Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
28
ápr/2016

#nedőljbe! Tényleg olyan zöld lesz a liget, amilyennek mondják?!

Látványos infografika kering a Facebookon arról, hogy a Városliget mennyire lesz majd zöld a Liget Budapest Projektbe tervezett építmények megépítését követően. 

#nedőljbe Liget Budapest projekt Városliget infografika

A grafika szerint a megkérdezettek 75%-a nem ért egyet azzal, hogy az új épületek a Városligetben kapjanak helyet, hanem a közpark felújítását és rendbetételét támogatná.

Felhívja a figyelmet arra a kommunikációs csapdára, hogy a zöldfelület az nem ugyanazt jelenti, mint a zöld terület. 

#nedőljbe Liget Budapest projekt Városliget infografika

És nem utolsósorban a grafikák tükröt mutatnak Budapestnek, hogy lehet ezt másképp is csinálni, hisz, amíg Bécsben 70 négyzetméter zöld terület jut 1 lakosra, addig Budapesten 20 négyzetméter, a belső kerületekben az egy főre jutó használható zöld terület (és inkább felület) nagysága pedig 0,5 négyzetméterre csökken. 

 


0
Tovább
26
ápr/2016

Tudod, mekkora területet érintett a csernobili katasztrófa?

Ma van a csernobili katasztrófa 30. évfordulója. Az 1986. április 26-án felrobbant atomerőmű négyes számú reaktorának felrobbanását az ENSZ "az emberiség legnagyobb környezeti katasztrófájának" titulálta.

Csernobil katasztrófa évforduló

A robbanás következtében kibocsátott radioaktív izotópok még ma is több millió ember életét veszélyeztetik. Ettől függetlenül ma legalább 5 millió ember él a zónában.

Csernobil katasztrófa évforduló

Csernobil katasztrófa évforduló
kiüresedett lakótelep

Csernobil katasztrófa évforduló

Csernobil katasztrófa évforduló
van aki ott maradt

Csernobil katasztrófa évforduló
az állatok visszahódították a területet

Csernobil katasztrófa évforduló
Caption

Összesen mintegy 4700 négyzetkilométernyi terület szennyeződött Ukrajnában és Belaruszban.

Csernobil katasztrófa évforduló
Caption

A katasztrófaterület tiltott zónájának nagyságát a Greenpeace által készített látványos gif jól érzékelteti.


0
Tovább
21
ápr/2016

A bátaszéki öreg tölgy lett Európa fája! 

A 2016 februárjában meghirdetett versenyen 72 653 szavazattal nyert Bátaszék legöregebb fája. 

európa fája tölgy bátaszék az év fája

A 17,5 méter magas, 4,70 méter törzskerületű, 300-400 éves tölgyet a Rákóczi-szabadságharc utáni szerb–horvát betelepítések idejében ültették többedmagával a Szent Orbán-kápolna mellé. A tölgyes erdőben makkoltatással állatokat, disznókat tartottak. Ebből az erdőből maradt meg az öreg tölgy. 

európa fája tölgy bátaszék az év fája

A fa életben maradásának a titka az volt az egyik bátaszéki lakos szerint, hogy a dombon dolgozó földművelők folyamatosan gondozták a fát.

európa fája tölgy bátaszék az év fája

A bátaszékiek szerint a fa „a település feletti dombon őrködik, vigyáz a településre, hogy történelmi és emberi értékeit meg tudja őrizni az utókornak, ne tudjon többé ártani a török veszedelem, se tűzvész, se a jégkár, se világháború”.

európa fája tölgy bátaszék az év fája

A település lakói a tölgy iránti szeretetüket, tiszteletüket minden naptári év május 25-én, Orbán napján ünnepséggel nyilvánítják ki. A város apraja-nagyja feleleveníti a hagyományt, amely szerint a tölgy törzsét gazdagon meg kell locsolni borral, hogy a következő évben is bőséges szőlő és bor teremjen a vidéken.

Fotók: ökotars.hu


0
Tovább
12
ápr/2016

Drasztikusan fogy a homok

A homok mindennapjaink, mindennapi életünk része, nyáron a tengerparton, hétköznapjainkban a talpunk alatt a betonban, beépítve házunkba és mindennapi eszközeinkbe, például az üvegbe, a LED-izzókba vagy akár félvezetőként a számítógépekbe. 
A homokot használják ipari üzemekben dörzsölőanyagként, polírozóanyagként vagy tisztításra. A homok tisztítja és megszűri a talajvizet, meghatározza a talaj termőképességét, áteresztőképességét, a folyópartok formáját.

homok homok bányászat
Fotó: lostateminor.com

Az anyakőzet és a kőzetet pusztító erő határozza meg a homokszem alakját, így lehet, hogy más alakja van a folyami, a tengeri és a sivatagi homoknak. 
A homok 0,063 és 2 milliméter méretű, különböző üledékes kőzetekből lecsiszolódott apró ásványok, leginkább kvarckristályok elegye. Egy kőzetből (a kőzet keménységétől függően) hosszú évtizedek alatt alakulnak ki az apró kvarckristályok. 
A homok színéből lehet következtetni arra, hogy az adott térségben milyen geológiai folyamatok voltak, vagy még ma is meghatározóak.

homok homok bányászat

A korallzátonyok vidékén ismert fehér homok fő alkotóeleme a kalcium-karbonát, amely a mésztartalmú korallzátonyokból erodálódik le, míg a Kanári-szigetek sötét színű homokját a vulkáni kőzetből kapja. 

homok homok bányászat

A kvarc az egyik legkeményebb anyag, így nagyon lassan kopik, vagyis több tízezer évbe is beletelik, amíg természetes erózióval a kőzetből homok lesz. 
Az emberiség viszont nagyobb ütemben használja a homokot, mint amilyen mértékben az termelődik, az UNESCO adatai szerint a víz után a második leggyorsabban fogyó erőforrás.

homok homok bányászat

A kereslet fedezésére egyre nagyobb mennyiségben bányásznak ki homokot a tengerfenékről, ami így még a tengeri ökoszisztémát is megbontja (ez is). 

homok homok bányászat

Globálisan 47 és 59 milliárd tonna mindenféle anyagot bányásznak ki évente a föld mélyéből, s ebből az anyagmennyiségből a legnagyobb rész homok és kavics, aminek a részaránya évről évre növekszik. A homokkitermelés fő méregfoga a cementgyártásban van, évente annyi homokot használnak fel a cementgyártók, amiből a földet az egyenlítő vonalán körbe lehetne építeni egy 27 méter széles és magas kerítéssel. 

Mindenféle számítást és becslést összevetve a világaggregátum fogyasztása több mint 40 milliárd tonna évente. Ez kétszerese annak az üledékmennyiségnek, amit a folyók termelnek. 

homok homok bányászat

Ez a nagymértékű kitermelés visszafordíthatatlan környezeti folyamatokat indít el. Hatással van a biológiai sokféleségre, a tengeri ökoszisztéma bomlására, a tengeri állaltok kihalására, ezáltal a vízminőség és a partszakaszok megváltozására. Társadalmi-politikai hatással van a homokszigetek eltűnése vagy a korallszigetek kipusztulása.


0
Tovább
06
ápr/2016

Franciaország hátat fordít a műanyag zacskóknak

Franciaország döntött. 2016 júliusától betiltják az egyszer használatos műanyag zacskók használatát. 

műanyag zacskó nylon zacskó törvény tiltás

Több mint 10 éve évődnek egymással a környezetvédők és törvényhozók az egyszer használatos műanyag zacskók megszüntetéséért. 2016 március 31.-én megszületett az a törvény, amiért a környezetvédők több mint 10 éve harcolnak. 

műanyag zacskó nylon zacskó törvény tiltás

A kormány a teljes mértékű korlátozást már január elején szerette volna életbe léptetni, de az éve elejére még csak addig jutottak el, hogy a gyakorlatban már nem használtak műanyag zacskókat a francia boltokban.  A március végén életbe léptetett törvény viszont lefed mindenféle szektort a kereskedelmi forgalmazóktól a gyógyszertárakig.

műanyag zacskó nylon zacskó törvény tiltás

Na de mi lesz helyette?!

Nincs kétségbeesés a műanyag zacskók kiiktatását illetőleg. A francia tudatos és környezetérzékeny fogyasztók többsége vászontáskát használ bevásárláshoz. 

műanyag zacskó nylon zacskó törvény tiltás

A boltok pedig átállnak a bioeredetű és házilag is komposztálható (növényi eredetű alkotókból álló) zacskók használatára. 

műanyag zacskó nylon zacskó törvény tiltás

A törvény megalkotásának és elfogadásának legfontosabb oka az volt, hogy mérlegelték az ésszerűtlenül és túlzott mértékben használt műanyag zacskók környezetszennyező hatását. A biológiailag nem lebomló zacskók teljes felszívódásához több 100 évre van szükség. A tengerekbe, óceánokba kerülő zacskók egy részét az állatok tévedésből lenyelik. A tengeri teknősök 86%-a medúzának gondolja ezeket a zacskókat. 

műanyag zacskó nylon zacskó törvény tiltás

műanyag zacskó nylon zacskó törvény tiltás

A francia boltokban évente 5 milliárd zacskót használtak fel és 12 milliárdot más célokból, a műanyag zacskók használata csak elenyésző mértékben csökkent azzal, hogy a fizetni kellett a műanyag zacskókért. A forgalomba került zacskók közel fele ma is hulladékként kering a környezetben. 

De nem Franciaország az első, aki megtette ezt a lépést a műanyag zacskókkal szemben.

műanyag zacskó nylon zacskó törvény tiltás

Ruandában! 2008 óta törvény tiltja a műanyag zacskók gyártását, használatát és értékesítését. Az országba érkező turistától is elkobozzák nylon zacskókat, mindezt úgy hogy helyette papír vagy vászontáskát ajánlanak. A Ruandai korlátozás része a Vision 2020 programnak, amely Ruandát a fejletlen országok közül a közepesen fejlett országok közé szeretné eljuttatni. A korlátozás sajnálatos hozadéka volt mindemellett a műanyagzacskó csempészet megjelenése, amely újabb feladatot rótt a kormányra - írja az afrikablog.hu .

műanyag zacskó nylon zacskó törvény tiltás
Fotó:  Sipa/Rex

Magyarországon a műanyag zacskók korlátozására vonatkozó állapot hasonló avagy ugyanolyan ingatag, mint a 2011 óta korlátozást bevezetni akaró európai törvényhozás. 


1
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (121),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),megújuló energia (34),karácsony (34),klímaváltozás (33),nyár (31),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),mezőgazdaság (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),egészség (21),hőszigetelés (20),fűtés (20),barkácsolás (19),gyerek (19),ősz (19),építészet (18),természet (18),ecet (18),takarítás (18),zöldség (18),komposzt (18),autó (17),divat (17),városi közlekedés (17),gyümölcs (16),takarékosság (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),virág (16),LED (15),klímaválság (14),lakberendezés (14),fa (14),szemét (14),ajándék (13),tavasz (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),élelmiszerpazarlás (12),víztakarékosság (12),víz (11),papír (11),illóolaj (11),lakásfelújítás (11),elektromos autó (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),CO2 (11),raklap (11),Ozone zöld díj (11),talaj (10),allergia (10),háztartás (10),vegán (10),szélturbina (10),ruha (10),sport (9),madár (9),stressz (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),lakás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),komposztálás (7),Hollandia (7),gyom (7),alga (7),zajszennyezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),faültetés (6),beporzás (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),New York (6),városi élet (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),biodiverzitás (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),környezetbarát (6),méz (6),kukoricakeményítő (6),zöld energia (5),busz (5),Ökoszolgálat (5),testről és lélekről (5),város (5),(5),öntözés (5),mulcs (5),Greenfo (5),levendula (5),urbanizáció (5),aszály (5),rovar (5),Föld órája (5),lomtalanítás (5),elektromos kerékpár (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),mosás (5),banán (5),térkép (5),pályázat (5),cipő (5),karácsonyfa (5),tárolás (5),turizmus (5),szélerőmű (5),városi hősziget (5)

Archívum