Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
20
feb/2021

Minden favágásról riaszt az interaktív világtérkép

Az esőerdők védelmére fejlesztették ki, de a világ bármely területén megmutatja az elmúlt 20 év erdőirtási-ültetési eseményeit a Global Forest Watch (Globális Erdőfigyelő).

természetvédelem térkép fakivágás erdőirtás Global Forest Watch World Resources Institute

A térképen pink színnel jelzik a fakivágásokat, amelyeket
gif-animációként is megnézhetünk az idővonalon

Elképesztően sok funkciót zsúfoltak a World Resources Institute (WRI, magyarul Világerőforrás Intézet, globális kutatási nonprofit szervezet) angol nyelvű térképébe. A faállomány változása mellett elemzést kaphatunk a biodiverzitás vagy a levegőszennyezés mértékéről, csak úgy, mint a helyi klíma vagy területhasználat változásairól.

Az interaktív világtérkép úgy néz ki, mint a Google Maps, azzal a különbséggel, hogy ezt folyamatosan frissítik. A működését irányító tehnológiát az amerikai Maryland Egyetem és a hollandiai Wageningen Egyetem kutatói fejlesztették ki. Amikor a szoftver eltérést észlel a korábbi adatokhoz képest, riasztást ad ki és színjelzéssel hívja fel a figyelmet az érintett területre. A műholdak nagyjából hetente tudnak friss adatot küldeni a Föld minden pontjáról.

Az illegális fairtók az eddiginél sokkal hamarabb, akár már menet közben lebukhatnak, és a szakemberek "egyenes adásban" riaszthatják a helyi természetvédelmi hatóságokat. Egy ilyen közel valósidejű térképnek önmagában is lehet visszatartó ereje, állítja egy tanulmány, amely a Nature magazinban jelent meg. 

Az interaktív világtérkép abban is különleges, hogy nem hátráltatják a képalkotást a felhők. Eddig ugyanis például a trópusi területeken esős évszakban néhol hetekig nem lehetett látni a földfelszínt, és a felhők takarásában az illegális fakitermelők háborítatlanul vághatták tarra az értékes esőerdőket. Az Európai Űrügynökség műholdas radarjai azonban "átlátnak" a felhőkön, és pontos képet szolgáltatnak a GFW-nek. 

A térkép tízméteres pontossággal képes a fairtás helyét meghatározni, azaz egyetlen fa kivágását is jelzi. A természetvédelmi szervezetek mellett hasznát vehetik azon cégek is, amelyek ellenőrizni szeretnék, hogy a nekik felkínált áru valóban fenntartható forrásból származik-e, vagy pedig egy illegálisan tarra vágott területen termesztették-állították elő. És ugyanígy, a térkép azt is megmutatja, hogy hol végeztek erdőtelepítéseket.

VIA npr


0
Tovább
08
máj/2020

Tavasszal érdemes naptérképet készíteni a kertről

Akár a gyerekeknek is kiadható hétvégi feladatként a naptérkép-készítés, amellyel tengernyi vizet, energiát, erőfeszítést, pénzt és bosszúságot takaríthatsz meg magadnak egész nyáron.

naptérkép kert otthon nyár napsütés

Pexels

Lényege, hogy a kert egy kiválasztott pontjából legalább kétóránként fotót kell készíteni a kertről. Így kiderül, hogy nyáron merre jár a Nap. Ez ugyanis befolyásolja, hogy a kert egyes részeibe mit ültess, mit csinálj stb.
 

naptérkép kert otthon nyár napsütés

Russell McLendon

Amikor megvan a sok fotó, egy képszerkesztő programban egymásra montírozod őket úgy, hogy mindegyik képet kb. 30 százalékosra legyengítesz, átlátszóvá teszed (opacity/transparency). Esetleg még ráerősíthetsz a kontrasztra, hogy a napsütötte és árnyékos részek jól látszódjanak. Az egymásra másolt képekből pedig szépen kirajzolódik, hogy melyik rész a kertben a legnaposabb és a legárnyékosabb rész. 

naptérkép kert otthon nyár napsütés

Ahol túl sok a napsütés, ott esetleg ki fog égni a gyep, tehát inkább mediterrán kőburkolatos kiülős részt vagy a medencét érdemes oda telepíteni, esetleg szolárrendszert vagy gyümölcsfát, veteményest. Az erősen árnyékos részeket sem érdemes füvesíteni, mert csak bemohásodnak, ehelyett talajtakaró növényekben gondolkozhatsz. Illetve tehetsz oda nyugágyat vagy gyerekeknek homokozót is, ahol a legnagyobb kánikulában is hűvösben és árnyékban játszhatnak.

A naptérkép elkészítésének részletes leírását Russell McLendon készítette az mnn.com számára. Így néz ki az ő kertjének kompozit képe:

naptérkép kert otthon nyár napsütés

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
13
márc/2020

Lenyűgöző interaktív térképeken követhetjük a világ madárvonulásait

Mi történik, ha ötvözzük a madármegfigyelő önkéntesek talajszinten végzett munkáját a mindent látó műholdfelvételekkel? Hát kapunk 500 csodálatos interaktív térképet, amelyeket az amerikai Cornell Egyetem ornitológiai laboratóriumának munkatársai készítettek. Részletes adatokkal mutatják, hogyan változik a madárfajok eloszlása az élőhelyeken, mikor és milyen útvonalon vonulnak. 

madárvonulás interaktív térkép eBird EuroBirdPortal

A térképek alapjául az eBird program szolgál, amely a világ legnagyobb "civil tudós" (citizen science) projektje: a magánszemély önkéntesek 750 millió megfigyeléssel gazdagították a tudományt. A térképeken elsősorban az amerikai kontinens madárvonulásait láthatjuk, de a belinkelt partneroldalalakon rákereshetünk a világ más tájain, így Magyarországon vonuló madárfajokra is.

madárvonulás interaktív térkép eBird EuroBirdPortal

Ehhez felső menüsor Explore menüpontjára kell rákattintani, majd ott vagy fajnév, vagy régió (ország) szerint választani.

madárvonulás interaktív térkép eBird EuroBirdPortal

Ez alapján nyílik ki a madármegfigyelők oldala:

madárvonulás interaktív térkép eBird EuroBirdPortal

A másik megtekintésre érdemes weboldal az eBird partnerszervezete, az EuroBirdPortal, amely élőben mutatja az európai (eurázsiai) fajok vonulását. A lenti monitorképen a fehér gólya és a szürke daru vonulásának eheti pillanatfelvételét rögzítettem:

madárvonulás interaktív térkép eBird EuroBirdPortal

A kereséshez a madarak angol és latin nevét adják meg a térkép bal oldalán, nyíllal lenyitható felsorolásban. A jobb felső sarokban állíthatjuk, hogy szimpla vagy dupla térképet akarunk-e nyitni (nyilván mobilon a szimplát érdemes, laptopon a duplát). Alul a Timeline (idővonal) egy teljes évet futtat végig, és egészen a mostani hétig aktív, tehát valós idejű adatokat mutat. 

Aki pedig megteheti, az érkező tavaszban menjen kirándulni, hátha része lesz az alábbi fotón látható pillanatnak: egy argentín túrázó lábára röppent kíváncsiskodni egy gébicstirannusz (Agriornis montanus).

madárvonulás interaktív térkép eBird EuroBirdPortal

CornellLab

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
23
feb/2020

Interaktív térképen a világ jó és rossz utcahálózatai

Különleges szempont szerint kereshetünk rá országokra, településekre a The Street-network Sprawl Map térképen: az utcahálózat egészségre gyakorolt hatása alapján. Azonnal látható, hogy melyik környék egészséges (=kék), illetve melyik nem az (=piros). Merthogy egy településen minél kevesebb az egyirányú- és zsákutca, annál alacsonyabb a túlsúly, cukorbetegség és szívbetegség előfordulásának kockázata. Részben azért, mert az olyan települések, ahol sok az egymással összekapcsolódó utca, pláne rendesen kiépített járdával, ösztönzik a gyaloglást és a kerékpározást. 

Az egészségügyi statisztikákat és a világtérképet a UC Santa Cruz és a McGill EGyetem kutatói hozták egy platformra. Megvizsgáltak közel 46 millió kilométer utcahálózatot régebbi és friss műholdfelvételeken, és megállapították, hogy 1975 óta ijesztő mértékben nőtt a "beteg" utcák aránya, amelyek nem állnak kapcsolatban más utcákkal. (Mintha volna egy kis áthallás az emberi kapcsolatokra is, nem igaz?)

Az amerikai kutatók írtak egy programot, amely a műholdképeket elemezve az utcakapcsolatok különféle jellemzőit azonosította, például, hogy melyik hogyan ér véget, hány kereszteződés van, illetve mennyi időbe telik az adott utcán gyalogolva elérni a település főbb pontjait. Érdekesség: jelenleg 10 845 867 zsákutca van a világon, legalábbis az OpenStreetMap adatbázisa szerint.

Adam Millard-Ball és Christopher Barrington-Leigh interaktív globális terjeszkedési térképén minél kékebb egy terület, annál sűrűbb, és kapcsolatokban dús az utcahálózat. És minél vörösebb, annál inkább terjeszkedő típusú a településszerkezet, sok zsákutcával.

Ahogy az várható, Európa, Japán, Dél-Korea és a dél-amerikai és észak-afrikai nagyvárosok utcahálózata sűrűbb, több kapcsolódást kínál, míg Délkelet-Ázsia, az Egyesült Államok és Nagy Britannia inkább terjeszkedő típusú városszerkezetet mutat. A régebbi és mostani műholdfelvételek összevetése azt mutatja, hogy 1975 óta világtrenddé vált a kapcsolatmentes utcahálózat terjedése, egyre pirosabb a Föld.

Az ide kattintva elérhető nagyítható térkép kékkel mutatja (Connected) az egymással kapcsolódó "egészséges" utcákat, pirossal (Dead-end) a zsákutcákat, és zölddel (Only way in) a zsákutcákba való bejutást lehetővé tevő behajtókat, lilával az utcahurkokat (Loop). Számítógépen kettőket kell kattintani a nagyításhoz, illetve az egérrel tudjuk kinyitni a különféle képmagyarázó dobozokat. A Sprawl Index a terjeszkedésre utal, minél alacsonyabb a szám és minél kékebb egy település, annál sűrűbb és egészségesebb az utcahálózata. Eszerint Magyarország települései, Budapesttel az élen, zömmel megfelelő, sok kapcsolattal rendelkező utcahálózatosak. 

A kutatók szerint a terjeszkedő típusú, zsákutcákban bővelkedő utcahálózat nem pusztán az egyénre (az egészségére) jelent nagyobb terhet, hanem a társadalomra is. Az ingatlanfejlesztőket mintha nem érdekelné, hogy az ilyen utcahálózat időben, üzemanyagban és károsanyag-kibocsátásban is többletet jelent: hiszen ha nicsenek egymással összekötve az utcák, akkor hajlamosak leszünk inkább autóval közlekedni, mint óriási kitérőket végigcaplatni gyalog. Vagyis ha nem kapcsolódó az utcahálózat, az megakadályozza az embereket abban, hogy fenntartható közlekedési módokat válasszanak – egyáltalán, hogy választhassanak. Ilyen például az alábbi képen látható Puerto Rico: a területen túl sok a piros és zöld utca, és alig látunk egymáshoz kapcsolódó (egészséges) kéket.

"Az ilyen utcahálózat bebetonozza az autóforgalmat a következő évszázadra is – mondta Millard-Ball a CityLab amerikai urbanisztikai magazinnak. –  Mert ha például egy sok kapcsolattal rendelkező utcában építünk házat, azt néhány év elteltével, amennyiben igény lesz rá, könnyűszerrel átalakíthatjuk többszintessé. De ha eleve rossz utcában kezdünk építkezni, azt nehéz megjavítani."

Bezzeg nem ilyen Budapest, legalábbis annak pesti része:

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
12
jan/2019

Térkép: így változtatta meg a Föld arcát 300 év urbanizáció és mezőgazdaság

"Három évszázaddal ezelőtt az emberiség még csak a szárazföldek 5 százalékát használta intenzíven. Ma közel a felét", írja új tanulmányában Erle Ellis környezetkutató, aki évtizedek óta foglalkozik ezzel a témával. Az ipari forradalom óta az emberiség a szén-dioxid-kibocsátás révén alakítja át a bolygót, előtte pedig a mezőgazdaságot (legeltetés, szántás) használta erre, bár ezek jóval ksiebb hatásúak.

térkép urbanizáció mezőgazdaság

A Maryland Egyetem professzoraként Ellis csapatával térképsorozatot készített arról, hogy miként nézhetett ki a Föld jó 300 évvel ezelőtt: akkoriban még a szárazföldek fele igazi vadon volt, s a másik felének 5 százalékát vonták csak intenzív művelés alá. Ma a Föld szárazulatainak több mint felén vagy gazdálkodás folyik, vagy valamilyen települést találunk.

"A klímaváltozás csak nemrég óta vált jelentős tényezővé – mondja Ellis. – Ha a mostanihoz hasonló ütemben fokozódik, akkor ez lesz a szárazföldi élővilág domináns alakítója, de egyelőre a területhasználat vezet e téren."

Számos forrást elemezve Ellis és kutatótársai ennek alapján készítették el az elmúlt 300 év térképanimációját, jelezve, hogy az adott területen hányan éltek, és miként használták a területet.  A legintenzívebben használt területek a városok, utánuk a mezőgazdasággal foglalkozó falvak. A ritkán lakott területeket a jellemző használatuk (szántóföld, legelő, erdő) alapján sorolták be, és a lakatlan területeket is jelölték. Az alábbi animáció Ellis egyszerűsített adatsoraiból készült:

térkép urbanizáció mezőgazdaság

Jelmagyarázat: Urban = város, Villages = falu, Cropland = szántóföld, Rangeland = legelő, Woodland = erdőség, Wild = érintetlen 

Jóllehet százévente van egy képkocka, mégis láthatók a trendek. Oroszország és az Egyesült Államok hatalmas pusztaságait a 19. században mezőgazdasági műveléssel törték fel. Afrika és Ázsia korábban félvadon területein kiterjedt állattenyésztést kezdtek folytatni.

"Ázsia átalakítása kezdődött először, és arányaiban ez a leginkább megváltoztatott természeti környezet – mondja Ellis. – Európa is alig emlékeztet hajdani képére a nagy népsűrűség és intenzív területhasználat miatt. A világ többi részén ez az átalakulás lassabb és csekélyebb mértékű."

Az új térképek persze sok tekintetben becsléseken és feltételezéseken alapulnak, ezért is elnagyolt a területi lépték és idősáv. A fent belinkelt tanulmányban még számos látványos grafikon található.


0
Tovább
18
nov/2017

Használhatóbbnak mondja magát az új, idő alapú térkép

Megérkezünk egy idegen városba, becsekkolunk a hotelba, lepakoljuk a cuccainkat, és amíg találkozunk a barátainkkal, ennénk valamit. Ha a mindenki által ismert online térképbe beírjuk az "étterem" szót, biztos felhoz egy csomó opciót, amelyeket rangsorol, a legközelebbiektől a távolabbiakig.

közlekedés urbanisztika térkép Time Map Peter Liu Dusek Tamás légszennyezés

Walk21 Vienna

Jóllehet már ez is óriási segítség ahhoz képest, ahogy szüleink generációjának kellett idegen városban eligazodnia, ebben az esetben nem a legszerencsésebb választás. Csak mert A ponthoz geográfiailag B pont van a legközelebb, még nem biztos, hogy időben is oda jutunk el leghamarabb. Esetleg sokkal jobban járnánk, ha C vagy D pontba indulnánk el, amelyek ugyan látszólag távolabb helyezkednek el, de mondjuk nincs dugó, lezárt egyirányú utca vagy más forgalmi akadály útközben. Ez a zöld gondolkodású autósoknak  is fontos információ: csekélyebb lehet a fogyasztás és a légszennyezés, ha nem egyesben araszolnak a legközelebbi célállomás felé, hanem távolabbra mennek, de normális tempóban.

Peter Liu szoftverfejlesztő pont így gondolkodott, amikor megalkotta a Time Map rendszert, amely lebontja a fizikai világot, és a keresett célállomásokat koncentrikus időkörökben tünteti fel. A felhasználónak csak ki kell választania azt az időkeretet, amely gyalogosan, kerékpáron vagy autóval megfelelő számára, aztán a térkép elkészíti a hagyományos útvonaltervet.

közlekedés urbanisztika térkép Time Map Peter Liu Dusek Tamás légszennyezés

Mapbox

Az új fejlesztés olyan térképet ad, amely sokkal jobban passzol a gondolkodásunkhoz, hiszen mi is "ötperces sétára" lévő éttermet, gyorsbüfét szoktunk keresni, ha éhesek vagyunk. Az utazás ezen új dimenziója szó szerint kitágítja vagy összeszűkíti a környezetünket. Kiválasztjuk a célt, és elég utána megnézni, hogy pontosan milyen utcákon jutunk el oda, mondta a fejlesztő blogján a Time Map rendszerről, amelynek prototípusát ide kattintva lehet kipróbálni, de meg is mutatjuk:

közlekedés urbanisztika térkép Time Map Peter Liu Dusek Tamás légszennyezés

Mapbox

"A fejlesztést hasznosnak tartom, mert automatizálja az n-1 relációszámú időtérképkészítést, amelyeknél egy kitüntetett központhoz képest a többi pont távolságát az idővel arányosan ábrázolják – mondta a 365.reblog.hu megkeresésére Dusek Tamás, a Széchenyi István Egyetem Gazdasági Elemzések Tanszékének tanára. – Vagyis az illető, aki ezt az alkalmazást használja, ránéz az időtérképre (ami a földrajzi tér szempontjából torzított, de az időbeli viszonyokat hűen ábrázolja), és azon az időtávolságok alapján tud dönteni, hova menjen, nem az időtávolságoktól olykor jelentősen eltérő és ezért megtévesztő földrajzi távolságok alapján. Ezután a topografikus térkép alapján jelöli ki a cél megközelítésének irányát, módját. A földrajzi tér és az időtér közötti eltérés elsősorban a városi közlekedésben jelentős. Az autók számára a hidak, egyirányú utcák, az autók elől elzárt területek miatt, de a gyalogosoknak is számtalan akadályt kell leküzdeni, pl. a forgalmas utakon, vasúton való átkelés néhány ponton lehetséges csak."

A települések közötti idő és földrajzi távolságok már nem térnek el olyan nagy arányban a településeken belüli arányokhoz képest. Két város között az időben rövidebb út kilométerre sokkal több lehet a választott úttól függően: a Győr-Pécs távolság az M1-M0-M6 autópályákon 212 perc, viszont 303 km, míg Székesfehérváron keresztül 284 perc, de csak 244 km, tette hozzá Dusek Tamás.


0
Tovább
01
dec/2016

Lenyűgöző az első valós idejű légszennyezési térkép

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ népességének 92 százalékát, köztük 2 milliárd gyereket veszélyeztet a légszennyezés, és évente 7 millióan halnak meg emiatt. Sokkolóak ezek az óriási számok, ám sokan még mindig nem veszik elég komolyan a problémát. Ezért jött létre egy civil szakemberekből álló nemzetközi csapat fejlesztésében az AirVisual projekt, amely valós időben mutatja a légszennyezési adatokat.


Nagyításhoz kétszer kell a térképre kattintani, a lenyomott bal egér gombbal pedig forgatni lehet a földgömböt

Az interaktív térképen összesítve látható a föld felszíni ózon, a szén-monoxid, a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, illetve a PM2,5 és PM10 szennyezés. Utóbbi kettő a 2,5 mikronnál és 10 mikronnál kisebb szemcséjű légszennyező anyagokra utal, amelyek mesterséges és természetes forrásból is eredhetnek, például ipari tevékenységből vagy különféle anyagok kémiai reakciója során is keletkezhetnek. Minél kisebb méretűek, annál veszélyesebbek, mert annál tovább képesek a levegőben lebegni, illetve belélegzés során annál mélyebbre jutnak a tüdőben, ahol gyulladásos elváltozást is okozhatnak.

légszennyezés levegőminőségi térkép meteorológiai előrejelzés AirVisual

Így néz ki Hong Kong szmogos, illetve tiszta időben

Az AirVisual közösségi finanszírozásból létrejött projekt, amely nemcsak valós idejű, hanem statisztikai és előrejelzési adatokat is szolgáltat 6000 városról, így mindenki megnézheti, hogy a lakóhelye környékén milyen levegőminőség várható az elkövetkező 3 napban. Ez például a kisgyermekesek vagy asztmások számára fontos szempont, hogy mikorra tervezhetnek szabad téri programokat. Ők letölthetik a levegőminőséget jelző okostelefonos applikációt is. 

légszennyezés levegőminőségi térkép meteorológiai előrejelzés AirVisual

A honlapon és a kapcsolódó blogon számos tudományos ismeretterjesztő bejegyzés olvasható (angolul), amelyek érdekes és közérthető stílusban magyarázzák el a légszennyezéssel kapcsolatos ismereteket. Az AirVisual csapata nemrég fejezte be egy asztali légszennyezési monitor fejlesztését, amely ígéretük szerint a legprecízebb lakossági levegőminőség jelző lesz a piacon. A készülék iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a gyártás beindítását célzó összeg 528 százalékát ajánlották fel a leendő vásárlók.

légszennyezés levegőminőségi térkép meteorológiai előrejelzés AirVisual


0
Tovább
28
szept/2015

Európa még nagyon messze van a világ legszmogosabb részeitől

Több mint 5900 forrás adatainak elemzéséből készült ez az új, interaktív térkép, amely a világ levegőminőségének valós idejű adatait egybevetve mutatja be.

Fotó: Kyodo News/AP

A térképet egy pekingi székhelyű környezetvédő csoport, az Air Quality Index Kína készítette. A csoport több mint 70 ország ügynökségével dolgozott együtt, több mint 5900 hírcsatornától és 8000 levegőminőség-ellenőrző állomásról gyűjtötte be az adatokat. A térkép 15 percenként frissül!

A térképről a finompor-szennyezettségi értékektől az amerikai EPA környezetvédelmi hivatal levegőminőség-indexéig több adatot összevetve az is kiderül, hogy a levegőszennyezettség értéke egy adott városban milyen hatással van a közegészségügyre. A legmagasabb értékkel bíró települések lakói közül senki sem mentesül a levegőszennyezettségének valamilyen káros hatásától. A szmog világszerte több mint 3 millió ember halálát okozza évente, miközben újabb és újabb települések sorakoznak fel a világ legszennyezettebb városai mögé.

A szmoggal járó leggyakoribb betegségek közé sorolhatjuk a stroke kialakulásának veszélyét és több felső légúti betegséget.  

Az európai, amerikai, dél-amerikai kontinensek, egyelőre úgy tűnik, még fellélegezhetnek, mert légszennyezettségi mutatóik még igen kedvezőek az ázsiai településekhez képest.

 A legszennyezettebb városok listáján az élen szerepel a kínai Anjang, Csengcsou, az indiai Új-Delhi, Szingapúr, Törökországban Isztambul és az Egyesült Arab Emirátus országaiból Dubai is.

Budapest légszennyezettsége még kifejezetten alacsony a világ legszennyezettebb városaihoz viszonyítva. Az ország levegőszennyezettségi értékeit tekintve Pécs mutatja a legrosszabb eredményeket.

Az interaktív térkép még nem teljes. Afrikából egyelőre még nem érkeznek be az adatok és a közel-keleti országok sem veszik komolyan az adatszolgáltatást. Ami azért is gond, mert pont ezekben a fejlődő régiókban várhatóak - vagy már vannak is - magas értékek.


1
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (137),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (47),légszennyezés (46),természetvédelem (42),hulladék (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),napenergia (35),kerékpár (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),hőszigetelés (18),természet (18),gyerek (17),városi közlekedés (16),fűtés (16),építészet (16),autó (15),komposzt (15),divat (15),nyár (15),klímaválság (14),kutya (14),konyha (14),élelmiszer (13),növény (13),LED (13),hulladékhasznosítás (13),tömegközlekedés (13),szemét (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),szódabikarbóna (11),CO2 (11),víztakarékosság (11),Ozone zöld díj (11),élelmiszerpazarlás (11),barkácsolás (10),takarékosság (10),ajándék (10),Kína (9),papír (9),urbánus életmód (9),WWF (9),szélturbina (9),elektromos autó (9),ivóvíz (9),tél (9),szélenergia (9),levegőszennyezés (8),művészet (8),szén-dioxid (8),raklap (8),Párizs (8),levegőminőség (8),allergia (8),hulladékgyűjtés (8),lakásfelújítás (8),természetes gyógymód (8),takarítás (7),vásárlás (7),stressz (7),almaecet (7),ételpazarlás (7),illóolaj (7),lakberendezés (7),mobiltelefon (7),csomagolás (7),Hulladék Munkaszövetség (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),biogáz (7),komposztálás (7),háztartás (7),Hollandia (7),New York (6),macska (6),városi élet (6),szúnyog (6),Magyar Telekom (6),környezetbarát (6),Kanada (6),vegán (6),gyümölcs (6),étel (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),alga (6),VOC (6),Föld napja (6),játék (6),ökolábnyom (6),növényvédelem (6),szmog (6),erdő (6),virág (5),város (5),ruha (5),urbanizáció (5),városi hősziget (5),beporzás (5),testről és lélekről (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),térkép (5),zajszennyezés (5),méh (5),bútor (5),víz (5),sport (5)

Archívum