Látványos infografika kering a Facebookon arról, hogy a Városliget mennyire lesz majd zöld a Liget Budapest Projektbe tervezett építmények megépítését követően. 

A grafika szerint a megkérdezettek 75%-a nem ért egyet azzal, hogy az új épületek a Városligetben kapjanak helyet, hanem a közpark felújítását és rendbetételét támogatná.

Felhívja a figyelmet arra a kommunikációs csapdára, hogy a zöldfelület az nem ugyanazt jelenti, mint a zöld terület. 

És nem utolsósorban a grafikák tükröt mutatnak Budapestnek, hogy lehet ezt másképp is csinálni, hisz, amíg Bécsben 70 négyzetméter zöld terület jut 1 lakosra, addig Budapesten 20 négyzetméter, a belső kerületekben az egy főre jutó használható zöld terület (és inkább felület) nagysága pedig 0,5 négyzetméterre csökken. 

Ma van a csernobili katasztrófa 30. évfordulója. Az 1986. április 26-án felrobbant atomerőmű négyes számú reaktorának felrobbanását az ENSZ "az emberiség legnagyobb környezeti katasztrófájának" titulálta.

A robbanás következtében kibocsátott radioaktív izotópok még ma is több millió ember életét veszélyeztetik. Ettől függetlenül ma legalább 5 millió ember él a zónában.

Összesen mintegy 4700 négyzetkilométernyi terület szennyeződött Ukrajnában és Belaruszban.

A katasztrófaterület tiltott zónájának nagyságát a Greenpeace által készített látványos gif jól érzékelteti.

A 2016 februárjában meghirdetett versenyen 72 653 szavazattal nyert Bátaszék legöregebb fája. 

A 17,5 méter magas, 4,70 méter törzskerületű, 300-400 éves tölgyet a Rákóczi-szabadságharc utáni szerb–horvát betelepítések idejében ültették többedmagával a Szent Orbán-kápolna mellé. A tölgyes erdőben makkoltatással állatokat, disznókat tartottak. Ebből az erdőből maradt meg az öreg tölgy. 

A fa életben maradásának a titka az volt az egyik bátaszéki lakos szerint, hogy a dombon dolgozó földművelők folyamatosan gondozták a fát.

A bátaszékiek szerint a fa „a település feletti dombon őrködik, vigyáz a településre, hogy történelmi és emberi értékeit meg tudja őrizni az utókornak, ne tudjon többé ártani a török veszedelem, se tűzvész, se a jégkár, se világháború”.

A település lakói a tölgy iránti szeretetüket, tiszteletüket minden naptári év május 25-én, Orbán napján ünnepséggel nyilvánítják ki. A város apraja-nagyja feleleveníti a hagyományt, amely szerint a tölgy törzsét gazdagon meg kell locsolni borral, hogy a következő évben is bőséges szőlő és bor teremjen a vidéken.

Fotók: ökotars.hu

A homok mindennapjaink, mindennapi életünk része, nyáron a tengerparton, hétköznapjainkban a talpunk alatt a betonban, beépítve házunkba és mindennapi eszközeinkbe, például az üvegbe, a LED-izzókba vagy akár félvezetőként a számítógépekbe. 
A homokot használják ipari üzemekben dörzsölőanyagként, polírozóanyagként vagy tisztításra. A homok tisztítja és megszűri a talajvizet, meghatározza a talaj termőképességét, áteresztőképességét, a folyópartok formáját.

Az anyakőzet és a kőzetet pusztító erő határozza meg a homokszem alakját, így lehet, hogy más alakja van a folyami, a tengeri és a sivatagi homoknak. 
A homok 0,063 és 2 milliméter méretű, különböző üledékes kőzetekből lecsiszolódott apró ásványok, leginkább kvarckristályok elegye. Egy kőzetből (a kőzet keménységétől függően) hosszú évtizedek alatt alakulnak ki az apró kvarckristályok. 
A homok színéből lehet következtetni arra, hogy az adott térségben milyen geológiai folyamatok voltak, vagy még ma is meghatározóak.

A korallzátonyok vidékén ismert fehér homok fő alkotóeleme a kalcium-karbonát, amely a mésztartalmú korallzátonyokból erodálódik le, míg a Kanári-szigetek sötét színű homokját a vulkáni kőzetből kapja. 

A kvarc az egyik legkeményebb anyag, így nagyon lassan kopik, vagyis több tízezer évbe is beletelik, amíg természetes erózióval a kőzetből homok lesz. 
Az emberiség viszont nagyobb ütemben használja a homokot, mint amilyen mértékben az termelődik, az UNESCO adatai szerint a víz után a második leggyorsabban fogyó erőforrás.

A kereslet fedezésére egyre nagyobb mennyiségben bányásznak ki homokot a tengerfenékről, ami így még a tengeri ökoszisztémát is megbontja (ez is). 

Globálisan 47 és 59 milliárd tonna mindenféle anyagot bányásznak ki évente a föld mélyéből, s ebből az anyagmennyiségből a legnagyobb rész homok és kavics, aminek a részaránya évről évre növekszik. A homokkitermelés fő méregfoga a cementgyártásban van, évente annyi homokot használnak fel a cementgyártók, amiből a földet az egyenlítő vonalán körbe lehetne építeni egy 27 méter széles és magas kerítéssel. 

Mindenféle számítást és becslést összevetve a világaggregátum fogyasztása több mint 40 milliárd tonna évente. Ez kétszerese annak az üledékmennyiségnek, amit a folyók termelnek. 

Ez a nagymértékű kitermelés visszafordíthatatlan környezeti folyamatokat indít el. Hatással van a biológiai sokféleségre, a tengeri ökoszisztéma bomlására, a tengeri állaltok kihalására, ezáltal a vízminőség és a partszakaszok megváltozására. Társadalmi-politikai hatással van a homokszigetek eltűnése vagy a korallszigetek kipusztulása.

Franciaország döntött. 2016 júliusától betiltják az egyszer használatos műanyag zacskók használatát. 

Több mint 10 éve évődnek egymással a környezetvédők és törvényhozók az egyszer használatos műanyag zacskók megszüntetéséért. 2016 március 31.-én megszületett az a törvény, amiért a környezetvédők több mint 10 éve harcolnak. 

A kormány a teljes mértékű korlátozást már január elején szerette volna életbe léptetni, de az éve elejére még csak addig jutottak el, hogy a gyakorlatban már nem használtak műanyag zacskókat a francia boltokban.  A március végén életbe léptetett törvény viszont lefed mindenféle szektort a kereskedelmi forgalmazóktól a gyógyszertárakig.

Na de mi lesz helyette?!

Nincs kétségbeesés a műanyag zacskók kiiktatását illetőleg. A francia tudatos és környezetérzékeny fogyasztók többsége vászontáskát használ bevásárláshoz. 

A boltok pedig átállnak a bioeredetű és házilag is komposztálható (növényi eredetű alkotókból álló) zacskók használatára. 

A törvény megalkotásának és elfogadásának legfontosabb oka az volt, hogy mérlegelték az ésszerűtlenül és túlzott mértékben használt műanyag zacskók környezetszennyező hatását. A biológiailag nem lebomló zacskók teljes felszívódásához több 100 évre van szükség. A tengerekbe, óceánokba kerülő zacskók egy részét az állatok tévedésből lenyelik. A tengeri teknősök 86%-a medúzának gondolja ezeket a zacskókat. 

A francia boltokban évente 5 milliárd zacskót használtak fel és 12 milliárdot más célokból, a műanyag zacskók használata csak elenyésző mértékben csökkent azzal, hogy a fizetni kellett a műanyag zacskókért. A forgalomba került zacskók közel fele ma is hulladékként kering a környezetben. 

De nem Franciaország az első, aki megtette ezt a lépést a műanyag zacskókkal szemben.

Ruandában! 2008 óta törvény tiltja a műanyag zacskók gyártását, használatát és értékesítését. Az országba érkező turistától is elkobozzák nylon zacskókat, mindezt úgy hogy helyette papír vagy vászontáskát ajánlanak. A Ruandai korlátozás része a Vision 2020 programnak, amely Ruandát a fejletlen országok közül a közepesen fejlett országok közé szeretné eljuttatni. A korlátozás sajnálatos hozadéka volt mindemellett a műanyagzacskó csempészet megjelenése, amely újabb feladatot rótt a kormányra - írja az afrikablog.hu .

Magyarországon a műanyag zacskók korlátozására vonatkozó állapot hasonló avagy ugyanolyan ingatag, mint a 2011 óta korlátozást bevezetni akaró európai törvényhozás.