Egy 19. századi természetbúvár által megfogalmazott szabály kavar vitát a 21. századi biológusok körében. Az 1800-as évek kezdetén a természettudósok több megfigyelést is leírtak, amelyek a környezeti hőmérséklet ökológiai és evolúciós következményeire vonatkoztak.

Az egyik szabály például, hogy a mérsékelt égöviekhez képest a trópusokon élő állatoknak nagyobb a fülük vagy a csőrük, mert az hatékonyabb hőleadást képes biztosítani. Egy másik szabály szerint egyazon állatnemhez tartozó fajok közül annak van a nagyobb testmérete, amelyik közelebb él a Föld valamelyik pólusához, mert a nagy test kedvezőbb a hővesztés megelőzéséhez: gondoljunk csak a hatalmas jegesmedvére, illetve a délebbre élő, sokkal kisebb feketemedvére.

A macskabagoly két színváltozata
KÉP: Paul Sutton és Don Robinson / Flickr

Constantin Gloger német biológus nevét viseli az az 1833-ban megfogalmazott szabály, amely azt mondja ki, hogy az állandó testhőmérsékletű állatfajok közül a nagyobb páratartalmú, melegebb éghajlaton élő fajok egyedeinek általában sötétebb a színük, mint a szárazabb és hidegebb tájakon honosoké. A tudósok úgy vélték, emlősök esetében a sötétebb szőrzet és bőr védelmet nyújt a Nap ultraibolya sugarai ellen, amelyek az Egyenlítő mentén perzselő erővel érik el a földfelszínt. A madaraknál pedig a sötétebb tollazatot kialakító eumelanin pigmentek a bakteriális fertőzések ellen is hasznosak lehetnek, márpedig ez jelentős előny a trópusokon.

A régi szabályokat 2020 nyarán porolta le két őslénytan-kutató: Li Tian a Kínai Földtudományok Egyetemről és Michael Benton, a Bristoli Egyetem munkatársa arra próbálta alkalmazni az elméleteket, hogy megjósolják, miként változtatja meg a klímaválság az állatok testi adottságait. Gloger-szabálya szerint ugyebár a legtöbb állat sötétebb lesz a globális felmelegedés miatt. Vagy nem.

A Current Biology szakfolyóiratban ugyanis azóta is több publikáció jelent meg a témáról, és bizony a szakemberek véleménye korántsem egységes. Kaspar Delhey a német Max Planck Intézet ornitológusa, aki Ausztráliában dolgozik, és néhány éve szakmai fórumot indított azért, hogy a Gloger-szabályt felülvizsgálják. Tian és Benton kutatására válaszul Delhey és kollégái is közölték elméletület: szerintük a páratartalomnak vajmi kevés köze van a színhez. A párás éghajlaton dúsan zöldellő növények nagyobb árnyékot vetnek, amelyben egy sötét színű állatnak könnyebb elrejtőznie a ragadozók elől. Számos forró vidék egyúttal párás levegőjű is, de például a legsötétebb madarak a száraz és meleg Tasmániában élnek.

Delhey szerint, ha a páratartalmat kivesszük a számításból, Gloger-szabálya a feje tetejére áll: melegebb éghajlaton világosabb állatok élnek. Ez különösen igaz a hidegvérű fajokra. A rovarok és a hüllők testhőmérséklete igazodik a környezetéhez, tehát hideg klímájú vidéken sötétebbek lesznek, hogy több hőt tudjon elnyelni a külsejük. Forró égövön már nincs erre szükség, ezért világosabbak lehetnek, Delhey ezt a "termikus melanizmus hipotézisének" nevezi. 

Tian és Benton válaszul egy olyan esetet írt le, ami az ő elméletük helyességét igazolja: a Finnországban is honos macskabaglyok tollazata általában vörösesbarna vagy szürke, utóbbi a behavazott tájon szolgáltat remek álcát. Ám ahogy az északi országban is mind rövidebb a tél, az 1960-as években még a populáció alig 12 százalékát kitevő vörösesbarna macskabaglyok aránya 2010-ben már 40 százalék volt.

Elismerik ugyanakkor, hogy az éghajlat befolyásolta színhatás különösen akkor kiszámíthatatlan, amikor mind a hőmérséklet, mind a páratartalom változik. Klímamodellek szerint az Amazonas vidéke forróbbá és szárazabbá válik, ami egyenes út a világosabb színű állatok felé. Ám Szibéria sarkvidéki erdei melegebbé és párásabbá válhatnak, amely esetben ellentmond egymásnak a két alapfeltétel. Márpedig a fizikával vagy a kémiával szemben a biológia törvényei nem abszolútak, mondta Benton: "Ez nem olyan, mint a gravitáció". 

Lauren Buckley, a Washington Egyetem biológusa szerint az elmélet nem igaz például a pillangókra, amelyek szárnya a színtől függetlenül csak egy bizonyos ponton nyel el hőt. Szerinte azt kellene vizsgálni, hogy az adott élőlény milyen kölcsönhatásban van a környezetével. A színváltozatok elemzéséhez pedig azt ajánlja, hogy az eredeti élőhelyeken lefotózott egyedeket hasonlítsák össze a világ múzeumaiban őrzött példányokkal, jóllehet a preparált állatok színe idővel kifakulhat. Ám sietniük kell: a klímaválság miatt egyre pusztulnak az élőhelyek, mind több és több faj tűnik el véglegesen. Nemsokára talán már nem lesz mit összehasonlítani.

VIA Science

Nemcsak Budapesten jelent súlyos problémát a légszennyezés, hanem Flandria legnagyobb városában is. A Flamand régió a belga királyság északi részét foglalja el, és hírhedt a járműforgalmáról. Az európai városok közül Madrid után Antwerpenben mérgezik legnagyobb mértékben dízelautók a levegőt. A helyzetet súlyosbítja ezernyi teherautó is, amelyek innen, Európa második legnagyobb tengeri kikötőjéből hordják az árut a kontinens minden országába. Nem kedvez a levegőminőségnek az a jogszabály sem, amely arra ösztönzi a belga vállalatokat, hogy fizetésemelés helyett céges autót és benzinkártyát adjanak a munkavállalóiknak, írja a Phys.org tudományos hírportál.

Egyre több szakmai és civil kezdeményezés áll ki a légszennyezés csökkentése érdekében, a forgalomcsillapítás és az elektromos járművekre való áttérés szükségességét hangoztatva. Egy új projektben együttesen lépnek fel: az Antwerpeni Egyetemen kifejlesztett műszerrel helyi lakosok mérik a légszennyező anyagok jelenlétét. Nem is akárhogy!

A mérőműszert ugyanis beépítették egy játékbabába, amelyet babakocsiban lehet a városban ide-oda tologatni. "A feladatra százával jelentkeznek az antwerpeni szülők és nagyszülők", mondta Roeland Samson biomérnök professzor az AFP hírügynökségnek. Ő fejlesztette a babát, amelyet Claire-nek nevezett el: a név az angol Clean Air for Everyone (Tiszta levegőt mindenkinek) jelmondatból alkotott mozaikszó. 

A baba belsejében három elektromos érzékelő kapott helyet, amelyek a szállópor, korom és egyéb légszennyezők szintjét mérik menet közben minden tizedik másodpercben, és rögzítik a meteorológiai adatokat is, például a szélsebességet. A babakocsizásra jelentkezők egy-egy délutánt vállalnak, amelynek során a Samson által meghatározott útvonalakat járják be, jellemzően több kilométeres sétákat megtéve. 

Mivel a légszennyező anyagok aránya jelentős mértékben változhat egyik napról, hétről vagy hónapról a másikra, Claire babát egészen novemberig tervezik sétáltatni, hogy teljes képet kapjanak az antwerpeni állapotokról.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A miniháznak (angolul tiny house vagy tiny home) nevezett, gyakran utánfutóként vontatható építmények mérete ritkán haladja meg a 40-45 négyzetmétert. Évtizedek óta ismertek Észak-Amerikában (és világszerte, itt a blogban is írtunk róluk), ám sokan inkább csak afféle hóbortként tartották számon őket, hiszen az amerikai családok átlagosan 240 négyzetméteres házban élnek (2018-as adat). Ez azonban alapjaiban változni látszik, ami összefügghet a koronavírus-járvánnyal: egy új felmérés szerint 56 százalékuk szívesen költözne miniházba városi zöldövezetben vagy vidéken – persze a beköltözés mellett más tippjeik is vannak a kihasználására.

KÉP: Ben Chun/Flickr

A miniházak mellett egyre több érv szól. Az alacsony rezsiköltség az első otthonukat kereső fiatalokat vonzza (akiknek még nincs sok cuccuk), illetve a nyugdíj előtt állókat (akik már rájöttek arra, hogy a sok cucc nem boldogít). Az első otthonukat keresők 86 százaléka megfontolná miniház vásárlását, hiszen ezek sokkal alacsonyabb lakáshitelből, vagy akár anélkül is kijönnének. Az így megteremtett pénzügyi függetlenség sokak számára fontos.

KÉP: Modern Tiny Living

Amerikában is hiány van megfizethető lakásokból, az elmúlt években a lakásárak felfelé mozdultak, ám a fizetések stagnáltak. Egy átlagosnak tekinthető, 233 400 dolláros "kezdőotthon" az amerikaiak 53 százaléka számára volna elérhető (esetleg hitellel), míg egy 30-60 ezer dolláros miniházat 79 százalékuk azonnal ki tudna fizetni. 

KÉP: Häuslein

A miniház mellett szóló érvek között vezető helyen találjuk a környezettudatosságot, a gazdaságosságot, a minimalista életstílust, de persze a megkérdezettek 65 százaléka a megfizethetőséget is komoly ösztönzőnek tartja. A válaszolók kétharmada 40 ezer dollárnál kevesebből szeretne miniházat venni.

KÉP: Tiny House

Nagyon érdekes, hogy a miniházat fontolgatók 72 százaléka befektetési céllal is venne ilyen ingatlant. Méghozzá azért, hogy utána hosszú távra kiadja albérlőnek (63 százalék) vagy pedig rövid távra turistáknak (37 százalék), így pluszbevételhez jutva. 

KÉP: Tiny House Scotland

A karantén idején felértékelődtek az olyan helyek, ahová az összezárt családtagok elvonulhatnak dolgozni, pihenni, egy kicsit egyedül lenni. A megkérdezettek 54 százaléka azért venne miniházat, hogy a családi háza mellett felállítva szeparált irodaként használhassa. Sőt, 68 százalékuk azt fontolgatja, hogy kiadná másoknak a miniirodát, ezzel is hozzájárulva a családi költségvetéshez.

KÉP: New Frontier Tiny Homes

A miniházak legfőbb ismérve a sokszínűség, igazán egyedi kialakításokkal lehet találkozni. Az azonban általános elvárásnak látszik, hogy a négyzetméterek száma nem mehet a felszereltség rovására: a válaszolók 60 százaléka szerint a miniházban kell lennie fűtésnek és légkondicionálónak.

KÉP: Häuslein

Emellett létfontosságú a konyha (58%), mindenkinek külön hálószoba (48%), mosási lehetőség (43%) és szép kilátás zöldre (42%). 

VIA Treehugger

Az esőerdők védelmére fejlesztették ki, de a világ bármely területén megmutatja az elmúlt 20 év erdőirtási-ültetési eseményeit a Global Forest Watch (Globális Erdőfigyelő).

A térképen pink színnel jelzik a fakivágásokat, amelyeket
gif-animációként is megnézhetünk az idővonalon

Elképesztően sok funkciót zsúfoltak a World Resources Institute (WRI, magyarul Világerőforrás Intézet, globális kutatási nonprofit szervezet) angol nyelvű térképébe. A faállomány változása mellett elemzést kaphatunk a biodiverzitás vagy a levegőszennyezés mértékéről, csak úgy, mint a helyi klíma vagy területhasználat változásairól.

Az interaktív világtérkép úgy néz ki, mint a Google Maps, azzal a különbséggel, hogy ezt folyamatosan frissítik. A működését irányító tehnológiát az amerikai Maryland Egyetem és a hollandiai Wageningen Egyetem kutatói fejlesztették ki. Amikor a szoftver eltérést észlel a korábbi adatokhoz képest, riasztást ad ki és színjelzéssel hívja fel a figyelmet az érintett területre. A műholdak nagyjából hetente tudnak friss adatot küldeni a Föld minden pontjáról.

Az illegális fairtók az eddiginél sokkal hamarabb, akár már menet közben lebukhatnak, és a szakemberek "egyenes adásban" riaszthatják a helyi természetvédelmi hatóságokat. Egy ilyen közel valósidejű térképnek önmagában is lehet visszatartó ereje, állítja egy tanulmány, amely a Nature magazinban jelent meg. 

Az interaktív világtérkép abban is különleges, hogy nem hátráltatják a képalkotást a felhők. Eddig ugyanis például a trópusi területeken esős évszakban néhol hetekig nem lehetett látni a földfelszínt, és a felhők takarásában az illegális fakitermelők háborítatlanul vághatták tarra az értékes esőerdőket. Az Európai Űrügynökség műholdas radarjai azonban "átlátnak" a felhőkön, és pontos képet szolgáltatnak a GFW-nek. 

A térkép tízméteres pontossággal képes a fairtás helyét meghatározni, azaz egyetlen fa kivágását is jelzi. A természetvédelmi szervezetek mellett hasznát vehetik azon cégek is, amelyek ellenőrizni szeretnék, hogy a nekik felkínált áru valóban fenntartható forrásból származik-e, vagy pedig egy illegálisan tarra vágott területen termesztették-állították elő. És ugyanígy, a térkép azt is megmutatja, hogy hol végeztek erdőtelepítéseket.

VIA npr

Mindössze két perc és négy mozdulat szükséges ahhoz, hogy különösebb szakértelem nélkül bárki elektromossá alakítsa a saját kerékpárját: 1. beteszed az új első kereket, 2. felcsatolod az akkumulátort, 3. rögzíted a pedálszenzort, 4. összedugod a kábeleket. 

A spanyol Unlimited Engineering csapat univerzális készlete majdnem minden kerékpárra felszerelhető. A 2020 júniusában közösségi adományokból elindított gyártás már javában folyik, napokon belül megkapják készletüket az első megrendelők. 

Az alapkészlet 3 kg pluszsúlyt jelent, és a következőket tartalmazza: első kerék 250 wattos motorral, 52V 3Ah 150Wh akkumulátor, gyorsrögzítő az akkumulátorhoz, vezeték nélküli pedálszenzor. Ezzel egy töltéssel 35 kilométert lehet megtenni, legfeljebb 25 km/h sebességgel. 

Az erősebb készlet 4 kg súlyú, abban is különbözik, hogy annak 52V 7Ah 350Wh az akkumulátora, ennek megfelelően akár 85 kilométer lehet a hatótávolsága. A kisebb akkumulátort 2 óra alatt, a nagyobbat 3 óra alatt lehet feltölteni.

Hogy kinek drága vagy olcsó az Unlimited készlete, az majd eldől: az alapkészlet nagyjából 233 ezer forintért (649 euróért) rendelhető, míg az erősebb kit nagyjából 287 ezer forintért (799 euróért).

A videós élménybeszámolókat elnézve azonban nagyon klassznak látszik a két év garanciával érkező fejlesztés.

KÉPEK: Unlimited Engineering

HKZs

2021-ben február 17-én kezdődik a nagyböjt, amely a húsvét, vagyis Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe előtti negyven napos előkészületi időszak. Középpontjában  a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll. Idén egyedivé tehetnéd ezt az időszakot azzal, hogy az áldozatvállalásodat a Természet jegyében ajánlod fel, vagyis csökkented az életviteleddel járó szén-dioxid-kibocsátást, felhalmozást, pazarlást. 

KÉP: Pixabay

1. Hetente csak egyszer ülj autóba
Megfogadhatod, hogy a böjt ideje alatt hétfőtől szombatig csak kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel közlekedsz. Böjti időszakban vasárnap nem kell böjtölni, úgyhogy aznap bepótolhatod az autóhoz kötött teendőket. 

2. Kerüld a műanyagot
A böjt ideje alatt ne vásárolj (kőolajból környezetszennyező módon készült) műanyagterméket, nyilván kivéve, ha az valaminek az elválaszthatatlan csomagolása. De például műanyag flakonba csomagolt folyékony sampon és tusfürdő helyett használhatnál most tömbsampont és szappant. Vagy az előre csomagolt felvágott helyett is választhatod a szeletelt terméket, és rászánod (felajánlod) az időt, amit sorban kell állni érte a felvágottaspultnál.

3. Fogd vissza a tejtermék, hús és fagyasztott élelmiszer vásárlását
A nagyüzemi szarvasmarhatartás során a légkörbe kerülő metán súlyosbítja a Föld felmelegedését okozó üvegházhatást, ezért most 40 napig fogyaszthatnál növényi tejet, kevesebb húst és sajtot. A fagyasztott élelmiszerek hűtőkamionos szállítása és az eladás helyén való tárolása is rendkívül energiaigényes, ha lehet, vásárolj nem fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt. Érdemes volna odafigyelned az élelmiszerpazarlásra is: a böjt ideje alatt ne dobj ki semmilyen, még fogyasztható ételt, hanem próbáld meg más módon, vagy más ételekkel összekombinálva felhasználni és elfogyasztani.

4. Mérsékeld a rezsidet
Talán már nem lesznek olyan hidegek, mint az elmúlt hetekben, ezért ha az egészséged, élethelyzeted megengedni, akkor próbáld meg legalább éjszakára 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabbra venni a fűtést. A 40 nap alatt alkalmazhatnád a koleszos zuhanyozás módját, ami azt jelenti, hogy a szappanozás idejére elzárod a meleg vizet, így takarékoskodsz. A világítást mindig kapcsold le magad után, ne hagyj semmit feleslegesen töltőn vagy stand-by üzemmódban.

5. Vásárolj hazai terméket
A közúti és tengeri áruszállítás jelentős mértékben felelős a károsanyag kibocsátásért. Törekedj arra, hogy a 40 napos időszak alatt minél több Magyarországon, vagy maximum 150-200 km-es körzetben előállított terméket vásárolj. Különösen fontold meg a netes rendeléseket, amelyeket esetleg több ezer kilométerről szállítanak ide. Egyébként is kerüld az impulzusvásárlást, amikor valami "akciós" terméket, ruhát megveszel, amit aztán többet nem is fogsz használni, felvenni.

6. Törekedj az újrahasznosításra
Amit meg lehet javítani, azt javítsd meg, vagy újítsd fel, próbáld meg alkatrészként, összetevőként valamiben hasznosítani, tovább használni. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

Pár évvel ezelőtt nevetségesnek tartottuk azt az előírást, ami a bizonyos mértékben görbülő uborkákat leértékelt termékké nyilvánította. Szerencsére ez mára a múlté. Nem úgy a zöldségek és gyümölcsök külsejére vonatkozó igény: a nagy élelmiszerláncok nem szeretik a kicsit csúnyácska, esetleg enyhén ütődött zöldségeket és gyümölcsöket, mert állítólag mi, vásárlók nem vesszük meg ezeket. Jóllehet a növény vagy termés külseje egyáltalán nem befolyásolja a beltartalmi értékét. Statisztikák szerint világszerte évente egymilliárd zöldség és gyümölcs kerül hulladékba e szűklátókörű gondolkodás miatt.

KÉP: Outcast Foods

Akárki legyen is a felelős ebben a kérdésben, a kanadai Outcast Foods (angolul: számkivetett, pária ételek) vállalkozás megpróbál a hátrányból előnyt kovácsolni. Számos helyi gazdával felvették a kapcsolatot, és az esztétikailag nem tökéletes terményt megvásárolják tőlük. Itt jön be az innováció, a hozzáadott érték: az eladhatatlan zöldségeket és gyümölcsöket növényi fehérjeporrá alakítják. Ez a nagy tápértékű por remekül felhasználható bármilyen étel hozzávalójaként.

KÉP: Outcast Foods

Az Outcast Foods nagy körültekintéssel végzi a munkát: a begyűjtött terményt még azonnal lefagyasztják, hogy minél kevesebbet veszítsen a tápértékéből. Amint beértek az üzembe, a terményt ecetes vízben tisztára ossák és megy a dehidratálóba. Az üzemben lényegében nincs hulladék, mert az egész zöldséget vagy gyümölcsöt porrá alakítják: leveleskelt, spenótot, almát, céklát, sárgarépát, paradicsomot, epret és minden más szezonális terményt.

KÉP: Outcast Foods

A porok fehérjepótlóként alkalmasak állateledelbe (brokkoli), bébiételbe, salátaszószokba (sárgarépa), jégkrémbe (alma), levesekbe, vegán turmixokba, sőt, kozmetikumokba (cékla). A kereskedelemben kapható fehérjeporok többsége állati fehérjéből, például tejből készül, márpedig a nagyüzemi szarvasmarhatartás rendkívül környezetszennyező. Ezzel szemben az Outcast növényi fehérjepor előállítása a teljes láncot tekintve is sokkal kevésbé környezetterhelő, és mindenképpen jelentős mennyiséggel csökkenti az élelmiszerpazarlást. 

VIA Treehugger

A szerelmesek napjának megünneplése sokak szerint eleve egy csúnya marketingfogás: a karácsony óta kevéssé költekező népeket így terelik vissza a kereskedők a kasszához.

KÉP: Pexels

Az ilyen impulzusvásárlás nem öko, sem pedig a Kenyából repülővel érkezett rózsacsokor. Aki pedig egy év bezártság és mozgásszegény élet után is képes csokit vagy bonbont venni a párjának, az híján van minden empátiának. Persze semmi baj, ha megünneplitek a Valentin-napot, csak tegyétek zöld módon, a fenntarthatóságot szem előtt tartva.

KÉP: Unsplash

1. Főzzetek közösen ünnepi vacsorát
Lehet ez egy vegán étel, netán a nagyi receptjei közül valami. Nehezítés, de nagyon zöld gondolat, ha a hozzávalókat kizárólag a lakóhelytől számított 50 kilométeres vonzáskörzetből szerzitek be, vagy mondjuk kizárólag magyar alapanyagokat használtok, ezzel csökkentitek a vacsora CO2-lábnyomát.

KÉP: Pexels

2. Filmnézés helyett társasozzatok
Illetve lehet sakkozni is, az most úgyis nagyon divatos lett. Akinek jobban megy a kártya vagy a betűkirakó, csinálja azt. Minden olyan társasjáték szóba jöhet, ami nem igényel áramot vagy elemet.

KÉP: Pexels

3. Tanuljatok meg egy táncot
Ha nem tudtok elszakadni a kütyüktől még ezen a napon sem, akkor tanuljatok meg valamilyen társastncot vagy kedvenc sztárotok egyik klipjének koreográfiáját a netről. Ezzel lemozoghatjátok a vacsorával elfogyasztott kalóriákat. 

KÉP: Unsplash

4. Tervezzétek meg az első tavaszi kirándulást
Most ugyan még javában tél van, de 2-3 hét múlva remélhetőleg beköszönt a tavasz. Gondoljátok végig, mit lenne jó csinálni: madárlesre menni, túrázni, kerékpározni? Térképezzétek fel a lehetséges útvonalakat, persze a járványügyi előírások betartásával.

KÉP: Unsplash

5. Gyűjtsetek adományt valamilyen zöld célra
Azt a pénzt, amit most nem költötök el éttermi vacsorára, virágcsokorra és más nagyobb ajándékra, ajánljátok fel jótékony célra: valamelyik állatmenhelynek, madárkórháznak, medveotthonnak. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A kenyai Nairobiban élő, 29 éves Nzambi Matee adatelemzőként és olajipari mérnökként dolgozott korábban, de látva a szülővárosa utcáit elborító műanyaghulladékot, úgy érezte, ez ellen tennie kell valamit. Az anyukája sufnijában kialakított házi laborjában kísérletezni kezdett a műanyag újrahasznosításával. 

Az volt a célja, hogy homok hozzákeverésével a megolvasztott műanyagból térkövet állítson elő, ami tartósabb a betonnál. A témával még egy pályázatot is elnyert, aminek révén az amerikai Colorado Egyetem anyagtudományi laborjában tanulmányozhatta a folyamatot. Itt sikerült tökéletesítenie a keveréket, és kifejlesztette annak a gépnek a prototípusát, amely a térkövet gyártja.

A strukturált felületű téglák olvadáspontja 350 Celsius-fok felett van, tehát nem fordulhat elő, hogy a direkt napsütéstől vagy valamely háztartási berendezéstől, kifröccsenő forró folyadéktől megolvadjanak. Matee az alapanyagok a helyi hulladékgyűjtőből szerzi be, gyakran ingyen, aminek köszönhetően terméke elérhető árú az iskolák és magánszemény ingatlantulajdonosok számára is. 

"Abszurd, hogy mindmáig küzdünk azzal a problémával, hogy az embereknek tisztes hajlékot nyújthassunk, holott ez alapvető szükséglet. A műanyag olyan anyag, amelyet gyakran nem megfelelően használnak, illetve félreértelmezik a célját. A benne rejlő lehetőség óriási, de az utóélete katasztrofális lehet", nyilatkozta Matee az ENSZ közleményében.

Eddig több mint 200 tonna műanyagból készítettek téglát, a Gjenge Makers nevű vállalkozás már 112 alkalmazottnak tud kenyeret adni, közte nőknek és fiataloknak. Naponta 1000-1500 térkövet állítanak elő, Matee egész Afrikában szeretne terjeszkedni. Hát igen, ettől az ötletes újrahasznosítástól mindenki padlót fog majd.

VIA designboom

A koronavírus-járvány alatt megnőtt a kutyatartók száma, ezzel pedig helyenként a kutyapiszok mennyisége is. Mint egy kutatásból kiderült, ezen lehet változtatni, abszolút öko módon.

Az elmúlt évtizedekben a gyári előállítású száraztáp a legnépszerűbb kutyakaják közé tartozott, nyilvánvaló előnyeinek köszönhetően: hűtés nélkül is eláll a bontott csomagolásban, könnyű adagolni, gyorsan elintézhető vele az etetés. Ám aki minőségi terméket keres, annak mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A száraztáp mellett az utóbbi időben keresetté vált a gabonamentes táp, a rovarfehérje, a friss táp, az adalékmentes táp, a nyersetetést favorizáló farkaskonyha és így tovább. Valóban széles a választék. De milyen végeredményre számíthatunk?

KÉP: Unsplash

Az Illinois Egyetem kutatói vették a fáradságot, és tudományos módszerekkel elemezték az egyes eledelek emészthetőségét. Ez ugyanis nagyban befolyásolja a széklet mennyiségét. Kiderült, hogy a humán étrend alapelemeit (hús, gabona, gumósok, zöldségek, zsiradékok) tartalmazó étrenden élő kutyák akár 66 százalékkal kevesebbet ürítenek. 

A kutatók (majdnem kutyatókat írtam) a kísérletben közreműködő beagle fajtájú ebeket négy különféle étrenden tartották négy hétig: hagyományos száraztáp, hűtötten forgalmazott készeledel és kétféle frissen főtt étrend, amelyet humán fogyasztásra is alkalmas hozzávalókból állítottak össze: rövid ideig főzött marha- és csirkehús, rizs, répák, brokkoli stb. vegyesen. 

KÉP: Unsplash

A kísérleti beagle-nek a száraztápból többet kellett enniük a korábbi testsúlyuk fenntartásához, és 1,5-2,9-szer több ürüléket produkáltak, mint bármelyik, helyben készült étrenden élő társuk. Ez egybevág annak a 2019-es felmérésnek az eredményével, amelyet az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet végzett: eszerint azok az emberek, akik változatos és egészséges alapanyagokból frissen főtt-sült ételeket esznek a feldolgozott élelmiszerek helyett, napi átlagban 500-zal kevesebb kalóriát fogyasztanak, és jóllakottabbnak érezték magukat, mint a készételek fogyasztói.

A kutyaeledeles kísérlet vezetői úgy találták, hogy a házikoszt jó hatással van a kutyák bélflórájára. Korábbi kutatások is kimutatták, hogy a főtt ételtől kedvezően változik a bélflóra összetétele. A bélben élő baktériumokra hatással van, hogy a táplálék milyen mértékben feldolgozott, mennyire változatos és rostdús, honnan származnak az alapanyagok, milyen fehérjéket és zsiradékot tartalmaz. Felmérések szerint a humán fogyasztásra is alkalmas hozzávalókból, akár házilag készült eledelek akár 40 százalékkal is emészthetőbbek a száraztápoknál. 

A home office-ba kényszerült gazdik talán könnyebben tudnak időt szakítani kedvencük eledelének megfőzésére, most, hogy tudják, milyen extra előnyökkel járhat. A netet böngészve remek recepteket lehet találni, általában azt javasolják, hogy a házi kutyaeledel 25-50%-a legyen fehérje (főtt darálthús, keménytojás, túró stb.), 25-50%-a legyen főtt szénhidrát (pl. barnarizs, zab, burgonya stb.), 10-15%-a egészséges zsiradék, 10-25%-a zöldség és gyümölcs, amit ki lehet egészíteni valamilyen multivitaminnal. Az emberételek közül csokoládét, sót, cukrot, mesterséges édesítőt, szőlőt és mazsolát, csonthéjasokat, hagymaféléket, csontot, nyers burgonyát és még egy sor ételt (ld. net) tilos a kutyának adni.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna
 

A kínai Szecsuán tartomány fővárosa Csengtu, amelyet a tervek szerint körbe fognak építeni kisebb ökovárosokkal. Ezek közös jellemzője a környezettudatos működés és az autómentesség lesz. A települések tervei közül most a holland OMA stúdió által tervezett Future City (Jövőváros) látványtervei váltak publikussá.

A 4,6 négyzetkilométer területű negyed a Csengtutól keletre fekvő dombvidéken épül, kifejezetten a helyi geológiai és topográfiai jellegzetességek figyelembe vételével. A hat klaszternek nevezett városrész a hagyományos településszerkezetet imitálja. Minden klasztert (vagy zónát) úgy terveztek, hogy beolvadjon a környezetbe, továbbá rendelkezzen olyan terekkel, amelyek az oktatást és az innovációt szolgálják.

A lakások külön zónába tömörülnek, akárcsak a közigazgatási hivatalok, a kereskedelmi és szórakoztató létesítmények. A hatalmas kör alakú épület az ökováros közlekedési központja lesz a beérkező és induló utasok számára.

Future City autómentes lesz, kivéve az önvezető elektromos járműveket. Máskülönben az épületek tízperces sétával elérhetők mindenhonnan a tervezők ígérete szerint.

Az OMA célja az tervvel volt, hogy megkérdőjelezze a hagyományos várostervezési elképzeléseket, amelyek az úthálózatot veszik alapul, és az alapterület maximális kihasználtságára törekszenek. Future City ezzel szemben a térség földrajzi adottságaival próbál összhangba kerülni, az épített környezet szerves része lesz a természetesnek. 

VIA dezeen

A Csengtu körül tervezett új települések és létesítmények látványterveit az e-architect oldalon lehet böngészni. 
 

1984 óta számos folyó színe megváltozott az Egyesült Államokban a műholdképek szerint. A 108 ezer kilométernyi folyó egyharmadánál jelentős mértékű színváltozás tapasztalható. A jelenségért főleg az emberi tevékenység a felelős, írják a Geographical Research Letters folyóiratban az Észak-Karolinai és a Coloradói Állami Egyetem kutatói, akik 35 év adatait elemezték közel 235 ezer felvétel alapján.

KÉP: Pixabay

Az USA-beli folyók alig 5 százaléka mondható kéknek, holott erről a színről gondoljuk, hogy egyértelműen a víz tisztaságát jelzi. Számos folyó vált zölddé, sárgává, sőt akár lilává vagy vörössé. Az amerikai folyók kétharmada (56%) ma már sárgás színű, ami a nagy mennyiségű bemosódott földre, vagyis talajerózióra utal. 

KÉP: Kelly Cheng/Flickr

A megváltozott színű folyók 38 százaléka zölddé vált, vagyis "fuldoklik az algától", fogalmaznak a szakemberek. "Minél zöldebb a víz, annál inkább kell arra gyanakodni, hogy megnőtt az algamennyiség a vízben, ami oxigénhiányhoz vezet, illetve a mérgező anyagok feldúsulásához", mondta John Gardner környezetkutató professzor, a tanulmány vezető szerzője. 

KÉP: Unsplash

A színváltozás legfőbb okai a műtrágya-bemosódás, a gátak, a talajerózió, a villámárvizek által okozott talajbemosódás, valamint az ember által okozott klímaválság, amely miatt emelkedik az élővizek hőmérséklete, írják a kutatók. "Nagyon sokat változtatunk a folyóinkon. Ennek leggyakoribb oka valamely emberi tevékenység", foglalta össze Tamlin Pavelsky hidrológus, társszerző. A világ folyóinak alig 23 százalékáról mondható el, hogy forrásától a torkolatáig zavartalanul haladhat.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna