Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
09
szept/2022

itt van három aszálytűrő gabonaféle, ami ráadásul finom is

Jóllehet búzát és rizst fogyasztunk legnagyobb mennyiségben, ám a klímaváltozás miatt más gabonafélék iránt egyre nő az érdeklődés.

mezőgazdaság aszály klímaváltozás

KÉP: Unsplash


0
Tovább
30
júl/2022

5 tévhit a szárazkertről, plusz az előnyei

A szomszédokkal megbeszéltük, hogy ha ilyen aszályok lesznek nyaranta, el kell engedni a pázsitot. Érdemes volna helyette szárazkertet kialakítani, de mi is ez, és mit tudunk rosszul róla?

kert otthon aszály nyár víztakarékosság klímaváltozás

KÉP: MorningChores


0
Tovább
26
júl/2022

Sör helyett áttérnek a borra az angolok a klímaváltozás miatt?

Egyrészt tragikus hatásúak a szigetországban tapasztalható hőhullámok, másrészt az éghajlat átalakulásában egyesek új lehetőségeket látnak: a brit bortermelés felfutását.

bor Egyesült Királyság globális felmelegedés klímaváltozás

KÉP: Unsplash


0
Tovább
26
szept/2021

Hűtő hatású felhők keletkeznek az erdők fölött

Bebizonyosodott az a feltevés, hogy a növényzet által kibocsátott illékony szerves vegyületek hatására olyan légköri pára (aeroszol) keletkezik, amitől ragyogóbbá válnak a felhők. Márpedig ennek köszönhetően több napfényt vernek vissza, vagyis hűvösebben tartják a földfelszínt, írja a Kelet-Finnországi Egyetem tanulmánya, amely a Nature Communications tudományos folyóiratban jelent meg.

KÉP: UEF.fi

Ráadásul a növényzet annál több illékony szerves vegyületet bocsát ki, minél magasabb a hőmérséklet, ezzel pedig a jelenség hozzájárul a globális felmelegedés lassításához. Az atmoszférikus aeroszolok szórják és elnyelik a napfényt, valamint befolyásolják a felhőképződést. Ám ezeket a folyamatokat még nem 100 százalékban érti a tudomány, ami miatt egyelőre nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani, hogy milyen szerepet játszanak az aeroszolok a klímakrízisben, írják a finn kutatók. Márpedig annak érdekében, hogy hitelesen megbecsülhessük az emberek hatását a klímaváltozásra, képesnek kell lennünk külön-külön értékelni a természetes és a mesteséges aeroszolok hatását.

A finn kutatók a tajga övezet jellemzően tűlevelűekből álló boreális erdeit, azok aeroszol-koncentrációját  vizsgálták a helyszínen, illetve a NASA MODIS űreszközének adatai alapján elemezték a Finnország déli része fölötti felhők jellemzőit. Az eredmények azt mutatták, hogy az illékony szerves vegyületekből képződő természetes eredetű aeroszolok nagyobb mértékben szórják a fényt, ezért kevesebb napsugár éri el a földfelszínt. Továbbá az aeroszolok megnövelték a felhőket alkotó vízcseppek méretét és fokozták a felhők fényvisszaverő képességét. 

A megfigyelések szerint mindkét folymatot fölerősítette a hőmérséklet emelkedése, ami arra utal, hogy ezek a természetes aeroszolok lassíthatják a klímaválság hatását. E folyamatok nagyságrendje hasonló egymáshoz, és összesített hatásuk jelentős a boreális övezetben mért emberi eredetű aeroszolok hatásához képest. Vagyis ennek a természetes mechanizmusnak nagyobb szerepet kell tulajdonítani a klímamodell-előrejelzésekben, javasolják a finn kutatók.

HKZs


0
Tovább
10
szept/2021

Elköltöznek a spanyol borvidékek

A klímaváltozás miatt új, magasabban fekvő területekre kell költözniük az évszázados szőlőbirtokoknak Spanyolország egyes vidékein. Katalóniában például annyira tikkasztóvá váltak a nyarak, hogy egyes gazdák a Pireneusok hegyvidékének akár 1200 méter magasságban fekvő lejtőin létesítenek új szőlőültetvényeket, ahol kissé hűvösebb az éghajlat, írja a Phys.org tudományos portál.

klímaváltozás klímaválság klímakatasztrófa éghajlatváltozás bor Spanyolország borászat szőlő

A spanyol bortermelőknek alkalmazkodniuk kell, ha akarják, ha nem. Az egyre melegebbé váló klíma miatt például a Barcelonától 40 kilométerre fekvő Penedesben, a Torre del Veguer szőlészetben akár 10-15 nappal korábban kell elkezdeni a szüretet, ami azt jelenti, hogy a legnagyobb augusztusi kánikulában végzik a munkát, a fürtök kézi szüretelését.

Spanyolországban 961 ezer hektáron művelnek szőlőt, ez a világon az egy országra jutó legnagyobb terület. Az olasz és a francia gazdák után a spanyolok állítják elő a legtöbb bort. Ám az utóbbi 60 évben az éves átlaghőmérséklet 1,3 Celsius-fokkal emelkedett. Ez nem tűnik soknak, de a gazdák szerint tönkreteszi a szüretet.

klímaváltozás klímaválság klímakatasztrófa éghajlatváltozás bor Spanyolország borászat szőlő

A magasabb átlaghőmérséklet miatt túl gyorsan érnek a szemek, amitől kisebb lesz a gyümölcs savassága, de nagyobb a cukortartalma. Előbbitől megváltozik a bor zamata és karaktere, utóbbitől magasabb lesz az ital alkoholfoka. Ezt megelőzendő rohammunkában kell végezni a szüretet, ami nyilván kaotikussá változtatja az egész folyamatot.

A spanyol gazdák olyan helyeken létesítenek szőlészeteket, ahol a helyi lakosok korábban abszurd gondolatnak vélték a bortermelést, mert azt gondolták, 1000 méter körüli magasságon egyszerűen nem fog beérni a termés. Hát, a klímaváltozás miatt mégis így lett. A mintegy 10 Celsius-fokkal hűvösebb hegyvidéki területeken lehetőség nyílik megfelelő savtartalmú fehérborok előállítására. Sőt, kihalófélben lévő fajtákat is újra lehet honosítani.

klímaváltozás klímaválság klímakatasztrófa éghajlatváltozás bor Spanyolország borászat szőlő

De mindennek nagy ára van. A gazdák ezért folyamodtak segítségért a spanyol kormányhoz és az Európai Unióhoz. A spanyol borkultúra a gazdák szerint csak úgy tartható életben, ha a magasabban fekvő vidékeken alakítanak ki ültetvényeket, olyan fajtájú szőlőből, ami később érik. Mert nemsokára az ország déli részén egyes hagyományos borvidékeken az egyre forróbb klímát már nem fogja elviselni a szőlő.

HKZs


0
Tovább
16
aug/2021

A vaddisznók annyi CO2-t engednek a levegőbe, mint 1 millió autó

Egy friss kutatás azt állítja, a vaddisznók a legkártékonyabb állatok közé tartoznak abból a szempontból, hogy a földet túrva felszabadítják annak karbontartalmát, ami évente 4,9 millió tonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt - ez egymillió autó kibocsátásával egyenlő, írják a The Conversation folyóiratban ausztrál kutatók.

szén-dioxid CO2 légszennyezés klímaváltozás klímaválság globális felmelegedés vaddisznó erdő talaj

KÉP: Unsplash

Földünkön a talaj a legnagyobb természetes szénelnyelők egyike, az erdők és az óceánok mellett. Ám ha a felszín bolygatása miatt ez a szén-dioxid kiszabadul, az tovább súlyosbíthatja a klímaválságot. Vaddisznók minden kontinensen élnek, az Antarktika kivételével. (Egy másik kutatás szerint) 54 országban 672 gerinces állat- és növényfajt veszélyeztetnek. (Egy svájci kutatás szerint) a vaddisznók túrásukkal évente 23 százalékkal növelik a CO2-kibocsátást. Kínában még ennél is többet, 70 százalékot mértek a bolygatott területeken.

Amikor egy vaddisznó túrja a földet, azzal a mélyebben lévő talajszemcsék a felszínre kerülnek és oxigénnel érintkeznek. Ettől hirtelen megszaporodik a talajban lévő mikrobák száma, amelyek viszont lebontják a széntartalmú szervesanyagot a talajban, és így abból felszabadul és a levegőbe kerül a szén-dioxid. 

A The Conversationban megjelent tanulmány szerzői 10 ezer szimulációt futtattak le, hogy kiderítsék, globális léptékben mekkora kárt okoznak a vaddisznók. Világszerte évente nagyjából 36 214 és 123 517 négyzetkilométernyi területet túrnak fel, előbbi Taiwan, utóbbi nagyjából Anglia (tehát nem az egész Egyesült Királyság) területének felel meg. A túrás zöme Óceániában történik, ott él a legtöbb vaddisznó. [De az idei nyár alapján már tudjuk, hogy a klímakatasztrófa nem ismeri az országhatárokat. - A szerk.]

A talaj kövekből, bomló növényekből és állatokból alakult ki. A talaj és a talajon élő növények a világ CO2-kibocsátásának mintegy 20 százalékát kötik le - írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A talaj kétszer annyi szerves szenet tartalmaz, mint a növényzet. Csak az EU területén a talaj több mint 70 milliárd tonna szerves szenet tartalmaz, vagyis körülbelül 7 százalékát a Föld szénháztartásának. "Az EU tagállamai az összes forrásból évi 2 milliárd tonna szenet bocsátanak ki. Tehát a talaj meghatározó szerepet játszik a klímaváltozásban. Ha Európa talaja széntartalmának csupán 0,1 százalékát kibocsátja a légkörbe, az ugyanannyi, mint amennyit 100 millió újabb gépkocsi bocsátana ki szenet az utakon. Ez az EU jelenlegi gépjárműparkjának 50 százalékos növekedésének felel meg."

Valamit ki kellene találni a helyzet kontrollálására, ami nem a vaddisznók totális kiirtásával jár. Ezzel kapcsolatosan hadd idézzem be a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet kutatóinak korábbi cikkét: 

A vaddisznók fontos tagjai az erdőnek, "ökoszisztéma-mérnök" szerepet töltenek be a gímszarvasok mellett, írják itt. "Kiemelkedő jelentőségük van az erdei vegetáció és életközösség szerkezetének, dinamikájának szabályozásában; amelyek azonban nem csupán negatív, de semleges és pozitív hatásokat egyaránt magukba foglalnak! [...]A vaddisznó természetes bolygatást okozó túrása növelheti a lágyszárú fajközösség változatosságát és a gerinctelenek gyakoriságát, vagy a növényi tápanyagellátottság mértékét is. A patások pótolhatatlanok a növények terjeszkedésében is, számtalan faj magjainak elfogyasztásával és hullatékkal való kiürítésével és a szőrzetükön megragadó növényi szaporítóképletek rövid vagy hosszú távú szállításával."

Lehet, hogy inkább annak az egymillió autónak a kibocsátását kellene lenullázni? 

HKZs


0
Tovább
18
júl/2021

Villámárvíz ellen a szivacsváros lehet a megoldás

Egy friss tudományos kutatás szerint a klímaválság miatt a közeljövőben Európa-szerte arra kell készülni, hogy a nagy mennyiségű csapadékot adó, intenzív viharzónák egyre lassabban haladnak a kontinens felett. Vagyis gyakrabban előfordulhat, hogy nemcsak egy órát tart a zivatar, hanem egész nap szakad az eső. Ennek az elmúlt napokban voltunk tanúi.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

KÉP: Pexels

A hirtelen lezúduló csapadéközön túl gyorsan duzzasztja fel a patakok-folyók vízszintjét, amitől villámárvíz önti el a településeket. Amelyekben ráadásul a mindenütt burkolt útfelületek sem képesek elnyelni a tengernyi vizet.

Ez ellen már számos megoldást kitaláltak, például a vízáteresztő burkolatot vagy az extra csapadékot megfogó esőkertet (rain garden, itt írtam róla korábban részletesen). 

Az ilyen ötletek szimbiózisa a szivacsváros (Sponge City), amelytől Kínában várják a villámárvizek mérséklődését. A koncepcióval Kongjian Yu professzor állt elő 2013-ban, aki az emberéletek megmentése érdekében a nagyvárosokat óriás szivacsokká alakítaná. A tervekben országos szinten 30 szivacsváros kialakítása szerepel, amelyek a csapadék 70 százalékát képesek lennének megfogni és újrahasznosítani.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

Így néz ki a Tongnan Dafo templom lápos parkja
Chonqqing városban, amely 2021-ben elnyerte az
AZ Landscape Architecture Awards díjat. KÉP: Turenscape

A szivacsváros lényege, hogy a beépített területek különlegesen kialakított parkokkal váltakoznak. Ezekben a parkokban nem pázsit van (hiszen a fűszálakon elfutnak a vízcseppek, tehát nem kötik meg a csapadékot), hanem olyan eső- vagy viharkertek, amelyek begyűjtik, megtisztítják és tárolják a csapadékot, amíg az lassan le nem szivárog a mélyben lévő természetes vízgyűjtő rétegekbe, vízbázisokba.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

Qunli Park: 30 hektáros esőkert kínai Haerbin városban.
KÉP: Turenscape

A szivacsvárosnak köszönhetően:
1. kevesebb csapadék marad a városok és elővárosok burkolt felületein (és nem is mossa le az áradás a magasabban fekvő területekről a talajt),
2. elkülönül a csapadékvíz és a szennyvíz (nem egyazon csatornarendszerbe kerülnek),
3. növekszik a beépített területeket hűtő zöldfelületek aránya, fokozódik a természeti sokszínűség (biodiverzitás), javul az emberek életminősége,
4. csökken a városi áradások intenzitása és gyakorisága.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

Cölöpökön álló gyalogutak és pihenőstégek
a Tianjin Qiaoyuan lápos parkban. KÉP: Turenscape

A szivacsváros jellemzői:
1. olyan zöld területek, amelyek csatornákon, tavakon és más víziutakon kapcsolódnak egymáshoz -- nem pusztán vízgyűjtő rendszer, hanem különlege parkok sora, amelyek rekreációs teret nyújtanak a lakosságnak, és életteret adnak a helyi állat- és növényvilágnak,
2. zöld tetők, amelyek lassítják a csapadék lefutását, és természetes módon szűrik a vizet, mielőtt az továbbhaladna a talaj felé,
3. vízáteresztő felületek városszerte: a csapadékot felfogó és tisztító, zölddel beültetett bio-mocsarak; vízáteresztő burkolattal burkolt utak és járdák, amelyek lehetővé teszik a biztonságos közlekedést, de közben engedik a vizet leszivárogni a mélyebb rétegekbe; olyan felszín alatti talajcsövezés (drénezés), amely a burkolt felületekre hullott csapadékot továbbítja a zöld területek felé,
4. víztisztítás és vízújrahasznosítás, beleértve a lakossági szürkevíz (ilyen például a kézmosás vagy zuhanyozás utáni enyhén szennyezett víz) újrahasznosítását, ösztönzi a lakosságot a személyes víztakarékosságra kampányok és a vízdíj által, okosmonitor-rendszer kiépítése, amely a vízelvezető rendszer meghibásodását figyeli, illetve a nem hatékony vízhasználatot.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

Szabadon eláraszthatja a folyó a Yanweizhou Parkot Jinhua városban, hiszen épp úgy tervezték meg. KÉP: Turenscape

A szivacsváros előnyei:
1. több tiszta víz a város számára a folyamatosan és biztonságosan újratöltött természetes vízgyűjtőkből, 
2. tisztább talajvíz, amellyel megelőzhető a természetes vizek károsodása,
3. az áradások kockázatának mérséklése, ami javítja a klímaválsággal szembeni ellenállóképességet,
4. kisebb teher a szennyvízrendszeren, hiszen a régi csatornákat nem ilyen terhelésekre méretezték,
5. zöldebb, egészségesebb, esztétikusabb zöld területek a város közepén is, amelyek a környék ingatlanpiaci értékét is növelik,
6. gazdagabb biodiverzitás, több növény- és állatfaj túlélése biztosított az esőgyűjtő parkok körül.

A fenti összeállításban szereplő képek a Turenscape kínai tájépítész iroda tervei alapján készült létesítményeket mutatják. A cég kínai és angol nyelvű honlapján további lenyűgöző fotók láthatók. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
14
júl/2021

Az új pólóban 5 fokkal hűvösebbnek érezzük a kánikulát

Az északi féltekén az elmúlt évezredekben a kelmegyártók arra fókuszáltak, milyen anyagokkal tudnák minél melegebben tartani a vásárlóik testét. A klímaválság miatt azonban ezen a téren is szemléletváltásra van szükség: mindenkit az érdekel, hogyan és mibe öltözzünk a nyári fullasztó hőségben. 

Ez a fehér póló biztos kellemes viselet a hőségben, de még nem az, amiről a cikk szól, azt lásd lejjebb. KÉP: Unsplash

Ebben jelenthet segítséget egy különleges "tükör" anyag: az ebből készült póló úgy néz ki, mint a hagyományos, ám képes a testünket akár 5 fokkal lehűteni, számol be a fejlesztésről a Science magazin.

Nyári ruházat tervezésekor a két leggyakoribb szempont: vagy legyen világos színű, amely visszaveri a látható fény tartományába tartozó napsugarakat, vagy fokozott mértékben képes elvezetni a test hőjét, ezáltal segíti a lehűlést.

A Stanford Egyetem kutatói épp ilyen kelmét terveztek: a test által kibocsátott közepes (3-8 µm) hullámhosszú infravörös sugárzást (mid-infrared radiation, MIR) átengedi, ezáltal legalább 3 Celsius-fokkal hűti a viselőjét. A kelme 45 mikrométer vékony, ez nagyjából harmada egy könnyű lenvászonnak. Épp ez a hátránya: a túl vékony anyag fokozottan sérülékeny.

Két kínai mérnök, Ma Yaoguang (Zhejiang University) és Tao Guangming (Huazhong University of Science and Technology) ezen a fonalon indult tovább: az általuk továbbfejlesztett anyag már 550 mikrométer vastag, és képes arra, hogy a test által kibocsátott MIR-t először elnyeli, majd a külvilág felé kiengedi. 

A képen  egy olyan póló látható, amelynek bal oldala
hagyományos pamutból, jobb oldala viszont
az új tükörkelméből készült. Jól látszik a színek alapján,
mennyivel hűvösebb hatást kelt az új kelme. KÉP: Science

Az alapanyaghoz politejsavat, mesterséges szálat és titánium-dioxid nanorészecskéket használtak fel. A politejsav biológiailag lebomló műanyag, amelyet növényekből (például gabonaszárból) állítanak elő tejsavas erjesztéssel. A titánium-dioxid nanorészecskék visszaverik az ultraibolya, a látható és a közeli infravörös sugarakat, ezáltal fokozzák a hűtő hatást. A mesterséges szál pedig összefogja a többit.

Optikai értelemben ez egy tükör, noha teljesen átlagos kelmének látszik. Tapintásra olyan, mint a pamutanyag, és a két feltaláló szerint nagyjából ahhoz fog közelíteni az ára is: legfeljebb tíz százalékkal lehet drágább, mint az átlagos módon gyártott kelmék. 

HKZs
 


0
Tovább
08
máj/2021

Úszó napelemekkel hűtenék a tavak vizét a klímaválság ellen

Egyrészt a napenergia az elektromos áram legolcsóbb forrása a Nemzetközi Energiaügynökség 2020-as jelentése szerint, másrészt a címben említett módon segítheti a természetes vizek védelmét a globális felmelegedés káros hatása ellen. Magyarán, a vízfelületre telepített napelempark csökkenti az adott tó vizének túlzott felmelegedését. 

napelem úszó napelem klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés

Ez lehet a napenergia jövője? KÉP: Giles Exley/Lancaster Egyetem

Világszerte egyre több úszó-lebegő napelemparkot telepítenek, és kutatások szerint ez a technológia több energiát képes termelni, mint a háztetőkre szerelt vagy talajra állított napelemek. Ez részben a víz hűtő hatásának köszönhető, aminek révén akár 12,5 százalékkal több áramot állíthat elő a napelem.

Jóllehet az édesvízű tavak csupán 1 százalékát teszik ki a Föld felszínének, otthont nyújtanak az állat- és növényfajok 6 százalékának, továbbá ivó- és öntözővizzel látnak el több milliárd embert. A klímaválság miatt a tavak felszíni hőmérséklete 1985 óta 0,34 Celsius-fokkal emelkedett, ami fokozza a mérgező algavirágzás kialakulását, hozzájárul a vízpárolgáshoz, és megakadályozhatja az adott tóban az eltérő hőmérsékletű vízrétegek keveredését, ami miatt oxigénhiányos állapot alakulhat ki a vízben.

Egy új kutatás szerint az értő módon megtervezett úszó napelemparkok jó megoldást nyújthatnak a fenti problémák ellen. A Windermere-tó a legnagyobb az Egyesült Királyságban, és egyike azon tavaknak, amelyeket a tudomány régóta vizsgál. Kézenfekvő volt tehát, hogy a Lancaster Egyetem kutatói erre a tóra készítsenek számítógépes szimulációt az úszó napelempark hatását felmérendő. 

napelem úszó napelem klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés

Úszó napelempark biztosítja a szükséges energiát egy szennyvíztisztító telepen az Egyesült Királyságban. KÉP: Giles Exley/Lancaster Egyetem

Az úszó napelempark csökkenti a vízfelszínt elérő légmozgást és napsugárzást, emiatt számos természetes folyamat módosulhat. Mivel minden napelemparknak egyedi formája van, a kutatásban 10 ezer különböző alakzatot vizsgáltak, melyik hogyan hat a szélsebességre és a vízfelszínt elérő napsugárzásra.

A kutatás azt állapította meg, hogy egy úszó napelempark ugyanolyan mértékű hatással lehet egy tó vizére, mint a klímaválság, csak éppen ellentétes előjellel. Egy olyan úszó napelempark, amely nagyjából 10 százalékkal csökkenti a vízfelszínt elérő légmozgást és napsugárzást, a globális felmelegedés egy évtizednyi hatását tudja semlegesíteni.

napelem úszó napelem klímaválság klímaváltozás globális felmelegedés

Az olyan napelemparknak van a legnagyobb hűtő hatása, amely inkább árnyékolja a tavat, de a természetes légmozgásnak nem állja útját. Ezzel csökkent a párolgás mértéke, és jobban kedveredtek az eltérő hőmérsékletű vízrétegek, ami segítette a víztömeg oxigénellátottságát. Az úszó napelemparkok hatása természetesen az adott tó mélységétől, területétől és helyszínétől függ.

Az elmúlt öt évben százszorosára nőtt az úszó napelemparkok összterülete, jelenleg 35 országban mintegy 2.6 gigawatt kapacitást nyújtanak. A kutatók szerint a mesterséges víztározók ökológiai szempontból alkalmasabbak és könnyebben megközelíthetők, mint a természetes tavak. Ha ezen víztározók csupán 1 százalékára úszó napelemparkokat telepítenének, azzal évente 400 gigawatt energiát állíthatnának elő.

via The Conversation

HKZs


0
Tovább
01
márc/2021

Ezért lehet baj, hogy egyre ritkábban fagy be a Balaton

Az északi félteke tavai közül 179 tó a következő évtized során tartósan jégmentessé válhat a globális felmelegedés miatt, és ugyanez fenyeget 5700 állóvizet a 21. században. A témával foglalkozó kanadai York Egyetem kutatócsoportja évek óta publikál tanulmányokat a témában, 51 ezer tóra készítettek a 2020-2098 közötti időszakra előrejelzést. Legfrissebb kutatásukba a Balaton is bekerült, mint az egyre ritkábban befagyó nagy tavak egyike.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Így festett a befagyott Balaton 2011. januárjában KÉP: nviki89/Flickr

A témáról kérdeztem Dr. Istvánovics Vera tókutató biológust, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagját.

365 Zöld ötlet: A kanadai kutatók szerint a melegebb átlaghőmérsékletű levegő és a jégtakaró hiánya miatt fokozódhat a téli párolgás, ami veszélyeztetheti az adott tavak körüli ivóvízbázisokat, mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben.

Istvánovics Vera: Érdemes volna szétválasztani a régiókat, nem szerencsés egyben tekinteni az északi féltekét, nagyon eltérőek az egyes országok klimatikus jellemzői.

365Zö: De azért elfogadhatók a kutatás megállapításai?

IV: Télen nem olyan vészes mértékű a párolgás, mert az nagyban függ a hőmérséklettől. Magyarországon például az éves párolgás 900 milliméter, ennek 20-25 százaléka esik a téli félévre. A párolgás nem lineáris függvénye a hőmérsékletnek: nyáron, amikor 25-30 Celsius-fokos a nappali hőmérséklet, sokkal több víz párolog el, mint a téli hidegben. A másik fontos tényező a levegő páratartalma, idén télen is sokszor volt 90 százalék fölött, ezért nemhogy többletpárolgás nincs, hanem egyenesen kicsapódik a levegőből a pára, például ködszitálás formájában. A kanadai mínusz 20 fokban nem csapódik ki a köd, mert abban a hidegben már minimális a páratartalom. De Magyarországon az elmúlt hónapokban nulla fok körüli volt a hőmérséklet, ebben nem jellemző a párolgás. Szelesebb napokon persze jobban párolog. Összességében, nálunk nincsenek 6-8 hónapra befagyva a tavak, mint Kanadában. A Balaton nagyon hideg teleken két hónapig lehet befagyva, tehát a jégtakaró nem befolyásolja olyan mértékben a párolgást.

365Zö: Van olyan szempont, amely miatt mégis aggódnunk kellene?

IV: Nálunk a globális felmelegedés kísérőjelenségei közül inkább a csapadék mennyisége és eloszlása számít. Magyarország szemiarid terület, kevés a csapadék. Kanadában sokkal több a csapadék, sekély a talaj, sok a mocsaras-vizes terület. Nálunk, ha nyáron esik egy nagy eső, a kiszáradt talaj szivacsként szippantja be a csapadékot, nem keletkezik belőle semmilyen lefolyás. Az utóbbi öt esztendőben az egész évet tekintve megvolt az átlagos csapadékmennyiség, de az eloszlása nagyon kedvezőtlen volt. Aszályos a tavasz, utána nyáron esik ugyan csapadék, de annak egy hányada menet közben elpárolog, másik része el sem éri a talajt, mert a növények lombozata felfogja. Ami pedig belekerül a talajba, azt a növények gyökérzete felszívja, tehát alig valamennyi éri el a talajvizet. A mi ivóvízkincsünket jobban fenyegeti ez a veszély, mint a jégmentesség hatása.

365Zö: Milyen hatással van a jég egy tóra?

IV: A jégtakaró elszigeteli a vizet a levegőtől, és így az oxigén nem jut be a vízbe. A jég is különböző lehet, amikor tiszta és átlátszó, alatta akár több oxigént termelnek az üledék felszínén az algák, mint amennyi szenet nyáron megkötöttek. De ez a téli oxigéntelítettség ritka eset, mert általában a jégtakarót hó fedi be, és ettől sötét lesz a jég alatt. Amikor a jég olvadozik és megváltozik a szerkezete, akkor is csak a fény egy részét engedi át. Tehát az a tipikus helyzet, hogy a jég alatt sötét van, leáll a fotoszintézis, a jégpáncél miatt légcsere sem lehetséges, és elfogy az oxigén. A hideg vízben a halak anyagcseréje lelassul, ezért nem fulladnak meg az oxigénhiányos vízben. 

365Zö: Lehet, hogy nem is baj, ha nem alakul ki jégtakaró?

IV: Az lenne a természetes nálunk, hogy időnként van valamennyi jég. Hatása lehet a jégmentességnek a hínárok túlszaporodása, mert a növényeknek a téli túlélést biztosító szervei  jobban áttelelnek. Persze az is igaz, hogy a hínárok vegetatív módon is gyorsan szaporodnak: hajtásdarabok törnek le róla, azokat elsodorja a víz, és más helyen legyökereznek. Lehet, hogy ettől a folyamattól jobban függ a hínarak túlszaporodása, mint a téli túléléstől. Ugyanakkor a hínárra más tényezők is hatnak, a szél- és áramlási viszonyok befolyásolják a szaporodását. Az algákkal más a helyzet: szaporodásuknak két csúcspontja van, a tavaszi nagyobb, a nyári kisebb. Amikor a tavasszal felmelegedő vízben beáll a hőrétegzettség, a korai algák eltűnnek. Ekkor egy ideig tiszta a víz, aztán a nyár érkezésével szaporodni kezdenek a nyári algák. Ha a tavaszi csúcs hamarabb elindul és nagyobb lesz, akkor a nyári algák mennyiségét ez csökkenteni tudja. Ezt a hatást mély tavakban mutatták ki, ahol nyáron stabil hőrétegezettség alakul ki – a mi sekély tavainkban eddig legalábbis nem vettük észre, hogy a jégtakaró jelenléte vagy hiánya befolyásolná az algák mennyiségét.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Az űrből is látszik az algavirágzás KÉP: Európai Űrügynökség/Flickr

365Zö: Érdekes, ezt pont fordítva gondoltam, hogy ha tavasszal nagy az algatömeg, akkor a nyári mennyiség is nagyobb lesz…

IV: Egy átlagos tó vizében 40-50 algafaj él. Ezek közül egy adott pillanatban a mennyiség zömét egy-két faj adja, de az változik, hogy melyik időszakban mely fajok lesznek meghatározóak. Tavasszal olyan algák nőnek, amelyek bírják a hideg vizet. A hóolvadással a vízgyűjtő területekről nagy mennyiségű tápanyag érkezik a tavakba, ami szintén kedvez az algák szaporodásának. Nyáron pedig olyan fajok élveznek előnyt, amelyek elviselik a meleget, és ügyes stratégiákkal rendelkeznek ahhoz, hogy beáramló tápanyag nélkül is túléljenek. Az a faj tud gyorsabban nőni, amelyik több tápanyagot tud raktározni. Egy algaegyed 3-4 napig él, utána osztódik, és lesz belőle másik. Ez nagyon gyors folyamat, nem olyan, mint egy erdő.

365Zö: Tehát akkor a tavak fagymentességének nincs különösebb jelentősége?

IV: Ezt így nem állítanám. A tartós jégtakaró alatt az oxigén elfogyhat, ami nem jó sem a növényeknek, sem a halaknak. Az emiatt elpusztuló élőlényekből nagy mennyiségű tápanyag szabadulhat fel ilyenkor, növelve a tavaszi algacsúcsot. Jég nélkül olyan viszonyok alakulnak ki, amelyek miatt hamarabb elfogy az algák tápláléka, és ez hatással lehet a nyári algacsúcs idejére és nagyságára. A jégmentesség hatását sekély tavakban nem annyira vizsgálták, mint mondjuk az idézett kanadai kutatók a mély tavakat. Nem tudjuk, hogy milyen hatása lehet annak, hogy nem fagy be a Balaton, ez mindenképpen vizsgálandó kérdés. 

365Zö: A halállomány jobban szaporodik, ha nincs jég?

IV: Ezt is nehéz megmondani. A víz hőmérséklete jégtakaró alatt és anélkül is ugyanúgy 4 Celsius-fok, ám a halak többsége nem algával táplálkozik, tehát annak mennyisége nincs hatással a halállományra. Az elpusztult algát az árvaszúnyoglárvák eszik meg, és azokat fogyasztják a halak. Néhány évtizede a busát telepítették be a Balatonba, mert azt várták tőle, hogy kiirtja az algát. De kiderült róla, hogy jobban kedveli a zooplanktont. A ponty és a többi halfaj nem az algát eszi, hanem azokat a kisebb-nagyobb állatokat, amelyek az algán nőnek meg.

Balaton tél alga természetvédelem globális felmelegedés klímaváltozás

Túlszaporodott algától zöld a víz Balatonszabadinál
KÉP: Egerszegi Zita UNDP/Flickr

365Zö: Megkockáztathatunk egy olyan feltevést, hogy ha nem fagy be a Balaton, akkor több lehet az alga, következtésképp a rovarlárva, és nemcsak árvaszúnyog, hanem vérszívó is?

IV: A tóban élő fajok létezésének alapja a szerves anyag, amit az algák állítanak elő. Ha több az alga, akkor a tápláléklánc felsőbb elemeiből is több lehet. Egy horgász örülni fog a hatalmas halaknak, egy fürdőző nem lesz boldog az algazöld víztől. De a jó és rossz emberi fogalmak, a Természetnek mindegy, hogy kinek mi a jó – a körülmények hatására indulnak be a változások. Nem tudom megmondani, hogy egy sekély tó esetében milyen következményei lehetnek a fagymentességnek. Az biztos, és ebből a tanulmányból is látszik, hogy régen a Balaton gyakran befagyott hetekre-hónapokra, és erre egyre kevésbé lehet számítani a globális felmelegedés következtében. Ennek biztos lesz hatása, de hogy milyen hatása, azt vizsgálni kellene. Az is nagy kérdés, hogy a hatás csupán átmeneti-e, tehát most jég híján több az oxigén a vízben, vagy hosszabb távon is érvényes lesz, vagyis a tó egész évi állapotára hat majd. Ezt még nehezebb vizsgálni, mint a pillanatnyi hatást, de szükség lenne rá, mert hátha fontos eredményre jutunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
«
1234

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (138),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (48),légszennyezés (46),hulladék (43),természetvédelem (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),kerékpár (35),napenergia (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (16),építészet (16),városi közlekedés (16),divat (15),komposzt (15),nyár (15),autó (15),konyha (14),kutya (14),klímaválság (14),növény (13),élelmiszer (13),LED (13),szemét (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),Ozone zöld díj (11),CO2 (11),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),élelmiszerpazarlás (11),takarékosság (10),ajándék (10),barkácsolás (10),urbánus életmód (9),papír (9),szélenergia (9),WWF (9),Kína (9),művészet (9),elektromos autó (9),tél (9),szélturbina (9),ivóvíz (9),csomagolás (8),hulladékgyűjtés (8),Párizs (8),raklap (8),természetes gyógymód (8),levegőminőség (8),levegőszennyezés (8),lakásfelújítás (8),szén-dioxid (8),allergia (8),stressz (7),takarítás (7),lakberendezés (7),háztartás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),vásárlás (7),ételpazarlás (7),almaecet (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),illóolaj (7),mobiltelefon (7),biogáz (7),Hollandia (7),vegán (6),városi élet (6),étel (6),gyümölcs (6),macska (6),növényvédelem (6),ökolábnyom (6),szúnyog (6),Föld napja (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),szmog (6),erdő (6),Magyar Telekom (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),Kanada (6),New York (6),játék (6),beporzás (5),városi hősziget (5),virág (5),város (5),testről és lélekről (5),ruha (5),urbanizáció (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),zajszennyezés (5),sport (5),térkép (5),méh (5),víz (5),bútor (5),szelektív hulladék (5)

Archívum