19
szept/2019

A klímaváltozással egyre több lesz a vadelütés Magyarországon

Évente átlagosan 4500 őzet és 500 szarvast ütnek el járművek Magyarország útjain. Kisebb állatokból, mint a rókák, vaddisznók, vidrák, borzok, ennél nagyságrendekkel többet. És nemcsak a vadak pusztulhatnak el az ütközés miatt, hanem a járművekben ülő emberek is megsérülhetnek vagy életüket vesztik. Ráadásul a járművek is gyakran totálkárosra törnek. Vagyis óriási veszteség ez emberi, természeti, anyagi szempontból, mintha mégsem jutna kellő figyelem arra, hogy megfelelő ütemben fejlesszék a "vadbarát" közlekedést. 

Pedig a klímaváltozás ellenünk dolgozik: ennek hatására megváltozik az állatok élőhelye, még inkább vándorlásra kényszerülnek. Illetve be- vagy visszatelepülnek az országba olyan állatfajok, amelyekre korábban nem kellett számítani, mint az aranysakál, ami szintén fokozza a vadak aktivitását. "A megváltozó hőmérsékleti viszonyok miatt eltűnhetnek a megszokott szaporodási, táplálkozási helyek, módosul a növényzet összetétele, az állatoknak új helyeket kell keresniük", mondja dr. Farkas János, az ELTE Útökológiai Munkacsoportjának vezetője.

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Az ilyen ütközés egyre gyakoribb, pedig megelőzhető lenne. FOTÓ

Miért megy a vad az országútra? Egyrészt nem a vad megy az országútra, hanem az országút megy arra, ahol a vad él. "Minél kisebb egy ország, fajlagosan annál sűrűbb az úthálózata. A vadak több száz, több ezer éve ugyanazokon a csapásokon járnak, csak most keresztezik ezeket a vadváltókat az autóutak", magyarázza a szakember.

Érdemes megnézni Magyarország ökológiai térképét, alig látunk megszakítás nélküli ökológiai folyosót (zölddel jelölve), amelyen több tíz kilométer hosszan tudnának haladni a vadak, anélkül, hogy belénk ütköznének. Töredezett, szakadozott minden vadváltó. Lassan már csak a folyókkal párhuzamosan marad szabad vándorlási útvonal. 

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Lilával jelölték a felszabdalt állatvonulási területeket. KÉP

Magyarországon jelenleg 211 ezer kilométer a közúthálózat hossza (2017-es KSH-adat), amelynek 63 százaléka erdővel, szántóval vagy más természetes környezettel, azaz vadak élőhelyével szegélyezett. Átlagosan az ország minden négyzetkilométerére 2,7 kilométer közút jut. Az autóállomány 3,6 milliós, és ezek a járművek 90-130 kilométeres óránkénti sebességgel robognak az utakon. 

Másrészt azért megy a vad az autóútra, mert ha el akar jutni A-ból B-be, akkor elindul egyenesen előre, nem törődik a civilizáció kellékeivel. És ha egy állat rést talál az országút melletti vadkerítésen, akkor át is bújik, ugrik, mászik rajta/alatta. Télen könnyebb is közlekedni az országúton, mint a behavazott erdőben, illetve az utakra kiszórt só is csábító csemege a vadak számára. Ráadásul egyes fajok kifejezetten az erdőszéli területeket kedvelik, ott érzik magukat biztonságban, ahol egyik oldalon füves rész, másik oldalon védelmet nyújtó fák vannak -- mint az utak mentén. 

Mi, emberek ideális élőhelyet alakítottunk ki nekik itt: a növényevők azért jönnek, mert az aszfalt mentén akár térdig ér a növényzet, vagyis a táplálék, a ragadozók meg azért jönnek, hogy az elütött állatokból lakmározzanak. Csak aztán esetleg őket is elütik. Nem beszélve az autókból kidobált szemétről, ami szintén szolgálhat táplálékul.

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Kicsinek tűnik a 30 kilós őzbak, mégis súlyos a baleset. FOTÓ

Kit terhel a felelősség a vadelütésért?

A cikk elején említett, mintegy ötezres nagyvad-elütési szám nem teljesen pontos, mert sok esetben nem jelentik be a járművezetők az ilyen balesetet. Amíg a vad él, addig az állam tulajdona, ám ha elpusztul, akkor a helyi vadásztársaságé a tetem. "Ha kint van az út mellett a vadveszélyt jelző tábla, az autósnak fokozottan kellene figyelnie, csökkentenie a sebességet. Egyik kísérletünkben autóvezetőkre speciális szemüveget adtunk, amely nyomon követte a szemmozgásukat. Kiderült, hogy hiába van kint a vadveszélyt jelző tábla, legtöbben rá sem néznek", meséli Farkas János.

Pedig ha kint van a tábla, akkor baleset esetén a járművezetőt terheli a felelősség, és csekély az esélye pert nyerni egy vadásztársasággal szemben. S mivel a vadelütés közúti baleset, mindenképpen ki kell hívni a rendőrséget vagy a közútkezelőt. Sokan emiatt a hercehurca miatt inkább elhagyják a helyszínt, amennyiben működésképes marad a járművük. 

A gyorsforgalmi utakat kerítés védi, de számtalanszor lehet látni, hogy az őzek ott legelésznek, és nem zavarja őket a forgalom. Ha legelészés közben elérnek egy csomóponthoz, ahol a kerítés és az aszfalt között elég gyep van, oda simán bejut az állat. "Ezért használunk ilyen helyeken vadriasztókat, az M1, M7 és M8 mentén 7-7 csomópontban telepítettünk ilyeneket, és ott csökkent is a vadelütések száma. Ha ép a kerítés, de bejut az állat, akkor a vadásztársaságnak kell fizetnie a járműben esett kárt, ha nem ép a kerítés, akkor az útfenntartónak", magyarázza a szakember.

Van már kipróbált módszer a vadelütés mérséklésére

Világos, hogy törekedni kellene a vadelütés megelőzésére. "Amikor még volt állami autópályakezelő, egy pályázat keretében végezhettünk olyan több éves kísérletet, amelyben elemeztük az útfelmérő autók adatait. Ezek naponta kétszer végigmennek az autópályán, és minden elütött állatot regisztrálnak. Teszteltük a külföldön kapható összes vadriasztó berendezést, az ultrahangosoktól kezdve a kémiai jelzőkig, de egyik sem túl hatékony. Ezért kifejlesztettünk egy mozgásérzékelős, akusztikus, akár fénnyel is kombinálható riasztót, ezeket helyeztük ki az autópályás csomópontokhoz. Egészen addig csökkentették is a vadelütések számát, amíg el nem lopták a készülékeket: akkor visszaállt az eredeti állapot. Egy kilométer autópálya egymilliárd (egy ezer millió) forint költségből építhető meg, egy ilyen saját fejlesztésű riasztókészülék 30-40 ezer forint, és egy csomópontba kell mondjuk 6 darab ahhoz, hogy biztonságosan távol tartsák a vadakat a gyorsforgalmi úttól."

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Hőkamera mutatja az éjjel az út mellett bóklászó vadakat. GIF

A róka képes átmászni a kerítésen, a borz pedig, amely a róka után a leggyakrabban elütött kisebb testű vad, alulról ás járatot a kerítés alatt, hiába van a kerítés alja 30 centiméterre is beásva a földbe. Ha a borz ásott már egy járatot, azt egy vaddisznó képes nagyobbra tágítani. Az útkezelők az autópálya csomópontokba rendkívül sok növényt telepítenek, ezek azonban odavonzzák az állatokat. Továbbá az autópálya mentén nem is vadásznak rájuk, biztonságos helynek vélik. A hóátfúvások csökkentésére rengeteg helyre sövényt telepítettek az út mentén, de ettől meg nem látja az útfelmérő, hogy hol sérült a kerítés.

A közutaknál sok helyre prizmákat raktak ki, hogy azok visszatükrözzék az autólámpák fényét az út széli területre, elriasztandó a vadakat. "Ezzel az a baj, hogy általában olyan sűrű a növényzet egészen az útpályáig, hogy a fény nem jut el az állat szeméig, vagyis nem ijeszti el. Mindig az okozza a balesetet, hogy amikor az állat észleli a közelgő autót, ugrik egyet -- legtöbbször előre, nem pedig hátra."

Szaporodási időszakban nagy csapatokban vonulnak az állatok, ez ellen csak úgy lehetne védekezni, ha az utak melletti területek, főként kanyarokban, nyíltabbak lennének, kiegészítve kémiai vagy akusztikus riasztókkal, és az állatokat az egyenes szakaszok felé terelnék, javasolja a szakember. 

Az elmúlt száz évben utakkal szabdaltuk fel a tájat

A vadállati országutak, azaz vadváltók több száz, több ezer éve használt csapások, más néven ökológiai folyosók. Ezek úgy alakultak ki, hogy itt a legnagyobb esélye elkerülni a ragadozókat vagy itt a legtöbb a táplálék. A folyók, patakok völgye mind ilyen. "A legtöbb vadelütés Tatabánya környékén észlelhető, mert itt a Vértes- és a Gerecse-hegység találkozásánál van egy völgyút, amit az állatok is évezredeken át használtak a vonulásukra. Viszont ezen a területen húzódik a régi gyorsforgalmi út, az 1-es, van az újabb autópálya, az M1, és egy vasúti vonal is, és ezek mind keresztezik az állatok nyomvonalát. Számukra ezek az építmények gátak, amelyeken szeretnének átjutni."

Létfontosságú, hogy megfelelő vadátjárókat alakítsanak ki az úttestek alatt vagy felett. Sajnos a magyarországi vadátjárók sok helyütt nem megfelelő kialakításúak vagy nem jó helyre építik őket (erről ide kattintva olvashatsz egy részletes cikket Farkas Jánossal).

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Nyár végén az őzekre, ősszel a szarvasokra kell számítani. FOTÓ

Borzok, rókák és vaddisznók számára elegek a 1,5 méter átmérőjű átereszek: ezek a csövek keresztezik alul az autópályát, és a középső elválasztó növénysávban bevilágító akna segíti az állatok közlekedését.  

"Elkészítettük az egész ország konfliktustérképét. De hiába dokumentáltunk egy szakaszon mondjuk vaddisznóveszélyt, főleg szaporodási időszakban bárhol bármire lehet számítani."

Nemcsak az országúti forgalom okoz vadelütést, hanem a vasúti közlekedés is, amely például a Bécs-Budapest közötti szakaszon eléri a 160-180 kilométer/órás sebességet, és rendkívül halk a mozdony. Ezért történt már olyan, hogy Tatabánya környékén szarvascsapatokat gázoltak el a vonatok. "Az állatoknak esélyük sincs észlelni vonatot időben, illetve nem tudnak kijutni a vasúti pályáról. Az ütközés a mozdonyban is olyan komoly károkat okoz, hogy csak egy másik, darus mozdonnyal lehet leemelni, és órákra áll a forgalom, ami megint csak óriási anyagi veszteséget jelent. Gazdaságilag biztosan megérné fejleszteni a vadriasztási rendszert".

Farkas Jánost keresték meg már Svédországból és Ausztráliából, előbbiben a hatalmas jávorszarvasok, utóbbiban a semmiből előugró kenguruk okoznak gyakran közúti baleseteket. 

vadelütés őz szarvas klímaváltozás globális felmelegedés ELTE Útökológiai Munkacsoport Farkas János ELTE

Érdemes böngészni az ELTE Útökölógiai Munkacsoport által készített konfliktustérképeket (a szóra kattintva nyílik a demoverzió).

Szemléletváltásra van szükség

Az autóba építhető biztonsági berendezések többsége pénzkidobás, tapasztalta a szakember. A közismert műanyag síp remek placebóhatást kelt, mert a vezető egyébként sem ütközött volna, ezért azt hiszi, hogy milyen jó ez a síp. "Egy ultrahangágyú képes csak arra, hogy kellő távolságból elriasszon egy vadat", nyomatékosítja Farkas János.

Az ultrahang nem zavaró az erdő nyugalmára, mert az út mentén hamar elnyelődik a növényzetben. A svédek autóba beépíthető hőkamerával kísérleteznek, amely távolságra előre mutatja az út menti növényzetben bóklászó vadat. Farkas Jánosék fejlesztés alatt álló rendszere próbálja kombinálni a távészlelést az aktuális riasztással. 

A vaddisznót és rókát elijeszti a fényt is felvillantó eszköz,
a kóbor kutya farokcsóválva keresgélni kezd, talán embert remél.

"A vadelütéseket meg lehetne előzni például azzal, ha a jármű navigációs berendezése figyelmeztetne a kockázatos szakaszokon a vadveszélyre. Ezt viszonylag egyszerűen be lehetne programozni a GPS-berendezésbe, persze azt be is kell kapcsolni vezetés közben. Autópályán az emberek a kerítés miatt biztonságban hiszik magukat, de ez illúzió", figyelmeztet. Arról nem beszélve, hogy egy békára ráhajtva is megcsúszhat úgy az autó, hogy súlyos baleset lesz a vége. 

A vadbarát közlekedés fejlesztéséhez érdemes volna forintosítani a károkat. Egy őz eszmei értéke 150-600 ezer forint, egy gímszarvas 1-3,75 millió forint. 2018-ban 4800 őzet ütöttek el a magyarországi utakon,  ez középértéken (375 ezer Ft/egyed) 1,8 milliárd (ezer millió) forint, míg az elütött kb. 500 szarvas középértéken (2,375 ezer Ft/egyed) közel 1,2 milliárd forint. 

Csak ez a két tétel kitesz évente 3 milliárd forint veszteséget, és még nem számoltuk a többi vadat, sem pedig az emberben, járműben esett károkat. A róka kistestű állat, mégis a vele való ütközés körülbelül 2 millió forintos kárral jár. Azért ennyivel, mert a rutintalan vezetők félrerántják a kormányt, és ütköznek egy másik autóval vagy fával. 

Világszerte egyre súlyosabb a helyzet

Amikor ehhez a cikkhez gyűjtöttem nemzetközi adatokat, ahány statisztikát láttam, az mind tartós emelkedést mutatott vadelütés terén. Ilyen szempontból a világ legveszélyesebb országútja a brazíliai BR-262-es autópálya, amelyen minden évben kétmillió emlősállatot ütnek el. Svédországban 2016-ban egyetlen év alatt 21 százalékkal nőtt a vadelütések száma az előző évi 48 ezerről 58 ezerre.  Spanyolországban az éves közúti balesetek közel 9 százalékát vadelütések teszik ki, egyes északi hegyi utakon 30-50 százalékot is.

Az Egyesült Államokban évente 1-2 millió vadelütés történik, 1994 és 2006 között emiatt 67 százalékkal több, immár 200 járművezető halt meg az utakon, 30 ezren megsérültek. Az USA-ban évente nagyjából 8 milliárd dolláros kárt okoz a vadelütés, ezzel szemben egy országúti vadátkelő megépítése 300 ezer-1 millió dollárt tesz ki, attól függően, hogy mekkora, milyen, és hogy az út alatt vagy felett halad át. Vagyis a 8 milliárd dollárból évente 800-2500 vadátkelőt lehetne építeni. Egy arizonai vadvédelmi rendszer kiépítésekor kiszámolták, hogy kétszer annyi pénzt lehetett megtakarítani a vadbaráttá tett országúttal, mint amennyibe a rendszer kiépítése került.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

31
júl/2018

Egyetlen fa annyival hűti a környezetét, mint két klímaberendezés

Képzeld a fákat párakapuknak! Minden fa annyival hűti a környezetét, mint két lakossági klímaberendezés, olvasható a Yale Egyetem által publikált tanulmányban, amely a legújabb kutatásokat összegzi. A fák levelei a transpirációnak nevezett párologtatáshoz az energiát a környezettől vonják el, ezzel hűtik a fa körül a levegőt. Minden fa naponta több száz litert is elpárologtathat, és ennek van olyan hatása, mint két klímaberendezésnek.

erdőirtás csapadék globális felmelegedés klímaváltozásfa klímaváltozás

Párás erdő az észak-brazíliai Pico da Neblina Nemzeti Parkban.
Fotó: Peter Van Der Sleen, Leeds Egyetem

A párakibocsátásnak fontos szerepe van a csapadékképződésben is, csak eddig kevés figyelmet fordítottak erre. A fák megannyi párakapuként vagy inkább szökőkútként működnek: a talajból felszívott vizet a levelek pórusain keresztül kibocsátják a levegőbe. A nagyobb erdők párakibocsátása amolyan égi folyóvá áll össze a magasban, és az erdőtől távoli vidéken hullhat le a csapadékként. 

Méghozzá igen távol is: például Amazónia kibocsátása az Egyesült Államokban, Kelet-Európa kibocsátása Kínában. Az Afrika szívében elterülő Kongó dzsungeleiből származik az Etióp-magasföldön lehulló csapadék 30-40 százaléka. Tehát ha az eredeti élőhelyen erdőirtás miatt csökken a fák száma, akkor az több ezer kilométerre okozhat aszályt. Egyre több kutatás foglalkozik a korábban nem értett vagy elhanyagolt témával, vagyis hogy ha tönkreteszik a világ nagy trópusi erdőövezeteinek vízgazdálkodását, az más kontinensen, más országokban lévő mezőgazdasági termőterületeken okozhat veszteséget. 

Az iskolában azt tanultuk, hogy bolygónkon a csapadék az óceánok párolgásával képződik. Kezd kiderülni, hogy ez csak részben, főleg a tengerparti területeken igaz: erdők nélkül a kontinensek belső területei sivatagok volnának. Oda ugyanis "újrahasznosított" csapadék jut, vagyis ami korábban lehullott csapadékként, és folyókból, tavakból visszapárolgott a levegőbe, illetve ennél is nagyobb mértékben a növények, jelesül az erdők által kibocsátott -- ezek a párafelhők a szelek szárnyán jutnak el a szárazföldek belsejébe. Minél messzebbi az a terület, annál többszöri újrahasznosítási ciklus kell a végül ott lehulló csapadékhoz.

Becslések szerint a Föld növényzete naponta 200 köbkilométer vizet párologtat a bolygó légkörébe. Ennek tizedét egyedül az Amazonas vidéke. Régen úgy vélték, hogy azért esik sok eső a Kongó és az Amazonas vidékén, mert a világnak ezen a területeit csapadékbőség jellemzi. Csakhogy kiderült: az erdő miatt esik ennyi eső, mert a trópusi vidékeken a legintenzívebb a transpiráció. Erdők híján az Amazonas vidéke már rég olyan volna, mint a Szahara. 

Az Amazonas vidékén lehulló csapadék harmada a fák párologtatásából származik. Sőt, az amazonasi erdők párakibocsátása az amerikai Középnyugaton hulló csapadék 50 százalékát teszi ki! De lehet, hogy az erdőirtás miatt megváltoznak a nagy légáramlatok, és a felszálló pára nem Amerika, hanem Európa felé indul, és Nagy-Britanniában okoz özönvízszerű esőzést, mint néhány éve.

Még egy érdekesség a Yale-tanulmányból: kétszer annyi eső esik egy olyan légtömegből, amely az előző napokban dús növénytakaró fölött haladt át, szemben az olyan levegővel, amelyet gyér növényzet fölött fújt át a szél. 

erdőirtás csapadék globális felmelegedés klímaváltozásfa klímaváltozás

Így néz ki a tarvágás Szumátrán, ahol a világon a legnagyobb ütemben zajlik az erőirtás. Fotó: Aulia Erlangga / Flickr

Az erdőirtás évente 10 százalékkal növeli a globális felmelegedés ütemét, mert annyival kevesebb széndioxidot kötnek meg a fák. De a fák kivágásának van "nem-CO2" klímahatása is, amelyek nemcsak lokálisan, hanem globálisan is intenzíven befolyásolják az időjárási viszonyok alakulását. Például a fák olyan illékony anyagokat is kibocsátanak, amelyek a levegőben lebegve visszatükrözik a napsugarakat, ezáltal hűvösebbé teszik a környezetet. A kivágott erdők területét leggyakrabban mezőgazdasági művelésbe veszik, ami önmagában is óriási légszennyezéssel jár. 

1850 óta a klímaváltozás mértékének 40 százalékáért a tömeges erdőirtás okolható. Még ha most azonnal beszüntetnénk a kőolaj, szén és földgáz felhasználását, a trópusi vidékek erdőirtása miatt 2100-ig 1,5 Celsius-fokkal nőhet a globális felmelegedés. Szumátrán például a pálmaolajhoz tarra vágott területeken 2000 óta az átlaghőmérséklet 1,05 Celsius-fokkal nőtt, míg az eredeti növényzettel borított területeken "csak" 0,45 fokkal.

Minden fa számít. Közeledik az ősz, a faültetés ideje, már most kezdd el tervezgetni, hogy a kertedben mit tudnál ültetni, hogy hűvösebbé tedd a környezedet.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

12
nov/2017

Diszkófénnyel semlegesítik a klímaváltozást okozó gázokat

Aki még nem járt sertéshizlalda vagy szarvasmarhatelep környékén, az is el tudja képzelni, milyen büdös tud lenni arrafelé. A probléma nem csupán kellemetlen, hanem környezetvédelmi szempontból is kockázatos: a haszonállatok által kibocsátott szén-dioxid, metán, nitrogén-dioxid az üvegházhatású gázok közé tartoznak, vagyis fokozzák a globális felmelegedést. Világszinten az állattenyésztés gázkibocsátása nagyságrendileg hasonló, mint a gépjárművek kibocsátása, és egyre nő.

globális felmelegedés üveghatású gázok klímaváltozás haszonállat kémia UV-fény környezetvédelem Iowa Állami Egyetem

KÉP

Az amerikai Iowa Állami Egyetem kutatói kifejlesztettek egy új módszert, amellyel a haszonállatok (elsősorban a sertés és a baromfi) gázkibocsátása mérsékelhető. Ehhez pont olyan UV-lámpa kell, mint amilyentől a diszkóban vakítóan világít a fehér ruházat és a fogsor. Az új eljárás elsőként az olyan létesítményekben vethető be, amelyek falvak, városok közelében állnak, és a lakosokat zavarja az állattartó telepről származó szag.

A módszer lényege a fotokatalízis: ehhez egy titánium-dioxiddal bevont felületet világítanak meg kékeslilás színű, hosszú hullámosszú ultraibolya fényforrással. A titánium-dioxid széles körben fehér színezékként  használt vegyület, a fogkrémtől kezdve a babapopsikrémen és naptejen át a kenyérig egy sor termékben megtalálható, az élelmiszeriparban E171-ként ismert. A vegyülettel kapcsolatban egyre több az egészségügyi aggály, hogy kifejezetten a nanoméretű titánium-dioxid a sérült bőrön bejutva DNS-károsító hatású lehet -- ugyanakkor épp ez a képessége hasznosítható az öntisztuló felületek kialakításához.

globális felmelegedés üveghatású gázok klímaváltozás haszonállat kémia UV-fény környezetvédelem Iowa Állami Egyetem

Koziel (balra) és kollégája szagmintát elemez

Az amerikai kutatók arra jöttek rá, hogy ha a disznóól falát egy vékony réteg titánium-dioxiddal bevonják, majd megvilágítják UV-lámpával, a fény hatására beinduló kémiai reakció a nagyobb gázmolekulákat kisebbekre bontja, amelyeknek sokkal gyengébb a szaguk. Jacel Koziel kutatásvezető egy iowai sertéstelepen próbálta ki a módszert, és 16 százalékkal enyhébb szagot mért. Az üvegházhatású nitrogén-oxidok mennyiségét 9 százalékkal csökkentette. A metán 23-28-szor károsabb a légkörre, mint a szén-dioxid, mert ugyan hamarabb elbomlik az utóbbinál, de addig több napsugarat ver vissza. Más szaganyagok, mint a rothadó káposzta vagy a genny bűzét okozó dimetil-triszulfid, illetve az erjedés közben képződő vajsav 40-100 százalékkal semlegesíthető az új módszerrel. 

Koziel most nagyobb léptékben akarja tesztelni  módszert, hogy kiderüljön, például az ólak szellőztetése mennyiben befolyásolja a fotokatalitikus reakció hatásfokát. Kezdhetjük irigyelni az iowai gyerekeket, akik farmlátogatásra mennek, de közben diszkózó disznókat is láthatnak :)

08
aug/2017

Megdöbbentő minivideó a Föld felmelegedéséről

Antti Lipponen finn meteorológus hobbija, hogy a nagyközönség számára is minél érthetőbben jelenítse meg a bonyolult mérési számsorokat. Leg-újabb alkotása ez a 35 másodperces animáció, amelyben szokatlan módon egy kördiagramon összesítette az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA égisze alá tartozó Goddard Űrtudományi Intézet (GISS) 191 ország-ból 117 év leforgása során begyűjtött, felszíni hőmérsékleti éves anomáliáit (átlagtól való eltéréseit). A szabadon hozzáférhető GISS adatokat havonta frissítik.

globális felmelegedés Antti Lipponen meteorológia klímaváltozás

FORRÁS: ANTTI LIPPONEN

A minivideó annyira jól sikerült, hogy a Twitteren már az első nap 180 ezren tekintették meg. Ez egy popslágernél nem is volna nagy szám, na de adatvizualizációnál! Lipponen mobilja azóta egyfolytában csilingel, szinte percenként megosztja valaki a videóját.

"Azt volt a célom, hogy könnyen átláthatóvá tegyem a hőmérsékleti válto-zókat", mondta a szakember. A témában mások által készített korábbi ábrázolások földrajzi térképen mutatták a hőmérsékleti adatokat, Lipponen szerint viszont úgy bizonyos országok nagyobb hangsúlyt kapnak. Ezért választotta a kördiagramot, mert így az egyes országok jobban érté-kelhetők. Diagramjában az átlagostól való eltérést egyre vörösebb színnel mutatja. A videón szembetűnő, hogy az anomáliák mind jelentősebbek, illetve hogy az összes kontinensen egyre gyakoribbak.

Magyarország a bal alsó cikkelyben található. Az évek előre haladtával szaporodó és hosszabbodó sok-sok vörös vonal pontosan megjeleníti azt, amit a saját bőrünkön tapasztalunk: a klímaváltozás következményeként mindannyiunkat sújtó globális felmelegedést, az egyre kegyetlenebbé váló forróságot, a szélsőséges időjárás gyakoribbá válását.

Antti Lipponen Flickr-oldalán nagyítható is az ábra.

23
nov/2016

Most még ültethet az ablak elé gyorsan növő törpefát

Az előrejelzések szerint a következő hetekben marad a viszonylag enyhe időjárás, alkalmas arra, hogy a házunk legmelegebb, déli vagy nyugati oldalán az ablak elé gyorsan növő facsemetét ültessünk. Fajtától és mérettől függően a lombozata akár már jövő nyáron árnyékolni fogja az ablakot, és 3-6 Celsius-fokkal csökkenti az üvegtáblák előtti levegő hőmérsékletét. Földszintes ház esetében egy törpefa is elegendő lehet, ha pedig kis termetű gyümölcsfát választunk, azt ugyan időnként metszeni kell, de cserébe legyező alakú kordonfa is nevelhető belőle, illetve a termése nyári bónusz lesz a számunkra. Ötletadó összeállításunkban néhány közkedvelt díszfát mutatunk be, a faiskolákban még számtalan különlegesség kapható.

Csüngő nyírfa
Tökéletes függönypótló a nyári hónapokban, a házfalat is árnyékolja. Középerős növekedésű, nem túl igényes, kifejletten 4-6 méteres termetű.

természetes árnyékolás faültetés árnyékolás törpefával globális felmelegedés

Fotó

Gömb szivarfa
Viszonylag gyorsan nő, 3-5 méteres magasságú lesz, kedveli a napos, meleg helyet és a tápanyagban gazdag talajt. Az első években óvjuk a fagytól. Kívánja a rendszeres locsolást, cserébe viszon nem allergizál.

természetes árnyékolás faültetés árnyékolás törpefával globális felmelegedés

Fotó

Csavart fűz
Többféle méretű változata ismert, a faiskolában kiválaszthatjuk a rendelkezésünkre álló területhez legjobban illő példányt. A fűz szereti a napsütést és a vízigénye is nagy, cserébe gyorsan nő, és kellemesen árnyékol, bár lombozata szellős.

természetes árnyékolás faültetés árnyékolás törpefával globális felmelegedés

Fotó

Gömbjuhar
Városba ideális, mert elviseli a szmogos levegőt. Nem túl igényes a talaj-ra, extra öntözést sem igényel. Maximális magassága akár 6-8 méter is lehet, az ültetésnél ezt érdemes figyelembe venni.

természetes árnyékolás faültetés árnyékolás törpefával globális felmelegedés

Fotó

Rózsás akác
Gyorsan növő, kb. 2,5-3 magasságot elérő cserjeszerű fa, a védett, napos és meleg helyet kedveli. A talaj típusára nem kényes, vízigénye alacsony. Illatos virágfüzérei hetekig kertünk díszei lesznek.

természetes árnyékolás faültetés árnyékolás törpefával globális felmelegedés

Fotó

Az ültetéshez ássunk legalább kétszer nagyobb gödröt, mint amekkora a konténeres vagy szabad gyökerű facsemete gyökérzete, mert a fellazított talajban jobban fejlődnek a gyökerek. A gödröt béleljük ki komposzttal, tőzeggel, trágyával, hogy még a fagyok beállta előtt serkentsük a fa megeredését. Ültetés után alaposan öntözzük be, iszapoljuk a csemete tövét, és utána is rendszeresen öntözzük a kemény fagyok beálltáig. Akkor viszont érdemes egy vödörnyi földdel felkupacolni a tövet, hogy megvéd-jük a fagykártól. Az ültetőgödörbe tegyünk egy dréncsövet, amelynek lenti végét szöggel több helyen kilyuggatjuk és a gyökérlabda köré kanyarítjuk. Ezen keresztül az első években célzottan locsolhatjuk a fácskát, amivel serkentjük a gyorsabb fejlődését.

Gyümölcsfa választásakor a növekedési erély és a várható méret mellett kérdezzünk rá az adott fajta betegségekkel szembeni ellenálló képes-ségére, hogy ne kelljen vegyszerekkel permetezni, hiszen közvetlenül a ház mellé szeretnénk ültetni. 

A fenti összeállítás csak javaslat, a szakmai útmutatót nem helyettesíti.

04
okt/2016

Zenélve mesélnek a fák a fagyhalálról

Éppen a globális fölmelegedés miatt fagynak el a sekély gyökerű fák, mint például az alaszkai Alexander-szigetek ikonikus fafajtája, az alaszkai cédrus (nutka hamisciprus, Callitropsis nootkatensis). A klímaváltozás miatt télen egyre vékonyabb vagy hiányzik a hótakaró, de időnként még ropogós hideg tör be a tájra. Ilyenkor a vizes talaj átfagy, ami tönkreteszi a fák gyökereit, ettől kihalnak az őshonos cédrusok. Helyükre igénytelenebb fajok települnek, ez mind gazdasági, mind környezeti szempontból veszteség.

klímaváltozás globális felmelegedés őshonos fa Alaszka adat-szonifikáció

Lauren Oakes természetfotós évekig fotózta a korábban vadregényes táj pusztulását, és a téma annyira megragadta, hogy a Stanford Egyetemen ökológussá továbbképezve magát az ember és természet egymásra hatásából írta PhD-dolgozatát. 

Ehhez 2000 fa sorsának nyomon követésével évekig gyűjtött környezeti adatokat. Úgy gondolta, jó lenne a rengeteg számsort mindenki számára fogyaszthatóvá tenni, ezért felkérte egyetemi társát, Nik Sawe környezeti közgazdászt és amatőr zenészt, hogy a grafikonokat alakítsa kottává. 

klímaváltozás globális felmelegedés őshonos fa Alaszka adat-szonifikáció

Ezt a folyamatot hívják adat-szonifikációnak: óriási adathalmazban is egyszerű módon segít észrevenni valamely változást vagy eltérést, mivel fülünk nagyon érzékeny a zenei mintázatok felismerésére.  Készült már ilyen zenemű New York népességének jövedelmi különbségeiből, Louisiana állam termőföld-vesztéséből, a pekingi levegőminőségből és a Föld éves átlaghőmérsékletének változásából.

klímaváltozás globális felmelegedés őshonos fa Alaszka adat-szonifikáció

Az Alexander-szigetcsoport faállományában történő változás bemutatásához Sawe a különféle fafajtákra vonatkozó adatokat eltérő hangszereken szólaltatta meg. A cédrus lett a zongora, a nyugati hemlokfenyő a fuvola, a szitka luc a cselló és a bőgő (bár ennek fáját inkább zongoraépítéshez használják), a szirti hemlokfenyő a hegedű és a brácsa, a csavarttűjű fenyő pedig a klarinét.

Az alábbi zenei klipben minden hangjegy egy fát reprezentál, az adott hangmagasság és a hang kitartása pedig a fa magasságára és törzsátmérőjére utal. (A mélyebb, rövidebb hangok a fiatal fákat jelzik, a magasabb, hosszabb hangok az idősebb fákat.) A halott fákat hanghiány mutatja, ezek a szünetek egyre hosszabbá válnak ahogy az északabbra fekvő, hűvösebb klímájú erdőségben gyűjtött adatsorok átadják helyüket az átlagnál gyorsabb ütemben enyhülő déli szigetek adatainak.

Ahogy az idős cédrusok kipusztulnak a melegedő időjárás miatt, és helyüket elfoglalja a nyugati hemlokfenyő és a szitka luc, a zongorát felváltja a hegedű és a fuvola, az eleinte csengő-bongó dallam melankolikussá válik. Oakes szerint a környék őslakosainak hangulatára ugyanaz jellemző, mint amit a fák pusztulását dokumentáló adatsorok megzenésítésével hallhatunk. "A cédrus nemcsak gazdasági okból értékes, hanem kulturális tekintetben is, hiszen kenuépítéstől fafaragásig számtalan célra használták az elmúlt 9 ezer évben", mondta Oakes.

klímaváltozás globális felmelegedés őshonos fa Alaszka adat-szonifikáció

16
feb/2016

Lime-zöld autóval csökkentené a szén-dioxid-kibocsátást a Toyota

A lime-zöldre festett, 2017-es Toyota Prius modellen alkalmazott fényvisszaverő burkolat csökkentheti az elektromos autók szén-dioxid-kibocsátását.

Toyota karosszéria festés szén-dioxid kibocsátás

Az autó Thermo-tect Lime Green elnevezésű bevonata visszaveri a napfényt, így kevésbé melegszik fel a jármű, és a kocsi belseje is hűvösebb marad, vagyis a benzinfaló légkondi sem kapcsol be. A mérnökök szerint így, a légkondi kézi irányításával, mintegy 25%-al is csökkenteni lehet az üzemanyag-fogyasztást.

A Toyota arra számít, hogy a lime borítású járművek kerekénél a felületi hőmérséklet az átlagnál mintegy 5 Celsius-fokkal hűvösebb lesz.

Toyota karosszéria festés szén-dioxid kibocsátás
Forrás: Toyota

A hagyományos fehér színű kocsik is hasonló a hatást érnek el egyébként, a napsugarak mintegy 70%-át visszaverik, még az ezüst festékek is 50-55%-át – míg a Thermo-Tect Lime Green színű autóknál ez az érték 100%.

A független kutatások becslései alapján a fényvisszaverő festékkel ellátott autókkal egyenként 210 000 tonnával lehetne csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást évente. Japán éves szén-dioxid-kibocsátása 1,4 milliárd tonna/év.

 A Thermo-Tect Lime Green színű autók első sorozata egyelőre csak Japánban érhető el. A festék tele van apró fényvisszaverő titán-oxid-részecskékkel, és nem tartalmaz kormot, ami a festékek gyakori alkotó eleme, és ami fokozza a kormozott festésű autók hőelnyelését.

Toyota karosszéria festés szén-dioxid kibocsátás
Forrás: Toyota

 A fényvisszaverő burkolatú autó hőmérsékletének csökkentését fokozni lehet még infravörös-fényvisszaverő ablakokkal. Ilyen üveget tesztelt a Mercedes, a Volkswagen és a Volvo is. A tesztek eredménye, hogy a fényvisszaverő festékkel festett ablaküveges autók hűtési igénye 30%-kal (5,7-4,0 kW) csökkent.

 

07
jan/2016

Kaktuszokkal, ökoturizmussal nekimenni az aszálynak

Kaliforniában a lassan 5 éve tartó extrém száraz időszak egyre szorosabb összefogásra, együttgondolkodásra sarkalja az építészeket, a termelőket. Az aszály sújtotta állam felső szintre emelte a vízhiányos területek vízellátásának problémáját, és innovatív megoldások megfogalmazására kérte fel a tervezőket. 

Az eddig benyújtott ötletek díjnyertes javaslata Ali Chen "Grassroots Cactivism" pályázata, ami a Nopales kaktusz alkalmazásával segítené a víz megőrzését Kaliforniában.

aszály globális felmelegedés kaktuszfarm

Amíg az elmúlt években Kaliforniában a személyes vízfogyasztást sikerült 25%-kal csökkenteni, addig a mezőgazdaságban használt vízfogyasztás drasztikus mérteket ölt. A mezőgazdaságban elhasznált víz a növények öntözésére, közvetve az állatállomány takarmányozására fordítódik.

aszály globális felmelegedés kaktuszfarm

Chen a Kaliforniában népszerű fügekaktuszra építi az ötletét, amely egyrészt Kaliforniában bárhol megél, a helyi konyha népszerű növénye, és az állatok takarmányozására is használják. Chen tanulmányában a kaktuszcellulóz, a kaktusznyálka és a kaktusz vízkezelő képességét elemzi. 

aszály globális felmelegedés kaktuszfarm

A Latin-Amerikában tradicionálisan is víztisztításra használt fügekaktusszal fémektől és egyéb üledékektől mentesítették a vizet. A kaktusz nyálkája nyers formájában, alacsony koncentrációban hatékonyan távolítja el az olajfoltokat. A Grassroots Cactivism célja egy low-tech megoldás kialakítása, amely forradalmasítja a szennyvíztisztító rendszereket, mérsékli a vízhasználatot a mezőgazdaságban.

aszály globális felmelegedés kaktuszfarm

A farmon termelt kaktuszokat egyrészt emberi fogyasztásra, a kaktuszcellulózt a helyi bioreaktorok vízkezelésére, valamint állati takarmányként lehetne használni, illetve exportálni. A kaktuszfarmra épülő víztisztítás három ütemből állna. Első lépésben mikorszűréssel eltávolítják a szennyeződéseket és a baktériumokat. Ezután fordított omnózissal eltávolítják a baktériumokat, az arrogánsabb vírusokat, és legvégül UV fénnyel távolítanák el a maradék szerves vegyületeket.

aszály globális felmelegedés kaktuszfarm

Chen ötlete jól illeszkedik Orange megye Felszín alatti feltöltési program-jához, amely a megtisztított szennyvizet visszaküldi az ivóvízellátásba. 

aszály globális felmelegedés kaktuszfarm

A kaktuszfarmot összekötnék egy ökoturisztikai programmal, amelyben az ideérkező turistákat olyan ökotudatos üdülőhely fogadná, ahol az egészségtudatos életmódra alapoznák a szolgáltatásokat, például a minőségi konyha üzemeltetését. 

Az attrakciót egy vízmúzeum is kiegészítené. 

Fotók: archdaily

 

31
okt/2015

Színes földgömbökkel egy jobb világért

A Cool Globe egy színes földgömbökből álló, nyilvános képzőművészeti kiállítás. A public art akció célja, hogy felhívja a figyelmet a globális felmelegedésre, illetve a lehetséges megoldásokra. 

Wendy Abrams, a kiállítás ötletgazdája és alapítója arra kereste a választ, hogy mivel lehetne a legjobban megragadni a közönség figyelmét a globális felmelegedés témakörében. A beszélgetések végeredményeként a legjobb eszköznek a köztéri művészetet tartották. Az utcára helyezett installációk révén közvetlenül találkozik a lakosság a művészeti alkotások üzenetével, ha úgy tetszik frontálisan, de mégsem agresszív módon.

Az első kiállításon Chicagóban több mint 120 földgömb reflektált a felvetett problémára. A kiállítás rendkívül sikeres volt, és azóta is több város kapcsolódik a mozgalomhoz, hogy ebben a formában hívja fel az emberek figyelmét a globális felmelegedés problémájára.

17
szept/2015

7 művészeti alkotás a klímaváltozásról

A klímaváltozás művészeti ábrázolása nem ismeretlen dolog, sőt a művészek egyre gyakrabban reflektálnak az éghajlatváltozásra. A klímaváltozás művészete az aktuális környezeti állapot, a kultúra és a művészet kereszteződése, ami véleményt formálóan segít a környezeti problémák kibontásában, megértésében. Megmutatja, hol vagyunk most, hol voltunk, és merre tarthatunk. 

BuzzFeed készített egy kiváló válogatást az elmúlt évek legfontosabb munkáiból.

A dagály

Az éghajlati változások apokaliptikus hangulatát Jason de Caires Taylor a Temzében álló négy lovassal próbálja érzékeltetni. A szobrok a dagály miatt kétszer is víz alá kerülnek. A művész a lovakkal a benzinkutak töltőfejére és az olajtól való függőségünkre utal, amit a dagály jelenséghez hasonlít.

A jegesmedve

A 2009-es Klímakonferencia helyszínén, a koppenhágai Bella Center oldalában állította fel a lassan elolvadó jegesmedvéjét Mark Coreth szobrász. A művész az észak-kanadai Baffin-szigeten szembesült először a felmelegedés hatásával. Alkotásával a globális felmelegedést és a törékeny ökoszisztémát próbálja érzékeltetni.

© The Ice Bear Project Ltd.

Az Észak-Londonban, Camdenben, a Reagens csatorna oldalában található falra vörös festékkel írta fel Banksy, hogy "nem hiszek a globális felmelegedésben", mintegy érzékeltetve a víz alatt eltűnő szavakban a koppenhágai klímacsúcs találkozó sikertelenségét, felesleges szócséplését.

Az ajándék

Az ajándék című guerilla alkotást a Liberate Tate aktivistákból álló csoport ajándékozta a múzeumnak. A 16 és fél méteres szélturbina "élete jobb idejében" a walesi dombok tetején szélenergiát termelt. Az aktivisták az egykor megújuló energiát termelő szélturbinalapát egy ma már használaton kívüli olajtüzelésű erőmű épületébe való betelepítésével  a világban zajló folyamatok átmeneti jellegére utaltak.  Politikai oldalról a Tate galéria és a galériát szponzoráló BP olajcég együttműködésének átláthatóságát, annak megszüntetését szerették volna elérni.  

Olajvízesés

Ian Wolter díjnyertes művén, egy 2,2 méter "ne felejtsük azokat, akik megtagadják a klímaváltozást" feliratú kőtáblán folyamatosan olaj fut le. Ezzel az alkotással a művész arra hívja fel a szemlélő figyelmét, hogy ne feledjük az éghajlatváltozást tagadókat, mert ők azok, akik hátráltatják a hatékony lépéseket. 

Fotó: Anglia Ruskin

Isaac Cordal berlini szobra a "Politikusok beszélgetnek a globális felmelegedésről" címmel eredetileg „Kövesd a leadert” címet kapta, ami egy vírus, amit egyszer valaki átnevezett.

Fotó: Isaac Cordal

A jégemberek 

Az olvadó jégembereket Nelo Azevedo több országban installálta. Eredetileg a műemlékek városokban való szerepét kritizálta, viszont a környezetvédők átkonvertálták a művet az éghajlatváltozás „művészeti ágba". A képen látható installációhoz 1000 jeges figurát használtak fel Berlinben.

Fotók: homesthetics

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com