80 év alatt begyűjtött és preparált patkánytetemek vizsgálata során arra jutottak a Floridai Természettudományi Múzeum kutatói, hogy a városi patkányok egyre nagyobbak és kövérebbek lettek.  

KÉP: Natalie van Hoose/Florida Museum of Natural History

Csakhogy a patkányok méretnövekedése ellentmond a biológia egyik törvényszerűségének, a Bergmann-szabálynak, amely kimondja, hogy a különböző éghajlati viszonyok között élő rokon fajok (pl. pingvinek) testnagysága a hidegebb viszonyok felé haladva növekszik. 

Márpedig a kutatók a városi hőszigetnek nevezett jelenség miatt feltételezték, hogy a városokban élő patkányok kisebbek lesznek, mint vidéki rokonaik. A városi hősziget elnevezés arra utal, hogy az épületek és a burkolt útfelületek több hőt nyelnek el, mitn a természetes környezet, és ezt a hőt éjjel sugározzák ki a környezetükbe: vagyis ezért nem tudnak éjjel lehűlni az épületek a városban, ezért van ott éjjel is melegebb nyáron.

KÉP: Unsplash

Ez önmagában valóban predesztinálná a patkányokat a kisebb méretre, csakhogy az emberszomszédok gondoskodnak a jóltápláltságukról. Az élelmiszerpazarlás is az oka, hogy temérdek ételmaradékot találnak a patkányok mindenütt. A városokban a ragadozóktól sem kell félniük, és mindenhol remek búvóhelyek várják őket. 

HKZs

Hányszor lehet látni Budapesten, hogy reggel tömve még van a csuklós busz, délelőtt meg már csak három utassal közlekedik, ugyanannyi kipufogófüstöt eregetve. Erre kínál megoldást a "Trambus" fantázianevű jármű, amely moduláris szerkezetű, azaz annyit kapcsolunk össze, amennyire szükség van a pillanatnyi közlekedési helyzetben. 

A Trambust a szöuli közlekedésimérnök-hallgató Junghyun Kim tervezte, aki ezzel a projekttel vett részt a 2021-es Polestar design versenyen, amelyen a környezetbarát elektromos közlekedés, a fejlődés volt a fókuszban (maga a cég is a prémium elektromos autóiról híres).

A Trambus lényege, hogy nem több busz kell a forgalomba, hanem igény szerint változtatható méretű. Annyi modult kapcsolunk össze, amennyi kell, ezzel amolyan busz-vasút hibridet lehet létrehozni. 

A legmenőbb az egészben, hogy ha önvezető vezérlést kapnak a modulok, akkor az összekapcsolódást önjáró módon is meg tudják valósítani: a központban a diszpécser elküldi a felhívást a moduloknak, azok pedig megkeresik egymást és kapcsolódnak, aztán mennek a forgalomba. 

Minden modul végére egy harmonikaszerű kapcsolódóelemet tervezett a mérnökhallgató, hogy megkönnyítse a hosszú járművek kanyarodását. A modulok belső elrendezése többféle lehet: a szokásos ülőhelyekkel a tömegközlekedőknek, asztalos elrendezéssel a hosszú távra utazóknak, részben vagy teljesen bútorozatlanul a kerekesszékkel és kerékpárral közlekedőknek. Bárcsak mielőbb valósággá válna!

via YankoDesign

HKZs

Az Egyesült Királyságban egyre több városi közút mentén, körforgalom közepén és sávelválasztóban a megszokott gyomos gyepszerűség vagy sövény helyére vadvirág magkeveréket vetnek. Az országban a 2. világháború óta a vadvirágos rétek 97 százaléka eltűnt: beépítették vagy szántófölddé alakították. Aki az országban utazgat, rengeteg harsánysárga repceföldet vagy napraforgómezőt láthat, de olyan mesebeli vadvirágos rétet, mint hajdanán, már aligha. A mai gyerekek többsége már nem is tudja, micsoda boldogság a virágok között bóklászni, hallgatni a tücsökciripelést és a méhzümmögést, rácsodálkozni a színpompás pillangókra.

Pictorial Meadows

Ezen a negatív trenden változtat a vadvirág-ültető mozgalom, amely az élővilág sokféleségének, azaz a biodiverzitásnak a gazdagításával szeretné segíteni a növényvédőszerek és más vegyszerek miatt milliószámra pusztuló beporzó rovarok túlélését. 

Minél több vegyszert használunk a haszonnövények termesztéséhez, annál több beporzó rovar fog elpusztulni, csakhogy beporzó rovarok híján nem lesz termés. Kínában helyenként már ott tartanak, hogy reggelente kis ecsettel a kezükben vonulnak ki a munkások a gyümölcsösökbe, és kézzel porozzák be a virágokat, mert a vegyszerezés és környezetszennyezés miatt nincs elég rovar ehhez. Az egész világon próbálkoznak azzal, hogy a szántóföldeken vetési vadvirágos védelmi sávokat hoznak létre, hogy a beporzó rovarokat odavonzzák és táplálják a munkavégzéshez. 

Mathias Tschumi

A rovarpusztulás visszafordításához olyan egyszerű cselekedetek is hasznosak, mint a városi vadvirágos beültetés. A brit Plantlife jótékonysági környezetvédelmi szervezet 2013 óta intéz rendszeresen felhívást a brit önkormányzatokhoz: az útszéli közterületeket vessék be vadvirágmaggal. A vadvirágnak az az előnye az útszéleken általában látható gyomos fűkeverékkel szemben, hogy nagyjából térdmagasságig nő, tehát nem zavarja a járművezetők tájékozódását. S míg a rövidre vágott fűszálak nem nyújtanak semmilyen táplálékot a rovaroknak, a vadvirágokban tengernyi nektárt találnak.

Már több mint 67 ezren írták alá azt a petíciót, amely Anglia-szerte felszólítja az önkormányzatokat, hogy vadvirággal vessék be az említett zöld sávokat, és akár a városi parkokban is alakítsanak ki minél több  ilyen területet. A rotherhami városvezetés az elsők között lépett, és óriási meglepetésükre a vadvirágos beültetés nemcsak a szemet gyönyörködtető látványt nyújt, hanem a városkasszával is baráti: a vadvirágos sávokat elegendő évente egyszer vagy kétszer kaszálni, amivel a 12,8 kilométeres beültetett szakaszon évente 23 ezer fontot tudnak megspórolni. Ez lett a szigetországban a leghosszabb "városi rét". A korábbi füvesített részeket évente akár nyolc alkalommal is kaszálni kellett. Kiderült, hogy a méheket nem zavarja a közúti forgalom, és ez fordítva is igaz: egyetlen olyan eset sem ismert, amikor méh repült volna be egy elhaladó autóba.

Pictorial Meadows

Az Egyesült Királyság úthálózata közel 396 ezer kilométert tesz ki. Ha az utak mellett, a sávok között, a körfogalmak közepén minden vadvirággal lenne beültetve, azzal elképesztő mennyiségű fenntartási költséget tudnának megspórolni. Egyúttal segítenék a beporzó rovarok túlélését, és valljuk be őszintén, az autóvezetők lelkét is felüdíti a vadvirágok látványa. 

A szervezők szerint a magánemberek is sokat segíthetnek a beporzóknak, ha a kertjükben legalább néhány négyzetméternyi területen a kertészeti áruházakban kapható vagy interneten rendelhető vadvirág magkeverékkel vetnék be a földet. A magyar weben rendelhető magkeverékekben például közönséges cickafark, apróbojtorján,kék búzavirág, réti imola, réti margitvirág, mezei szarkaláb, lyukas-levelű orbáncfű, gyújtoványfű, évelő bokros len, fehér mécsvirág, hegyi baltacím, mezei pipacs, vadrezeda, ligeti zsálya, orvosi zsálya található.

Magyarországon több nagyvárosban kísérleteznek vadvirágos ökoágyások létrehozásával, Budapest, Szeged, Hódmezővásárhely után Veszprémben is kialakítottak már "városi rétet". A téma iránt érdeklődőknek sok hasznos információt ad a könyvtárakban és antikváriumokban fellelhető Búvár Zsebkönyvek sorozat Vadvirágok kötete.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Erre az eredményre jutott egy friss ausztrál kutatás. Világszerte észlelhető, hogy minél alacsonyabb a kerékpárosok aránya egy országban, annál negatívabb a megítélésük. A negatív megítélés gyakran párosul aggresszióval is, akár szóban, akár tettlegesen: a kerékpárosok 15 százalékához vágtak már valamilyen tárgyat autóból. Figyelem! Teszt a cikk végén az autósoknak és a kerékpárosoknak!

Confused

Az ausztrál kutatás abban különleges, hogy a világon elsőként olyan kérdőíveket használtak (kissé átalakítva) ehhez a témához, amelyeket általában az alacsony státuszú társadalmi csoportok (ilyenek az etnikumok, bevándorlók, szegények, fogyatékossággal élők stb.) és a többségi társadalom vizsgálatakor szoktak alkalmazni. Ezek az úgynevezett dehumanizációs kérdőívek, amelyekkel azt vizsgálják, hogy a megkérdezettek mennyire látják emberinek egy másik csoport tagjait. Mert ha kevésbé látják annak, akkor az megfosztja az alacsony státuszú csoportot a humán értékeitől. Például egy áldozatot hibáztatnak, hogy a "gyenge jelleme" miatt történt vele valami, és "biztos megérdemelte". Tipikus reakció: "Minek ment oda?" A dehumanizáció rendkívül káros, mert például fokozza az előítéletet. 

Az a baj azzal, hogy a megkérdezettek szerint a kerékpárosok nem emberek, mert ez felszabadítja az agresszív ösztönöket az autósokban, vélik az ausztrál kutatók. Ennek vizsgálatára például a kutatók módosították a jól ismert főemlős-ember skálát: elkészítették ennek csótány-ember változatát, mert az ausztrál angolban gyakori, hogy az autósok csótánynak vagy moszkítónak nevezik a kerékpárosokat. Tehát az alsó, módosított skálán kellett bejelölni, hogy ki hány százalékban látja embernek a kerékpároskat. A megkérdezettek között voltak autósok, kerékpárosok és olyanok, akik váltogatják a két közlekedési formát.

Mindkét skálán hasonló értékek születtek: a kizárólag autósok 55 százaléka, a részben és kizárólag kerékpárosok 30 százaléka szerint a kerékpárosok nem teljesen emberek. "Márpedig, ha nem azok, akkor gond nélkül lehet őket utálni vagy aggresszíven viselkedni velük", mondta Alexa Delbosc kutatásvezető, a Monash Egyetem Közlekedési Intézetének pszichológusa. 
S hogy a kerékpárosok miért nyilvánították saját magukat nem teljesen embernek? "Ha a kerékpárosok úgy érzik, más úthasználók [autósok, teherautó- és buszsofőrök] dehumanizálják őket, akkor valószínűbb, hogy konfliktusba keverednek az autósokkal, egyfajta önbeteljesítő jóslatot megvalósítva, ami viszont tovább táplálja az irányukban mutatkozó dehumanizációt", mutatott rá az ördögi körre Delbosc.

A kutatásban megkérdezett autósok 17 százaléka ismerte el, hogy volt már olyan, amikor az autójával szándékosan akadályozta egy kerékpáros haladását, 11 százalék vezette autóját szándékosan közel egy kerékpároshoz, és 9 százalék használta arra az autóját, hogy elvágja egy kerékpáros útját.

Pexels

Létezik egy nagyon egyszerű módszer a közúti dehumanizáció csökkentésére, ajánlja Narelle Haworth, a kutatás társszerzője: ne használjuk a "kerékpáros" és a "gyalogos" kifejezést, mert rendkívül személytelenek, ezért maguk is fokozzák a dehumanizációt.

Mondjuk inkább azt, hogy kerékpározó férfi/nő/fiatal vagy gyalogló férfi/nő/fiatal, ezzel is hangsúlyozva, hogy ők is emberek.

A közúti dehumanizáció csökkentése már csak azért is fontos, mert egyre terjed a közösségi közlekedési eszközök aránya az utakon: például nemsokára Budapesten is megjelennek az elektromos okosrollerek, amelyeket ugyanúgy lehet kölcsönözni, mint a közbicikliket. Valószínűleg a rolleresek is a kerékpársávokat fogják használni, tehát az autósoknak fel kell készülniük a fokozott forgalomra az út szélén. Ráadásul a kerékpárnál gyorsabb lehet az elektromos roller, de kisebb, nehezebb észrevenni. 

Autós vagy? Akkor válaszolj te is az ausztrál kutatók kérdésére! Egy nap csak egy szavazat adható, ha más válaszra is szeretnél szavazni, gyere vissza holnap is:

Kerékpáros vagy? Akkor válaszolj a 365 Zöld Ötlet blog kérdéseire (az ausztrál kutatás nyomán)! Egy nap csak egy szavazat adható, ha más válaszra is szeretnél szavazni, gyere vissza holnap is:

"Három évszázaddal ezelőtt az emberiség még csak a szárazföldek 5 százalékát használta intenzíven. Ma közel a felét", írja új tanulmányában Erle Ellis környezetkutató, aki évtizedek óta foglalkozik ezzel a témával. Az ipari forradalom óta az emberiség a szén-dioxid-kibocsátás révén alakítja át a bolygót, előtte pedig a mezőgazdaságot (legeltetés, szántás) használta erre, bár ezek jóval ksiebb hatásúak.

A Maryland Egyetem professzoraként Ellis csapatával térképsorozatot készített arról, hogy miként nézhetett ki a Föld jó 300 évvel ezelőtt: akkoriban még a szárazföldek fele igazi vadon volt, s a másik felének 5 százalékát vonták csak intenzív művelés alá. Ma a Föld szárazulatainak több mint felén vagy gazdálkodás folyik, vagy valamilyen települést találunk.

"A klímaváltozás csak nemrég óta vált jelentős tényezővé – mondja Ellis. – Ha a mostanihoz hasonló ütemben fokozódik, akkor ez lesz a szárazföldi élővilág domináns alakítója, de egyelőre a területhasználat vezet e téren."

Számos forrást elemezve Ellis és kutatótársai ennek alapján készítették el az elmúlt 300 év térképanimációját, jelezve, hogy az adott területen hányan éltek, és miként használták a területet.  A legintenzívebben használt területek a városok, utánuk a mezőgazdasággal foglalkozó falvak. A ritkán lakott területeket a jellemző használatuk (szántóföld, legelő, erdő) alapján sorolták be, és a lakatlan területeket is jelölték. Az alábbi animáció Ellis egyszerűsített adatsoraiból készült:

Jelmagyarázat: Urban = város, Villages = falu, Cropland = szántóföld, Rangeland = legelő, Woodland = erdőség, Wild = érintetlen 

Jóllehet százévente van egy képkocka, mégis láthatók a trendek. Oroszország és az Egyesült Államok hatalmas pusztaságait a 19. században mezőgazdasági műveléssel törték fel. Afrika és Ázsia korábban félvadon területein kiterjedt állattenyésztést kezdtek folytatni.

"Ázsia átalakítása kezdődött először, és arányaiban ez a leginkább megváltoztatott természeti környezet – mondja Ellis. – Európa is alig emlékeztet hajdani képére a nagy népsűrűség és intenzív területhasználat miatt. A világ többi részén ez az átalakulás lassabb és csekélyebb mértékű."

Az új térképek persze sok tekintetben becsléseken és feltételezéseken alapulnak, ezért is elnagyolt a területi lépték és idősáv. A fent belinkelt tanulmányban még számos látványos grafikon található.