Van pár holmi, amihez lehet használni, de nagyon meg kell fontolni, hogy mihez. A mosógép sem szereti!

KÉP: Unsplash

Egy friss felmérés szerint a fesztiválozók egy bizonyos szempontból egyáltalán nem tekinthetők környezetbarátnak, és ez a szokásuk óriási terhet ró a Földre. A problémára létezik kézenkefvő megoldás, amelyre példákat is mutatunk: remélhetőleg ez lesz a divat 2022 fesztiváljain.

KÉP: Unsplash

A világ első és egyetlen műanyagzacskó-alternatívákat bemutató versenye a célegyenesbe fordult, a zsűri (benne egy magyar származású híresség) kiválasztotta a befutó nyolc feltalálót, akik a legkülönfélébb alapanyagokból készítenének a környezetet nem szennyező zacskókat.

KÉP: Unsplash

Ha már piál a Föld szilveszterkor, tegye zölden! Egyre többet foglalkozunk azzal, hogy mennyi az ételeink környezeti lábnyoma, azaz milyen terhet ró a természetre az előállításuk: a növényvédőszerek, gyomirtók, erdőirtások, monokultúrás ültetvények mind-mind szennyezik és pusztítják az élővilágot. Na de mi a helyzet az olyan italokkal, amelyek más kategóriába esnek, mint a nagyi által főzött biomálnaszörp? 

KÉP: Pexels

1900 és 2000 között 75 százalékkal csökkent a világ biodiverzitása, azaz az élővilág sokszínűsége, fajgazdagsága - részben az alkohol előállításához szükséges növények monokultúrás (egyetlen fajból álló) ültetvényei miatt. Az alkoholos italokhoz az alkoholon kívül persze rengeteg más összetevő is szükséges, plusz a csomagolás és a szállítás is környezetszennyező lehet. 

Egy korsónyi ale sör megfőzése 300 gramm szén-dioxiddal szennyezi a levegőt, egyetlen liter sör előállításához 155 liter vízre van szükség, az ENSZ szerint egy évtizeden belül nem lesz elegendő ivóvíz a mezőgazdasági termeléshez. Négy szempontot kell figyelembe venni az italgyártáshoz: a szén-dioxid-kibocsátást, a biodiverzitásra gyakorolt hatását, a víz-, illetve a műtrágya- és gyomirtóigényét. Ebből a szempontból az alkoholhoz szükséges alapanyagok közül, mint a cukornád, gabona, burgonya, szőlő stb., az alma lesz a nyerő, mert azt organikus művelésben is lehet termelni.

Jó példák is vannak a fenntartható italgyártásra: az 1990-es mennyiségekhez képest ma már a 33 cl fém italosdoboz 55 százalékkal kevesebb anyagból készül, míg a borosüvegekhez 60 százalékkal kevesebb anyag is elég. Egyre több cég áll át megújuló energiára, illetve az üzemeit LED-világítással és hőszigeteléssel korszerűsíti. 

Ezeken túl is érdekesen alakul a szeszfőzés: világszerte már 50-nél több cég főz sört kenyérből (erről mi is írtunk, a receptért kattints ide) az angliai Toast Ale mintáját követve. Az amerikai Misadventure & Co a vodkáját lejárt szavatosságú péksüteményekből készíti, a William Grant & Sons' Discarded vermutot alkotott a kávébab héjából: a cascara eddig a hulladékba került. A brit Black Cow vodka alapanyaga a sajtkészítésnél megmaradt író, a The Garden Cider Company a kiskertekből gyűjti be a hullott almát a ciderjéhez. Az ausztrál Rootstock fesztiválon a megmaradt italokat (bor, söt, whiskey) összeöntötték, és grappát főztek belőle, amelynek neve Kissing a Stranger (Megcsókolni egy idegent) lett. A dán Carlsberg üvegmosója újrahasznosítja a vizet (és pasztörizálással csírátlanítja), amelynek köszönhetően 45 ezer hektoliter vizet tudtak megtakarítani, ez megtöltene 18 olimpiai méretű úszómedencét. A skót Glengoyne a szeszfőzdéből kieresztett víz tisztításához 12 természetes lápot alakított ki, amelyeket 14 ezer fajta növénnyel ültettek be, ezek biztosítják a víz szűrését. A láp emellett új életteret jelent egy sor helyi állatfajnak is.

KÉP: Pexels

TIPPEK A ZÖLD ALKOHOLFOGYASZTÁSHOZ:
1. Igyál olyan italt, ami almából készült, mert annak a legkisebb a környezeti lábnyoma: ilyen például a cider.
2. Fogyassz az évszaknak megfelelő alapanyagokat, tehát télen ne akarj epret enni a pezsgőhöz, akármennyire is posh és fancy.
3. Válaszd a helyi márkákat, mert az országhatáron belül előállított italok szállításból adódó környezetszennyezése töredéke mondjuk egy kubai ruméhoz képest.
4. Vegyél üveg helyett dobozos italt, mert az alumíniumdoboz sokszor újrahasznosítható, míg az üveg előállítása és újrahasznosítása sokkal  energiaigényesebb.
5. Kutasd fel a spájzot, mert lehet, hogy találsz a hátsó sarokban valami ezeréves különlegességet, amit szilveszterkor végre megmenthetsz a megromlástól (és "anyagában hasznosíthatod")...

Egészségedre és boldog új évet!

365Zö

Most, hogy Magyarországon 2021. május 23-a után közterületen nem kötelező immár maszkot viselni, sokan újra naponta sminkelni fognak. A hónapok óta nem használt kozmetikumok jelentős részét valószínűleg ki lehet dobni, mert ki tudja, mennyi mikroba szaporodott el bennük a számukra zavartalan hetek alatt.

KÉP: Unsplash

A fürdőszoba párás meleg környezete eleve hajlamosító tényező erre. A vegán kozmetikumok terén is nagy a bizonytalanság. Vagyis a napokban biztosan sokan keresik fel valamelyik illatszerboltot, hogy új sminkcuccokat vásároljanak.

2021. május 25-e a Nemzetközi Műanyagmentes Nap, amelyet a Szabadítsátok fel az ócenokat (Free The Ocean) mozgalom 70 ezer tagja támogat. Kérésük csak annyi: a mai napon ne vásároljunk egyszer használatos műanyag terméket. Azt írják a weboldalukon, hogy ha mindenki csak egyetlen ilyen terméket nem vesz meg, azzal 7,8 milliárd egyszerhasználatos műanyag terméktől mentjük meg a Földet. Évente 370 millió tonna műanyagot gyárt az ipar, ennek fele egyszeri használat után megy a szemétbe. A teljes legyártott műanyagmennyiség alig 9 százalékát sikerül újrahasznosítani.

Ha már zölden gondolkodunk ebben a blogban, össze is köthetjük a két dolgot: aki a mai napon (és a napokban) dekorkozmetikai terméket vásárol, igyekezzen olyan terméket választani, ami vagy natúrkozmetikum, vagy cserélhető-újratölthető a kiszerelése.

KÉP: Pexels

Utóbbi esetben sajnos nem lesz könnyű dolga. Bár pár cég próbálkozott már azzal, hogy cserélhető palettás szemhéjfestéket vagy arcpirosítót dobjon a piacra, a drogériák termékkínáló polcain elvétve találkozhatunk utántölthető termékekkel. Pedig egy illatszerboltban döbbenetes mennyiségű egyszerhasználatos műanyag van: flakonok, dobozok, tégelyek, tubusok, kupakok formájában. 

Ez a kérdés foglalkoztatta a New York-i Izzy Zero Waste Beauty nevű céget is, amely megalkotta a tízezer alkalommal újratölthető, orvosi acélból készült tégelyes szempillaspirált, amelyet ráadásul előfizetéses rendszerben lehet megrendelni.

Ennek értelmében a vásárló háromhavonta díjmentesen (és cég vállalása szerint 100%-ban környezetbarát szállítással) visszaküldheti a spirált a cégnek, ahol azt fertőtlenítik, újratöltik és kipostázzák az előfizetőnek. Nincs hulladék, nincs károsanyag-kibocsátás. Milyen jó lenne, ha ilyenféle konstrukciók minden kozmetikai termékhez elérhetők lennének!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Aki vásárol egy gyapjúszövet ruhát az amerikai Woll& márkától, felkérést kap egy különleges kihívásra: legyen egyike azoknak a nőknek, akik a saját ruhájukat 100 napig hordták egyhuzamban. Több mint ezren vannak már! A ruha sikerét annak tulajdonítják, hogy egyszerű, kényelmes, természetes és stresszmentes. A Wool& ruha vonzereje egyre nő. A cég jelmondata: Élj egyszerűen, vásárolj körültekintően, tegyél jót.

Ugyanaz a ruha a hét minden napján, eltérő kiegészítőkkel. KÉP: Wool&

A Treehugger online magazin kérdezte a cég ügyfélkapcsolati menedzserét a siker titkáról. Rebecca Eby maga is éppen félidőben volt a 100 napos kihívásban vásárlóként, amikor meglátta a cég oldalán az állásajánlatot. Mivel nagyon megkedvelte a ruhát, jelentkezett is. 

A cég alig hároméves múlttal rendelkezik, nagyjából két éve fut a 100 napos kihívás. Úgy kezdődött, hogy a cégalapító az egyik ingüket 30 napig viselte, nagy megelégedésére. Miután megjelentek a ruhákkal, első körben 13 nőt kértek fel arra, hogy viseljék 100 napig. Aztán a csapat tagjainak száma folyamatosan gyarapodott, "mint egy hógolyó", mondja Eby, hozzátéve, hogy a koronavírus-járvány idején vált különösen közkedveltté a ruha és a kihívás is. 2021. május közepéig 1173-an teljesítették a 100 napos viselést.

A 100 napos kihívás résztvevői közül néhány. KÉP: Wool&

Érdekes, hogy az egyszerű ruha iránti kereslet éppen a karantén idején futott fel. Oka lehet ennek az, hogy ha nem tudtuk elhagyni az otthonunkat a lezárások miatt, akkor talán nem is volt annyira igényünk különlegesebb holmikra. A kihívást pedig sokan azért vállalták, mert ezt biztonsággal teljesíthették egy olyan életszakaszban, amikor "odakint" az egész világ a feje tetejére állt, mondja Eby. Hozzájárulhatott a sikerhez az is, hogy a karantént sokan összekötötték az otthoni lomtalanítással, amit a ruhásszekrénnyel kezdtek.

Aki sokallná a 100-napos kihívást, azt Eby siet megnyugtatni, hogy a ruha minőségének köszönhetően lényegesen rövidebbnek érződik ez az idő. Nem utolsósorban a ruha minőségén is múlik: finom merin gyapjúból készül. Ez nem veszi át a testszagot, nem lesz ázottkutyaszagú, nem veszti el a formáját, és nem szúrós, nem vált ki viszketést. A merino gyapjú különlegessége, hogy kiváló hőszabályozó és nedvességelvezető tulajdonságú, azaz hidegben melegen tart, melegben hűsítő hatású. Ahogy a cég honlapján is írják: a merino gyapjú lehetőséget ad arra, hogy kevesebb holmival élhess, és több dolgot tehess meg azok közül, amiket szeretsz.

A gyapjú az ausztrál Ashmore családi farmról származik. KÉP: Wool&

Az alapruha néhány fazonban (Sierra, Willow, Rowena) és 1-4 színben, de több méretben kapható, bármilyen kiegészítővel egyedivé tehető. A ruhát a vásárlók (és versenyzők) többsége naponta legalább 8 órán át viseli. Legtöbben munkába hordják, de volt, aki túrázni indult el benne. A mosás gyakoriságáról mindenki maga dönt. Volt, aki a 100 nap alatt legfeljebb a hónaljrészt öblítette át néhányszor, mások (kisgyerekesek például) gyakrabban mosták. 

A kihívásnak nem az a lényege, hogy meg kell szenvedni az eredményért. Sokkal inkább a megfelelési/öltözködési kényszer alóli felszabadulás a vezérelv: ha nem kell minden reggel "kicsinosítani" magunkat, akkor nem is csúszunk bele döntéshozatali kifáradásba (decision fatigue). Ez azt jelenti, hogy minél több döntést kell meghoznunk, annál nagyobb a kockázata, hogy tévesen mérlegeljük a szempontokat, és rossz döntéseket hozunk. Sok vállalatvezető ezért visel mindennap ugyanolyan vagy hasonló ruházatot (ld. Zuckerberg szürke pólója). 

KÉP: Wool&

A Wool&-ruha igazi alapdarab lehet, megbízható eleme egy kevés számú holmiból álló, de sokféleképpen variálható "kapszula-gardrób"-nak. Ez a koncepció szembe megy a mai divatszemlélettel, amely azt sulykolja, hogy csakis az öltözködés alkalmas a személyiségünk kifejezésére. Ezzel belerántanak bennünket egy olyan pazarló felhalmozásba, amely nem felel meg a fenntarthatóság eszméjének. A környezetszennyező divatipar felelős a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 10 százalékáért, és a szennyvíz-kibocsátás 20 százalékáért. Korábbi posztjaim a Japánban terjedő extrém minimalizmusról, a Gardrób Tömeg Indexről, vagy a 15 tárggyal is boldog férfiról a linkekre kattintva olvashatók.

A 100-napos kihívás teljesítésében a Facebookos rajongói tábor is segíti azokat, akik mondjuk a 62-ik napjukon elcsámpulnának egy másik outfit irányába. A ruhák körül szerveződő közösség új ötleteket, új erőt ad a további viseléshez. Olyannyira, hogy egyesek már azt is belengették, ha elérték a 100 napot, folytatják a kihívást 365-ig. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

1984 óta számos folyó színe megváltozott az Egyesült Államokban a műholdképek szerint. A 108 ezer kilométernyi folyó egyharmadánál jelentős mértékű színváltozás tapasztalható. A jelenségért főleg az emberi tevékenység a felelős, írják a Geographical Research Letters folyóiratban az Észak-Karolinai és a Coloradói Állami Egyetem kutatói, akik 35 év adatait elemezték közel 235 ezer felvétel alapján.

KÉP: Pixabay

Az USA-beli folyók alig 5 százaléka mondható kéknek, holott erről a színről gondoljuk, hogy egyértelműen a víz tisztaságát jelzi. Számos folyó vált zölddé, sárgává, sőt akár lilává vagy vörössé. Az amerikai folyók kétharmada (56%) ma már sárgás színű, ami a nagy mennyiségű bemosódott földre, vagyis talajerózióra utal. 

KÉP: Kelly Cheng/Flickr

A megváltozott színű folyók 38 százaléka zölddé vált, vagyis "fuldoklik az algától", fogalmaznak a szakemberek. "Minél zöldebb a víz, annál inkább kell arra gyanakodni, hogy megnőtt az algamennyiség a vízben, ami oxigénhiányhoz vezet, illetve a mérgező anyagok feldúsulásához", mondta John Gardner környezetkutató professzor, a tanulmány vezető szerzője. 

KÉP: Unsplash

A színváltozás legfőbb okai a műtrágya-bemosódás, a gátak, a talajerózió, a villámárvizek által okozott talajbemosódás, valamint az ember által okozott klímaválság, amely miatt emelkedik az élővizek hőmérséklete, írják a kutatók. "Nagyon sokat változtatunk a folyóinkon. Ennek leggyakoribb oka valamely emberi tevékenység", foglalta össze Tamlin Pavelsky hidrológus, társszerző. A világ folyóinak alig 23 százalékáról mondható el, hogy forrásától a torkolatáig zavartalanul haladhat.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Az M7-es autópálya mellett van egy tábla, rajta a egy 170-et mutató sebességmérő és a felirat: "Budapestig 9 percet sem nyer. Megéri?" Hát mit lehet ilyenre válaszolni: "Persze, hogy megéri, öcsisajt! Én már akkor gyorshajtottam, amikor te még a csattogós lepkédet tologattad a gangon!" 

Pedig a gyorshajtás, amellett, hogy életveszélyes (ezt nem lehet elégszer nyomatékosítani), ráadásul döbbenetesen környezetszennyező is.

A sebességkorlátozás sokaknál beindítja a dacreakciót. KÉP: Pexels

Tudományos kutatások sora igazolja ezt: egy korábbi holland kutatás szerint, ahol például 120 km/h helyett csak 80-nal hajtanak az autósok, 25 százalékkal csökken a PM10-kibocsátás. (A PM10 jelzés arra utal, hogy a szálló por- vagy koromszemcsék mérete kisebb 10 mikronnál, vagyis képesek túljutni a garaton, le a tüdőbe, ingerlik a nyálkahártyát, gyulladást vagy súlyosabb megbetegedést okozhatnak.)

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2020 novemberi jelentése szerint pusztán azzal, hogy 120 km/h helyett 110-zel halad egy átlagos személyautó, és haladás közben mellőzi a hirtelen gyorsítást, fékezést, dízelmotor esetén 12 százalékkal, benzinüzemű motor esetén 18 százalékkal csökkenhet a jármű fogyasztása, s ennek megfelelően a károsanyag-kibocsátása is. (Átlagos személyautónak vették a tanulmányban az Euro IV környezetvédelmi besorolású, dízel esetén 1,4 literes, benzines esetén 2 literes motorral meghajtott járművet.)

Így hat utazósebesség az átlagos jármű fogyasztására.
KÉP: EEA

Ha egy ilyen átlagos autó 100 km/h helyett 90-nel megy, akkor a benzines akár 25 százalékkal kevesebb szén-monoxiddal (CO), illetve a dízeles akár 5 százalékkal kevesebb szállóporral (PM) szennyezi a levegőt. (Lenti képen a THC: teljes szénhidrogén-kibocsátás.)

Így változik a benzinüzemű átlagos autó utazósebességének
hatására a különféle károsanyagok kibocsátása. KÉP: EEA

Ha az utazósebesség 100 km/h, akkor egy átlagos benzines autó kilométerenként 19 mg nitrogén-oxidokkal (NOx), míg egy dízelautó 560 mg NOx-szal károsítja a környezetet. 

Így változik a dízelüzemű átlagos autó utazósebességének
hatására a különféle károsanyagok kibocsátása. KÉP: EEA

Az EEA statisztikái szerint az európai autósok 40-50 százaléka szokott a sebességhatárnál gyorsabban hajtani, ez az arány egyes országokban és útvonalakon elérheti a 80 százalékot. A kutatók szerint komoly jelentősége volna annak, ha a járművezetőkkel megértetnék a sebesség megválasztásának hasznát és költségét. Egy 200 kilométer hosszú út során, ha 120 km/h helyett 110 km/h sebességgel halad az autó, akkor 8-9 perccel tart tovább az út, viszont a fenti mértékben csökken a jármű fogyasztása és a kibocsátott károsanyagok mennyisége.  

Úgyhogy csak annyit kellene megfogadni az új évre: 
Mindig a megengedett sebességgel hajtok, de lehetőleg még annál is 10-zel kevesebbel. Megéri.

Aki már járt használtruha-boltban, az tudja, hogy gyakran meglepően jó minőségű, kicsit sem kopottas holmikat lehet ott vásárolni. Egy 2017-es iparági kutatás szerint azért, mert a fejlett országokban (és már Kínában is) az emberek 60-70 százaléka 7-10 viselés után kidobja a holmijait. Ha így fokozódik a vásárlás, 2050-ben már 160 millió tonna lesz az éves eladott mennyiség, háromszor annyi, mint manapság. Csakhogy ennek előállításához 300 millió tonna nem-megújuló erőforrásra lesz szükség.

Unsplash

Az amerikai Ellen MacArthur Alapítvány idézett kutatása szerint a németek 60 százaléka beismeri, hogy több ruhája van, mint amennyit hordani szokott. De legalább 10 német közül 7 szépen elviszi a megunt ruháját a gyűjtőpontokra, amit a világ átlagnépessége bizony nem mondhat el magáról: a használt ruhák 73 százaléka nyíltszíni hulladéklerakókba vagy hulladékégető erőművekbe kerül. Ez minden  évben 500 milliárd dollárnyi érték megsemmisülését jelenti. A készruházat alig 1 százalékát hasznosítják újra új ruhává, további legfeljebb 13 százalékot alacsonyabb minőségű termékként hasznosítják újra, például felhasogatva szigetelőanyag vagy matractöltelék lesz belőle. 

KÉP: Goodfair

Na erre találta ki az amerikai Goodfair használtruha-árusító vállalkozás a maga ellenmódszerét. Először is nem "használt", hanem "már szeretett" (angolul preloved) ruhának nevezik a használtruhákat, ami lélektanilag magasabb szintre emeli az áru minőségégéről alkotott vélekedésünket. A webshopjukban pedig a következő módszerrel lehet rendelni: a leendő vásárló beírja, hogy milyen jellegű ruházatra van szüksége, és mekkora a mérete. Ezek után a Goodfair munkatársai saját fantáziájuk és ízlésük alapján összeállítanak neki egy válogatást (bundle), és postázzák. Ez módszer a kereskedőnél és a vásárlónál is optimalizálja a költségeket, és kétségtelenül környezetbarát, mivel a további viseléssel megmentjük ezeket a már szeretett ruhákat a hulladékká válástól.

KÉP: Goodfair

A Goodfair szerint ezek a holmik már egyszer bizonyították, hogy jó minőségűek, és ennek köszönhetően még egy jó darabig biztos viselni lehet őket. Bónusz, hogy kényelmesre be vannak törve, ami sokat számít például egy farmernél. A mostani kollekcióban van "Őszi csávóknak" való válogatás (2 flanelling, 2 nadrág, 2 póló, ld. fent), "Faölelőknek" való válogatás (2 póló, 2 flanelling, 2 széldzseki, 2 cipzáros kapucnis pulóver, ld. lent), de hogy csak pár példát nézzünk. Mindegyik válogatáshoz oda van írva, a megvásárlásukkal mekkora környezetszennyezéstől mentjük meg a világot: például a Faölelős csomaggal  21 592 liter vizet, 267 kg szén-dioxid-kibocsátást lehet megtakarítani, illetve ezek a holmik új áron 280 dollárba kerültek volna, nem pedig 65-be, mint a webshopban. Például egyetlen póló gyártásához annyi ivóvíz szükséges, amennyit 900 nap alatt iszik meg egy ember. Az oldal alján pedig folyamatosan ott ketyeg a számláló az eladások utáni összesítéssel. Így is lehet!

KÉP: Goodfair

A használtruha-vásárlás formájában történő újrahasznosítással védeni tudjuk a környezetet, a természeti forrásokat. Mert a ruhaipar nyersanyag- és energiaigénye óriási, ugyanígy a környezetszennyezése is. A kutatási beszámoló szerint a textilipar jellemzően nem-megújuló forrásokra támaszkodik, ezekből évente 98 millió tonnát használ el (például kőolajat a műszálgyártáshoz). A gyártás évente 93 milliárd köbméter ivóvizet igényel, miközben világszerte az ipari eredetű szennyvíz 20 százalékáért a divatipar felelős. 2015-ben a divatipar szén-dioxid-kibocsátása 1,2 milliárd tonna volt, ami több mint a repülés és tengeri hajózás által kibocsátott mennyiség összesen. További horrorszámokat a kutatás angol nyelvű beszámolójában lehet olvasni ide kattintva. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Jelenleg egy magyar polgár karbonlábnyoma éves szinten 5,73 tonna. Ahhoz, hogy megelőzzük a Föld átlaghőmérsékletének 2 Celsius-fokkal való növekedését, ami klímakatasztrófát okozna, az éves karbonlábnyomot fejenként 2 tonna alá kellene csökkenteni 2050-re világszerte. Tehát közel három tonna szén-dioxid-kibocsást kellene lefaragnunk az életmódunkból.

A  Covid-járvány miatt sokan váltottak házhoz szállított étel rendelésére, esetleg nem is tudva, hogy milyen alattomos környezetpusztító hatása van a műanyag ételcsomagolásnak, a szatyrot és a PET-palackot is beleértve. 

Unsplash

1 kg műanyaghoz 2 kg kőolaj szükséges (az alapanyaghoz + a gyártáshoz). 

1 kg olaj elégetésével 3 kg szén-dioxid keletkezik. Vagyis 1 kg műanyag gyártása során 6 kg CO2 keletkezik. 

1 vékony műanyag szatyor kb. 5,5 gramm, egy ételes doboz legalább 20 gramm (fedéllel együtt). Vagyis 1 kg műanyagból kijön 182 db szatyor vagy 50 db ételdoboz. 

A 182 db szatyor gyártása 33 gramm CO2-, az 50 db ételdoboz gyártása 120 gramm CO2-kibocsátást okoz.

Ha a home office-ban minden munkanapon házhoz rendeled az ételt, akkor egy évben nagyjából 250 munkanappal és rendeléssel számolva 8,25 kg CO2 (szatyrok) + 30 kg CO2 (ételdoboz) = 38,25 kg CO2-szennyezés.

Ez egyetlen tétel az életedben, sőt, ez pusztán a csomagolás, nincs benne az étel házhoz szállításához szükséges üzemanyag elégetése során a levegőbe kerülő szén-dioxid (és más károsanyag). 

És akkor nem beszéltünk arról, hogy a szatyor és ételdoboz használat után hulladék lesz, s mivel étellel szennyezett, nem is újrahasznosítható. Legnagyobb valószínűséggel elégetik egy hulladékhasznosító erőműben, rosszabb esetben egy szemétlerakó telepre kerül, és akár 200-1000 évbe is beletelik a lebomlása. Akkor sem bomlik le biológiai értelemben, hanem csak szétesik apró darabokra, és így szennyezi tovább a környezetet. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna