésére és újrahasznosítására irányul. A cég abból indult ki, hogy az USA-ban évente kb. 146 milliárd eldobható kávéspohár kerül a hulladékgyűjtőkbe.

A papírpoharak újrahasznosítása jó ötlet, de csak akkor igazán hatékony, ha a 2-3-szoros újrahasznosítást, a papírpoharat alkotó rostok használhatatlanná válása után sem kerülnek a szeméttelepekre.

A fejlesztő cég ezekből a már nem újrahasználható poharakból, ismét „újrahasznosításra” fejlesztette ki az ültethető papír kávéscsészéket. A már nem újrahasznosítható poharak anyagából komposztálható, 180 nap alatt lebomló poharakat készítenek, amelybe magokat helyeznek el. A magok az elültetés után, mint minden más nedves edényben, nedvesség hatására kicsíráznak. Így aki ezt az eldobható poharat választja, akár szeretne ültetni, akár nem, mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy csökkentse az eldobható poharakból keletkező hulladék mennyiségét.

A fejlesztők a pohár elkészítésétől az ültetéséig minden munkafolyamatot kidolgoztak. A tervek szerint azokban a kávézókban, ahol ezeket a poharakat választják a hagyományosak helyett, külön erre a célra kialakított kukákat helyeznek majd el. Innen összegyűjtenék a poharakat, ahonnan továbbszállítják őket. A „magos” edényeket pedig, akár helyi erdősítési programhoz vagy más rekultivációs programhoz kötődően, el lehet elültetni.

Fotók: kickstarter

Még nyáron a szomszédommal beszélgetve alakult ki egy elképzelésünk, amihez azonban időhiány miatt idén  nem fogtunk hozzá. A kettőnk közti kerítésnél megnőtt sövényt ritkítottuk meg. A sövény vastagabb és vékonyabb részei is hozzánk dőltek át. Ezt próbáltam aprítógéppel is feldarabolni, de esélyem sem volt. Településünkön a nyesedék (gallyak , ágak, fű...) elszállítása vagy hasznosítása nem megoldott.

Az ötlet a következő. Szerezzünk be 10 köbméter levágott gallyat, ágat és daraboljuk fel fejszével. (Akiknek ezt elmeséltem, örömmel hozták volna utánfutószámra, mert nem tudtak megszabadulni a nyesedékektől.) Ezt rakjuk egy 10 x 1 x 1 méteres halomba, takarjuk le valamilyen takaróanyaggal a szél ellen. A halom alá tekerjünk padlófűtés-csövet, és kössük rá mindkettőnk családi házának a fűtésrendszerére, illetve melegvíz-ellátására. A bomlási hő várhatóan egy éven át 60 Celsius-fokos vizet produkált volna mindkettőnk számára, azaz a csövezés költségeitől eltekintve a téli fűtés és az egész éves melegvíz ellátás megoldódott volna ingyen.

A bomlás teljes lejátszódása után a megmaradt anyagot humuszként el lehetett volna ajándékozni. Ami aggályunk volt még, hogy megfelelő takarást kellett volna találnunk a bomlási" illatok" elkerülése véget. Azaz komplett komposztálási technológiát kellett volna megvalósítanunk, bár az energiaárak ismeretében ez az utánjárás megérte volna.

Társasházban is van lehetőség komposztálni, akár az erkélyen, vagy a konyhaasztal alatt is! Végy két nagyobb festékesvödröt, rakd egymásba úgy, hogy a felső vödör aljára nagyobb lukakat vágsz, s a két vödör közé valamilyen távtartó eszközt ékelsz, például néhány joghurtos dobozt. A felső vödörbe lehet gyűjteni a komposztot. Érdemes néhány tucat trágyagilisztát is beszerezni hozzá, hogy gyorsítsák a lebontás folyamatát.

Ha már megtelt a komposztáló, a tetejére helyezhetünk még egy kilyukasztott vödröt, míg az alsó réteg pihen. Fél év alatt szép, érett komposztot kapunk, melyet meghálálnak szobanövényeink. Az alsó vödörbe lecsöpögő folyadékot "gilisztateának" hívják, mely szintén táplálhatja szobanövényeinket.

Lehet-e a városi növényzetet, a balkonládákat, a szobanövényeket ingyen tápanyaghoz juttatni? Csökkenthetjük-e a háztartási hulladékunkat akár kétharmadára, felére? Feléleszthetjük-e a belvárosi udvarokat, kerteket a háztartási hulladékból nyert tápanyagokkal?

Ezekre kíván megoldást kínálni az Ökoszolgálat Alapítvány és a SZIKE Egyesület most induló programja, melynek során a jelentkező fővárosi családi- és társasházak a komposztálási tevékenység elkezdéséhez ingyen komposztálókhoz és megfelelő szakmai ismeretekhez juthatnak.

A fővárosi háztartásokban évente 300 ezer tonna komposztálható szerves hulladék keletkezik - ez a mennyiség megtöltene egy 180 kilométer hosszú vasúti szerelvényt. Ennek a mennyiségnek jelentős része gond nélkül házilag komposztálható lehetne. Ám a jelenlegi gyakorlat szerint ezek a természetes eredetű anyagok nagyrészt a kommunális hulladékba kerülnek és megsemmisülnek. A szerves hulladékból, vagyis a zöldjavakból keletkező komposzt a növények számára nélkülözhetetlen tápanyagforrás. Budapest közterületeiről, a parkokból, sőt a temetőkből is elszállják a növényi maradványokat, a levágott füvet vagy a lombot, amelyet a helyszínen komposztálni lehetne – írja az Ökoszolgálat.

 A Komposztáljunk Közösen programra olyan fővárosi családiház-tulajdonosok és társasházi lakóközösségek jelentkezhetnek, amelyek vállalják, hogy a náluk keletkezett zöldjavakat ezen túl az átadott komposztsilókba helyezik és biztosítják a komposztképződés feltételeit.

A résztvevők egy ismeretterjesztő előadás keretében ismerkedhetnek meg a komposztálással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal. Kiadványokat, a társasházak plakátokat kapnak, majd egy megállapodás aláírása után átvehetik a komposztálókat. A megállapodásban vállalják az eszközök rendeltetésszerű használatát, illetve belegyeznek az esetleges helyszíni ellenőrzésbe. A programot lebonyolító egyesületek ugyanakkor vállalják, hogy a felmerülő problémákat tanácsadással, helyszíni segítségnyújtással igyekeznek orvosolni.

Jelentkezni lehet a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület honlapján. Tájékozódni és bejelentkezni hétköznap 10 és 16 óra között a (06-1) 409-0449-es telefonszámon is lehetséges. A programot a Fővárosi Önkormányzat környezetvédelmi alapjának támogatásával az Ökoszolgálat Alapítvány és a SZIKE valósítja meg.

Talajtakaró készül az ünnepek után elszállított karácsonyfákból Sopronban - olvasható a város és környéke híreire szakosodott honlapon, a nyugatmagyar.hu-n. A kidobott fák elszállítása elkezdődött: először a lakótelepi övezetekben kialakított gyűjtőpontokban szedik össze a fákat, majd az elszórt darabokat is összegyűjtik. A növényeket mobil darálógépben aprítják össze, az apríték komposztálódása után keletkezett anyagot a zöldfelületeken talajtakaróként hasznosítják.

Az apríték viszonylag zárt felületet képez a talajon, amely kiválóan alkalmas a gyom korlátozására, kedvezően befolyásolja a talaj vízháztartását, és lassú lebomlása során tápanyagokkal gazdagítja a termőföldet.

Győrben a mintegy 40 ezer karácsonyfából nyert komposztot a a közparkokban terítik a bokrok alá és különféle növények környezetébe. Az értékes anyag keresett termék a kerttulajdonosok körében is. Pécsett padok és hulladékgyűjtő edények javítására használják fel a köztéri karácsonyfákat. A helyi városgondozási cég azt közölte: a magas fák ágait levágják, a törzseket kiszárítják, feldarabolják, hogy az így kapott faanyagból köztéri bútorok megrongálódott, hiányzó elemeit pótolhassák.

Elképzelhető, hogy jövőre már nem égetik el, hanem komposztálják a fenyőfákat Budapesten is – ennek lehetőségét most vizsgálja a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. új vezetése. Ennek érdekében a pusztazámori hulladéklerakóban növelik a komposztálási kapacitást és új technológiákat is bevezetnek.

Idén még a rákospalotai Hulladékhasznosító Műben égetik el a fővárosban kidobott fenyőket. A korábbi cégvezetés még úgy nyilatkozott, azért nem komposztálják a fákat, mert a fenyőnek magas a gyantatartalma, másrészt túlságosan munkaigényes lenne megtisztításuk a rajtuk felejtett fémkampóktól és díszektől.

Az FKF Zrt. a fenyőfa-gyűjtőhelyek listáját már közzétette a honlapján, de a lecsupaszított karácsonyfákat akár a szemeteskukák mellé is ki lehet tenni. A cég külön járatokat indít a nagyobb fenyőfák elszállítására; ezeket ugyanis méretük miatt előbb fel kell aprítani, mielőtt az égetőbe kerülnek. A néphagyományok szerint vízkereszt napja, január 6. körül "bontják le" a karácsonyfákat, ekkor kezdődik a farsangi időszak.