Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
30
aug/2022

Itt a legújabb bérelhető elektromos jármű: a dobozos tricikli

Jobb, mint egy elektromos kerékpár vagy roller, mert esőben is remekül használható, de közben meg annyi idő alatt fel lehet tölteni, mint egy laptopot.

KÉP: NimbusOne


0
Tovább
22
jún/2022

ez a lakópark hűti magát és tisztítja a levegőt

A franciaországi Bordeaux városában felépült egy olyan öko-lakópark, amelynek nemcsak a formája különleges, hanem külső burkolata is többfunkciós.

KÉP: MVRDV


0
Tovább
12
máj/2022

Ilyen csodás lesz a világ első klímapozitív városa

Ez lesz a világ első olyan települése, amely több energiát, ivóvizet és élelmiszert állít elő, mint amennyit elhasznál, ezért nevezik klímapozitívnak. Amikor megépül, az öko- és egészségturizmusból is számíthat bevételre az egyiptomi Nexgen.

urbanisztika városi élet levegőminőség napelem vertikális farm ökoturizmus

KÉP: URB


0
Tovább
22
okt/2021

Egyre több irodát alakítanak lakássá Amerikában

Az Egyesült Államokban csak az elmúlt évben közel húszezer lakás született olyan épület átalakításával, amely korábban jellemzően iroda volt, esetleg iskola vagy egészségügy intézmény. Az adaptív újrahasznosításnak nevezett folyamat egyik zászlóshajója a chicagói Tribune Tower átalakítása. 

KÜLSŐ KÉP: Unsplash

A Chicago Tribune napilap kiadója által neogótikus stílusban építtetett toronyház 1925-re készült el. A 36 emeletes épület teljes magassága 151 méter. Az évtizedek során többször bővítették, ám amikor 2018-ban kiköltözött az épület legfőbb bérlője, a napilap, a tulajdonosok úgy határoztak, hogy mintegy 500 millió dolláros költséggel luxuslakásokká alakítják a korábbi irodákat.

Az 1-4 hálószobás lakások alapterülete 113-156 négyzetméter, az épületben lesz természetesen étterem, uszoda, edzőterem, napozóterasz, tetőkert és minden luxus szolgáltatás. 

Egy meglévő épület átalakítása általában olcsóbb módja a lakásépítésnek, mint nulláról felhúzni egy új házat. De azért nem annyira egyszerű.

A Tribune toronyházban például az alsó szinteket a nyomda foglalta el, ennek hatalmas helyiségeit kell most hasznosítani. A felsőbb szintek sötét irodáit csak bizonyos bontásokkal lehet napfényes lakásokká alakítani.

A felújított épületnek meg kell felelnie a jelenkori előírásoknak, így az utólagos tűz és földrengés elleni védelem, az akadálymentesítés, a teljesen új gépészet és szellőztetés jelentős megoldandó feladat volt.

Ráadásul a helyi szabályzat szerint csak úgy épülhet lakóépület, ha lakásonként legalább két parkolóhely is épül.

Ennek nem tud megfelelni az öreg irodaház garázsa, úgyhogy a város felmentést adott ez alól. 

Így viszont más régi épületeket is lakásokká lehet alakítani. Csak Chicagóban négyezer lakást lehet még létrehozni hajdani irodákból. Nyilván nincs minden esetben igény luxus színvonalra, de legalább látszik, mennyire jól formálhatók ezek az öreg épületek, ha szándék van rá.

Belső képek forrása: Tribune Tower

365Zö


0
Tovább
04
okt/2021

Alkalmazkodik használója magasságához a jegyautomata

Úgy néz ki, mint egy lapát nélküli Dyson-ventilátor, de közben ez egy jegyértékesítő automata. Mindannyian szenvedtünk már a tömeg-közlekedésben vagy parkolóban azzal, hogy vagy túl magasan, vagy túl alacsonyan volt az automata. 

tömegközlekedés közlekedés urbánus életmód városi életmód urbanisztika

A Coinvenience fantázianévre hallgató automata a brit Loughborough Egyetem hallgatóinak (Harry Rigler, Katy Finch, Reuben Williams, Omar Alqasem, Bianca Tartaglia) vizsgaprojektje, a társadalmi érzékenységgel párosuló formatervezés jó példája. 

tömegközlekedés közlekedés urbánus életmód városi életmód urbanisztika

Az automata hidraulikus motorja fel-le mozgatja a készüléket, a megfelelő magasságba.

tömegközlekedés közlekedés urbánus életmód városi életmód urbanisztika

A jegyautomata ovális fémháza védi a készüléket, egyúttal a beépített világítás tökéletes megvilágítást nyújt, illetve a fémház árnyékot is vet a készülékre, hogy megakadályozza a monitor becsillogását.

tömegközlekedés közlekedés urbánus életmód városi életmód urbanisztika

Természetesen a feliratok Braille-írással is kitapinthatók. 

via YankoDesign

HKZs


0
Tovább
28
szept/2021

Tudnál-e élni a kísérleti vizesblokk-lakásban?

A kérdés onnan indult, hogy Madridban egy kis lakás felújításakor a helyi BURR építésziroda azt mondta a tulajdonosoknak, hogy ha tágasabb otthont szeretnének, engedjék el a közlekedőket. Vagyis értelemszerűen az azokat létrehozó falakat.

otthon lakás urbánus életmód urbanisztika

A Joan Margall utcában a hetvenes években épült ház 40 négyzetméteres lakásában korábban volt két hálószoba, egy fürdőszoba, egy nappali és egy konyha, amiből adódik, hogy rettenetesen zsúfolt volt, sokkal kisebbnek tűnt, mint valójában. A válaszfalak elbontása volt az első lépés, utána pedig a vizesblokkot betették a lakás közepére, ez osztja ketté az alapterületet. 

otthon lakás urbánus életmód urbanisztika

A vizes helyiségek a fehér csempeborítással elkülönülnek, de máskülönben a blokk szabadon áll a térben.

otthon lakás urbánus életmód urbanisztika


Gyakorlatilag a lakók a hálóban zuhanyoznak,

otthon lakás urbánus életmód urbanisztika

és a vécé (az egyetlen zárható helyiség a lakásban) a nappaliban van.

otthon lakás urbánus életmód urbanisztika

A konyha a vizesblokkal egy vonalban a lakás utcai oldalára került, mindenhonnan megközelíthető.

otthon lakás urbánus életmód urbanisztika

A térből függönyökkel lehet leválasztani egy kis privát szférát. A hálószobában beépített szekrény került a szomszéddal határos falra.

otthon lakás urbánus életmód urbanisztika

A nappaliban polcok borítják a szomszéddal határos teljes falat. Nagy valószínűséggel egy ilyen lakás két személynek vagy egy kisgyerekes családnak megfelelő lehet. 

KÉPEK: Burr Studio, Maru Serrano

HKZS
 


0
Tovább
25
aug/2021

Ezért tarthat tovább ősszel a rovarinvázió a városban

Ha majd november végén is megcsíp minket egy szúnyog kutyasétáltatás vagy avarsöprés közben, idézzük fel a mostani cikket.

KÉP: Pexels

Az Oszakai Egyetem kutatói ugyanis azt állapították meg, hogy a városban élő rovaroknak később kezdődik a hibernációja az éjszakai fényszennyezés és a városi hőszigetnek nevezett jelenség miatt. Végül is érthető: miért gondolná azt egy rovar, hogy itt a tél, ideje készülni az áttelelésre, amikor késő este is ragyogó fényárban úszik minden, és az elnyelt napsugárzás miatt a házak és burkolt utak ontják magukból a meleget, a rosszul szigetelt házakból áradó "utcafűtésről" nem is beszélve?

KÉP: Osaka City University

A japán kutatók a Sarcophaga similis légyfajjal végezték vizsgálataikat, de siettek közölni, hogy eredményeik minden olyan faj esetében helytállóak lehetnek, amelynek szaporodására, hibernációjára és vándorlására nagymértékben hatnak bizonyos meghatározott környezeti tényezők. Például városban a felületek hőmérséklete 5-9 Celsius-fokkal lehet melegebb, mint városon kívül, és ha egy fajnak ez a hőmérséklet szükséges a biológiai funkcióihoz, akkor addig folytatja azokat, amíg a számára kedvező hőmérséklet fennáll. Magyarul: a légy nem a naptárt, hanem a hőmérőt nézi. 

Sarcophaga similis képe: Wikipedia

Na persze ha a hőmérséklet ilyen megbízhatatlan a korábbi évmilliókkal szemben, akkor a napsütéses órák száma eligazíthatná az állatokat. Korábban sötétedik, rövidebb a nappal = jön a tél, ideje hibernálódni. De a városi fényszennyezés miatt ez a fotoperiodizmusnak nevezett belső óra is megcsúszik. A kutatásban az olvasható, hogy természetben telihold esetén 0,2 lux a fényerő, ilyen érték mellett a rovarok október és november között hibernálódnak. A városban éjjel észlelhető 6 lux fényerősség mellett a laboratóriumi legyek csak november végén kezdték meg az áttelelést. Összességében azt figyelték meg a japán kutatók, hogy a városokban tapasztalható fények és melegebb hőmérséklet hatására 3-4 héttel megcsúszott a rovarok hibernációja.

HKZs
 


0
Tovább
18
júl/2021

Villámárvíz ellen a szivacsváros lehet a megoldás

Egy friss tudományos kutatás szerint a klímaválság miatt a közeljövőben Európa-szerte arra kell készülni, hogy a nagy mennyiségű csapadékot adó, intenzív viharzónák egyre lassabban haladnak a kontinens felett. Vagyis gyakrabban előfordulhat, hogy nemcsak egy órát tart a zivatar, hanem egész nap szakad az eső. Ennek az elmúlt napokban voltunk tanúi.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

KÉP: Pexels

A hirtelen lezúduló csapadéközön túl gyorsan duzzasztja fel a patakok-folyók vízszintjét, amitől villámárvíz önti el a településeket. Amelyekben ráadásul a mindenütt burkolt útfelületek sem képesek elnyelni a tengernyi vizet.

Ez ellen már számos megoldást kitaláltak, például a vízáteresztő burkolatot vagy az extra csapadékot megfogó esőkertet (rain garden, itt írtam róla korábban részletesen). 

Az ilyen ötletek szimbiózisa a szivacsváros (Sponge City), amelytől Kínában várják a villámárvizek mérséklődését. A koncepcióval Kongjian Yu professzor állt elő 2013-ban, aki az emberéletek megmentése érdekében a nagyvárosokat óriás szivacsokká alakítaná. A tervekben országos szinten 30 szivacsváros kialakítása szerepel, amelyek a csapadék 70 százalékát képesek lennének megfogni és újrahasznosítani.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

Így néz ki a Tongnan Dafo templom lápos parkja
Chonqqing városban, amely 2021-ben elnyerte az
AZ Landscape Architecture Awards díjat. KÉP: Turenscape

A szivacsváros lényege, hogy a beépített területek különlegesen kialakított parkokkal váltakoznak. Ezekben a parkokban nem pázsit van (hiszen a fűszálakon elfutnak a vízcseppek, tehát nem kötik meg a csapadékot), hanem olyan eső- vagy viharkertek, amelyek begyűjtik, megtisztítják és tárolják a csapadékot, amíg az lassan le nem szivárog a mélyben lévő természetes vízgyűjtő rétegekbe, vízbázisokba.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

Qunli Park: 30 hektáros esőkert kínai Haerbin városban.
KÉP: Turenscape

A szivacsvárosnak köszönhetően:
1. kevesebb csapadék marad a városok és elővárosok burkolt felületein (és nem is mossa le az áradás a magasabban fekvő területekről a talajt),
2. elkülönül a csapadékvíz és a szennyvíz (nem egyazon csatornarendszerbe kerülnek),
3. növekszik a beépített területeket hűtő zöldfelületek aránya, fokozódik a természeti sokszínűség (biodiverzitás), javul az emberek életminősége,
4. csökken a városi áradások intenzitása és gyakorisága.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

Cölöpökön álló gyalogutak és pihenőstégek
a Tianjin Qiaoyuan lápos parkban. KÉP: Turenscape

A szivacsváros jellemzői:
1. olyan zöld területek, amelyek csatornákon, tavakon és más víziutakon kapcsolódnak egymáshoz -- nem pusztán vízgyűjtő rendszer, hanem különlege parkok sora, amelyek rekreációs teret nyújtanak a lakosságnak, és életteret adnak a helyi állat- és növényvilágnak,
2. zöld tetők, amelyek lassítják a csapadék lefutását, és természetes módon szűrik a vizet, mielőtt az továbbhaladna a talaj felé,
3. vízáteresztő felületek városszerte: a csapadékot felfogó és tisztító, zölddel beültetett bio-mocsarak; vízáteresztő burkolattal burkolt utak és járdák, amelyek lehetővé teszik a biztonságos közlekedést, de közben engedik a vizet leszivárogni a mélyebb rétegekbe; olyan felszín alatti talajcsövezés (drénezés), amely a burkolt felületekre hullott csapadékot továbbítja a zöld területek felé,
4. víztisztítás és vízújrahasznosítás, beleértve a lakossági szürkevíz (ilyen például a kézmosás vagy zuhanyozás utáni enyhén szennyezett víz) újrahasznosítását, ösztönzi a lakosságot a személyes víztakarékosságra kampányok és a vízdíj által, okosmonitor-rendszer kiépítése, amely a vízelvezető rendszer meghibásodását figyeli, illetve a nem hatékony vízhasználatot.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

Szabadon eláraszthatja a folyó a Yanweizhou Parkot Jinhua városban, hiszen épp úgy tervezték meg. KÉP: Turenscape

A szivacsváros előnyei:
1. több tiszta víz a város számára a folyamatosan és biztonságosan újratöltött természetes vízgyűjtőkből, 
2. tisztább talajvíz, amellyel megelőzhető a természetes vizek károsodása,
3. az áradások kockázatának mérséklése, ami javítja a klímaválsággal szembeni ellenállóképességet,
4. kisebb teher a szennyvízrendszeren, hiszen a régi csatornákat nem ilyen terhelésekre méretezték,
5. zöldebb, egészségesebb, esztétikusabb zöld területek a város közepén is, amelyek a környék ingatlanpiaci értékét is növelik,
6. gazdagabb biodiverzitás, több növény- és állatfaj túlélése biztosított az esőgyűjtő parkok körül.

A fenti összeállításban szereplő képek a Turenscape kínai tájépítész iroda tervei alapján készült létesítményeket mutatják. A cég kínai és angol nyelvű honlapján további lenyűgöző fotók láthatók. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
21
jan/2021

Építkezési állványzatból emelték a Covid-biztos partizónát

Újrahasznosítás kimaxolva: alumínium állványzatból készült a többszintes és többfunkciós szabadtéri rendezvényhelyszín a kolumbiai fővárosban, Bogotában.

A La Concordia: Amphitheatre nevű szerkezetet alkalmas mozinak, étteremnek, bálteremnek, kilátónak, konferenciateremnek, természetesen a szükséges távolság betartásával.

A három fő szint U alakban kapcsolódik egymáshoz. Az éttermi részen a szintek egymáshoz képest lépcsőzetes eltolásban vannak.

Az egyes terek elválasztását jutaszövet függönyökkel oldották meg. Ezt a természetes szálakból szőtt kelmét használják Kolumbiában a kávés és krumpliszsákokhoz. A lengedező függönyök enyhítik az alumíniumváz nyersességét.

Bogotát nagyon megviselte a koronavírus-járvány, amely miatt a város a járvány kezdete óta szigorú karanténban él. Ráadásul a lakosok túlnyomó többsége nem tud otthonról dolgozni. Az éttermek 40 százaléka véglegesen bezárt, ezrével kerültek utcára az emberek. 

A La Concordia: Amphitheatre kreatív választ próbál adni a problémára, bemutatva, mire képes a jó design. Tervezői, German Bahamon és Alejandro Saldarriaga (Colab-19) azért választották az állványzatot, mert gyorsan lehet vele dolgozni, olcsó és könnyen hozzáférhető. 

"A társadalmi-gazdasági válság késztetett minket arra, hogy ne hagyományos építőanyagokkal tervezzünk", mondták. Azért is az állványzatot választották, mert újra lehet hasznosítani és költségtakarékos. 

Ideális építőanyag az úgynevezett taktikai építészethez, amely átmenetinek tervezett konstrukciókkal mutatja meg egy jövőbeni átalakítás értelmét.

"Ötletünkkel olyan tereket ajánlunk a városlakóknak és városoknak, amellyel javíthatnak az életkörülményeiken a pandémia elmúltával is." Ezzel arra utaltak, hogy a jövőben valószínűleg megszaporodnak a szabadtéri létesítmények, mintegy adaptálódva az "új realitás"-hoz.

VIA dezeen


0
Tovább
08
jan/2021

Az új svéd modellben mindenki megtervezheti az utcáját

De úgy is mondhatjuk: túllép a 15 perces városon az egyperces város. A 15 perces város koncepció lényege, hogy úgy alakítsuk át környezetünket, hogy 15 perces sétával minden szükséges szolgáltatót (orvos, bolt, iskola stb.) elérjünk. A koncepció szerint ezzel rengeteget javíthatunk a levegő- és életminőségen, hiszen ha ügyeink intézéséhez nincs szükségünk autóra, akkor gyalog és kerékpárral fogunk közlekedni. 

Svédországban ennél is szűkebbre húzták a határt: minden utcát át akarnak alakítani, ez lenne az egyperces város, írja a Bloomberg CityLab urbanisztikai webmagazin.

Svédország urbanisztika várostervezés légszennyezés 15 perces város közlekedés autó

KÉP: ArkDes

A Vinnova (svéd nemzeti innovációs testület) és az ArkDes (svéd nemzeti építészeti és design központ) által fejlesztett, Street Moves-nak elnevezett kezdeményezés a helyi kisközösségek (szomszédságok) számára teszi lehetővé, hogy beleszólhassanak abba, miként alakítják ki vagy át az utcájukat. A lakók workshopok és konzultációk során véleményezhetik, hogy például hány parkolóhely legyen a házuk előtt, vagy más nyilvános használatú egység.

Az egyperces város koncepciót jelenleg négy utcában tesztelik Stockholmban, még három városra (Göteborg, Malmö, Umeå) ki szeretnék terjeszteni 2021 folyamán. A végső cél szerint az elkövetkező évtizedben minden utcát át akarnak alakítani, hogy "Svédországban minden utca egészséges, fenntartható és életteli legyen 2030-ra", idézi a magazin a Street Moves honlapját.

Svédország urbanisztika várostervezés légszennyezés 15 perces város közlekedés autó

KÉP: Utopia Arkitekter

A 15 perces város koncepcióval szemben a svéd egyperces város modell nem arról szól, miként elégítsék ki a lakók szükségleteit hiperlokális szinten. Az ugyanis nem venné figyelembe az olyan alapvető szolgáltatásokat, mint a tömegközlekedés, munkalehetőségek, egészségügyi specialisták. Ehelyett az új modell azt javasolja: a küszöbünk előtti terület az ideális hely arra, hogy a városvezetés újfajta, közvetlenebb módon teremtsen kapcsolatot az ott élőkkel.

Svédország urbanisztika várostervezés légszennyezés 15 perces város közlekedés autó

A fenti utca más berendezéssel. KÉP: Utopia Arkitekter

Az utca az alapegysége a jövő lehetséges társadalmi normájának, kultúrájának. Az újragondolt utca a közösség létfontosságú kapcsolódási tere, el kell vetni azt a nézetet, hogy az utca pusztán közlekedésre és autótárolásra való aszfaltcsík. 

A Vinnova a Lundberg Design formatervező céggel karöltve olyan utcabútorkészletet fejlesztett ki, amely akkora, mint egy-egy parkolóhely. A tömör fenyőtalapzaton álló egységek aszerint alakíthatók, amire igény van az adott szomszédságban: kerékpár- és rollertároló, pihenőpad, játszózug gyerekeknek vagy elektromosautó-töltő. Az egységek állhatnak önállóan vagy összekapcsolva az utca teljes hosszában. A tervezők nem titkolt ihletadói az Ikea, a Lego és a Minecraft voltak, amelyekben az egybefüggő rendszer elemeit átrendezhetjük, átalakíthatjuk, bővíthetjük vagy lebonthatjuk igény szerint.

Svédország urbanisztika várostervezés légszennyezés 15 perces város közlekedés autó

KÉP: ArkDes

A tervek szerint a svéd városok a maguk ízlésére alakíthatják az utcabútor-rendszert, természetesen minden utcában egyeztetve a lakókkal, a gyerekeket is beleértve. Például egy metrómegálló szomszédságában inkább több kerékpártárolót szeretnének az emberek, míg ahol sok kávézó van, ott több padot. Egyes egységekbe növényeket is lehetne ültetni. Az a lényegük, hogy az ott lakók utcaszakaszról szakaszra maguk alakíthassák ki a környezetüket az aktuális igényeiknek megfelelően. Vagyis az utca berendezése időről-időre változhat, akár évszakonként is. 

Svédország urbanisztika várostervezés légszennyezés 15 perces város közlekedés autó

KÉP: ArkDes

Sőt, tévedni is szabad: az utcaberendezési egységek igazi célja, hogy lehetőséget adjanak egy jó beszélgetésre, amelynek során az utcában élők és a járókelők közösen megvitathatják az utcák jövőjét. Ennek köszönhetően a ma elérhetetlen hivatalok által végzett várostervezés kézzelfoghatóvá és közvetlenül érzékelhetővé válik. A Vinnova azt reméli, hogy Svédország utcái innovációs műhelyekké válnak, és sikeresen vehetik fel a harcot a klímaváltozás ellen, illetve a közegészségügy és a társadalmi igazságosság érdekében.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
«
123

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (138),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (48),légszennyezés (46),hulladék (43),természetvédelem (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),kerékpár (35),napenergia (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (16),építészet (16),városi közlekedés (16),divat (15),komposzt (15),nyár (15),autó (15),konyha (14),kutya (14),klímaválság (14),növény (13),élelmiszer (13),LED (13),szemét (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),Ozone zöld díj (11),CO2 (11),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),élelmiszerpazarlás (11),takarékosság (10),ajándék (10),barkácsolás (10),urbánus életmód (9),papír (9),szélenergia (9),WWF (9),Kína (9),művészet (9),elektromos autó (9),tél (9),szélturbina (9),ivóvíz (9),csomagolás (8),hulladékgyűjtés (8),Párizs (8),raklap (8),természetes gyógymód (8),levegőminőség (8),levegőszennyezés (8),lakásfelújítás (8),szén-dioxid (8),allergia (8),stressz (7),takarítás (7),lakberendezés (7),háztartás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),vásárlás (7),ételpazarlás (7),almaecet (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),illóolaj (7),mobiltelefon (7),biogáz (7),Hollandia (7),vegán (6),városi élet (6),étel (6),gyümölcs (6),macska (6),növényvédelem (6),ökolábnyom (6),szúnyog (6),Föld napja (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),szmog (6),erdő (6),Magyar Telekom (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),Kanada (6),New York (6),játék (6),beporzás (5),városi hősziget (5),virág (5),város (5),testről és lélekről (5),ruha (5),urbanizáció (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),zajszennyezés (5),sport (5),térkép (5),méh (5),víz (5),bútor (5),szelektív hulladék (5)

Archívum