Most nem arról lesz szó, ami a pályán történik, hanem ami a közönség körében: az Etihad stadion büféjében a forró italokat mostantól ehető csészében szolgálják fel. A stadion vezetősége több környezetbarát újítással készül a szezonra, ennek első eleme a tésztacsésze. A koncepciója hasonlít a fagylalttölcséréhez, ez a 220 milliliteres pohárka is teljesen természetes összetevőkből (búzaliszt, zabkorpa, víz) készül, amely a különleges préselve sütésnek köszönhetően nem olvad el 85 Celsius-fokos ital hatására sem. Pedig nincs semmilyen bevonat, vagy cukormáz, viaszkéreg rajta.

KÉP: BioBite

A tésztapohár gyártója a skóciai BioBite vállalkozás, amelyet az Aberdeen Egyetem két hallgatója, Samuel Hvizd és Lyubomir Lambrev alapított, hogy "finom, ropogós és teljesen organikus alternatívát kínáljunk az egyszer használatos, eldobható poharaknak", nyilatkozták a Fast Company magazinnak. Két éves fennállásuk alatt több étteremmel és sütödével is szerződtek, így már levest, joghurtot és fagylaltot is árulnak az ő ehető poharukban. 

KÉP: BioBite

Állításuk szerint a sült csésze a forró italokat 12 órán át szivárgás nélkül megtartja, a ropogósságát 45 percig megőrzi, vagyis éppen a félidő végéig. A pohár alját tisztasági okból borító papírkosár újrahasznosított papírból készült, és szintén újrahasznosítható. Az ehető csésze darabja nagyjából 100 kalória energiát tartalmaz, aki nem akarja megenni, az a stadionszerte felállított gyűjtőedényekbe dobhatja, és onnan a komposztálóba kerül, amellyel a gyepet trágyázzák - a klub zöld vállalásai közé tartozik az is, hogy a gyepet nem tőzeggel trágyázzák, mert a tőzegtelepek mára sok helyütt kimerülőben vannak a túlzott kitermelés miatt.

KÉP: BioBite

Aki a forró italok helyett inkább a hideget szereti, annak is jó hír, hogy a stadionban a sört is 100 százalékban műanyagmentes, újrahasznosított papírból készült pohárba csapolják. Egészségünkre!

HKZs

Ha majd november végén is megcsíp minket egy szúnyog kutyasétáltatás vagy avarsöprés közben, idézzük fel a mostani cikket.

KÉP: Pexels

Az Oszakai Egyetem kutatói ugyanis azt állapították meg, hogy a városban élő rovaroknak később kezdődik a hibernációja az éjszakai fényszennyezés és a városi hőszigetnek nevezett jelenség miatt. Végül is érthető: miért gondolná azt egy rovar, hogy itt a tél, ideje készülni az áttelelésre, amikor késő este is ragyogó fényárban úszik minden, és az elnyelt napsugárzás miatt a házak és burkolt utak ontják magukból a meleget, a rosszul szigetelt házakból áradó "utcafűtésről" nem is beszélve?

KÉP: Osaka City University

A japán kutatók a Sarcophaga similis légyfajjal végezték vizsgálataikat, de siettek közölni, hogy eredményeik minden olyan faj esetében helytállóak lehetnek, amelynek szaporodására, hibernációjára és vándorlására nagymértékben hatnak bizonyos meghatározott környezeti tényezők. Például városban a felületek hőmérséklete 5-9 Celsius-fokkal lehet melegebb, mint városon kívül, és ha egy fajnak ez a hőmérséklet szükséges a biológiai funkcióihoz, akkor addig folytatja azokat, amíg a számára kedvező hőmérséklet fennáll. Magyarul: a légy nem a naptárt, hanem a hőmérőt nézi. 

Sarcophaga similis képe: Wikipedia

Na persze ha a hőmérséklet ilyen megbízhatatlan a korábbi évmilliókkal szemben, akkor a napsütéses órák száma eligazíthatná az állatokat. Korábban sötétedik, rövidebb a nappal = jön a tél, ideje hibernálódni. De a városi fényszennyezés miatt ez a fotoperiodizmusnak nevezett belső óra is megcsúszik. A kutatásban az olvasható, hogy természetben telihold esetén 0,2 lux a fényerő, ilyen érték mellett a rovarok október és november között hibernálódnak. A városban éjjel észlelhető 6 lux fényerősség mellett a laboratóriumi legyek csak november végén kezdték meg az áttelelést. Összességében azt figyelték meg a japán kutatók, hogy a városokban tapasztalható fények és melegebb hőmérséklet hatására 3-4 héttel megcsúszott a rovarok hibernációja.

HKZs
 

80 év alatt begyűjtött és preparált patkánytetemek vizsgálata során arra jutottak a Floridai Természettudományi Múzeum kutatói, hogy a városi patkányok egyre nagyobbak és kövérebbek lettek.  

KÉP: Natalie van Hoose/Florida Museum of Natural History

Csakhogy a patkányok méretnövekedése ellentmond a biológia egyik törvényszerűségének, a Bergmann-szabálynak, amely kimondja, hogy a különböző éghajlati viszonyok között élő rokon fajok (pl. pingvinek) testnagysága a hidegebb viszonyok felé haladva növekszik. 

Márpedig a kutatók a városi hőszigetnek nevezett jelenség miatt feltételezték, hogy a városokban élő patkányok kisebbek lesznek, mint vidéki rokonaik. A városi hősziget elnevezés arra utal, hogy az épületek és a burkolt útfelületek több hőt nyelnek el, mitn a természetes környezet, és ezt a hőt éjjel sugározzák ki a környezetükbe: vagyis ezért nem tudnak éjjel lehűlni az épületek a városban, ezért van ott éjjel is melegebb nyáron.

KÉP: Unsplash

Ez önmagában valóban predesztinálná a patkányokat a kisebb méretre, csakhogy az emberszomszédok gondoskodnak a jóltápláltságukról. Az élelmiszerpazarlás is az oka, hogy temérdek ételmaradékot találnak a patkányok mindenütt. A városokban a ragadozóktól sem kell félniük, és mindenhol remek búvóhelyek várják őket. 

HKZs

A finn főváros célja, hogy 2030-ra karbonmentesítse a fűtést, vagyis az ne járjon a globális felmelegedést fokozó szén-dioxid- és más károsanyag-kibocsátással. Az ehhez kiírt ötletpályázat, a Helsinki Energy Challenge fődíját egy trópusi erdő nyerte. Igen, Helsinkiben, az európai kontinens legészakibb fővárosában.

A Carlo Ratti Associati olasz építésziroda által tervezett Hot Heart (Forró Szív) elnevezésű projekt 10 hatalmas, 225 méter átmérőjű mesterséges biodóm-szigetből áll, amelyek forró vízzel hőenergiát tárolnak, és ezzel teszik lehetővé fedett trópusi élménypark és fürdő kialakítását a Finn-öböl vízén lebegve.

Működési elve a következő: a szél- és napenergiát tengeri hőszivattyúk alakítják át hővé, azaz forró vízzé, amit a Hot Heart medencéiben tárolnak. Mesterséges intelligencia vezérli a hőenergia termelését és fogyását, és segíti kiegyenlíteni az országos energiahálózatban fellépő termelési és fogyasztási ingadozásokat.

Az előzetes tervek szerint a rendszer 2030-ra képes lesz a nagyjából 630 ezer lakosú Helsinki teljes fűtési igényét kiszolgálni, nulla károsanyag-kibocsátással. Az üzemeltetési költség pedig 10 százalékkal alacsonyabb lesz, mint a mostani fűtési költség. 

A Hot Heart rendszert 2028-ra tervezik megépíteni. Ahogy elkészülnek a részegységek, úgy vehetik birtokba a helyiek a létesítményt. A mesterséges szigeteken álló biodómok a tradicionális finn természetvédelmi törvény szellemében mindenki előtt nyitva állnak, aki a téli zimankó idején trópusi környezetben szeretne relaxálni.

A törvény ugyanis kimondja, hogy minden finnek joga van a természeti javakat élvezni és kihasználni, feltéve, ha vigyáz rájuk. Amikor elkészül, ez lesz a maga nemében a legnagyobb ilyen létesítmény. A természet energiája károsanyag-mentes tiszta fűtést nyújt, a lebegő erdők pedig tökéletes kikapcsolódást.

via Inhabitat

HKZs

Egy friss kutatás azt állítja, a vaddisznók a legkártékonyabb állatok közé tartoznak abból a szempontból, hogy a földet túrva felszabadítják annak karbontartalmát, ami évente 4,9 millió tonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt - ez egymillió autó kibocsátásával egyenlő, írják a The Conversation folyóiratban ausztrál kutatók.

KÉP: Unsplash

Földünkön a talaj a legnagyobb természetes szénelnyelők egyike, az erdők és az óceánok mellett. Ám ha a felszín bolygatása miatt ez a szén-dioxid kiszabadul, az tovább súlyosbíthatja a klímaválságot. Vaddisznók minden kontinensen élnek, az Antarktika kivételével. (Egy másik kutatás szerint) 54 országban 672 gerinces állat- és növényfajt veszélyeztetnek. (Egy svájci kutatás szerint) a vaddisznók túrásukkal évente 23 százalékkal növelik a CO2-kibocsátást. Kínában még ennél is többet, 70 százalékot mértek a bolygatott területeken.

Amikor egy vaddisznó túrja a földet, azzal a mélyebben lévő talajszemcsék a felszínre kerülnek és oxigénnel érintkeznek. Ettől hirtelen megszaporodik a talajban lévő mikrobák száma, amelyek viszont lebontják a széntartalmú szervesanyagot a talajban, és így abból felszabadul és a levegőbe kerül a szén-dioxid. 

A The Conversationban megjelent tanulmány szerzői 10 ezer szimulációt futtattak le, hogy kiderítsék, globális léptékben mekkora kárt okoznak a vaddisznók. Világszerte évente nagyjából 36 214 és 123 517 négyzetkilométernyi területet túrnak fel, előbbi Taiwan, utóbbi nagyjából Anglia (tehát nem az egész Egyesült Királyság) területének felel meg. A túrás zöme Óceániában történik, ott él a legtöbb vaddisznó. [De az idei nyár alapján már tudjuk, hogy a klímakatasztrófa nem ismeri az országhatárokat. - A szerk.]

A talaj kövekből, bomló növényekből és állatokból alakult ki. A talaj és a talajon élő növények a világ CO2-kibocsátásának mintegy 20 százalékát kötik le - írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A talaj kétszer annyi szerves szenet tartalmaz, mint a növényzet. Csak az EU területén a talaj több mint 70 milliárd tonna szerves szenet tartalmaz, vagyis körülbelül 7 százalékát a Föld szénháztartásának. "Az EU tagállamai az összes forrásból évi 2 milliárd tonna szenet bocsátanak ki. Tehát a talaj meghatározó szerepet játszik a klímaváltozásban. Ha Európa talaja széntartalmának csupán 0,1 százalékát kibocsátja a légkörbe, az ugyanannyi, mint amennyit 100 millió újabb gépkocsi bocsátana ki szenet az utakon. Ez az EU jelenlegi gépjárműparkjának 50 százalékos növekedésének felel meg."

Valamit ki kellene találni a helyzet kontrollálására, ami nem a vaddisznók totális kiirtásával jár. Ezzel kapcsolatosan hadd idézzem be a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet kutatóinak korábbi cikkét: 

A vaddisznók fontos tagjai az erdőnek, "ökoszisztéma-mérnök" szerepet töltenek be a gímszarvasok mellett, írják itt. "Kiemelkedő jelentőségük van az erdei vegetáció és életközösség szerkezetének, dinamikájának szabályozásában; amelyek azonban nem csupán negatív, de semleges és pozitív hatásokat egyaránt magukba foglalnak! [...]A vaddisznó természetes bolygatást okozó túrása növelheti a lágyszárú fajközösség változatosságát és a gerinctelenek gyakoriságát, vagy a növényi tápanyagellátottság mértékét is. A patások pótolhatatlanok a növények terjeszkedésében is, számtalan faj magjainak elfogyasztásával és hullatékkal való kiürítésével és a szőrzetükön megragadó növényi szaporítóképletek rövid vagy hosszú távú szállításával."

Lehet, hogy inkább annak az egymillió autónak a kibocsátását kellene lenullázni? 

HKZs

Hányszor lehet látni Budapesten, hogy reggel tömve még van a csuklós busz, délelőtt meg már csak három utassal közlekedik, ugyanannyi kipufogófüstöt eregetve. Erre kínál megoldást a "Trambus" fantázianevű jármű, amely moduláris szerkezetű, azaz annyit kapcsolunk össze, amennyire szükség van a pillanatnyi közlekedési helyzetben. 

A Trambust a szöuli közlekedésimérnök-hallgató Junghyun Kim tervezte, aki ezzel a projekttel vett részt a 2021-es Polestar design versenyen, amelyen a környezetbarát elektromos közlekedés, a fejlődés volt a fókuszban (maga a cég is a prémium elektromos autóiról híres).

A Trambus lényege, hogy nem több busz kell a forgalomba, hanem igény szerint változtatható méretű. Annyi modult kapcsolunk össze, amennyi kell, ezzel amolyan busz-vasút hibridet lehet létrehozni. 

A legmenőbb az egészben, hogy ha önvezető vezérlést kapnak a modulok, akkor az összekapcsolódást önjáró módon is meg tudják valósítani: a központban a diszpécser elküldi a felhívást a moduloknak, azok pedig megkeresik egymást és kapcsolódnak, aztán mennek a forgalomba. 

Minden modul végére egy harmonikaszerű kapcsolódóelemet tervezett a mérnökhallgató, hogy megkönnyítse a hosszú járművek kanyarodását. A modulok belső elrendezése többféle lehet: a szokásos ülőhelyekkel a tömegközlekedőknek, asztalos elrendezéssel a hosszú távra utazóknak, részben vagy teljesen bútorozatlanul a kerekesszékkel és kerékpárral közlekedőknek. Bárcsak mielőbb valósággá válna!

via YankoDesign

HKZs

Nem tudjuk, milyen lesz a COVID-járvány negyedik hulláma, de megeshet, hogy újra otthoni távmunkába kényszerülünk. Ahhoz, hogy ez a korábbinál kevésbé legyen stresszes, jól hasznosítható ötletekre van szükség. Van, akinek a munkavégzéshez elvonulásra van szüksége, másnak inkább csak egy elkülönített munkapadra, ahonnan azért gyakran felállhat. Nézzünk pár tippet arra, hol és hogyan alakítsunk ki a lakásban miniirodát, esetleg a meglévő holmik újrahasznosításával.

Ihletet ad a munkához az összecsukható dolgozódoboz, amelyet barkácsolni szerető családtaggal el is készíttethetünk készen kapható könyvesszekrényből és OSB-lapokból.

Nils Holger Moorman tervezte a "der Vorstand" nevű munkaállomást. Figyelmet érdemlő részlet az oldalfüggöny, amellyel szeparálhatjuk magunkat az otthon lévő többi családtagtól.

KÉP: YankoDesign

Naponta ajánlott néhány órát álló testhelyzetben dolgozni a hát- és nyakfájás elkerülése érdekében. Igen ám, de a változtatható magasságú íróasztalok több tízezer forintért kaphatók. Úgyhogy ideje bevetni a vasalóállványt a kisasztalon. Tökéletes a feladatra, egyénileg állítható.

KÉP: Twitter

Elvonulós munkához a loggia is megfelel, épp akkora íróasztal befér, amekkorára szükség van. A világos színeknek hála nagyobbnak érződik, mint amekkora. Feltétlenül gondoskodjunk árnyékolásról, akár kívülre is, hogy megakadályozzuk a loggia túlzott felmelegedését.

KÉP: Pinterest

Aki még eddig nem tette meg, most gondolja végig, hogy ha a hálószoba belmagassága megengedi, akkor a megemelt ágy alatt alakítson ki munkahelyet magának. Okos részlet a dobozos lépcsőfokokból álló feljáró.

KÉP: EspaceLoggia

Ha nincs más lehetőség az elvonulásra, a zuhanyfülke is megteszi, pláne, ha a vécé külön helyiségben van. Kell két nagy párna és egy reggelizőtálca vagy grillállvány a laptopnak. Viszont a szűkös hely miatt érdemes gyakran szellőztetni. 

KÉP: Julie M. Ross

Úgyis túl sok mindenkinek a cucca, ha egy alapos lomtalanítás után felszabadul egy gardróbszekrény, lehet belőle miniiroda.

KÉP: IdealHome

Így alakítsunk ki dupla munkahelyet a meglévő konyhaasztalból anélkül, hogy nagyon zavarnánk egymást. A polcos részt érdemes váltogatva megcsinálni, hogy mindkét oldalra jusson tárolóhely.

Az előszobában is a kabáttartó helyett lehet dolgozósarkot kialakítani. Készülhet a neten talált használt konyhaszekrény-elemekből.

A spájzból is születhet mini dolgozószoba. A függönyt szerelhetjük félköríves sínre is, akkor még jobban leválaszthatjuk a nyüzsitől.

KÉP: DigsDigs

HKZs

Egy nagy szélturbina helyett sok kicsi - ez volt az alapkoncepciója a Windcatcher (Szélfogó) turbinakomplexumnak. Norvég fejlesztői szerint egy ilyen hatalmas szerkezet 80 ezer háztartás energiaigényét képes fedezni, mivel ötször annyi energiát képes előállítani, mint egy hagyományos tengeri szélturbina. 

A Wind Catching System (WCS) norvég startup őszre tervezi az első prototípus üzembe helyezését. A Windcatcher 1 megawattos turbinákból áll, olyan, mintha egy hatalmas vitorlát alkotnának. A 120 turbinás komplexum 300 méterre magasodik a víz felszíne fölé, akkora, mint az Eiffel-torony. 

A WCS szerint a hatalmas szélerőműnek alacsonyabb lesz az üzemeltetési költsége, mint a hagyományos tengeri szélturbináknak, és kevesebb helyet is igényel, ami csökkenti a tengeri élővilágra gyakorolt hatását. Fejlesztőinek az a célja, hogy állami támogatás nélkül is versenyképes áron lehessen előállítani elektromos energiát. 

A Windcatcher nem rögzített talapzaton állna, mint a hagyományos tengeri szélturbinák, hanem horgonyokkal lesz a tengerfenékhez rögzítve, ez is csökkenti a költségeket. Továbbá a hagyományos tengeri szélturbinák 20-25 éves életciklusánál akár kétszer hosszabb ideig, legalább 50 évig használatban maradhat. Persze a lebegő technológia annyira új, hogy ez még csak terv. A lebegő szélturbinákat a parttól távolabb is üzembe lehet állítani, ahol erősebb a szél, ezért a turbinák hatékonysága nagyobb. A WCS ősszel egy milánói szélcsatornás laboratóriumban fogja tesztelni a technológiát. 

Egy ilyen szélturbinakomplexum (esetleg kisebb méretben) szárazföldön is elképzelhető lenne, mivel a hagyományos forgó lapátos turbinákkal szemben az az előnye, hogy a tartóváza akár hálóval is bevonható, így megkíméli a madarak és denevérek életét.

HKZs

A pandémia ellenére világszerte nőtt az elektromos járművek (EV) eladása 2020-ban, méghozzá 43 százalékkal az előző évhez képest. Európában 1,4 millió akkumulátoros meghajtású elektromos járművet (BEV) és plug-in hibrid járművet (PHEV) értékesítettek, Kínában a villanyautók eladása 1,3 millió darabbal nőtt, ami a világon eladott összes elektromos jármű 41 százalékát teszi ki.

KÉP: Pexels

Mint azt korábban megírtam, Kínában a legnagyobb számban eladott elektromos autó nem a sportos Tesla, hanem a guruló dobozra hasonlító Hongguang Mini EV, amely az amerikai General Motors és a kínai Wuling Motors közös terméke. Ebből tavaly júliusi premierje óta 270 ezret adtak el, és év végéig meglehet a 400 ezer is. Vagy még több, ha széles körben is bevetik az értékesítésösztönzés legújabb fegyvereit.

Az átlag kínai vásárló a belsőégésű autók közül a minél nagyobbat preferálja. Az elektromos autókat viszont teljesen más célcsoportnak is értékesíteni lehetne.

Kína 2060-ra szeretné elérni a karbonsemlegességet: amennyi szén-dioxidot kibocsát, annyinak a megkötéséről gondoskodik is. (Az EU ugyanezt 2050-re vállalta.) 2009 óta a kínai kormány kedvezményekkel, adómérsékléssel és töltőállomások építésével próbálta fellendíteni az EV-eladásokat, de ezek a támogatások kezdenek kifulladni az amerikai The Conversation magazinban megjelent cikk szerint.

A legtöbb EV-t az ötmilliósnál nagyobb lélekszámú nagyvárosokban (Sanghaj, Peking) adják el, csakhogy az egymilliósnál kisebb, szerényebb jövedelmű városokban is nagy az érdeklődés. Ezekben a kisebb városokban a járművezetők jellemzően rövidebb távokon közlekednek, ennélfogva nem jelent stresszfaktort számukra a közlekedésre fordított idő, valamint a megélhetés költsége. Sokkal fontosabb számukra a jármű hatékonysága és a környezetet kímélő volta. Viszont nincs sok pénzük EV-vásárlásra, a nemzetközi modellek nem jöhetnek szóba számukra.

Ahhoz, hogy minél több EV-t adjanak el ebben az új szegmensben is, a kínai gyártók egy új taktikát vetnek be: az akkumulátor lízinget. Ennek értelmében csak a karosszériát kell vásárláskor kifizetni, utána az EV legdrágább egységének számító akkumulátort havi díjjal lehet törleszteni. De arra is van lehetőség, hogy a lemerült akksit egy töltőállomáson másikra (feltöltöttre) cseréljék. (Ezzel a konstrukcióval már más országban is kísérleteztek, mert 5 perc alatt megvan.) Ez a két módszer a járműsáráslóknak a legszimpatikusabb, mert ezekkel lehet kivédeni az elektromos autók két legnagyobb hátrányát: a magas árat és a hosszú töltési időt. Továbbá népszerű még Kínában a hazánkban is ismert néhány órás elektromos autó bérlés.

Az ötlet, hogy az autót és akkumulátort külön is lehet értékesíteni, sokkal fenntarthatóbbá teszi az egész elektromos autózást. Hiszen amikor az akkumulátor már nem alkalmas arra, hogy egy jármű hosszú távú haladását szolgálja, más területen még hasznát lehet venni, például az elektromos hálózathoz kötött tárolóállomásként vagy elektromos eszközök erőforrásaként. Az autótulajdonos pedig elkezdhet bérelni egy vadonatúj akksit a meglévő karosszériájában.

HKZs