3,5 millió forintos (12 ezer eurós) nyitóár, 250 kilométeres hatótávolság, 140 km/órás csúcssebesség, 6 ülés -- ezt kínálja a Sono Motors német startup konstruktőrcsapata. 

A Sionnak keresztelt autó különlegessége, hogy a karosszériába 7,5 négyzetméternyi napelemet integrálnak, amelynek köszönhetően a szabadban parkoló autó képes magát feltölteni, illetve áramforrásként szolgálni elektromos kütyüjeink számára például kempingezés közben. 

Apropó kempingezés: a jelenleg kapható átlagos elektromos autókkal szemben a Sion 1200 kilogramm, egy rendes lakókocsi vontatására is képes lesz, hogy tényleg magunk mögött hagyhassuk a kipufogófüstös várost.

Mostanság minden neves autógyár előáll elektromos meghajtású modelljével, ám a Sion azon kevesek egyike, amely a kisebb távolságokat önerőből, a napelemeknek köszönhetően képes megtenni -- magyarán: a városban üzemanyag nélkül autózhatunk naponta 30 kilométert. Az autó akkumulátora a tervek szerint fél óra alatt 80 százalékosra feltölthető.

A fejlesztők szerint a Sionnak két változata lesz, az Extender akkumulátor kapacitása 30 kWh, míg az Urban modellé 14,4 kWh, és ennek megfelelően az előbbi irányára 16 ezer euró (4,8 millió Ft), az utóbbié 12 ezer euró (3,5 millió Ft) lesz. Mindkét modell 3-3 üléssel rendelkezik, a hátsó ülések lehajtásával rakodótér nyerhető.

Az autó karosszériájára a tetején, a motorházfedélen és az ajtókon négyzetes napelem paneleket ragasztanak föl, amelyek sérülés esetén házilag is könnyen cserélhetők, csak meg kell rendelni a neten a pótalkatrészt. A szerelési útmutató is elérhető lesz a Sono Motors oldalán, a fejlesztők igyekeznek úgy kialakítani az autó terveit, hogy bármely átlagos szervízműhelyben, sőt, egyes esetben az otthoni garázsban is meg lehessen javítani.

Igazán praktikus ötlet, hogy a napelemeket 8 milliméter vastag polikarbonát lemez borítaná (ebből van az átlagos autók lámpabúrája), amely a szokásos üveghez képest sokkal könnyebb, szilánkmentesen törik, ellenáll az időjárás viszontagságainak, 

A légszűrésről egy különleges, mohából készült szűrő fog gondoskodni, amely nem igényel semmilyen gondozást, hiszen “a moha a levegőből nyeri a szükséges vizet, így az autó belsejében szabályozza a levegő páratartalmát, ez egy természetes légkondi”, olvasható a Sono Motors weboldalán. Persze igény esetén a cég hagyományos klímát is szerel a kocsiba.

Jelenleg a gyártás előkészítése zajlik, a prototípusra való összeget közösségi adományozásból szeretnék összekalapozni a fejlesztők. A befizetett eurókat a 2017 februárjától induló tesztvezetések után vissza lehet kérni, ha a megrendelő nem elégedett a napelemes autóval. Ha viszont minden rendben megy, a Sion 2018-ban felkerül a gyártósorra, és bárki megrendelheti.

A focicsapatuk több meccset veszített, mint amennyit képes volt megnyerni még hazai pályán is, a főiskola a csőd szélén állt, a beiratkozók közül alig 1 százalék jutott el a diplomáig -- az új dékán ezért feltörette és veteményessé alakíttatta a texasi Dallasban lévő Paul Quinn Főiskola focipályáját.

A kilenc évvel ezelőtt kezdett változások mára sikeressé tették a főiskolát, mind anyagi, mind eszmei szempontból. “Megmentettük az intézményt azzal, hogy átalakítottuk a profilját, a szellemiségét”, mondta Michael Sorrel dékán. A főiskolai farm neve ez lett: WE over me, azaz MI az én fölött.

Ha a diákok számára nincs pénz sportösztöndíjra, megkereshetik a tandíjra valót más módon, mondta a dékán. Így lett a Paul Quinn az Egyesült Államokban az első városi munkáltató főiskola (emellett még 7 munkáltató főiskola, work college van az USA-ban, de agrár környezetben). 

A diákok a kötelező munkával megtanulják, hogyan lehet hatékonyan elvégezni egy feladatot. Nemcsak a növénytermesztésben, hanem a kapcsolódó tevékenységekben is gyakorlatot szereznek, amit akkor is kamatoztathatnak, ha a mezőgazdaságtól távol álló területen fognak elhelyezkedni. Megtanulják, hogyan kell egy üzleti tervet elkészíteni, megfelelni a vevők igényeinek, kiadásokat és bevételeket egyensúlyba hozni, hosszú távú pénzügyi stratégiát kialakítani.

A félévi tandíjért 150 órát kell dolgozniuk, a work college elv szerint a főiskola és a kampusz egész területén minden munkát a diákok végeznek (takarítás, konyha, üzemeltetés, biztonsági őrzés, rendszergazda stb.). A tanév első napján letöltenek egy alkalmazást a telefonjukra, onnantól kezdve azon keresztül szignálják ki rájuk az elvégzendő feladatokat.

A veteményeskert ötlete onnan jött, hogy a főiskola Dallas egyik lepusztult negyedében van, a legközelebbi szupermarket 6 kilométernyire található. A környék “food desert”, azaz élelmiszer-sivatag. A Paul Quinn főiskola diákjainak 83 százaléka anyagilag hátrányos helyzetű családból jön, amelyben vagy munkanélküliek a családtagok, vagy nem a képzettségüknek, szakmájuknak megfelelő munkát végeznek. “Ha nem olyan közegben nőttél fel, ahol elsajátíthattad volna, hogyan kell elhelyezkedni, dolgozni, életpályát kialakítani, ugyan hol tanulhatnád ezt meg?”, teszi fel a kérdést Michael Sorrel dékán. Vezetésével a főiskola mostanra minden adósságát visszafizette.

A diákok az első két évben az iskola falai között dolgoznak, a második két évben pedig a választott szakjuknak megfelelő dallasi cégeknél gyakornokként kereshetik meg az ösztöndíjukat. “Miért éri meg a cégeknek a diákjainkat alkalmazni? Mert a tanáraik úgy felkészítik őket, hogy képesek legyenek minőségi munkát végezni”, mondta a dékán. 

A felkészítés egyik eleme, hogy a kötelező munkán kívüli iskolai időben a diákoknak formális jellegű öltözéket (öltöny, kosztüm) kell viselniük, aki ezt megszegi, annak 400 guggolás vagy 200 dollár a bírsága. Az episzkopális keresztény vallási tanokat követő magánfőiskolának jelenleg 500 diákja van, 2020-ig szeretnék 2000-re növelni ezt a számot.

Az organikus módon, vegyszermentesen termelt zöldségek és gyümölcsök iránt nagy a kereslet, a legjobb dallasi éttermekbe szállítanak. Emellett a termény 10 százalékát felajánlják a környék rászoruló családjainak. “Ha összeveti az ember, hogy milyen forrásai vannak, és milyen igényeket lát maga körül, akkor rájön, hogy rendelkezésére álló területen megtermelheti a közösség szükségletét. Ahol más reménytelenséget lát, mi lehetőséget látunk”, mondta az egyik diák, Vincent Owoseni az amerikai közszolgálati televízió, a PBS riportjában. 

Az idei riói olimpián a sok kiosztott érem mellett a rendezők maguk számára is kioszthatnak egy aranyérmet, mert 2016-ban a braziloknak sikerült megrendezniük a világ legkörnyezetszennyezőbb olimpiáját.

A világjátékok karbonlábnyoma minden eddigi olimpiát felülmúlt, szén-dioxid-kibocsátását 3,6 millió tonnára becsülik, ami meghaladta a négy évvel ezelőtti londoni karbonlábnyom értékét, a 3,2 millió tonnát is. A 2008-as pekingi olimpia ökológiai lábnyoma még „csak” 1,18 millió tonna volt.

Annak ellenére, hogy a rendezők a rendezvény szén-dioxid-kibocsátását ellentételezve számos kibocsátáscsökkentő projektet is beindítottak, például fákat telepítettek olyan területekre, ahol korábban erdőt irtottak, vagy az olimpiai játékokra épített Future Arenát iskolákká alakítják, nem tudják ellensúlyozni a mintegy 80 ezer helyi lakos átköltöztetésével járó költségek, a nézők, résztvevők elszállásolásához, utaztatásához kapcsolódó kerozinfelhasználásból, légkondicionáló berendezésekből és egyéb tevékenységekből keletkező negatív hatásokat.

Az elmúlt idők olimpiai játékait Tokió, a 2020-as olimpia rendezője azzal próbálja felülírni, hogy 2020-ban a világ első környezetbarát olimpiáját tervezi megrendezni.

A célok elérését két fő energiahatékonysági elem, a tiszta energiák alkalmazása és az újrahasznosítás biztosítaná.

A tiszta energiák – a hidrogén, a napelemes és a termikus energia – kulcsfontosságú szektornak számítanak Japánban. Az ágazatban még számos üzleti lehetőség rejlik, amit ki lehet használni az olimpia alatt.

Japán a világ harmadik legnagyobb e-hulladék-mennyiséget termelő országa. 2014-ben elektronikai hulladékból 143 kg aranyat, 1566 kg ezüstöt és 1112 tonna rezet tudtak különválasztani, ami jóval több, mint amennyit 2014-ben Londonban az érmek elkészítéséhez felhasználtak (9,6 kg aranyat, 1210 kg ezüstöt és 700 kg rezet).

A közkedvelt animációs filmrendező, Mijazaki Hajao újabb terve nem egy animációs film. A Totoro, a Chihiro Szellemországban, A vándorló palota és a Szél támad című filmek rendezője legutolsó munkájának bemutatóján bejelentette, hogy nem készít több animációs filmet. Helyette most egy 30 fő gyermek befogadására is alkalmas gyerekbefogadó központot tervez az esőerdő közepére.

Mijazaki filmjeiben nagy hangsúlyt kapott a gyerekek és a természet kapcsolata, illetve ennek a kapcsolatnak a fontossága.

Az építmény ezt a szemléletet tükrözi: Kumejima szigetén, Okinavától 90 km-re, egy erdő közepén épülne fel. A sziget csodálatos természeti környezete tökéletes helyszín Mijazaki természetközpontú elképzeléseinek megvalósításához.

A közel 300 millió jenbe kerülő projekt várhatóan 2018-ban valósulhatna meg. A rendező fontosnak tartja a helyi lakosság bevonását az építkezésbe és a működtetésbe. Terve szerint a projekt teljes lebonyolítását, a ház építését, az anyagok beszerzését a helyi gazdaságra és emberi erőforrásra alapozva szeretné megvalósítani. a létrehozott gyermekbefogadó központot, az újraépített, természetbarát játszótereket, élményelemeket az átadást követően a városi önkormányzat adományként kapja.

A műanyag hulladék újrahasznosítása az építészetben nem új keletű dolog. Már mi is írtunk Afrikában épített PET-palack-házakról és a mezőberényi mintaökofaluról is.

Nargis Latif elkötelezett pakisztáni környezetvédő is az eldobott hulladék, főként a műanyag palackok újrahasznosításával épít mobilházakat Pakisztánban.

Pakisztánban nagy a szegénység, széles az az elszegényedett társadalmi réteg, amelyben élőknek nincs, sőt egyáltalán nem is lesz lehetőségük arra, hogy tégla- vagy kőházat építsenek. 

Nargis Latif ötlete az „earthbag” építkezési technikát vette át, annyi különbséggel, hogy talaj helyett szelektált, tisztított és aprított hulladékkal tömítenek egységnyi „téglákat”, amit thermopore-ral, ezüst színű csomagolással rögzítenek. 

Latif 12 éve hozta létre a Gul Bahao kutatási szervezetet, ami „chandi gars”, vagy más néven ezüst házak rendszerének kiépítésén, terjesztésén dolgozik.

2005 óta több mint 150 ilyen házat építettek Pakisztánban. A chandi gars házak előnye, hogy gyorsan, könnyedén felállíthatók, így nagyon praktikusak természeti és humanitárius katasztrófák vagy nomád, vándorló életmód esetén, amikor fél évet, egy évet töltenek a családok egy helyen. 

Persze nem egyszerű átlépni a gondolati határt, miszerint szemétből épül a házunk, de a házak számának növekedése azt mutatja, hogy bőven van hasznosító potenciál a lakosság körében. 

Fotók: ©Gul Bahao ; CNN/Video screen capture

Alexandra Kehayoglou egyedülálló gyapjúszőnyegek készítésével az argentin táj részleteit csempészi be az emberek otthonaiba. 

Az újrahasznosított, a család és ismerősök maradék fonalaiból dolgozó művész az argentin táj részleteit szövi bele szőnyegeibe. A buja növényzet érzetét keltő, kézi csomózású szőnyegek a földrajzi, természetes környezet egy részét hozzák a lakásunkba.

tökéletesen képes utánozni a mohaszőnyeget, a vizes területeket, a bokrokat, s ezek együttes megjelenítésével egy egész erdő vagy mező hangulatát is képes bevinni a lakóterünkbe.

Az izraeli Negev sivatagba tervezett és már épülő 240 méteres Ashalim-torony ugyan alacsony építmény a világ legmagasabb tornyai mellett, a maga műfajában viszont, mint naphőerőmű a legmagasabbnak ígérkezik. Legalábbis egy darabig, hisz az építészetben a magassági rekorderek általában csak pár évig őrizhetik címeiket.

A négyszögletű rozsdamentes acélborítású torony felé 55000 darab, közel 1 millió négyzetméter felületű tükröt állítottak fel. Még mielőtt a homok elnyelné a napfényt, a tükrök a torony teteje felé irányítják a fényt. 

A tükrök képesek követni a nap mozgását, a toronnyal pedig wifi segítségével kommunikálnak. A tetőtérben található fűtőrendszer 600 Celsius- fokig melegszik fel, és gőzt termel. A gőzt az egyébként hőtárolásra is alkalmas torony aljába vezetik, ahol turbinák segítségével elektromos árammá alakítják át.

A 800 millió euróból felépülő erőmű 121 megawattos kapacitással bír, körülbelül 110 000 háztartás ellátására lesz alkalmas.

Az izraeli kormány nem idegenkedik a megújuló energiától, jól demonstrálja ezt az is, hogy a parlament tetejét is napelemekkel szerelték fel, hogy legalább az épület energiaszükségletének egy részét így tudják fedezni. A jövőre nézve pedig azt tervezik, hogy az ország energiaellátásának 10%-át megújuló energiával fogják biztosítani.