23
jan/2020

A tudósok jobb kávét főznek, mint a baristák?

Egy nemzetközi tudóscsapat elhatározta, megmutatja a világnak, milyen a jó kávé. Az amerikai, brit, ír, ausztrál és svájci csapat, akik közt találunk matematikust, fizikust és anyagtudóst, ráadásul kevesebb kávébab felhasználásával, tehát környezetkímélő módon főzte le a kávét -- többször egymás után, mindig azonos minőségben.

kávé kávéfőzés klímaváltozás fenntarthatóság

Pexels

Mit tanultunk eddig? Hogy egy jó espressóhoz legalább 20 gramm finomra őrölt kávéra van szükség, akkor alakíthatjuk ki a megfelelő ízkombinációt, amely sem nem túl keserű, sem nem túl savas. Igaz, ezt a harmóniát nem tudjuk minden alkalommal elérni. A finomra őrlés mellett ugyebár az szól, hogy ezzel képezhetjük a legtöbb szemcsét, és ezeknek összeadódva a nagyobb a felületük, mint a durvára őrölt, tehát nagyobb és kevesebb számú szemcséből álló őrleménynek. Vagyis a finomra őrölt kávészemcsék nagyobb felületen képesek érintkezni a forró vízzel, vagyis több ízanyag és aroma szabadulhat fel a szemcsékből.

És akkor jöttek ezek a kutatók, akik úgy kezdték, hogy összeraktak egy matematikai modellt az ízanyagok lehetséges kinyerésére, méghozzá egy barista szakmai felügyelete mellett. (Vicces már elképzelni is a jelenetet...) Az egyenlet változói között volt a szemcseméret, a vízmennyiség, a víznyomás stb. Gyorsan kiderült, hogy a kávéfőzés nem is olyan egyszerű művelet.

Az viszont gyorsan kiderült, hogy a finomra őrölt kávé önmaga ellensége lehet: az előírásos finomságúra őrölt szemcsék eltömítik a kávégép szűrőjét, ami a nyersanyag pazarlásához vezet, illetve bizonyos aromák könnyebben kioldódnak, míg mások nehezebben. 

kávé kávéfőzés klímaváltozás fenntarthatóság

Pexels

A tudósok számtalan espresso lefőzése után két opcióhoz jutottak el: az optimális ízhez, amely mindig ugyanolyan, vagy durvábbra kell őrölni a kávét és kevesebb vízet adni hozzá, vagy csökkenteni a kávéőrlemény mennyiségét a szűrőben. "Több szerver kellene, mint amennyi a Google-nek van, hogy pontosan kiszámíthassuk a kávészűrőbe tömött szemcsékre ható folyamatokat", mondta az egyik matematikus kutató. Épp ezért a fizikáról és matematikáról váltottak az elektrokémiára, hogy megtudják, a koffein és más molekulák miképpen oldódnak ki a kávészemcsékből. 

A kutatócsoport nem pusztán hobbiból fogott a kávéfőzés tökéletesítésébe. A kávéültetvényeket is fenyegeti a klímaváltozás, miközben az iparág fenntarthatósági problémákkal küzd. Amennyiben a 20 grammos adagot lehetséges 15 grammra csökkenteni az ízélmény csorbítása nélkül, az például az Egyesült Államok szintjén évi 1,1 milliárd dolláros megtakarítást jelent. Ha képesek leszünk hatékonyabban felhasználni a drága alapanyagot, akkor csökken a hulladék mennyisége is, és minden, ami ezzel jár.

Persze marad a kérdés, hogy a kutatók szerint optimális és zöld módon főzött kávé vajon nekünk ízlik-e? Erre a szakemberek is csak annyit válaszoltak: minden attól függ, milyen az illető preferenciája...

A tanulmány a Matters szakfolyóiratban jelent meg: Michael I. Cameron, Dechen Morisco, Daniel Hofstetter, Erol Uman, Justin Wilkinson, Zachary C. Kennedy, Sean A. Fontenot, William T. Lee, Christopher H. Hendon, Jamie M. Foster. Systematically Improving Espresso: Insights from Mathematical Modeling and Experiment. DOI: 10.1016/j.matt.2019.12.019

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

28
okt/2019

A klímaváltozás gyorsíthatja a hidak állagromlását

Közel kilencvenezer amerikai híd adatainak átvizsgálása után kongatta meg a vészharangot a Colorado Állami Egyetem kutatócsoportja. Tanulmányukkal arra hívják fel a figyelmet, hogy újra kellene értékelni a nemzeti prioritások sorrendjét az USA-ban, előre véve a hidak állagromlásának mérséklését. A klímaváltozás ugyanis olyan új módon sújtja a hidak szerkezetét, amire a hajdani hídépítők még nem számíthattak: ez pedig a hősokk.

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

Genovában 43-an vesztették életüket a 2018- augusztus 14-én leomló Morandi híd romjai alatt. A hatvanas években épült viadukt 210 méteres szakaszának leomlására máig nincs hivatalos magyarázat, de a Corriere della Sera lap úgy számolta, 2013 óta ez már a 11-ik hídomlás volt Olaszországban. Fotó: Flickr/Maurizio Boi

Az utóbbi években világszerte több hídkatasztrófa következett be: az okok között legtöbbször emberi mulasztás (felújítás elhanyagolása, túlterhelés stb.) szerepel, olykor az extrém időjárás (tájfun). Európában is ijesztő a helyzet: Franciaország 12 ezer közúti hídjának 30 százaléka felújításra szorul, minden tizedik híd potenciális veszélyforrás lehet.

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

Franciaországban 2018. május 15-én az A15-ös autópálya egyik viaduktjának támasztófala omlott rá a sztrádára Gennevilliers-nél. Fotó: 3

Olaszországban 300 hidat fenyeget összeomlás, a szicíliai Agrigento mellett már lezártak egy olyat, amit ugyanaz a Ricardo Morandi tervezett, aki a Genovában összeomlott viaduktot is; Németország közúti hídjainak 12,4 százaléka "rossz állapotban" van, de "jó állapotban" is csak 12,5 százalék; Hollandiában az állami fenntartású utak és hidak állapota kielégítő, de az önkormányzati kezelésben levők állapota aggodalomra ad okot, közülük például Noord-Holland tartományban 14 híd magas kockázatú; Bulgáriában az uniós fejlesztési források egy részét több mint 200 híd felújítására tervezik fordítani, áll a Guardian korábbi összefoglalójában.

"Amikor az emberek a klímaváltozásra gondolnak, a tengerszint emelkedése és az egyre intenzívebb hőhullámok jutnak az eszükbe", moondta Hussam Mahmoud, a Colorado Egyetem építőmérnök-professzora. Pedig a mind szélsőségesebbé váló időjárás más módon is növelheti a kockázati tényezők számát. Mahmoud azt vizsgálja, milyen hatással van a klímaváltozás az Egyesült Államok több mint 600 ezer hídjára. 

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

Ilyen tömörgerincű acél gerendahídból van a legtöbb az USA-ban.
Fotó: Colorado State University

Kutatótársával, Susan Palu építőmérnökkel első körben közel 90 ezer acél gerendahidat vizsgáltak meg, mivel ezek teszik ki az amerikai közúti és városi hidak túlnyomó részét. A 2. világháború óta elterjedt egyszerű hídszerkezetnél a két vagy több pillért egyenes tengelyű vasbeton áthidalások kötik össze (ilyen például Budapesten az Árpád híd).

E hídtípus legsérülékenyebb része a dilatációs szakasz (azok a bizonyos egymásba illeszkedő fésűfogak), aminek az a szerepe, hogy a hőmérséklet emelkedésével vagy esésével kitágulhat vagy összehúzódhat ezen a szakaszon a híd. Ám ha a dilatációs fésűfogak közé úttörmelék vagy más szennyeződés kerül, akkor nem képesek a megfelelő mozgásra.

A globális felmelegedéssel egyre gyakoribbá válnak a kánikulai napok, és ha a dilatációs szakasz nem reagálhat a hősokkra, nem tágulhat megfelelően, akkor máshol fog "felpúposodni" a híd, az egész szerkezet sérülhet. A hősokk miatti tágulás ugyanis átadódik az  acélgerendákra és a vasbetonra. A hidakat úgy tervezték, hogy azoknak a terhelés alatt csak meghajolniuk kell, de hősokk esetén a meghajlás mellett jelentkezik ez a másik alakváltozási tényező, a tengelyirányú összenyomódás. Különösen magas a kockázat azon régi hidak esetében, amelyek télen épültek, mert azoknál a legkisebb a behelyezett dilatációs elemek szabad helye a tágulásra. 

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

A Mitag tájfun után egy nappal, 2019. október 1-én összeomlott
a tajvani Nanfang'ao város alig húsz éve épült és 2018-ban hídja.
A 6 halálos áldozatot követelő hídomlás egyik oka
a tartókábelek elrozsdásodása lehetett. Fotó: TN

Az amerikai kutatók az IPCC által felvázolt forgatókönyvek alapján nézték meg, a 2040-re, 2060-ra, 2080-ra és 2100-ra jósolt felmelegedési rátának megfelelően milyen terhelésre számíthatnak a különféle hídszerkezetek. A kutatási adatok szerint a legkomolyabb károkra az Egyesült Államok északi területein, a Sziklás-hegység és a Préri, illetve Észak-Nyugat és a Közép-Nyugat északi részén kell számítani, ahol az eddigi hűvösebb átlagos időjárásban szokatlan hőmérsékletugrások  várhatók a hőhullámok idején. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy az emelkedő szén-dioxid-szint és páratartalom milyen hatással lehet a vasbeton elemekre, de úgy találták, hogy ezek szerkezeti károsodása nem kimutatható.

hídomlás klímaváltozás közlekedés globális felmelegedés

A kutatók legfőbb célja az volt, hogy karbantatási sorrendet állítsanak fel a hídtípusok között a klímaváltozás új normáira tekintettel. "Mérnökök vagyunk, akiknek túl kell lépniük azon, amit korábban tanultak (...). El kell kezdenünk azon gondolkodni, hogyan változtathatja meg a klímaváltozás a tervezési és kivitelezési ismereteinket", mondta Hussam Mahmoud, a Colorado Állami Egyetem építőmérnök-professzora.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

19
szept/2019

A klímaváltozással egyre több lesz a vadelütés Magyarországon

Évente átlagosan 4500 őzet és 500 szarvast ütnek el járművek Magyarország útjain. Kisebb állatokból, mint a rókák, vaddisznók, vidrák, borzok, ennél nagyságrendekkel többet. És nemcsak a vadak pusztulhatnak el az ütközés miatt, hanem a járművekben ülő emberek is megsérülhetnek vagy életüket vesztik. Ráadásul a járművek is gyakran totálkárosra törnek. Vagyis óriási veszteség ez emberi, természeti, anyagi szempontból, mintha mégsem jutna kellő figyelem arra, hogy megfelelő ütemben fejlesszék a "vadbarát" közlekedést. 

Pedig a klímaváltozás ellenünk dolgozik: ennek hatására megváltozik az állatok élőhelye, még inkább vándorlásra kényszerülnek. Illetve be- vagy visszatelepülnek az országba olyan állatfajok, amelyekre korábban nem kellett számítani, mint az aranysakál, ami szintén fokozza a vadak aktivitását. "A megváltozó hőmérsékleti viszonyok miatt eltűnhetnek a megszokott szaporodási, táplálkozási helyek, módosul a növényzet összetétele, az állatoknak új helyeket kell keresniük", mondja dr. Farkas János, az ELTE Útökológiai Munkacsoportjának vezetője.

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Az ilyen ütközés egyre gyakoribb, pedig megelőzhető lenne. FOTÓ

Miért megy a vad az országútra? Egyrészt nem a vad megy az országútra, hanem az országút megy arra, ahol a vad él. "Minél kisebb egy ország, fajlagosan annál sűrűbb az úthálózata. A vadak több száz, több ezer éve ugyanazokon a csapásokon járnak, csak most keresztezik ezeket a vadváltókat az autóutak", magyarázza a szakember.

Érdemes megnézni Magyarország ökológiai térképét, alig látunk megszakítás nélküli ökológiai folyosót (zölddel jelölve), amelyen több tíz kilométer hosszan tudnának haladni a vadak, anélkül, hogy belénk ütköznének. Töredezett, szakadozott minden vadváltó. Lassan már csak a folyókkal párhuzamosan marad szabad vándorlási útvonal. 

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Lilával jelölték a felszabdalt állatvonulási területeket. KÉP

Magyarországon jelenleg 211 ezer kilométer a közúthálózat hossza (2017-es KSH-adat), amelynek 63 százaléka erdővel, szántóval vagy más természetes környezettel, azaz vadak élőhelyével szegélyezett. Átlagosan az ország minden négyzetkilométerére 2,7 kilométer közút jut. Az autóállomány 3,6 milliós, és ezek a járművek 90-130 kilométeres óránkénti sebességgel robognak az utakon. 

Másrészt azért megy a vad az autóútra, mert ha el akar jutni A-ból B-be, akkor elindul egyenesen előre, nem törődik a civilizáció kellékeivel. És ha egy állat rést talál az országút melletti vadkerítésen, akkor át is bújik, ugrik, mászik rajta/alatta. Télen könnyebb is közlekedni az országúton, mint a behavazott erdőben, illetve az utakra kiszórt só is csábító csemege a vadak számára. Ráadásul egyes fajok kifejezetten az erdőszéli területeket kedvelik, ott érzik magukat biztonságban, ahol egyik oldalon füves rész, másik oldalon védelmet nyújtó fák vannak -- mint az utak mentén. 

Mi, emberek ideális élőhelyet alakítottunk ki nekik itt: a növényevők azért jönnek, mert az aszfalt mentén akár térdig ér a növényzet, vagyis a táplálék, a ragadozók meg azért jönnek, hogy az elütött állatokból lakmározzanak. Csak aztán esetleg őket is elütik. Nem beszélve az autókból kidobált szemétről, ami szintén szolgálhat táplálékul.

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Kicsinek tűnik a 30 kilós őzbak, mégis súlyos a baleset. FOTÓ

Kit terhel a felelősség a vadelütésért?

A cikk elején említett, mintegy ötezres nagyvad-elütési szám nem teljesen pontos, mert sok esetben nem jelentik be a járművezetők az ilyen balesetet. Amíg a vad él, addig az állam tulajdona, ám ha elpusztul, akkor a helyi vadásztársaságé a tetem. "Ha kint van az út mellett a vadveszélyt jelző tábla, az autósnak fokozottan kellene figyelnie, csökkentenie a sebességet. Egyik kísérletünkben autóvezetőkre speciális szemüveget adtunk, amely nyomon követte a szemmozgásukat. Kiderült, hogy hiába van kint a vadveszélyt jelző tábla, legtöbben rá sem néznek", meséli Farkas János.

Pedig ha kint van a tábla, akkor baleset esetén a járművezetőt terheli a felelősség, és csekély az esélye pert nyerni egy vadásztársasággal szemben. S mivel a vadelütés közúti baleset, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget vagy a közútkezelőt. Sokan emiatt a hercehurca miatt inkább elhagyják a helyszínt, amennyiben működésképes marad a járművük. 

A gyorsforgalmi utakat kerítés védi, de számtalanszor lehet látni, hogy az őzek ott legelésznek, és nem zavarja őket a forgalom. Ha legelészés közben elérnek egy csomóponthoz, ahol a kerítés és az aszfalt között elég gyep van, oda simán bejut az állat. "Ezért használunk ilyen helyeken vadriasztókat, az M1, M7 és M8 mentén 7-7 csomópontban telepítettünk ilyeneket, és ott csökkent is a vadelütések száma. Ha ép a kerítés, de bejut az állat, akkor a vadásztársaságnak kell fizetnie a járműben esett kárt, ha nem ép a kerítés, akkor az útfenntartónak", magyarázza a szakember.

Van már kipróbált módszer a vadelütés mérséklésére

Világos, hogy törekedni kellene a vadelütés megelőzésére. "Amikor még volt állami autópályakezelő, egy pályázat keretében végezhettünk olyan több éves kísérletet, amelyben elemeztük az útfelmérő autók adatait. Ezek naponta kétszer végigmennek az autópályán, és minden elütött állatot regisztrálnak. Teszteltük a külföldön kapható összes vadriasztó berendezést, az ultrahangosoktól kezdve a kémiai jelzőkig, de egyik sem túl hatékony. Ezért kifejlesztettünk egy mozgásérzékelős, akusztikus, akár fénnyel is kombinálható riasztót, ezeket helyeztük ki az autópályás csomópontokhoz. Egészen addig csökkentették is a vadelütések számát, amíg el nem lopták a készülékeket: akkor visszaállt az eredeti állapot. Egy kilométer autópálya egymilliárd (egy ezer millió) forint költségből építhető meg, egy ilyen saját fejlesztésű riasztókészülék 30-40 ezer forint, és egy csomópontba kell mondjuk 6 darab ahhoz, hogy biztonságosan távol tartsák a vadakat a gyorsforgalmi úttól."

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Hőkamera mutatja az éjjel az út mellett bóklászó vadakat. GIF

A róka képes átmászni a kerítésen, a borz pedig, amely a róka után a leggyakrabban elütött kisebb testű vad, alulról ás járatot a kerítés alatt, hiába van a kerítés alja 30 centiméterre is beásva a földbe. Ha a borz ásott már egy járatot, azt egy vaddisznó képes nagyobbra tágítani. Az útkezelők az autópálya csomópontokba rendkívül sok növényt telepítenek, ezek azonban odavonzzák az állatokat. Továbbá az autópálya mentén nem is vadásznak rájuk, biztonságos helynek vélik. A hóátfúvások csökkentésére rengeteg helyre sövényt telepítettek az út mentén, de ettől meg nem látja az útfelmérő, hogy hol sérült a kerítés.

A közutaknál sok helyre prizmákat raktak ki, hogy azok visszatükrözzék az autólámpák fényét az út széli területre, elriasztandó a vadakat. "Ezzel az a baj, hogy általában olyan sűrű a növényzet egészen az útpályáig, hogy a fény nem jut el az állat szeméig, vagyis nem ijeszti el. Mindig az okozza a balesetet, hogy amikor az állat észleli a közelgő autót, ugrik egyet -- legtöbbször előre, nem pedig hátra."

Szaporodási időszakban nagy csapatokban vonulnak az állatok, ez ellen csak úgy lehetne védekezni, ha az utak melletti területek, főként kanyarokban, nyíltabbak lennének, kiegészítve kémiai vagy akusztikus riasztókkal, és az állatokat az egyenes szakaszok felé terelnék, javasolja a szakember. 

Az elmúlt száz évben utakkal szabdaltuk fel a tájat

A vadállati országutak, azaz vadváltók több száz, több ezer éve használt csapások, más néven ökológiai folyosók. Ezek úgy alakultak ki, hogy itt a legnagyobb esélye elkerülni a ragadozókat vagy itt a legtöbb a táplálék. A folyók, patakok völgye mind ilyen. "A legtöbb vadelütés Tatabánya környékén észlelhető, mert itt a Vértes- és a Gerecse-hegység találkozásánál van egy völgyút, amit az állatok is évezredeken át használtak a vonulásukra. Viszont ezen a területen húzódik a régi gyorsforgalmi út, az 1-es, van az újabb autópálya, az M1, és egy vasúti vonal is, és ezek mind keresztezik az állatok nyomvonalát. Számukra ezek az építmények gátak, amelyeken szeretnének átjutni."

Létfontosságú, hogy megfelelő vadátjárókat alakítsanak ki az úttestek alatt vagy felett. Sajnos a magyarországi vadátjárók sok helyütt nem megfelelő kialakításúak vagy nem jó helyre építik őket (erről ide kattintva olvashatsz egy részletes cikket Farkas Jánossal).

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Nyár végén az őzekre, ősszel a szarvasokra kell számítani. FOTÓ

Borzok, rókák és vaddisznók számára elegek a 1,5 méter átmérőjű átereszek: ezek a csövek keresztezik alul az autópályát, és a középső elválasztó növénysávban bevilágító akna segíti az állatok közlekedését.  

"Elkészítettük az egész ország konfliktustérképét. De hiába dokumentáltunk egy szakaszon mondjuk vaddisznóveszélyt, főleg szaporodási időszakban bárhol bármire lehet számítani."

Nemcsak az országúti forgalom okoz vadelütést, hanem a vasúti közlekedés is, amely például a Bécs-Budapest közötti szakaszon eléri a 160-180 kilométer/órás sebességet, és rendkívül halk a mozdony. Ezért történt már olyan, hogy Tatabánya környékén szarvascsapatokat gázoltak el a vonatok. "Az állatoknak esélyük sincs észlelni vonatot időben, illetve nem tudnak kijutni a vasúti pályáról. Az ütközés a mozdonyban is olyan komoly károkat okoz, hogy csak egy másik, darus mozdonnyal lehet leemelni, és órákra áll a forgalom, ami megint csak óriási anyagi veszteséget jelent. Gazdaságilag biztosan megérné fejleszteni a vadriasztási rendszert".

Farkas Jánost keresték meg már Svédországból és Ausztráliából, előbbiben a hatalmas jávorszarvasok, utóbbiban a semmiből előugró kenguruk okoznak gyakran közúti baleseteket. 

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Érdemes böngészni az ELTE Útökölógiai Munkacsoport által készített konfliktustérképeket (a szóra kattintva nyílik a demoverzió).

Szemléletváltásra van szükség

Az autóba építhető biztonsági berendezések többsége pénzkidobás, tapasztalta a szakember. A közismert műanyag síp remek placebóhatást kelt, mert a vezető egyébként sem ütközött volna, ezért azt hiszi, hogy milyen jó ez a síp. "Egy ultrahangágyú képes csak arra, hogy kellő távolságból elriasszon egy vadat", nyomatékosítja Farkas János.

Az ultrahang nem zavaró az erdő nyugalmára, mert az út mentén hamar elnyelődik a növényzetben. A svédek autóba beépíthető hőkamerával kísérleteznek, amely távolságra előre mutatja az út menti növényzetben bóklászó vadat. Farkas Jánosék fejlesztés alatt álló rendszere próbálja kombinálni a távészlelést az aktuális riasztással. 

A vaddisznót és rókát elijeszti a fényt is felvillantó eszköz,
a kóbor kutya farokcsóválva keresgélni kezd, talán embert remél.

"A vadelütéseket meg lehetne előzni például azzal, ha a jármű navigációs berendezése figyelmeztetne a kockázatos szakaszokon a vadveszélyre. Ezt viszonylag egyszerűen be lehetne programozni a GPS-berendezésbe, persze azt be is kell kapcsolni vezetés közben. Autópályán az emberek a kerítés miatt biztonságban hiszik magukat, de ez illúzió", figyelmeztet. Arról nem beszélve, hogy egy békára ráhajtva is megcsúszhat úgy az autó, hogy súlyos baleset lesz a vége. 

A vadbarát közlekedés fejlesztéséhez érdemes volna forintosítani a károkat. Egy őz eszmei értéke 150-600 ezer forint, egy gímszarvas 1-3,75 millió forint. 2018-ban 4800 őzet ütöttek el a magyarországi utakon,  ez középértéken (375 ezer Ft/egyed) 1,8 milliárd (ezer millió) forint, míg az elütött kb. 500 szarvas középértéken (2,375 ezer Ft/egyed) közel 1,2 milliárd forint. 

Csak ez a két tétel kitesz évente 3 milliárd forint veszteséget, és még nem számoltuk a többi vadat, sem pedig az emberben, járműben esett károkat. A róka kistestű állat, mégis a vele való ütközés körülbelül 2 millió forintos kárral jár. Azért ennyivel, mert a rutintalan vezetők félrerántják a kormányt, és ütköznek egy másik autóval vagy fával. 

Világszerte egyre súlyosabb a helyzet

Amikor ehhez a cikkhez gyűjtöttem nemzetközi adatokat, ahány statisztikát láttam, az mind tartós emelkedést mutatott vadelütés terén. Ilyen szempontból a világ legveszélyesebb országútja a brazíliai BR-262-es autópálya, amelyen minden évben kétmillió emlősállatot ütnek el. Svédországban 2016-ban egyetlen év alatt 21 százalékkal nőtt a vadelütések száma az előző évi 48 ezerről 58 ezerre.  Spanyolországban az éves közúti balesetek közel 9 százalékát vadelütések teszik ki, egyes északi hegyi utakon 30-50 százalékot is.

Az Egyesült Államokban évente 1-2 millió vadelütés történik, 1994 és 2006 között emiatt 67 százalékkal több, immár 200 járművezető halt meg az utakon, 30 ezren megsérültek. Az USA-ban évente nagyjából 8 milliárd dolláros kárt okoz a vadelütés, ezzel szemben egy országúti vadátkelő megépítése 300 ezer-1 millió dollárt tesz ki, attól függően, hogy mekkora, milyen, és hogy az út alatt vagy felett halad át. Vagyis a 8 milliárd dollárból évente 800-2500 vadátkelőt lehetne építeni. Egy arizonai vadvédelmi rendszer kiépítésekor kiszámolták, hogy kétszer annyi pénzt lehetett megtakarítani a vadbaráttá tett országúttal, mint amennyibe a rendszer kiépítése került.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

31
júl/2018

Egyetlen fa annyival hűti a környezetét, mint két klímaberendezés

Képzeld a fákat párakapuknak! Minden fa annyival hűti a környezetét, mint két lakossági klímaberendezés, olvasható a Yale Egyetem által publikált tanulmányban, amely a legújabb kutatásokat összegzi. A fák levelei a transpirációnak nevezett párologtatáshoz az energiát a környezettől vonják el, ezzel hűtik a fa körül a levegőt. Minden fa naponta több száz litert is elpárologtathat, és ennek van olyan hatása, mint két klímaberendezésnek.

erdőirtás csapadék globális felmelegedés klímaváltozásfa klímaváltozás

Párás erdő az észak-brazíliai Pico da Neblina Nemzeti Parkban.
Fotó: Peter Van Der Sleen, Leeds Egyetem

A párakibocsátásnak fontos szerepe van a csapadékképződésben is, csak eddig kevés figyelmet fordítottak erre. A fák megannyi párakapuként vagy inkább szökőkútként működnek: a talajból felszívott vizet a levelek pórusain keresztül kibocsátják a levegőbe. A nagyobb erdők párakibocsátása amolyan égi folyóvá áll össze a magasban, és az erdőtől távoli vidéken hullhat le a csapadékként. 

Méghozzá igen távol is: például Amazónia kibocsátása az Egyesült Államokban, Kelet-Európa kibocsátása Kínában. Az Afrika szívében elterülő Kongó dzsungeleiből származik az Etióp-magasföldön lehulló csapadék 30-40 százaléka. Tehát ha az eredeti élőhelyen erdőirtás miatt csökken a fák száma, akkor az több ezer kilométerre okozhat aszályt. Egyre több kutatás foglalkozik a korábban nem értett vagy elhanyagolt témával, vagyis hogy ha tönkreteszik a világ nagy trópusi erdőövezeteinek vízgazdálkodását, az más kontinensen, más országokban lévő mezőgazdasági termőterületeken okozhat veszteséget. 

Az iskolában azt tanultuk, hogy bolygónkon a csapadék az óceánok párolgásával képződik. Kezd kiderülni, hogy ez csak részben, főleg a tengerparti területeken igaz: erdők nélkül a kontinensek belső területei sivatagok volnának. Oda ugyanis "újrahasznosított" csapadék jut, vagyis ami korábban lehullott csapadékként, és folyókból, tavakból visszapárolgott a levegőbe, illetve ennél is nagyobb mértékben a növények, jelesül az erdők által kibocsátott -- ezek a párafelhők a szelek szárnyán jutnak el a szárazföldek belsejébe. Minél messzebbi az a terület, annál többszöri újrahasznosítási ciklus kell a végül ott lehulló csapadékhoz.

Becslések szerint a Föld növényzete naponta 200 köbkilométer vizet párologtat a bolygó légkörébe. Ennek tizedét egyedül az Amazonas vidéke. Régen úgy vélték, hogy azért esik sok eső a Kongó és az Amazonas vidékén, mert a világnak ezen a területeit csapadékbőség jellemzi. Csakhogy kiderült: az erdő miatt esik ennyi eső, mert a trópusi vidékeken a legintenzívebb a transpiráció. Erdők híján az Amazonas vidéke már rég olyan volna, mint a Szahara. 

Az Amazonas vidékén lehulló csapadék harmada a fák párologtatásából származik. Sőt, az amazonasi erdők párakibocsátása az amerikai Középnyugaton hulló csapadék 50 százalékát teszi ki! De lehet, hogy az erdőirtás miatt megváltoznak a nagy légáramlatok, és a felszálló pára nem Amerika, hanem Európa felé indul, és Nagy-Britanniában okoz özönvízszerű esőzést, mint néhány éve.

Még egy érdekesség a Yale-tanulmányból: kétszer annyi eső esik egy olyan légtömegből, amely az előző napokban dús növénytakaró fölött haladt át, szemben az olyan levegővel, amelyet gyér növényzet fölött fújt át a szél. 

erdőirtás csapadék globális felmelegedés klímaváltozásfa klímaváltozás

Így néz ki a tarvágás Szumátrán, ahol a világon a legnagyobb ütemben zajlik az erőirtás. Fotó: Aulia Erlangga / Flickr

Az erdőirtás évente 10 százalékkal növeli a globális felmelegedés ütemét, mert annyival kevesebb széndioxidot kötnek meg a fák. De a fák kivágásának van "nem-CO2" klímahatása is, amelyek nemcsak lokálisan, hanem globálisan is intenzíven befolyásolják az időjárási viszonyok alakulását. Például a fák olyan illékony anyagokat is kibocsátanak, amelyek a levegőben lebegve visszatükrözik a napsugarakat, ezáltal hűvösebbé teszik a környezetet. A kivágott erdők területét leggyakrabban mezőgazdasági művelésbe veszik, ami önmagában is óriási légszennyezéssel jár. 

1850 óta a klímaváltozás mértékének 40 százalékáért a tömeges erdőirtás okolható. Még ha most azonnal beszüntetnénk a kőolaj, szén és földgáz felhasználását, a trópusi vidékek erdőirtása miatt 2100-ig 1,5 Celsius-fokkal nőhet a globális felmelegedés. Szumátrán például a pálmaolajhoz tarra vágott területeken 2000 óta az átlaghőmérséklet 1,05 Celsius-fokkal nőtt, míg az eredeti növényzettel borított területeken "csak" 0,45 fokkal.

Minden fa számít. Közeledik az ősz, a faültetés ideje, már most kezdd el tervezgetni, hogy a kertedben mit tudnál ültetni, hogy hűvösebbé tedd a környezedet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

12
nov/2017

Diszkófénnyel semlegesítik a klímaváltozást okozó gázokat

Aki még nem járt sertéshizlalda vagy szarvasmarhatelep környékén, az is el tudja képzelni, milyen büdös tud lenni arrafelé. A probléma nem csupán kellemetlen, hanem környezetvédelmi szempontból is kockázatos: a haszonállatok által kibocsátott szén-dioxid, metán, nitrogén-dioxid az üvegházhatású gázok közé tartoznak, vagyis fokozzák a globális felmelegedést. Világszinten az állattenyésztés gázkibocsátása nagyságrendileg hasonló, mint a gépjárművek kibocsátása, és egyre nő.

globális felmelegedés üveghatású gázok klímaváltozás haszonállat kémia UV-fény környezetvédelem Iowa Állami Egyetem

KÉP

Az amerikai Iowa Állami Egyetem kutatói kifejlesztettek egy új módszert, amellyel a haszonállatok (elsősorban a sertés és a baromfi) gázkibocsátása mérsékelhető. Ehhez pont olyan UV-lámpa kell, mint amilyentől a diszkóban vakítóan világít a fehér ruházat és a fogsor. Az új eljárás elsőként az olyan létesítményekben vethető be, amelyek falvak, városok közelében állnak, és a lakosokat zavarja az állattartó telepről származó szag.

A módszer lényege a fotokatalízis: ehhez egy titánium-dioxiddal bevont felületet világítanak meg kékeslilás színű, hosszú hullámosszú ultraibolya fényforrással. A titánium-dioxid széles körben fehér színezékként  használt vegyület, a fogkrémtől kezdve a babapopsikrémen és naptejen át a kenyérig egy sor termékben megtalálható, az élelmiszeriparban E171-ként ismert. A vegyülettel kapcsolatban egyre több az egészségügyi aggály, hogy kifejezetten a nanoméretű titánium-dioxid a sérült bőrön bejutva DNS-károsító hatású lehet -- ugyanakkor épp ez a képessége hasznosítható az öntisztuló felületek kialakításához.

globális felmelegedés üveghatású gázok klímaváltozás haszonállat kémia UV-fény környezetvédelem Iowa Állami Egyetem

Koziel (balra) és kollégája szagmintát elemez

Az amerikai kutatók arra jöttek rá, hogy ha a disznóól falát egy vékony réteg titánium-dioxiddal bevonják, majd megvilágítják UV-lámpával, a fény hatására beinduló kémiai reakció a nagyobb gázmolekulákat kisebbekre bontja, amelyeknek sokkal gyengébb a szaguk. Jacel Koziel kutatásvezető egy iowai sertéstelepen próbálta ki a módszert, és 16 százalékkal enyhébb szagot mért. Az üvegházhatású nitrogén-oxidok mennyiségét 9 százalékkal csökkentette. A metán 23-28-szor károsabb a légkörre, mint a szén-dioxid, mert ugyan hamarabb elbomlik az utóbbinál, de addig több napsugarat ver vissza. Más szaganyagok, mint a rothadó káposzta vagy a genny bűzét okozó dimetil-triszulfid, illetve az erjedés közben képződő vajsav 40-100 százalékkal semlegesíthető az új módszerrel. 

Koziel most nagyobb léptékben akarja tesztelni  módszert, hogy kiderüljön, például az ólak szellőztetése mennyiben befolyásolja a fotokatalitikus reakció hatásfokát. Kezdhetjük irigyelni az iowai gyerekeket, akik farmlátogatásra mennek, de közben diszkózó disznókat is láthatnak :)

08
aug/2017

Megdöbbentő minivideó a Föld felmelegedéséről

Antti Lipponen finn meteorológus hobbija, hogy a nagyközönség számára is minél érthetőbben jelenítse meg a bonyolult mérési számsorokat. Leg-újabb alkotása ez a 35 másodperces animáció, amelyben szokatlan módon egy kördiagramon összesítette az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA égisze alá tartozó Goddard Űrtudományi Intézet (GISS) 191 ország-ból 117 év leforgása során begyűjtött, felszíni hőmérsékleti éves anomáliáit (átlagtól való eltéréseit). A szabadon hozzáférhető GISS adatokat havonta frissítik.

globális felmelegedés Antti Lipponen meteorológia klímaváltozás

FORRÁS: ANTTI LIPPONEN

A minivideó annyira jól sikerült, hogy a Twitteren már az első nap 180 ezren tekintették meg. Ez egy popslágernél nem is volna nagy szám, na de adatvizualizációnál! Lipponen mobilja azóta egyfolytában csilingel, szinte percenként megosztja valaki a videóját.

"Azt volt a célom, hogy könnyen átláthatóvá tegyem a hőmérsékleti válto-zókat", mondta a szakember. A témában mások által készített korábbi ábrázolások földrajzi térképen mutatták a hőmérsékleti adatokat, Lipponen szerint viszont úgy bizonyos országok nagyobb hangsúlyt kapnak. Ezért választotta a kördiagramot, mert így az egyes országok jobban érté-kelhetők. Diagramjában az átlagostól való eltérést egyre vörösebb színnel mutatja. A videón szembetűnő, hogy az anomáliák mind jelentősebbek, illetve hogy az összes kontinensen egyre gyakoribbak.

Magyarország a bal alsó cikkelyben található. Az évek előre haladtával szaporodó és hosszabbodó sok-sok vörös vonal pontosan megjeleníti azt, amit a saját bőrünkön tapasztalunk: a klímaváltozás következményeként mindannyiunkat sújtó globális felmelegedést, az egyre kegyetlenebbé váló forróságot, a szélsőséges időjárás gyakoribbá válását.

Antti Lipponen Flickr-oldalán nagyítható is az ábra.

04
okt/2016

Zenélve mesélnek a fák a fagyhalálról

Éppen a globális fölmelegedés miatt fagynak el a sekély gyökerű fák, mint például az alaszkai Alexander-szigetek ikonikus fafajtája, az alaszkai cédrus (nutka hamisciprus, Callitropsis nootkatensis). A klímaváltozás miatt télen egyre vékonyabb vagy hiányzik a hótakaró, de időnként még ropogós hideg tör be a tájra. Ilyenkor a vizes talaj átfagy, ami tönkreteszi a fák gyökereit, ettől kihalnak az őshonos cédrusok. Helyükre igénytelenebb fajok települnek, ez mind gazdasági, mind környezeti szempontból veszteség.

klímaváltozás globális felmelegedés őshonos fa Alaszka adat-szonifikáció

Lauren Oakes természetfotós évekig fotózta a korábban vadregényes táj pusztulását, és a téma annyira megragadta, hogy a Stanford Egyetemen ökológussá továbbképezve magát az ember és természet egymásra hatásából írta PhD-dolgozatát. 

Ehhez 2000 fa sorsának nyomon követésével évekig gyűjtött környezeti adatokat. Úgy gondolta, jó lenne a rengeteg számsort mindenki számára fogyaszthatóvá tenni, ezért felkérte egyetemi társát, Nik Sawe környezeti közgazdászt és amatőr zenészt, hogy a grafikonokat alakítsa kottává. 

klímaváltozás globális felmelegedés őshonos fa Alaszka adat-szonifikáció

Ezt a folyamatot hívják adat-szonifikációnak: óriási adathalmazban is egyszerű módon segít észrevenni valamely változást vagy eltérést, mivel fülünk nagyon érzékeny a zenei mintázatok felismerésére.  Készült már ilyen zenemű New York népességének jövedelmi különbségeiből, Louisiana állam termőföld-vesztéséből, a pekingi levegőminőségből és a Föld éves átlaghőmérsékletének változásából.

klímaváltozás globális felmelegedés őshonos fa Alaszka adat-szonifikáció

Az Alexander-szigetcsoport faállományában történő változás bemutatásához Sawe a különféle fafajtákra vonatkozó adatokat eltérő hangszereken szólaltatta meg. A cédrus lett a zongora, a nyugati hemlokfenyő a fuvola, a szitka luc a cselló és a bőgő (bár ennek fáját inkább zongoraépítéshez használják), a szirti hemlokfenyő a hegedű és a brácsa, a csavarttűjű fenyő pedig a klarinét.

Az alábbi zenei klipben minden hangjegy egy fát reprezentál, az adott hangmagasság és a hang kitartása pedig a fa magasságára és törzsátmérőjére utal. (A mélyebb, rövidebb hangok a fiatal fákat jelzik, a magasabb, hosszabb hangok az idősebb fákat.) A halott fákat hanghiány mutatja, ezek a szünetek egyre hosszabbá válnak ahogy az északabbra fekvő, hűvösebb klímájú erdőségben gyűjtött adatsorok átadják helyüket az átlagnál gyorsabb ütemben enyhülő déli szigetek adatainak.

Ahogy az idős cédrusok kipusztulnak a melegedő időjárás miatt, és helyüket elfoglalja a nyugati hemlokfenyő és a szitka luc, a zongorát felváltja a hegedű és a fuvola, az eleinte csengő-bongó dallam melankolikussá válik. Oakes szerint a környék őslakosainak hangulatára ugyanaz jellemző, mint amit a fák pusztulását dokumentáló adatsorok megzenésítésével hallhatunk. "A cédrus nemcsak gazdasági okból értékes, hanem kulturális tekintetben is, hiszen kenuépítéstől fafaragásig számtalan célra használták az elmúlt 9 ezer évben", mondta Oakes.

klímaváltozás globális felmelegedés őshonos fa Alaszka adat-szonifikáció

17
szept/2015

7 művészeti alkotás a klímaváltozásról

A klímaváltozás művészeti ábrázolása nem ismeretlen dolog, sőt a művészek egyre gyakrabban reflektálnak az éghajlatváltozásra. A klímaváltozás művészete az aktuális környezeti állapot, a kultúra és a művészet kereszteződése, ami véleményt formálóan segít a környezeti problémák kibontásában, megértésében. Megmutatja, hol vagyunk most, hol voltunk, és merre tarthatunk. 

BuzzFeed készített egy kiváló válogatást az elmúlt évek legfontosabb munkáiból.

A dagály

Az éghajlati változások apokaliptikus hangulatát Jason de Caires Taylor a Temzében álló négy lovassal próbálja érzékeltetni. A szobrok a dagály miatt kétszer is víz alá kerülnek. A művész a lovakkal a benzinkutak töltőfejére és az olajtól való függőségünkre utal, amit a dagály jelenséghez hasonlít.

A jegesmedve

A 2009-es Klímakonferencia helyszínén, a koppenhágai Bella Center oldalában állította fel a lassan elolvadó jegesmedvéjét Mark Coreth szobrász. A művész az észak-kanadai Baffin-szigeten szembesült először a felmelegedés hatásával. Alkotásával a globális felmelegedést és a törékeny ökoszisztémát próbálja érzékeltetni.

© The Ice Bear Project Ltd.

Az Észak-Londonban, Camdenben, a Reagens csatorna oldalában található falra vörös festékkel írta fel Banksy, hogy "nem hiszek a globális felmelegedésben", mintegy érzékeltetve a víz alatt eltűnő szavakban a koppenhágai klímacsúcs találkozó sikertelenségét, felesleges szócséplését.

Az ajándék

Az ajándék című guerilla alkotást a Liberate Tate aktivistákból álló csoport ajándékozta a múzeumnak. A 16 és fél méteres szélturbina "élete jobb idejében" a walesi dombok tetején szélenergiát termelt. Az aktivisták az egykor megújuló energiát termelő szélturbinalapát egy ma már használaton kívüli olajtüzelésű erőmű épületébe való betelepítésével  a világban zajló folyamatok átmeneti jellegére utaltak.  Politikai oldalról a Tate galéria és a galériát szponzoráló BP olajcég együttműködésének átláthatóságát, annak megszüntetését szerették volna elérni.  

Olajvízesés

Ian Wolter díjnyertes művén, egy 2,2 méter "ne felejtsük azokat, akik megtagadják a klímaváltozást" feliratú kőtáblán folyamatosan olaj fut le. Ezzel az alkotással a művész arra hívja fel a szemlélő figyelmét, hogy ne feledjük az éghajlatváltozást tagadókat, mert ők azok, akik hátráltatják a hatékony lépéseket. 

Fotó: Anglia Ruskin

Isaac Cordal berlini szobra a "Politikusok beszélgetnek a globális felmelegedésről" címmel eredetileg „Kövesd a leadert” címet kapta, ami egy vírus, amit egyszer valaki átnevezett.

Fotó: Isaac Cordal

A jégemberek 

Az olvadó jégembereket Nelo Azevedo több országban installálta. Eredetileg a műemlékek városokban való szerepét kritizálta, viszont a környezetvédők átkonvertálták a művet az éghajlatváltozás „művészeti ágba". A képen látható installációhoz 1000 jeges figurát használtak fel Berlinben.

Fotók: homesthetics

16
dec/2013

Magyar építészeti projekt nyert nagydíjat Párizsban

A budapesti Szövetség’39 alkotócsoport nyerte el a francia Jacques Rougerie Alapítvány innovációs építészeti pályázatának fődíját a „Tengerszint-emelkedés és Építészet” kategóriában. A fiatal magyar tervezők CALTROPe nevű projektje természetközpontú módon válaszol a vízszintemelkedéssel járó területvesztés által okozott kihívásra.


A francia Jacques Rougerie Alapítvány idén tavasszal újra meghirdette nemzetközi innovációs építészeti pályázatát három kategóriában. A felhívásra összesen 529 pályamű érkezett a világ 76 országból. A zsűri döntése értelmében a „Tengerszint-emelkedés és Építészet” kategória fődíját és az azzal járó 10 000 eurós pénzjutalmat a budapesti Szövetség’39 alkotócsoport munkája, a CALTROPe nyerte el.

A projekt egy könnyen telepíthető modulrendszert takar, amely organikus, természetközpontú módon válaszol a vízszintemelkedéssel járó területvesztés okozta kihívásra. A részben betonból, részben helyi anyagokból álló, csipkeszerű gátszerkezetet a legveszélyeztetettebb folyótorkolatokban építenék ki. A betonelemekbe mangrove facsemetéket ültetnek, amelyek a növekedésükkel egyidőben hatékony védelmi vonalat alkotnak, és fokozatosan beépülnek a környezetbe.


A részben mesterséges, részben élő növényekből álló gátrendszer tehát alkalmazkodik a természetben zajló változásokhoz, és segíti a védett területek hordalékkal való feltöltését. A CALTROPe koncepciójáért Baróthy Anna, a Szövetség’39 tervezője és projektvezetője mellett Balázs Gergő biológus, búvár, Csernák Janka tervező, Dr. Grónás Viktor, a Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa, búvár, Kovacsics Péter grafikus-animációtervező, Pucsek Viktor és Vető Péter ipari formatervező-3D tervező felel. A projekt munkatársa volt Bozsó Melinda, a Szövetség’39 tervezője, Csomor Dániel építész, Kerekes Kata grafikus, Krauth Vera építészhallgató, Kurta Ábel és Szabó Veronika terméktervező hallgatók, valamint Lajkó Nóra festőművész hallgató.

A Szövetség’39 alkotócsoport elsősorban komplex művészeti tervezéssel foglalkozik. A tervezés tárgya jellemzően kapcsolódik a téralkotás valamely formájához, vagyis installációk, épületekhez kapcsolódó művészeti tervezés, köztéri műalkotások és akciók egyaránt szerepelnek a csoport munkái között. A Szövetség ’39 jelenlegi tagjai: Baróthy Anna, Bozsó Melinda és Kolozsvári Csenge tervezők. A nyitott műhely befogadó közeget kínál kísérleti koncepciók kifejlesztésére, és számos újító szellemű rendezvénynek, workshopnak ad helyet. A Szövetség ’39-ben tevékenykedő alkotók az építészet, szobrászat, médiaművészet, számítógépes grafika, webdesign, kísérleti programozás, animáció és üvegtervezés terütetén.

A pályázatot meghirdető francia alapítvány névadója és elnöke, a 68 éves Jacques Rougerie a világ egyik leginnovatívabb építésze. A tenger és az űr iránt érzett vonzalmát rendhagyó munkáiban is viszontláthatjuk. Ezek közül az egyik az Egyiptomba tervezett vízalatti múzeum, valamint a már épülő, SeaOrbiter nevű, ötcsillagos úszó óceánkutató központ.

30
márc/2012

Jelképes sötétség a Föld óráján

Bevallottan jelképes esemény a szombati Föld órája. A szervező Természetvédelmi Világalap (WWF) szervezőinek várakozása szerint több százmillióan kapcsolják le a fényeket március utolsó napján 20 óra 30 perctől 21 óra 30 percig. "Minden változásokért szerveződő mozgalomnak szüksége van szimbólumokra – ez egy szükséges lépés, mert be kell bizonyítani, hogy egy bizonyos ügy igenis sok embert érdekel" – mondta a kezdeményezés társalapítója, Andy Ridley. A WWF a klímaváltozás elleni fellépés fontosságára akarja felhívni a figyelmet az 1997-ben Sydney-ből indult akcióval, amelyet az idén először fotóz a világűrből a nemzetközi űrállomás legénysége.

A központi lekapcsolási esemény Budapesten lesz, ahol a lezárt Lánchíd kivilágítását állítják le hatvan percre. A megjelenőket tűzzsonglőrök és afrikai dobosok szórakoztatják, továbbá egy akkumulátorról működtetett dj-pultból is szól a zene. Az akkut előzőleg kerékpározással töltik fel. Egy órára lekapcsolják a főváros díszkivilágítását, tehát sötét lesz a Parlament, a dunai korzók és a budai Vár.

Világszerte 143 országban lesznek Föld órája események. Idén először Líbiában is megrendezik: lekapcsolják a korábbi Királyi Palota – most Nemzeti Múzeum – kivilágítását. Itthon hatvan település és 399 intézmény, vállalat csatlakozott a kezdeményezéshez – jelképesen sötétbe fordul blogunk kiadója, az [origo] nyitóoldala is. 

"Vidám esemény lesz, az a cél, hogy megünnepeljük, hogy ilyen sokan tartják fontosnak az energiatakarékosságot és a klímavédelmet" – mondta Antal Alexa, a WWF Magyarország szóvivője. Értékelése szerint az már Magyarországon is elvárás, hogy valaki környezetbarát módon éljen, felméréseken ezért is válaszolnak előszeretettel úgy a megkérdezettek, hogy részt vesznek a villanyoltásos akcióban vagy szelektíven gyűjtik a szemetet. Ez viszont még nem egyenlő azzal, hogy mindezt a gyakorlatban is megteszik. "Nagyjából tíz év kellett ahhoz, hogy az emberekben tudatosuljon a klímaváltozás fontossága, és valószínűleg újabb tíz év kell ahhoz, hogy a fenntartható életmód mindennapi gyakorlattá váljék" – mondta.

«
12

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Archívum