Érdemes megnézni a kambha nevű indiai emeletes komposztáló elvét, mert azzal a konyhában keletkező zöldhulladékból tökéletes komposztot lehet készíteni. Hogy azt mire használhatod? Egyrészt a szobai cserepes növényeid kimerült földjét javíthatod fel vele, másrészt pedig a lakókörnyezetedben élő utcai-játszótéri fák és bokrok is hálásak lesznek érte (éljen a gerillakertészkedés!).
Az emeletes komposztáló eszköz készítése házilag sokkal egyszerűbb, mint amilyennek kinéz. És nem, nem lesz büdös: a jó komposzt érik, fermentálódik, nem pedig rohad.
A komposztálás a konyhában kezdődik: egy lefedhető edényben gyűjtsd a főzés-étkezés közben keletkező zöldhulladékot, egy nyitott edényben meg a szárazakat, mint a natúr csomagolópapír, wcpapír gurigája, elszáradt növények (avar), nyúlalom, teafű, tojáshéj, de még a tojásdoboz is.
Az első kategória lesz a nedves, más néven zöld komposztelem, amely nitrogénben gazdag, a második kategória lesz a száraz, más néven barna komposztelem, amely szénben gazdag.
A jó komposzthoz 3 egységnyi zöld elemhez kell keverni 1 egységnyi barnát. Érdemes a komposztálandó elemeket egyforma kicsire (dobókocka méretűre) összeaprítani.
Így néz ki az eredeti kambha,
ezt utánozzuk le virágcserepekkel :)
A mi kambha-utánzatunkhoz kell 3 nagyobb terrakotta virágcserép és hozzájuk 4 terrakotta alátét. Nagyon fontos, hogy égetett, máz nélküli cserepek legyenek, mert azok felszívják a komposztálás közben képződő nedvességet, és képesek szellőzni. De a szellőzést még fokozni kell, éppen azért, hogy ne rohadjon be a komposzt. Ehhez mindhárom cserépen a peremük alatt körben 8-10 lyukat fúrni bele, hogy a komposztban lévő mikroorganizmusok elegendő oxigénhez jussanak. A fúráshoz használj kőzethez (téglához) való fúrószárat, és előtte éjszakára áztasd be a cserepet, hogy ne repedjen meg fúrás közben. A repedés kockázatát azzal is csökkentheted, ha a fúrási pontra kereszt alakban két rövid ragasztószalagot ragasztasz. A négy alátét közül kettőnek a közepére is fúrj lyukat hasonló módon. A legalsó és legfelső alátétbe nem kell lyuk.
A legfelső virágcserép az A, aláteszed az egyik lyukas alátétet, és ráállítod a középső, B-nek elnevezett cserépre, amely alá odateszed a másik lyukas alátétet, és így együtt a két cserepet ráállítod a legalsó, C virágcserépre, ami alá odateszed az egyik nem lyukas alátétjét. Az A cserepet lefeded a másik nem lyukas alátéttel, hogy ne folyjon ki a komposztlé. Ha már nedvességről esett szó: a komposztáló cserepeket ne érje eső, mert ha eláznak, akkor berohad a komposzt. Ugyanígy ügyelni kell arra is, hogy ne száradjon ki a félkész komposzt, mert akkor elpusztulnak benne a mikroorganizmusok.
TVDTE
A komposztálást úgy kezded, hogy az A edény aljára elterítesz egy újságpapírt, arra néhány marék virágföldet, majd egy réteg barna anyagot (például csíkokra tépett csomagolópapírt), aztán rá egy kis aprított zöld anyagot. Ezt a rétegzést folytatod a következő hetek során 3:1 arányban, időnként összeforgatva az anyagot, amíg háromnegyedig (a fúrt lyukak szintjéig) meg nem telik a cserép. Akkor meghinted a tetejét faforgáccsal, és az A cserepet megcseréled az üres B cseréppel: innentől kezdve a B-t fogod tölteni, miközben a középre került A cserépben érik az anyag (néha ránézel, hogy nem túl nedves, nem túl száraz-e).
Mire megtelt a B cserép háromnegyedig, akkorra az A cserép tartalma összeesett a fele térfogatra, és egy finom átkeverés után leköltözhet a C cserépbe a végső érésre. A kiürült A cserepet tiszta vízzel elmosod, megint legfelülre teszed, és kezdheted benne újra a gyűjtést, aprítást, rétegzést. Ekkor a B megint középen van, és érik.
Ha túl nedvesnek látod a keveréket és a félkész komposztot, akkor a rothadás megelőzése érdekében keverj hozzá egy kis barna anyagot (farogácsot, de akár zabkorpát is), ha meg túl száraznak látod, locsold meg egy kis vízzel. Legyen kicsit meleg, az jelzi, hogy dolgoznak a mikroorganizmusok. A jó komposzt rostos, kicsit nedves, a színe szép sötétbarna. És nem büdös, inkább finom földszaga van.
TANÁCS: Nem szabad a komposztba dobni főtt ételmaradékot (főként húst és halat), tejterméket, zsíros vagy olajos dolgokat, kenyeret, csontot, hamut, üveget, fémet és műanyagot, színes újságot, pelenkát, porzsák tartalmát, olajat, vegyszereket, festéket, elemet, növényvédő szert, gyertyamaradékot (semmiféle veszélyes anyagot).
Ide kattintva olvashatod egy korábbi posztomat arról, hogy mi az a 70 fura cucc, ami mind mehet a komposztba.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
0 
