A kerti tónak épp annyi előnye van, mint amennyi hátránya, az építés előtt érdemes ezeket áttekinteni.

KÉP: Unsplash

Nem kell durva rovarirtót használnod, ha vannak szelídebb módszerek is a vérszívók távoltartására.

KÉP: Pixabay

Ma már minden ismeretlen növényt gyomnak hiszünk, de pár generációval ezelőtt egy átlagember akár száznál több növényt ismert, tudta, mire valók. Ilyen például a nagy útifű és a tyúkhúr. Előbbiből nyers pakolást, utóbbiból főzött balzsamot készíthetünk nagyon egyszerűen.

KÉP: Mother Earth News

1. A nagy útifű (Plantago major) Európában, illetve Ázsia egyes részein őshonos.

Nagy ovális levelei nyersen és megfőzve is ehetők. Külsőleg alkalmazva a levelekben lévő flavonoid, terpenoid, glikozid és tannin vegyületek gyulladáscsökkentő, sebgyógyító és fájdalomcsillapító hatásúak.  

Viszkető, bepirosodott rovarcsípésre úgy lehet alkalmazni, hogy az alaposan megmosott leveleket késes mixerrel ledaráljuk (mint egy pestót), és rákenjük a csípés helyére. Az útifű-pestó hűtőszekrényben néhány napig eláll. Jégkockatartóba téve le is fagyaszthatjuk, és szükség esetén kiveszünk belőle egy-egy kockát, amit eldörzsölünk a viszkető, bepirosodott bőrön.

2. A tyúkhúr (Stellaria media) szintén őshonos Európában, tényleg minden kertben ott virít kora tavasztól.

Szintén ehető növény, friss hajtásait nyersen salátaként fogyaszthatjuk, de készülhet belőle krumplis leves is. Teája csökkenti a koleszterinszintet, javítja az epeműködést, a népgyógyászatban a légúti betegségekre is ajánlják. Külsőleg sebgyógyító hatása okán alkalmazható.

A balzsam elkészítése a következő: két nagy marék tyúkhúrt összetépkedünk, egy tálcán elterítünk, és hagyjuk másnapig megfonnyadni. Ugyanannyi mennyiségű (kb. 2 dl) jó minőségű étolajjal simára turmixoljuk. A keveréket hőálló tálba öntjük, és forróvizes fürdő felett óvatosan felforrósítjuk (nehogy füstöljön!). Utána hagyjuk kihűlni. Ismét felforrósítjuk, ismét hagyjuk kihűlni. Ezt legalább 24 órán át ismételjük, hogy a tyúkhúrban lévő hatóanyagok teljes mértékben kioldódjanak az olajba. Ezután a még meleg keveréket leszűrjük, hogy megkapjuk a zöld színűvé vált olajat. Ekkor szintén forró vízfürdő felett felolvasztunk 25-30 g méhviaszt, és hozzákeverjük a meleg olajhoz. MInél több méhviaszt teszünk az olajhoz, annál szilárdabb lesz a balzsam. Az így elkészített balzsamot áttöltjük zárható fém- vagy üvegtégelybe, és hagyjuk kihűlni, megdermedni (ez a kép látható fent). Hűvös, fénytől védett helyen tárolva a kész balzsam akár egy évig megőrzi minőségét. 

Forrás: Healthline, Mother Earth News

HKZs

"A mérsékelt övi klíma egyik érdekes sajátossága, hogy mivel a nyár második feléig nincs jelentős magtermés, a magevő madaraink túlnyomó többsége nem magokkal, hanem rovarokkal eteti a fiókáit", olvasható a Magyar Madártani Egyesület oldalán a madárbarát kertek jellemzésénél.

Csak nem egy rovar lába lóg ki ennek a verébnek a csőréből?
KÉP: Unsplash

A rovarral etető madarak közé tartozik az ember közelségét kedvelő házi veréb is, amely évente akár háromszor is költhet, és csoportosan szeret fészkelni. Nosza, készítsünk neki veréblakótelepet a kertbe, hogy abban megtelepedve irtani kezdjék a röpködő vérszívókat és más kellemetlen rovarokat. 

Veréblakótelep három fészekalj számára. KÉP: MME/Orbán Zoltán

Ha a verebet túlságosan hétköznapinak tartod, gondold át újra: Nyugat-Európában már sok helyütt eltűnt, és Magyarországon is kezd fogyatkozni az állománya (erről részletesen olvashatsz ide kattintva). Ennek fő oka, hogy a veréb úgymond "járulékos vesztesége" az élőhelyek átalakításának, a mezőgazdaság modernizálásának és a környezetszennyezésnek. Ezért is érdemes segíteni a fészkelését. Szívesen megtelepedik egy átlagos B-típusú odúban, de egy kis barkácsolással akár több család számára is alkalmas lakótelepet készíthetsz maradék faanyagból. 

A veréblakótelepek készítéséről videót láthatsz a brit
Királyi Madárvédelmi Társaság (Royal Society for the Protection of Birds, RSPB) oldalán ide kattintva. KÉP: RSPB

Az elkészült szóló vagy többfészkes odút fára vagy házfalra szereld fel, legalább fejmagasságban. Ha erre van lehetőség, ajánlott az odú nyílását dél felé tájolni, mert annak van a legkisebb esélye a beázásra. Az odú legyen olyan helyen, hogy macska ne érhesse el. Persze az eresz felől még egy magasra szerelt odúba is benyúlhat egy éhes nyest, úgyhogy itt az odút dróthálóval vagy tüskés ágakkal érdemes védeni a ragadozóktól. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

2020-ban már nincs légi kémiai "szúnyoggyérítés", helyette a Katasztrófavédelem permetezéssel vagy melegköd kifújással juttat a környezetbe olyan biológiai és kémiai hatóanyagot, ami végez a szúnyogokkal. Mivel a KV honlapján olvasottak alapján néhány óra alatt elbomlik, nem tudni, mennyi ideig hatásos. Budapesten csak 6 kerületben végeztek szúnyoggyérítést, a mi kerületünk pont kimaradt a hatósági térkép alapján.

Pexels

Tegnap a kertben csak a jobb karomat 8 szúnyog csípte meg fél óra alatt. Ezzel biztos nem vagyok egyedül. A szúnyogok fontos táplálékot jelentenek a más rovaroknak, madaraknak és denevéreknek, ezért nem lehet ész nélkül ledózerolni őket valami totális vegyszerrel. A csípőszúnyogok elleni védekezésre vannak bevált és hasztalan módszerek. 

MI NEM MŰKÖDIK?

Egyes szerek képesek ideig-óráig (hahaha) távol tartani a vérszívókat, de nem pusztítják el őket. Ilyen a citronella, a DEET, a füst, valamint a citromos eukaliptusz-, levendula- és teafa-illóolajok. Tehetsz citronellás mécsest a kisablakba, akkor valószínűleg nem jönnek be rajta a szúnyogok, de a teraszon ez nem jó módszer a csípések megelőzésére, írja Anne Marie Helmenstine biológus a Thoughtco cikkében. 

Pexels

Az UV-fényes rovarcsapda megöli ugyan a szúnyogokat, de velük együtt rengeteg más rovart is, amelyek teljesen ártalmatlanok. A különféle rovarirtó permetek is elpusztítják a csípőszúnyogokat, nem vitás, ám a szúnyogok ellenállóvá válhatnak a vegyszerekre, míg más állatok számára veszélyesek lehetnek, illetve környezeti károkat is okozhatunk a kijuttatásukkal. Arról nem beszélve, hogy magunkat is mérgezzük ezekkel.

MI MŰKÖDIK?

Legfontosabb, hogy környezetünkben ne legyen pangó víz, ebbe petéznek ugyanis a szúnyogok. Ellenőrizzünk minden virágcserép-alátétet, a kültéri tárolókat, esőcsatornát, kerti eszközöket stb. Öntsük ki mindből az álló vizet, hogy ne adjunk esélyt a szúnyogok szaporodásához. Sajnos egyes szúnyogfajoknak nincs szükségük vízre a peterakáshoz, ilyen például a Zika-vírust is terjesztő ázsiai tigrisszúnyog. 

A szúnyogirtást folyamatosan kell végeznünk többféle módszerrel, mert az egyik jó a kifejlett rovarok ellen, a másik az imágókat (lárvákat) pusztítja el. A hatósági irtások során az imágók ellen piretroid-készítményekkel védekeznek. A lárvák tenyészőhelyeit biológiai készítménnyel (hatóanyag: Bacillus thuringiensis var. israelensis – Bti – baktérium által termelt fehérje) kezelik.

VENTILÁTOROS SZÚNYOGRIASZTÁS ÉS -IRTÁS

Ez nem túl zöld megoldás, mivel áram kell hozzá. De eléggé hatékony. A szúnyogokat vonzza a szén-dioxid, a cukros illatok, a (test)hő és az izzadságban lévő tejsav. Ha a teraszon sörözgettek, akkor mind a négy feltétel adott a szúnyogok megjelenéséhez. Egyszerű módszer a távoltartásukhoz egy vagy két ventilátor, mert ez olyan a vérszívóknak, mintha egy repülőgép mögött kellene repülniük.

Instructables

Még jobb, ha a ventilátor előrácsára egy ugyanakkora méretű szúnyoghálót rögzítesz, mert a ventilátor által hátul beszívott levegővel érkező szúnyogokat megfogja a háló, így csapdába kerülnek és elpusztulnak. Pontos leírás a kép alatti linken angolul.

OLAJOS-VIZES SZÚNYOGCSAPDA HÁZILAG

Egy edénybe öntsünk vizet, cseppentsünk a víz tetejére annyi étolajat, hogy szétterüljön a felületén, fedjük le fóliával, amelyen egy kis lyukat vágunk.

i2wp

Ezt a nőstény szúnyog alkalmas peterakó helynek véli, csakhogy az olaj miatt csökken a víz felületi feszültsége, a lárvák nem tudnak feljönni levegőért, megfulladnak. Egyes források szerint a szúnyog csak állott vízbe petézik, tehát a csapból frissen kiengedett, kissé klóros csapvizet messziről elkerülik. Ez ellen jó egy falat száraz kutyatáp, amely megadja a víznek a kellő bukéját (állítólag). Még vonzóbbá tehetjük a csapdát, ha sötét színű műanyagedényt választunk és sötét színű fóliát, ami lehet például műanyag irattartó dosszié is.

PRÓBÁLD MEG LECSAPNI, AKKOR IS, HA NEM SIKERÜL

Miközben ezeket a sorokat gépelem, épp elrepült előttem egy szúnyog. Jól odacsaptam, mert olvastam egy érdekes tanulmányt arról, hogy a szúnyogok képesek megtanulni a gazdaszervezet (=én) szagát, és egyrészt emiatt visszajárni hozzá táplálkozni. Bizony, a nagyinak igaza volt: vannak, akiket jobban szeretnek a vérszívók. Nehéz megmondani, hogy pontosan kiket, mert a testszagunk több mint 400 vegyületből áll össze. Másrészt a szúnyogok azt is képesek megjegyezni, ha az akár csábító szagú zsákmány közelében negatív élmények, például kellemetlen sokk és vibráció érték őket. Magyarul, megpróbálták lecsapni őket.

A fenti képen egy szúnyogagy látható, amelyben éppen aktiválódik a szaglás. A Virginia Tech egyetem biokémikusai szerint az általuk megfigyelt ázsiai tigrisszúnyogok összekapcsolták a szagokat és a fizikai tapasztalásokat, és még 24 órával később is elkerülték a vonzó szagú, de sokat csapkodó kísérleti alanyokat. Most már csak abban kell bíznunk, hogy erre a tanulásra más szúnyogfajok is képesek.

Korábbi cikkek a témában:

Hogyan készíts cukros-élesztős szúnyogcsapdát egy használt PET-palackból

Nemcsak muskátlit érdemes az ablakba tenni

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A muskátli mutatós virág, azonban eleink nem pusztán a külleme miatt ültették az ablak alá vagy tették a párkányra, hanem mert rovarriasztó hatású. Ugyanezért kapott helyet egy sor fűszernövény is. Ha nincs szúnyoghálód, akkor válogass az alábbi növények közül, különösen a hálószoba esetében, mert oda tényleg ne fújj be rovarirtó vegyszereket. 

1. Babér

Wikimedia

Évszázadokig használták rovarok és egerek távoltartására, csokorba kötve az ajtó vagy ablak mellé felfüggesztve elriasztja a legyeket.

2. Bársonyvirág (büdöske)

Wikimedia

Nem véletlenül kapta a zárójeles nevét ez a világszerte elterjedt növény. Az ablakpárkányon elriasztja a szúnyogokat, tetveket, a veteményes mellé ültetve pedig akár a mezei nyulakat is.

3. Bazsalikom

Wikimedia

Jó a szúnyogok és legyek ellen is. Arra kell ügyelni, hogy ha elkezdene bimbókat hozni, azokat le kell csipkedni, mert kivirágzásukkal csökkenthetik a levelek illóolaj-tartalmát. Forrázatát szúnyogriasztó permetként is használhatjuk. A friss leveleket főzéshez lehet használni, meglepően különleges lesz a cukkini tőle. 

4. Citromfű

Wikimedia

Az összetört levelekkel bedörzsölhetjük a bőrünket. 

5. Citrommuskátli

CandideGardening

Ha már muskátli, akkor érdemes citrom illatút választani, amely elhessegeti a vérszívó rovarokat.

6. Citronella

Wikimedia

Sokan összekeverik a citromfűvel, mert az angol neve lemongrass. Bokor nagyságú fűféle növény. Ablak alá vagy ajtó mellé inkább dézsába ültessük, hogy télen be lehessen vinni. Illóolaja kiváló szúnyogriasztó hatású, mécsestől krémig mindenbe teszik. Törjük félbe a szárát, és a nedvét dörzsöljük be a bőrbe. Nagyjából két órán át hatásos. Egy sor ázsiai recepthez is használhatjuk.

7. Gilisztaűző varádics

Wikimedia

Évek óta várok arra, hogy végre leírhassam ennek a növénynek a nevét. Már az ókori görögök is használták, egész Európában ismert gyógynövény volt. A középkori Angliában légyriasztónak ültették, sőt, a halottak mellé is tettek egy csokorral a koporsóba. Méliusz Juhász Péter 1578-ban megjelent Herbáriumában ezt írta a varádicsról: „Próbált dolog. Levelét főzd meg borban, vagy tejben add innya, a gilisztát kiűzi.”  Bőrtisztító hatású arcvizet készítettek belőle, az ír néphagyomány szerint sós főzete az ízületi bajokat is kúrálja. Modern kutatások szerint valóban hatékony szúnyogriasztó, Svédországban 2008-ban kezdődött annak vizsgálata, hogy esetleg kullancsok ellen is bevethető.

8. Illatos macskamenta

Wikimedia

Az árvacsalánfélékhez tartozó faj, világszerte elterjedt. Könnyű gondozni, egész nyáron virágzik. Inkább kutyás háztartásba ajánlott, mert a macskák tényleg túlságosan vonzódnak hozzá.

9. Kakukkfű

FarmersAlmanac

Minél több napfényt kap, annál erősebb lesz az illata, amit ki nem állhatnak a szúnyogok.

10. Körömvirág

Wikimedia

Cserépbe ültetve a szúnyogokat riasztja, de ha véletlenül mégis megcsípne egy, akkor egy kis körömvirágteás borogatástól hamar elmúlik a kínzó viszketés.

11. Krizantém

Wikimedia

Annyira hatásos, különösen a dalmát krizantém, hogy a benne lévő piretrin nevű hatóanyag elriasztja a hangyákat, kullancsokat, bolhákat, harlekinkaticákat és csótányokat is. Érdemes lecsípni az elnyílt virágokat, akkor újakat fog hozni. Pikáns ízű szirmait salátába is szokták keverni.

12. Levendula

Wikimedia

Ez is régóta ismert rovarriasztó növény, de a molyok mellett minden más repülő és mászó ízeltlábút távol tart. A növénynek nemcsak a virágzata, hanem a levelei is illatosak.

13. Menta

FarmersAlmanac

Nagyon szeret terjeszkedni, ezért kertbe csak körbetéglázott ágyásba, vagy földbe süllyesztett cserépben szabad ültetni, amelynek kiütöttük az alját. A menta hatékony légyriasztó, a levelével bedörzsölhetjük a bőrünket kerti munka előtt. A belőle főzött tea sok emésztési panaszra gyógyír. 

14. Rozmaring

Wikimedia

A közeli autószerviz téglából épült déli fala mentén egy akkora rozmaringbokor áll, hogy virágzáskor az egész környék belebódul az illatába. Remek mindenféle repülő rovar távol tartására, és a konyhában is: például körtével egybesütött sertéshús fűszerezésére.

15. Üröm

Wikimedia

Az őszirózsafélék családjába tartozik, de leginkább az abszint nevű alkoholos ital hatóanyagaként ismert. A növény illóolajában lévő tujon vegyület idegrendszeri tüneteket produkál, a Zöld tündérnek nevezett abszintot ezért fogyasztotta lelkesen a 20. század elején a művészvilág. Bedörzsöléshez és csokorba kötéshez is alkalmas, kizárólag külsőleg használva nem kell tartani tőle.

16. Verbéna (vasfű)

Wikimedia

Szúnyogriasztó hatású, illata citromos jellegű. Az összetört levelekkel bedörzsölhetjük a bőrünket.

17. Zsálya

Wikimedia

Akárcsak a levendulát és a rozmaringot, ezt sem szeretik a rovarok, ezért ha grilleznél a teraszon vagy erkélyen, érdemes néhány levelet a parázsra dobni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Mifelénk napok óta ígérgeti a hatóság, hogy jönnek permetezőkocsival "szúnyogot gyéríteni", de mintha valahogy nem találnák a címet, a kocsikulcsot vagy a biológiai úton néhány óra alatt lebomló vegyszert, mert eddig nem kerültek elő. Úgyhogy tennünk kell valamit, mert most már aludni sem lehet az idegesítő zümmögéstől, és az idei szúnyogok akkorákat csípnek, hogy napokig viszket a helye utána.

Pexels

Az üzletekben kapható szúnyogirtó vegyszerekkel az a baj, hogy ezeket a kémiai anyagokat általában lenyelés ellen vizsgálják, márpedig nem nyalogatni szoktuk a sprayt/elektromos párologtatót/stb, hanem belélegezni. Annak egészségügyi hatását viszont csak sejteni lehet: a mikroszkopikus méretű vegyszercseppek a belélegzett levegővel együtt mélyen lejuthatnak a tüdőbe. Hmmm. Köszi, inkább nem.

Vannak az ultraibolya fényt kibocsátó vagy ultrahangos vagy más módon a szúnyogokat riasztó/csalogató elektromos készülékek, ezek azonban jellemzően több ezer forintot kóstálnak. És megint nem lehet tudni, hogy a házunkban, kertünkben élő kutyák, macskák, madarak, denevérek, sünök mennyire hallják például azt az ultrahang frekvenciát, és az mennyire zavarja őket.

Pexels

Marad a barkácsmódszer, persze némi tudományos kutatómunkával alátámasztva. A legolcsóbb szúnyogcsapdához (amit más töltelékkel darázshoz és légyhez is lehet használni) csak egy üres PET-palack kell. Ezt félbevágod, a tetejét fejjel lefelé beleteszed az aljába, és egy ragasztószalaggal rögzíted. 

Insectcop

Utána jön a töltelék. Az interneten számos varázsszerről lehet olvasni, nincs is annál viccesebb, mint amikor a legnépszerűbbet szakértők véleményezik. Az Amerikai Tudományos és Egészségügyi Tanács szerint a szájvíz-keserűsó-sör kombó pont olyan marhaság, mint amilyennek hallatszik, és én hajlamos vagyok hinni nekik.

Van ugyanakkor egy másik turmix, ami hatásos lehet: ez pedig a cukros vízben oldott élesztő. Az élesztőgombák ugyanis a cukros vízben szaporodni kezdenek, közben szén-dioxidot bocsátanak ki, márpedig azt hívogatónak érzik a szúnyogok. Bennünket is részben amiatt találnak meg, mert kilélegzés közben folyton CO2-őt eregetünk.

A csapdához 1 dl vízben oldj fel 1 evőkanál barnacukrot (ennek erősebb illata van), langyosítsd meg kézmelegre, és szórj bele 1-2 deka friss élesztőt. Ha csak instant élesztő van otthon, azzal is lehet próbálkozni, de a friss hatásosabbnak tűnik. Ezt a keveréket öntsd a PET-palackból készített csapdába, és tedd az ágyad mellé vagy az ablakpárkányra, hogy éjszaka magához vonzza a vérszívókat. 

Ha nincs otthon élesztő és barnacukor, a csapdába önthetsz sört is, annak a habja is bocsát ki szén-dioxidot egy ideig, továbbá a benne lévő élesztő és komló is vonzza a szúnyogokat. A korábban említett darazsak és legyek ellen az erősen cukrozott víz vált be nálunk évtizedek óta. 

A rovaroknak álló vízre van szükségük a peterakáshoz, ezért azt is csinálhatod, hogy egy kis mosogatószeres vizet öntesz a csapdába: a mosogatószertől a víz felületi feszültsége csökken, ezért a szúnyog nem képes megállni a felszínén, hanem elsüllyed és megfullad. Érdemes egy kis LED-es zseblámpát a csapda mellé tenni, mert a fény is vonzza a rovarokat.

Ha nem vonzani, hanem riasztani szeretnéd a vérszívókat, méghozzá bio módon, akkor a legjobb természetes riasztószer a citromos eukaliptusz illóolaj, amelyről több tudományos vizsgálat is bebizonyította, hogy hasonlóan hatékony, mint a dietil-toluamid (DEET) rovarirtó szer. A 30 százalékos citromos eukaliptusz illóolaj-kivonatot tartalmazó szer legalább 7 órán át hatékonyan tartotta távol a szúnyogokat és kullancsokat. Az üzletekben kapható természetes eredetű készítmények közül az ilyet érdemes keresni, illetve olyat, amely a citromos eukalitusz olaj (OLE) szintetikus változatát, a para-mentán-3,8-diolt, azaz PMD-t (más néven citriodiolt) tartalmaz.

A fogyasztóvédelemmel foglalkozó amerikai Consumer Reports összehasonlította a citromos eukaliptusz hatását más illóolajokéval, így a cédrussal, fahéjjal, citronellával, szegfűszeggel, gerániummal, citromfűvel, rozmaringgal és mentával, amelyek sokkal kisebb védelmet nyújtanak, többségük kifújt fél óra után.

A citromos eukaliptusz illóolajat teheted mécseses párologtatóba is, bár elég jellegzetes szaga van. Nem szabad töményen a bőrre kenni, mert komoly irritációt okozhat. Viszont egy evőkanálnyi testápolóhoz 3-4 cseppet keverve már kellő hígítást érsz el, azzal bekrémezheted magad a szúnyogok elleni hatékony védekezéshez.

Ha mégis megcsípett volna egy vérszívó, egy vattagolyóra vagy papírzsebkendőre önts egy kis almaecetet, és azzal nyomogasd meg a csípés helyét, hogy enyhítsd a duzzanatot és viszketést.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Forradalmi előrelépést jelenthet a szúnyogok által terjesztett zika-, dengue- és chikungunya-vírusok elleni harcban egy kanadai kutatócsoport szúnyogcsapdája.

A tudósok szerint a szúnyogok igencsak kedvelik a régi autógumikat. Nem sikerült pontosan megfejteniük, hogy miért, de az tapasztalják, hogy a meleg gumi kémiai vegyületei ideális körülményeket teremtenek a szúnyogok petézési időszakában.

A szúnyogok „gumikedvelő” tulajdonságára építve, a kutatócsoport gumiabroncscsapdákat készített. Azt remélik, hogy ezek az egyszerű kis szerkezetek hozzájárulhatnak, a zika és más szúnyogok által terjesztett betegségek megfékezéséhez.

A szúnyogcsapda ötletgazdája, Gérard Ulibarri, az Ontariói Egyetem kémiaprofesszora már régebb óta foglalkozott szúnyogcsapdák telepítésével, Elsősorban a veszélyes vírusokat terjesztő szúnyogokkal szemben. A 2000-es években a nyugat-nílusi vírus, súlyos betegségeket okozott az Egyesült Államokban és Kanadában is.
A kanadai kormányzat támogatásának köszönhetően az Ulibarri vezette csoport lehetőséget kapott arra, hogy komplex egészségügyi kutatást folytasson, és új szúnyogcsapdákat fejlesszen Közép-Amerikai veszélyeztetett helyeire.
A kutatásokat Guatemalában kezdték, ahol megállapították, hogy a régebbi csapdák, az ovitrapsek, amelyek a szúnyogtojások elpusztítására alkalmasak, már nem működnek.
 Ekkor jött a gumiabroncscsapda ötlete, amit ovillantasnak neveztek el. A szó az „ovi” (tojás) és a spanyol eredetű „llanta” (gumiabroncs) szóból ered.

A vízzel feltöltött és vízelvezető szeleppel ellátott gumiabroncs tetején papírból készített „leszállópályák” fogadják a szúnyogokat.A szúnyogok a tojásaikat a víz tetejére rakják, a tojásokban gazdag vizet hetente egyszer-kétszer érdemes leszűrni

A vízben található egy tiszta szövet, amely magába szívja a szúnyogok feromonjának szagát, és azt jelzi a többi szúnyog számára, hogy ez egy jó hely a tojásrakásra.

A kutatócsapat nemrég fejezte be az egyéves programot, amelynek az eredményei hétszeresen hatékonyabbak, mint a hagyományos szúnyogcsapdák. Az ovillantas mintegy 18 000 lárvát pusztít el havonta.
Ulibarri szerint az lenne az ideális és hatékony, ha a veszélyeztetett területeken minden lakáshoz tartozna egy ilyen szúnyogcsapda.
A csoport bízik abban, hogy a kanadai kormány továbbra is biztosítja a kutatás folytatását, és így a csapdatelepítést ki tudják terjeszteni egész Észak-Guatemalára, hozzájárulva a zika-, dengue- és chikungunya-vírusok terjedésének megakadályozásához.

Koreai szúnyogot csapdosnak az olaszok. Az Ázsiából érkezett újabb szúnyogfaj Észak-Olaszországban telepedett le. Nem a felmelegedés, hanem a globalizáció terjeszti a távoli állatfajokat.

A venetói közegészségügyi intézet szakértői Feltre városában egy eddig ismeretlen szúnyogfajra találtak. Így derült ki, hogy a 2007-ben Olaszországban letelepedett tigrisszúnyog "unokatestvére" is megérkezett - ahogyan az itáliai sajtó keresztelte el a latin nevéről koreainak nevezett szúnyogot (aedes koreicus).

A Koreában, Japánban és Oroszország keleti vidékén honos szúnyogról van szó, mely importált növényekkel érkezett Itáliába. "Nincs ebben semmi meglepő. Most augusztusban a dél-amerikai eukaliptuszfákon élő poloskát találtak Róma közelében. A koreai szúnyog első európai példányát 2008-ban Belgiumban osztályozták" - mondta el az olasz sajtónak Roberto Pantaleoni entomológus, szúnyogszakértő. Szerinte nem a felmelegedés, hanem a globalizáció terjeszti a távoli állatfajokat.

Pantaleoni elmondta, hogy a tigrisszúnyoggal szemben a koreai a hűvösebb klímát szereti, ezért inkább Olaszország északi részén telepszik le. Kevésbé agresszív, de nem kevesebb betegséget terjeszt. Pantaleoni úgy fogalmazott, amióta Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát összesen három új állat érkezett Olaszországba 1870-ig. Utána viszont az iparosodás, a kereskedelem és a közlekedés fejlődésével annyi "marslakó" érkezett, hogy már nem lehet számon tartani őket.

Forrás: greenfo.hu