16
júl/2019

Autósként is nyaralhatnál környezettudatosan

Képzeld el, hogy a következőképpen nyaralsz a családdal: csurig pakolod az autót a poggyásszal, rögzítesz a hátára még két biciklit, beszuszakolod a kutyát is, és nekiindultok a tengerpartnak. De nem ám az autópályán, hanem egy kényelmes vonaton, hálókocsiban! Mégpedig úgy, hogy kimész a pályaudvarra, először felteszed a vonatra az autódat, aztán a családdal elfoglaljátok a hálófülkéteket. Az óránként 160-as tempóval suhanó vonaton másnap ébredés után elfogyasztjátok a reggelit, és már meg is érkeztetek, leveszed az autót, beülsz a családdal, és odahajtasz az apartmanotokhoz. 

Ez létezik. 

fenntarthatóság közlekedés autósvonat Motorail Autotrain

Wikimedia

Úgy hívják, hogy Motorail vagy Autotrain, és Európa számos országában elérhető. Tengerparti irányba Magyarországhoz legközelebb Bécsben és a dél-ausztriai (karintiai) Villachban. Utóbbi pontról például az Optima Express autósvonatjaival déli irányban az 1400 kilométerre fekvő törökországi Edirnébe juthatsz, ahol már csak rajtad múlik, hogy félóra autózás után Isztambulba érsz, vagy Bulgáriába mész át, illetve Görögországba.  

A Motorail az 1960-as évektől az 1990-es évekig élte virágkorát, akkortájt évente csak Nagy-Britanniából százezren indultak útnak (40 ezer autóval!), hogy a pihentető vonatút után saját autójukkal bebarangolják Európa déli vidékeit.

fenntarthatóság közlekedés autósvonat Motorail Autotrain

Ideális ez a közlekedés azoknak, akik nem szeretnek autópályán vezetni, vagy éppen az idősecske autójuk városban még elközlekedik, de több ezer kilométeres távolságra már nem mernének elindulni vele. Ráadásul az autódat is kíméled vele, hiszen megspórolod a több ezer kilométeres út által okozott kopást, elhasználódást. Azok is örülnének neki, akik évek óta nem jutottak el külföldre rokonokat látogatni, mert nem tudják addig hová tenni idős családtagjukat, kutyájukat, macskájukat. 

A szolgáltatáshoz a legtöbb vasúttársaságnál két sporteszköz (kerékpár, kajak, kenu) ingyenes fuvarozása is társul, és a hálófülkében veled utazhat a kutyád vagy macskád is. Télen síelni mehetsz ilyen módon. Gondolj bele: egy vonaton van mosdó, nem kell félóránként megállni az autópályán, ha a gyereknek pisilnie kell... A vonaton tusolhatsz is, és frissen-üdén érkezel másnap az úticélodhoz, nem telik az első két nap azzal, hogy az autóban való kucorgástól bedagadt lábadat áztatod hideg vízben.

A briteknél a vasút privatizációja, másutt a fapados repülőjáratok tehetnek arról, hogy az autósvonatok egy része elhalt, a többi nem ismert és kihasználtabb. Sokan úgy gondolják, hogy a fapados járatok olcsók, és micsoda szuper lehetőséget nyújtanak a nyaralásra. Ez szűklátókörű felfogás. Ma pár ember olcsón repül, holnap ezrek szenvednek a légszennyezés miatt, a klímaváltozás, a megvadult időjárás következményeitől. 

fenntarthatóság közlekedés autósvonat Motorail Autotrain

E-CSR

Éves szinten a világ légszennyezésének 4-5 százalékát teszik ki a repülők, míg a közúti közlekedés 15 százalékot. Csakhogy abba beleértendő az árufuvarozás és az olyan személyutak is, amikor az autóban csak 1-2 ember ül. Amikor viszont 4-5 főt kellene hosszabb távon fuvarozni, az autósvonat ideális megoldás volna. Egyetlen Motorail 100 autót képes egy éjszaka alatt 1000 kilométeres távolságra szállítani, amivel 16 tonna szén-dioxid kibocsátását lehet megelőzni.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számításai szerint
- vonaton egy utas szállítása kilométerenként 14 gramm szén-dioxid-kibocsást okoz,
- átlagos autóval egy utas szállítása kilométerenként 55 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz,
- busszal egy utas szállítása kilométerenként 68 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz,
- motorkerékpárral egy utas szállítása kilométerenként 72 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz,
- repülővel egy utas szállítása kilométerenként 285 gramm szén-dioxid-kibocsátást okoz.

Egy 500 kilométeres úton egy repülő 10-50-szer több károsanyagot bocsát ki, mint egy nagysebességű elektromos vonat, és 5-10-szer többet, mint egy távolsági autóbusz, az E-CSR fenntarthatósági médiaplatform szerint.

A francia Autotrain úgy kalkulál, hogy Párizsból leutazni a 930 kilométerre fekvő Nizzába autóval 8 órát tesz ki, kb. 80 euró az üzemanyagköltség és kb. ugyanennyi az autópályadíj, az út során a gépjármű szén-dioxid-kibocsátása 83 kilogramm. Ugyanez, ha az autódat felteszed vonatra: kb. 150 euró. Tény, hogy az Autotrain csak autókat szállít, embereket nem. Tehát a család egy másik vonattal megy, amit két felnőttnek, két diákigazolványos kamaszgyereknek és egy kutyának 466 euró a TGV gyorsvasúttal, amivel 5 óra alatt célba érnek, bőven az autó megérkezése előtt. Egy autó vonattal történő szállítása a franciák szerint ezen az úton 9,2 kilogramm CO2-kibocsátással jár. Töredéke a repülős útnak, ami Párizs és Nizza között 670 kilogramm CO2-kibocsátás lenne négy főnek, akik így értelemszerűen autó nélkül utaznak.  

Ha innen nézem, az autósvonat drágább és lassabb, mint a repülő vagy a saját vezetés, ha onnan nézem, akkor lényegesen zöldebb, és fényévekkel nyugisabb, biztonságosabb. Egy már most is létező, környezetbarát közlekedési hálózat, a vasút sokkal nagyobb arányú kihasználását tenné lehetővé.

Az osztrák vasúttal (ÖBB) ugyanazon a vonaton utazhat az autó és a család, annyi a "kényelmetlenség", hogy indulás előtt 2 órával kell megjelenni a pályaudvaron az autók felpakolása miatt. Esti indulással Bécsből a toszkán tengerparti Livornóba megy rendszeres éjszakai járat. De mehetsz Hamburgba, Insbruckba és Düsseldorfba osztrák autósvonattal.

fenntarthatóság közlekedés autósvonat Motorail Autotrain

Horvátországban Zágráb és Split között van ilyen járat, találó névvel: Hostel on Wheels, azaz Szálló kerekeken. Csehországban Prága-Poprád, Prága-Kassa között, Prága-Homonna, illetve Szlovákiában Pozsony-Homonna között működik éjszakai automobil vonat (Noční autovlak).

Találsz autósvonatot Szlovéniában is, Bohinjska Bistrica, Podbrdo és Most na Soči között. A német Urlaubs-Express szezonális retúr úticélokat kínál, így 2019 nyarára Düsseldorf-Verona-Düsseldorf vagy például Hamburg-Villach-Hamburg között,  2019 telére pedig például Münster-St. Anton-Münster útvonallal. 

Az autósvonatban óriási fejlesztési lehetőség volna, hiszen már most is létezik olyan útvonal, amikor a vonatozás után Edirnéből kis autózással egy komphajóra csekkol be az ember, és azzal halad tovább a török Riviéra valamelyik üdülőhelyére. Mindezt úgy, hogy a nyugodt nyaralás minden szükséges kelléke elérhető a saját autóban. 

Magyarországról például mehetne autósvonat a horvát vagy az olasz tengerpartra, de akár Törökországba is. Én azt is el tudnám képzelni, hogy a Kelenföldi pályaudvaron felgurulunk a vonatra, és azzal megyünk a Balatonra, kikerülve az M7-esen uralkodó dugókat. Mondjuk Lepsénynél legurulunk, és aki akar, mehet jobbra az északi part felé, vagy balra vissza a sztrádára Siófok irányába. Egy ilyen vonatra még bérletet is vennék!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Szavazatoddal mondd el a véleményedet!

31
máj/2019

Már feltalálták a műanyag csomagolás ellenszerét, csak alkalmazni kéne

Tele a média olyan hírekkel, amelyek a világot ellehetetlenítő műanyag szemétáradatról szólnak, legyenek bár azok látható méretűek (óceáni szemétkontinens) vagy mikroszkopikusak (műanyagdarabkák a tengeri sóban). A megoldás kétirányúnak látszik: az egyik út az egyszer használatos műanyagok (fültisztító pálcikák, szívószál, műanyag evőeszköz, stb.) betiltása, a másik az újrahasznosítás + jobb csomagolás. 
Egyre több kozmetikai és háztartási vegyiáru startup viszont egy harmadik alternatívában gondolkodik, és lehet, hogy nekik lesz igazuk:

vonjuk ki a vizet mindenből.

Nézz körül a háztartásodban: mennyi mindenben cipelsz haza vizet. S nem csak te cipeled: ezek a termékek a nemzetközi áruszállítás jelentős részét képviselik, ekként okolhatók a közlekedésből adódó légszennyezésért és amiatt a klímaváltozásért.

Pixabay

Már írtam arról, hogy a tömbszappan sokkal zöldebb, mint a folyékony, illetve, hogy miért nincs mindenből utántöltő. A neves természettudományi folyóiratban, a Nature-ben most jelent meg egy tanulmány, ami szerint a jelenlegi termeléssel a világ műanyagipara 2050-re az üvegházhatású gázok 15 százalékának kibocsátásáért lesz felelős. Az Euromonitor piackutató szerint a háztartási vegyiáru cégek 2015-ben 29,5 milliárd flakont bocsátottak ki, a személyes higiéniai cégek 60 milliárd árucsomagolást. Ez évi 8.9 millió tonna műanyag, amelynek elenyésző részét gyűjtötték vissza és hasznosították újra. Már csak azért is, mert a kevert fajtájú műanyagok újrahasznosítása nem igazán megoldott, ezért a hulladékégetőben kötnek ki, tehát legalább energia lesz belőlük, ha már nem is konkrét szemét. Az ugyanis gyakran visszakerül a természetbe, és ezért olvasunk olyan híreket, hogy egyetlen hét leforgása alatt négy  bálnatetemet is partra sodort a tenger Olaszországban, és mindegyik bálna gyomra tele volt műanyaghulladékkal. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint évente 12,7 millió tonna műanyaghulladék kerül a világtengerekbe.

Indul a tabletta-forradalom -- azok a cégek izzítják, amelyek víz nélkül készítik termékeiket. Ők sűrítményeket árulnak, zömmel tabletta formában, néha csomagolásmentesen is, amelyet otthon egy meglévő flakonba kell dobni és felönteni vízzel. Ennek sokkal több az értelme, mint a manapság kapható utántöltőknek, amelyek szintén folyékonyak, és legfeljebb annyi megtakarítást jelentenek, amennyivel kevesebb műanyag kellett a zacskós csomagolásukhoz egy normál flakonhoz képest.

Blueland

A Blueland 29 dolláros indulószettjében három "örökké tartó" akrilpalack és három tabletta található, amelyekből víz hozzáadásával felület-, fürdőszoba- és ablaktisztító oldat készíthető. Ha kifogy, rendelhetünk új tablettákat, darabját két dollárért. A cég a következő hónapokban más termékek bevezetését is tervezi. A By Humankind nemrég dobta piacra szájvíztablettáját, a Bite pedig kétféle (mentás és aktívszenes) fogkrémtablettát kezdett gyártani. Ez azért nagy dolog, mert a fogkrémes tubus nem újrahasznosítható csomagolás.

Bite

A kanadai Unwrapped Life tablettaként árulja a samponját és a hajbalzsamját. Magyarországon is évek óta jelen van a brit Lush kozmetikai cég, amely a jól ismert fürdőbombáin túl vegetariánus és vegán alapanyagokból kézi készítésű kozmetikumot gyárt és forgalmaz, gyakran csomagolásmentes kivitelben. De például samponszappan nemcsak a hazai kézműves kozmetikai vállalkozók webáruházaiban, hanem már a mainstream illatszerboltokban is kapható.

Lush

Persze a tablettás kiszerelésnél nagy kérdés, hogy milyen minőségű lesz a termék, ha tájegységenként változó minőségű csapvizet adnak hozzá. A startupok tucatnyi szabadalmi kérelmet adtak be ebben a témában, és gőzerővel folyik a megfelelő tablettagyártók keresése. Az egyik cég még egy cukorkagyártó üzemet is megkeresett, hátha azok tudnának megfelelő minőségben és árban gyártani. Ötletelni lehet azon, hogy ha nem megy a tabletta, esetleg szóba jöhet a pehely vagy por kiszerelés is. 

A nagy kérdés azonban az, hogy sikerül-e meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy a fenntarthatóság szülhet kényelmes és hatékony terméket. Nyilván sokkal könnyebb egy levél tablettát hazavinni, majd abból otthon előállítani a megfelelő készítményt. Az újrahasznosítható flakonok és permetezők is jobb minőségűek, mint az egyszer használatosak. Csak hát egyelőre olyan világban élünk, ahol szinte mindenre érvényes a mondás: a nagyobb a jobb. Vajon egy pinduri tablettáért is megadnak több száz forintot a vásárlók, ahogy egy folyékony változattal teli flakonért teszik? Vagy talán némelyik termék nem is ér annyit? Talán elkezdünk végre azon gondolkodni, hogy egy termék árának hány százalékát teszi ki a reklámköltség, a csomagolás és a szállítás? Akárhogy is, az új csomagolási-termékfejlesztési forradalom sok változást hozhat az életünkbe, észszerű alternatívának látszik.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

29
jan/2019

Nyugdíjasokat társít diákokkal az intergenerációs homesharing program

Az elmúlt 2-3 évben bővül a homeshare (otthonmegosztó) alkalmazások száma, amelyek célja "összehozni két magányos és alacsony jövedelmű társadalmi csoportot" az Egyesült Államokban és Kanadában. A platformok megfizethető lakhatást teremtenek a fiatalok (zömmel egyetemisták) számára, egyúttal megkönnyítik az idős házigazdák életét a bevétellel és az alkalmankénti háztartásbeli segítséggel. Ez a két csoport a való életben ritkán kapcsolódik, pedig sok hasonló igényük van: itt jön képbe az intergenerációs albérleti modell. Mintául holland, brit és francia programok szolgáltak.

fenntarthatóság lakhatási szegénység intergenerációs albérlet

Illusztráció: Curbed

A Pew közvéleménykutató intézet szerint Amerikában a 18-35 éves korosztályban található a legtöbb szegénységben élő háztartás, sok közülük egyszemélyes, illetve egyedülálló szülő gyerekkel. Ebben az életkorcsoportban van a legtöbb albérlő és társbérlő. Közös jellemzőjük a pénzügyi bizonytalanság, a megtakarítások hiánya, az instabil munkahely. Egy másik tanulmány szerint 1985 óta megháromszorozódott azon amerikaiak száma, akiknek nincs közeli barátjuk, és ez a jelenség a 18-35 éves korosztályban rohamos mértékben terjed.

Eközben egyre több azon nyugdíjasok száma, akik egyedül élnek egy többszobás lakásban: csak Ontario államban ötmillió üres szobát tart nyilván a helyi statisztikai hivatal, és e szobák 40 százaléka idősek tulajdonában van. A szenior-diák összepárosító programokban a diákok a szokásos albérleti tarifánál kedvezőbb áron vehetik bérbe az üres szobákat (jellemzően közös konyha- és fürdőszoba használattal), cserébe hetente néhány (5) órát segítenek az idős tulajdonosnak. Ez a segítség lehet takarítás, hólapátolás, főzés, de akár olyasmi is, hogy elkísérik moziba. "Az idősek eleinte azért jelentkeztek a programba, hogy ki tudják fizetni az ingatlanadót, de aztán egyre fontosabb lett a társaság. Hogy hetente egyszer szeretnének együtt vacsorázni valakivel, vagy havonta kétszer valamilyen társasági eseményen részt vennének", mondta a Curbed magazinnak Brando Sterling, a St. Louis-i homesharing program szervezője.

"A lakhatás alapvető emberi jog. Mind az állam, mind a magánszektor részéről több innováció és lehetőség kellene", mondta Noelle Marcus, a Nesterly app társalapítója, aki az MIT-n szerzett várostervező diplomát. Neki az tűnt fel, hogy milyen költséges dolog egy idős embernek egyedül fenntartani egy lakást. Egyúttal az olyan dolgok, amelyek valaha egyszerűek voltak, mint például felmászni egy létrára kicserélni a csillárban az izzót, egy idős embernek megoldhatatlanná válnak. Ennek ellenére az idősek jelentős része nem szeretné feladni a lakását, nem akar nyugdíjasotthonba költözni. Marcus az egyetemmel együttműködésben megszervezett egy 15 ezer fős közvéleménykutatást, majd a finomhangolás után elindította szolgáltatását. A Nesterly egyelőre Boston környékén működik, de akár nemzetközivé is válhat.

Amerikában is rohamosan nő a 75 év felettiek száma, 2015 és 2035 között meg fog kétszereződni, 13,4 millió főre. Ezzel párhuzamosan a középkorúnál idősebbek 90 százaléka otthonában és lakókörnyezetében szeretne megöregedni. A 20-34 éves amerikaiak 70 százaléka bérli lakását, és ebből 40 százalék alig tudja kifizetni a bérleti díjat. "Ez különösen a városokban nehéz, pedig egy fiatal azért költözik oda, mert ott van munka-, tanulási és más lehetőség", mondta Marcus a Curbednek.
Legfontosabb a két csoport időbeosztásának és személyes térre vonatkozó igényének összehangolása. A bérlőtársak máskor kelnek és fekszenek, és szükségük lehet arra, hogy néha elvonuljanak a saját zugukba.  

fenntarthatóság lakhatási szegénység intergenerációs albérlet

Illusztráció: Curbed

A torontói HomeShare pilot projectben a szállásadónak és a lakójelöltnek is ki kell töltenie egy 9 oldalas kérdőívet, amely nemcsak a lakhatási igényeikre, de az életmódjukra is sok tekintetben rákérdez. Ha összejön egy "match", akkor a leendő albérlőt egy szociális munkás elkíséri bemutatkozó látogatásra az idős lakástulajdonoshoz. Amennyiben megfelelnek egymásnak, készül egy nagyon részletes szerződés: "Mindig elmondjuk mindkét félnek, hogy a másik ember nem gondolatolvasó", mondja Tonya Salomons, a torontói program munkatársa. Ha mégis konfliktus volna, akkor azt a program által küldött mediátor segítségével megoldhatják a felek. De ilyen ritkán fordult elő eddig: "Mindenki nagyon elkötelezett a program iránt, és tudják, hogy valami különleges új kezdeményezésben vehetnek részt. Hajlandóak keményen dolgozni a program és saját maguk sikeréért".

Az intergenerációs albérlet olyan társadalmi kapcsolatokat épít ki, amelyek mindenkinek hasznosak. Amerikában lassacskán olyan mértékben szegregálódnak a különféle életkori csoportok, mint a latin és nemlatin fehér lakosok, tette hozzá Ernest Gonzales, aki a New York Egyetem programjának munkatársa. "Reméljük, hogy a program olyan társadalmi tőkét hoz létre, amelyet kölcsönösség és bizalom jellemez, amelyben a felek támaszkodhatnak egymásra."

"Legfontosabb az egymás iránti tisztelet", mondta a Curbednek Brenda Atchison, 67 éves bostoni nyugdíjas. Ő például kizárólag a konyhában eszik, de elfogadta, hogy a lakója a szobájában is szeretne enni, például nassolni a számítógép előtt. Jelenleg két albérlője van: egy kínai diák, akinek Hálaadáskor tradicionális amerikai vacsorát főzött, és egy pennsylvaniai közegészségügyi hallgató, akivel közös az érdeklődése az egészséges ételek iránt. Atchison nem volt teljesen magányos a programba való bekapcsolódása előtt, de kezdte érezni a társaság hiányát. A diákok beköltözésével a saját fedele alatt van társasága. Nemrégiben történt, hogy sötét este hazafelé igyekezve meglátta a saját házát, és világítottak az ablakok. "Jó érzés volt látni. Mint amikor gyerekként jöttem haza, és itthon volt az egész családom". 

14
dec/2018

Mit ajándékozz annak, akinek mindene megvan?

Legegyszerűbb volna két csoportra osztani azokat, akikről azt mondhatod, hogy mindenük megvan: 1. a nálad gazdagabbak, 2. a nálad sokkal idősebbek. Nyilván az előbbi csoport bármit megvehet magának, az utóbbiak (például a nagyszüleid) meg már vagy megvették maguknak, amit akartak, vagy az évek múlásával rájöttek, hogy nincs is igazán szükségük arra a dologra.

Szerintem azonban inkább kérdezd meg magadtól: szereted vagy nem szereted az illetőt. 

Ha nem szereted, akkor udvariassági/jelképes ajándékot fogsz neki venni, amivel letudod a kötelességedet: lakáskiegészítőt, illatszert stb. És pontosan tudod, hogy amint kilépsz az ajtón, az úgynevezett ajándékod megy a kukába vagy a vitrinbe a 16-ik hasonló semmiség mellé. Ha összeadhatnánk csak Magyarország fölösleges karácsonyi ajándékait, kiderülne, mennyi értékes erőforrás, alapanyag, energia megy a kukába ezekkel. Mindketten tudjuk, hogy ennek semmi értelme. 

Mi lenne, ha idén karácsonykor csak olyanoknak adnál ajándékot, akiket szeretsz? És nekik is csak olyasmit, ami nem kifejezetten tárgy. 

fenntarthatóság karácsony ajándékozás


 

1. Tanfolyam
Azért, mert megvan mindene a megajándékozni kívánt személynek, még nem biztos, hogy mindent tud is használni. Fizesd be őt egy idegennyelv-, főző-, cukrász-, borkóstoló-, smink-, vezetéstechnikai-, számítógépes-, tánc- vagy bármilyen tanfolyamra. A kuponhoz csomagolj egy merőkanalat, boros poharat, sminkecsetet vagy hasonló eszközt, amit a tanfolyamon használhat.

fenntarthatóság karácsony ajándékozás

2. Jegy
A cirkusztól a mozin, színházon és kiállításon át az állatkertig vagy kirándulásig bármi lehet, a lényeg az élmény. Pláne, ha közös lehet. Ott a zsebedben a mobil, örökítsd meg, tedd közzé, ezzel valóban lehet büszkélkedni.

fenntarthatóság karácsony ajándékozás

3. Előfizetés
Elsőre biztos egy újság jut az eszedbe, az is jó gondolat, de szeretted számára mást is előfizethetsz, csak egy kis szervezést igényel: minden hónap kezdetére egy virágcsokrot, vasárnaponként egy szelet süteményt a kedvenc cukrászdájában, rendszeres kocsimosást, svédmasszázst, havi egy buszos kirándulást valamelyik nyugdíjas otthon csoportjával stb.

fenntarthatóság karácsony ajándékozás

4. Jótékonyság
Lehet, hogy a célszemélynek mindene megvan, de másoknak nem. Adományozz a nevében valamelyik segítő szervezetnek, fogadj örökbe a nevében egy matakót, farksodrót vagy más veszélyeztetett állatfajhoz tartozó egyedet az Állatkertből, támogass egy olyan kezdeményezést, amelyet ő is kedvel. 

fenntarthatóság karácsony ajándékozás

Látod, rengeteg ötlet közül választhatsz, valami azonban nagyon fontos: az ajándék mellé magadat is tedd oda. Ha a nagyi évek óta azt hallgatja minden közös ebédnél, hogy téged hat lóval sem lehetne elvontatni egy operettre, majd karácsonyra kap tőled egy belépőjegyet azzal, hogy el is kíséred, szerinted mennyire fogja értékelni? Elárulom: nagyon. Elmondja minden ismerősének (közte a piacon a zölségesnek, hadd irigykedjen), és a nagy napon már reggeltől készülődni fog a közös programra. Utána pedig valószínűleg hónapokig mesélni fogja a részleteket. Ha így lesz, akkor biztos, hogy jövő karácsonykor is hasonló ajándék mellett döntesz.
Kellemes Ünnepet!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

19
nov/2018

Egy kis barkácsolással fűteni fog az ablak

Amíg nem tudod hőszigeteltre cseréltetni a nyílászárókat, érdemes egy kis barkácsolással fűtőpanellé változtatni a régi ablakot, teraszajtót. Az alábbiakban többféle egyszerű verziót is bemutatok, a forrásokra kattintva az eredeti videókat nézheted meg.

Kell pár alumínium üdítős- vagy sörösdoboz, aminek kilyuggatod az alját és a tetejét:

Annyit összeragasztasz, amekkora az adott ablak magassága:

Kartonpapírból vagy fából készítesz egy befoglaló eszközt, a levegőkeringetésre pedig rásegítesz egy laptopventillátorral. A képen látható youtuber kint reggel mínusz 4 Celsius-fokot mért, bekapcsolta a hőpanelt, és délután 4-re bent 24 fok lett. Hozzá kell tennem, hogy több részlet nem derül ki sem az időjárásról, sem a ház hőszigetelési tulajdonságairól, sem a szoba méretéről, de kiindulásnak ez is érdekes.

Forrás

Teraszajtó esetén az egyik szárny alsó felét érdemes télre parapetes szolárfűtésűvé alakítani, a másik szárny marad nyitható.

Itt a "doboz a dobozban" megoldást alakították ki, tehát a sörösdobozokban felfelé áramló meleg levegőt fent összegyűjtik, és a kisventilátor azt vezeti be a szobába.

Forrás

A harmadik verzió műszakilag a legfejlettebb, mert itt nemcsak betesz egy panelt az egyik ablakszárnyba:

hanem a ventilátort egy kis napelem hajtja, tehát ingyen van az áram is:

A dobozból kiáramló levegő hőmérséklete folyamatosan látható, a 135,7 Fahrenheit-fok átszámolva 57,6 Celsius-fok, de a külső hőmérséklet nem ismert.

Forrás

Sokan mondják, hogy napos időben elég csak széthúzni a függönyöket, hogy minél több napfény áradjon be a szobába, mert télen az is melegít. Nos egy szaki megmérte, hogy a téli napsütés hatására a kárpitos bútor felülete 80,6 Fahrenheit-fokra, azaz 27 Celsius-fokra melegszik fel:

Neki ez nem volt elég, ezért fekete alumíniumrolókat tett az ablakokba, és megmérte mögöttük is a hőmérsékletet, ami már 103,6 Fahrenheit-fok volt, azaz 39,7 Celsius-fok. 

Forrás

Tény, hogy mind a dobozos, mind a rolós módszer miatt sötétebb lesz a szoba, de ez nem probléma azoknak, akik például egész nap számítógépen dolgoznak, és jobb nekik a félhomály.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

10
nov/2018

Jó a környezetnek, ha az Y-generáció szingliből társas kapcsolatra vált

November 11-e a Szinglik Világnapja: a kutatások szerint, aki közülük végül tartós kapcsolatra lép, az kisebb arányban válik el, mint szüleik. A szingliélet pozitív és negatív tapasztalataival is fel van vértezve az 1980-95 között született Y-generáció, amelynek tagjai közül számosan mostanában kezdenek házasodni vagy élettársi kapcsolatot kötni. Bár jóval később, mint az előző generáció, de talán az érettség is hozzájárul ahhoz, hogy ezek a kapcsolatok tartósabbak legyenek.

Y-generáció Szinglik napja fenntarthatóság

Magyarországon 1990-ben az először házasodó férfiak átlagéletkora 24,7 év, a nőké 22 év volt. Ma az ilyen életkorú fiatalok még zömmel otthon laknak, felsőfokú tanulmányokat folytatnak. Családalapítás helyett a pályaválasztáson gondolkodnak. Így jön ki az, hogy 2015-ben az először házasodó férfiak átlagéletkora már 32,5 év volt, míg a nőké 29,7 év, de ez az országos átlag, mert Budapesten 31,7 év a menyasszonyok átlagos életkora. A 20-39 éves korosztály kb. 11 százalékának nincs házastársa, se gyereke.

Y-generáció Szinglik napja fenntarthatóság

Kifejezetten környezetvédelmi szempontból nézve a tartós kapcsolat rendkívül kedvező: ha két ember összeköltözik, akkor csak egy lakást kell fenntartaniuk, ami a fűtéstől a főzésig minden téren csökkenti a háztartás energiaigényét és károsanyag-kibocsátását. Illetve a két embernek a tartós fogyasztási cikkekből, mint például a legnagyobb háztartási energiafogyasztónak minősíthető hűtőszekrényből is elég egy darab. Tehát e zöld okból még a mamahotel (huszonéves-harmincas gyerekek otthon élnek a szüleikkel) is sokkal kedvezőbb választás, mint a különköltözés.

Y-generáció Szinglik napja fenntarthatóság

Akár (a túl korai) házasságból történő válás, akár a szülőktől való leválás miatt költözik önálló lakásba valaki, megugrik a fogyasztása. A Michigan Állami Egyetem 2007-ben készített egy különleges tanulmányt arról, hogy a válás milyen hatással van a környezetre. Az derült ki felméréseikből, hogy a szétköltözés után a felek 27-41 százalékkal kisebb lakásban éltek, mint korábban együtt, viszont fejenként 46 százalékkal többet költöttek áramra és 56 százalékkal többet vízfogyasztásukra. Összességében a különválás után az egyéneknek 42-61 százalékkal ugrottak meg a kiadásaik (rezsi, tartós fogyasztási cikkek, élelmiszer stb.).
Mindenkinek a saját döntése, hogy miképpen él. Az amerikai szakértők pusztán arra próbáltak rámutatni, hogy aki kényszerűségből vált szinglivé, annak érdemes lehet egy lakótárs befogadásán elgondolkodnia.

Y-generáció Szinglik napja fenntarthatóság

A Szinglik Ünnepe a kínai Nanjung Egyetem "Agglegény Napjában" gyökerezik: 1993-ban négy kollégista srác összeállt, hogy együtt találjanak ki valamit arra, hogyan csajozhatnának be. A hajdani kollégista buli 25 év alatt a világ legnagyobb online és offline vásárlónapjává nőtte ki magát. Talán azért is, mert a februári kínai újév még távol van, és a kereskedőknek kapóra jött egy olyan őszi alkalom, amikor az embereket rá lehet venni a pénzköltésre. Elvégre Kínában nincsenek olyan bevásárlásra összpontosító év végi napok, mint az amerikai eredetű, de Európában is taroló Black Friday vagy a keresztény országokban ajándékozással (is) megünnepelt karácsony. A 2017-es kínai Szinglinapon 25,3 milliárd dollár volt a kiskereskedelmi forgalom, ez kétszer több, mint az amerikai Black Friday és Cyber Monday összesen.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

30
okt/2018

Akkor leszel takarékos, ha nem lemondásként éled meg

Október 31-e a Takarékosság Világnapja, ebből az alkalomból összeírtam pár takarékossági ötletet. Szándékosan nem írtam "spórolást", mert az számomra mást jelent: inkább a külső hatások nyomására végezzük, és negatívumként, kényszerű korlátozásként éljük meg. Ezzel szemben a takarékosságot belső indíttatásból, másokra (is) tekintettel folytatjuk. Az alábbi ötletek legyenek gondolatébresztőek!

takarékosság fenntarthatóság takarékossági világnap

1. A több gyakran nem ésszerű
Sokféle termékből kapható összecsomagolt változat, azaz ha mondjuk fél tucat termék van egy csomagban, azt kedvezményes áron veheted meg. Sajnos ez gyakran vezet túlfogyasztáshoz, mert legtöbben élelmiszert vesznek így, pl. nyolcas csomag túrórudit, amit aztán "Nehogy megromoljon, egyél még egyet!" felkiáltással két nap alatt el is tüntetnek. Ugyanez vonatkozik a hatoscsomag sörre is. Lehet, hogy eszükbe sem jutott volna annyit megenni, meginni. 
Sőt, lehet, hogy tényleg eszükbe sem jut, és a fele túrórudi a hűtő hátuljába csúszva feledésbe merül, közben megpenészedik, és ki kell dobni. 

takarékosság fenntarthatóság takarékossági világnap

2. Ami pazarlásnak tűnik, az pazarlás is
Marika néni, a szomszéd pedikűrös kérdezte minap a következőt: "Abból a mosókapszulából akkor is egyet kell a mosáshoz dobni, ha tele van a mosógép, és akkor is, ha csak pár pólót mosok benne? Tehát ugyanannyi mosószerrel kell mosnom a harmadannyi ruhát is?" Bizony, a takarékos ember gondolkodik, és ha kételyei vannak, akkor a józan eszére hallgat. 

takarékosság fenntarthatóság takarékossági világnap

3. Azért, mert reklámozzák, még nem kell megvenni
Ide tartozik például a zuhanyozás közbeni testápoló. Tehát lezuhanyoztál, utána még vizesen bekened magad a testápolóval, aztán újra zuhanyozol és lemosod magadról a drága krém java részét, illetve a maradékát a törülközővel letörlöd a bőrödről. Ennek mi értelme? Tovább tart a tusolás, amit pont azért szeretünk, mert gyors, közben minimum kétszer több vizet fogyasztasz. Ráadásul a kádat vagy zuhanytálcát is többet kell sikálni, hogy ne maradjon csúszós a testápolótól. 

4. Ha javítható, akkor javítsd meg
Hogy egyetlen példát említsek: mit csinálsz a lyukas zoknival? Megstoppolod vagy kidobod? Amennyiben az utóbbi megoldást választod, az hosszú távon többe kerül – s nemcsak anyagilag –, mint rászánni egy félórát a stoppolásra. A zokni pamutból készül, amihez gyapot kell: ennek a növénynek a termesztése rendkívül sok napfényt, meleg hőmérsékletet és vizet igényel, vagyis félsivatagos területeket kell öntözéses művelésbe fogni, az ottani gyenge talajt mindenféle kemikáliákkal feljavítani, növényvédőzni az ültetvényt. Azt tudtad, hogy világ 3. legnagyobb gyapotexportáló országában, Üzbegisztánban a gyerekeket az iskolai nyári szünidőben kötelező jelleggel kivezénylik a gyapotföldekre betakarítási munkákat végezni? A kikényszerített gyermekmunka miatt több nyugati civil szervezet évek óta tiltakozik az üzbég gyapot importja ellen. Az üzbég vezetés mindent megígért a jelenség felszámolására, de még mindig előfordulnak ilyen esetek

takarékosság fenntarthatóság takarékossági világnap


5. Csomagolásban ne a méret legyen a lényeg
Egyes gyártók a pöttöm terméküket óriási dobozba csomagolják, hogy feltűnőbb legyen az üzletek polcain. Aki szokott a neten terméket rendelni, biztos bosszankodott már azon, mennyi csomagolóanyagot ki kell dobnia minden alkalommal. Ez számszerűsítve is két embernyi mennyiség: évente átlag 166 kilogramm csomagolási hulladékot vásárol minden EU-lakos Fizet érte, majd utána kidobja. Az Európai Unióban évente közel 66 millió tonna csomagolóanyag kerül a szemétbe: ebből közel 35 millió tonna papír és karton, nagyjából 16-16 millió tonna pedig műanyag és üveg. Magyarország a csomagolási hulladék visszagyűjtésében nem éri el az EU-szintet.
A műanyag élelmiszercsomagolás az Európában évente felhasznált 49 millió tonna műanyag 40 százalékát teszi ki, ez tehát a műanyag leggyakoribb felhasználási módja. A műanyag élelmiszercsomagolás nagy része nem újrafelhasználható és nem újrahasznosítható, illetve többféle vegyszert is tartalmazhat, köztük biszfenol A-t (BPA-t) és ftalátokat, amelyek a többi között egyes daganatos betegségek és a meddőség kialakulásáért is felelősek lehetnek. A rosszul megtervezett műanyag csomagolás miatt évente 75-112 milliárd euró értékű csomagolóanyag megy kárba – ez az összeg megegyezik Szlovákia és Magyarország együttes GDP-jével.

takarékosság fenntarthatóság takarékossági világnap

6. Miért nincs mindenből utántöltő?
Folyékony szappanból, mosogatószerből, légfrissítőből, ablaktisztítóból láttam eddig utántöltőt, de érthetetlen módon másból nem nagyon. Pedig a legtöbb testápolási, kozmetikai és háztartási készítményből lehetne. Persze az utántöltőnek is van csomagolása, de lényegesen kisebb, egyszerűbb, könnyebb, mint az eredeti terméké, tehát ezzel fajlagosan sok alapanyagot lehetne megtakarítani.  
"A gyártók nem érdekeltek ebben, mert a műanyag gyártása nagyon olcsó. Ezzel küzdünk mi is, pedig volnának sokkal inkább környezetbarát csomagolási megoldások", mondja kérdésemre Merza Péter, a HUMUSZ Szövetség alelnöke, oktatási vezetője. Összességében nehéz megbecsülni, hogy milyen módszerrel mennyit tudnánk megtakarítani.
"A tudatosságnak olyan szintje volna kívánatos, hogy le tudjunk mondani bizonyos kényelmi dolgokról, és alkalmanként lépjünk ki a komfortzónánkból. Például tusfürdő helyett szappant használjunk, mert annak nem műanyag a csomagolása, mint a tusfürdőnek. Ezzel a rendszeres utántöltést is kiváltjuk, és az egyszerű összetételű szappannak köszönhetően sokkal kevesebb vegyi anyaggal kerülünk kapcsolatba."
A megelőzés ott kezdődik, hogy a tényleges szükségleteinkre tudjunk hallgatni, tanácsolja Merza Péter. S vajon miképp lehetne nem lemondásnak megélni a takarékosságot? "Ha érzékenyek leszünk a körülöttünk lévő világra és annak problémáira; ha fel tudjuk azt fogni, hogy cselekedeteinkkel hozzájárulunk a fenntarthatósághoz; ha saját magunkat jobban érezzük a bőrünkben, mert tudjuk, hogy jót teszünk, akkor már nem lemondásként, hanem tudatos elkerülésként, pozitív előrelépésként értékelhetjük a takarékosságot."

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

01
okt/2018

7 dolog, amit az idősek jobban tudnak nálunk a fenntarthatóságról

Október 1-én az Idősek Világnapja van, és adódik az összehasonlítás: mai szemmel nézve mennyire környezetkímélő volt felmenőink életmódja. Nyilván őket sokszor a szükség vezérelte, illetve még nem álltak rendelkezésükre a mai élet kiegészítő eszközei. Ettől függetlenül sok olyan elem van az ő átlagos életmódjukban, amit visszaemelhetnénk a mi hétköznapjainkba. 

Idősek Világnapja PET műanyag palack környezetszennyezés légszennyezés fenntarthatóság hulladék

Pixabay

1. Mindent addig használtak, amíg működött, és ha elromlott, először próbálták megjavíttatni, csak utána dobták ki. De még akkor is gyakran kerestek valakit, aki hasznosítani tudta az adott tárgyat. A mai tárgyakat persze nem minden esetben lehet sokáig használni, mert például a tervezett elavulás miatt egyszercsak leállnak. Vagy éppen úgy vannak összeszerelve, hogy nem lehet szétszerelni őket. Vagy olyan gyenge anyagból vannak, hogy idő előtt tönkremennek. Vagy nem lehet hozzájuk alkatrészt kapni. Az ilyen problémák kiküszöbölésére számos szakmai és uniós irányelv született az elmúlt években, vagyis hogy a gyártóknak a teljes életciklust (alapanyagtól a hulladék-újrahasznosításig) figyelembe véve kell termékeket tervezniük, gyártaniuk és forgalmazniuk. Ez azonban gyakran még csak irányelv.

2. Ha már tárgyaknál tartunk: dédszüleink még nem vásároltak állandóan. A szomszéd lány pénteken más pólóban jött haza, mint amiben reggel elment. "Hát beleizzadtam, ezért ebédszünetben vettem egy másikat", válaszolta anyukája kérdésére.
Egy póló alapanyagának, a gyapotnak a megtermelése rendkívül környezetterhelő (víz, növényvédőszer, élőmunka), utána a pólót valamelyik fejlődő országban éhbérért varratják, aztán hajóval Európába szállítják, csomagolják, reklámozzák, forgalmazzák. Nemzetközi viszonylatban az olajipar után a divatipar a második legszennyezőbb iparág.
A nagymamáink csak akkor vettek valamit, ha konkrétan szükség volt rá vagy le kellett cserélni valamit. Ha cipőt vagy ruhát vásároltak, az volt a fő szempont, hogy minél tartósabb legyen és minél több meglévő holmival lehessen felvenni. 
Odahaza átöltöztek mackóba vagy felvettek egy kötényt, otthonkát az "utcai" ruha fölé, hogy védjék azt (nem azt mondom, hogy járjunk otthonkában, hanem hogy kíméljük a drága ruhákat). A család téli-nyári ruhatára befért egyetlen szekrénybe. De az is igaz, hogy nem pusztán a külsőségekről szólt akkoriban minden, mint ma.

3. Régen nem volt illő az utcán enni. Ha a gyerek megéhezett a játszótéren, akkor kibírta hazáig, nem tömték non-stop bio kölesgolyóval. Ma már elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ne ugorjunk be valahová, amikor úgy tartja kedvünk. Még akkor is, ha odahaza a hűtő tele van finom falatokkal. A régi időkben még nem végezte kukában semmilyen étel: "kenyeret kidobni vétek", mondták, és a hívők számára Krisztus testét jelképezte, ezért karcoltak a késsel keresztet a kenyér aljára, mielőtt megszegték volna. A munkahelyre otthonról vitték az ételt (elmosogatható, újrahasznosítható edényben), akár főtt maradékot, akár szendvicset. Így nemcsak olcsóbb volt, hanem hulladék sem képződött. 

4. Egészen nagyszüleink generációjáig az emberek jóformán kizárólag helyi- és idényterményeket ettek. Persze, néha lehetett kapni import gyümölcsöt vagy más különlegességet, de a családi menü megtervezésekor a legegyszerűbb lehetőségeket és adottságokat vették figyelembe. Amit lehetett, maguk termeltek, még ha csak egy kis leveszöldségről volt is szó. Ma olcsóbb a kanadai tarkabab és a lengyel krumpli, mint a magyar. És nem gondolkodik senki azon, hogy mekkora környezetterhelést jelent ideszállítani a világ más országaiból azt a sok friss zöldséget, gyümölcsöt hűtött kamionnal vagy repülőgéppel. Pedig ha megtennénk, biztos csökkenne az áruszállításból adódó légszennyezés, amely miatt Magyarországon is évente 16 ezren halnak meg idő előtt. 

5. Az ételek mellett az italaik is egyszerűbbek és környezettudatosabbak voltak: ha szomjasak voltak, csap- vagy kútvizet ittak, esetleg házi készítésű szörppel. Magyarország abba az 5 országba tartozik, amelyik a legtöbb palackozott ásványvizet fogyasztja az Európai Unióban (a többi: Olaszország, Németország, Belgium, Spanyolország). A PET-palack egyetlen használat után szemétté válik. A cukros üdítők hízlalnak, a light üdítők megbolondítják az inzulintermelést: nyelvünk édeset érzékel, jelet küld az agyba, amelyik utasítja az emésztőrendszert a várható cukor feldolgozására -- aztán nem érkezik a gyomorba cukor, és ettől felborul a rendszer. Magyarországon a csapvíz a legtöbb településen jó minőségű, de ha mégsem, akkor vízszűrős kancsóval tökéletes mentes vizet tudunk készíteni. 

6. Nagyszüleink korában nem a tévé, a számítógép, az okostelefon volt a szórakozás forrása, hanem a társaságban végzett tevékenységek, például kártyázás, sakkozás, gombfocizás. Játék közben nálunk sokkal jobban megismerték egymás jó és rossz tulajdonságait, előkerültek a napi problémák, próbálták elsimítani a feszültségeket. Ráadásul ezek a játékok nem árammal működnek, azaz maximálisan energiatakarékosak.

7. A régiek mindenhová gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel mentek. Igen, mondhatjuk, hogy azért, mert nem volt autójuk, ám ez részigazság. Teljesen oké a hétvégi nagybevásárlásra kocsival menni, de hogy Budapesten bármelyik dugóban araszolva azt lehet látni, hogy egy autóban átlagosan egy ember ül, azon el kéne gondolkodnunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna szerk.

27
szept/2018

Te milyen turista leszel jövőre?

Szeptember 27-e a Turizmus világnapja, amelyet már 1980 óta ünneplünk. 2018-ban Budapest a házigazdája, és számos ingyenes program elérhető, csak rá kell keresni a neten. 

Az esemény kapcsán gondolkodjunk el azon, hogy a mai turizmus mennyire nem zöld.

turizmus fenntarthatóság Turizmus Világnapja

A látványosságokat már nem látni a turistáktól

Az Északi-féltekén lakik a Föld népességének 90 százaléka, mintegy 6,5 milliárd ember. És amikor elérkezik a nyár, akkor közülük százmilliók indulnak egy időben nyaralni.

És ahová megérkeznek, ott hirtelen a turisták száma nagyobb lesz, mint amit az adott célállomás alapjáraton, tehát plusz erőforrások bevonása nélkül elviselne. A turizmusból származó jövedelem fellendítését minden kormányzat ösztönzi, azonban a szabályozatlan turizmus komoly fenyegetést jelent számos természeti környezetre világszerte. 

Lég- és zajszennyezés
1%-kal több turista egy régióban 0,45%-kal több szállópor-szennyezést eredményez a levegőben. Ehhez hozzájárul a repülés, a helyi közlekedés (transzferek, taxik), a turistákat kiszolgáló létesítmények üzemeltetése, a turisták szórakoztatása (jet-ski, tubing, quad) stb. A téli turizmus sem jobb: mérések szerint napközben a Yellowstone parkban a rengeteg hómobil hangosabb, mint a kitörő gejzírek.

Vízpazarlás
Szakmai számítások szerint a Földközi-tenger övezetében egy turista naponta 440 liter vizet használ el. Ugyanaz az ember odahaza naponta 150 litert használ el. Egy átlagos thaiföldi golfpálya fenntartásához évente 1500 kg növényvédőszert, gyeptápot és rovarirtót használnak, valamint annyi vizet a locsoláshoz, amennyi 60 ezer helyi falusi lakos éves fogyasztása. Mivel az átlagemberek nyáron turistáskodnak, eleve nagyobb a vízfogyasztásuk, hiszen a forróság miatt többször tisztálkodnak, mint más évszakban.

turizmus fenntarthatóság Turizmus Világnapja

Évente tízmillióan keresik fel a Kínai Nagy Falat

Erőforrások
Egyes vidékeken turistaszezonban megtízszereződik a népesség száma. A turisták ellátása nemcsak az étkeztetés, hanem minden más téren is rövid ideig súlyos terhet jelent a terület erő- és nyersanyagforrásaira, energiaellátására. A turisták gyakran sokkal magasabb nívójú ellátást igényelnek, mint amilyen az adott területen az átlag. A turisták gyakran felhajtják az árakat, ezért a helyieknek gyakorlatilag vetélkedniük kell a turistákkal az erőforrásokért.

Területvesztés
Nepálban egyetlen túrázó turista napi 4-5 kg fát éget el, pedig az ország már így is tűzifahiánytól szenved. A turistákat kiszolgáló létesítmények és utak felépítéséhez terület és építőanyag szükséges, ami hozzájárul a bányászat, erdőirtás vagy más természetpusztító tevékenység fokozott ütemű végzéséhez.

Hulladék
A Karibi régióban az óceánjáró turistahajók évente 82 ezer tonna szemetet hagynak maguk után: egy hajóvendég naponta 3,5 kg szemetet állít elő, míg egy helyi lakos naponta 0,8 kilót. Sokfelé a hulladék jelentős része a természetben köt ki, amitől pont az a természeti látványosság pusztulhat el, ami miatt a turisták felkeresték a helyet. Helyenként még mindig a természetes élővizekbe engedik a turisztikai létesítmények (hotelek, éttermek stb.) szennyvízét. A perui Andokban és a nepáli Himalájában egyes túraútvonalakat "Coca-Cola-ösvény"-nek, vagy "Vécépapír-útvonal"-nak neveznek a turisták által eldobált hulladékok miatt.

turizmus fenntarthatóság Turizmus Világnapja

Muszáj fotózkodni, mert ha nem tölti fel a közösségi oldalra,
nem hiszik el, hogy ott járt

Fizikai és ökológiai károkozás
A nagy számú turista letapossa a növényzetet, a kirándulóhajók horgonya tönkreteszi a korallokat, a búvár vagy fotózó turisták megzavarják a helyi élővilágot: Kenyában egyes helyeken a vadállatok a zavarás miatt magukra hagyják utódaikat vagy egyáltalán nem is párzanak.

A hagyományos turizmussal kapcsolatos problémákat még lehetne sorolni. Ezért is volna fontos újszerű módszereket kitalálni és meghonosítani a fenntartható turizmus érdekében. Nem az a cél, hogy senki ne utazzon, hanem hogy minél többen legyenek okos turisták, akik először tájékozódnak az utazási irodáról, a javasolt helyszínről, a kínált szolgáltatásról, és csak utána fizetnek be rá.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

24
szept/2018

A távmunka nem mindig zöld

A mai komor-cudar őszi napon biztos sokaknak eszébe jutott, milyen jó lenne távmunkás életre váltani. Reggel (tenyerüket dörzsölgetve) elindítanák a többi családtagot iskolába vagy munkába, ők meg otthon maradnának dolgozni. Jutna idő mindenre, a határidős feladatokkal nem csúsznának meg, a lakás ragyogna, az este hazaérkező pereputtyot friss almáspitével fogadnák.

Ó hogyne.

Jómagam tizedik éve dolgozom távmunkásként családi egészségügyi ok miatt. Ez alatt kiderült, hogy az otthoni munkavégzés sok esetben egyáltalán nem tekinthető zöld, környezettudatos módszernek sem egyéni, sem társadalmi szinten. Olcsónak meg pláne nem. Összeírtam pár gondolatot ahhoz, hogy ha mégis ezt választod, tudd, mire készülj. 

távmunka otthon fenntarthatóság közlekedés

Flickr

1. Maradnak az utazási költségek
Bár elsőre örülsz annak, hogy mostantól nem kell bérletre vagy benzinre költened, ez csak féligazság: a kisebb gyerekeket ezentúl kizárólag te fogod elkísérni oviba, iskolába, különórákra, az idősebb családtagokat orvosi vizsgálatokra -- hiszen te egész nap otthon vagy, ráérsz, nem? Tehát veszel bérletet, tankolsz benzint. Eljársz továbbá bevásárolni, gyakrabban, mint korábban, hiszen enned is kell odahaza. Ha távmunkásként be kell járnod pl. hetente értekezletre vagy az ügyfelekkel találkozni, annak is költsége van. 
Zöld közlekedési módszer a kerékpár, a roller vagy a gyaloglás, rád is fér az otthoni munkavégzésből adódó mozgáshiány miatt, de ősszel és télen nem mindig engedékeny az időjárás. 
Vagyis ha továbbra is autóval közlekedsz, akkor egyáltalán nem biztos, hogy összkilométerszámban kevesebbet fogsz autózni, marad a fogyasztás és a légszennyezés.

2. Megduplázódik a rezsi
Aki eljár dolgozni, az reggel lekapcsolja otthon a fűtést, napközben nem használ villanyt, sem vizet. te viszont otthon dolgozva egész nap fűtesz, világítasz, fogyasztod a vizet (WC, kézmosás) stb. Ennek költsége akkora lehet, hogy nettó fizetéscsökkenést okoz, hiszen korábban a munkahelyeden "ingyen" vetted igénybe az infrastruktúrát (plusz a takarítást). 
Egész nap otthon vagy, azaz egész nap koszolod a lakást, ha kertes házban laksz, akkor a háziállatod egész nap ki-be mászkál a kertből a lakásba -- vagyis szinte mindennap fogsz takarítani. Ennek is van rezsiigénye (víz, áram), plusz eszközigénye (aranyáron mért porzsák). A napi takarítás miatt feltétlenül válts zöld takarítási módszerekre, hogy minél kevesebb vegyszerrel terheld a szervezetedet, erről ide kattintva olvashatsz egy összeállítást.

távmunka otthon fenntarthatóság közlekedés

Megnyugodhatsz, Steve Jobs otthoni irodájában is rendetlenség volt.
KÉP: Upended

Társadalmi szinten fontos szempont, hogy a műszaki berendezések mennyire korszerűek, környezetbarátak. Nos, elképzelhető, hogy a munkahelyeden jobb minőségű kazán van, a kéményen részecskeszűrő, a falon hőszigetelés, a tetőn napelem vagy zöldtető stb. vagyis fajlagosan kisebb károsanyag-kibocsátással jár az épület fenntartása, mint a te lakásodé, házadé az öreg bojlerrel, gázkonvektorral. Ja és egy 50 négyzetméteres irodában akár hatan is ülhetnek, míg neked odahaza egymagadra kell ugyanekkora négyzetmétert befűteni, bevilágítani. Megint visszajutottunk a légszennyezéshez, energiapazarláshoz.

3. Kajára ugyanannyi megy el
Panaszkodtál, hogy a munkahelyi menza milyen drága? Távmunkásként többet kell bevásárolni menned, főznöd, csak éppen az erre fordított munkabéredet hajlamos vagy figyelmen kívül hagyni. Ám amikor határidős feladatok szorongatnak, és az ételkészítésre szánt időt átkonvertálod pénzzé (ennyi idő alatt mennyi feladatot tudnál elvégezni), akkor kiderül, hogy ez jelentős tényező. Az előfizetéses rendszerben házhoz szállított készételek sem olcsók (illetve ami az, az hízlal, amit mozgásszegény életmódoddal nem engedhetsz meg magadnak). Az otthoni ételkészítéssel járó tenger mosogatás és kézmosás is hozzájárul ahhoz, hogy távmunkásként megduplázódjon a rezsid.

4. A munkaeszközöket neked kell megvenned
Amíg az irodában robotoltál, nem is tudatosult benned, hogy a millió technikai eszközt nem neked kell  beszerezned, szervizelned, frissítened. Odahaza viszont első nap szembesülsz azzal, hogy nem fagyhat le a gép, nem szakadozhat a net, nem lehet elavult és nem mehet tönkre semmilyen munkaeszközöd. Ez nagyon sokba kerül, amit a munkáltatód nem biztos, hogy térít (sőt). Kell megfelelő otthoni munkahely, íróasztal, jó szék (!), világítás, számítógép, szkenner, spéci szoftverek. Amit megspórolsz ruhaköltségen, az elmegy a nyomtatóba való papírra és festékre.
Az állandóan használt eszközök ráadásul gyorsabban amortizálódnak, és neked kell gondoskodnod a cseréjükről. Ha jól számolom, anyagilag most már ott tartunk, hogy a fizetésedből alig maradt valami. Távmunkásként tehát többet kéne keresned, hiszen egy csomó pénzt megspórolsz a cégnek, de ne várd, hogy ezt a főnökség felismerje és honorálja.

+1 
A lelki tényezőkről még nem is beszéltünk, de ha egy nejlonszatyorra készül "teljes életciklus-számítás", akkor ránk is kellene. Szóval a távmunka sokszor okoz elszigetelődést, kimaradsz a cégen belüli információ-áramlásból, és ezzel a jó lehetőségekből, előléptetésekből. De abból is, hogy a tapasztalt, nagy tudású kollégáktól menet közben ellesd a szakmai fortélyokat. Napközben sokkal többször fogod megszakítani a munkádat ilyen-olyan ok miatt, tehát nem biztos, hogy produktívabb leszel, valószínűleg marad a napi feladatból éjjelre is. 

Összességében a távmunka komoly anyagi és lelki megterhelést jelenthet, nagyon tudatosan kell annak élnie, aki ezt választja. Ugyanakkor tény, hogy sok esetben még mindig a kisebbik rossz, mert legalább a munkavállalás elemi lehetőségét megteremti. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com