Az elmúlt napokban tapasztalt erős széljárás mindent beterített allergén anyagokkal - szerencsére van pár trükk, amelyekkel enyhítheted a tüneteket.

KÉP: Pixabay

Ha megtörtént a baj, de nincs allergiás reakció, a csípés fájdalmát tudjuk enyhíteni egyszerű módszerekkel.

KÉP: Unsplash

Télen a nátha miatt fújtad az orrod, tavasszal pedig a levegőben szállongó virágpor miatt? Összegyűjtöttem pár tippet, amivel enyhíthetnéd a panaszokat.

KÉP: Pixabay

Ha tél közepén is szénanátha-szerű panaszoktól szenvedsz, húzd el az ablak mellett álló szekrényt! Nálunk kiderült, hogy óriási kiterjedésű penészfolt van mögötte.

Írtam már a penész elleni védekezésről korábban is, a múltkor ajánlott szerekhez képest most olyan módszereket kerestem, amelyek szagtalanok. Az alábbi szerek általában gombaölő hatásúak, de nem feltétlenül próbálták őket a falon vagy bútorokon megjelenő penész ellen. Úgyhogy egyhónapos kísérletbe kezdtem, amelynek eredménye az alábbi fotó. Látszik, hogy a mintákban egy hónap elteltével nem jelent meg újra a penész. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Minél illatosabb egy termék, annál valószínűbb, hogy allergizál.

Régebben egy olyan munkahelyen dolgoztam, ahol egy nagy teremben ültünk 8-an, külsősökkel együtt néha 12-en. Mindenkinek más volt a dezodorja, parfümje, after shave-je. Néha borzasztóak kellemetlen volt a sokféle illat, folyton szellőztettünk. Aztán az egyik kolléganő terhes lett, és kérte, hogy a csapat többi tagja átmenetileg ne használjon parfümöt, mert kismamaként hányingere van a szagoktól. Csodálatos időszak köszöntött be, javult mindenki közérzete, és ahogy visszaemlékszem, kevesebb volt a nyűgösködés. 

Pixabay

Manapság minden illatosítva van. Mi, emberek egyszerre több illatot is viselünk (tusfürdőét, testápolóét, arckrémét, parfümét, borotvahabét, dezodorét, ruhaöblítőét stb.). A speciális adatbázisok több mint 20 ezer illatosításra használt vegyületről tudnak. Európában az emberek 1-3 százaléka kontakt allergiás ezekre (érintkezés esetén irritáció alakul ki). Legalább 26 illatösszetevőről tudjuk, hogy fokozottan allergén, és ezért "bőrön maradó termékek (pl. arckrém, testápoló, kézkrém, ajakbalzsam stb.) esetén 0,001% felett, lemosható készítményekben (pl. szappan, tusfürdő, hajsampon) 0,01% felett – az összetételben (“Ingredients”) kötelező feltüntetni az összetevők között a 1223/2009/EK rendelet szerint", mondja Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. 

A tévéből dől a légfrissítő spray reklámja. Nincs vécépapír illatosítás nélkül. Tudjuk, hogy nem szabad szemetelni, és hogy a környezet-szennyezés káros. Akkor az illatszennyezés miért nem az? 

"Rengeteg termék van feleslegesen túllillatosítva, a WC-papírtól számos babatermékig, az emberek önkéntelenül is megveszik a túl- vagy feleslegesen illatosított termékeket, hozzászoktak az öblítő, az szagosító spray-k használatához – mondja a vegyianyag-szakértő. – Általában javasolható, hogy ahol lehet, kerüljük az illatosított termékeket, hiszen még a legtöbb természetes, például citrusokból származó vagy természetazonos illatanyag is irritálja a bőrt és a nyálkahártyákat, szemet, de több szintetikus illatosító anyagnak komolyabb egészségügyi kockázata is van.
Ilyen természetes anyag a a gerániumból nyert geraniol vagy a limonén nevű elterjedt illatanyaga, mely irritáló hatású anyagokká bomlik le. A citralra az emberek kis hányada allergiás. Az eugenol nemcsak allergizál, hanem a szervezetünkbe jutva az immunrendszerre  és a májműködésre is kockázatot jelent. A butilfenil metilpropional szintetikus illatanyag; allergizál, immuntoxikus és a hormonműködést is megzavarhatja."

Pixabay

Nagyvárosainkban eleve rossz a levegő minősége, miért súlyosbítjuk a helyzetet agresszív illatmolekulákkal? A legtöbb légfrissítő csomagolásán az olvasható, hogy lenyelni veszélyes. Igen ám, csakhogy nem nyalogatni szoktuk ezeket a spray-ket, hanem belélegezni. Ha érzel egy illatot, az már eljutott az orrnyálkahártyádig, s az orrodon át bejut a tüdődbe. Ha elég kicsi a permetcsepp, akkor a tüdő hörgőcskéiből a véráramba is bejuthat. 

A légfrissítő egyébként sem "bontja le" a kellemetlennek érzett szagokat, legfeljebb elmaszkolja azokat. Ami pedig az elektromos árammal működő légfrissítőket illeti, egy korábbi amerikai kutatás szerint a hálózati elektromos árammal működő szobaillatosítók (a bennük lévő vegyületek hatékony terjesztésével) fokozzák a légúti betegségek, köztük az asztma, az idült hörghurut és a hörgőrák kockázatát: "a légfrissítők 50 mikrogramm/köbméter koncentrációban képesek kibocsátani formalinszerű vegyületeket. Ez az érték az EPA által szabadtéren (!) megengedhető legmagasabb koncentrációhoz közelít. A szakértők véleménye szerint hasonló légszennyezés tapasztalható például a belsőégésű motorok kipufogó rendszerének nyomában", olvasható a Nature magazin cikkében. A légfrissítők gyakran ftalátokat tartalmaznak, amelyek hormonális, termékenységi, születési rendellenességi problémákat okozhatnak. Tegyük hozzá, hogy hasonlóképpen gondolkodj el az elektromos árammal párologtatott rovarirtószerek használatán is.  

Egy 2017-es kutatás szerint a légfrissítők összetételének kevesebb mint 10 százalékát teszik nyilvánossá. Ami a testre fújható parfümöket illeti, az úgynevezett "természetes" összetevőkben is lehetnek mesterséges vegyületek. Amerikai kutatásokban a lakosok 20 százaléka, ausztrál kutatásokban a megkérdezettek 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az illatosított termékek (tisztítószerek, légfrissítők, dezodorok) fejfájást és asztmarohamot okoztak neki. Ózon hatására egyes vegyianyagok rákkeltő formaldehiddé bomlottak.

Pixabay

"A policiklikus pézsmák, szintetikus mósusz-vegyületek  is elterjedt illatanyagok a parfümökben. A mósusz-vegyületek felhalmozódnak az emberi szervezetben és a környezetben. Irritálják a nyálkahártyákat és allergiát okoznak. Lehetséges rákkeltő anyagok és ismert a májkárosító hatásuk. Sajnos mint illatanyagot nem kell a feltüntetni a kozmetikumok címkéjén. A kozmetikai termékekben gyakran használt xilolmósusz (musk xylene) felkerült az EU különös aggodalomra okot adó anyagok listájára, mivel felhalmozódik az emberi szövetekben, és nem bomlik le. 2015-től korlátozzák a xilolmósusz uniós felhasználását", teszi hozzá Simon Gergely.

Valahányszor megveszel egy olyan terméket, ami illatosítva van, azt az üzenetet küldöd a gyártójának, hogy gyártsa továbbra is ezt a terméket. Hiszen van rá kereslet. A cél nem a másik véglet, hogy mostantól oroszlánszagú ősemberként élünk. Hanem hogy megtaláljuk a köztes megoldásokat.

Tisztának lenni nem azonos azzal, hogy beillatosítjuk magunkat. Attól még bőven lehet izzadságszagunk. De ettől nem is kell félni az illatmentes ökodezodorokkal sem. A lakásunk attól lesz jó szagú, ha szellőztetünk. Persze ha a lakás egy forgalmas utcában van, akkor ki kell tapasztalni, hogy melyik napszakban szabad ablakot nyitni. Az autóban viszont ezt bármikor megtehetjük, nincs szükség arra, hogy folyamatosan belélegezzük a wunderbaum mesterséges illatmolekuláit.

A lakás tisztán tartásához tökéletesen megfelelnek az öko tisztítószerek (ecet, mosószóda, szódabikarbóna, citromsav), amelyek illatmentesek és sokkal olcsóbbak, mint az erősen illatosított vegyszerek. A fenti ausztrál kutatásban kétszer annyian nyilatkozták, hogy illatmentes munkahelyet, orvosi rendelőt, közlekedési járműveket, szállodákat, szolgáltató létesítményeket és mindegyikben parfümöt nem használó személyzetet szeretnének, mint amennyien az illatosított nyilvános helyekre szavaztak.

A fent említett 26 rendkívül allergén illatanyag felsorolása (ha ezeket megtalálod az általad használt kozmetikumban és tisztítószerben, fontold meg a további használatát): alpha-isomethyl ionone, amyl cinnamal, amyl cinnamyl alcohol, anise alcohol, benzyl alcohol, benzyl benzoate, benzyl cinnamate, benzil salicylate, butylphenyl methylpropional, cinnamal, cinnamyl alcohol, citral, citronellol, coumarin, evernia furfuracea extract, evernia prunastri extract, eugenol, farnesol, geraniol, hexyl cinnamal, hydroxycitronellal,  hydroxyisohexyl 3-cyclohexene carboxaldehyde, isoeugenol, limonene, linalool, methyl 2-oxtynoate.

Ha minden hajnalban arra ébredsz, hogy eldugult az orrod, ideje tenned valamit a kiváltó tényezők csökkentésére. Az allergia elleni orrcsepp vagy gyógyszer csak pár napig-hétig használható (ld. a mellékelt tájékozta-tójukat), márpedig az allergiaszezon ennél tovább tart, sőt: a klíma-változás miatt egyre hosszabb és erősebb lesz. Ennek oka, hogy melegedő időjárás és az emelkedő légköri szén-dioxid-szint miatt a növények erőteljesebben fejlődnek, több pollent bocsátanak ki. Tudományos becs-lések szerint bő 20 év múlva, 2040-re a jelenlegi érték duplája lesz a légköri pollenszint!  

Mivel a lakáson kívüli pollenhelyzetre nem tudsz hatni, a lakáson belül vess be néhány egyszerű ökotippet, hogy mérsékelhesd a panaszaidat.

via GIPHY

1. Minden este moss hajat
Hazaérkezés után azonnal vedd le a napközben viselt ruhát, dobd a szennyesbe, és szó szerint mosd le magadról a külvilág porát. A hajszálakon rengeteg por- és pollenszemcse képes megtapadni, amelyek éjszaka lehullnak a párnára, onnan pedig belélegzed őket. Érdemes ezért allergiaszezonban naponta hajat mosni.

2. Gyakran mosd a párnát
Ha nincs időd egyik este hajat mosni, másnap estére feltétlenül húzz tiszta párnahuzatot. Így az előző este a hajadból a párnára kihullott pollenszemcséket nem fogod másnap éjszaka belélegezni. Tudtad, hogy rendszeres tisztítás nélkül a párnád súlya két év használat alatt 30 százalékkal nőhet? Ez a többlet elhalt bőr hámsejtekből, baktériumokból, poratkákból és azok ürülékéből áll. Vegyél mosógépben mosható hipo-ellergén párnát, azt mosd minimum havonta, és 3 év után mindenképpen cseréld le.

3. Csak természetes ágyneműt használj
Kerüld az akár csak pár százalékban is műszálat tartalmazó lepedőt és ágyneműt, mert egyrészt nyáron izzasztanak, másrészt a statikus elektro-mosság miatt több pollenszemcsét vonzhatnak magukhoz, mint a kizárólag természetes szálból szövött ágyneműk.

4. Hagyd a cipőt az előszobában
Rendkívül fontos, hogy ne vidd be a lakásba a talpadon az allergiát okozó port és pollent. Ugyanez vonatkozik a kerékpárra, rollerre is. A kültéri sportolás, kertészkedéshez, grillezéshez használt ruhaneműk és eszközök is maradjanak a lakótéren kívül. 

5. Tekerd fel a szőnyeget
Ha télen jó szolgálatot is tesz a szőnyeg, allergiaszezonban csak bajt okoz. A hálószobában legyen minél kevesebb lakástextil: szőnyegre és ágytaka-róra ilyenkor semmi szükség, és a függönyt is érdemes havonta mosni, elvégre az az első gátja az ablakon beáramló pollenfelhőnek. A porfogó reluxát vagy moshatatlan rolót felejtsd el. Érdemes minden este felmosni az ágy közvetlen környékét, és hetente legalább kétszer összeporszívózni a hálóban, a bútorokat is beleértve. 

6. Pakolj el mindent a hálóból
Ha allergiás vagy, csinálj rendet az ágy körül: szedj össze és pakolj el minden porfogót, a könyveket, CD-ket, emléktárgyakat és egyéb mütyüröket. A pollenszezonban a ruhásszekrény ajtaja mindig legyen csukva, és az egyszer használt ruhákat lehetőleg ne tedd vissza a szekrénybe, hanem mosd ki őket vagy tartsd másik helyiségben. 

7. Ügyelj a penészre
A beltéri penészgombák ugyanolyan súlyos panaszokat okozhatnak, mint a kültéri virágpor. Penész lehet a szobasarkokban a szekrények mögött, a mos(ogat)ógép és hűtőszekrény ajtószigetelésében, a levegőpárásító gép tartályában, a fürdőszoba szegleteiben és a műanyag zuhany-függönyön is. A penészgombák ellen jó a gyakori szellőztetés, azzal viszont bejönnek a pollenek -- a dilemma feloldásához szellőztess hajnalban, késő este vagy eső után, amikor a alacsony a pollenátlag a levegőben.

8. Este ne egyél allergizáló gyümölcsöt
Bizonyos ételek, köztük egyes gyümölcsök (pl. a dinnye, alma, körte, paradicsom, barack) keresztallergiát okozhatnak. Hő hatására a bennük lévő allergén anyagok hatása viszont csökken, úgyhogy ezeket a gyümölcsöket érdemes 10 másodpercre betenni a mikróba, és utána lehűlve fogyasztani. A joghurtban lévő probiotikumok is enyhítik szerveze-tünk immunválaszát.

9. Fagyaszd a plüssállatokat
Ha nem lehet mosni a gyerek kedvenc plüssét, a benne megbújó poratkák elleni legegyszerűbb védekezés, ha hetente 2-3 órára beteszed egy műanyagzacskóban a fagyasztóba. Utána kirázod vagy kiporszívózod, és lehet megint ölelgetni. 

10. Lefekvés előtt öblítsd át az orrod
Az orrjárat és melléküregekben lévő apró csillószőrök egyik feladata éppen a porszemcsék megfogása, érdemes munkájukat segíteni azzal, hogy a megtapadt szemcséket lemossuk. Ehhez kapható tengervizes orrpsray, de olyan spéci kancsó vagy tartályos irrigátor, amellyel átöblít-heted az orrüreget. A házilag készített sós vízhez használj forralt vagy szűrt vizet.

11. Meditálj orrdugulás ellen
Bizarrul hangzik, de tény, hogy a stressz rontja az allergiás tüneteket. Tehát ha a pollenszezonban törekszel a nyugodtabb életvitelre, például tudatosan lazítasz, meditálsz, elsajátítod az autogén tréning módját vagy a jóga alapjait, erősíted az immunrendszeredet, és ezzel enyhíted a szénanáthádat is. Allergiásoknak azért is érdemes a jógát vagy más szelíd testmozgást gyakorolniuk, mivel számukra nyáron nem szerencsés a fokozott fizikai igénybevétellel járó sportolás a közben belélegzett milliónyi pollen miatt. 

12. Csökkentsd a benti légszennyezést
A légutakat irritáló minden tényező kockázatos lehet. Ha allergiás vagy, kerüld a cigarettafüstöt, a kerti grill vagy tábortűz füstjét, az erős parfü-möket, hajlakkot, fertőtlenítő és légfrissítő sprayket, pláne lefekvés előtt.

13. Költöztesd ki a szobanövényeket
Az allergiaszezon idejére telepítsd át a szobanövényeket a lépcsőházba vagy teraszra. Legfontosabb: a hálóban ne legyen semmilyen növény, pláne virágzó. A szobanövények is kibocsáthatnak allergén anyagokat, illetve leveleiken megül a por, amit a huzat felkavar. A cserépben lévő föld pedig a beltéri penész forrása lehet.

14. Nézd meg a gyógyszeredet
Ha úgy érzed, mégis muszáj gyógyszert szedned, nézd meg a ható-anyagát: az orrdugulás enyhítésére gyakran felírt fenilefrin és a pszeudo-efedrin tartalmú gyógyszerek egyik mellékhatása az álmatlanság. Vagyis pont amiatt nem alszol, amitől azt várod, hogy segít aludni...

Háztartási vegyszerek, festékek, műanyagok, elektromos hálózat, mobil-telefon – modern életünk elválaszthatatlan kísérői, ám egyre többen pa-naszkodnak arra, hogy a szervezetük nem viseli el ezeket. A probléma világszerte jelentkezik, és a tudomány is foglalkozik vele, Magyarországon is, bár egyértelmű eredmény még nem született. (Itt olvashatja korábbi interjúnkat a témában.) Svédországban és Kanadában a hatóságok funk-cionális károsodásként elfogadják az elektromágneses hiperszenzitivitást (EHS), és a betegeket olyanolyan ellátás illeti meg, mint a siketeket vagy vakokat.  

A betegek némelyike nem lát maga előtt más utat, mint hogy korábbi éle-tét, munkáját, és akár családját is hátrahagyva kivonuljon az őt megbete-gítő világból. Írtunk már a nyugat-virginiai Green Banksről, ahová a wifi-allergiások költöznek, mert a település egy csillagászati rádióteleszkóp árnyékában fekszik, ahol tilos a vezeték nélküli kommunikáció.

Ken Lund/Flickr fotói

A többszörös kémiai túlérzékenységtől (Multiple Chemical Sensitivity, MCS, illetve más néven környezeti intolerancia, Environmental Intolerance, EI) szenvedők az 5600 fős arizoniai Snowflake városka külterületén építik a maguk oázisát. A híres 66-os úttól 40 kilométerre, a navajo indiánok föld-jén már nagyjából 30-an élnek. Allergiásak a mesterséges illatanya-gokra, élelmiszer adalékanyagokra, rádióhullámra, wifire, műszálas textíli-ákra, növényvédőszerekre – vagyis az olyan dolgokra, amelyek elválaszt-hatatlanok a modern civilizációtól, az utóbbi 50-100 év technikai forra-dalmának vívmányai. 

Az egyik lakos imád olvasni, de a nyomdafestéktől és a papírgyártáshoz használt vegyszerektől égni kezd a bőre, ezért egy fedeles műanyag-dobozt alakított át olvasószerkezetté: beleteszi a könyvet, amelyet két ceruza segítségével lapoz. Korábban mérnök volt, nagyon hiányzik neki a régi élete.

Egy másik a műszaki eszközöktől, például a számítógéptől és a nyomtatótól kezd szédülni vagy émelyegni, nem tud koncentrálni, de van, aki a hűtőszekrényt elviseli, csak a tévétől lesz rosszul. Az MCS-betegek tünetei sokfélék: a fejfájástól kezdve a krónikus fáradtságérzeten és emlékezetzavarokon át az izomfájdalmakig. 

Az orvosok csak a fejüket csóválják, amikor ilyesmivel kerülnek szembe, és lelki okokat vélnek a háttérben, elsősorban depressziót. Ám a túlérzékeny emberek állítják, problémájuk nem lelki eredetű, tüneteik valósak voltak korábbi élőhelyükön – és amióta a sivatagi városkába költöztek, javult az egészségük. Errefelé tiszta és száraz a levegő, amelyben a növényi pollenek vagy penészgombaspórák száma is rendkívül alacsony, illetve járműforgalom is ritka. 

Az MCS-betegek, ha tehetik, saját házakat építenek, amelyben nem feltétlenül van áram, mert az is panaszokat okozhat. A falat és plafont gyakran csempével burkolják vagy alufóliával tapétázzák (ragasztónak kukoricakeményítőt használva), mert az leárnyékolja az építőanyagokból párolgó vegyszereket, illetve az esetleges rádiósugárzást. Festéket, kátránypapírt, OSB-lapot nem használnak az építkezéshez, csak követ, téglát, kezeletlen fát és acélt. Takarításhoz megfelel az ecet és a szódabikarbóna, mosáshoz, tisztálkodáshoz háziszappant használnak.

Vásárolni bejárnak a városkába, ahol a "normie"-k, azaz átlagemberek teljesen elfogadják őket. A helyi éttermek a számukra vegyszermentes alapanyagokból készített menüt akár házhoz is szállítják. Nem csoda, hogy Snowflake-ben már várólista van, újabb és újabb MCS-betegek szeretnének ideköltözni, ebben a helyi ingatlanügynök szívesen segít. Ez kicsit aggasztja a már itt élőket, mert nem biztosak abban, hogy az újak betartanák a mérgező anyagokat 100 százalékban kizáró, ezzel kissé a remeteség felé hajló életstílust. Úgy vélik, ők sejtszinten érzékenyebbek lehetnek az átlagembereknél, akik számára megtestesítik a figyelmeztetést: rájuk is ez várhat.

Ami a megélhetésüket illeti, egy részük nyugdíjas vagy valamilyen más életjáradékból tartja fenn magát, illetve korábbi házukat, vállalkozásukat tették pénzzé, hogy Snowflake mellett vegyszermentes életet kezdhessenek. Szerényen élnek, betegségükből adódóan nem halmoznak fel anyagi javakat, ezért kevés pénzből is kijönnek. Legnagyobb problémájuk a szeretteikkel való kapcsolattartás, van, aki már hét éve nem látta a lányát. Az is eltántorítja őket az utazástól, hogy attól félnek, a civilizáció sűrűjébe való visszatéréssel kiújulnak a panaszaik. 

Míg az EHS-es vagy MCS-es betegekre sokan kétkedve tekintenek, addig a bizonytalan megítélésű betegségek kategóriájába tartozik az időjárási frontokra való érzékenység is, amelyet ma már a társadalom jelentős része elfogad. A frontérzékenység nem jelent valódi betegségtudatot, de már valamiféle eltérés az egészséges állapottól, amelyről az a modern társadalom meggyőződése, hogy az egyenlő a tökéletes tünetmentes-séggel. (Más kérdés, hogy ez helyes-e így.)

Talán az elektromágneses vagy kémiai túlérzékenység szintén ebbe a betegségkategóriába tartozik, csak a rendelkezésünkre álló orvosi műszerekkel és módszerekkel még nem tudjuk megfelelően diagnosztizálni. Dr. Bárdos György, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének docense Nem-specifikus egészségproblémák háttere és lehetséges modelljei címmel írta akadémiai doktori értekezését.  

Ebben olvasható, hogy a túlérzékenység kialakulása lehet fiziko-kémiai és pszichoszomatikus, illetve ezek idővel összeadódhatnak.  Egy környezeti kockázat két úton hat a szervezetre: az egyik a fizikai-kémiai út, a másik a pszichoszociális út. Az értekezésben idézett Tom Cox brit kutató szerint az előbbi közvetlenül hat az egészségre, az utóbbi hatását a stressz és szorongás közvetíti, és ezek vezethetnek nem-specifikus tünetek kialaku-lásához. A két úton kialakuló változások kölcsönhatásba kerülhetnek, és egymást erősíthetik is; a végeredmény komolyabb betegség is lehet.  

"(...)bármilyen eltérés, legyen az külső vagy belső eredetű, ami veszélyezteti azt a képességet, hogy a szervezet megfelelő belső adaptáció segítségével alkalmazkodni tudjon a környezeti változásokhoz, jelzéseket generál. Ha a homeosztázis [szervezetünk egyensúlya]zavara enyhe, a jelzések is gyengék, akár el is tűnhetnek a mindennapi egyéb jelzések között; ha a jelzések erősebbek, de még bizonytalanok, akkor diszkomfort érzés keletkezik, és figyelni kezdünk a belső világunkra; ha pedig a zavar erős vagy pláne veszélyes mértékű, akkor vészjelzések generálódnak, amelyek azonnal megszakítják és egyetlen irányba fordítják a viselkedést. 
A kulcs ebben a kontinuumban valószínűleg a figyelem: ha a figyelem nem irányul a belső jelzésekre (mint általában a normális működés közben), akkor tünetek sincsenek; ha a figyelem szórtan, de vissza-visszatérően a belső folyamatokra is irányul, a viselkedés zavarttá, néha alternálóvá válik, vagy helyettesítő viselkedés alakul ki; és ha a pszichés tényezők olyanok, lassan és fokozatosan tünetek és beteg-viselkedés jöhet létre; ha pedig végül a jelzések azonnal és kizárólagos jelleggel magukra vonják a figyelmet, akkor rövid idő alatt kialakul a betegségérzet, és létrejön a betegség-viselkedés is.
(...) Ezek a hatások mind a betegség-keletkezésben, mind a gyógyulásban fontosak lehetnek, mivel segítenek megváltoztatni a személy pozícióját az egészség-betegség kontinuumban (vagy bármely más viselkedési kontinuumban). Viszonylag szerény elmozdulás is kiindulópontja lehet egy önerősítő körnek, amely azután már saját – a fentiekben leírt – módján jelentős állapotváltozásokat generál, s a személy elindul a megbetegedés, vagy éppen a gyógyulás útján. Az már a szakemberek dolga, hogy ezeket a tényezőket kihasználva megfelelő megelőzési és/vagy gyógyító módszereket dolgozzanak ki (...)."

A brit Guardian videót forgatott Snowflake MCS-es lakosairól: 

A parlagfű pollenjének koncentrációja ezekben a hetekben gyakorlatilag mindenütt sokszorosa, gyakran több mint harmincszorosa az egészségügyileg még tolerálható 30 pollen/köbméteres szintnek. A statisztikák szerint ennek a pollenterhelésnek a 90 százaléka fertőzött mezőgazdasági területekről, leginkább a napraforgótáblákból származik a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) adatai szerint. A parlagfű-allergia a lakosság egyötödét érinti: "Magyarország Európa parlagfűvel legfertőzöttebb országa, az emberek milliárdokat költenek gyógyszerre, olykor a lakóhelyüket is elhagyni kényszerülnek a parlagfű miatt, és a nemzetgazdaságot is milliárdos kár éri" az egyesület közleménye szerint.

Közmunkások parlagfüvet irtanak (MTI/Rosta Tibor)

A veszélyes gyomnövény ellen küldő szervezet szerint elfogadhatatlan az a szabályozás, amely szerint a kiszabható bírság töredéke az adott földterületen megtermelhető napraforgó értékének. Így a gazdák nagy része inkább megfizeti a jelentéktelen mértékű bírságot, a parlagfüvet pedig nőni hagyja, mivel a mentesítés jóval költségesebb lenne. A parlagfűvel fertőzött napraforgótáblák tipikus mérete 10-20 hektár, ezek a földek néhány tízezer gazdálkodó birtokában vannak, állítja az egyesület.

A Mezőgazdasági Szakigazdatási Hivatal (MGSZH) feladata lenne olyan napraforgó-művelési technológiák kidolgozni, amelyek egyszerre gazdaságosak, de a parlagfű-fertőzést is megakadályozzák, mondja a PMME. A szervezet Jordán László, a szakigazgatási hivatal elnökhelyettesének nyilatkozatára reagált. Jordánazt nyilatkozta a TV2 Napló című műsorában a parlagfűről, hogy mivel Magyarország agrárország, "nem lehet ellehetetleníteni a mezőgazdasági termelést (.,.) tehát hogyha kétmillió embernek az életkörülményeit megkönnyítem azzal, hogy hárommilliót ellehetetlenítek, akkor meg negatív a mérleg".

A hetek óta tartó kánikulában meglepően nagy számban lehet lódarázzsal és a kisebb kecskedarázzsal találkozni a főváros környéki erdőkben. Az erdei munkásokat szinte naponta megcsípik a rovarok, a darazsak nem egyszer kifejezetten agresszívan viselkednek. Az idei nyár különösen kedvezett a darazsak zavartalan szaporodásának és fejlődésének, ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. arra kéri az erdei túrára indulókat, orvosuknál tájékozódjanak a darázscsípés kezeléséről, különösen azok, akik érzékenyek a csípésre.

Az erdészet ajánlása szerint csak a kijelölt turistautakon érdemes közlekedni, ahol nem bolygatják a növényzetet, így a darazsakat sem. Nem szabad fa-, szikla- vagy mesterséges üregekbe nyúlni, hiszen a darazsak szívesen építik a fészküket ezekre a helyekre. Arra kérik a túrázókat: ne másszanak magaslesekre,  a kilátókat is fokozott óvatossággal közelítsék meg. Az erdészet ezeket rendszeresen ellenőrzi, de mivel egy-egy újabb darázsfészek nagyon gyorsan elkészül, nem garantált, hogy a mentesítés már megtörtént. Mielőtt a földre letelepednének, mindenképpen vizsgálják meg, hogy a fűben, földi üregben nem találhatóak-e darazsak. Mindezek betartásával minimálisra csökkenthető a darázscsípés kockázata.

 Ha meg is jelenik egy-egy darázs a közelben, nem érdemes hadonászni, mert az ingerli az állatokat. Ha van rá lehetőség, az élelmiszereket ebben az időszakban inkább zárt térben (menedékházban) fogyasszák el. A kellő mennyiségű ivóvíz csípés esetén is rendkívül fontos; a viszketés csillapítására a zselés jégakku is jól használható.

Lehetőleg senki nem menjen egyedül kirándulni, és mindig legyen mobiltelefon a táskában, ha segítséget kell hívni. Ha valaki tudja magáról, hogy érzékeny a csípésre, inkább halassza őszre a kirándulását. Emellett érdemes a hátizsákban tartani gyógyszertárban beszerezhető orvosságokat, melyekkel a darázscsípés hatásai csökkenthetők (például kalciumtablettát). A darázsveszélyes időszak valószínűleg addig tart, amíg hűvösebbre, csapadékosabbra nem fordul az időjárás, ugyanis ősszel már nem olyan aktívak a rovarok. Gyakorlatilag nem lehet szelektíven irtania csak időszakosan megjelenő darazsakat, és nem is lenne érdemes, hiszen természetes jelenségről van szó - közölte az erdészet.

Körülbelül évi 120-200 milliárd forintra tehető a parlagfű miatti gazdasági veszteség Magyarországon dr. Oláh Lajos, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke szerint. Pontos adatok nincsenek - ez a nagyságrendi becslés a védekezés közvetlen költségeit, a mezőgazdaság terméskiesését, az allergia miatt táppénzen töltött napok számát, a gyógyszerkiadásokat és a betegápolás költségeit összesíti, de nincs benne például a turizmus bevételkiesése. A veszteség az időjárási viszonyoktól függően változik.

Magyarországon a legszerényebb becslések szerint is a lakosság egynegyede szenved allergiától. Az érintettek 60-90 százaléka a parlagfű virágporára érzékeny - ez az arány tovább növekedhet. Az elmúlt tizenkét évben kilencszeresére nőtt hazánkban az allergiás szénanáthában szenvedők száma, ezt többek között a parlagfű terjedésével hozzák összefüggésbe a szakemberek.

Parlagfűvel borított kert Diósdon (2010-es felvétel)

Az agresszív gyomnövény terjedésének korlátozására gyomtalanítási napok bevezetését javasolja Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME). A PME június 1-től minden hétvégén gyomirtást kezdeményez. "Várjuk a zöld vonalon (06 80 204355) a parlafű-bejelentéseket. Ezzel az egyszerű akcióval kívánjuk a lakosság tudatát átformálni, és az utca emberét bevonni a munkába annak érdekében, hogy amerre járnak és parlagfüvet látnak, húzzák ki, ne menjenek el mellette érdektelenül. Tapasztalataink szerint a lakosság mindenütt segítőkész, azonban sok esetben nem ismeri fel ezt a súlyosan allergén növényt" - közölte a PME.

"Most, azonnal hozzá kellene kezdeni a földhivataloknak  és az önkormányzatoknak az információs kampányhoz, mert a virágzás előtt, az allergia megelőzésének a fázisában lehetne a legtöbbet tenni a betegség kialakulása ellen, melyben jelentős segítséget nyújthatnának a közfoglalkoztatási programban résztvevők is" - állítja az egyesület. Az allergológusok ajánlása szerint kézzel csak kesztyűben szabad irtani a gyomnövényt, mert különben allergiás reakciót válhat ki. A környezetet leginkább kímélő és a legolcsóbb irtási módszer a kaszálás. A vegyszeres gyomirtás csak a növény korai növekedési szakaszában hatásos. Jó védekezési módszer a zárt növénytakaró kialakítása, mert kiszorítja a parlagfüvet - vagyis ne hagyjuk parlagon a kiskertet, a telket.