Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés
08
aug/2022

Trükkös szellőztetéssel talán nem kell klíma

Még a kánikulában is elviselhetőbb a lakás vagy iroda belső hőmérséklete, ha mozog valamennyire a levegő. Az okos huzat ráadásul képes keverni az eltérő hőmérsékletű légtömegeket.

nyár globális felmelegedés otthon hűtés áram nélkül

KÉP: Pexels


0
Tovább
26
júl/2022

Sör helyett áttérnek a borra az angolok a klímaváltozás miatt?

Egyrészt tragikus hatásúak a szigetországban tapasztalható hőhullámok, másrészt az éghajlat átalakulásában egyesek új lehetőségeket látnak: a brit bortermelés felfutását.

bor Egyesült Királyság globális felmelegedés klímaváltozás

KÉP: Unsplash


0
Tovább
19
márc/2022

Napenergiát fognak termelni a kaliforniai csatornák

Olyan ötlettel álltak elő a napsütötte Kaliforniában, amellyel egyszerre termelhetnének megújuló energiát és közben megóvnák a felszíni csatornák vízkészletét.

Így nézne ki egy befedett öntözőcsatorna. KÉP: Project Nexus


0
Tovább
05
feb/2022

Van ám jobb módszer is, mint lejárati dátumot írni a tejre

A brit Morrison's szupermarketlánc úgy akarja csökkenteni az élelmiszerhulladék mennyiségét, hogy megszünteti a boltjaiban kapható tej csomagolásán a lejárati idő jelölését. Cikkünk a kép alatt folytatódik!

KÉP: Pixabay


0
Tovább
17
jan/2022

Melyik növényi ital a leginkább környezetbarát?

Javában tart a Veganuár (erről itt írtam korábban), és ennek kapcsán biztosan sokan fogják kipróbálni tehéntej helyett a növényi italokat. Ezek a legváltozatosabb alapanyagokból készülnek: mandula, mogyoró, szója, rizs, zab, kókusz, kesudió, quinoa, kender, továbbá lehetnek ezek kombinációi, illetve speciális ízesítésűek is (kakaós, kávés, vaníliás, karamellás stb.)

növényi ital szója mandula szén-dioxid-kibocsátás CO2 víz légszennyezés globális felmelegedés élelmiszer mezőgazdaság

KÉP: Pexels


0
Tovább
08
nov/2021

Szívbe markolóan szomorú ennek a jegesmedvének a sorsa - videó

A londoni Nomint animációs stúdió készített a WWF természetvédelmi civil szervezet Sarkvidéki Programja számára egy egyszerre megható és elgondolkodtató animációt, amelyben egy jégből faragott jegesmedve útját kísérhetjük figyelemmel - az elkerülhetetlen végzetig. A kisfilm alább megtekinthető:

WWF - We Can't Negotiate with Ice from NOMINT on Vimeo.

Az animáció üzenete, hogy nem tudjuk visszafordítani a klímaválságot. Címe: We Can't Negotiate with Ice (Nem tudunk tárgyalni a jéggel) is erre utal. Ahogy vándorol a jegesmedve, a háttérben képek sorjáznak a sok klímakatasztrófáról (erdőtüzek, heves viharok stb.). A film felszólítja a 2021 novemberében a skóciai Glasgow-ban rendezett COP26 konferencián megjelent vezetőket, tegyenek hathatós lépéseket annak érdekében, hogy a globális felmelegedés átlagértéke ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot.

globális felmelegedés klímaválság Nomint Studio Északi-sark

Az animáció érdekessége, hogy egy év alatt készült el stop motion technikával (fázisonként lefotózva), a jegesmedve figurákból 500 darab készült több mint ezer liter víz felhasználásával.

365Zö


0
Tovább
26
szept/2021

Hűtő hatású felhők keletkeznek az erdők fölött

Bebizonyosodott az a feltevés, hogy a növényzet által kibocsátott illékony szerves vegyületek hatására olyan légköri pára (aeroszol) keletkezik, amitől ragyogóbbá válnak a felhők. Márpedig ennek köszönhetően több napfényt vernek vissza, vagyis hűvösebben tartják a földfelszínt, írja a Kelet-Finnországi Egyetem tanulmánya, amely a Nature Communications tudományos folyóiratban jelent meg.

KÉP: UEF.fi

Ráadásul a növényzet annál több illékony szerves vegyületet bocsát ki, minél magasabb a hőmérséklet, ezzel pedig a jelenség hozzájárul a globális felmelegedés lassításához. Az atmoszférikus aeroszolok szórják és elnyelik a napfényt, valamint befolyásolják a felhőképződést. Ám ezeket a folyamatokat még nem 100 százalékban érti a tudomány, ami miatt egyelőre nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani, hogy milyen szerepet játszanak az aeroszolok a klímakrízisben, írják a finn kutatók. Márpedig annak érdekében, hogy hitelesen megbecsülhessük az emberek hatását a klímaváltozásra, képesnek kell lennünk külön-külön értékelni a természetes és a mesteséges aeroszolok hatását.

A finn kutatók a tajga övezet jellemzően tűlevelűekből álló boreális erdeit, azok aeroszol-koncentrációját  vizsgálták a helyszínen, illetve a NASA MODIS űreszközének adatai alapján elemezték a Finnország déli része fölötti felhők jellemzőit. Az eredmények azt mutatták, hogy az illékony szerves vegyületekből képződő természetes eredetű aeroszolok nagyobb mértékben szórják a fényt, ezért kevesebb napsugár éri el a földfelszínt. Továbbá az aeroszolok megnövelték a felhőket alkotó vízcseppek méretét és fokozták a felhők fényvisszaverő képességét. 

A megfigyelések szerint mindkét folymatot fölerősítette a hőmérséklet emelkedése, ami arra utal, hogy ezek a természetes aeroszolok lassíthatják a klímaválság hatását. E folyamatok nagyságrendje hasonló egymáshoz, és összesített hatásuk jelentős a boreális övezetben mért emberi eredetű aeroszolok hatásához képest. Vagyis ennek a természetes mechanizmusnak nagyobb szerepet kell tulajdonítani a klímamodell-előrejelzésekben, javasolják a finn kutatók.

HKZs


0
Tovább
25
aug/2021

Ezért tarthat tovább ősszel a rovarinvázió a városban

Ha majd november végén is megcsíp minket egy szúnyog kutyasétáltatás vagy avarsöprés közben, idézzük fel a mostani cikket.

KÉP: Pexels

Az Oszakai Egyetem kutatói ugyanis azt állapították meg, hogy a városban élő rovaroknak később kezdődik a hibernációja az éjszakai fényszennyezés és a városi hőszigetnek nevezett jelenség miatt. Végül is érthető: miért gondolná azt egy rovar, hogy itt a tél, ideje készülni az áttelelésre, amikor késő este is ragyogó fényárban úszik minden, és az elnyelt napsugárzás miatt a házak és burkolt utak ontják magukból a meleget, a rosszul szigetelt házakból áradó "utcafűtésről" nem is beszélve?

KÉP: Osaka City University

A japán kutatók a Sarcophaga similis légyfajjal végezték vizsgálataikat, de siettek közölni, hogy eredményeik minden olyan faj esetében helytállóak lehetnek, amelynek szaporodására, hibernációjára és vándorlására nagymértékben hatnak bizonyos meghatározott környezeti tényezők. Például városban a felületek hőmérséklete 5-9 Celsius-fokkal lehet melegebb, mint városon kívül, és ha egy fajnak ez a hőmérséklet szükséges a biológiai funkcióihoz, akkor addig folytatja azokat, amíg a számára kedvező hőmérséklet fennáll. Magyarul: a légy nem a naptárt, hanem a hőmérőt nézi. 

Sarcophaga similis képe: Wikipedia

Na persze ha a hőmérséklet ilyen megbízhatatlan a korábbi évmilliókkal szemben, akkor a napsütéses órák száma eligazíthatná az állatokat. Korábban sötétedik, rövidebb a nappal = jön a tél, ideje hibernálódni. De a városi fényszennyezés miatt ez a fotoperiodizmusnak nevezett belső óra is megcsúszik. A kutatásban az olvasható, hogy természetben telihold esetén 0,2 lux a fényerő, ilyen érték mellett a rovarok október és november között hibernálódnak. A városban éjjel észlelhető 6 lux fényerősség mellett a laboratóriumi legyek csak november végén kezdték meg az áttelelést. Összességében azt figyelték meg a japán kutatók, hogy a városokban tapasztalható fények és melegebb hőmérséklet hatására 3-4 héttel megcsúszott a rovarok hibernációja.

HKZs
 


0
Tovább
16
aug/2021

A vaddisznók annyi CO2-t engednek a levegőbe, mint 1 millió autó

Egy friss kutatás azt állítja, a vaddisznók a legkártékonyabb állatok közé tartoznak abból a szempontból, hogy a földet túrva felszabadítják annak karbontartalmát, ami évente 4,9 millió tonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt - ez egymillió autó kibocsátásával egyenlő, írják a The Conversation folyóiratban ausztrál kutatók.

szén-dioxid CO2 légszennyezés klímaváltozás klímaválság globális felmelegedés vaddisznó erdő talaj

KÉP: Unsplash

Földünkön a talaj a legnagyobb természetes szénelnyelők egyike, az erdők és az óceánok mellett. Ám ha a felszín bolygatása miatt ez a szén-dioxid kiszabadul, az tovább súlyosbíthatja a klímaválságot. Vaddisznók minden kontinensen élnek, az Antarktika kivételével. (Egy másik kutatás szerint) 54 országban 672 gerinces állat- és növényfajt veszélyeztetnek. (Egy svájci kutatás szerint) a vaddisznók túrásukkal évente 23 százalékkal növelik a CO2-kibocsátást. Kínában még ennél is többet, 70 százalékot mértek a bolygatott területeken.

Amikor egy vaddisznó túrja a földet, azzal a mélyebben lévő talajszemcsék a felszínre kerülnek és oxigénnel érintkeznek. Ettől hirtelen megszaporodik a talajban lévő mikrobák száma, amelyek viszont lebontják a széntartalmú szervesanyagot a talajban, és így abból felszabadul és a levegőbe kerül a szén-dioxid. 

A The Conversationban megjelent tanulmány szerzői 10 ezer szimulációt futtattak le, hogy kiderítsék, globális léptékben mekkora kárt okoznak a vaddisznók. Világszerte évente nagyjából 36 214 és 123 517 négyzetkilométernyi területet túrnak fel, előbbi Taiwan, utóbbi nagyjából Anglia (tehát nem az egész Egyesült Királyság) területének felel meg. A túrás zöme Óceániában történik, ott él a legtöbb vaddisznó. [De az idei nyár alapján már tudjuk, hogy a klímakatasztrófa nem ismeri az országhatárokat. - A szerk.]

A talaj kövekből, bomló növényekből és állatokból alakult ki. A talaj és a talajon élő növények a világ CO2-kibocsátásának mintegy 20 százalékát kötik le - írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A talaj kétszer annyi szerves szenet tartalmaz, mint a növényzet. Csak az EU területén a talaj több mint 70 milliárd tonna szerves szenet tartalmaz, vagyis körülbelül 7 százalékát a Föld szénháztartásának. "Az EU tagállamai az összes forrásból évi 2 milliárd tonna szenet bocsátanak ki. Tehát a talaj meghatározó szerepet játszik a klímaváltozásban. Ha Európa talaja széntartalmának csupán 0,1 százalékát kibocsátja a légkörbe, az ugyanannyi, mint amennyit 100 millió újabb gépkocsi bocsátana ki szenet az utakon. Ez az EU jelenlegi gépjárműparkjának 50 százalékos növekedésének felel meg."

Valamit ki kellene találni a helyzet kontrollálására, ami nem a vaddisznók totális kiirtásával jár. Ezzel kapcsolatosan hadd idézzem be a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet kutatóinak korábbi cikkét: 

A vaddisznók fontos tagjai az erdőnek, "ökoszisztéma-mérnök" szerepet töltenek be a gímszarvasok mellett, írják itt. "Kiemelkedő jelentőségük van az erdei vegetáció és életközösség szerkezetének, dinamikájának szabályozásában; amelyek azonban nem csupán negatív, de semleges és pozitív hatásokat egyaránt magukba foglalnak! [...]A vaddisznó természetes bolygatást okozó túrása növelheti a lágyszárú fajközösség változatosságát és a gerinctelenek gyakoriságát, vagy a növényi tápanyagellátottság mértékét is. A patások pótolhatatlanok a növények terjeszkedésében is, számtalan faj magjainak elfogyasztásával és hullatékkal való kiürítésével és a szőrzetükön megragadó növényi szaporítóképletek rövid vagy hosszú távú szállításával."

Lehet, hogy inkább annak az egymillió autónak a kibocsátását kellene lenullázni? 

HKZs


0
Tovább
14
júl/2021

Az új pólóban 5 fokkal hűvösebbnek érezzük a kánikulát

Az északi féltekén az elmúlt évezredekben a kelmegyártók arra fókuszáltak, milyen anyagokkal tudnák minél melegebben tartani a vásárlóik testét. A klímaválság miatt azonban ezen a téren is szemléletváltásra van szükség: mindenkit az érdekel, hogyan és mibe öltözzünk a nyári fullasztó hőségben. 

Ez a fehér póló biztos kellemes viselet a hőségben, de még nem az, amiről a cikk szól, azt lásd lejjebb. KÉP: Unsplash

Ebben jelenthet segítséget egy különleges "tükör" anyag: az ebből készült póló úgy néz ki, mint a hagyományos, ám képes a testünket akár 5 fokkal lehűteni, számol be a fejlesztésről a Science magazin.

Nyári ruházat tervezésekor a két leggyakoribb szempont: vagy legyen világos színű, amely visszaveri a látható fény tartományába tartozó napsugarakat, vagy fokozott mértékben képes elvezetni a test hőjét, ezáltal segíti a lehűlést.

A Stanford Egyetem kutatói épp ilyen kelmét terveztek: a test által kibocsátott közepes (3-8 µm) hullámhosszú infravörös sugárzást (mid-infrared radiation, MIR) átengedi, ezáltal legalább 3 Celsius-fokkal hűti a viselőjét. A kelme 45 mikrométer vékony, ez nagyjából harmada egy könnyű lenvászonnak. Épp ez a hátránya: a túl vékony anyag fokozottan sérülékeny.

Két kínai mérnök, Ma Yaoguang (Zhejiang University) és Tao Guangming (Huazhong University of Science and Technology) ezen a fonalon indult tovább: az általuk továbbfejlesztett anyag már 550 mikrométer vastag, és képes arra, hogy a test által kibocsátott MIR-t először elnyeli, majd a külvilág felé kiengedi. 

A képen  egy olyan póló látható, amelynek bal oldala
hagyományos pamutból, jobb oldala viszont
az új tükörkelméből készült. Jól látszik a színek alapján,
mennyivel hűvösebb hatást kelt az új kelme. KÉP: Science

Az alapanyaghoz politejsavat, mesterséges szálat és titánium-dioxid nanorészecskéket használtak fel. A politejsav biológiailag lebomló műanyag, amelyet növényekből (például gabonaszárból) állítanak elő tejsavas erjesztéssel. A titánium-dioxid nanorészecskék visszaverik az ultraibolya, a látható és a közeli infravörös sugarakat, ezáltal fokozzák a hűtő hatást. A mesterséges szál pedig összefogja a többit.

Optikai értelemben ez egy tükör, noha teljesen átlagos kelmének látszik. Tapintásra olyan, mint a pamutanyag, és a két feltaláló szerint nagyjából ahhoz fog közelíteni az ára is: legfeljebb tíz százalékkal lehet drágább, mint az átlagos módon gyártott kelmék. 

HKZs
 


0
Tovább
«
123

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (195),otthon (138),fenntarthatóság (100),közlekedés (64),energiatakarékosság (62),kert (62),környezetvédelem (60),műanyag (48),légszennyezés (46),hulladék (43),természetvédelem (42),napelem (39),környezettudatosság (36),környezetszennyezés (36),kerékpár (35),napenergia (35),városi életmód (34),megújuló energia (33),klímaváltozás (32),fenntartható építészet (29),globális felmelegedés (29),koronavírus (26),urbanisztika (25),PET-palack (25),karácsony (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (19),természet (18),hőszigetelés (18),gyerek (17),fűtés (16),építészet (16),városi közlekedés (16),divat (15),komposzt (15),nyár (15),autó (15),konyha (14),kutya (14),klímaválság (14),növény (13),élelmiszer (13),LED (13),szemét (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),egészség (12),ecet (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),Ozone zöld díj (11),CO2 (11),szódabikarbóna (11),víztakarékosság (11),élelmiszerpazarlás (11),takarékosság (10),ajándék (10),barkácsolás (10),urbánus életmód (9),papír (9),szélenergia (9),WWF (9),Kína (9),művészet (9),elektromos autó (9),tél (9),szélturbina (9),ivóvíz (9),csomagolás (8),hulladékgyűjtés (8),Párizs (8),raklap (8),természetes gyógymód (8),levegőminőség (8),levegőszennyezés (8),lakásfelújítás (8),szén-dioxid (8),allergia (8),stressz (7),takarítás (7),lakberendezés (7),háztartás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),vásárlás (7),ételpazarlás (7),almaecet (7),Hulladék Munkaszövetség (7),komposztálás (7),illóolaj (7),mobiltelefon (7),biogáz (7),Hollandia (7),vegán (6),városi élet (6),étel (6),gyümölcs (6),macska (6),növényvédelem (6),ökolábnyom (6),szúnyog (6),Föld napja (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),szmog (6),erdő (6),Magyar Telekom (6),alga (6),VOC (6),környezetbarát (6),Kanada (6),New York (6),játék (6),beporzás (5),városi hősziget (5),virág (5),város (5),testről és lélekről (5),ruha (5),urbanizáció (5),busz (5),pályázat (5),faültetés (5),karácsonyfa (5),bioüzemanyag (5),Greenfo (5),Ökoszolgálat (5),szélerőmű (5),Föld órája (5),zajszennyezés (5),sport (5),térkép (5),méh (5),víz (5),bútor (5),szelektív hulladék (5)

Archívum