Bioparcellákra keres bérlőket az osztrák főváros. A kiskerteket előre beültetik, rendszeresen öntözik, a bérlőknek csak gazolni és szüretelni kell.

Az egyenként 80 négyzetméteres parcellák Bécs 22. kerületében, a Bio-Zentrum Lobau egyik szántóföldjén találhatóak, a városhatártól egy ugrásnyira. A kiskerteket május elejétől október végéig művelhetik a bérlők, évi 110 euróért. A területet egyébként Bécs Város mezőgazdasági üzeme gondozza, amelynek munkatársai a kerteket előre beültetik különböző alap-zöldségfélékkel, például sárgarépával, borsóval, zöldbabbal, káposztával, karalábéval, paradicsommal és retekkel.

A bérlők, ha akarják, tovább bővíthetik a szortimentet virágokkal és más zöldségekkel illetve gyümölcsökkel, a lényeg, hogy a vetőmagok és palánták szigorúan génmódosítás- és vegyszermentesek legyenek. A hobbikertészek nem használhatnak növényvédőszereket és műtrágyát sem. A szigorú szabályok miatt a földekről száműzték például a burgonyát és a kukoricát, előbbinél ugyanis egyes fajták szinte vonzzák a krumplibogarakat, utóbbinál pedig nagyon nehéz olyan vetőmaghoz jutni, amely valóban génmódosítás-mentes.
A város nemcsak a palántákat és vetőmagokat valamint a földek előkészítését és beültetését biztosítja a bérleti díj fejében, hanem a heti kétszeri öntözést is. A gazdáknak ezen kívül további víztartályok állnak a rendelkezésükre, amelyekből plusz vízhez juttathatják a növényeket.

Mivel a parcellák iránt nagy az érdeklődés, a földek iránti igényt már ilyenkor ősszel be kell jelenteni, noha a kiskerteket csak május elején osztják ki. Az igénybejelentést meg lehet tenni levélben vagy e-mailben; a bérbeadók extra-kívánságokat is igyekeznek figyelembe venni: van, aki az előző évi parcellát szeretné újból megkapni, van, aki pedig a régi kertszomszédokat. A bérlők között egyaránt akadnak nyugdíjasok, diákok és nagycsaládosok is, sokan közülük „visszajárnak”.

Az osztrák főváros egyébként Ausztria egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemével rendelkezik, amely 2.000 hektárnyi szántóföldet és 48 hektárnyi szőlőt művel meg. Eredetileg azért hozták létre, hogy mezőgazdasági terményekkel lássa el a bécsi kórházakat és gyermekotthonokat, valamint krízishelyzetben a város lakosságát. Bécs földjein ma már évente több mint 5.000 tonna gabona, 10.000 tonna cukorrépa, 1.600 tonna bio-zöldség és 700 tonna bio-burgonya terem. A város 1.000 hektárnyi területen folytat biológiai növénytermesztést, amelyre 1987-ben kezdték meg az átállást.

Forrás: greenfo.hu

A hazai állatkertek közül elsőként bocsátotta áruba a talaj tápanyagtartalmának utánpótlására alkalmas elefánttrágyát a Nyíregyházi Állatpark. Az Elefántszuvenír nevű termék természetes elefántürülék, amelyet tőzeggel kevernek össze, majd az úgynevezett füllesztési eljárás után kezelt növényi tápanyagként hoznak forgalomba – mondta Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark sajtószóvivője. Prágában és Bécsben már régóta üzletet az elefántürülék – tette hozzá a szóvivő.

Nyíregyházán a teszthét alatt óriási volt az érdeklődés a trágya iránt: voltak, akik csupán kíváncsiságból vásárolták, de bőven akadtak olyanok is, akik praktikus célból vették, mivel sokkal hatékonyabb és kevésbé kellemetlen szagú , mint a hagyományos szarvasmarhatrágya. Egy elefánt naponta mintegy 50-100 kilogramm szerves trágyát produkál, s mivel a szabolcsi megyeszékhely állatkertjében jelenleg öt afrikai és három ázsiai elefánt él, így utánpótlásban sem lesz hiány, és mindez némi bevételhez juttatja az állatparkot.

A 2,1 és 5,6 literes kiszerelésében, 590 és 990 forintért kínált termék kiválóan alkalmas növényi tápanyag-utánpótlásra, virágok, cserjék, virágágyások számára, valamint gyümölcsfák ültetésekor. Használata javítja a homokos és agyagos talajok minőségét a benne levő ammónia és növényi rostok miatt. A müncheni állatkertben az összegyűjtött trágyából felszabaduló metángázzal áramot termelnek, amelyet a kert kivilágításához használnak fel – részletek itt.

Összesen 644 darab mezei pacsirta tetemére bukkantak az M7 autópályán egy Olaszországba tartó román kisbuszban. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai szerint az elejtett madarak természetvédelmi értéke majdnem eléri a 6,5 millió forintot.

A Veszprém Megyei Rendőrkapitányság ügyeletese telefonon értesítette tegnap este a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjét, hogy a NAV Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága járőrei – szolgálat közben – feltartóztattak az M7 autópálya 93-as km szelvényénél egy román rendszámú kisbuszt. A járműben „gyanús” madártetemeket találtak.

Ezt követően a balatonakarattyai benzinkútnál a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai megállapították, hogy védett madarak tetemeiről van szó, melyekről az Olaszországba igyekvő román állampolgárok semmilyen behozatali engedélyt nem tudtak bemutatni.

A tételes vizsgálat során a Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei megállapították, hogy a két hűtőtáskában összesen 644 példány mezei pacsirta (Alauda arvensis, védett faj, eszmei értéke 10 000 Ft) található, a madarakat feltehetően fegyverrel ejtették el.

A hat román állampolgár ellen a NAV Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága természetkárosítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt tett feljelentést a Veszprém Városi Rendőrkapitányságon, a madártetemeket lefoglalták.

Egyedüli magyar alkotásként szerepel Vadócz Péter Clear Water (Tiszta víz) című egyperces szpotja az ENSZ dél-afrikai klímakonferenciájának környezetvédelmi témájú filmjei között. A tíz döntős filmet a világ minden tájáról érkező több száz film közül választotta ki a zsűri.

 Az alkotások a következő két hónapban versenyeznek is egymással; a legnézettebb, legnépszerűbb filmet hirdetik ki győztesként. A brit Televíziózás a Környezetért Alap (TVE) versenyére a víz, az energia, az erdők, óceánok és a természettel harmóniában élő emberek kategóriában lehetett benevezni az alkotásokat. Minden egyes kategória győztese 1500 dolláros jutalomban részesül. A filmek terjesztésének célja felhívni a nézők figyelmét arra, mit tehetnek ők a mindennapjaikban saját környezetük védelméért.

A megszokott, fából készült raklapok helyett egyszerhasználatos, papírból készült hordozókra pakolja ezután a termékeit. A hullámkartonból hajtogatott raklap teherbírása 750 kiló, ugyanannyi, mint a fáé. A lakberendezési áruház a papíralapú raklapokkal arra számít, hogy a szállítási költségek 140 millió euróval, vagyis 10 százalékkal csökkennek, mert a kartonraklap súlya a hagyományosénak mindössze egytizede. A nagyvállalat 10 millió raklapot használ évente – tudósít a Bloomberg üzleti hírügynökség.

"Azt még nem tudjuk, hogy valóban a papír lesz a legjobb megoldás, de az biztos, hogy jobb, mint a fa" – nyilatkozta a hírügynökségnek Jeanette Skjelmose, az Ikea beszállítói hálózatának fenntarthatósággal foglalkozó menedzsere. A kartont a cég ezerkétszáz beszállítója helyben elérhető forrásokból szerzi be, majd felhasználás után az Ikea bedarálja és újrahasznosítja, így a raklapokat nem kell visszaszállítani a beszállítókhoz.

A fából készült raklapokat a csúszótalpakból fejlesztették ki az 1920-as években, a villás rakodógép feltalálása után. A raklapok méretét a konténerszállítás világméretű elterjedésének idején, az 1950-es években standardizálták. Jelenleg félmilliárd raklap készül évente és csak Észak-Amerikában kétmilliárd darab van belőle forgalomban. A Bloomberg által megszólaltatott amerikai szállítócégek szerint a papírraklap nem bír el ugyanannyit, mint a fa, és kevésbé áll ellent az időjárás viszontagságainak, így kevésbé óvják meg a rakományt a sérüléstől. Skjelmose egy 1,2 méter magas porcelánszállítmányra mutatva azt mondta a Bloomberg tudósítójának, hogy a megfelelően pakolt papírraklap ugyanúgy teljesít, mint a fa.

Az a fő kérdés az Ikea döntésével kapcsolatban, hogy az alacsonyabb súlyú szállítmányok miatti megtakarítás nagyobb lesz-e, mint amennyi haszon korábban a faraklapok egyszerű újrahasznosításából származott. "Kétségtelenül jól néz ki, hogy az Ikea kartonlapon szállít, de szeretném látni, hogy egy év múlva mit szólnak a döntéshez" – kommentálta a hírügynökségnek a lépést Jeff McBee, az amerikai Industrial Reporting Inc. elemző cég raklapokkal foglalkozó szakértője.

Energiatakarékos világításra vált a világ egyik legnevezetesebb múzeuma, a párizsi Louvre, amelynek híres piramisát mostantól LED-égők világítják meg. Az 1989-ben épült piramison kedd estétől égnek a LED-lámpák, amelyek a Louvre és a japán Toshiba cég összefogásának eredményeként váltották fel a hagyományos égőket. A múzeum számításai szerint a váltás évente 73 százalékos megtakarítást hozhat.

A Louvre még xenonégős megvilágításban

Az egykori palota építése, vagyis a 13. század óta császárok és királyok óhajainak megfelelően változott, most azonban másfajta átalakulás vár rá – mondta az új világítórendszer átadásán Henri Loyrette, a Louvre főigazgatója. Az energiatakarékosságot célzó átalakulás 2013-ra fejeződhet be, addigra 3200 LED-égőt helyeznek el a 4500 xenonégő helyett, és a fogyasztás 392 kilowattóáról 105 kWh-ra csökken. A Toshiba mérnökei hat sorozatban tízféle lámpatestet terveztek a múzeum részére. A legnagyobb fényerejű lámpatestek az üvegpiramist és a palota falait világítják meg. Az átadási ünnepségre 350 világítótestet cseréltek le.

A japán vállalat szerint a modernizáció nemcsak az energiatakarékosságot a és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését szolgálja, hanem esztétikailag is megállja helyét. A Toshiba 2010-től egyáltalán nem gyárt hagyományos volfrámszálas izzókat.

A hagyományosnál jóval takarékosabb és csak minimális higanymennyiséget tartalmazó fényforrásokat fejlesztettek ki a GE budapesti Globális Fényforrás Technológiai Központjának mérnökei. Az izzót egyetemi kutatóintézetekkel közösen tervezték. A három éves kutató-fejlesztő munka révén egy kerámia-fémhalogén lámpa, egy kompakt és egy egyenes fénycső készült el – mondta Vámos Zoltán, a General Electric (GE) Lighting globális technológiai igazgatója.

Az elsősorban a kereskedelemben és a közvilágításban használatos kerámia-fémhalogén lámpa a GE Váci úti üzemében gyártott termékportfóliót bővítheti. Az új fejlesztések az energiahatékonyság mellett fokozzák az energiatakarékos fényforrások színvisszaadását és a megengedetthez képest negyedére csökkentik a higanytartalmat.

Vámos elmondta, a korszerű fényforrások a hagyományos izzókhoz képest 80 százalékkal takarékosabbak. A kompakt fénycsövek és a nagynyomású kisülő lámpák hatásfoka már megközelíti a fizika törvényei alapján elérhető értéket. A program keretében fejlesztett kerámia-fémhalogén lámpa és kompakt fénycső a LED-hez hasonló energiamegtakarítást biztosít, és emellett még költséghatékonyabb megoldás a világítástechnikában. A fejlesztési projektet felerészben a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) támogatta 292 millió forinttal.

Országosan egyedülálló kezdeményezés nyitóeseményére került sor Zánka határában, a Balaton-felvidéken. A zánkai „vadon” létrehozásában a gyerekek is segítettek, a megfestett fák vonalán belül otthonra lelhet számos énekesmadár, denevér, ritka erdei növény, és különleges gomba faj.

A Hercegerdő magán erdőtulajdonosainak közössége a WWF Magyarország támogatásával gazdálkodástól mentes erdőrezervátum kijelölését határozta el. A háborítatlan erdő a WWF támogatásával tizenhat futballpálya nagyságú területen őrzi a természetes tölgyes értékeit.

Magyarországon mindössze 4000 hektár (0,02%) olyan erdőterület található – az állami erdőrezervátumok ún. magterületei –, amelyben nem folyik semmilyen erdőgazdálkodás. Mind az állatvilág, mind a növényzet számára ugyanakkor a magára hagyott, holtfával is tarkított természetes erdők biztosítanak igazán értékes élőhelyet. Számos faj csak a háborítatlan erdőkben tud tartósan fennmaradni. Ezért elengedhetetlen az emberi tevékenységtől mentes „vadonok” létrehozása, ahol ritka madarak, denevérek, gombák lelnek otthonra. Magyarországon az összes erdőrezervátum állami tulajdonban van, még nem volt példa arra, hogy magánkézben ehhez hasonló jöjjön létre.

A 160 hektáros Hercegerdő kezelői azonban a WWF segítségével a természetvédelmi szempontokat szem előtt tartva kijelöltek a cseres-kocsánytalan tölgyes erdőségben egy háborítatlan állományt. Zánka határában összesen 8 hektár erdőterületet engedtek át a természetnek, ahol a jövőben itt bárki megcsodálhatja a Balaton-felvidék természetes tölgyes erdeit.

Forrás: greenfo

A mosdókban leggyakrabban elhelyezett papírtörölköző automaták és a forró levegőt fújó gépek a kutatások szerint 70 százalékkal több káros üvegházhatású gáz kibocsátásért felelősek, mint a legújabb technológiák.

A Massachusetts-i Technológiai Intézet kutatói arra az egyszerű kérdésre keresték a választ, hogy melyik a legzöldebb gyors megoldás a kézszárításra. A hét legelterjedtebb technológiát vizsgálták, amelyek a világ bármely pontján megtalálhatók a nyilvános illemhelyeken. A hétféle módszer közül egyértelműen kitűnt, hogy a forró levegős kézszárító-berendezések és a papírtörülközők a legkárosabbak: csaknem 70 százalékkal több üvegházház kerül használatuk során a légkörbe, mint például a környezetbarát hideg levegős szárító miatt.

Az intézet kutatói nemcsak azt vizsgálták, hogy a gép maga mennyi energiát használ fel, hanem azt is, hogy működés során bocsát-e ki káros anyagokat vagy sem. Azt is elemezték, hogy a gyártásakor milyen üvegházgáz-kibocsátás történik, sőt azt is figyelembe vették, hogy az alapanyagokat milyen gyakran kell pótolni és azt milyen módszerekkel teszik a cégek,. A vizsgálat tárgya volt az is, hogyan szállítják el a keletkezett hulladékokat. A végső rangsorba az is beleszámított, hogy a berendezéseket milyen élettartamra tervezték.

Korábban a vizsgálatokkal főként arra keresték a választ, hogy melyik technológia a legalkalmasabb a baktériumok elszaporodásának megakadályozására. Bár a laikusok egyértelműen az újrahasznosított papírtörülközőket tartották a legzöldebb verziónak, a kutatás mégis mást mutatott, mivel magas üvegházgáz-kibocsátást és vízfogyasztást mutattak ki a papírtörülközők esetében is. (Az Egyesült Államokban a szeméttelepekre érkező hulladék csaknem 2 százaléka ilyen törülköző.) A kutatás szerint a hideg levegős kézszárítók a leginkább energiahatékonyak, és kétszer olyan gyorsan szárítanak, mint a klasszikus megoldások. Ehhez képest a papírtörülköző használata révén háromszor több üvegházgáz kerül a levegőbe, továbbá előállításukhoz is jóval több víz szükséges, de a képződött hulladék kezelése is problémásabb.

A hagyományos szárítókhoz képest a hideg levegős készülékbe az alanynak bele kell helyeznie a kezét, majd egy vékony résen vagy számos apró nyíláson keresztül nagy sebességgel (50-170 m/s) kiáramló levegő pár másodperc alatt lesöpri a vizet a bőrről. A nyílásokat használó készülék masszírozza is a kezet a gyártója szerint.

Forrás: greenfo 

A felsőmocsoládi öreg hárs lett az Év Fája, a Hős Fa címet pedig az ötvöskónyi nagylevelű hárs kapta az Ökotárs Alapítvány rendezte versenyen.

A felsőmocsoládi öreg hársfa (Somogy megye)

Nagylevelű hárs az ötvöskónyi kastélyparkban (Somogy megye, Chernel-kastély, Ötvöskónyi, Fő utca 53.)
 

A megmérettetést másodjára rendezte meg Magyarországon az alapítvány, csatlakozva az Európai Év Fája versenyhez. A Hős Fa címet a zsűri azért ítélte az amúgy negyedik helyen végzett ötvöskónyi hársnak, mert már számos csapást túlélt. A döntőbe a szakmai zsűri tizenkét fát juttatott be, amelyek közül a közönség szavazással választotta ki a legjobban tetszőt. A döntőbe került fákról itt látható fotógaléria.

Az Év Fája egy speciális kezelésre feljogosító utalványt kapott, a Hős Fa jutalma egy állapotfelmérő szakmai vizsgálat és kezelési javaslat. A fák ápolását az Ökotárs Alapítvány a Magyar Faápolók Egyesületével közösen biztosítja.

A 2011-es vetélkedőre összesen 92 fát neveztek. Bár a fák többségét egy egész iskola vagy település támogatta, a két győztest idén magánemberek nevezték. Összesen 9871 szavazat érkezett a döntőbe jutott fákra; a győztes szoros küzdelemben 2990 szavazattal nyert, a második helyezett a vajali szürke nyárfa lett 2020 szavazattal, míg a bronzérmes mezőhegyesi vérbükk 937 szavazatot kapott.

Ezúttal a szélparkok haszontalanságáról fejtette ki véleményét a kendőzetlen kijelentéseiről is ismert Fülöp herceg. "A szélparkok haszontalanok, létezésük szégyen" – fejtette ki II. Erzsébet brit uralkodó férje egy londoni fogadáson egy megújuló energiával foglalkozó vállalkozás képviselőjének.

 "Ön hisz a mesékben?" - kérdezett vissza Fülöp herceg arra az ellenkezésre, hogy a szélenergia igenis gazdaságos. Az esetről Esbjorn Wilmar, az Infinergy nevű cég képviselője mesélt a Sunday Telegraph című lapnak. Fülöp hercegnek javasolták továbbá, hogy az ő birtokán is lehetne szélkerekeket építeni. "Tartsa távol magát a földemtől, fiatalember" - utasította el az ajánlatot a királynő férje.

A herceg szóvivője a Sunday Telegraphnak elmondta, a Buckingham-palota magánvéleményről nem kíván nyilatkozni. Edinburgh kilencvenéves hercege ismert a kevésbé diplomatikus megjegyzéseiről. 1998-ban például gratulált egy Pápua Új-Guineát gyalog átszelő brit egyetemistának ahhoz, hogy útja során "nem falták fel".

Aki a Google Chrome böngészőjét használja a keresőcég térképes-útvonaltervezős szolgáltatásához, olyan bővítményt tölthet le a szoftverhez, amely automatikusan kiszámolja: az adott útvonal bejárása mennyi szén-dioxid kibocsátásával jár. A becslés a Google Térkép (Maps) kezelőfelületén, a választott útvonal hossza után jelenik meg. A bővítmény azt is megmutatja, hogy mennyi fát kell elültetni ahhoz, hogy ellensúlyozni lehessen az üvegházhatású gáz kibocsátását, és ehhez mennyi időre van szükség. A bővítmény itt letölthető. 

 A kis szoftver fejlesztői szerint a becslés pontosítására érdemes megadni az autó szén-dioxid-kibocsátását. Ezt a bővítmény Bállítások oldalán lehet megtenni. Telepítés után egy kis földgömb ikon jelenik meg a böngésző címsorában, a beállításokat arra kattintva lehet elérni.

Hogy mennyi CO2-t bocsát ki a jármű, azt szinte minden gyártó megadja a típusleírásban, érdemes viszont felszorozni az ott megadott adatokat. Ennek oka, hogy az autók átlagfogyasztását (és így a kibocsátást) laboratóriumban mérik, kikapcsolt légkondicionálóval, rádióval, mozdulatlan kormánnyal, a légellenállást is elhagyva. Ezért a valóságban a fogyasztás akár 20-30 százalékkal is nagyobb a katalógusadatoknál. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy városi útvonalról van-e szó vagy sem. Egyébként a bővítés fejlesztői azt ajánlják: aki teheti, járjon tömegközlekedéssel, biciklizzen vagy gyalogoljon, illetve ossza meg az autóját az azonos útvonalon közlekedő ismerősökkel.

Ne ijedjen meg, hogyha az éppen aktuális repülőjáraton furcsa, gyorséttermekre jellemző illatot érez vagy épp állott pocsolyaszagot – az amerikai légitársaságok ugyanis ezen a héten azzal versenyeznek, hogy minél sikeresebben bemutassák, hogy mennyire környezetvédők. Néhány járatot különféle bioüzemanyaggal hajtanak majd.

A First United Continental Houstonból Chicagóba tartó járatát hétfőn speciális névvel illették, az volt ugyanis a légitársaság első “Kékég Teszt Repülése”, mivel a szokásos üzemanyag helyett 60 százalék volt csak a kerozin és 40 százalék algából előállított bioüzemanyag.

Az Alaska Légitársaság 75 repülőgépe közlekedik 80 százalékban kerozinnal és 20 százalékban gyorséttermekből begyűjtött használt olajjal, illetve főzőolajjal. „Lehet repülni elhasznált főzőolajjal, sőt növényi olajjal is” – mondta Robert Ames, a Dynamic Fuels alelnöke.

Tizenegy zöldjáratot indítanak Seattle és Washington DC, valamint 64 járat ugyancsak Seattle és Portland, Oregon között. „Szerettük volna bizonyítani, hogy „ökojáratokat” nemcsak rövid útvonalakon tudunk indítani, hanem hosszabbakon is” – mondta Bobbie Egan, az Alaska társaság szóvivője.

A légitársaságok becslése szerint körülbelül 10 százalékkal kevesebb káros gázkibocsátás történik a zöldjáratokon. Az egyelőre még nem világos, hogy mikor állandósulnak az Alaska „biojáratai”. Az azonban tény, hogy egyelőre ezek a járatok igen sok pénzbe kerülnek a légitársaságnak, mivel például a főzőolajért hatszor többet fizetnek, mint a szokásos kerozinért – közölte Egan. Annak ellenére ilyen drága a kerozin helyettesítője, hogy egyre több készül belőle, és az árak is már egy ideje csökkennek.

A Dinamic Fuels - a Tyson Foods óriáscég és a Syntroleum Corporation közös vegyesvállalata - jelenleg az egyetlen olyan amerikai vállalat, amelyik képes ilyen üzemanyagot előállítani. Erőművük még csak egy éve üzemel, és az éves kapacitása 283,9 millió liter. A Tyson Foods egyébként a világ legnagyobb baromfi-, sertés- és marhahúsból készült termékeket előállító konszernje.

A Robert Ames, a Dynamic Fuels alelnöke egyelőre nem kívánt a kerozint helyettesítő bioüzemanyag árakra vonatkozó kérdésekre válaszolni, csak annyit mondott, hogy reméli, a termék ára tovább mérséklődik. Majd hozzátette, van elég használt főzőolaj is, mivel Amerika szereti a gyorséttermeket, azonban ilyen mennyiségben még nem áll rendelkezésre ez az alapanyag.

Forrás: greenfo

Egy észak-írországi börtön ad lehetőséget a bíbiceknek arra, hogy fennmaradjanak az észak-ír szigeteken. Ornitológusok döntöttek úgy néhány éve, hogy a szigorúan elzárt részekre költöztetik madarakat, hogy megvédjék őket a kipusztulástól. Régebben több ezer bíbic költött Észak-Írországban, azonban a földművelésben történt változások, valamint az egyre állandóbb emberi jelenlét nem kedvezett a madaraknak és számuk mára néhány százra csökkent.

Antrim megye legszigorúbb börtönében, a Maghaberry börtönben kaptak menedéket a bíbicek. Csaknem 30 költő pár él évek óta az őrzött területen, a populáció sikeresen gyarapodik. Azért a börtönre és annak elkerített területére esett a szakemberek választása, mert az intézmény lapos területen fekszik és a rövid fű között számos más növényfaj is megél, továbbá sok a rovar is, amellyel háborítatlanul táplálkozhatnak a fiókák. A bíbicek ugyanis a földön, nyitott részeken fészkelnek, így a ragadozók nagyon egyszerűen elpusztíthatják a fészekaljat.

A madarászok választása azért is esett erre a börtönre, mivel az itteni területet sohasem vetették be, nem füvesítették és nem is kezelték semmilyen vegyszerrel. A börtön körüli füves részeken nem igazán jár senki, így a madarakat semmi sem zavarhatja meg. A Maghaberry épületében több nagyon veszélyes rabot is őriznek, többek között az egykori IRA elfogott vezetőit is.

Forrás: greenfo.hu

Egy hagyományos motorkerékpárt alakítottak át gázüzeművé a biogáz népszerűsítése érdekében Japánban. A géppel akár 300 kilométert is meg lehet tenni 70 km/órás sebességgel Biogázt a háztartási szennyvíz felhasználásával is elő lehet állítani - ezt az ülés mögé szerelt, hatalmas WC papírból készült zászló is jelzi.

Lebomló vagy újrahasznosítható edzőcipő, sportruházat és táska tervein dolgozik a német sportszergyártó óriás, amelyet nemrég még azzal vádolt meg a Greenpeace, hogy gyáraiban mérgező tisztítószert használ a termelési folyamat során.

A póló mehet a krumplihéj mellé a kerti komposztálóba, a cipő és a táska minden része újrahasznosítható – a Puma arra törekszik, hogy termékei megvalósítsák a teljes életciklust, nyilatkozta a sportfelszerelés és -ruházatgyártó cég vezérigazgatója, Franz Koch.

Komposztálással humuszszerű anyaggá alakul a hulladék

Ennek jegyében az újonnan tervezendő termékeknek két elvárásnak, a biológiai és a technológiai újrahasznosítás elvének kell megfelelniük. Előbbi esetében a póló önmagában komposztálható, mert eleve lebomló anyagból készül, utóbbi pedig például az edzőcipők talpára vonatkozik, amely a termék életútja végén az autógumi-gyártás alapanyaga lehet. Az efféle gondolat nem újdonság: Anke Domaske német divattervező-mikrobiológus tejsavó-fehérjéből szőtt ruhákat, Linda Loudermilk amerikai tervező pedig komposztálható bikinit dobott piacra. 

A sportszergyártó tavaly állt elő az Okos Kistáska (Clever Little Bag) ötletével: a többször is használható csomagolóanyag a cipősdobozokat hivatott kiváltani, 65 százalékkal kevesebb papírból készül, továbbá előállítása során lényegesen csekélyebb a víz-, az áram- és az üzemanyag-fogyasztás.

A komposztálási terv már csak annak fényében is érdekes, hogy a Puma kilenc vizsgált termékéből hétben volt kimutatható NPE (nonilfenol-epoxilát) a Greenpeace augusztusban nyilvánosságra hozott jelentése szerint. Ez az ipari tisztítószer a szennyvízrendszerben mérgező nonilfenol vegyületekre bomlik, amely károsíthatja mind az emberek, mind az állatok szaporítószerveit. A Puma vállalta, hogy 2020-ig teljesen NPE-mentessé teszi a gyártási folyamatokat.

Riasztó mennyiségű ólom- és kadmiumkoncentrációt mutattak ki az ENSZ kutatói iskolákban és játszótereken Accrában, Ghána fővárosában. Az egyik iskolában a veszélyes anyagok koncentrációja ötvenszer nagyobb volt a kockázatosnak számító értékeknél, de szennyezettek a piacok, a futballpályák és a játszóterek is – számolt be az SG.hu informatikai híroldal.

A problémára a Greenpeace már 2008-ban felhívta a figyelmet, azonban nem történt előrelépés az ügyben. A probléma fő forrása, hogy az Egyesült Államokból, Japánból és Európából előszeretettel küldik az elektronikai hulladékokat az afrikai országokba, elsősorban Ghánába. A helyibeliek próbálnak pénzt csinálni a hulladékból, ezért általában a legegyszerűbb utat választják, például elégetik a kábeleket. Közben az ólom, a kadmium, a bróm, a réz és más veszélyes anyagok a levegőbe, illetve a talajba kerülnek. A helyzet az Accrában létesített Agbogbloshie raktárban a legrosszabb, itt ugyanis az egészség- és környezetkárosító munkát többnyire gyermekek végzik. A területen gyakran több ezren tartózkodnak, akik egyrészt értékes anyagokat keresnek, másrészt elégetik a hulladékokat.

Az ENSZ kutatói az Agbogbloshie raktár 150 méteres körzetében vettek talajmintákat. A talaj leginkább rézzel szennyezett. "Egy iskolaudvaron az ólomszennyezés 12-szerese volt a már veszélyesnek minősülő határértékeknek, a kadmiumértékek pedig 2,5-szer voltak nagyobbak a megengedettnél. Legalább ilyen veszélyes lehet a levegőben lévő szennyezés is, nehézfémeket és rákkeltő anyagokat, például dioxint és furánt tartalmazhat. Ehhez jön még a talajvíz szennyezettsége" - jelentette ki Atiemo Sampson, a vizsgálat vezetője, az ENSZ Egyetem munkatársa.

A szakember kiemelte, hogy a helyi lakosok ugyan tisztában vannak a veszélyekkel, de mivel megélhetési gondjaik vannak, így nem igazán foglalkoznak velük. Az ott élők többsége ugyanakkor úgy gondolja, hogy Európa ezzel a lépéssel gyakorlatilag megsérti Afrikát és a kontinenst az elavult eszközök tárolóhelyének használja. Ghána már évek óta az európai elektronikai hulladék célpontjának számít, az országba 2009-ben 215 000 tonna elektronikai eszköz érkezett, ezek 70 százaléka használt árucikk volt és 15 százaléka pedig szemét – tudósít az SG.hu.

A Greenpeace 2008-ban szakértői csoportot küldött Ghánába, hogy közelebbről is megvizsgálják, mi lesz a sorsa az elektronikus hulladékoknak. A nemzetközi szervezet munkatársai azt tapasztalták, hogy a lerakatokban nők és férfiak, illetve gyerekek a legegyszerűbb módszerekkel, például kövekkel darabolják fel a számítógépeket és a televíziókat. A munkások olyan fémeket keresnek, amelyeket később eladhatnak. A műanyagokat, kábeleket és a számítógépek, valamint a monitorok borítását, a további felhasználásra alkalmatlan anyagokat a szabad levegőn elégetik. Ezt követően a Greenpeace 2009-ben GPS-adót helyezett el egy használt televízióba, mert arra voltak kíváncsiak, hogy hova kerül egy nyugati városban kidobott használt vagy egyszerűen csak megunt elektronikus készülék: a televízió Nigériában, egy piacon végezte.

Az európai jog szerint az elektronikus hulladékok exportja illegális, mivel e termékek többsége káros, mérgező vagy más veszélyes anyagokat tartalmaz. Mindez azonban nem gátolja meg a szeméttelepek üzemeltetőit abban, hogy Afrikát szennyezzék a használt árucikkekkel. 2006-ban ugyan a világ legnagyobb számítógép-gyártói önként megígérték, hogy száműzik a gyártási folyamataikból és a termékeikből a legveszélyesebb vegyi anyagokat, azonban az ígéreteket egyedül az Apple tartotta be.

Magyarországon is készül már környezetbarát, újrahasznosított anyagból készült hullámlemez koporsó. A Rákóczifalván készült koporsókat speciális, hétrétegű kartonpapírból gyártják, lécmerevítéssel, és 180 kilogrammos teherbírásig vannak hitelesítve. A rákóczifalvi műhelyben háromféle típusú koporsó készül: hamvasztáshoz, önkormányzatoknak a szociális temetésekhez, valamint a normál; mind a három ugyanúgy használható, mint a hagyományos temetési kellékek.

Elsőként egy londoni designer, Hazel Selina tervezett kifejezetten környezetbarát, papírból készült koporsókat 2006-ban. A tervező a hagyományos formát is elvetette, mert elmondása szerint az már véglegesen összekapcsolódott a horror- és vámpírfilmek kelléktárával. Selina szerint Ecopodnak nevezett alkotásai szebbek, már csak azért is, mert többféle színben, többek között kékben is lehet kapni őket.

Dzsubák István fehér selyemmel borítja a papírkoporsó belsejét (MTI Fotó: Mészáros János)

Egy svéd biológus még egy lépéssel tovább ment: magát a temetés folyamatát tette környezetbarátabbá. Susanne Wiigh-Masak módszerével az elhunytat folyékony nitrogénben rendkívül hidegre hűtik, majd addig rázzák, míg teste kristályos porrá nem omlik. "A test szó szerint darabjaira esik szét, ha nagyon hidegbe kerül, és szerintem ez vonzó, tiszta módja a temetésnek" - mondta a kutató. A kristályporból azután kiszűrik a nehézfémeket (például a higanyt), majd a maradványokat eltemetik egy lebomló dobozban, például egy emlékparkban egy fa tövébe, hogy "a halott végül táplálja az életet". A hagyományos temetés után évtizedekbe telik, míg teljesen lebomlik egy test, míg a hidrogénhűtéses eljárással legfeljebb másfél év, míg eltűnnek a földi maradványok, illetve beépülnek az élet körforgásába.

Felejtse el, amit eddig gondolt a jövőről! A világ olajkitermelése húsz év múlva tetőzik, és ez azért is gond, mert a kőolajkészletek apadása miatt nem lesz elegendő műanyag. A minden területen tömegesen alkalmazott polimerek híján vissza kell térnünk dédszüleink életstílusához?

Legkésőbb 2030-ban a világ kőolaj-kitermelése eléri a maximumát, és onnantól kezdődik a lejtmenet, olvasható a brit Energiakutató Központ (UKERC) októberi jelentésében, amely a kőolajkészletek nagyságával foglalkozó, mértékadó kutatások eredményeit összegzi. "Hogy mikor fogy el a kőolaj? Vizsgálatunk szerint alig tizenöt-húsz évnyi különbség van a legpesszimistább és legoptimistább becslések között" – mondta Steve Sorell, az UKERC-jelentés vezető szerzője, a Sussexi Egyetem munkatársa. A Föld becsült kőolajtartalékainak negyedét birtokló Szaúd-Arábia bizonyosan készül a kőolaj utáni korszakra: atomenergetikai fejlesztéseken dolgozik, és a sivatagi királyság tizenhat nukleáris erőművet készül beindítani – szintén 2030-tól. (A szövegben dőlt betűvel szedett részek a fantázia szüleményei.)

Hogyan fest a műanyagok nélküli jövő? Csatos üveggel megyünk majd vásárolni, nemcsak a joghurtot és az üdítőt mérik ilyesmibe, hanem az olajat, a sampont, a mosogatószert is. (A nehéz göngyölegek miatt megfontolandó egy kordé beszerzése a bevásárlókosár helyett.) Védőgázas csomagolás híján a felvágottat és sajtot zsírpapírba tekeri a hentes, a család karácsonyi ajándékul egy tekercs folpackot kap a rokonoktól: „Osszátok be jövő évig!”.

Az igazán gazdagok konyhájában PVC borítja a padlót, és a szomszédokat azzal hergelik, hogy a kutyát műanyag tálkából etetik. A falat ismét papírtapéta borítja, a szórakoztató és háztartási elektronikai termékek (laptoptól a hajszárítóig) háza bambuszból készül, a színezés extra opció lesz, mivel az akrilfestékek ára az egekbe szökik. Az allergiások vajmi kevéssé fognak örülni a tollpaplannak, a nők az egyedül elérhető pamutharisnyának.

Nem lesz mibe csomagolni

A kis szemtanú című film hitelesen mutatta be az Egyesült Államokban máig 18. századi módon élő amisok mindennapjait. Géperejű vagy elektromos eszközt nem használnak, a vizet kútból húzzák, ruháikat maguk varrják. Az egyre dráguló és fogyó kőolaj miatt a 21. század második felében, ha nem is tűnik el az élet minden területérő a műanyag, az átlagember számára megfizethetetlenné válik. Ugyanis kőolaj szükséges a polisztirén, a polivinil-klorid, a nylon, a műgumi vagy a legelső valódi műanyag, a bakelit előállításához is.

„Rengeteg kémiai szintézishez a kőolajból és a földgázból nyerünk olcsó alapanyagokat, így a gyógyszerek, a színezékek és egyéb fontos anyagok előállítása is veszélybe kerül” - sorolja a következményeket az [origo] kérdésére dr. Inzelt György elektrokémikus professzor, az ELTE Kémiai Intézet Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratóriumának Széchenyi-díjas vezetője, aki üzemanyagcellákkal és hidrogénhajtású autók fejlesztésével is foglalkozik.

Nehéz lesz minden csomagolóanyagot fémből, üvegből, papírból vagy fából előállítani

Olcsó műanyagok nélkül a személygépkocsik tömege 200-300 kilogrammal több lesz, ami száz kilométerenként legalább fél literes, a jármű 150 ezer kilométeres életciklusa során összesen 750 literes pluszfogyasztást eredményez – a jóval drágább üzemanyagból. Mivel egy átlagos autóban legalább ezer alkatrész tartalmaz valamilyen arányban műanyagokat, az egész szerkezetet újra kell tervezni.

Padlóra kerül az 50 százalékos műanyag-felhasználási aránnyal bíró orvosi technológia is: a szegényebb országoknak le kell mondaniuk az egyszer használatos eszközökről, például a fecskendőkről - derül ki a Műanyagipari Szemle című folyóirat egyik cikkéből. Ugyanez fenyegeti az élelmiszeripart, illetve a háztartási vegyszereket előállítását is: korszerű csomagolóanyagok nélkül elképzelhetetlen bármely termék higiénikus és praktikus szállítása. Az építőipar is megszenvedi a műanyaghiányt, aranyárban mérik majd a nagy hatásfokú, polimeralapú szigetelő-, ragasztó- és burkolóanyagokat, de a kábeleket, a csöveket és nyílászárókat is.

Nyersanyagok hétmilliárd földlakónak

Talán a gyerekek fogják leginkább érezni a könnyű, olcsó és strapabíró műanyagtermékek megritkulását. Visszatér a textilpelenka-korszak, eltűnnek a mese-DVD-k és a műanyagjátékok (az építőkockától a felfújható strandlabdáig), a vonalzó megint fából lesz, a táska bőrből, az iskolában ismét köpenyt kell viselni, hogy kevésbé koszolódjon a műszálasnál körülményesebben tisztítható pamut, gyapjú és vászon gyerekruha.

„Nem gondolom, hogy a műanyag előállításának megnehezülésével visszatérnénk egy korábbi világba. Inkább azt, hogy - ha addig önként nem tennénk - kényszerből végre továbblépünk az erőforrás-pocsékoló huszadik századból a huszonegyedikbe” - mondja Szabó Gyula, az Ökoszolgálat Alapítvány igazgatója. Vissza már csak azért sem léphetünk, mert ez nem ugyanaz a folyó. „Minden más lett. A Föld népessége immár meghaladja a hétmilliárdot, és ebből adódóan a természeti erőforrások használata döbbenetes mértékűre emelkedett” - teszi hozzá a szakértő.

Szabó Gyula szerint puszta helyettesítéssel nem kezelhető a műanyagprobléma, hiszen ha ilyen mennyiségben akarnánk a jelenleg műanyagból gyártott termékeket más anyagból előállítani, akkor egész egyszerűen nincs ennyi nyersanyag a Földön. Hétmilliárd embernek kellene csatos üveg? Még ha volna is ennyi homok, nátrium-karbonát, kálium-karbonát, földpát és mészkő, nem rendelkezünk ekkora mennyiség legyártásához szükséges energiával. (Részleges megoldással az újrahasznosítás szolgál, mert a törtüveg akár 90 százalékban is az üveggyártás alapanyaga, és kevesebb energia is elég a megolvasztásához.)

Új szemlélet, új anyagok

A jelenkori jövőkutatók azzal riogatnak: közel az idő, amikor az emberiség belefullad a műanyaghulladékba. Nem kis mennyiségről beszélnek: az 1950-es években világszerte ötmillió tonna műanyagot gyártottak, ma ez 100 millió tonnára rúg évente, vagyis hússzorosára nőtt ötven év alatt. Egyes szakértők egymilliárd tonnára becsülik a jelenleg kallódó műanyag mennyiségét. De biztos, hogy belefulladunk? Ha a műanyag értékes másodnyersanyag lesz, még az is bekövetkezhet, hogy nyoma vész a Nagy Csendes-óceáni Szemétszigetnek - kihalásszák ugyanis a műanyagvadászok.

A szemétlerakók átfésülése prémiumfeladatnak számít, a műanyag-hulladékkal való nyerészkedés mind gyakoribbá válik. Az iskolákban kötelező lesz az újrahasznosítási és takarékossági ismeretek oktatása. Olyan szakmák válnak keresetté, mint a kefekötő, a kovács, a drótostót, a kosárfonó, a cipész vagy a cirokseprű-készítő.

„Azt a fajta logikát kell újra elsajátítanunk, ami elődeinkre jellemző volt - az erőforrások hatékony kiaknázását, a tárgyak élettartamának teljes kihasználását, a takarékosságot. Hogy miképpen lehet növelni a tárgyak tartósságát, és megjavítani az elromlott dolgokat” - mondja Szabó Gyula. Úgy véli, a megoldást a totális szemléletváltás és a technikai fejlődés együtt hozhatja. A múlt eredményei alapozzák meg a jövő szemléletmódját, amelynek elterjedését ösztönzi a fenyegető erőforráshiány tudatosítása: „Saját bőrünkön fogjuk érezni, hogy a több nem feltétlenül jobb. Az új pedig nem feltétlenül jelent majd fejlődést, előrelépést.”

Mivel lehet helyettesíteni a műanyagot?

Az üveggyártás az energiaigénye miatt költséges, a fa pedig a fenntartható erdőgazdálkodás okán. A világ jelenleg ismert szárazföldi fémkészleteinek zöme húsz év múlva kimerül a francia tengerbiológiai kutató intézet, az IFEMER szerint.

„A jelenlegi mesterséges polimerek helyettesítésére az egyik lehetőség valóban az, hogy visszatérünk a természetes polimerekre, mint amilyen a cellulóz, a fehérjék és hasonlók, illetve ezek módosított változataira, amilyen a viszkóz is. Létrehozhatók szilikonalapú polimerek is – mondja Inzelt György. – Nem lesz egyszerű azonban ugyanolyan kedvező tulajdonságokkal rendelkező műanyagokat létrehozni, már ami például az alakíthatóságot, a mechanikai és kémiai stabilitást illeti. Bíznunk kell az emberi találékonyságban”. Több éve létezik már gabonából előállított bio-műanyag, van már cukros vízből készült polimer, és gombás biohab is pótolhatja az utóbbi évtizedekben megszokott csomagolóanyagokat.

Részleges megoldás az újrahasznosítás felfuttatása. Magyarországon a háztartási hulladék – közte a műanyagcsomagolás, PET-palack stb. – háromnegyede újrahasznosítás nélkül szemétlerakókba kerül 2009-es adatok szerint. Az ismét felhasznált hulladék aránya 13 százalék. Kilogrammokban számolva mindez a következőképp néz ki. Egy magyarországi lakosra 430 kg kommunális szemét jutott 2009-ben, ebből 427 kg-ot kezeltek. A kezelt szemétből mindössze 55,5 kg-ot hasznosítanak újra az Európai Unió statisztikai hivatalának összegzése szerint. Az ÖKO-Pannon Kht. szintén 2009-es felmérése szerint a mindennapokban a megkérdezettek 52 százaléka gyűjti anyaga szerint szelektálva a hulladékokat. A szelektív gyűjtésben résztvevők leginkább műanyag (81%), papír (74%) és üveg (58%) hulladékokat válogatnak. Az újrahasznosító üzemekbe eljutó műanyagot aprítják, vegyszeresen megtisztítják, majd granulálják, így állítva elő a műanyaggyártás félkész alapanyagát.

Szabó Gyula szerint a technikai fejlődés abba az irányba megy, hogy az emberek egyre inkább olyan új anyagokat állítanak elő és használnak, amelyeket teljes életciklusra terveznek. Vagyis a tervezés során bekalkulálják, hogy a kellően hosszú idejű használat után az illető anyagot hogyan lehet majd újra- és újrafelhasznál, anélkül, hogy hulladék keletkezne belőle. „Nagy kérdés persze, hogy a jelenlegi, rövid távon profitorientált üzleti logika mit kezd ezzel” - mondja az Ökoszolgálat vezetője.

Önnek melyik műanyag fog leginkább hiányozni?

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Több millió vándormadár halálát jelzik előre környezetvédők Spanyolországban. A csaknem négymillió madár életét azért oltják ki az illegális vadászok, hogy feketepiacokon eladják őket. Fegyver helyett ragasztóanyagot használnak. Évszázados tradíciók szerint a kis rigókból a spanyol konyha különlegességének számító tapas készül. A madarak halálát azonban nem lövések okozzák, hanem a vadászok kedvenc leszállóhelyeikre egyszerűen ragasztóanyagot öntenek.

A meleg mediterrán tél miatt jelenleg rigók szállnak Spanyolország felett vagy közelében, azonban becslések szerint kétmillió madár a vesztébe száll, mivel az illegális vadászok már készen állnak. Több száz vadász várakozik Castellóban, Spanyolország keleti részén, hogy kitegyék fagallyakkal letakart ragadós és szögekkel is kivert csapdáikat. Az elpusztult madarak aztán spanyol bárokba kerülnek, és apró frissen sült falatkák készülnek belőlük.

Spanyolországban az énekes rigó és a léprigó, valamint a szőlőrigó vadászata megengedett, azonban a csapdaállítás tilos, Valenciában a kusza törvények mégis akadnak kiskapuk. A környezetvédő szervezetek eddig is mindent megtettek, hogy a ragacsos csapdázás tiltott legyen, mivel az szörnyű fájdalommal jár, és elhúzódó szenvedést okoz a madaraknak. Verdeső szárnyukkal végzetesen beleragadnak a ragasztóba és a legtöbb esetben eltörik saját gerincüket, vagy szétverik saját fejüket – ez pedig ellentétes a nemzetközi állatvédelmi jogokkal. A zöldek számos még életben maradt, vergődő madarat próbáltak lemosni és megmenteni, de sokukon már nem tudtak segíteni.

A természetvédő szervezetek szerint most a valenciai politikusokon a sor, hogy miután legalizálták a csapdákat, vonják vissza az intézkedést, mivel az ellenkezik az uniós törvényekkel. A fellépés nem biztos, hogy eredményes lesz, mivel a tradicionális rigócsapdázás  afféle hétvégi időtöltésnek számít. „Pompejiben is vannak képek csapdázásokról és ez is jelezi, hogy egy ősi hagyományról van szó, amely évszázadok óta fennmaradt és nem fogjuk abbahagyni, küzdünk fennmaradásáért” – jelezte Miguel Angel Bayarri, a csapdaállítók APAVAL szövetségének tagja.

„Született már ez ellen ítélet Madridban és Luxemburgban is” – közölte Mario Gimenez, a SEO/Birdlife valenciai régiójának vezetője. Ugyanakkor az is tény, hogy öt, csapdában ragadó madár közül kettő nem is rigó. Több százezer vándormadár is áldozatul esik, köztük vöröbegyek, barátkák, csilpcsalp füzikék és házi rozsdafarkúak is. De elpusztulnak nem vándorló, Spanyolországban honos madarak is, többek között poszáták és baglyok. „Ez csak akkor történhet meg, hogyha a csapdát rosszul állítják fel, a mi tagjaink csak rigót ejtenek – válaszolta erre Bayarri.

A vadászat most is folyik, annak ellenére, hogy néhány vadásztársaság külön kérte tagjait, hogy hagyjanak fel a csapdák állításával. Jelenleg olyan csapdákat készítenek, amelyek hangszóróból madárdalt játszanak, hogy így csalogassák a ragacssal bekent fákhoz a szárnyasokat. Az összeragadt állatok nem tudnak elrepülni, így a földre zuhannak, majd a vadászok puszta kézzel ölik meg őket. Az elmúlt hetekben legalább 340 ragacsos csapdát találtak a környezetvédől, és ez csak a kezdet, mivel tavaly főidényben egyszerre 2000 csapda okozta a rigók vesztét Valenciában.

Bár 200 ezer eurós büntetés is kiszabható a tetten ért vadászokra, úgy tűnik, ez sem tántorítja el őket, mivel a vadászat most is folyik, csak csendben. Ha autót hallanak, akkor lekapcsolják a hangszórókat – közölte Giménez. 

Forrás: greenfo

Raisz Iván és Barta István találmánya, a metanol előállítása kommunális hulladékból nyerte meg a zöld találmányok nemzetközi versenyét Nürnbergben.

A feltalálók világszervezete (IFIA) Nürnbergben a világ egyik legjelentősebb innovációs kiállítása (IENA) keretében rendezte meg a környezetbarát találmányok megmérettetését. A több mint harminc országból bemutatott hétszázötven új műszaki alkotás közül Vedres András IFIA elnök vezette nemzetközi bíráló bizottság hatvan találmányt jutatott a döntőbe.

A fődíjat, a "Green Oscart", magyar alkotópáros, Raisz Iván és Barta István nyerte el. Győztes találmányuk - metanol előállítása kommunális hulladékból - 2008-ban Magyarországon az Év találmánya címet kapta. Azóta a hasznosítás sikeresen folyik. Az eredmény: egy tonna városi szemétből 300 kilogramm metanolt tudnak előállítani, miközben nincs szén-dioxid-kibocsátás. A jelenlegi megoldás a városi hulladék feldolgozásánál a szemétégetés, az viszont tetemes mennyiségű üvegházhatású gázt juttat a környezetbe.

Oláh György Nobel-díjas magyar kémikus 2006-ban kiadott könyvében azt jósolta, hogy a kőolaj fogytán a jövő hajtóanyaga a metanol lesz.

Az öko-találmányi verseny második helyezettje egy maláj alkotás lett, melynek alkalmazásával növényi rostanyagokból természetes környezetben is gyorsan lebomló csomagoló fólia készíthető. A harmadik díjat egy kínai feltaláló érdemelte ki, ipari hangszennyezést elnyelő rendszerével. 

Forrás: greenfo

Túljelentkezés volt az Ökoszolgálat Alapítvány tavaszi ökoháztartás tréningjén, ezért a civil szervezet új sorozatot indít a tanfolyamból november 14-én. A tréninget kifejezetten azoknak szánják, akik tervezik, vagy most kezdték el háztartásuk zöldebbé tételét, a környezettudatosabb életet.

Az Ökoszolgálat közlése szerint továbbra is a "gyakorlati példák –  egyszerű módszerek" elvet követik, mert a környezettudatosság a mindennapokban kezdődik. A szakértők csupa olyan területről érkeztek, amelyek a leginkább foglalkoztatják az embereket - energiatakarékosság, vízhasználat, háztartás, szépségápolás, babaápolás, hulladék kezelés, természetes gyógyítás, táplálkozás - közölte az alapítvány. Az első két alkalommal a következőkről lesz szó:

Energikus energiatakarékosság (november 14.)
Előadó: Szabó Gyula, az Ökoszolgálat igazgatója

A sorozat első témája az energiatakarékos háztartás. Az este során szó lesz az egyszerű háztartási takarékos ötletekről, a szigetelésről, az energiatakarékos világításról és háztartási eszközökről, a megújuló energiákról és a környezettudatos közlekedésről. Csökkentse energiaköltségeit és ökológiai lábnyomát filléres ötletekkel, a tréning segítségével!

Víz bennünk és körülöttünk… (november 21.)
Előadó: Hrasztics Zoltán

Miért fontos, hogy sokat igyunk? Miért fontos, hogy ivóvizünket megtisztítsuk? Melyik a legegészségesebb fajta ivóvíz, az ásványvíz, a tisztított vagy a csapvíz? Ezekre és még sok más kérdésre ad választ az est előadója, aki az elmúlt években a víz témájának szakértője lett. Hrasztics a víz élettani hatásairól, a vízzel kapcsolatos tudományos felfedezésekről és tévhitekről, valamint a professzionális víztisztításról is beszél majd.

Az előadássorozat minimum tíz fővel indul, de maximum 30 fő jelentkezését várják. Helyszín: Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület, 1051 Budapest, Nádor u. 34. A tréning minden hétfőn 18 órától 20 óráig tart. A pályázati lehetőségek drasztikus csökkenése miatt a program ezúttal támogatók nélkül, önerőből és persze a résztvevők segítségével valósul meg. Jelentkezés: okosz@okoszolgalat.hu; a tréning honlapja itt található.

Háztartási szemétből gyárt téglát egy olasz cég Ami nem üveg, műanyag és humusz, abból építkezési alapanyag lesz a Pavia közeli Lomello mintaüzemében - számolt be az olasz média az országban szokatlan hulladékhasznosításról. Miközben Nápolyban évek óta az utcákon tornyosul a szemét, és csak idén szeptemberben kezdődött el a szelektív hulladékgyűjtés, Észak-Olaszországban a legkisebb szemétkupac sem vész kárba, mert a Pó-alföld égetőiben termelt hamu a gyárba kerül.

Az üzemben naponta ezer tonna háztartási hulladékból nyert hamut tudnak feldolgozni. "Heterogén összetétele miatt ideális alapanyagnak számít a téglagyártáshoz" - nyilatkozta a gyárat négy társával vezető Luigi Radice, hozzátéve, hogy vegyi kötőanyag felhasználása nélkül állítják elő a szeméthamuból préselt téglát az általuk fejlesztett Matrix nevű eljárással. A téglagyár minden tekintetben környezetvédő: napelemmel működik és víztisztító rendszere európai uniós elismerésben részesült.

Hasonló fejlesztés létezik Magyarországon is: a háztartási szemétből fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokat állít elő egy vállalkozás. A lapokból készült hordozható épület prototípusa májusban készült el, a cégvezető szerint akár a sorozatgyártás is megkezdődhetne. A hulladékból gyártott elemek vízhatlanok, teherbírók, ellenállnak a lúgnak és a savnak. Az anyagból akár a gátakat is védeni lehetne a rágcsálók ellen.

Az Év Fája versenyben tizenkét fát juttatott tovább a 92 benevezettből az utolsó körbe a vetélkedőt kiíró Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije. A közönség szavazatai alapján dől el, hogy melyik fa nyeri el az Év Fája címet. Voksolni november 7-ig lehet ezen az oldalon. Az idei versenyben Hős Fát is lehetett jelölni, azaz valamilyen okból veszélyeztetett példányt, amelynek megmentéséért küzdöttek vagy küzdenek jelölői. A másodszorra megrendezett versenyen magánszemélyek, önkormányzatok és civil szervezetek nevezték be kedvenc fáikat. Egy-egy jelölés mögött néhol egy egész óvoda, iskola vagy egy-egy család több generációja áll.

A 2011-es döntőbe három hársfa, egy tölgyfa,egy eperfa, egy mocsári ciprus, egy vérbükk, egy fehér fűz, egy szürke nyár és egy fekete nyárfacsoport került. Közülük több már tavaly is megmérettette magát. A döntős fák mindegyike különleges valamiért: köztük van a ma ismert legnagyobb törzskerületű szürke nyár, sok száz éves famatuzsálemek és több kegyhelyként működő „képesfa”.

A tizenkét döntős:

• Az öreg hársfa - Felsőmocsolád, Somogy megye
• A dévaványai "Makkfa" - Dévaványa, Békés megye
• Évszázadok tanúja - Nagylevelű hárs az ötvöskónyi Chernel-kastélyparkban - Ötvöskóny, Somogy megye
• Miskolci mocsári ciprus - Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén megye
• A tengődi Életfa - Tengőd, Somogy megye
• A ságvári Képes-fa  - Ságvár, Börevári-rét, Somogy megye
• A szőkedencsi 700 éves hársfa - Szőkedencs, Somogy megye
• A vajali szürke nyárfa - Mór, Vajali nagyforrás dűlő, Fejér megye
• A mezőhegyesi vérbükk - Mezőhegyes, Békés megye
• Árvácska - Budapest
• Mátramindszenti villám sújtotta öreg fűz  - Mátramindszent, Nógrád megye
• Fekete nyárfacsoport a Tisza-parton -Tiszabercel, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A nyertes fa egy speciális ápolásra, gondozásra feljogosító utalványt kap, amelyet a jelölők díjátadó ünnepség keretében vehetnek majd át. Az összeget a fa egészségét biztosító kezelésre, közvetlen környezetének rendbetételére - vagy ha ilyen intézkedésekre nincs szükség - ugyanazon településen őshonos csemeték ültetésére használhatják fel a fa környezetében élők.

Zuhanyozás közbeni éneklésre buzdítja ügyfeleit egy brit vízmű – a cél a vízfogyasztás visszafogása. A Thames Water cég rövid, "víztakarékos" dalokat szorgalmaz, mindenekelőtt Beatles-slágereket, merthogy azok kellően kurták, nem hosszabbak a zuhanyozás optimálisnak tartott 4 perces idejénél. A vízmű slágerlistájának éllovasa a Love Me Do, amely 2 perc 15 másodperc - ha az eredeti ütemben dalolja a tisztálkodó. A második helyen Elvis Presley Love Me Tenderje áll.

A vízmű negatív dalcsokrot is összeállított, mármint olyan szerzeményekét, amelyek éneklésétől eltanácsolja a lakosságot. Ilyen a Led Zeppelin Stairway to Heaven című balladája a maga 8 perc két másodperce miatt, de a leginkább kerülendőnek a Pink Floyd Visszhangok (Echoes) című szerzeményét kiáltotta ki, mert az 23 és fél perc 1 másodperces. Richard Wagner ötórás Siegfriedje ugyanakkor nincs a kerülendők listáján, de nem valószínű, hogy a háromfelvonásos operát az átlag zenebarát el tudná végig fütyörészni.

"Fejenként átlagosan 160 liter vizet fogyasztunk naponta, zuhanyozáskor percenként 10 liternyit. Ha Nagy-Britanniában mindenki 60 másodpercet rövidítene ez utóbbin, annyi vizet takarítanánk meg, amely 2-4 hónapra is elég Londonnak" - mondta Jayne Ferrin, a Thames Water vízmű kommunikációs igazgatója, hozzátéve, hogy ezzel kevesebb energia is fogyna, mivel az emberek döntő többsége meleg vízzel zuhanyozik.A vállalat dalcsokor-ajánlattétele előtt felmérte az angol és walesi zuhanyozási szokásokat. Kiderült, hogy a lakosság 35 százaléka énekel a fürdőben, továbbá földrajzilag jelentős eltérések vannak. A londoniak 39 százalékának támad dalos kedve zuhanyozáskor, az oxfordiak közül csak 20 százalék nótázik, amíg ázik. (MTI)

Műanyagflakonokból épített favázas házat egy argentin az országot sújtó gazdasági válság idején, Argentína legszegényebb vidékén. Az első építmény még játszóháznak készült a gyermekeknek, de aztán továbblépett. Alfredo Santa-Cruz háza mára idegenforgalmi látványossággá vált. Magyarországon évente 1,4-1,6 milliárd darab, vagyis a Gellért-hegy térfogatával majdnem megegyező terjedelmű PET palack kerül forgalomba. E mennyiség alig ötöde hasznosul újra.

Hentesbolt helyett az útról szerzi be étkezéseihez a húst egy brit környezetvédő immár 30 éve: elgázolt állatokból készít ételeket magának. A 44 esztendős dorseti Jonathan McGowannek egyszer sem feküdte meg gyomrát táplálékbeszerzési módja - igaz, óvatos. Először mindig felnyitja a talált állatot, és megvizsgálja, hogy kellően friss-e a dög. Utálkozás sohasem volt benne sem leletei megfőzése, -sütése, sem pedig megevése iránt, márcsak azért sem, mert foglalkozására nézve állatkitömő.

14 évesen kapott rá a "talált húsra", mint mondja, akármerre nézett, mindenütt döglött állatokra bukkant: kifogott, ám haza nem vitt halakra, lelőtt fácánokra, elgázolt borzokra, rókákra, nyulakra, sirályokra. Első ilyen étkezése egy vipera volt, amelyet vajban párolva készített el.

Mivel nagyon nem rokonszenvez a haszonállatok tartásának módjával, elvből is ragaszkodik közúti húsforrásához. "Az elütött vadállatok húsa egészséges, természetes tápanyag. Ez a hús jobb, mint amit a szupermarketekben találni, és így sosem volt semmi bajom, mert megfőztem és megettem. Éltem egy baromfitelep mellett, és tudom, hogy azok az állatok milyen mocskosak és milyen egészségtelenek" - mondta a Daily Mail brit napilapnak. Ételei közül specialitásként a serpenyőben sült darut emelte ki, de mint mondta, nagyon népszerű a bagolygulyása és a patkányraguja is.

Forrás: greenfo/MTI

A hagyományos szélgenerátorokat sokan ellenzik, tájidegen elemeknek tartják őket, amelyek ráadásul zajszennyezést okoznak. A megújuló szélenergiára azonban mind nagyobb az igény, ami ösztönzőleg hat a mérnökök fantáziájára. Íme, a három legújabb szélgenerátor-terv.

A felfújható szélkerék gyorsan megtérül

A fémből készült hagyományos szélturbinákhoz képest feleannyiból kijön az izraeli Winflex társaság felfújható műanyag szélkereke, amely elnyerte a GE innovációs díját. Az alacsony fenntartási igényű, magas hatásfokúnak és rendkívül üzembiztosnak beharangozott szélkerék teljesítményre vetített telepítési költsége három-öt év alatt megtérül, szemben a hagyományos szélkerekek hét-tíz éves megtérülési idejével. A cég nagyban gondolkozik: a tesztüzemben sikeresen kipróbált 10 és 200 kW teljesítményű turbinákon felül 1 MW-os szélkerekekkel kíván megjelenni a nemzetközi piacon.
 

A széllencse drága, de hatékony

Az aerodinamikai újításnak köszönhetően a széllencse olcsóbban termel áramot, mint egy atomerőmű - és még szebb is. A japán Kiusu Egyetem innovációja abban áll, hogy a szélgenerátor rotorlapátjait egy karima (lencse) fogja össze, így a turbina előtt alacsony légnyomású zóna alakul ki, amelynek szívóhatása megnöveli a beáramló levegő mennyiségét. Ez fölgyorsítja a rotor forgását, ami által legalább kétszeres, de akár háromszoros hatásfoknövekmény érhető el. Japánban minden négyzetméternyi föld fontos termőterület, ezért a 112 méterátmérőjű széllencséket a tengeren lebegő, méhsejtszerű vázra tervezik telepíteni. Ez megteremti annak lehetőségét, hogy a szigetországban oly gyakori tájfunok idején az értékes szerkezetet biztonságos távolságra lehessen vontatni.

Lapátok nélkül is energiát termel

Az Egyesült Arab Emirátusokban tervezett, autómentes ökováros, Masdar megújuló energiaellátására kiírt pályázat egyik érdekessége volt a kinetikus energián alapuló szélgenerátor, amely a New York-i Atelier DNA ötlete. A gigantikus szőrtüszőkre emlékeztető létesítmény 1203 darab, ötvenöt méter magas, harminc centiméter átmérőjű szénszálas rúdból áll, amelyeket a természetben gyakran megfigyelhető logaritmikus spirál mentén telepítenének (ilyen mintázat szerint rendeződnek a napraforgó magjai is). Minden rúd tetején félméteres LED-égő világítana a szélerősség függvényében, azaz a mesterséges erdő már egy szellő esetén is fölragyog. A rudak belsejében sorosan kötött piezoelektromos tányérok sorakoznak: ha a szél megrezegteti a rudat, a mozgás következtében a piezoelektromos tányérok feszültséget generálnak, amely eljut a rúd talapzatába szerelt generátorig, amely a kinetikus energiát elektromossá alakítja.

A világ energiaigénye a gazdasági válság enyhülésével tavaly 5,6 százalékkal nőtt, ami 1973 óta a legmagasabb arány, és immár eléri a 12002,4 Mtoe energiát, ami nagyjából 140 millió gigawattóra.

A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a világ népességének egyötöde, mintegy 1,3 milliárd ember nélkülözi az elektromos energiát, további 2,7 milliárdan pedig környezetszennyező, például biomassza alapú energiaforrásokat használnak háztartásukban. Jelenleg a világ szélerőmű-kapacitása évi 215 gigawatt, miközben a Föld összes szélenergia-kapacitása 72 terawatt, ami ötszörösen fedezné az igényeket.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

A Vidékfejlesztési Minisztérium rendelet tervezete, mely a Tétényi fennsík természetvédelmi terület létesítését célozza, elfogadás előtt áll. Ez egy sokéves vagy inkább évtizedes folyamatra tehet, ha nem is pontot, de vesszőt.

A Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület a 90-es évek eleje óta szorgalmazta a Tétényi-fennsík védelmét, az akkori környezetvédelmi tárcánál, ill. helyi védelmét a Fővárosi önkormányzatnál. A feltáró, vizsgálati munka már akkor elkezdődött, és 96-ban megjelent a Természeti Kincsek Dél-Budán (Cserépfalvi - Zöld Jövő kiadás) mely egyértelművé tette a Tétényi fennsík, és mellette a Háros sziget kiemelkedő és védelemre érdemes természeti értékeit.

A lobbi munka, a kezdeményezések is folytatódtak, felerősödtek, a Háros sziget esetében viszonylag hamar, 1993 végére országos védettséget is eredményeztek, azonban a fennsíkon jóval nehezebb helyzetekkel álltunk szemben. Az agglomerációs önkormányzatokban elindult a terület átsorolása, értékesítése, beépítése, az egykori honvédségi területek elkótyavetyélése. Ugyanakkor a tárca folyamatosan lerázta a témát, ill. a fővárosi és a helyi önkormányzatokra hárította a védettséget. A fővárosnál 1999-re sikerült elérni, az akkor elfogadott nagy védettségi csomag keretében a fennsík fővárosi oldalán lévő mintegy 111 hektárnyi terület helyi védettségét. 

Az összefüggő, több száz hektáros terület, törökbálinti, diósdi, budaörsi elemekkel a Natura 2000 intézménye beléptével bekerült ebbe a védelmi körbe, ami azonban tudjuk, elég puha, és inkább csak lehetőségeket tartalmaz. Ezért, a 2000-2001-ben ismét erősödő agglomerációs beépítési nyomás kapcsán, ekkor sorolták át, adták el, majd parcellázták fel, minden szakhatósági, nemzeti parki ellenkezés ellenére a Mechanikai Művektől északra eső un. Nemax területet is, amit később a biztonság kedvéért le is dózeroltak, az óriási henye boroszlán állományával együtt, a teljes terület országos védelem alá helyezésére adtunk be javaslatot. Ebben benne volt a törökbálinti Nagypuszta bő 100 hektáros területe, a Nemax terület, a fővárosi már védett, ill. más, védelemre javasolt területek, a Balatoni út város felé eső oldalán, a Csúcs utca és a Szabadkai út közötti sávban.

A Nagypuszta és a kapcsolódó kisebb, a lőtér környékén lévő fővárosi területek ügyében, hosszú évekig tartott az alkudozás, ami most már a célegyenesben van, bízunk benne, az ellenérdekű felek, a nagy befektetők, lakópark építők már visszavonultak. Ezt mutatta az idén év elején tartott fennsík kerekasztal is, ahol az agglomerációs települések is képviseltették magukat, és Turai polgármester úr egyértelműen támogatta a Nagypuszta védelmét. A jelen tervezet lényegében ennek, és a kapcsolódó fővárosi, lőtér menti területek védettségét mondja majd ki.

A fővárosi oldalon, a Balatoni út mentén történő védelem bővítésekre 2008-ban készítettünk részletes tanulmányt, melyet a fővárosnak benyújtottunk. Ez alapján most van tervben egy helyi védettségi rendelet számos más fővárosi területtel együtt, benne pl. a nagytétényi Duna parttal is. Nyilván sok munkával jár majd ezen területek kezelése, tényleges védelme, és bemutatása is, amiben már évtizedes tapasztalatunk van a fennsík fővárosi védett területein. Ebben a helyi erők, a civilek, a civil szervezetek bevonása sokat segíthet, reméljük Törökbálinton is lesz erre kapacitás, mi szívesen segítünk nekik, ill. a nyilván nem könnyű helyzetben lévő Duna- Ipoly Nemzeti Parknak is.

 Forrás: greenfo

Évek óta az idén volt a legszorosabb a napelemes autók világhírű versenye, az ausztráliai World Solar Challenge finise. Végül a japán Tokai csapat nyerte meg az északi Darwin városától a déli Adelaide-ig tartó, 3021 kilométeres futamot. A távot harminchét autó tette meg. A harmadik helyen végző michigani csapat arra panaszkodott, hogy az egyik, az ausztráliai utakon megszokott óriáskamion kavarta szél letörte a járművük egyik légterelőjét; de volt olyan csapat is, amelyiknek haladását kenguruk és bozóttüzek akadályozták. A Solar Challenge-en főleg egyetemistákból és kutatókból álló csapatok vesznek részt, a versenyt a Veolia támogatta.

Egy luxushotel, a Kempinski Hotel Corvinus (térkép) rendelte meg az elektromos autók első magyarországi töltőállomását. Az új állomásokat 2011. október 20-tól bárki használhatja, aki e-autóval, e-robogóval és e-kerékpárral járja az utakat. A berendezéseket az E.ON- t áramszolgáltató szerelte fel, a töltőket a Greenetik Kft. szállította.

Az elektromos járművek tulajdonosai két töltőt használhatnak a szálloda előtt és hármat a hotel mélygarázsában. A kinti gyorstöltő másfél óra alatt tölti fel a jármű akkumulátorait, míg a garázsban normál sebességű töltők állnak rendelkezésre. A Kempinski a szolgáltatást egyaránt nyújtja a szállóvendégeknek és a szélesebb közönségnek. Jelenleg mindössze pár ezer hibrid üzemű, tehát az elektromos hajtást dízelmotorral kiegészítő autó van Magyarországon.

Az avatás kapcsán azt közölte az E.ON, hogy a cég még az idén megkezdi a Budapestet Béccsel összekötő út elektromos töltőállomásokkal való felszerelését. A hálózat kiépítésekor turisztikai szempontokat is figyelembe vesz a vállalat, ugyanis az e-autók néhány órás töltési ideje alkalmat biztosítaz utazóknak. Az E.ON a megvalósítás alatt során szorosan együttműködik majd az illetékes önkormányzatokkal – ígéri a vállalat. Az E.ON magyarországi értékesítési stratégiájáról azt mondta Winkler János, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági tagja, hogy első lépésként a nagyvállalati szektorban vezetik be az új, e-autó szolgáltatásokat, és a vállalat maga is elektromos autókkal egészíti ki a járműflottáját.

Bemutatta az Építészfórum.hu szakmai portál azt az elképzelést, amely nyertes lett Budapest egyik legfontosabb közlekedési csomópontja, a Moszkva/Széll Kálmán tér rendezésére kiírt ötletpályázaton. A terveket a FŐMTERV készítette Finta József építészeti stúdiójával és a környezetrendezéssel foglalkozó Garten Stúdióval együttműködve. A tervezők „levegős, árnyas zöldekkel tagolt gyalogos térként” képzelik el a Moszkvát, ami jelenleg méretei ellenére túlzsúfolt a megítélésük szerint.

A látványterv-sorozat egyik eleme (tervező: FŐMTERV, Finta Stúdió, Garten Stúdió)

„A budai oldal hegyei, meglévő zöldfelületei szinte összefüggő gyűrűbe foglalják a budai vár és környéke intenzív lakóterületeit. Jelenlegi állapotában a Margitsziget – Germanus Gyula park – Pap kert – Millenáris vonulat megszakad, hiányzik a kapcsolat a Vérmező és a Városmajor felé. Pozícióját tekintve a Széll Kálmán tér, Széna tér, Retek utca vonulat alkalmassá tehető erre a feladatra, városépítészeti koncepciónk ezt célozza” – indokolják elképzelésüket. A többi látványterv itt elérhető az Építészfórum oldalán.

Egyelőre elképzelhetetlennek tűnik, hogy az élet minden területén alkalmazott építő- és szépítőanyagot, a fát helyettesíteni kelljen, de egyszer ez is bekövetkezhet. A lehetséges fapótlók között ott a kender és a szója, és szóba jöhet a műanyag fűrészáru is.

Lambéria, hajópadló, bútor, parketta, alvógaléria – megannyi felhasználási lehetősége létezik a fának, ám kérdéses, hogy a jövőben is így lesz-e. A fenntartható erdőgazdálkodás túlságosan lassan nyer ugyanis teret, és nem kizárt, hogy nemcsak a pénztárcánk, hanem az ésszerűség is azt fogja diktálni, keressünk helyettesítőt arra az anyagra, amely a korábbi generációk egész életét végigkísérte.

1. Kender
A több ezer éve ismert rostanyagot az ökoházépítési technológia már évek óta alkalmazza szigetelőanyagként (a pamut és a juta is ígéretes jövő előtt áll). A gyorsnövésű kenderből környezetbarát adalékokkal számtalan anyag készíthető, például közepes sűrűségű lemez, amely a Washingtoni Egyetem kutatói szerint kétszer olyan erős, mint a farostlemez.

2. Bambusz
Széles körű elterjedését legfőképpen az ára akadályozza, amely a nagy távolságról történő szállítás miatt is borsos. Környezetvédelmi szempontból ez komoly aggály: ellentmond a fenntarthatóság elvének, ha más kontinensről hozatjuk az építőanyagot. Szerencse, hogy a bambusz egyes fajtái mérsékelt égövön is meghonosíthatók, és nemcsak biomassza-erőművek fűtőanyagául szolgálhatnak, hanem padló- vagy falburkolóként is.

Kizárólag papírból és kartonból készült bútorok egy budapesti bemutatón (fotó: Hajdú D. András, [origo])

3. Fakompozit
A fával kevert „zöld” műanyag (angol kifejezéssel: wood-plastic-composite, WPC) tökéletesen helyettesíti a kültéri felhasználásban gyakori trópusi keményfa fűrészárut, de más célokra puhafából is készülhet. Az 50-70 százaléknyi farost vagy faliszt kötőanyaga hőre lágyuló polimer. Rovar-, repedés- és vízálló, utókezelést nem igényel, évtizedekig használható, és teljes mértékben újrahasznosítható.

4. Poliuretán kompozit
A PUR sokarcú műanyag, az építőiparban egyelőre elsősorban hab formája ismert, amelyet szigetelésre és rögzítésre használnak. A technológia fejlődésével egyre több területen válik alkalmazhatóvá, műfa formájában kerítéselem vagy padozat is előállítható belőle. Nagy előnye, hogy száz százalékban újrahasznosítható, sőt, eleve reciklált alapanyagból készülhet. Nyilvánvalóan senki nem keverné össze a tömör fát a farostokat nem tartalmazó műfával, ám utóbbi esztétikai hiányosságait a tartóssága ellensúlyozhatja.

5. Szója
Tofuból nem lehet házat építeni, de a szójafehérje szálaiból kiváló szigetelőanyag és bútorkárpit szőhető, továbbá a farosthoz keverve jelentősen javítja a szakítószilárdságot. A szójaalapú vegyületek pedig gyanta formában az egészségre ártalmas formaldehidet helyettesíthetik a faforgácslapokban, rétegelt lemezekben.

6. Parafa
A paratölgy kérgét kilencévente lehet lehántani, őrlés után ezt használják föl különféle célokra, maga a törzs sértetlen marad – ez a fenntarthatóság csúcsa a többi fatermékhez képest. A parafa egyre népszerűbb burkolóanyag, hang- és hőszigetelésre is kiváló.

7. Hullámpapír
Aki látott már hullámpapír ülőalkalmatosságot, és ki is próbálta, tudja, hogy meglepően szilárd. Állítólag hajdanán a Trabant-karosszéria Duroplast kompozitjának térfogatát is használt papírral szaporították. Az újrafelhasználás során a papíraprítékból kivont cellulózzal a faforgácslapokat lehet erősíteni.

8. Újságpapír
A hullámpapírhoz hasonlóan használható fel. Ásványgyapothoz hasonló szigetelés is készíthető belőle, de felaprítva és enyvalapú ragasztóval (vagy csirizzel) keverve kiválóan formázható papírmasé készülhet belőle, ami díszletek, szobrok, de akár bútorok alapanyaga is lehet.

9. Dióhéj
A maderón nevű spanyol fapótló dió-, mandula- és mogyoróhéjból készül. A csonthéjakat porrá őrlik, és gyantával keverik: a masszát ezután formákba préselik. A maderón bútorokhoz is alkalmas, de elsősorban koporsókat gyártanak belőle.

10. Szalma
Ha közelről megnézzük a forgácslapot, jól látható a farostok textúrája - de miért ne készülhetne a bútoranyag farost helyett szalmából? Ha már itt tartunk, a len-, a zab-, a búza- és a kukoricaszár is remek alapanyag a préseléssel előállított lapokhoz.

Németországban több mint 25 méter hosszú kamionokat próbálnak ki a forgalomban, a jövő tavasszal kezdődő vizsgálatban 400 darab országúti óriással tesztelik a Gigaliner (gigakamion) néven is ismert EuroCombi koncepciót. Peter Ramsauer közlekedési miniszter bejelentése szerint 2012 tavaszán várhatóan hét német szövetségi államban próbálják ki az EuroCombi kamionokat a közúti forgalomban. A tesztet eredetileg 2011 őszére tervezték, de a program késik az akár 150 köbméter áru szállítására is alkalmas, megrakodva 44 tonnás monstrumokkal szembeni elutasítás miatt.

Az elképzelés pártolói szerint a hagyományos kamionoknál másfélszer több rakomány szállítására alkalmas óriáskamionok révén csökkennek a fuvarozási költségek, kevesebb teherautóra, kamionra lesz szükség, és mérséklődik a károsanyag-kibocsátás. Az ellenzők viszont azt állítják, hogy a költségek csökkenése a vasúti fuvarozás rovására növelné a közúti fuvarozás versenyképességét, ezért egyre nagyobb lenne a forgalom az utakon, növekedne a szén-dioxid-kibocsátás, és visszaszorulna a környezetet kevésbé károsító vasúti szállítmányozás, ami ellentétes az uniós közlekedéspolitika alapelveivel - tudósít a Greenfo.

Az EuroCombi engedélyezése az adófizetőket is megterhelné, mert infrastrukturális fejlesztéseket tenne szükségessé, egyebek között meg kellene erősíteni az autópályahidakat, és át kell alakítani a pihenőhelyeket, parkolókat - érvelnek a gigakamionok ellenzői. EuroCombi kamionok jelenleg Finnországban és Svédországban közlekedhetnek. Németországban 18,75 és 25,25 méter közötti hosszúságú szerelvényeket próbálnak ki majd a forgalomban, írja a Greenfo. Az extrahosszú kamionok Ausztráliában a legnépszerűbbek, ahol a "szárazföldi vonatokból" 200 tonnás változat is közlekedik. Az USA-ban, Kanadában és Mexikóban is használatos elrendezés szerint a nyergesvontató mögé legalább két pótkocsit akasztanak.

Innovatív mosószerek hideg vízben is tökéletesen mosnak, állítják a gyártók. Itthon viszont alig kapni ilyen szert, környezetvédők szerint pedig a klasszikus mosószóda még úgy is olcsóbb, ha meleg víz kell hozzá.

Hideg vízben mosni a legegyszerűbb módszer a mosás energiaigényének csökkentésére - olvasható az USA energiaügyi minisztériumának támogatásával készült jelentésben. Az Egyesült Államokban a fogyasztók, a hatóságok nyomásgyakorlása és ennek nyomán a legnagyobb kiskereskedelmi áruházlánc, a Wal-Mart egyaránt arra készteti a mosószergyártókat, hogy olyan termékekkel álljanak elő, amelyek hideg vízben is eltávolítják a szennyeződéseket és kevesebb víz kell a használatukhoz.

A multinacionális háztartási vegyiáru-gyártók – ilyen például a Procter & Gamble vagy a Henkel – már mind árusítanak hideg vízben is működőképes mosószereket az USA-ban. A meleg víz viszont valóban növeli a mosás hatékonyságát, tehát ha a hőenergia hiányzik, akkor a mosószer vegyi összetételén és/vagy a mosógép programjain, vagyis a ruhákra ható mechanikai energián kell változtatni. "Ezért változtattunk a mosószerben használt enzimeken és felületaktív anyagokon" – mondta a New York Timesnak James Danziger, a Procter & Gamble vezető kutatója, aki részt vett a Tide mosószer Coldwater (Hidegvíz) névre keresztelt változatának kifejlesztésében. Dr. Mueller-Kirschbaum, a német Henkel kutatójának elmondása szerint az új összetevők egyszerűen mások, mint amelyeket tíz évvel ezelőtt használtak az iparágban, és nem is kerülnek többe, illetve olyan adalékanyagokat is használnak, amelyek elősegítik, hogy a ruha szövetszálai kevésbé piszkolódjanak.

Magyarországon még nem kifizetődő

De mennyit lehet megtakarítani azzal, ha soha nem használjuk a mosógép hőfokválasztó tárcsáját? Egy átlagos mosás alatt a mosógépek négy-öt kilós ruhatöltettel és negyven fokos vízzel 0,3-0,8 kilowattóra áramot fogyasztanak el az EON áramszolgáltató számítása szerint. A legnagyobb energiafelhasználással az előmosással kombinált főzőprogram használata jár, ez 1,8-3 kWh áramot jelent mosásonként.

Az USA energiaügyi minisztériumának adatai szerint a mosás leginkább energiafaló szakasza a hideg csapvíz felmelegítése, de ha erre nincs szükség, akkor a mosásra fordított energia kétharmadát meg lehet spórolni. (A Procter & Gamble például azzal hirdeti a termékét, hogy ha New Yorkban egy napig minden háztartásban hideg vízzel mosnának, akkor a megtakarított árammal egy hónapig ki lehetne világítani az Empire State Buildinget).

Hideg vizes mosószerek Magyarországon is kaphatók, tehát ha valaki ilyent tölt a mosógépbe, akkor mosásonként 9-24 forintot takaríthat meg. A nagy különbség az Egyesült Államokhoz képest az, hogy ott egyrészt már a nagy gyártók költséghatékonyan előállított, tömegterméknek számító hideg vizes szerei is elérhetők, másrészt ezek a termékek nem drágábbak, mint a hagyományosak. Itthon viszont csak két kisebb márkának kaphatók hideg vizes mosószerei. Egy ilyen termék ára 1500 forint körül mozog, és a háromnegyed liter folyékony szer a gyártók közlése szerint tizenkét-tizenhárom mosásra elég.

Kiszámoltuk, hogy tíz mosás mennyibe kerül a melegítőprogram kikapcsolásával és hideg vizes mosószer használatával. Az eredmény szerint az itthon újdonságnak számító mosószer magasabb árát nem teljesen kompenzálja a villanyszámlában elért megtakarítás. Tíz mosás ezzel a módszerrel körülbelül 1200-1350 forintba kerül, míg hagyományos szerrel és a negyven fokos mosóprogram használatával ugyanennyi mosásért 750-950 forintot fizet az ember attól függően, hogy milyen vegyszert választ a kínálatból.

A pénzbeli megtakarítás tehát Magyarországra nézve nem igaz, de az tény: ha valaki hideg vízben mos és ezzel elektromos áramot takarít meg, akkor közvetve hozzájárul ahhoz, hogy az erőművek kevesebb üvegházhatású szén-dioxidot engedjenek a levegőbe. A hideg vizes mosás előnyei közé számít az is az USA energiaügyi minisztériuma szerint, hogy a ruhák alig fakulnak, továbbá a vér- és tojásfoltokat (általában véve a proteinek maradványait) amúgy is csak hideg vízben lehetne foltmentesen eltávolítani.

Klasszikus mosószóda a hideg vizes csodaszer helyett

Még nem próbált ki ilyen mosószert Szabó Gyula, a lakossági környezeti tanácsadással foglalkozó Ökoszolgálat igazgatója, akinek elmondása szerint ilyen termék nem is kapható az ő környezetbarát árukat forgalmazó boltjukban, a Zöld Zugban. "Elméletileg csak úgy lehet egy mosószer hatékony hideg vízben is, ha erősebb vegyszerek vannak benne. A szennyeződést valaminek el kell távolítania, vagy a hőenergiának, vagy az enzimeknek" – mondta kérdésünkre. "Amúgy a mosógépeknek még az energiatakarékos modelljei is a súlyosabb áramfogyasztók közé tartoznak egy háztartásban, tehát érdemes csökkenteni a mosás hőfokát. A Magyarországon kapható növényi alapú tisztítószerek vagy a mosószóda viszont 30-40 fokon is jól mos, tehát nem annyira látványos a hideg vízzel elérhető energiatakarékosság" – mondta Szabó Gyula.

Így néz ki a világ egyik legrégebbi tisztítószere, a mosószóda

Az Ökoszolgálat vezetője a hideg vizes mosószer helyett a klasszikus mosószódát ajánlja. Az általános vízlágyító-, áztató-, zsíroldó- és tisztítószerből igen kis mennyiség is elég. Színes mosásra fél adag mosószóda és fél adag mosószappanpehely vagy mosószer keverékét javasolja, hogy a ruhák ne fakuljanak. Fehér holmikhoz tiszta mosószóda is jó.

A vegyszer a csatornába kerülve teljesen ártalmatlan, a foszfát- és enzimtartalmú mosószerekkel ellentétben (ahol nincs csatornázás, ott viszont elszikesítheti a talajt). Öblítőként 1:2 arányban vízzel hígított ecetet javasol, az illatosításra pár csepp illóolajat lehet alkalmazni. Egy kiló mosószóda 300-320 forintba kerül, aki tehát ezt a nagyanyáink korában is használt vegyszerrel tisztít, az még jobban jár, mintha a vízmelegítésen takarékoskodna.

Nem lehet teljesen kiváltani a hagyományos mosószert

Egyébként a hideg vizes mosószereknek kedvezőtlen tulajdonságai is vannak. Nem bomlanak le természetes úton, és kőolajszármazékokat tartalmaznak. A szerek egy részéhez optikai fehérítőanyagokat adagolnak, amely szintén kockázatos környezetvédelmi szempontból. Továbbá a forró víz elpusztítja a baktériumokat és vírusokat, így aki csak hideggel mos, annak esetenként külön fertőtlenítőszert kell alkalmaznia. A hideg vízre optimalizált szerek ráadásul nem oldódnak jól meleg vagy forró vízben, tehát a mosógép melegítős programjaihoz hagyományos mosószerekből is be kell vásárolni.

Az is szempont, hogy egyes régebbi mosógépeken nem lehet teljesen felülbírálni a mosás szakaszait szabályozó programválasztó beállításait, tehát például a hatvan fokos, előmosással kombinált programot át lehet állítani harmincra, de a vízmelegítő modult nem lehet teljesen kikapcsolni. Az utóbbi években gyártott, A vagy AA energiaosztályba tartozó, leginkább energiatakarékos mosógépeken viszont mindig lehet hideg vizet választani.

A Tide Coldwatert 2005-ben vezette be a Procter & Gamble, majd a konkurencia sorra dobta piacra a maga hideg vizes mosószereit. A P&G azt közölte a New York Times-szal, hogy a kutatási programot azután indították el, miután 2003-ban felmérték a cégcsoport össz-energialábnyomát. A vállalat célkitűzése az, hogy a mosógépekbe kerülő ruhamennyiség 70 százalékát hideg vízzel mossák 2020-ra. A P&G becslése szerint világszerte a ruhamennyiség 38 százalékát mossák hideg vízben. Ez részben kulturális kérdés is: Japánban például jóval elterjedtebb a hideg mosás, mint az Egyesült Államokban.

A konkurens Henkel nyilvánosságra hozott forgalmi adataiból viszont az látszik, hogy a fogyasztók meglehetősen ragaszkodnak az anyai bölcsességhez, amely szerint csak a meleg víz a hatékony. A Henkel hideg vizes mosószereiből, például a Purexből 16 százalékkal kevesebb fogyott 2010-en az USA-ban, mint egy évvel korábban. A P&G 5 százalékkal többet adott el hasonló termékéből, de a cég illetékesei elismerték a New York Times-nak, hogy az eladások nem a várt nagyságrenddel nőttek. Az eladások felpörgetése érdekében a Henkel Németországban vásárlói felvilágosító kampányt indított, a P&G pedig a szintén amerikai Whirlpool háztartásigép-gyártóval közösen dobott szeptemberben piacra egy hideg vizes szerekre optimalizált mosógépet.

Reménysugár a lesújtott nyaralóknak: egy olasz cég felvásárol a Franciaország bretagne-i partjainál kellemetlenségeket okozó algatakaróból, hogy papírt gyártson belőle. A Favini nevű vállalat 1992 óta készít ilyen típusú papírt, amely az Alga Carta nevet viseli. Akkoriban Velence városa keresett megoldást arra, hogy megszabaduljon a lagúnákat belepő algáktól. Az olasz cég ennek hallatán fejlesztett ki egy új eljárást, amivel a papírgyártásban alapanyagként fa helyett algát lehet használni - tudósít a francia AFP hírügynökség alapján az MTI.

Az Alga Carta 30-80 százalékban tartalmaz algát. Mivel Velencében már alig van belőle, a gyártó Ázsiából és kis részben Bretagne-ból importálja a növényt. 2009-ban és 2010-ben összesen 130 tonnát vásárolt a francia partoknál éktelenkedő algatakaróból. A 90 grammos papírt többek között borítékok, címkék gyártására ajánlja a cég, de gyártanak 350 grammos kartont is az algából. (A grammsúly azt fejezi ki, hogy az adott papírfajtából egy négyzetméternek hány grammot nyom - az alacsony értékek vékony papírt jelölnek.)

Idén nyáron különösen sok az alga a festői franciaországi tengerszakaszon, több strandot teljesen le kellett zárni, mert a növény veszélyes gázokat bocsát ki. Természetvédők szerint az algatakaró a földművelésnél használt és nagy mennyiségben a tengerbe kerülő műtrágya miatt keletkezett. A gazdák azonban visszautasítják a vádakat. A hatóságoknak évente több tízezer köbméter rothadó algát kell eltüntetniük a fürdőzőhelyekről, de így is egyre több strandot zárnak le legalább részlegesen.

Bemutatták az első, Angliában készült bambuszbiciklit egy brit kerékpár-kiállításon. Az Oxford Brookes Egyetemen megtervezett bambuszbicikli természetes anyaga olyan erős, mint az acél, ugyanakkor olyan könnyű vele dolgozni, akár a szénszállal. Mint a tervezők elmondták: inkább e tulajdonságok miatt gondoltak a bambuszra, mintsem környezetvédelmi szempontokból. A kerékpárt a yorkshire-i Raw Bikes cég gyártja. A tervezett 1750 fontos (közel 600 ezer forintos) ár alapján viszont nem tömegterméknek szánják a kétkerekűt.

A mountain bike elkészítéséhez a megfelelő bambusz kiválasztása volt a legnehezebb feladat, mivel igazán jó minőségben viszonylag kevés bambuszféle áll rendelkezésre Angliában - mondta James Broughton, az egyik tervező, az egyetem technológiai kutatóközpontjának vezetője. Az anyag különleges edzésére is szükség volt, mivel a bambusz a nedvesség hatására lágyul, nyúlik, a szárazságtól viszont zsugorodik. Tulajdonságai egyébként is változóbbak, mint a rendszerint biciklik vázának használt acélé. A cég egyébként nyolcféle bicajt gyárt a növényből, többek között egy városi gépet három vagy nyolcsebességű agyváltós kivitelben, hidraulikus fékkel és bambusz sárvédőkkel. (A témáról lásd korábbi hírünket: Termesszen bambuszbiciklit!)

A prototípus elkészítésében a kutatóintézet diákjai is részt vettek. A gépet a másik tervező, Shpend Gerguri tesztelte a nyáron egy hegyikerékpár-versenyben. Beszámolója szerint a bambuszbicikli tökéletesen vizsgázott a 620 kilométeres alpesi túrán.

Elefánttrágyából állítanak elő elektromos áramot a müncheni állatkert kivilágítására. A trágyából felszabaduló metángáz elégetésével annyi energia nyerhető, ami huszonöt háztartás ellátására elég - tudósít a CNN hírtelevízió. Az állatkert három, egyenként száz köbméteres konténerben gyűjti a trágyát - ekkora mennyiség egy hét alatt származik a kert összes növényevő állatától. A vizes trágyát itt oxigénmentes környezetben egy hónapig tárolják, és a metánból és szén-dioxidból álló biogázt az épület padlásán elhelyezett, óriási műanyagballonba gyűjtik.

Az elektromos áramot gázturbina segítségével állítják elő. Az így kinyert biogáz a kert áramszükségletének 5 százalékát fedezi, de ezzel fűtik a gorillaházat is - ez az egyetlen állatkert Németországban, ahol így aknázzák ki a megújuló energiaforrásokat. Egy felnőtt elefánt a kertben átlagosan napi egy mázsa élelmet, azaz gyümölcsöt, zöldséget fogyaszt, de a perecet is szívesen megeszi. A müncheni állatkertben évente csak az elefántok után kétezer tonna trágya marad. Dominik Forster, a kert munkatársa elmondta, 2012-ben napelemeket szerelnek az állatok élőhelyei fölé.

Több mint 20 milliárd forintot forgatna vissza 2012-ben a szelektív hulladékgyűjtés és hulladékhasznosítás támogatására az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ). A pluszpénz a környezetvédelmi termékdíjakból befolyó költségvetési bevételből származik. Az intézményt szeptember 1-jén alapították meg; minderről a százszázalékos állami tulajdonban lévő szervezet ügyvezetője, Vámosi Oszkár nyilatkozott a Világgazdaságnak.

A termékdíjköteles termékek gyártói és forgalmazói eddig maguk gondoskodtak hasznosítási kötelezettségeik teljesítéséről, koordináló szervezeteket hozva létre, s ezzel egyúttal mentességet szerezve a termékdíj fizetése alól. A piaci alapokon működő, közel két tucat koordináló szervezet tavaly és az idén mintegy 10 milliárd forintot fordított hulladékkezelésre. Ezzel szemben a díjfizetés alóli mentesség megszüntetése, a díjak átalakítása, valamint a koordinálás állami kézbe vételének eredményeképpen jövőre legalább 20 milliárd forint, a jelenlegi összeg duplája juthat erre a területre. "Az ÖHÜ frissen felvett munkatársai már dolgoznak azon, hogy a finanszírozás folyamatos legyen" - nyilatkozta a magánszférából érkezett Vámosi. Az ÖHÜ számításai szerint nagyjából 10 százalékkal csökken a csomagolóanyagok kibocsátása 2012-ben, így kevesebb lesz az ebből származó termékdíj is.

Rögzíteni kell a kereskedelmi törvényben a helyi piac ismérveit, mert a jelenlegi jogszabály indokolatlan többletterheket ró a piacok szervezőire. Ezzel indokolta Font Sándor képviselő azt a kezdeményezését, melynek célja könnyebbé tenni a helyi termelői piacok megnyitását és működtetését. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) támogatja a javaslatot, amelyet általános vitára alkalmasnak talált az országgyűlés gazdasági bizottsága.

A javaslat alapján az számít helyi  termelői piacnak, amelyik a piac fekvése szerinti megyéből vagy a piac 40 kilométeres körzetéből, illetve budapesti piacnál az ország területén bárhol működő gazdaságából származó mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari termékét értékesít. Míg vásár és piac csak a kereskedelmi hatóság által kiadott vásár-, illetve piacüzemeltetési engedéllyel üzemeltethető, addig a helyi termelői piacnál az üzemeltetéshez elegendő lenne a bejelentés a kereskedelmi hatóságnak - írja közleményében a VM.

Minden év október első hétvégéjén rendezi meg az Európai Madármegfigyelő Napokat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) nemzetközi ernyőszervezete, a BirdLife International. Az akció egyben verseny is az európai államok között. A játékban a helyszínek, a résztvevők, és a látott madarak száma alapján értékelik az országokat és határozzák meg a rangsort. Magyarország az utóbbi években mindig az első három helyezett között szerepelt. A rendezvény amellett, hogy európai szintű információgyűjtést tesz lehetővé az őszi madárvonulásról, ezreket csábít ki a szabadba évek óta. Az MME országszerte közel 60 helyszínen várja az érdeklődőket - a lista itt található. A budapesti rendezvényt október 1-én (szombaton) 9 és 14 óra között rendezi a MME a cinkotai Naplás-tó mellett. Az érdeklődők számára az egyesület távcsövet, teleszkópot, madárhatározót biztosít, tehát csak az időjárásnak és egyéni szükségleteinek megfelelő ruházatot, ivóvizet, élelmet kell magukkal vinniük.

A vörösbegyet gyakran befogják az Európai Madármegfigyelő Napok
bemutató gyűrűzésein (Fotó: Bajor Zoltán)

Az idénre már felélte az emberiség azt az ökológiai erőforrás-mennyiséget, ami egész évre számítva a rendelkezésére állt. Ez a fordulópont szeptember 27-én következett be - közölte kutatásai alapján a kaliforniai székhelyű, az ökológiai lábnyom mérésével foglalkozó nemzetközi szervezet, a Global Footprint Network (GFN). A bevételeket és kiadásokat nyomon követő bankszámla-kivonatokhoz hasonlóan a GFN kiszámítja az emberiség természetierőforrás-igényét, amit például élelmiszerek előállítására, nyersanyagok kitermelésére vagy a szén-dioxid elnyelésére vesz igénybe. Ezt a mennyiséget a GFN ahhoz viszonyítja, hogy a természet mennyire képes megújítani ezeket az erőforrásokat és elnyelni az emberiség termelte hulladékot. Az összevetésből kiderül, hogy a földlakók körülbelül kilenc hónap annyi erőforrást használnak el, amelyet a bolygó csak egy egész év leforgása alatt tud pótolni.

Esőerdő Peruban, a Manu National Parkban

2011 hátralévő részében már csak úgy tudjuk fenntartani ezt a keletkező ökológiai deficitet, hogy a természeti tőkét kezdjük fogyasztani, és felhalmozzuk a szén-dioxidot a légkörben. „Ez olyan, mintha az éves jövedelmünket már három hónappal az év vége előtt elköltöttük volna, és a maradék időszakban a megtakarításainkat élnénk fel évről évre. Nemsokára ki fogunk fogyni a tartalékokból” – mondja dr. Mathis Wackernagel, a GFN elnöke. „A növekvő élelmiszeráraktól kezdve a klímaváltozás negatív következményéig a gazdaságunk most konfrontálódik annak valóságával, hogy évek óta többet költünk – ökológiai értelemben –, mint amennyit a lehetőségeink megengednének” – mondja dr. Wackernagel. „Ha fenn akarjuk tartani a stabil gazdaságot és a jó életminőséget, akkor nem engedhetjük meg tovább mélyülni a szakadékot aközött, hogy a természet mennyi erőforrást képes nyújtani, és aközött, hogy mennyit követel jelenlegi infrastruktúránk, gazdaságunk, életstílusunk.”

7 milliárd ember szükségleteit kell fedezni

Az emberiség történetének nagy részében olyan ütemben használta fel a természeti erőforrásokat – annak érdekében, hogy utakat és városokat építsen, élelmiszert termeljen, termékeket állítson elő –, amely a természeti erőforrások megújulási képességén belül volt. A fordulópont az 1980-as években következett be: az emberiség szükségletei túlnőttek azon határon, amelyet a természet fenntartható módon képes előállítani. Ezt az állapotot nevezik ökológiai túllövésnek. A GFN 2011-re vonatkozó előzetes számításai azt mutatják, hogy jelenleg olyan ütemben használjuk fel a természeti erőforrásokat, amelyet 1,2-1,5 bolygó tudna fenntartható módon kielégíteni. A kutatások azt mutatják, hogy jóval az évszázad közepe előtt az emberi igények már két Föld kapacitását követelnék meg.

Az ENSZ számításai szerint az emberiség létszáma nagyjából most éri a 7 milliárd főt. A jelenlegi erőforrás-felhasználási tendenciák a következő kérdések megválaszolását sürgetik: Hogyan fogjuk tudni kielégíteni egy növekvő népesség igényeit? Támogassuk-e a fejlődő gazdaságú országokban a középosztályba feltörekvő milliók megnövekedett fogyasztását? Hogyan gondoskodjunk arról a kétmilliárd emberről, akik jelenleg még az alapvető emberi szükségletekhez szükséges erőforrásokhoz sem jutnak hozzá?

Elhagyatott bauxitbánya Iharkúton (Fotó: zivatar.hu/Felhőtár)

“A jó életminőség biztosítása az emberek számára lehetséges, de nem lesz lehetséges azon erőforrás-intenzív fejlődési és növekedési modelleknek az alkalmazása, amelyeket a múltban használtunk” - mondja a GFN igazgatója, dr. Juan Carlos Morales. “Ez azt jelenti, hogy a fejlődés és prosperitás új modelljeit kell megtalálni, amelyek csökkentik a természeti tőkére nehezedő nyomást, valamint azt is, hogy fenn kell tartanunk a természeti tőke megfelelő minőségét, megújuló képességét, nem pedig leamortizálni a gyors pénzszerzés érdekében.”

 Csökkent-e világszerte az ökológiai túllövés mértéke?

A GFN ökológiai lábnyomra és biokapacitásra vonatkozó számításai az előző évben az Ökológiai Túllövés Napját néhány héttel korábbra becsülték, mint az idei évben. Ebből adódhat a kérdés, hogy ezek szerint globális szinten némileg sikerült csökkenteni a túllövés mértékét? A válasz: nem. Jelenleg a GFN azon dolgozik, hogy felülvizsgálja a különböző földrajzi és földhasználati módok termékenységének meghatározási módszertanát. A cél közös nevezőre hozni például egy oroszországi erdő hozamát egy chilei halászterület hozamaival. Ha megvizsgáljuk azt, hogy az Ökológiai Túllövés Napja mikorra esett volna a tesztelés alatt álló számítások szerint, akkor azt láthatnánk, hogy a túllövés mértéke évről-évre növekszik. Ezzel együtt nem lehetséges minden fűszálat vagy halat megszámolni, emiatt az Ökológiai Túllövés Napja inkább becslésként értelmezendő, mintsem egy egzakt dátumként.

A mikor kevésbé fontos, mint a mennyi: a felhalmozott ökológiai adósságot a "kamatot" élelmiszerhiányok, csökkenő állatpopulációk, csökkenő területű őserdők, degradált termőföldek, és a megnövekedett szén-dioxid-koncentráció formájában fizeti meg az emberiség, beleérve ezekkel járó emberi áldozatokat és pluszköltségeket.

A túllövés és a világggazdaság

A világméretű gazdasági visszaesés ellenére az erőforrás tendenciák azt mutatják 2008 októbere óta, hogy az emberiség által felhasznált erőforrásigények növekednek, bár lassabban, mint az évezred első nyolc évében. Egyre több a bizonyíték arra, hogy a gyorsan növekvő erőforrásköltségek – különösen az élelmiszeripar és energia területén – fontos szerepet játszottak a mostani globális visszaesés felgyorsításában, vagy akár annak létrejöttében. Jelenleg a döntéshozók munkahelyek teremtésével és a gazdaság stabilizálásával próbálják megfordítani a recessziót, de ez stabil erőforrás-ellátást igényel.

„Amint az erőforrás-szűkösség tovább fokozódik, ez olyan lesz, mintha megpróbálnánk felfelé futni a lefelé haladó mozgólépcsőn” – mondja dr. Wackernagel. “A hosszú távú fellendülés csak akkor fog sikerülni, és akkor lesz fenntartható, ha szisztematikusan csökkentjük az erőforrásoktól való ilyen mértékű függésünket.”

Guy Ritchie környezetbarát törekvései egyelőre úgy tűnik, nem arattak osztatlan sikert az angol természetvédők körében. Pedig valószínűleg maga sem számított bíztató elismeréseken kívül más reakciókra, amikor engedélyt kért angol vidéki birtokának napelemekkel való ellátására. A hollywoodi sikereket elért rendező, aki annó 2001-ben még első gyermekének anyjával, Madonnával közösen vásárolta az idilli környezetben lévő házat - vagyis kisebb kastélyt - nem csak a Föld levegőjét, de a saját pénztárcáját is jelentősen óvná a napelemekkel, melyek állítólag egyébként csupán egy részét képezik annak a tervnek, mely szép lassan a ház teljesen önellátóvá válásához vezetne. 

 Guy Ritchie Wiltshire-i birtokának zöld területei szinte teljesen értintetlenek (fotó: The Daily Mail)

Az áramszámlák megszűnése mellett, és amellett, hogy az áramszolgáltató természetesen kénytelen lenne fizetni neki az esetleges túltermelésért, Guy Ritchie még mintegy tíz százaléknyi adókedvezményt is kapna a brit kormánytól, ha a napelemek végülis felkerülnek háza tetejére. Ez viszont egyelőre egyáltalán nem biztos. Egy aggódó környezetvédő, bizonyos Louisa Kilgallen ugyanis jelentést küldött a helyi (Wiltshire-i) önkormányzatnak, melyben kifejti, hogy a sztár háza gazdag növény- és állatvilággal bíró természetvédelmi területen helyezkedik el, a napelemek felszerelésének pedig szinte minden fázisa ártana a helyi biodiverzitásnak. 

Az építkezés a környezetvédő szerint komoly zavart okozna a vadállomány körében is, csökkentené a különféle növények rendelkezésére álló területeket, és néhány helyen hosszú távon a gyep, illetve a rendkívül érzékeny talajmenti növényzet egyes fajainak teljes kihalásához vezetne. Az aktivista arra hivatkozik, hogy a Guy Ritchie birtokán elterülő gyönyörű, buja füves területet a kivitelezés minden fázisa jelentősen csökkentené, ezért az esetleges engedélyezés tökéletesen ellentmondana a helyi és a nemzeti környezetvédelmi stratégiának. 

A sztár tehát egyelőre várni kényszerül zöld ötleteinek megvalósításával, nagyjából október közepéig mindenképp, amíg a hivatalnokok meghozzák döntésüket. A Sherlock Holmes rendezője egyébként a napelemek mellett speciális üvegházat is tervezett már a birtokára, ahol egész évben gyümölcsöket és zöldségeket termelne esővíz és egy speciális környezetbarát földalatti fűtési rendszer segítségével.

„Expedicioot eloekeesziteni.
Kell 5 kalandvaagyoo feerfi.
Forradalmi elmeelet.
Aatsodroodni a Csendes-ooceaanon
9 oesszekoetoett balsafaan.
Akarsz joenni?
- Thor”
 

Thor Heyerdahl 1946 karácsonyán küldött táviratával kezdődik az előzetese annak a Kon-Tiki című filmnek, amely nemsokára föleleveníti a legendás utazó vakmerő vállalkozását. A műfajteremtő dokumentumfilm moziváltozata az eddigi legnagyobb költségvetésű norvég alkotás lesz. A mozi  javában készül brit-dán-norvég-svéd koprodukcióban. A külső jeleneteket Norvégiában, Máltán, Bulgáriában és Thaiföldön forgatták ez elmúlt hetekben, ma kezdődnek az utómunkálatok Oslóban, a bemutató egy év múlva, 2012. szeptemberében várható.

„Filmünk lényege maga a világraszóló kaland. Hányan álmodoztak már hasonlóról, hogy megmásszák a Kilimandzsárót, körülhajózzák Kubát vagy végigautóznak a 66-os úton! Heyerdahlnak is volt egy álma, és megküzdött azért, hogy valóra váltsa” - nyilatkozta a norvég Verdens Gang napilapnak a film egyik rendezője, Joachim Rønning, aki Espen Sandberggel idén nyáron viszi vászonra az 1951-ben Oscar-díjat nyert dokumentumfilm alapján készülő alkotást. A rendezőpáros nevéhez olyan produkciók fűződnek, mint a Max Manus című háborús dráma vagy a Las Bandidas akció-vígjáték.

A forgatócsoport a Maldív-szigeteken

A film producere pedig az a Jeremy Thomas, aki sok más mellett az Utolsó császár és a tavalyi velencei filmfesztiválon különdíjat nyert Ölésre ítélve producere is volt. A film szerepeit a legjobb fiatal norvég színészek alakítják, élükön a Heyerdahlt megformáló Pål Sverre Valheim Hagennel. Egyetlen svéd van a csapatban (akárcsak az eredeti legénységben), a világhírű filmszínész, Stellan Skarsgård fia, Gustaf. A rendezők elmondása szerint a színészek rendkívül jól bírták a kilenchetes tengeri forgatást, csak néhányszor lettek tengeribetegek. Annál nagyobb megpróbáltatás volt számukra az állandó fogyókúra, elvégre az 1947-es expedíció tagjai sem bővelkedtek az élelemben.

Évszázadokig az volt az általános nézet, hogy a polinéz szigetekre Ázsia, azaz nyugat felől érkeztek az első telepesek. Heyerdahl azonban a motívumkincs hasonlósága alapján azt feltételezte, sokkal valószínűbb a dél-amerikai eredet. Onnan a dél-keleti passzátszelek állandóan nyugati irányba fújnak, a feltételezett hajósok dolgát pedig a széliránnyal párhuzamos óceáni áramlatok is segítik. Legendák szóltak arról, hogy a helyiek ősei egykor balsafa-tutajokon hatalmas tengeri utakra indultak. Lehetséges, hogy Dél-Amerika valamely letűnt kultúrája népesítette be a polinéz szigetvilágot?

Ez az eredeti egyórás Kon-Tiki dokumentumfilm (angol hangalámondással)

Igen ám, de a perui indiánok balsafából összerótt vízi alkalmatosságai nem tűntek elég masszívnak ehhez a megerőltető utazáshoz. Sőt, az a hír járta, hogy a tengeri tutajépítéshez szükséges nagyobb balsafa törzsek annyira merevek, hogy a nyílt vízi hullámzásban fogpiszkálóként törnek majd ketté. Thor Heyerdahl egyetlen módon bizonyíthatta elméletét: ha maga is épít egy tutajt, majd a szelekre és az óceánra bízza magát.

A tutajhoz Ecuadorból hozatta a balsafát. Kilenc nagy törzsből készült a hajó alapja, kilenc kisebb alkotta a fedélzetet, amelyen egy bambuszból szőtt kalyiba és a vitorla kapott helyet. Híven az elődök módszeréhez, a tutaj elemeit vasszög, csavar vagy szegecs nélkül, pusztán liánokból sodort kötelekkel rögzítették össze. Névadóul Kon-Tiki inka Napistent választotta Heyerdahl.

A 101 napos út során a perui Callaóból indulva 4300 tengeri mérföldön, azaz közel nyolcezer kilométeren keresztül hánykolódott a vízen a csapat, míg végre partot értek Raroia szigetén. Az 1947-es expedíció során készült forgattak színes filmre is (itt látható néhány perc belőle), ám a tekercsek egy részét tönkretette a sós pára, zömét pedig ellopták. A kalandos utazást elmesélő, Tutajjal a Csendes-óceánon című könyvet 67 nyelvre fordították le, és 70 millió példányban kelt el. A hírneves vízi járművet Raroiáról átvontatták Tahitire, onnan egy norvég tengerjáró hajó vitte haza. Ma az oslói Kon-Tiki múzeumban tekinthető meg.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna

Meg akarod érteni, mit takar a misztikusnak tűnő fenntarthatóság szó? Érdekel, mit mond a témáról egy ökológus, egy aktivista, egy pénzügyi szakember és egy médiaszereplő? Ha igen, szeptember 24-én ott a helyed a budapesti Millenáris Parkban, az ingyenes, 4. Fenntarthatósági Napon. Az esemény moderátora Novák Péter.

A különleges fesztiválkonferencia jóval több, mint egy zöld fesztivál: a beszélgetések a fenntarthatóság három pillérére – társadalom, gazdaság, környezet – épülnek, ahol Novák Péter moderátor mellett többek közt Azurák Csaba, dr. Juhász Árpád, Váczi Gergő és Winkler Nóra is kifejti véleményét egy-egy téma kapcsán. A komoly témák szórakoztató megértéséről a Momentán Társulat gondoskodik: az improvizáció mesterei a hallottak alapján rövid színpadi szituációkat adnak elő. Ők egyébként ráhangolódásképpen egy interaktív online színházi előadást tartanak szeptember 21-én este, a hello holnap! Facebook oldalán fenntarthatósági témában. A nézők egyben a szituáció alakítói is lehetnek: az oldalon futó chat-en bárki küldhet linkeket, képeket, szavakat, amelyeket a színészek beleépítenek játékukba.

A beszélgetések közti szünetben a belépésnél kapott matricákkal lájkolhatják a résztvevők az általuk legjobbnak ítélt pályaműveket és kiállítókat; a lájkok alapján a szervezők közönségdíjat osztanak ki. A műsorok közti szünetben arra is fény derül, hogyan készül sörösdobozból fényképezőgép, de akár egy flashmob résztvevőivé is válhatnak a látogatók.

A fesztivál keretein belül, a beszélgetések során egy asztalnál kap helyet egy aktivista és pénzügyi, gazdasági szakemberek: ők a szegénységről beszélgetnek; a víz témáját geológus, akadémikus, civil szereplő közösen boncolgatja a Jövő Nemzedékek Országgyűlési biztosával; a felelős kommunikáció kérdéskörét pedig a médiaszereplőkön túl egy újságíró, egy fogyasztóvédő és egy pszichológus járja körül. 2011 az Európai Önkéntesség Éve, így az önkéntesség témájában is elmélyülhetnek a jelenlévők a legek díjátadó (legjobb kiállítók, legjobb sörösdobozból készült képek) előtt. Este két pályázat – a hello holnap! Sajtódíj és az FN4 kreatív pályázat – díjait is átadják, közben és utána pedig az Anselmo Crew és a Brains zenekarok gondoskodnak a hangulatról hajnalig az afterpartyn.

Sokszínű fenntarthatósági programjai összefogására 2010 végén a Magyar Telekom elindította a hello holnap! kezdeményezést, amely a vállalat munkatársai mellett önkénteseket, beszállítókat is elér. A kezdeményezés keretei között hirdette meg a Telekom a hello holnap! Sajtódíjat, és rendezi meg a Fenntarthatósági Napot is. A negyedszerre megrendezett fesztiválkonferenciához együttműködő partnerként csatlakozott a Kultúrpart és a Millenáris is.

Tizedszerre lesz autómentes nap Budapesten az pénteken induló Európai Mobilitási Hét keretében. A hétvégén az Andrássy utat lezárják a forgalom elől, és kiállítják a 86-os vonalon közlekedő MAN csuklós buszt, az 5-ös vonalon szolgálatot teljesítő, felújított 263-as Ikarust. Egy 180-as veterán Ikarusban busztörténeti kiállítást nyílik, négy oktatóbusszal pedig azt is kipróbálhatják a látogatók, hogy milyen egy buszt vezetni.

Buszteszt a 2010-es mobilitási héten is volt

Az Andrássyn szombaton és vasárnap számos rendezvény lesz. Itt fognak versenyezni a nem hagyományos üzemanyaggal hajtott járművek is. Az MVM Energia 2.0 Futamon Napelemes autók, különleges prototípusok, átalakított szériaautók, elektromos versenyautók és motorok mutatkoznak be a Bajcsy-Zsilinszky út és az Opera közötti szakaszon. A TeARTrum program keretében számos független színház, kisebb társulat mutatkozik be, illetve jelen lesz öt fővárosi fenntartású intézmény is.

A  mobilitási héten hétfőn a parkolási megoldásokról, kedden pedig a kerékpáros közlekedéssel kapcsolatban rendeznek konferenciát. Szerdán a II. kerületi Lövőház utcában tartják meg a gyalogosutcák napját, és csütörtökön lesz a nemzetközi autómentes nap, amikor lezárják az Alkotmány utcát, este pedig a Critical Mass kerékpáros felvonulást tartják meg. A 22-éig tartó rendezvénysorozat alatt ingyenesen lehet kerékpárt szállítani a MÁV vonatain. A kedvezmény akkor lehet igénybe venni, ha az utas az érvényes vasúti menetjegy vagy bérlet mellé az utazás megkezdése előtt díjmentes kerékpárjegyet kérnek a pénztárban.

A jövő városaiban már nem csak növényekkel beültetett tetőkertekben, de függőleges zöld falakban is érdemes gondolkozni. Az élő fal szigetelésnek, a levegő tisztítására, sőt dizájnelemként sem utolsó. 

Az élő növényekkel borított falakra specializálódott kanadai cég, a Green Over Grey legutóbb megalkotta Észak-Amerika legnagyobb szabadtéri lélegző falát. A kanadai Vancouver külvárosában található zöld fal majdnem háromszázezer négyzetméteren terül el a városi könyvtár épületének utcafrontján. Több mint tízezer növénypalánta kellett az elkészítéséhez, melyek összesen százhúsz különféle fajhoz tartoznak: vannak köztük nagyobb évelő növények, cserjék, sőt még kisebb fák is.

  Fotó: Green Over Grey

Az úgynevezett zöld, vagy élő fal gyakorlatilag nem más, mint egy önellátó függőleges felületekre telepített kert, ami az épületek belső vagy külső falain is kivitelezhető. A technológia segítségével az új kertekhez ráadásul hasznos termőföldet sem kell, hogy elfoglaljanak, a növények a talaj helyett a függőleges falból nyerik a vizet és a tápanyagokat. A módszer valójában csupán azt másolja le, ami a természetben is megtalálható, hiszen tény, hogy függőleges falakon - sziklákon, faágakon, vagy vízesések mellett - is remekül megélnek egyes növények.

  Fotó: Green Over Grey

A különleges módszer lehetővé teszi, hogy bármelyik falat buja zöld dzungellé alakítsák, legyen az kültéren, vagy beltéren. A zöld falban ugyanis nem található termőföld sem, egy szuperkönnyű porózus anyaggal helyettesítik azt. Speciális keretbe és vízálló panelekbe ültetik a növényeket, egyes beltéri falak esetében, ha szükséges, világításról is gondoskodnak. A keretet az eredeti falhoz rögzítik, de a vízálló panelek és az épület fala között rendszerint rést is hagynak, hogy az épület "lélegezhessen": emiatt a zöld fal hatékony szigetelésnek is számít, sőt, még az esőtől is megóvja a falakat. Az automatikus öntözőrendszernek köszönhetően a kanadai cég szerint egy-egy ilyen lélegző utcafront csak nagyon kevés karbantartást igényel, és lényegesen kevesebb vízre van szüksége, mint a hagyományos kerteknek, vagy városi parkok növényzetének.

 Fotó: Green Over Grey

Az első függőleges kertet egyébként állítólag egy francia botanikus, Patrick Blanc hozta létre több mint harminc évvel ezelőtt, az úttörő óta pedig folyamatosan tökéletesítik az élő falak kivitelezését. A növények sokfélesége változatos ökoszisztémát alakít ki a városok közepén, egy kis oázissal felérő helyet biztosít a méhek, pillangók, vagy kisebb madarak számára. Az élő fal ezenkívül természetesen tisztítja a környékbeli levegőt, és nem utolsósorban a zöld legkülönbözőbb árnyalataival üdítő változatosságot hoz a nagyvárosok unalmas szürke betonfalainak dzsungelébe.

Egy huszonkét éves Mercedes iskolai buszon indult Föld körüli útra 2009 szeptemberében egy brit környezetvédelmi aktivista. Andy Pag - teljes nevén Andrea Pagnacco egy roncstelepről bányászta elő a buszt, és úgy alakította át, hogy a dízelmotor használt étolajjal működjön. A buszba használt alkatrészekből szűrőberendezést szerelt, és ezerkétszáz literesre cserélte az üzemanyagtankot. A busz lakóterét szintén újrahasznosított anyagokból alakította ki - a járművet Pag "biobusznak" nevezi, tudósít a Daily Telegraph brit napilap.

Így zajlott a busz átalakítása

Az olajhajtás bevált, Pag jó ütemben haladt kelet felé Törökországon és Iránon át, míg 2010 januárjában le nem tartóztatták Indiában, Radzsasztán városában. A férfi ugyanis nem tudta, hogy műholdas telefon behozatalához és használatához külön engedély szükséges Indiában, így a hatóságok a készülék miatt a nemzetbiztonsági törvény megsértésével vádolták. 2010 őszén Indonéziában csatlakozott hozzá egy amerikai újságíró, Christina Ammon, aki eredetileg csupán a vállalkozásról akart beszámolni. Az utazás alatt egymásba szerettek, és azóta is együtt vannak. A két évig tartó expedíció után Nagy-Britanniába visszatérve a pár azt tervezi, hogy 2012 elején a szigetországot járja végig a biobusszal, iskolákban népszerűsítve az újrahasznosítást. Az étolajos expedíció blogja itt olvasható.

A busz a Kentucky állambeli London előtt - Andy Pug és a tetőre szerelt napelemtáblák

A parlagfű pollenjének koncentrációja ezekben a hetekben gyakorlatilag mindenütt sokszorosa, gyakran több mint harmincszorosa az egészségügyileg még tolerálható 30 pollen/köbméteres szintnek. A statisztikák szerint ennek a pollenterhelésnek a 90 százaléka fertőzött mezőgazdasági területekről, leginkább a napraforgótáblákból származik a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME) adatai szerint. A parlagfű-allergia a lakosság egyötödét érinti: "Magyarország Európa parlagfűvel legfertőzöttebb országa, az emberek milliárdokat költenek gyógyszerre, olykor a lakóhelyüket is elhagyni kényszerülnek a parlagfű miatt, és a nemzetgazdaságot is milliárdos kár éri" az egyesület közleménye szerint.

Közmunkások parlagfüvet irtanak (MTI/Rosta Tibor)

A veszélyes gyomnövény ellen küldő szervezet szerint elfogadhatatlan az a szabályozás, amely szerint a kiszabható bírság töredéke az adott földterületen megtermelhető napraforgó értékének. Így a gazdák nagy része inkább megfizeti a jelentéktelen mértékű bírságot, a parlagfüvet pedig nőni hagyja, mivel a mentesítés jóval költségesebb lenne. A parlagfűvel fertőzött napraforgótáblák tipikus mérete 10-20 hektár, ezek a földek néhány tízezer gazdálkodó birtokában vannak, állítja az egyesület.

A Mezőgazdasági Szakigazdatási Hivatal (MGSZH) feladata lenne olyan napraforgó-művelési technológiák kidolgozni, amelyek egyszerre gazdaságosak, de a parlagfű-fertőzést is megakadályozzák, mondja a PMME. A szervezet Jordán László, a szakigazgatási hivatal elnökhelyettesének nyilatkozatára reagált. Jordánazt nyilatkozta a TV2 Napló című műsorában a parlagfűről, hogy mivel Magyarország agrárország, "nem lehet ellehetetleníteni a mezőgazdasági termelést (.,.) tehát hogyha kétmillió embernek az életkörülményeit megkönnyítem azzal, hogy hárommilliót ellehetetlenítek, akkor meg negatív a mérleg".

Minden gyermek, aki legalább tíz darab italos kartondobozt hoz a Fővárosi Állat- és Növénykerthez, ingyen belépőt kap szeptember 10 és 11-én. A kert és a kartondobozgyártók szövetsége, az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés a Vidám Doboz Napok nevű akciójával arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy az italos kartondobozok 75 százalékban papírból készülnek, ezért szelektíven gyűjthetők és újrahasznosíthatók. Az esemény idén harmadjára rendezik meg.

2010-ben már mintegy 5,6 millió embernek volt lehetősége Magyarországon különválogatva gyűjteni az italos kartondobozokat, de ténylegesen csak 30 százalékuk gyűjtötte rendszeresen e hulladéktípust. Tavaly 1700 tonna italos kartondobozt gyűjtött szelektíven a magyar lakosság, vagyis minden 100 forgalomba kerülő italos kartondobozból 17 darab került a szelektív gyűjtőkbe. A visszagyűjtés aránya elmarad más országok átlagától: az Európai Unióban ez átlagosan 35 százalék körül mozog, Ausztriában 42, Csehországban 30, Németországban pedig 65 százalékos.

Oldalról is jobban érzékelhető a kerékpárosok tömege az újfajta megvilágítással, amelynek köszönhetően a gépjárművek vezetői idejekorán észlelhetik és biztonságosabban előzhetik meg a kétkerekűeket. A LED-es ívfény tökéletesen bevilágítja az útfelületet is, de egyelőre nem helyettesíti a magyar KRESZ-nek megfelelő felszerelést.

 Látni és láttatni – bármely kerékpár-világítással szemben ez a két alapvető követelmény. Az elöl a kormányra, hátul a nyereg alá szerelt világítóeszközök azonban ritkán teljesítik mindkét feltételt. Hiába vélnénk figyelemfelkeltőbbnek az egyenletes fénynél a villogót, a jelenleg hatályos KRESZ szerint nem szabad az utóbbit használni. További előírás, hogy a kerékpár első és hátsó világítását egyetlen kapcsolóval lehessen bekapcsolni (részletek itt olvashatók).

Kent Frankovich, a kaliforniai Stanford Egyetem mérnökhallgatója és két társa a magyar szabályoknak is megfelelő találmánnyal állt elő. A Revolights lényege az abroncs mellé szerelt alumínium karima, amelyhez a kültéri fényfüzérekhez hasonló LED-sorokat rögzítettek. Egyszerre mindig csak négy LED-szakasz világít, ám a kerék forgásával a különálló szakaszok egyetlen erős fényívvé állnak össze. A kerék forgásának aktuális sebességéről a villára szerelt apró mágnes szolgáltat információt a vezérlő elektronikának, amely ez alapján számítja ki, melyik négy LED-et kell bekapcsolnia. A vezérlés szintén a karimán kapott helyet, a számítógépes USB-csatolón keresztül tölthető mini tápegységgel együtt.

Az Egyesült Államokban a közúti kerékpáros balesetek közel hetven százalékáért az elégtelen világítás okolható. A Revolights azáltal fokozza a kerékpáros biztonságát, hogy a kerekek megvilágításával minden irányból tökéletes képet ad a kerékpár valós méretéről, jobban láttatja a kerékpárost. A találmány egyetlen gyenge pontja az elem, amely egyelőre négy órát bír egy töltéssel, ám a feltalálók már dolgoznak azon, hogy a kerék forgásából nyert kinetikus energiával üzemeltessék a világítóeszközt.

„Hiába szuper a találmány, egyelőre nem helyettesíti a hazai szabályok által előírt felszerelést – véleményezi az eszközt László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. – Most dolgozunk azon, hogy a törvényalkotók megváltoztassák a szabályokat. Ami pedig a magyarországi statisztikákat illeti, a rendőrség jegyzőkönyvezési gyakorlata nem teszi lehetővé, hogy a kerékpáros balesetek valódi okait megtudjuk.”

A 23. századot kívánja megidézni II. Abdullah jordán király, aki Star Trek élményparkot álmodott az akabai kikötő mellé. A másfél milliárd dolláros beruházás nem csupán a szórakozást szolgálná, hanem felvonultatná a környezetvédelem újdonságait is.

A Vörös-tengeri Csillagda (Red Sea Astrarium) építése 2011-ben kezdődik. A létesítmény 74 hektáron négy szállodát, tizenhét szórakoztató létesítményt - köztük mozikat, éttermeket és bevásárlóközpontot - foglal majd magába, és ötszáz munkahelyet teremt. A Csillagda egyik oktatópavilonja a környezetvédelem vívmányait is bemutatja: a szürkevíznek nevezett használt csapvíz újrahasznosításától a nap- és szélenergia alapú áramtermelésen át az egyéb megújuló energiaforrásokig, amelyek egyébként mind szerepet kapnak a létesítmény üzemeltetésében. A terv kritikusai szerint viszont egyelőre senki nem számolta ki, milyen hatással lesz az élménypark az érzékeny helyi ökoszférára.

Így fest az élménypark a látványterven

Jordánia megszenvedte a régióban, főleg Egyiptomban és Szíriában zajló politikai megmozdulásokat, az országba irányuló turizmus 14 százalékkal esett vissza. Szükség van tehát a vendégcsalogató attrakciókra. Az élménypark a „Jordánia, a kultúrák útkereszteződése” szlogen köré épül, fő motívuma a Star Trek sci-fi filmsorozat lesz. Nem véletlenül: Abdullah király közismerten maga is nagy trekkie, azaz ST-rajongó, még herceg korában statisztált a Voyager epizódban (ám mivel nem tagja az amerikai színész szakszervezetnek, szöveget nem kaphatott). Az új park legnagyobb durranásának ezért a csúcstechnikás űrhajó-szimulátor ígérkezik.

A beruházáshoz szükséges másfél milliárd dollárt amerikai és arab pénzügyi vállalkozások adják össze, jordániai részről maga a király a fő befektető. A Disney vagy Universal szórakoztató parkokhoz képest ez nem is nagy összeg, azok esetében legfeljebb a licencdíjat fedezné. Jordániában nem is számolnak egetverő haszonkulccsal: a nagy élményparkok milliós látogatóforgalmához képest itt már évi 48 ezer turista hozná a nullszaldót.

Paule Kingleur párizsi látványtervező nem rajong a járdaszéli, parkolásgátló fémoszlopokért. Tavaly decemberi performanszában művészeket kért fel, hogy adjanak karaktert a merev utcakellékeknek.

Idén nyáron a francia főváros második kerületében minikerteket álmodott a járókelőknek is sok bosszúságot okozó oszlopokra, aminek köszönhetően "a lelketlen és vészjósló sereg derűs és illatozó pereputtyá változik" - nyilatkozta. A Potogreen akcióban leselejtezett vízhatlan sátoranyagból zsebeket szabott, azokba földdel megtöltött tejesdobozokat helyezett, amikbe különféle zöldség- és virágmagokat ültetett Párizs belvárosában, a 2. kerületben.

A palánták gondozására még júniusban, a tanév végén vállalkozott a környék iskoláiból hatszáz kisdiák, valamint a helyi lakók és boltosok is örökbe fogadhattak néhányat közülük. Augusztus eleje óta zöldellnek négyesével a zsebkertek a fémoszlopokon, a turisták nem győzik fotózni az egyszerű, de nagyszerű látványosságot. A sikeren felbuzdulva valószínűleg jövőre is megrendezik a Potogreen akciót. (Még több fotó a tervező oldalán.)

A hetek óta tartó kánikulában meglepően nagy számban lehet lódarázzsal és a kisebb kecskedarázzsal találkozni a főváros környéki erdőkben. Az erdei munkásokat szinte naponta megcsípik a rovarok, a darazsak nem egyszer kifejezetten agresszívan viselkednek. Az idei nyár különösen kedvezett a darazsak zavartalan szaporodásának és fejlődésének, ezért a Pilisi Parkerdő Zrt. arra kéri az erdei túrára indulókat, orvosuknál tájékozódjanak a darázscsípés kezeléséről, különösen azok, akik érzékenyek a csípésre.

Az erdészet ajánlása szerint csak a kijelölt turistautakon érdemes közlekedni, ahol nem bolygatják a növényzetet, így a darazsakat sem. Nem szabad fa-, szikla- vagy mesterséges üregekbe nyúlni, hiszen a darazsak szívesen építik a fészküket ezekre a helyekre. Arra kérik a túrázókat: ne másszanak magaslesekre,  a kilátókat is fokozott óvatossággal közelítsék meg. Az erdészet ezeket rendszeresen ellenőrzi, de mivel egy-egy újabb darázsfészek nagyon gyorsan elkészül, nem garantált, hogy a mentesítés már megtörtént. Mielőtt a földre letelepednének, mindenképpen vizsgálják meg, hogy a fűben, földi üregben nem találhatóak-e darazsak. Mindezek betartásával minimálisra csökkenthető a darázscsípés kockázata.

 Ha meg is jelenik egy-egy darázs a közelben, nem érdemes hadonászni, mert az ingerli az állatokat. Ha van rá lehetőség, az élelmiszereket ebben az időszakban inkább zárt térben (menedékházban) fogyasszák el. A kellő mennyiségű ivóvíz csípés esetén is rendkívül fontos; a viszketés csillapítására a zselés jégakku is jól használható.

Lehetőleg senki nem menjen egyedül kirándulni, és mindig legyen mobiltelefon a táskában, ha segítséget kell hívni. Ha valaki tudja magáról, hogy érzékeny a csípésre, inkább halassza őszre a kirándulását. Emellett érdemes a hátizsákban tartani gyógyszertárban beszerezhető orvosságokat, melyekkel a darázscsípés hatásai csökkenthetők (például kalciumtablettát). A darázsveszélyes időszak valószínűleg addig tart, amíg hűvösebbre, csapadékosabbra nem fordul az időjárás, ugyanis ősszel már nem olyan aktívak a rovarok. Gyakorlatilag nem lehet szelektíven irtania csak időszakosan megjelenő darazsakat, és nem is lenne érdemes, hiszen természetes jelenségről van szó - közölte az erdészet.

Az előzetes becslésekhez képest sokkal gyorsabban reagálnak a vadon élő állatok és növények a globális felmelegedés következményeire, mind inkább hűvösebb éghajlatú területek, illetve magaslatok felé véve az irányt - állapították meg a szakemberek. A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmány készítői összesen kétezer növény- és állatfajra terjesztették ki vizsgálatukat. Az eredmények szerint a vadon élő fajok évtizedekként átlagosan 12,2 méterrel költöztek magasabbra, illetve 16,6 kilométerrel közelebb a hűsítő sarkpontok felé.

A 2003-as előzetes becslésekhez képest a vadvilág kétszer nagyobb átlagsebességgel vonult a magasabban fekvő területek és háromszor gyorsabban a sarkvidékek irányában - mondta a tanulmányt vezető Chris Thomas, a brit York Egyetem természetvédelmi biológiával foglalkozó részlegének munkatársa.

A szakember tájékoztatása szerint azok a fajok távolodtak el legmesszebbre eddigi körzeteiktől, amelyek korábbi természetes élőhelyei a leginkább felmelegedtek a negyven évvel ezelőtt kezdődött klímaváltozás hatására. Thomas ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a különböző állatok és növények korántsem egyformán, hanem nagyon is eltérő módon reagálnak az éghajlatváltozásra. "A klímaváltozás más és más kihatással van az egyes fajokra, amelyeknek ennél fogva eltérő lehetőségeik adódnak az új élőhelyen való megtelepedésre" - magyarázta a szakember, hozzátéve, hogy nem minden állat és növény tud hidegebb éghajlatú területekre költözni, mert a felmelegedés mellett olyan tényezők is befolyásolják őket, mint az esőzések, az emberi fejlesztések és élőhelyeik elvesztése.

"Nehéz megjósolni, mi fog történni az egyes fajokkal. Sajnos úgy tűnik, hogy rengeteg részletes információra lesz szükség a megfelelő gyakorlati intézkedések megtételéhez" - jelentette ki.

Forrás: mti

Erősen veszélyezteti az elefántcsont feketepiaci árának növekedése a világhírű kenyai Samburu Nemzeti Park elefántjainak életét. Csak az elmúlt két és fél évben több vastagbőrűt öltek meg a nemzeti parkban, mint az előtte lévő tizenegy évben - írta a Nature című tudományos folyóiratban George Wittemeyer elismert kutató, a Coloradói Egyetem munkatársa.

Erőteljesen megnövekedett az elefántcsont illegális kereskedelme, az értékes zsákmány nagy része Kínába kerül. A szakértők a pekingi hatóságokkal való szorosabb együttműködést követelik, hogy véget vethessenek a gyilkolásnak. Gátat kell szabni a feketekereskedelemnek, és be kell szüntetni az elefántcsont iránti keresletet - hangoztatják az állatvédők.

Az elefántbikák vadászata Samburuban odáig vezetett, hogy több mint kétszer annyi nőstény él a területen, mint hím állat. Időközben viszont az elefánttehenek is a vadorzók látószögébe kerültek, ezért az elárvult elefántborjak száma is megnövekedett. Az orvvadászat 2011-ben csúcspontjára jutott: még soha nem volt annyira magas a megölt állatok száma, mint ez év első öt hónapjában.

A vérengzés hátterében az elefántcsont feketepiaci árának erőteljes növekedése áll. "A helyi árak Samburu környékén a 2007-esekhez képest megduplázódtak. Egy nagy bika agyara annyit ér, mint egy parkőr másfél éves, vagy egy képzetlen munkás tizenöt évi fizetése. "A kereslet és az árak elérték azt a mértéket, amikor a vadorzók arra is készek, hogy a jól védett és szinte állandóan őrzött elefántpopulációkat is megcélozzák" - írja Wittemeyer.

A pénteki dátummal postára adott folyamodványok már nem lesznek érvényesek azon a pályázaton, amelyet energiahatékonysági felújításokra, energiatakarékos épületek építésére lehetett benyújtani az Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszere (ZBR) keretében. Az ok: augusztus 17-ig közel 550 pályázat érkezett, és a beérkezett támogatási igény máris meghaladta a rendelkezésre álló keretösszeget. Így a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) augusztus 17-től felfüggeszti a támogatási konstrukciót és a további pályázati dokumentumok befogadását - közölte a tárca. Ez annyit tesz, hogy a 18-án (és esetleg később) postára adott pályázatokat automatikusan kizárják. A pályázatokat 15-étől lehetett benyújtani.

A ZBR-t abból a pénzből finanszírozzák, amelyet Magyarország szén-dioxid-kvótáinak eladásából folyt be. A cél az, hogy az 1,6 milliárd forintból a pályázók komplex épületenergetikai korszerűsítést hajtsanak végre, tegyék energiahatékonyabbá az ingatlanaikat. A ZBR-ben fontos szempont a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás. A pályázat iránti érdeklődés egyik oka, hogy nem csak új épületek, hanem meglévő ingatlanok korszerűsítési terveivel is lehetett jelentkezni.

Van még mit javítani a magyar háztartások energiahatékonyságán (az Energiaklub infografikája)

Az Energiaklub márciusban megjelent kutatása szerint a hazai energiafelhasználás egyharmadáért a lakóépületek felelősek. A háztartások mindössze egynegyede szigetelte le az általa lakott ingatlant, és cserélte le a nyílászárókat. A fűtési rendszert csupán a háztartások 16%-a újította fel. A szakmai szervezet szerint a legpazarlóbb épülettípus a családi ház, de a hőszigetelés rövidebb idő alatt megtérül, mintha a ráfordított pénzt bankba tenné a család. A NFM abban látja a ZBR pályázat hasznát, hogy a felújított épületekkel mérsékelhető az ország energiafüggőssége, a lakossági energiafogyasztás, és ezen keresztül a rezsiköltségek nagy része is. A NFM most azt ígéri, hogy a rekordidő alatt beérkezett pályázatokat gyorsan kiértékeli, és "feszített sebességű döntési folyamat" következik. A minisztérium a pályázati konstrukció tapasztalatairól beszámol a kormánynak, amely ennek alapján dönt további ZBR kiírásról.

Koreai szúnyogot csapdosnak az olaszok. Az Ázsiából érkezett újabb szúnyogfaj Észak-Olaszországban telepedett le. Nem a felmelegedés, hanem a globalizáció terjeszti a távoli állatfajokat.

A venetói közegészségügyi intézet szakértői Feltre városában egy eddig ismeretlen szúnyogfajra találtak. Így derült ki, hogy a 2007-ben Olaszországban letelepedett tigrisszúnyog "unokatestvére" is megérkezett - ahogyan az itáliai sajtó keresztelte el a latin nevéről koreainak nevezett szúnyogot (aedes koreicus).

A Koreában, Japánban és Oroszország keleti vidékén honos szúnyogról van szó, mely importált növényekkel érkezett Itáliába. "Nincs ebben semmi meglepő. Most augusztusban a dél-amerikai eukaliptuszfákon élő poloskát találtak Róma közelében. A koreai szúnyog első európai példányát 2008-ban Belgiumban osztályozták" - mondta el az olasz sajtónak Roberto Pantaleoni entomológus, szúnyogszakértő. Szerinte nem a felmelegedés, hanem a globalizáció terjeszti a távoli állatfajokat.

Pantaleoni elmondta, hogy a tigrisszúnyoggal szemben a koreai a hűvösebb klímát szereti, ezért inkább Olaszország északi részén telepszik le. Kevésbé agresszív, de nem kevesebb betegséget terjeszt. Pantaleoni úgy fogalmazott, amióta Kolumbusz Kristóf felfedezte Amerikát összesen három új állat érkezett Olaszországba 1870-ig. Utána viszont az iparosodás, a kereskedelem és a közlekedés fejlődésével annyi "marslakó" érkezett, hogy már nem lehet számon tartani őket.

Forrás: greenfo.hu

A német kormány azt kívánja elérni, hogy a tenger mélyében lévő szerkezetek és üzemek zaja ne zavarhassa meg a delfineket és a bálnákat. A tervek szerint úgynevezett „buborékköpeny” venné körül a Balti-tengerben lévő szélkerekek szerkezeteit, hogy ne legyen a mélyben hangzavar. Az állatok ugyanis számos alkalommal bebizonyosodott, hogy megzavarodnak a hangszennyezés miatt és a legtöbbször eltévednek. Óriási gond, hogy a szélkerekek és fúrótornyok által kibocsátott hangszennyezés lehetetlenné teszi a csapatok közötti kommunikálást.

Karsten Brensing, a Bálnákat és Delfineket védő Természetvédelmi Társaság biológusa elmondta, hogy ezek az emlősök hangok alapján tájékozódnak és kommunikálnak, így a tengerekben szükség van az egykori zavartalan csöndre. A német természetvédelmi hatóság azonban rátalált egy megoldásra, amely megakadályozná a hangszennyezést, miközben az ipar is hasznot húzhatna a tengerekből. Az olcsó és egyszerű módszer lehetne az úgynevezett buborékfüggönyök kialakítása, amelynél a tengerfenékről egy csövön keresztül buborékok szállnának fel és a függöny körbevenné az egész szerkezetet, így az ipari hangzavart a buborékfal teljesen semlegesítené.

A Greenpeace munkatársa, Thilo Maack úgy véli, hogyha a buborékfüggöny csökkentené az állatokra leselkedő veszélyeket, akkor mindenképpen használni kell, azonban szerinte más, csendesebb módszereket is találni kell, például a fúrásoknál. Németország a szélenergiát hasznosító országok között is vezető szerepet tölt be és újabb beruházásokat tervez, így olyan megoldást szeretne találni, amely a gazdasági hasznon túl a tengerek állatvilágát sem zavarja.

Forrás: greenfo.hu

A fogyatkozó erdők miatt olyan súlyos evőpálcika-hiány alakult ki Kínában, hogy az ország immár importál hagyományos evőeszközéből, ráadásul az Egyesült Államokból "Made in USA" felirattal.

Georgia államban van a cég, amely naponta 2 millió pár pálcikát termel. Az üzem teljes gőzzel dolgozik, éjt nappallá téve ontja az evőpálcikákat. Hosszú távú kínai exportot remél és nagyon nagy volumenűt, mivel a világ legnépesebb országában fogy a fa, Georgia államban viszont van bőven, ráadásul a helyi nyárfák ideálisak evőpálcikának - "elaprózva" persze. Az önköltség még a 2 forintot sem éri el pálcikánként, az export pedig kínai szupermarketekbe kerül.

Bár tengernyivel több a "made in China" termék amerikai áruházakban, immár akad "made in USA" kínaiakban. Az evőpálcika-export mindazonáltal nem valószínű, hogy többletbe fordítaná az amerikai-kínai kereskedelmi mérleget, amely évtizedek óta rendkívül passzív.

Kína naponta 63 milliárd pár evőpálcikát gyárt, azaz rengeteget, mégsem eleget.

Forrás: greenfo.hu

Egyéves jubileumát ünnepli a Zöld Zug, amely jóval több, mint egy egyszerű üzlet. A budapesti belváros egyik bérházának udvarán rejtőzködő zugban megtalálhatóak a környezettudatos háztartás alapvető kellékei, az ezek használatához szükséges jó tanácsok, kiadványok és ismeretterjesztő anyagok. Az ügyfél segítséget kap a nyílászárók olcsó felújításához is, ráadásul vásárlásával jó ügyet szolgál – az alapítvány kiemelten közhasznú munkáját támogatja.

Magyarország első környezeti tanácsadó irodája, az Ökoszolgálat egy éve nyitotta meg Zöld Zug webáruházát és bemutatótermét a Belvárosban, az V. kerület Nádor u. 34-ben. A bolt a környezettudatosabb életre vágyó városlakók számára kínál olyan termékeket, melyek jóval kevésbé károsítják környezetünket, ugyanakkor nem drágábbak, sőt sokszor olcsóbbak a megszokott termékeknél.

Ma már több üzletben, bioboltban, sőt a nagyáruházakban is megtalálhatók zöld vagy annak mondott termékek. Miért népszerű mégis a Zöld Zug? Ez nem egy növekedésorientált piaci vállalkozás - csak olyan termékeket ajánl, amelyeket az ökoszolgálatosok maguk is kipróbáltak. A Zöld Zug kínálatában megtalálhatók a növényi alapú tisztítószerek, a natúrkozmetikumok, az újrapapír termékek, a megújuló energiával működő termékek, a környezettudatos életmódhoz szükséges könyvek, DVD-k és persze nagyanyáink újra felfedezett „csodaszerei”, mint a mosószóda, a szódabikarbóna, vagy az ecetes tisztítószer. A termékek megvásárolhatók az alapítvány www.zoldzug.hu webáruházában is.

"Számunkra az életmódváltás a lényeg, s a termékek csak az ehhez szükséges kellékek. Törekszünk a hazai termékek népszerűsítésére és bátorítjuk ügyfeleinket a saját maguk által elkészíthető kozmetikumok használatára, melyhez alapanyagokat, tubusokat, tégelyeket és természetesen recepteket is kínálunk" - mondják az alapítvány munkatársai. A húszéves Ökoszolgálat lakossági környezeti tanácsadó munkájának finanszírozásában növekvő szerep jut a társadalmi vállalkozásnak, amelyet az alapítvány ezúton is köszön ügyfeleinek, hiszen a civil szervezetek helyzete egyre nehezebb az egyéb források szűkülése miatt.

A budapesti utcákon, parkokban becslések szerint évente legalább 40 tonna kutyaürülék landol, amelynek jó részét nem takarítja el a gazdájuk. Lusta kutyatartók számára készült az ürüléket porrá változtató kézi készülék, amelynek használata után csak egy steril kupac marad a flaszteron. A kutyaürülék nem csak esztétikailag zavaró, hanem súlyos betegségeket is terjeszt, például különféle bélférgek petéit, amelyek emberre is veszélyesek. Egészségügyi becslések szerint a magyar lakosság egyötödénél kimutatható valamilyen parazitás zoonózis-fertőzöttség, amelyet háziállattól kapott el.

Az sem szerencsés, ha a féregpetékkel teli kutyaürülék bekerül a városi csatornákba, mert onnan elszivárogva megfertőzheti a talajvizet. Azok az állattartók pedig, akik nem restek zacskóba gyűjteni a kutyaszart, bele sem gondolnak, hogy az akár száz év alatt lebomló műanyagzacskóban gyakorlatilag évtizedekre megőrzik azt, amitől éppenséggel meg akartak volna szabadulni.

A féregpetéket egyedül lánggal lehet elpusztítani, ehhez azonban szakképzett személyzet és berendezés kell. A hétköznapi helyzetekre kínál megoldást az izraeli Paulee CleanTec vállalkozás AshPooPie nevű készüléke. A formáját tekintve rúdmixerre hasonlító eszközből kinyúló karmok fölszedik a kutyapiszkot a földről, majd a készülék belsejében magas hőfokon egy vegyszerrel keverik össze, aminek köszönhetően a potyadékból szagtalan, steril por lesz. A kemikália összetétele szigorúan titkos, jelenleg a prototípussal végzik a kísérleteket. Az AshPoopie piaci bevezetése 2012 első negyedévében várható.

Egy brit kisvárosban, a nyugat-angliai Redditchben narancsszínűre fújják le az ebürülékeket. A tömeges kutyapiszok-festési akció célja egyrészt az, hogy a járókelők ne lépjenek bele, kevesebben piszkítsák be a lábbelijüket. Ezen kívül a helyi önkormányzat fel akarja hívni a figyelmet a problémára. A festés akció novemberig tart, a munkát az önkormányzat emberei végzik, akik kifejezetten vadászni fogják az ebpiszkot.

A kampánynak van előzménye: a kelet-angliai Lincoln városában egy férfi cetliket tűzött le minden egyes kutyaürülék mellé, figyelmeztetve a gazdikat az eltakarítás szükségességére. Az ottani önkormányzat azonban nem örült a kezdeményezésnek és a férfi szemére vetette, hogy még több szemetet csinál.

Harmadik egymás utáni évben rendezték meg a cigarettacsikkek gyűjtését az olasz tengerpartokon. Most hétvégén százezer darab zsebméretű hamutartót osztott szét háromszáz olasz strandon az akciót kezdeményező Marevivo (Élő tenger) nevű környezetvédelmi egyesület. Videók az eseményről az ezen az oldalon láthatók. 

A Tenger egy csikket sem ér? című kampány arra kívánja felhívni az olasz dohányosok figyelmét, hogy a homokban eldobott cigarettacsikk a Földközi-tengernek ártó első tíz szennyezőforrás között van. Az olasz tengerpartokat ellepő hulladék negyven százaléka cigarettacsikk, miközben a műanyag palackok aránya csak kilenc és fél százalék.

Ha minden kiosztott zsebhamutartóba csak hat csikk kerül, az is már hatszázezer darabnak felel meg - olvasható a Marevivo honlapján. A kampány célja között szerepel a dohányzás csökkentése is - legalább a friss tengerparti levegőben.

Forrás: mti

Kívülről nézhetik a Földet a tokiói Geo-kozmosz kiállításon a látogatók egy hat méter átmérőjű és több mint tízezer organikus LED panelből álló földgömb segítségével. Láthatják a meteorológiai állomások által rögzített műholdfelvételeket, de a márciusi Szendai-földrengés okozta szökőárt is. A kiállítás segítségével az emberek könnyebben megérthetik az időjárás és a természeti katasztrófák közötti kapcsolatot és követhetik, miként változik a Föld klímája.

Legnagyobb részben a légkondicionálók használata miatt magas nyáron is a villanyszámla. Egy átlagos lakást egy fokkal lehűteni háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal felfűteni. A klímaberendezéseket viszont kiválthatja az árnyékolás és a szigetelés: ha legalább 10 centi vastag ásvány- vagy üveggyapot szigetelést alkalmazunk az épületen, -7 fokkal is csökkenhet a lakások belső hőmérséklete az erőművek generálta fölösleges szén-dioxid-kibocsátás nélkül.

„Megfelelő szigeteléssel télen a falak állapotától függően 35-40%, de akár 60-65%-os energia-megtakarítás is elérhető, amely az áramszámlákat is jelentősen csökkenti” – mondja erről Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés havonta körülbelül 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami pedig mintegy 8-10 ezer forinttal terheli meg villanyszámlát. A szigeteléstechnikával foglalkozó cégek azt ígérik, ehhez képest a szigeteléses beruházás az első, de legkésőbb a második nyáron megtérül. Az üveggyapot csaknem 100 százalékban újrahasznosított üvegből készült termék. (Alternatív hűtési megoldásokról lásd még ezt a bejegyzést is.)

Magyarországon az elmúlt száz év során mintegy 0,7 fokkal emelkedett - és egyre gyorsulva nő - az átlaghőmérséklet. 2100-ra a nyári átlaghőmérséklet növekedése akár 1,5-2 fokos is lehet. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) a szén-dioxid-kibocsátás radikális csökkentését és a zöld beruházások jelentős élénkítését irányozza elő, ám a lakosság ehelyett nagyobb mértékben választja a légkondicionálást, az egyik leginkább környezetszennyező, energiapazarló megoldást lakások és irodák nyári hűtésére. A NÉS háttéranyagaként szolgáló dokumentum szakértői becslése alapján a hűtőberendezések működtetésének energiaigénye akár 300 ezer tonna CO2 kibocsátással járhat Magyarországon.

Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) globálisan a legmelegebb évnek nyilvánította 2010-et. A Kárpát-medence fokozottan sérülékeny területnek számít a klímaváltozás szempontjából, hiszen ami világszerte átlagosan 2 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést jelent, az itthon 3-4 fokban realizálódhat a következő századfordulóra. A klímaváltozás hatásait a folyamatosan megdőlő melegrekordok és az egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek illusztrálják.

A tequila és az autós közlekedés első hallásra semmiképp nem tűnik nyerő kombinációnak, pedig valójában az: feltéve, ha az alkoholt nem a sofőr, hanem az autó kapja. A sivatagokban is gyakran megtalálható agávé növény - a mexikói röviditalok hagyományos alapanyaga - felhasználásával kiváló bioüzemanyag készíthető a legújabb tanulmányok szerint.

Ehhez ráadásul még arra sincs szükség, hogy olyan termőföldeket foglaljanak le, amik egyébként élelmiszertermelésre is megfelelők lennének, az agávé ugyanis még azokon a zord helyeken is megél, ahol rajta kívül talán csak kaktuszok élnék túl. Akár a sivatagokban is termeszthető, ez az agávé egyik legnagyobb előnye - számol be az Oxfordban készült tanulmányról a Guardian.  

 Forrás: FlickR

A jelenlegi bioüzemanyagokat általában elsősorban kukoricából, illetve Brazíliában főleg cukornádból készítik, ezért szó szerint az élelmiszeriparral kell versenyezniük a termöföldekért, vízért és tápanyagokért. Az Egyesült Államokban és az EU-ban felmerült már korábban is, hogy a kukoricából készülő bioetanol gyártása is felelős lehet az élelmiszerárak növekedéséért. A bioüzemanyag-ipar kezdeti lendülete ezért kissé megtört, főként az állami támogatások, vagy a kedvező törvényi szabályozás hiánya miatt. Az agávé növénnyel azonban elképzelhető, hogy új erőre kap az iparág. 

Az agávé forró, száraz környezetben is megél, olyan körülmények között is, melyek más növények számára gyakorlatilag teljesen élhetetlenek lennének, így legalább biztos, hogy sehol nem kell majd választani az agávé és az élelmiszeripar számára termelt növények ültetvényei között.  Az agávé ráadásul vizből sem igényel annyit, mint a cukornád vagy a kukorica, ezzel is tovább csökkentve az agávé-üzemanyag környezetre gyakorolt esetleges káros hatásait. A növény egyébként többféle formában és méretben létezik - akár embernagyságúra is megnőhet - hatalmas lédús levelei pedig rengeteg cukrot tartalmaznak. 

 Forrás: FlickR

A tanulmány készítői szerint ez az első összefüggő vizsgálat az agávéből készült bioetanol teljes életciklusára nézve, beleértve a gyártással és az üzemanyag használatával kapcsolatos kibocsátást és a leadott energiát is. A számítások során figyelembe vették a termesztés és gyártás minden lépésének esetleges környezetkárosító hatásait, a rovarirtó vegyszerek használatától kezdve egészen addig az elektromos áramig, ami a gyártás során fel nem használt felesleges növényi részek elégetéséhez kell. 

Az új üzemanyag mindössze 35 gramm szén-dioxiddal szennyezi a légkört annyi idő alatt, amíg 1 MJ (megazsúl) energiát megtermel - a kukoricából készülő etanol 85 grammot, a hagyományos benzin 100 grammot produkál ugyanennyi energia termelése közben. A cukornádból készülő üzemanyag jobban teljesít ugyan - 20 gramm széndioxid-kibocsátásért felelős - de ezt a fajta bioüzemanyagot a kutatók szerint Brazílián kívül máshol nem igazán éri meg gyártani, mert csak a hatalmas trópusi országban van ehhez megfelelő mennyiségű és minőségű víz és termőföld, illetve alacsony széndioxid-kibocsátású vízerőmű, mely viszonylag tiszta energiát szolgáltathatna a gyártáshoz. 

A kutatók szerint az agávé növény tulajdonságai miatt tökéletes alapanyaga lehet a bioüzemanyagoknak a jövőben, és mivel meglehetősen igénytelen, a közelgő klímaváltozáshoz is képes lehet alkalmazkodni. Ausztráliában már évek óta tesztelik a növényt, és próbálkoznak az agávéból készülő bioetanol gyártásával, de egyes szakértők Mexikóban és Afrikában található elhagyatott agávé-ültetvényeket is csatasorba állítanának az új bioüzemanyag gyártása érdekében.  

A tanulmány készítői szerint tény, hogy a bioüzemanyagok fontos szerepet játszhatnak a klímaváltozás elleni küzdelemben, de ez csak egy kis lépés a zöldebb közlekedés felé vezető úton. Szerintük olyan új technológiákra van szükség az autógyártásban, melyek gyakorlati használatával lényegesen kevesebb üzemanyagra van szükség, akár hagyományos benzinről, akár bioüzemanyagról beszélünk. Az élelmiszeripar és az üzemanyaggyártás ugyanis szerintük előbb vagy utóbb már biztosan nem lesz képes osztozni a bolygó termőföldjein. A tudósok szerint az igazi áttörést hosszú távon talán az algából készülő bioüzemanyagok jelenthetik majd.

A világ egyik legszegényebb és legnagyobb levegőszennyező országaként számontartott Indiában a lehető legjobb módszerrel küzdenek a jövő klímaváltozása ellen. Azon dolgoznak, hogy a most felnövő gyerekek számára már magától értetődő legyen a környezettudatos életmód. 

A jelenlegi generáció hozzáállását gyökeresen megváltoztatni hosszú és nehézkes folyamat, ezt mutatja az elmúlt néhány év, egy sor sikertelen klímakonferencia és megvalósulatlan terv is. Ezért is különösen fontos, hogy a mai gyerekek felnőttkorukban már összhangban éljenek a természettel. Az öko-iskolák persze a fejlett és felvilágosult európai országokban és az Egyesült Államokban is egyre elterjedtebbek, a kis indiai iskola elkötelezettsége talán mégis egyedülálló.

Forrás: Reuters

A Pune városában, Mumbaitól mindössze 190 kilométerre található Aman Setu iskola teljes egészében újrahasznosított anyagokból épült, a tetőket régi plakáttáblákból, a falakat használt műanyagflakonokból, cementes zsákokból és persze sárból építették. Az alapozáshoz és a padlóhoz tehéntrágyát is használtak. 

Az Aman Setu (jelentése: a béke hídja) iskolát 2008-ban alapította egy indiai tanárnő, Madhavi Kapur. Összesen négy tanítványa volt akkor, ma már száznegyvenen vannak, elsősöktől egészen ötödikesekig. Eleinte persze nem volt túl sok pénzük az építkezésre, a tanárnő egyik korábbi tanítványa - aki időközben építész lett - ezért is javasolta, hogy lehetőleg elsősorban újrahasznosított anyagokban gondolkozzanak.

A földterületet az iskola vezetője a saját bátyjától bérli, az épületeket mindössze nagyjából két és fél millió forintból húzták fel. Az Aman Setu iskola két egyszintes házból áll, melyek összesen négy tanteremnek adnak helyet. A tanítványok rattanból készült matracokon ülnek az osztálytermekben, idősebb diákok régi könyveiből tanulnak, amiket ők is továbbadnak. Saját zöldségeiket termesztik az iskola kis konyhakertjében, és egy tartályban halakat is tenyésztenek. 

 Forrás: Reuters

A gyerekek tömegközlekedéssel járnak az iskolába, ahova egyébként a helyi közlekedési vállalattól egy leselejtezett buszt is szereztek. Kicsit átalakítva és felújítva a busz most szintén osztályteremként üzemel. Az iskola egyenruháját kézzel varrják, az eredetileg is kézzel sodrott és szőtt, hagyományos indiai anyagból, az úgynevezett Khádi-ból.

A tanárok ebben az iskolában nem bánják, ha a gyerekek kisétálnak a matekóráról, hogy megetessék a kedvenc halukat. Nem kapnak büntetést, ha sétálgatnak egy kicsit mezítláb a füvön, mielőtt visszaülnek az osztályterembe. Sőt, még bátorítják is őket, mert ahogy ők mondják, azt szeretnék, ha éreznék, eggyé válnának a környezetükkel. 

 Forrás: Reuters

A mesébe illő történetnek persze megvoltak a kezdeti nehézségei: a szülők eleinte nem igazán akarták a gyerekeiket olyan iskolába küldeni, ahol egy leselejtezett buszban tartják az órákat, sok időbe telt meggyőzni őket. Mostanra viszont annyira népszerű lett a környéken az iskola, hogy hamarosan bővülniük kell, mert még busszal együtt sem férnek el az eredeti épületekben. 

Az új cipőmárkát megalkotó kis brüsszeli cégnél hamar felismerték, hogy ha vásárlóikat el akarják érni, ma már internetes rendelési lehetőségre is szükségük van. A szállítási költségek viszont általában olyan drágák, hogy a legtöbb webáruházból egész egyszerűen nem éri meg kisebb dolgokat, mint például egyetlen pár 80 eurós (nagyjából húszezer forintos) cipőt rendelni. A fiatal tervezők ráadásul maguk is környezetvédők, ezért nem csak az volt fontos szempont, hogy ne fizessenek rá, de az is, hogy közben minél kevésbé szennyezzék a környezetet. Addig törték a fejüket olcsó és környezetbarát megoldáson, míg végül az egyik legősibb módszerhez jutottak el: a postagalambokhoz.

Bár nagyjából a világháborúk óta nem számít különösebben hatékony módszernek, a Jojo cipőmárka tulajdonosai állítólag mégis megoldották, hogy házhozszállításra használhassák az idomított galambokat. Olcsók, nem szennyezik a környezetet és a cég szerint teljesen megbízhatók, igaz, először fel kellett őket kicsit hízlalniuk ahhoz, hogy elbírják a cipősdobozok súlyát. 

A tájékozódással viszont állítólag egyáltalán nincsenek gondok. A galambok idomára szerint ezek az állatok rendkívül jól megjegyzik a formákat, hiszen így tájékozódnak általában is. A vevőket ezért arra kérik, küldjenek képeket a környékükről, a házukról, esetleg saját magukról is, a galambok pedig a digitális képek után a valóságban is felismerik, hová kell menniük. 

A videón elégedett vásárlók számolnak be a galambok látogatásáról (angol és francia nyelven).

A természetes pamutból készülő, könnyű és kényelmesnek tűnő cipők minden vásárlója választhat, hogy a cég által segített két környezetvédő, illetve humanitárius program közül melyiket akarja támogatni. Az afrikai Nigerben a Jojo a Tree-Nation nevű projekt keretein belül fákat ültet a kivágottak helyére, a Water Project nevű alapítvánnyal együttműködve pedig tiszta, biztonságos ivóvizet adó szivattyúkat építenek és javítanak a szintén afrikai Sierra Leone elmaradott körülmények között élő közösségei számára. 

A cég ígéretei szerint minden egyes pár cipő megvásárlása egy új fa ültetését fedezi Nigerben, vagy egy ember egy évre elegendő ivóvízellátását Sierra Leonéban.

Az utóbbi években az óriásplakátos hirdetések rohamos tempóban fejlődtek, még a kevésbé fejlett országokban is hamar eljutottak a plakáttól a háromdimenziós, villogó, vagy éppen mozgó táblákig. Sok ilyen hirdetést napelemekkel vagy kisebb szélturbinákkal is ellátnak, hiszen ez nem csak az adott terméket, de a cég környezetvédelmi elkötelezettségét is hirdeti, ami pedig szerencsére egyre népszerűbb téma a vásárlók körében is. Alapvetően ezt az ötletet fejlesztették tovább a Fülöp-szigeteken, amikor megalkották az első igazán zöld, élő, lélegző és levegőtisztító óriásplakátot.

A WWF és a Coca-Cola közös projektje, a hatalmas, mintegy tizennyolcszor tizennyolc méteres óriásplakát növényekből készült, ezért képes elnyelni a levegőben lévő szén-dioxidot. Az óriási szagelszívóként funkcionáló hirdetés úgynevezett Fukien teanövényekkel van beültetve, melyek különösen hatékonyan nyelik el a levegőben lévő szennyeződéseket. Minden egyes növény évi közel hat kilogramm szén-dioxidtól képes megszabadítani a légkört, a teljes óriásplakát pedig összesen 21 ezer kilogrammtól - derül ki a Coca-Cola sajtóközleményéből.

 Fotó: WWF

A Fukien teanövény egyébként tulajdonképpen fa, az egyik legapróbb méretű természetben is előforduló fafajta, mellyel a leggyakrabban bonszaiként lehet találkozni. Eredetileg Kína és Dél-kelet Ázsia déli részeiről származik, és elsősorban a kínaiak körében népszerű bonszaiként, Japánban nem hagyományos kedvenc. A melegebb éghajlatokon szabadtéren is könnyen nő, de beltéri bonszaiként is gyakran lehet találkozni vele.

A WWF Fülöp-szigeteki irodája és a helyi Coca-Cola közösen dolgozták ki idén a lélegző óriásplakát terveit, és a jövőben is terveznek még hasonló, közös környezettudatos akciókat. A hirdetés minden egyes részlete zöld: az egyes palántákat újrahasznosított, egykori kólásüvegekbe ültették. Az összesen 3600 darab flakont organikus trágyával is ellátták, és kifejezetten úgy alakították ki, hogy pillekönnyű, de igen stabil tartója legyen a növényeknek.

A Coca-Cola "Live Positively" című kampánya egyébként tavaly született - ennek a kampánynak a része a lélegző óriásplakát is - azzal a céllal, hogy a jövőben a cég minél nagyobb hangsúlyt fektessen a fenntarthatóságra és a társadalmi felelősségvállalásra is. A Coca-Cola és a WWF közötti együttműködés szintén nem újkeletű dolog: az üdítőóriás már 2007 óta segíti pénzadományokkal a WWF munkáját abban, hogy a világ hét legfontosabb édesvízi vízgyűjtőjét minél inkább megóvják. 

A tiszta vizek védelme, illetve a vízzel való takarékoskodás az óriásplakát tervezése közben is fontos szempont volt, ezért egy úgynevezett csöpögtető öntözőrendszert dolgoztak ki: a víz különféle szelepek és csövek hálózatán keresztül lassan, kis cseppekben jut el a növények gyökeréhez. A lélegző óriásplakát talán egyetlen szépséghibája, hogy az éjszakai megvilágításához szükség van elektromos áramra, ennek ellenére a zöld hirdetés követendő útirány lehet a világ nagyvállalatai és a reklámipar számára.

Csütörtökön várható a legnagyobb meleg a héten, 38 fokig melegedik a levegő. A kánikulában az esetben olcsó hűteni (és télen fűteni) a házat, ha eleve energiatakarékossági elvek szerint épült. A passzív házak esetében az építész és az épületgépész tervező a jelenlegi szabványokhoz képest túlméretezett – a külső falakon12 cm, a födémben 20-25 cm – hőszigeteléssel éri el, hogy a lakóknak ne is kelljen légkondicionáló vásárlásán gondolkozniuk.

A jól épített ház a környezet adta előnyöket használja ki. A hagyományos parasztházakat például a jó hőszigetelő vályogból falazták, nem takarékoskodva a vastagságával sem. A tornác a ház déli oldalán árnyékolta a szobákat, a melegnek a viszonylag kis méretű ablakok is útját állták.

Mit lehet viszont tenni a hagyományos társas- vagy panelházban kánikula idején a légkondicionáló beszerelésén kívül? Lehetőleg csak éjszaka szellőztessünk, hajnalban a déli, keleti tájolású ablakokat zárjuk be. Már reggeltől árnyékoljuk a lakást; e célra a kibillenthető redőny a legjobb megoldás, mert beengedi a levegőt. Maga a redőny kevésbé melegszik át a napsugárzás hatására, ha csillogó fehérre van festve. Ha ilyen eszköz nincs a lakásban, vagy túl bonyolult lenne beépíteni, szereltessünk ponyvatetőt, napellenzőt az lakás napsugárzásnak leginkább kitett oldalára. Ha ez sem megvalósítható, árnyékolási célból megteszi a reluxa is, vagy a világos, természetes anyagú függöny.

Jégkockákat a ventilátor elé

Jó megoldás a szubjektív hőérzet csökkentése is - a mozdulatlan levegőt forróbbnak érezzük. Ha valaki nem érzékeny rá, próbáljon kereszthuzatot csinálni, és használjon ventilátort. Ezzel a szoba vagy a lakás hőmérséklete cseppet sem csökken, de a mozgó levegő jótékonyan befolyásolja a hőérzetet. A ventilátor hatását fokozza a készülék elé elhelyezett nagy tál jég, de az is, ha megnedvesítjük a csuklónkat.

A ventilátor folyamatos zúgása viszont zavaró lehet - a zajhatás forrása az, hogy a szerkezet forgólapátjai mintegy feldarabolják a levegőt. A légáramlatok eltérülnek egy ívelt felület mentén (ez a Coanda-hatás, amit az aerodinamika egyik korai kutatója, a román Henri Coanda fedezett fel). Egy amerikai vállalat ezt a fizikai jelenséget kihasználva tervezett olyan készüléket, amely forgólapát helyett egy gyűrű alakú modullal kelt légáramlatot:

Így áramlik a levegő a rotor nélküli ventilátor gyűrűje körül

A gyűrű keresztmetszete egy repülőgép szárnyához hasonlít, melynek egyik oldalán felgyorsul a légáramlás. A berendezés forgólapát helyett a talpába épített terelőlapáttal tartja fent a folyamatot, így a nagy méretű rotor kiiktatásával jóval halkabb működésű, mint a hagyományos ventilátor. A hátránya viszont az ára: klasszikus légkeverőt már öt-hatezer forintért is lehet vásárolni, a rotor nélküli változatnak viszont dollárról átszámolva 60-95 ezer forint az ára, ennyiért viszont már légkondicionálót is lehet venni.
 

Jó szolgálatot tesznek a falra felfuttatott kúszónövények

Érdemes takarékoskodni a rejtett hőforrásokkal is. Egy irodában például folyamatosan melegítenek a számítógépek, fénymásolók, nyomtatók - ezek közül érdemes kikapcsolni azokat, amelyekre nincs feltétlenül szükség. Otthon a sütést-főzést érdemes este lebonyolítani.

Kánikulában tartósabban hűvösen marad a lakás, ha nem csak a fenti, ideiglenes megoldásokkal próbálkozunk. A korszerű, hőszigetelő nyílászárók beszerelése abban segít, hogy az éjszakai szellőztetéssel lehűlt lakás hűvös is maradjon. Az épület zöld növénnyel való befuttatása nyáron védi a falakat az átmelegedéstől, télen pedig akár 30 százalékkal is csökkenhet emiatt a fűtésszámla (ezen túl az ép vakolatra felfuttatott növények védik a falfelületet). A tetőterek, közvetlenül a födém alatt elhelyezkedő lakások átmelegedését a burkolat fehérre festésével lehet csökkenteni - ezt a legkönnyebben a lapos tetejű épületeknél lehet kivitelezni. Nem véletlen, hogy a mediterrán térségben a házfalakat is igyekeznek fehérre festeni. Ha a ház tartószerkezete bírja, érdemes tetőkertet kialakítani, de ez előtt mindenképp kérjük ki statikai mérnökök és kertészek tanácsát.

Ha még így is megterhelő a hőség, nem marad más megoldás, mint beépíteni a légkondicionálót. Ebben az esetben kevesebbet fog fogyasztani a készülék, ha egyébként is árnyékoljuk a hűtött helyiségeket. Nem pörgetjük fölöslegesen a villanyórát, ha 25-28 fokra állítjuk a klímát, amikor a szabadban 30-35 Celsius-fokos meleg van. Ez abban is segít, hogy ne terhelje a szervezetet a hirtelen hőmérsékletváltozás, ha túlhűtött helyiségből lépünk ki a forróságba.

Tartalmaznak-e kritikus kozmetikai összetevőket, például kőolajszármazékokat és kémiai adalékanyagokat (PEG-eket) a fényvédő krémek? A Tudatos Vásárlók Egyesülete kilenc, Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható, közepes erősségű védőkrémet vizsgált meg összetevők alapján. Az egészségtudatosként hirdetett termékek mellett kommerszebb készítményeket is beválogattak az értékelt krémek közé. A termékeket a csomagoláson elhelyezett összetevőlisták alapján értékelték; az is szempont volt, hogy tartalmaz-e szintetikus illatanyagot, alumíniumot, növényi alapanyagot, illetve bio minősítésű összetevőt.

Az első helyezett krémekben van csak bio minősítésű növénykivonat

Az elérhető maximális 12 pontot a vizsgáltak közül egy termék sem teljesítette, de jól szerepelt a 11 ponttal az első helyen végzett Biola (tartósítószer miatt veszített pontot), és a 10 pontos Lavera, amelyben szintén egy tartósítószert és az alumíniumot kifogásolták a tesztelők. A dobogó harmadik helyére 9 ponttal az Ilcsi napozója került (itt szintetikus illatanyag és alumínium meglétéért vontak le pontot).

A krémek önmagukban nem nyújtanak teljes védelmet az erős UV sugárzás ellen. Fontos, hogy a déli órákban ne menjünk a napra, és hordjunk kart és lábat elfedő, vékony anyagú öltözéket és kalapot

Mivel a fizikai fényszűrők a bőr felszínén, és nem a mélyebb rétegekben hatnak, kevésbé károsak, mint a kémiai szűrők. Az összes tesztelt napvédő közül ez a három termék tartalmaz kizárólag fizikai szűrőt, és alapját növényi olajok adják. A Biola és az Ilcsi napozójában nagy mennyiségben találhatók további antioxidáns és nyugtató hatású növényi kivonatok és préslevek. Bio minősítésű összetevőkkel csak az első két helyen végzett termék rendelkezik.

A középmezőnyben végeztek két drogérialánc – a Drogerie Markt és a Rossmann - saját márkás, érzékeny bőrűeknek szánt termékei egyenlő pontszámmal (8 pont). Mindkettő a kémiai fényvédők és a bennük található szilikon miatt veszített pontot, további káros összetevőket azonban nem találtak.

A közismert márkák lemaradtak

Nagy csalódás volt a szakértőknek az Annemarie Börlind terméke (6 pont), amelyet professzionális natúrkozmetikumként hirdetnek, ennek ellenére több kérdéses összetevőt is tartalmaz. A napvédelmet kizárólag kémiai szűrőkkel oldja meg, és található benne szintetikus tartósítószer, illatanyag, továbbá alumínium is.

A lista végén közismert, márkás termékek kerültek. A Nivea napozónál (5 pont) a kémiai szűrők, kritikus kozmetikai összetevők, szintetikus tartósítószerek és illatanyagok jelenthetik a problémát. A Hawaiian Tropic terméke (4,5 pont) az utolsó helyen végzett Garniernél annyival jobb, hogy ebben nincs alumínium, illetve tartalmaz néhány növényi összetevőt (aloe vera, mangó, papaja). Ezek nem a krém alapját képezik, csak kis mennyiségben szerepelnek benne. A Garnier napozójában (3,5 pont) gyakorlatilag az összes kritikusnak ítélt vegyületcsoport megtalálható, tele van szintetikus illatanyagokkal. (A részletes teszteredmények itt találhatók.)

A Bayer-UNEP Klímavédelmi Fotópályázatra érkezett válogatott alkotásokat bemutató kiállítás látható péntektől a Magyar Újságírók Szövetségének Székházában Budapesten. A július 28-ig látogatható tárlat képein az érdeklődők a többi között a vadvédelmi kerítésen átszökellő gímszarvast, az éjszaka sötétjében bóklászó rókát és bálakötöző fonalat vonszoló szarvasbikát láthatnak. A fotók megörökítették a vörösiszap katasztrófa nyomait a fákon, dróton elpusztult seregélyt, az iszap rajzolatát az árvíz után és ágon kuksoló mókust is.

A Bayer és az UNEP (az ENSZ Környezetvédelmi Programja) immár nyolcadik alkalommal hirdette meg közös fotópályázatát, melynek központi témaköre a klímaváltozás. A kiírásra  - melynek célja a témával kapcsolatban való ismeretterjesztés és figyelemfelkeltés volt - idén háromdimenziós és mobiltelefonos képeket is küldhettek a vállalkozó szelleműek. Az Élet az erdőben című pályázatra csaknem 1900 fotó érkezett.

A képeket Juhász Árpád geológus, Máté Bence fotográfus, Radisics Milán, a "naturArt" Magyar Természetfotósok Szövetségének elnöke, Zsila Sándor fotográfus és Kudász Gábor Arion fotográfus, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója zsűrizte. Számos alkotást részesítettek elismerésben.

Tilos lesz ezentúl a Bahama-szigeteket övező vizekben a cápák kereskedelmi célú halászata, mivel a tengeri csúcsragadozók populációjára egyre nagyobb fenyegetést jelent a kínai konyha cápauszony igénye. A szigetcsoportot övező 630 ezer négyzetkilométernyi vízterületen tilos a cápák kereskedelmi célú halászata, valamint az állatok értékesítése, illetve a belőlük készült termékek importja és exportja is. 

Az amerikai székhelyű Pew Environment természetvédelmi szervezet világkörüli kampányt indított a cápák megvédéséért. A Bahamák előtt már Honduras, a Maldív-szigetek és Palau is csatlakozott a csúcsragadozók védelmezőinek táborához.

A természetvédők szerint évente nagyjából 73 millió cápát gyilkolnak le világszerte. Többségüket megcsonkítva visszadobják a vízbe, míg a levágott uszonyokat drága ínyenc fogásnak számító levesben tálalva szolgálják fel a kínai konyha kedvelőinek. A Nagy-Kajmán-szigetnél a maratoni úszórekord megdöntése is veszélyeztette a kihalás szélére került fehérfoltú szirtcápákat.

A Bahama-szigetek számára a turizmus jelenti a legjövedelmezőbb iparágat, és egy közelmúltban készített tanulmány szerint a cápafigyelő merülések már most 80 millió dollár bevételt jelentenek. A helyi kormány reményei szerint ez az összeg tovább növekszik majd a halászati tilalom életbe lépésével.

"A Bahamák egyike azoknak a kevés területeknek, ahol még ma is viszonylag egészséges cápapopuláció és sokszínű állatvilág él. Ez pedig a terület élővilágának megőrzése és az egyéb régiók újra-benépesítésének szempontjából is nagyon fontos" - hangoztatta Neil McKinney, az Atlanti-óceánon elterülő szigetvilág természetes erőforrásainak kezelésével foglalkozó Bahamas National Trust elnöke. Hozzátette: a cápák meghatározó szerepet játszanak a tengerek ökoszisztémájának fenntartásában.

Kalifornia is tervbe vette a cápauszony értékesítésének betiltását, amelyhez a természetvédők nagy reményeket fűznek, tekintve az állam hatalmas kínai népességét.

"Világnépszámlálásba" fogott az amerikai népesség-nyilvántartó iroda, amely szerint 2050-re India lesz a legnépesebb állam, már 2025-ben lehagyva Kínát.

A Time magazin cikke szerint Kína mögött az Egyesült Államok marad jelenlegi, azaz harmadik helyén, a 2010-es 308 millióról 423 milliósra dagadó lakossággal. A csökkenő születési ráta a világ gazdaságilag és politikailag legbefolyásosabb országaihoz tartozó Japán és Oroszország esetében azt jelenti, hogy a két nagyhatalom jelenlegi kilencedik, illetve 10. helyéről a 16. és a 17. helyre csúszik vissza. Magyarországon várhatóan továbbra is a népesség természetes fogyása lesz a jellemző.

A legnagyobb változás, amit látunk, a születési ráta csökkenése olyan országokban, mint Kína - fogalmazott Loraine West, az amerikai iroda nemzetközi adatbázisával foglalkozó szakembere. Amellett, hogy a kínai népességrobbanás végre lelassul, Nyugat-Európában növekedni kezd a régóta hanyatló születésszám; legalábbis ez várható Olaszországban és Spanyolországban. Az olasz statisztikai hivatal szerint a lakosság növekedése nagyrészt a bevándorlóknak köszönhető.

Jelentős népességnövekedésre számíthat Nigéria és Etiópia. Előbbi országban jelenleg 166 millióan élnek, de 2050-re 402 milliós népességre lehet számítani. Etiópia népessége 91 millióról 278 milliósra duzzadhat, ezzel bekerül a bolygó tíz legnépesebb országa közé.

Az ENSZ szerint bár csak a Föld lakosságának 18 százaléka él úgynevezett magas termékenységi rátájú országokban, azaz olyan helyeken, ahol a nőknek több mint 1,5 lánygyerekük van az átlag szerint, a legtöbb ilyen ország Afrikában van. Szakemberek ezért arra számítanak, hogy a kontinens jelentős népességnövekedésre számíthat az elkövetkező évtizedekben, ez azonban gondot okozhat az ellátásban.

Bár az Egyesült Államok a számokat tekintve kiegyensúlyozott évtizedekre számíthat 2050-ig, az ország képe nagy változásokon mehet keresztül. A hivatal épp a múlt héten közölte, hogy a két év alatti amerikai gyerekek több mint fele etnikai kisebbségekhez tartozik.

A legkedvezőtlenebb változásokra az orosz társadalom számíthat. Oroszország 1992 óta küzd demográfiai nehézségekkel, az amerikai népesség-nyilvántartási hivatal a lakosság további fogyatkozására számít, a jelenlegi 139 millióról az évszázad közepére 109 millióra apadhat a világ egyik legnagyobb területű országának lélekszáma. Ez 21 százalékos csökkenés, nagyobb mint, amit a II. világháborúban el kellett szenvednie. Sok országhoz hasonlóan alacsony a születési ráta, de az országot az alacsony várható élettartam is sújtja. A férfiaknak mindössze 62 évet jósol jelenleg az Egészségügyi Világszervezet. Japánban ezzel szemben 80 éves korra számíthatnak a férfiak, 86 évesre a nők. A hivatal becslései szerint 2050-re 9,4 milliárd ember lesz a földön.

Forrás: mti

Három embert tartóztattak le a múlt héten Ugandában, amiért azok megöltek egy különösen veszélyeztetett fajba tartozó hegyi gorillát a Bwindi Nemzeti Park területén. A WWF információi szerint a hím gorilla holttestét június 17-én fedezték fel a parkban járőröző vadőrök. A gorilla nyakát és hátát lándzsával szúrták át az elkövetők, akik - mint utóbb kiderült - éppen illegális antilopvadászatot folytattak a nemzeti park területén. 

A hivatalos források szerint valószínűleg az orvvadászok szabadon kószáló kutyái kerülhettek összetűzésbe a gorillával, és ennek következménye volt a tragikus mészárlás. Az orvvadászokat egy közeli városban fogták el szinte azonnal, rendőrségi kutyák ugyanis kiszimatolták a nyomukat. A gyanúsítottak otthonaiban később bizonyítékokra is bukkantak, megtalálták többek között azokat a sérült vadászkutyákat is, akik a gorillával való veszekedésből menekültek meg. 

Forrás: FlickR

A WWF afrikai gorillákkal foglalkozó programkoordinátora szerint ez a viszonylag kicsi, mindössze háromszáz fős gorillapopuláció több mint tizenöt éve éli életét a Bwindi Nemzeti Parkban, ilyen kis populáció esetében pedig egyetlen hím elvesztése is komoly gondokat okozhat. 

A most életét vesztett gorilla egyébként egy olyan kisebb csoporthoz tartozott, akiket már hozzászoktattak az emberek jelenlétéhez, egyrészt a turisták, másrészt a különféle természetkutatók miatt. A szoktatás ellenére a vadon élő gorilláknál néha mégis előfordulhat, hogy konfliktusba keverednek az emberekkel, de persze csak akkor, ha fenyegetve érzik magukat.

A hegyi gorillák egyébként igen fontos szerepet játszanak az ugandai turizmusban. Minden egyes emberekhez szoktatott gorilla nagyjából évi egy millió amerikai dollárnak (nagyjából kétszázmillió forintnak) megfelelő bevételt generál az ugandai gazdaságnak. A WWF adatai szerint jelenleg mindössze 786 hegyi gorilla él már csak Ugandában, Ruandában és Kongóban együttvéve.

Azon a területen, ahol az incidens történt, az ugandai kormány, a nemzeti park, a helyi vezetők és a közösség tagjai egy ideje közösen küzdenek az orvvadászat, és egyéb illegális tevékenységek ellen. Annak ellenére, hogy több olyan program is aktívan folyik az országban, melyeknek keretein belül a gorilla-turizmus bevételeit a védett területek közelében élő falvakkal és közösségekkel is megosztják, a kisebb antilopok elleni rendszeres orvvadászat továbbra is folytatódik a nemzeti parkban.

A hegyi gorillákat egyébként még sokkal több törvény és hivatalos szerv védi, mint sík vidékeken élő rokonaikat, pedig a nyugatabbra fekvő alacsonyabb területek gorillái is kritikusan veszélyeztetett fajnak számítanak. Számuk folyamatosan és gyorsan csökken, természetesen elsősorban szintén az orvvadászok miatt.

Közép-Afrika országainak gazdag elitje számára ráadásul a gorillahús egyre népszerűbb csemegének számít. A WWF információi szerint míg hivatalosan akár egyetlen hegyi gorilla megöléséért is komoly büntetésre kell számítani Ugandában, a közép-afrikai országokban az orvvadászok gyakran egész gorillacsaládok kiírtását is szabadon megúszhatják némi megvesztegetésért cserébe.  

A helyi természetvédők szerint Kamerunban, Kongóban vagy a Közép-Afrikai Köztársaságban például az ilyen esetek nem hogy kivételesnek, de kifejezetten mindennaposnak számítanak, ezekben az országokban ugyanis egyelőre nem létezik szigorú törvényi szabályozás a gorillavadászat ellen, és főleg nincsenek olyan büntetések, amik kellőképpen megfélemlíthetnék az orvvadászokat. 

Az egyik legelterjedtebb műanyagokban található szintetikus vegyszer, a Biszfenol A, vagy BPA a hím kísérleti egereket nőies viselkedésre készteti - derül ki az amerikai Missouri Egyetemen végzett tanulmányból. A BPA-t már jó ideje heves viták övezik, mégis a mai napig rengeteg műanyagban megtalálható, köztük időnként például csecsemőknek szánt cumisüvegekben is. 

Forrás: FlickR

Az élelmiszerekkel közvetlen kapcsolatban lévő edényekről kioldódhat, és az ételekkel vagy italokkal együtt kis mennyiségben ugyan, de bekerülhet az emberi szervezetbe is. Időnként nyomtatók tintáiban, vagy fogtömítésre használt anyagokban is megtalálható, de az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal 2008-as állásfoglalása szerint a Biszfenol A még a csecsemők szervezetében is igen hamar lebomlik, majd kiürül. Ugyanebben az évben az amerikai élelmiszerügyi hivatal, az FDA is azt nyilatkozta, a vegyszer nincs jelen a piacon akkora mennyiségben, hogy veszélyes lehetne. Jelenleg azonban már kilenc amerikai államban betiltották a BPA-t, és további kettőben tervezik tiltani a vegyszer használatát a bébiételekkel érintkező edényekben.

A Missouri Egyetem tanulmánya most arra is fényt derített, hogy a BPA nem pusztán férfiatlanítja a hímnemű egereket, de kifejezetten gátolja is őket a szaporodásban. A tanulmányban szereplő egerek az Észak-Amerikában igen elterjedt úgynevezett őzegerek voltak (Peromyscus maniculatus). A BPA-val kezeltek látszólag semmiben nem különböztek társaiktól, vagyis kinézetre teljesen normálisak voltak, a nőstény egerek mégsem akartak párosodni velük. Egészséges társaikhoz képest ráadásul a vegyszernek kitett egerek tájékozódási képessége erősen megromlott, amire pedig nagy szükségük van a vadonban ahhoz, hogy nőstény partnereiket megtalálják. 

Azok a hímek, akik még az anyjuk méhében megkapták a BPA-t, felnőtt korukban nehezen találtak ki a labirintusokból, vagy a feladat egyáltalán nem érdekelte őket - ezek a viselkedésformák a kutatók szerint kifejezetten a nőstény egerekre jellemzők. A nőstények a hasonlóság ellenére nem találták vonzónak ezeket a hímeket, közös ketrecbe zárva sokkal kevesebb időt töltöttek velük, mint egészséges társaikkal. A kutatók szerint a viselkedésükben, esetleg feromontermelésükben beállt változások miatt lettek a BPA-nak kitett egerek kevésbé vonzóak, de az is lehet, hogy mindkettő. 

Forrás: FlickR

Az embereken végzett kísérletek eddig még sosem találtak bizonyítékot arra, hogy a BPA esetleg olyan hatással lenne a kisfiúkra vagy férfiakra, mint a hím őzegerekre volt. Szakértők szerint a legújabb eredmények fényében mégis további, részletes kutatásokra van szükség a vegyszer emberekre gyakorolt hatásáról. A kísérletben szereplő egerek tesztoszteron-szintje például teljesen normális maradt, ami azt jelenti, hogy a BPA anélkül is képes lehet befolyásolni a viselkedést, hogy a hormonszinteken változtatna. Egy CNN-nek nyilatkozó szakértő szerint az embereken végzett kísérletek során gyakran pont az olyan jelekre hagyatkoznak, mint a hormonszintek változásai, ezért akár az is elképzelhető, hogy a Biszfenol A az emberi szaporodásra is hatással van, csak ez az eddigi kutatásokból még nem derült ki. 

Elkészült az egykori gyulai hulladéklerakó rekultivációja. A város szemetét ötven éven át az egyik külterületi részre szállították, majd a 2000-es évek elején a lerakó bezárt. A rekultiváció azóta megoldásra várt. 2005-ben terveztették meg a projektet, majd 2010-ben megkezdődtek a munkálatok.

Ilyen volt előtte a lerakó (Geohidroterv Kft./Gyulai Hírlap)

A rekultiváció során a meglévő hulladékot dombokba tömörítették, rézsűt alakítottak ki. Ezt követően szintetikus agyagréteget terítettek a területre 105 ezer négyzetméteren, így akadályozva meg, hogy a csapadékvíz bejusson a hulladéktestbe. Erre humuszréteg került, majd befüvesítették. A létesítményt véderdővel vették körül, és kétezer facsemetét ültettek ki az elmúlt hónapokban.

A létesítményben meg kellett oldani a gázelvezetést, így egy gyűjtőcsöves gázgyűjtő-rendszert alakítottak ki, huszonhat biogázkúttal, amelyek kivezetik a rendszerből egy biofilteren keresztül a felgyülemlett és megtisztított gázt. A projekt során három talajvíz monitoring kutat is építeni kellett a szennyezettség nyomon követésére. A környező ingatlanok tulajdonlapjára ugyanis fel kellett vezetni a szennyezettség mértékét, és ez nem nőhet. A beruházás egy év alatt fejeződött be, és mintegy 430 millió forintba került, kizárólag pályázati pénzből.

Forrás: MTI

Nagy lökést adhat az újrahasznosított üzemanyagok egyébként is növekvő iparának az Air France és a KLM légitársaságok közös akciója. Szeptembertől ugyanis Amszterdam és Párizs között több mint kétszáz olyan gép repül majd, melyekbe kerozin és újrahasznosított sütőolaj speciális keverékét töltik.

A KLM-nél 2009 novemberében tesztelték először a szóban forgó biokerozint, az akkori próba pedig minden szempontból sikeresnek bizonyult. Azóta másfél év telt el, és a KLM szerint jó esély van rá, hogy szép lassan világszerte is elterjedjen a bioüzemanyag használata a kereskedelmi repülésben.

Forrás: FlickR

A használt sütőolajjal készült üzemanyag a gyártó és a tesztek szerint semmilyen szinten nem veszélyezteti a repülés biztonságát. A biokerozin előállítója, a Dynamic Fuels nevű cég úgy módosítja a használt olajat, hogy megszólalásig hasonló technikai paraméterekkel rendelkezzen, mint a hagyományos kerozin. A légitársaságok különösen jól járnak az új üzemanyaggal: semmit nem kell módosítaniuk a repülőgépeken ahhoz, hogy elkezdhessék használni.

A Dynamic Fuels a bioüzemanyagot többféle forrásból szerzi be: állati zsiradék, növényi olaj, vagy különféle melléktermékek - például az egyes fenyőfák papírgyártáshoz való feldolgozása során keletkező úgynevezett tallolaj is - lehetnek alapanyagok.

A biokerozin-projekt egy nagyobb, átfogó környezetvédelmi akció része, melynek célja, hogy a légitársaságok minél inkább lecsökkentsék a működésük során kibocsátott üvegházgázok mennyiségét, illetve általános ökolábnyomukat. A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség még 2007-ben célul tűzte ki a repüléssel kapcsolatos széndioxid-kibocsátások teljes megszüntetését alig negyven éven belül, 2050-re.

Arról egyelőre nincsenek adatok, hogy a szeptemberi Párizs-Amszterdam járatokba hány százalékos bioüzemanyag-keveréket töltenek, bár tény, hogy a 2009-es tesztben használt 50-50 százalékos arány tökéletesen megállta a helyét a Boeing 747-es repülőgépben.

Forrás: FlickR

Annak azonban, hogy teljes mértékben fenntartható energiaforrást használjanak a légi közlekedésben, szakértők szerint még mindig hatalmas pénzügyi akadályai vannak. A KLM szerint ehhez elsősorban a különféle bioüzemanyagok árának jelentős és tartós csökkenésére lenne szükség, amit technikai fejlesztések és szoros együttműködések árán lehetne csak elérni; és persze megfelelő törvényi szabályozás segítségével, ami a bioüzemanyag használatára ösztönözhetné a légitársaságokat. 

A KLM-nél egyébként egy ideje az utasoknak is felajánlják a minél zöldebb repülés lehetőségét: néhány plusz euróért cserébe gyakorlatilag megfizethetjük az utazásunk CO2-kibocsátása által okozott kárt. Minden egyes útnál pontosan kiszámolható az üvegházgáz-kibocsátás mértéke, az utasok által fizetett néhány eurós kompenzációt pedig a légitársaság állítólag egy az egyben különféle megújuló, tiszta energiaprojektekbe fekteti: szélturbina- és napelemfarmok építéséhez, vagy éppen a bioüzemanyag-előállításhoz szükséges növények termesztéséhez használják fel.

Nem engedik vissza az Antarktiszra azt a császárpingvint, amely több mint háromezer kilométert tett meg Új-Zélandig, ahol több mint négy évtizede nem fordult meg egyetlen fajtársa sem. A pingvin a Déli-sark vizeiből indulva 3200 kilométerrel arrébb, a szigetország festői Peka Peka nevű partján kötött ki. Megjelenése bejárta a világsajtót, mert Új-Zélandon 44 éve nem járt császárpingvin. A madár valószínűleg élelemre vadászva tévedt el.

A váratlan látogató vizes homokot evett, szakemberek szerint bizonyára hóval tévesztette össze. A pingvin eleinte egészségesnek tűnt. Várhatóan éhsége napokon, heteken belül visszavezeti a vízbe, bízzuk a természetre, mi lesz vele - mondták a vadvédelmi szakemberek. Idejét a homokban fekve töltötte, esténként megmártózott a vízben. A homokevés miatt végül be kellett szállítani a körülbelül tíz hónapos állatot a Wellingtoni Állatkertbe, ahol infúzióra kötötték, kimosták a torkát és a gyomrát.

Röntgenfelvétel az eltévedt pingvinről

A pingvin valószínűleg az állatkert lakója marad, nem viszik vissza eredeti élőhelyére. Ennek több oka van: betegséget kaphatott el a melegebb áramlatokban, a vadvédők pedig nem akarják, hogy kórt hurcoljon be az elszigetelt antarktiszi kolóniára. Visszaszállítása egyébként is nehéz feladat, a Déli-sarkon az évnek ebben a szakaszában szinte teljes sötétség honol, nem indulnak hajóutak. Ha mégis meg lehetne oldani a szállítást, nehéz lenne a fedélzeten hidegben tartani a bőséges zsírréteggel bíró, közel egy méter magas pingvint. A császárpingvin a legnagyobb pingvinfajta, a súlya meg is haladhatja a 30 kg-ot.

Forrás: mti

A tényeknek ellenmondóan nyilatkoztak az emberek egy friss felmérésben arról, milyen arányban gyűjtik külön a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat. A megkérdezettek 43 százaléka azt állította az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) és a Stop.hu közös felmérésében, hogy különválogatja a dobozokat. Ezzel szemben a csomagolóanyag-gyártók szakmai szervezetének adatai azt mutatják, hogy a 2010-ben forgalomba került dobozoknak mindössze 18 százalékát gyűjtötték vissza és hasznosították újra, vagyis nagyjából tíz karton közül kettő még mindig a hulladéktelepeken végezte. Az Európai Unióban átlagosan tíz karton közül 3,5-öt hasznosítanak újra 2009-es adatok szerint.

A magyar háztartásokban leggyakrabban előforduló csomagolás a műanyagpalack, amelyet a felmérésben résztvevők 84 százalékban gyűjtenek szelektíven. Ezzel szemben az italos kartonokat már csak feleannyi lakos, a megkérdezettek 43 százaléka gyűjti vissza, pedig a két csomagolóanyag-típus közel ugyanannyi háztartásban fordul elő. Az alumíniumdobozok gyűjtése a kartonokhoz hasonlóan alacsony: mindössze a megkérdezettek 41 százaléka foglalkozik ezzel. Az üveget 76 százalék válogatja külön.

A nem szelektív gyűjtés okaként a megkérdezettek 57 százaléka arra hivatkozik, hogy lakhelye környékéről hiányoznak, vagy túlságosan távol esnek a gyűjtőszigetek. A megkérdezettek egyötöde azért nem vesz részt benne, mert körülményesnek ítéli a hulladék otthoni különválogatását. Összességében a válaszadók 52 százaléka ítélte meg úgy, hogy nem jut el hozzá elég információ a szelektív hulladékgyűjtésről.

Miért nem kerülnek vissza a kartonok a körforgásba? „Az egyik akadály az, hogy városonként eltér, hogy melyik tartályba kell dobni, így a lakosság bizonytalan" - mondja Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. A veszteség jelentős, mert Magyarországon kilenc-tízezer tonna kartondoboz kerül forgalomba évente. Egyes településeken a papírral együtt a kék gyűjtőtartályba, máshol a műanyagpalackokkal együtt a sárga gyűjtőbe kell dobni az italos kartonokat. A megfelelő tartályokon a karton helyét piktogrammal jelzik. (Itt egy lista arról, melyik városban mi az eljárás.)

Az újrahasznosítás során újrapapír termékek készülhetnek a dobozokból, többek között hullámkarton doboz, épületek belső válaszfala, de olyan hétköznapi termékek is, mint a szalvéta, a toalettpapír, a törlőkendő, a tojástartó vagy a jegyzetfüzet. Az IKSZ és a Stop.hu 2011 áprilisában és májusában végzett közös online felmérést 1400 fő bevonásával a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásainak felmérésére.

Környezetvédő szervezetek azért kifogásolják az italoskarton használatának terjedését, mert a többrétegű (papír, karton, alumínium, műanyagfólia) csomagolást bonyolultabb folyamat újrahasznosítani, mint például az üveget. A csomagolóanyag-gyártók azzal vágnak vissza, hogy a kartont laposan vagy hengereken szállítják a töltő gépsorokhoz, így alacsony az energiafelhasználás: egy kamion 500 000 liter egyliteres üres italos karton szállítását végzi, míg ugyanilyen mennyiségű, egyliteres visszaváltható palack szállításához 26 kamion szükséges. Egy kivágott fa rostanyagából 5300 doboz készíthető, amely egy átlagos család 18 évi kartonfelhasználására elég. Ha ezt a mennyiséget újra is hasznosítják, akkor 700 darab környezetbarát füzetet lehet készíteni - áll az IKSZ honlapján.

A tevék kilövésével venné ki részét a klímaváltozás elleni küzdelemből Ausztrália. Ezen a héten kerül a parlament elé az a javaslat, amely szerint a megölt tevékért szén-dioxid kibocsátási jogokra szóló tanúsítványt kellene kiadni. A javaslatot a pártok is támogatják. "A tanúsítványokat bel- és külföldi cégek vásárolhatnák meg, amelyeknek úgynevezett szennyezési jogokra van szükségük" - mondta el Mark Dreyfus illetékes államtitkár.

Egy megölt teve a becslések szerint hetven ausztrál dollárt (13500 forintot) jelenthet. Az Ausztráliában nem őshonos tevék puszta létezésükkel károsítják a klímát, mivel egy évben 45 tonnányi metánt bocsátanak ki - a metán huszonegyszer klímakárosítóbb gáz, mint a szén-dioxid. Ausztráliában a becslések szerint 1,2 millió teve él szabadon, nagy károkat okozva: felfalják a szegényes növényzetet, kiürítik a vízforrásokat. Két évvel ezelőtt egy tevecsorda a Rocker River nevű falut fenyegette, amikor kétségbeesetten víz után kutatva a házakról leszaggatták az ereszcsatornákat és a légkondicionáló berendezések hűtőcsöveit.

John Cobb, az agrárügyek ellenzéki képviselője szerint, ha minden tevét kilőnének, annyi klímakárosító gázt spórolnának meg egy évben, amennyi háromszázezer autó károsanyag-kibocsátásának felel meg. A tevéket több mint 150 éve vitték Ausztráliába, a szállításban alkalmazták őket. 

Forrás: MTI

Lazán elférne az egész emberiség Texas állam területén, sőt párizsi mértékben összezsúfolódva már Louisiana, Arkansas és Mississippi is elég lenne – ez látható Tim De Chant amerikai környezettudományi és urbanisztikai szakértő infografikáján. De Chant azt számolta ki, hogy különböző világvárosok népsűrűségét alapul véve mekkora területen lenne képes lakni az egész emberiség az USA államaihoz képest.

A grafika nagy méretben itt látható

Különben Manila a világ legsűrűbben lakott városa, ahol több mint 43 ezer ember zsúfolódik össze egy négyzetkilométeren a Wikipedia toplistája szerint. A grafika szerzője blogjában egy kommentelőnek azt válaszolta: a Fülöp-szigetek fővárosát azért nem helyezte el a térképen, mert a bádogvárosok kiterjedése miatt igen nehéz pontos adatokat kapni arról, ténylegesen hányan élnek a területén. (De Chant a Berkeley Egyetemen szerzett környezettudományi doktori címet, az Ars Technica szakírója.)

Egy letűnt kor mementói lehetnek hamarosan a régi könyvek újrahasznosításával készült lámpák, vagy például ékszerek. A nyomtatott könyvek ideje nemsokára talán visszafordíthatatlanul lejár. A digitális olvasók és az elektronikus könyvtárak korában egyre kevesebben vesznek és tárolnak otthon hagyományos, papírra nyomtatott könyvet. 

Forrás: Erdem Designs

Az új trendet környezettudatos váltásnak is minősíthetjük, hiszen a papírgyártáshoz fákat kell kivágni, és bár folynak kísérletek olyan papír előállítására, amihez erre már nem lesz szükség, egyelőre ez a helyzet. A már kinyomtatott könyvek nagy része pedig lassan, de biztosan szintén feleslegessé válik a digitális olvasógépek egyre szaporodó tulajdonosai számára. A török származású, jelenleg New Yorkban élő és dolgozó dizájner, Ragip Erdem éppen az ilyen feleslegessé vált keménykötésű könyveket használja különleges lámpái készítéséhez.

Az újrahasznosított könyborítókból készült egyedi lámpák nem csupán használati tárgyak: a tervező a könyvek és az olvasás iránt tanúsított hódolatát is hivatottak jelképezni - olvasható az Erdem Designs honlapján. Erdem ezekkel a lámpákkal a könyvek által sugárzott hangulatot szeretné megteremteni a jövő otthonaiban; azokon a helyeken, ahol egyébként már nem lennének jelen.

A legelegánsabb darabok művészeti témájú könyvekből készülnek, de a dizájner előszeretettel nyúl az utazással kapcsolatos könyvekhez és albumokhoz is. Nem csak az asztalra állítva, de a mennyezetről lógatva is használhatók a teljes mértékben kézzel készülő, egyedi lámpák. 

Forrás: Erdem Designs

A könyv tehát még jó darabig része lehet a mindennapi életünknek, csak esetleg más formában, mint ahogyan eddig gondoltuk. A lámpákon kívül időnként ruhák, vagy például ékszerek is készülnek már régi könyvekből.

Forrás: Littlefly

A brit Littlefly nevű cégnél például - egy speciális laminálási eljárás segítségével - gyűrűket, nyakláncokat, medálokat, fülbevalókat, és a legkülönfélébb kiegészítőket készítik szintén régi, eldobott könyvekből, melyek egyébként a szeméttelepen végeznék. Az, hogy a nyomtatott papírból újra tiszta, nyomtatható papírt készítsenek, szinte teljesen lehetetlen, az efféle újrahasznosítást ráadásul gátolja a könyvekhez használt ragasztó is. Ékszerek alapanyagának viszont kiválóan megfelel egy megsárgult lapú, régi könyv is.

Forrás: Littlefly

A tervező, Jeremy May ötlete alapján egyszerre több száz papírlapból vágják ki a mintát egy-egy ékszerhez, majd a megfelelő formára préselt ékszert fényes lakkal látják el, és már el is készült. Mivel minden egyes darabot egy adott könyv egy adott részéből készítenek, az ékszerek teljesen egyediek, némelyiken még az eredeti szövegrészletek is elolvashatók.

Díjat hozott létre a magyar sajtó munkatársai részére a Magyar Telekom. A Hello holnap! Sajtódíj célja a fenntarthatósági témákra nyitott és azokat rendszeresen feldolgozó újságírók, riporterek motiválása. Az újságírók a fenntartható fogyasztás, esélyegyenlőség, szegénység, környezetvédelem, önkéntesség és klímaváltozás témáiban küldhetnek pályaműveket.

A nyertes pályázatot tíztagú zsűri – a Magyar Telekom (MT) és a Fenntarthatósági Médiaklub képviselői – választja ki. Készítője veheti át a nettó egymillió forintos díjat és az elismerő oklevelet a 4. Fenntarthatósági Napon, szeptember 24-én a budapesti Millenáris parkban. A pályázatra 2010. szeptember 1.  és 2011. augusztus 1. között a nyomtatott és az online sajtóban, valamint blogfelületen megjelent cikkel, vagy televízióban, rádióban elhangzott adással lehet jelentkezni.

Középen Novák Péter színész, énekes, szövegíró, a hello holnap! arca

A díj létrehozását elsősorban az indokolta, hogy sokak fejében élnek kérdések a fenntarthatósággal kapcsolatban, hogy milyen lesz a jövő, milyen lépésekre van szükség a fenntartható fejlődés érdekében. Sok múlik a médián, az újságírók felelősségvállalásán - közölte a kezdeményezésről a MT. A pályázati kiírás és további információ a díjjal kapcsolatban a helloholnap.hu www.helloholnap.hu weboldalon olvasható.

"A magyar lakosság alig 5 százaléka hallott a fenntartható fejlődés fogalmáról egy országos felmérés szerint. Ha ez az arány megnő a hello holnap! kezdeményezés révén, akkor már eredményes a munkánk" - mondta a díj létrehozását bejelentő sajtótájékoztatón Liptai Gabriella, a MT leköszönő marketingkommunikációs ágazatvezetője. A vállalat 2010 végén indította el ezt a kezdeményezést, amely a cég társadalmi felelősségvállalási, gyakornoki és esélyegyenlőségi programját, adományozási tevékenységét, továbbá különböző innovációit fogja át. A fenntarthatósági program része az is, hogy 2015-re 20 százalékkal tervezi mérsékelni szén-dioxid-kibocsátását a cégcsoport 2004-hez viszonyítva - mondta el Szomolányi Katalin, a MT fenntarthatósági osztályvezetője.

E program része a Fenntarthatósági Médiaklub is, melynek tagja a kezdeményező vállalaton kívül az Axel Springer, a CEMP csoport (Index, Portfolio, InfoRádió), a Class FM, az Est Media, a Metropol, az [origo], az RTL Klub, a Sanoma és a TV2. A klubtag médiacégek vállalták, hogy minél szélesebb körben beszámolnak felületeiken a fenntarthatóságról egyszerű, közérthető formában, konkrét, gyakorlati példákon keresztül.

A Postr kiadója az Origo Zrt., a Magyar Telekom Csoport tagvállalata.

A háború civilek ezreit öli meg Afganisztánban, de a főváros, Kabul légszennyezettsége még az öldöklésnél is nagyobb gyilkos - állítják szakértők. A "csöndes gyilkosnak" is nevezett kabuli légszennyezettséget főként az öreg autók kipufogógázai, a gyönge minőségű üzemanyag és az elégetett szemét füstje okozza. A számok sokkolóak. A Nemzeti Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint évente körülbelül háromezer ember halálát okozza a rossz levegő. A jelentésben összehasonlításképp közlik az ENSZ felméréseit is: a szervezet szerint 2777 afganisztáni lakos vesztette életét 2010-ben a háborús cselekményekben.

A légszennyezettség számos oka ismert, de mindegyiket tovább súlyosbítja Kabul gyorsan növekvő lélekszáma; a vidéket dúló harcok elől ugyanis sokan a fővárosban keresnek viszonylagos nyugalmat.

Kabul körülbelül egymillió ember számára épült, de most mintegy ötmillióan lakják, a számok a populáció megduplázódását mutatják az elmúlt hat évben a kabuli városvezetés szerint. Az újonnan érkezők többsége illegális nyomornegyedekben talál lakóhelyet, a kabuli infrastruktúra pedig épphogy bírja.

Az utak többsége túlzsúfolt, az öreg, Kanadából, Németországból vagy az Egyesült Államokból illegálisan behozott autók okádják magukból a rossz minőségű üzemanyag füstjét. A kövezetlen utakon ráadásul az autók felverik a port, ami tovább rontja a levegő minőségét. A háztartásokat főleg dízelgenerátorok látják el árammal, de ez a technológia üzemekben is felfedezhető, például téglagyárakban, közfürdőkben. A keservesen hideg telek ellen a lakosság azzal védekezik, amivel tud; eléget mindent, ami mozdítható, kidobott autógumikat, műanyagot is.

Az egészségügyi minisztérium becslései szerint a légzőszervi megbetegedésekben szenvedők száma megháromszorozódott az elmúlt hat évben, mintegy 480 ezer afgánnak lehetnek légúti bántalmai. A helyi hivatalok elismerték, hogy nehezen birkóznak meg a problémával tekintettel arra, hogy Afganisztán egy három évtizedig tartó háborún van túl és már közel tíz év telt el a tálib rezsimet elűző amerikai bevonulás óta.

Múlt évben munkaszüneti nappá nyilvánították a csütörtököt - a péntek mellett -, hogy így csökkentsék a légszennyezettséget. Megtiltották továbbá az öreg autók behozatalát is. A polgármesteri hivatal leszögezte, az intézkedések "nagyon hatásosnak" bizonyultak abban, hogy a helyzet ne romoljon tovább, de a légszennyezettség csökkentésére nem sok reményt látnak. "A kormányzat gépjárműveinek megtiltottuk a közlekedést a munkaszüneti napokon, ez akadályozza a többi jármű mozgását is. Mindez nagy segítséget nyújt a légszennyezettség csökkentésében" - mondta Mohammad Isak Szamadi szóvivő.

Az orvosok szerint Kabul komoly problémákkal néz szembe. Erfanullah Sifa, a Dzsamhuriát kórház orvosa szerint naponta több mint húszan jelentkeznek a intézményben légúti problémákkal. "Ha a levegő ilyen mértékben romlik tovább, az afgán embereknek egy egészségügyi katasztrófával kell szembe nézniük " - nyilatkozta Sifa. (mti)

Abdoulaye Wade szenegáli elnök, az afrikai sivatagosodás megállítására kidolgozott Zöld Nagy Fal atyja maga is elismerte, hogy őrült tervről van szó, mindazonáltal az észak-szenegáli Tessékérében francia és afrikai tudósok gondosan vizsgálják a hatásait.

A különböző növényekkel beültetett 15 kilométer széles földsáv, a Zöld Nagy Fal 7775 kilométer hosszan kötné össze Afrika nyugati és keleti részét, Szenegáltól Mauritánián, Burkina Fasón, Nigeren, Nigérián, Szudánon, Eritreán és Etiópián át Dzsibutiig. A terv szenegáli része előrehaladott állapotban van: 2008 óta 35 kilométer készült el, főként akácültetvények tarkítják, a felülete mintegy 15 ezer hektár. A beültetett parcellákat 5000 kilométer hosszan irtás védi az erdőtüzektől.

Összesen 11,66 millió hektárt kéne erdősíteni a terv szerint

"Őrült terv, de egy parányi őrültség nem fölösleges, ha olyat akar az ember megtervezni, amilyen korábban nem létezett" – mondta a terv elindításakor Wade elnök 2005-ben. A tervet kormánya szinte kizárólagosan finanszírozza évi 1,4 millió dollár értékben, de más források is várhatók, például az Európai Unió hozzájárulása. A klímaváltozás, a szárazság és a szegénység elleni programról van szó - magyarázza a fejlesztés fontosságát a Zöld Nagy Falat kezelő hivatal igazgatóhelyettese, Pape Sarr.

A Zöld Nagy Falnak köszönhetően megjelentek a faiskolák, ahol a földsávba ültetendő növényeket termesztik, valamint többhektáros többfunkciós gyümölcsösök és zöldségeskertek. Gilles Boëtsch francia antropobiológus, a CNRS nemzeti kutatási központ munkatársa szerint a létesítmény egyaránt hatásal lesza környezetre, az emberi tevékenységekre, de az egészségre és a táplálkozásra is.

Különleges módját találták egy brit egyetemen annak, hogy a hallgatók tudatosabban óvják környezetüket.

A Newcastle-i Egyetem néhány hallgatójának szemetesébe érzékelő és kamera került abban a programban, melyet végzős hallgatók szerdán indítottak el. A kamera a kukába hajított, szemétnek minősített dologról készít felvételt, nem arról a személyről, aki megválik éppen a hulladéktól. A tesztprogramban folyamatosan értékelik az öt diák háztartásának "reciklálási" teljesítményét.

A kísérletbe bevont hallgatók tudatosságát azzal is növelik, hogy a kukakamerák felvételeit kiposztolják a Facebookon. A projekt szándékai szerint a még formálható hozzáállású fiatalokat célozza meg, és a fenntarthatóságra hívja fel a figyelmet.

Forrás: mti

Az eldobható pelenkák annyira stabil anyagokból készülnek, hogy hagyományos módon akár évszázadokig is tarthat a lebomlásuk. Alethia Vázquez-Morillas, a mexikói Autonomous Metropolitan Egyetem kutatója úgy gondolja, a folyamat felgyorsítható a laskagomba segítségével - számolt be a Gombafórum a Waste Management tudományos folyóiratban megjelent tanulmány és a The Economist hírmagazin alapján. A mexikói kutatók azt állítják: két hónap alatt a megfelelő gombafajjal a használt pelenkák anyagának 90%-át képesek lebontani, négy hónap alatt pedig teljes az újrahasznosítás.

A laskagomba kiválóan bontja a fa elemi rostjait, azaz a cellulózt (a fotón: kései laskagomba, azaz pleurotus ostreatus; forrás: Wikimedia Commons)

Az eldobható pelenkát nem a szennyezés miatt nehéz lebontani: fő alkotóeleme, a cellulóz roppant tartós, viszont az elpusztult fákon élősködő laskagomba enzimei tökéletesen lebontják. Mivel csak Mexikóban ötmilliárdpelenkát dobnak a szemétbe évente, bőven van alapanyag a gomba micéliumának. Magyarországon a pelenkák miatt 100 ezer tonna hulladék keletkezik évente. Ez a mennyiség egy gyerek pelenkázási időszaka alatt (2,5 év) körülbelül 1,8-2 tonnára rúg.

A bizarr alapanyag ellenére az így letermett laskagomba alkalmas az emberi fogyasztásra - sőt, éppen az étkezési felhasználás volt az oka annak, hogy a kísérletek alapjául ezt a gombafajt választották, hiszen Nyugat-Európában és az USA-ban nagy mennyiségben fogyasztják. A laskagombát már széles körben használják mikroremedációra, különböző hulladékok lebontására szerte a világon - például búza, árpaszalma, kávézacc vagy a tequilagyártás hulladékának lebontására.

Tény viszont, hogy a kutatásban felhasznált pelenkák csak vizelettel voltak szennyezettek. Dr. Vázquez-Morillas elmondása szerint az emberi vizelet steril, ennek ellenére a becsírázás előtt a biztonság kedvéért gőzzel hőkezelték a pelenkákat. Ezt a sterilizálást a széklettel szennyezett pelenkák esetében is hatékonyan lehet alkalmazni a fertőtlenítésre. További részletek a Gombafórumon. 

Mire jó egy tábla étcsokoládé, egy sajtreszelő, egy műanyag tányér és egy nejlonzacskó? Lehet csinálni például egy száraz csokiszökőkutat elektromos töltésű csokireszelékből – és akár nyerni egy biciklit vagy egy elektromos rollert. Az Energia Suli általános iskolás korúaknak kiírt pályázatán ehhez hasonló érdekes, könnyen kivitelezhető kísérletekről várják a rövid videókat, a zsűri szokatlan módon nem csak a legeredményesebb, hanem a legviccesebb és a „legjobban nem sikerült” alkotásokat is értékes ajándékokkal díjazza.

A kedvcsináló videón a villanyrollerrel érkező Härtlein Károly, a BME Fizika Intézetének mérnöktanára mutatja be, hogy egy asztalon vergődő kurblis szerkezettel, egy lufival vagy vízfröcsköléssel is lehet pályázni.

A videókhoz az Energia Suli honlapjáról ingyenesen letölthető Kísérletezz velünk! kiadványból kell kísérletet választani, majd a kész művet a Youtube-ra feltölteni és elküldeni. A beküldési határidő június 20-a.

Az alsósok (6-10 éves korig) három legjobbja egy-egy Schwinn-Csepel gyerekkerékpárt, a felsősök díjazottjai elektromos rollert kapnak, ezen kívül mp4-lejátszót, az Aquarénába és a Planetáriumba szóló családi belépőket és Bookline ajándékutalványokat is kiosztanak a nevezők között.

További részletek a pályázatról, a jelentkezés módjáról és a kiadványról az alábbi oldalon találhatók.

Már számszerű bizonyítékok is alátámasztják a növényekkel beültetett háztetők jótékony hatását a környezetre, és a pénztárcákra nézve is. Egy amerikai tanulmány azt taglalja, hogy a zöld tetők jelentősen csökkentik a téli fűtésre és nyári hűtésre fordított energiaköltséget, és még akkor is kapóra jönnek, ha egy vihar miatt hirtelen túl sok csapadék zúdul a városra. A Columbia Egyetem kutatói egy New York-i épületen létrehozott zöld tetőt vizsgáltak.

A Columbia Egyetem vizsgálatainak helyszíne New Yorkban

A szóban forgó épület tetején 21 ezer növény él, melyek télen segítenek bent, nyáron pedig kint tartani a meleget, emiatt kevesebbet kell fűteni, vagy bekapcsolni a légkondicionálót. Nyáron 84 százalékkal kevesebb meleg jut be így az épület belsejébe, télen pedig 37 százalékkal kevesebb szökik meg. A tanulmány azonban arra is rámutatott, hogy ha a zöld tetőre eső esik, annak mintegy 30 százalékát a növények nyelik el, vagyis az már biztosan nem fog a csatornákba folyni.

A hirtelen lezúduló csapadék időnként ugyanis túlcsordul a csatornákból, ami nagy viharok után a közeli folyókra nézve akár komoly szennyezést is jelenthet. Az az esővíz pedig, melyet a növények nyelnek el, később ártalmatlan pára formájában kerül vissza a levegőbe. A tudósok szerint, ha a New Yorkban található mind a százmillió négyzetméternyi tetőt beültetnék növényekkel, évente akár 37 milliárd liter viztől is meg lehetne kímélni a metropolisz csatornarendszerét.

Fotó: FlickR

Kiderült, hogy figyelembe véve a zöld tetőkert létrehozásának és fenntartásának költségeit az Egyesült Államokban, tíz liter vizet befogni évente mindössze öt centbe (alig tíz forintba) kerülne. Az új adatok ismeretében a zöld tetők jó eséllyel sokkal komolyabb szerepet játszhatnak a jövő várostervezésében, mint azt eddig gondolták. A tetőkert az eddigi legolcsóbb módszernek bizonyult a viharokban lezúduló túl sok víz kezelésére, ráadásul az épülettulajdonosok olcsón és viszonylag könnyen hozzájárulhatnak vele egy fenntarthatóbb város kialakításához.

A zöld tető mellett ugyanebben a tanulmányban a fehérre festett felületek jelentőségét is vizsgálták. A fehér tetők ugyanis kevesebb meleget nyelnek el, ezzel szintén energiát spórolnak a hagyományos, általában sötét színű tetőkkel szemben, bár elsősorban persze nyáron. Ráadásul a leginkább elterjedt sötét tetők a napközben elnyelt napfény melegét az éjszaka folyamán visszasugározzák a levegőbe, ezzel pedig hozzájárulnak a városi hőmérséklet emelkedéséhez is.

Fokozatosan Budapest összes kerületében együtt gyűjti a műanyag- és fémhulladékot a  Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. június 9-től. A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken továbbra is megmarad az öt darab hulladékgyűjtő tartály - annyi a változás, hogy a sárga színű műanyag- és a szürke színű fémkonténerbe egyaránt be lehet dobni a műanyag- és a fémhulladékot. A kétféle hulladékot az ürítést követően különválogatják és újrahasznosítják. Az FKF Zrt. ezzel az intézkedéssel azt szeretné elérni, hogy ne borítsák fel a tartályokat a visszaváltható alumíniumdobozok megszerzése érdekében, és – ahogy a cég közleménye fogalmaz – „ezáltal nagyobb tisztaság és nyugalom uralkodjék a fővárosban”.

Ez azt ábrát helyezi ki a gyűjtőszigeteken a FKF

Kísérleti jelleggel a X. és XXI. kerületben már 2011 januárjától már együtt gyűjti a fémet a cég. A megoldás sikeres volt – közölte a vállalat. Az új begyűjtési rendszer azért vált szükségessé, mert az utóbbi időben egyre több lakossági panasz érkezett az FKF Zrt.-hez arról, miszerint sokan felborítják a fémhulladék-gyűjtő tartályokat, hogy összegyűjtsék a visszaváltható alumíniumdobozokat.

Az együttgyűjtés azért megoldás, mert a műanyagot a hulladékszállító járművek naponta szállítják el, ezért nagymértékben csökken az esély arra, hogy felborítsák a konténereket. A fémet korábban kéthetente szállították el. Az intézkedés további előnye a vállalat szerint az, hogy a műanyag- és a fémhulladék együttgyűjtésére két konténer áll rendelkezésre, ezáltal jelentősen csökken a túltelített tartályok száma.

A tartályokat a költséghatékonyság miatt nem cserélik ki. A változásról a konténerekre kihelyezett figyelemfelhívó táblák tájékoztatnak, és jelzik, hogy pontosan hova lehet bedobni a fém- és műanyaghulladékot. Az FKF az újrahasznosítást évek óta a közbeszerzési eljárások során kiválasztott partnercégével valósítja meg. A konténerek tartalmát a kukásautó a partner telephelyére szállítja, ahol a dolgozók a szalagra helyezett fém- és műanyaghulladékból kiválogatják az előbbit kiválogatják és külön helyen gyűjtik. A cél az, hogy a szelektált hulladék másodnyersanyagként visszakerüljön az ipari termelésbe.

A FKF számít a lakosság véleményére, benyomásaira és tapasztalataira. A cég kék számon itt hívható: 06-40-353-353 (FKF-FKF), e-mail: fkfzrt@fkf.hu, levélcím: 1439 Budapest, Pf. 637.

Újabb környezettudatos New York-i divattervező álmodott futurisztikus ruhát - ezúttal a strandra. A brooklyni illetőségű Andrew Schneider saját weboldalán már árulja is a nyár legnagyobb szenzációját: az úgynevezett szolárbikinit. A kifejezetten divatos vonalvezetésű fürdőruha segítségével kisebb elektronikai termékekeket lehet akár egy szál semmiben, napozás közben feltölteni. A bikini anyagát ugyanis - melyet egyébként elektromosan vezető szálakból szőttek - vékony film formájában teljes felületén napelemek, itt-ott elszórva pedig USB-csatlakozók díszítik.  A nap sugarait befogva a bikini árammal láthatja el a rácsatlakoztatott mp3-lejátszót, fényképezőgépet, vagy akár mobiltelefont.

A napelembikini, bár elsőre meglepően hangzik, de tökéletesen megfelelő viselet úszáshoz is. Egyetlen óvintézkedést kell csak megtenni: a rákötött eszközöket érdemes a parton hagyni, és újabb használat előtt mindenképpen meg kell várni, hogy az USB-csatlakozók teljesen kiszáradjanak. Egyik érdekessége ugyanis, hogy mivel egyenesen a rákapcsolt kütyü akkumulátorába tölti, egyáltalán nem tárolja az áramot. Tervezője szerint éppen ezért tökéletesen biztonságos.

A fürdőruha funkcióinak bővítése gyanánt a tervező most egy csatolható tartályt szeretne kivitelezni, melyet egyáltalán nem elhanyagolható módon a parton elfogyasztandó sörök hűtésére lehet majd használni.

A napelemfürdőruha egyik legnagyobb előnye egyben talán egyetlen hátulütője is. Az ultramodern ruhadarabot ugyanis - melyet kizárólag kézzel, a tervező állításai szerint egyenként nyolcvan órányi munkával lehet előállítani - alig kétszáz dollárért árulják, ami kevesebb, mint negyvenezer forint.

Egy dolgozó egy órányi munkájára így a bikini árából mindössze kétszáz forint jutna, de ebből még a tervező munkadíját, vagy például az alapanyagok, a szállítás, vagy a csomagolás költségét is le kell vonni. Más kérdés, hogy ha a fejlett országokban is elfogadhatónak tartott fizetést biztosítanák azoknak az embereknek, akik a bikiniket varrják, a termék valószínűleg végül olyan sokba kerülne, amennyit a vevők legnagyobb része már biztosan nem tudna érte kifizetni.

Schneider egyébként nem az első, és valószínűleg nem is az utolsó divattervező, aki miniatűr napelemeket használ ruházati termékein. A dán Diffus nevű cég nemrég egy olyan luxuskivitelű női táskát tervezett, melyen egyenesen dizájnelemként helyeztek el összesen száz darab, apró napelemet.

A táska belsejében szintén kisebb kütyüket, telefonokat, lejátszókat, vagy fényképezőgépeket lehet a sétálás közben szerzett tiszta, ingyen energiával könnyedén feltölteni. Sőt, a Diffus táskájának belsejében különleges optikai szálakat is elhelyeztek, hogy gazdája sötétben is azonnal megtalálhasson benne mindent.

Már az ókori egyiptomiak is szenvedtek a légszennyezettségtől - derítette ki egy brit kutató, aki a múmiák tüdőszövetét vizsgálta. Roger Montgomerie egyiptológus, a Manchesteri Egyetem doktoranduszhallgatója tizenöt múmia szövetmintáit elemezte. A múmiák a legkülönfélébb társadalmi rétegeket képviselték - akadtak közöttük egyszerű munkások, akik a Líbiai-sivatagban lévő Dakhla oázisban éltek, ahogy nemesemberek, papok és papnők is.

Mind a tizenöt preparált holttest tüdőszövetében - társadalmi hovatartozásától függetlenül - sikerült kimutatni a szálló por mikroszkopikus szemcséit. "Valamivel kevesebb volt bennük, mint amennyi a modernkori népesség tüdejére jellemző, de a különbség nem túl jelentős" - hangsúlyozta Montgomerie, aki szerint a magas légszennyezettség az ókori Egyiptomban egyrészt a gyakori homokviharokkal magyarázható, másrészt a főzés, a fémolvasztás és a bányászat következtében a levegőbe kerülő korom, valamint szálló por nagy mennyiségével.

Az egyik vizsgált múmia mintegy 1800 éve élt, amikor a Római Birodalom Egyiptomot is elfoglalta.
A férfi 20-25 éves korában hunyt el. Noha a preparált holttest károsodott,
a tüdőszövet viszonylag épen maradt

A tudós a kutatások következő szakaszában az óegyiptomiak által használt "energiahordozókat" tüzeli el, hogy begyűjtse az égéskor keletkező mikroszkopikus szemcséket, majd összehasonlítja ezeket a múmiák tüdejében talált korommal. Másrészt egyiptomi régészeti helyszíneken gyűjt homokmintát, hogy összevesse a tüdőszövetben találtakkal. A sivatagi homokszemcsék ugyanis lekerekítettek, míg a bányászat következtében a levegőbe kerülők élesek, szögletesek.

Ókori egyiptomiak tüdőbetegségét már korábban is sikerült kimutatni. Eddie Tapp - szintén a Manchesteri Egyetem kutatója - az 1970-es években vizsgálta Nekht-ankh, egy 3800 éve élt férfi múmiáját. Az illető 60 éves kora körül távozott az élők sorából, ám tüdeje igen rossz állapotban volt, és nagy valószínűséggel nehézlégzéstől szenvedett.

A szálló por a levegőben eloszlott finomszemcsés szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyagok gyűjtőneve. A szálló por még a legalacsonyabb koncentrációban is káros, mikroszkopikus szemcséi izgatják a nyálkahártyát, köhögést, torokkaparást és nehézlégzést kiváltva. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthatnak el, ennek következtében növekszik a vér alvadékonysága, fokozott vérrögképződés alakulhat ki (ez trombózishoz vezethet).

A légszennyezettséget ennél fogva szív- és tüdőbetegségek, valamint daganatok okozójaként tartják számon. Noha a természetben, vulkánkitöréseknél, erdőtüzeknél is keletkeznek ilyen apró részecskék, a légszennyezettséget alapvetően az emberi tevékenységgel, mindenekelőtt a szén, a kőolaj és a fölgáz az iparosodás óta tartó felhasználásával társítják. (mti)

Egy belgiumi alagút tetejét - melyet azért építettek annak idején, hogy az Amszterdamot Párizzsal összekötő szupergyors vonatot megóvják az esetleg rádőlő fáktól - most összesen 16 ezer napelemmel borították be.

A két mérföldes, azaz több mint három kilométer hosszú alagút eredetileg azért épült fel, hogy ne kelljen kivágni az útvonal mentén lévő, Antwerpenhez közeli ősi erdő fáit. A műtárgy mostantól viszont nem csak a vonatokat és az erdőt védi, de a teljes belga vasúti hálózat és az antwerpeni állomás áramellátásához is nagyban hozzájárul. A telepek által termelt elektromos áram elég ahhoz, hogy évente egyszer egy napig fedezni tudja a belga vonathálózat és az antwerpeni állomás teljes áramfogyasztását. 

Nézd meg a belga napelem-alagutat bemutató videót!

A napelemeket felszerelő cég a belga Enfinity nevű, megújuló energiával foglalkozó vállalat, mely elsősorban napelemekkel és szélerőművekkel lát el magánszemélyeket és cégeket, és Európa több országa mellett már az USA-ban, vagy épp Brazíliában is van irodája. Hatalmas kiterjedésű napelem-telepeket hoztak már létre Kínában, Olaszországban, Csehországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban - és persze Belgiumban is - az elmúlt évek során.

A vonatalagút napelemekkel való felszerelése viszonylag gyors és egyszerű folyamat volt - írják a cég weboldalán - mivel senkinek nem állt érdekében, hogy akadályozza a munkát, mert mondjuk igényt tart a beépítendő területre, és tiltakozásokkal se kellett számolni, mint sok más, például lakott területekre telepítendő szélerőmű-projektjükkel kapcsolatban. A teljes kivitelezés így alig egy év alatt lezajlott. Reményeik szerint még sokkal több hasonló követi majd szerte a világon, azaz egyre több eddig kihasználatlan területre kerül majd valamilyen tiszta energiát termelő telep.

Az Enfinity állítólag több London-közeli projektet is szeretne megvalósítani, de ezek egyelőre csak a tárgyalások szintjén járnak. A britek állítólag ugyanis még mindig túlságosan drágának találják a napelemeket, bár a vállalat szerint az árak szinte megfeleződtek az elmúlt néhány év alatt.

A Hongqiao állomás Sanghajban (fotó: FlickR)

A szupergyors vonatokat és a napenergiát összekötő projekt egyébként létezik már a világ egyik legnagyobb légszennyezőjének számító Kínában is egy ideje. A Sanghajban található Hongqiao vasútállomás épületének teljes, 61 ezer négyzetméternyi alapterületű tetejét tavaly összesen 20 ezer darab napelemmel borították be. A hatalmas telep 6,3 millió kilowattórányi áramot képes termelni évente, mely elegendő lenne arra, hogy akár 12 ezer sanghaji háztartás teljes elektromos áramszükségletét fedezze. A projekt ebben az esetben sem igényelt külön területet, ami a túlnépesedés problémáival kűzdő Kínában különösen nagy előny.

Bár ez legnagyobb, nem ez az első hasonló elven létrejött napelemtelep Kínában: egy másik nagy sebességű vonathálózat, a Vuhan-Kuangcsou vonal vuhani állomásának tetején is díszeleg egy, a sanghajihoz képest nagyjából harmadekkora, de még mindig hatalmasnak számító napelemtelep.

Csak olyan húsfélét eszem, amelyhez az állatot én magam vágtam le – jelentette be május végén személyes Facebook-oldalán Mark Zuckerberg, a közösségi hálózat 27 éves alapítója. A közlés szerint legutóbb sertést és kecskét vágott le. A Fortune üzleti magazin szerint az ötlet egy sztárséftől, Jesse Cooltól származik, akik Zuckerbergék palo altói otthonához közel működtet éttermet. Ő hozta össze a Facebook-vezért néhány környékbeli állattenyésztővel, akik bemutatták neki a mészáros- és hentesmesterség fogásait. A Fortune-nak küldött e-mailben Zuckerberg elmondta, a henteskedés az ő 2011-re szóló fogadalma (múlt évben a kínai standard mandarin nyelvjárás megtanulását tűzte ki célul, tavalyelőtt pedig azt határozta el, hogy minden nap visel nyakkendőt).

Az európai nagyipari állattartásról és növénytermesztésről Nikolaus Geyrhalter osztrák rendező készített dokumentumfilmet 2005-ben – a bejegyzést a film jellegzetes felvételeivel illusztráltuk

„Az idei elhatározásom lényege, hogy legyek hálás azért az ennivalóért, amit megeszem. Azt hiszem, számosan elfeledkeznek arról, hogy egy élőlénynek meg kell halnia azért, hogy húst együnk (…) Ebben az évben gyakorlatilag vegetáriánus lettem, mert csak olyan állat húsát eszem, amelyet én magam vágtam le. Eddig jó tapasztalat volt. Sokkal egészségesebb ételeket eszem, és sokan tanultam a fenntartható gazdálkodásról és állattartásról. Mindezen tavaly gondolkoztam el, amikor egyszer rostélyost ettünk nálam. Csomó ember azt mondta, szeretik a sertéshúst, de igazából nem akarnak arra gondolni, hogy az állat élt is valamikor. Ez szerintem felelőtlenség. Nincs gondom azokkal, akik húst esznek, de ezért felelősséget kell vállalni” – írta Zuckerberg.

Valószínűleg a valódi vegetáriánusok szerint a Facebook vezetője nem számít annak, mert nem utasítja el teljes mértékben a húsfogyasztást. A húsfogyasztókat gyakran éri az a kritika, hogy hajlamosak nem tudomásul venni azt, milyen körülmények között tartják, vágják le, darabolják fel és preparálják azt az alapanyagot, amelyből az ebédjük-vacsorájuk készül.

Az is tény, hogy a nagyipari állattartás hatalmas környezetterheléssel jár együtt, a szarvasmarhák kibocsátotta metántól kezdve (amely ráerősít az üvegházhatásra) az állattartó telepek kibocsátotta szennyvízzel bezárólag. Vegetáriánusok arra is rámutatnak, hogy vajon mennyire érdemes olyan sertés vagy szarvasmarha húsát fogyasztani, amely sosem lépett ki a telep területéről, vagy olyan tyúk tojásából készíteni a rántottát, amelyet szűk ketrecekben tartva gyakorlatilag biológiai tojógépként használnak.

Az amerikai North Carolina egyetemen végzett kutatás nemrégiben arra derített fényt, hogy a biológiailag lebomló, úgynevezett biodegradálható anyagok talán mégsem annyira tesznek jót a környezetnek, mint ahogyan azt eddig gondolták. A Dr. Morton Barlaz és James Levis tollából származó tanulmány ezen az oldalon olvasható angolul. 

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy mivel ezek az anyagok kissé túlságosan is gyorsan bomlanak le, több kárt okozhatnak, mint amennyi előnyük van. A biodegradálható anyagokkal a legnagyobb probléma nem más, mint a metán. A biodegradációs folyamat során mikroorganizmusok bontják le a szerves összetevőket, a folyamat melléktermékeként azonban metán keletkezik. Bár kevésbé nagy mennyiségben van jelen a levegőben, a metán még a szén-dioxidnál is károsabb üvegházhatású gáznak számít. 

Az Egyesült Államokban lévő hulladéklerakók - a nemzeti környezetvédelmi ügynökség, az EPA adatai szerint - nagyjából 35 százalékban befogják és energiaforrásként hasznosítják a keletkező metánt. 34 százalékban befogják és elégetik, a maradék 31 százalékuk pedig nem tesz semmit annak érdekében, hogy a keletkező metán ne tudjon az atmoszférába szökni.

A biodegradálható anyagok tehát sokkal gyorsabban bomlanak le, mint a hagyományos szemét a hulladéklerakó telepeken; ez a tény önmagában kifejezetten jó dolog, és alapvetően ez is volt a célja az ezeket az anyagokat kifejlesztő tudósoknak. Sőt, ez a tudat nyugtatja azokat a vevőket is, akik szeretnének környezettudatosan élni és vásárolni, ezért kifejezetten keresik a "biodegradálható" feliratot a termékeken.

A gond azonban az, hogy nincs törvényileg szabályozva, mikor kell elkezdeni a keletkező gázok befogását. A föld alá temetéstől kezdve ezzel ugyanis általában két évig is várnak azok a szeméttelepek, akik egyébként begyűjtik a keletkező káros gázokat, ennyi idő ugyanis mindenképpen kell a hagyományos anyagoknak, mielőtt azok bomlásnak indulnak. Mivel azonban a biodegradálható anyagok már kevesebb mint két év alatt lebomlanak, a metán azokról a szeméttelepekről is az atmoszférába juthat üvegházhatású gázként, ahol egyébként befognák.

A tanulmány szerzői szerint a leginkább környezetbarát megoldás az lenne, ha a biodegradálható anyagokat úgy módosítanák, hogy azok lassabban kezdjenek el lebomlani. Még mindig sokkal gyorsabbak lennének persze, mint a hagyományos szemét, de elegendő időt hagynának a szeméttelepeknek, hogy a gázbegyűjtő rendszereket beüzemelhessék, és megakadályozzák a metán légkörbe jutását. Emellett persze fontos az is, hogy minél több olyan szemétlerakóra telep működjön szerte a világon, ahol foglalkoznak a keletkező káros gázok begyűjtésével.

Nem utolsósorban persze a fogyasztók maguk is rengeteget tehetnek azért, hogy kevesebb, és könnyebben lebomló szemét áramoljon folyamatosan a hulladéklerakó telepekre. A biológiailag lebomló termékek vásárlása mellett minél sikeresebben be kellene, hogy építsék a mindennapok gyakorlatába a már híressé vált "reduce-reuse-recycle" elvét, azaz, hogy vegyünk kevesebbet, használjuk többször, és lehetőleg hasznosítsuk is újra.

Üvegkerttel, fotókiállítással, látványos bemutatókkal, különleges designalkotásokkal és játékokkal várta május utolsó hétvégéjén az ÖKO-Pannon a Millenáris Park látogatóit. Az Európai Unió előírása szerint 2012-ig 60 százalékra kell emelni hazánkban az üveg-újrahasznosítás arányát. Ahhoz, hogy a célt elérjük, a lakosság és az üzleti szféra aktív közreműködésére egyaránt szükség lesz.

Az eddigi eredmények mindenestre biztatóak. 2003 és 2010 között a cég rendszerében több mint kétszeresére emelkedett az üveg hasznosítási aránya, az idei tervek szerint pedig eléri az 50 százalékot. A szelektív hulladékgyűjtést népszerűsítő kampányok sikerét, a lakosság szokásainak lassú, de pozitív irányú változását a lakossági visszagyűjtés mennyiségének igencsak meggyőző (huszonháromszoros!) növekedése bizonyítja, de a kereskedelmi, vendéglátóipari vállalkozások teljesítménye is reményekre ad okot.

Fenntartható tervek

Az ÖKO-Pannon rendezvénye a fenti uniós vállalásra és az üveg-újrahasznosítás fontosságára hívta fel a figyelmet. Az egésznapos programsorozat házigazdája a budai Millenáris volt, amely parkjában és irodáiban március közepén az ÖKO-Pannon támogatásával vezette be a szelektív hulladékgyűjtést. A parkban most már négy helyen található papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladékok elkülönített gyűjtésére szolgáló tartály, az irodákban pedig 24 gyűjtőponton szelektálhatnak a dolgozók.

Az eddigi tapasztalatok szerint a szelektív hulladékgyűjtőket eredményesen használják a látogatók és a dolgozók is: a program elindítása óta kb. 850 kg papír, 260 kg műanyag, 120 kg üveg és 30 kg fémhulladék került szelektív gyűjtésre és újrahasznosításra. A szervezők közös, délelőtti sajtótájékoztatóján Dr. Szűcs Gábor, a Millenáris gazdálkodási igazgatója bemutatta az intézmény fenntartható működését szolgáló zöld koncepcióját, és kérte a Millenáris látogatóit, hogy a jövőben is figyelmesen használják szelektív gyűjtőket. Viszkei György, az ÖKO-Pannon ügyvezető igazgatója az üveg-újrahasznosításban elért eredményeinkről és a további feladatokról beszélt.

Történetek az üvegkertből

A rendezvény az üvegvisszagyűjtés fontossága mellett az üveg újjászületésének kreatív lehetőségeire is rámutatott. Itt voltak az Iparművészeti Egyetem hallgatói, akik különleges üvegdesign alkotásokat mutattak be, a gyerekek pedig velük együtt alakíthatták a Csodák Palotája előtti réten üvegsünökkel és palackpitypanggal benépesített üvegkertet. Gáspár György, az Iparművészeti Egyetem docense Üveges professzor szerepében látványos bemutatót tartott, melyen többek között az is kiderült, hogy az üveg valójában folyadék, ha akarjuk nemcsak törik, de hajlik is, és hogy nem minden kristály, ami annak látszik. A felnőttek üvegfelismerő kvízen tesztelték felkészültségüket, a gyerekek pedig Bátky András íróval szőttek különös meséket az üvegről, amiről bebizonyosodott, hogy fantasztikus történetekben is jól hasznosítható.

Rendszertan és kultúrtörténet

Ugyancsak ma nyílt meg az ÖKO-Pannon szabadtéri kiállítása, mely az üveg kultúrtörténetét és a hazai üvegtípusokat bemutató Kis üveghatározó című kiadvány művészi fotóiból ad válogatást. A Kis üveghatározó betekintést ad az üveg gyártásának és újrahasznosításának folyamataiba, és praktikus segítséget is nyújt az otthoni szelektáláshoz: a kereskedelmi forgalomban lévő üvegeket osztályozza a szerint, hogy visszaválthatók vagy a szelektív konténerekben a helyük. A kiállítás a Millenáris Fogadó mögötti szabadtéri galériában július közepéig látható.

További képek itt >>

--------------------------------------------------------------------------------

A Millenárison szelektált hulladék útja

A szelektív gyűjtőket a Millenáris takarító személyzete üríti, a kialakított tárolóhelyekről pedig a HUMUSZ Recycling Kft. szállítja el a hulladékot a megfelelő hasznosító cégekhez.

PAPÍR
A papírhulladékot bálákba tömörítik, majd papírgyárba szállítják, hogy újra papír alapanyag készüljön belőle, és akár kartondoboz, papírtörlő, csomagolópapír vagy füzet formájában térjen vissza hozzánk.

MŰANYAG
A műanyag palackokat egy hulladékválogató műben szín szerint válogatják, majd apróra őrlik a kupakokkal együtt. A darálék mosása során szétválasztják a különböző alapanyagú műanyagokat, majd a kapott alapanyagból akár újra palackot, vagy a textiliparban ruhákat készítenek. A kupakokból háztartási eszközök (vödrök, szemeteslapát, vállfa) vagy műanyag játékok is készülhetnek.

ALUMÍNIUM
Az alumínium értékes hulladék, az italdoboz pedig különösen, hiszen egy speciális alumínium ötvözetből készül. A használt dobozokat bálákba préselik, és alumíniumkohóban beolvasztják, az így kapott alapanyagból akár újra sörös vagy üdítős doboz lehet.

ÜVEG
A szelektált üveget szín szerint válogatják és eltávolítják az esetleg benne maradt fém vagy műanyag darabokat. Ezt követően a törmeléket az üveggyárban újraolvasztják, amihez lényegesen kevesebb energia szükséges, mint az üveg elsődleges nyersanyagául szolgáló homok megolvasztásához. A hulladéküvegből az eredetivel megegyező, jó minőségű befőttes- vagy italospalack készülhet.

Forrás: greenfo

Az jár a legkevesebb, elhanyagolható mennyiségű szén-dioxid kibocsátásával, ha hideg vízben, kézzel mosogatunk. Így gyakorlatilag nem kerül a művelet miatt üvegházhatású gáz a levegőbe, azonban az edények, evőeszközök jó eséllyel piszkosak maradnak. A víztakarékos kézi mosogatás és az 55 Celsius-fokon dolgozó mosogatógép miatti CO2-kibocsátás nagyjából hasonló: az előbbi miatt 540, az utóbbi miatt770 grammszén-dioxiddal terheljük a légkört. A kézi mosás akkor van előnyben, ha gázkazánnal melegítjük a vizet, ugyanis annak kisebb a szén-dioxid-lábnyoma, mint a villanyáramot használó mosogatógépé.

A legtöbben viszont nem igazán törődnek a vízfogyasztással mosogatás közben, írja a témáról a brit The Guardian napilap egy, a brit kormány részére készült háttértanulmányra hivatkozva. Ha valaki meleg folyóvízben mosogat, akkor a művelet miatti szén-dioxid-kibocsátás sokkal nagyobb, mintha mosogatógépet használna. A kalkulációkba egyébként maga a víz és a mosogatószer nem tartozik bele, mert azok szén-dioxid-lábnyoma eltörpül a vízmelegítésé mellett.

További hátrány, hogy a kézi mosogatás után körülbelül négyszázszor több baktérium marad a tányérokon, mint mosogatógéppel, továbbá négyszer annyi ideig tart elmosogatni, mint megpakolni a gépet. (Ez utóbbi fontos szempont: a mosogatógép csak teljesen kihasználva hatékony.) A vízpazarló stílusú kézi mosogatás miatt körülbelül nyolc kilónyi szén-dioxid kerül a levegőbe.

A statisztikákból kiderül, hogy szinte minden téren a mosogatógépnek kisebb a szén-dioxid-lábnyoma, még akkor is, ha beleszámítjuk a készülék legyártásával elhasznált energiát. Ha tehetjük, válasszuk a legenergiatakarékosabb és a legtartósabb berendezést, és működtessük éjszakai árammal. Fontos a mosóprogramhoz kiválasztott hőfok is – 65 fokon a mosogatógép működtetése miatt már 990 gramm szén-dioxid kerül a levegőbe Mike Berners-Lee karbonlábnyomról szóló könyvének adatai alapján.

Majdnem fél milliárd forintból épül összesen huszonhat békaátjáró a Kiskunsági Nemzeti Park területén. A Duna-Tisza közén földrajzi adottságainak köszönhetően sok vizes élőhely található, ideális életkörülményeket biztosítva számos kétéltűnek. A térség közúthálózata ugyan nem túl sűrű, mégis jelentősen feldarabolja a különböző élőhelyeket. A fajok az évszakos vonulást az úthálózat keresztezése nélkül nem tudják megoldani, a járművek ilyenkor tömegesen gázolják el a védett állatfajok egyedeit, emberi segítség nélkül elkerülhetetlen az állatok tömeges pusztulása.

A fejlesztés három helyszínen történik, az 5512. számú út Mórahalom – Röszke közötti, az 5. számú főút Balástya – Kistelek közötti, a 4519. számú út Ópusztaszer – Baks közötti útszakaszán összesen huszonhat átjáró és terelőrendszer épül - ez utóbbi mintegy négy kilométeres hosszban, az út mindkét oldalán. Az átjárók Magyarországon eddig nem alkalmazott technológiával készülnek, hiszen ebben az esetben nem az úttest alá mélyen lesüllyesztett csőről van szó, hanem az aszfalttal egy szintben lévő, kétéltűeknek kedvező, átvilágított elemek beépítésére kerül sor, polimer betonból.

Közlekedésbiztonsági jelentősége is van a beruházásnak, mivel a tömeges pusztulás során csúszós felületet képező békatetemek száma is csökkenni fog, ami eddig számos balesetveszélyes helyzetet teremtett. Az EU-forrásból és a magyar állam támogatásával induló projekt, a Kiskunsági élőhelyek kétéltű populációinak védelme május 25-én indult útjára a Bakson tartott nyitórendezvénnyel.

Forrás: greenfo

Számos vegyszermentes megoldás létezik a hangyák távoltartására, sőt irtásuk is megoldható hétköznapi anyagokkal. Növényeken való felbukkanásuk felhívja a figyelmet a levéltetvek jelenlétére, így betolakodóból akár hasznos segítővé is válhatnak.

A legegyszerűbb védekezési mód a lakás, a ház tisztán tartása – egyszerűen ne hagyjunk elöl olyan ételeket, amelyek vonzzák a rovarokat. Ha viszont a kertben, esetleg a szobanövényeken találunk hangyát, akkor ezt figyelmeztető jelnek vehetjük: levéltetvek támadták meg az adott növényt. (A hangyák táplálékként fogyasztják az utóbbiak által termelt cukros váladékot.)

A hangyák elriasztására számos vegyszermentes módszer ismeretes, ezeket kisgyermekesek és háziállatot tartók is bátran kipróbálhatják. Olyan anyagok szükségesek hozzá, amelyek az egészégre ártalmatlanok és könnyen beszerezhetők.

Tegyünk a hangyakaravánok útvonalába fokhagymát, levendulát, paradicsomszárat vagy zsályát, mert a hangyák nem szeretik ezeknek a növényeknek a jellegzetes illatát, ezért távol maradnak. A zsálya egyébként kimondottan vöröshangyák ellen hatásos. Mások a citromkarikákra esküsznek, de állítólag a sütőpor-fahéj keverék is sikerrel alkalmazható. A fokhagyma leginkább a hangyák járatainak nyílásába elhelyezve hatásos – hátránya a megtakarított hagymagerezd erős szaga.

Fontos tudni azonban, hogy ezek a praktikák csak időlegesen tartják távol az apró rovarokat. Ha végleg szeretnénk megszabadulni a hívatlan vendégektől, akkor az irtás a tartós megoldás: öntözzük meg a hangyabolyt forró víz és ecet elegyével. Ha bórax és cukor 1:1 arányú keverékét helyezzük ki, akkor a hangyák beviszik a bolyba, és ezzel táplálják utódaikat, amelyek elpusztulnak. A sütőpor nem csak riasztásra, irtásra is jó: kis porcukorral keverve biztosak lehetünk abban, hogy a rovarok behordják a fészekbe, így valószínűleg a királynő is elpusztul.

Amíg tehát lehet, nem használjunk rovarirtó szereket; ha mégis rákényszerülünk a kemikáliákra, akkor is tartsunk mértéket, a rovarirtókban ugyanis rengeteg az egészségre káros anyag.

Az inszekticidek (rovarirtók) a biocid, vagyis a bizonyos élőlénycsoportokat szelektíven károsító anyagok közé tartoznak. Ha az emlősök – köztük az emberek – nem is pusztulnak el miattuk, hosszabb távon károsítják az egészséget. A rovarirtók használata azért is kockázatos, mert a csomagoláson a forgalmazók-gyártók nem tüntetik fel az ajánlott mennyiséget, így az is előfordul, hogy valaki fél doboz irtósprayt permetez ki pár tucat hangyára. Rovarirtó beltéri használata esetén vigyázzunk arra is, hogy az anyag lassabban oszlik el, mint a szabad levegőn.

Néhány éven belül teljesen kiszáradhat a világ egyik legnagyobb sóstava, az iráni Urmia-tó. A vízfelszín mára már mintegy 60 százalékkal összezsugorodott eredeti kiterjedéséhez képest az emberi tevékenység, vagyis az öntözésre szolgáló lecsapolások és a beömlő folyókra épített gátak vízvisszafogó hatása miatt, de a tó katasztrófájában szerepe van az elmúlt évtized jelentős aszályainak is.

Az Urmia-tó legnagyobb mélysége ma mindössze két méter, a víz literenkénti sótartalma pedig az 1970-es években jellemző 80-ról mintegy 350 milligrammra nőtt. Környezetvédők szerint szintén ártalmas volt annak az útnak a megépítése, amely 16,5 kilométer hosszan átszeli a tavat, hiszen gátolja a víz körforgását. Az út terve már az 1970-es években felmerült, végül azonban csak 2008-ra készült el.

Sókristályok az Urmia-tó partján

A tó kiszáradása nem csak a helyi turizmust veti vissza; a kicsapódó sót a szélviharok kihordják a környező mezőgazdasági földekre, és károsítják a termést. A közeli termőföldek több száz éve híresek almájukról, szőlőjükről, diójukról, mandulájukról, hagymájukról, burgonyájukról. A tó többek között flamingóknak, pelikánoknak és sirályoknak is élőhelyet nyújt. A száradás jelei először a 1990-es évek végén keltettek aggodalmat, a kormány azonban folytatta 35 gát építését a tavat tápláló folyókon. A következő néhány évre további tíz gát tervei állnak készen.

A 2000-es évek elején kutatók már arra a következtetésre jutottak, hogy az Urmia-tó könnyen a Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén fekvő Aral-tó sorsára juthat, amelynek területe kevesebb mint tizedére csökkent, miután a szovjet mezőgazdaság az 1960-as években elterelte a beömlő folyókat, hogy öntözővízhez jusson.

A tó történetének legújabb fejleménye az iráni kormány idei áprilisi bejelentése, miszerint hárompilléres mentőakciót indítanak a kiszáradás ellen: felhőmagvasítással (cloud seeding) próbálják növelni a helyi csapadék mennyiségét, spórolnak az öntözővízzel, végül távoli forrásokból pótolnák a vízveszteséget. Utóbbinál lehetőségeként szóba jött a mintegy 700 kilométeres távolságban, jelentősen alacsonyabban fekvő Kaszpi-tenger is. (greenfo/mti)

Méhhel és mézzel fogja mérni a levegő szennyezettségét Berlinben a schönefeldi nemzetközi repülőtér.

A méhek, lépek és a méz elemzése révén remél egészen "kifinomult" adatokhoz jutni a légminőségről és annak változásáról a légikikötő. A tervről a reptér környezetvédelmi felelőse, Jochen Heimberg számolt be a sajtónak. A repülőtér a vizsgálódás végett nem szerez be és nem telepít saját portáján méheket, hanem a helyi méhészekkel fognak tudósai szorosan együttműködni.

A schönefeldi repülőtér 1934-ben épület Berlin délkeleti peremén. Jelenleg jelentősen bővítik, hogy idővel bírja egyedül is a légi forgalmat, ha majd bezár Berlin másik repülőtere, a tegeli.

Országszerte 1500 helyszínen több mint 160 ezer ember több ezer tonna szemetet szedett össze tegnap a TeSzedd! elnevezésű kezdeményezés keretében - összegezte az akció tapasztalatait Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca környezetügyért felelős államtitkára.

A hagyományteremtőnek szánt szemétgyűjtő naphoz, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium és az Önkéntes Központ Alapítvány szervezett, környezetvédő és más civil és társadalmi szervezetek, cégek és magánszemélyek csatlakoztak.

Ahol veszélyes hulladékot, illetve mozdíthatatlan méretű tárgyakat találtak az önkéntesek, a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, illetve a nemzeti parkok távolítják majd el a hulladékot. A szakemberek még a jövő hét folyamán is takarítanak. Az államtitkár elmondta, hogy az Európai Unió több országában rendeztek már szemétgyűjtési akciókat, a kezdeményezés Észtországból ered. A megmozdulásnak ugyanakkor külön aktualitást ad, hogy az unió döntése szerint az idei esztendő az önkénesség éve.

Illés arról is szólt a teszedd kampány egri sajtóeseményén,  hogy a tervek szerint ősszel az Országgyűlés elé kerül és 2012 januárjában életbe lép a hulladékgazdálkodási törvény, amely az unió legfontosabb céljaival összhangban a hulladék újratermelődését akadályozó ösztönzőket tartalmaz majd, illetve a szelektív gyűjtést és az újrahasznosítást támogatja.

A hulladéklerakást és a hulladékégetést azonban nem támogatja majd a jogszabály. A lerakott hulladékot ugyanis értékes erőforrások mozgósításával kell összeszedni, az égetés pedig levegőszennyezést, ily módon egészségkárosodást okoz - hangsúlyozta Illés Zoltán.
A jogszabállyal együtt hatályba lépnek a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek is - mondta Illés Zoltán. Habis László, Eger fideszes polgármestere arról számolt be, hogy a városból 300 önkéntes csatlakozott az akcióhoz. Nem csak öt konténernyi kommunális és építési hulladéktól szabadították meg a települést, hanem tisztították az Eger patak medrét is.

A Sajó mentén szedték az árvíz után ott maradt kommunális hulladékot

A Borsod megyei Szirmabesenyőtől egészen Felsőzsolcáig, a Kis-Sajó torkolatáig szedték az elmúlt évek árvizei után ott maradt kommunális hulladékot a Sajó folyó mentén, a jobb és bal parton szombaton. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, illetve az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság munkatársai csak erről a területről mintegy 800 zsáknyi szemetet gyűjtöttek össze. A felügyelőségtől 116-an, a vízügyi igazgatóságtól pedig másfélszázan vettek részt a TeSzedd! akcióban. Az igazgatóság más területein - például a Bodrog mentén - is dolgoztak. Motorcsónakokkal gyűjtötték a kommunális hulladékot, három vízi járművel szedték össze a főként PET palackokból álló halmokat.
A regionális környezetvédelmi felügyelőség két helyszínt: a Csorba-telepi kavicsbánya tavat, mintegy 12 kilométeres hosszban, a Sajó jobb parti szakaszát pedig a Miskolc közúti hídtól Szirmabesenyőig (4 kilométer) "szabadították meg" a szeméttől. A vízügyesek a Sajó bal partját takarították a Miskolc közúti hídtól Szirmabesenyőig, továbbá a Sajó mindkét partját a közúti hídtól egészen az M30-as út hídjáig.

Baranya megyében több mint 7000 önkéntes regisztrált

Baranyában közel 40 helyszínen, Somogyban közel 70 helyszínen lett megszervezve az akció. Magyarország fővárosa és három megyei jogú város – Debrecen, Pécs és Székesfehérvár – az önkéntes akció kiemelt helyszíne volt. Szombaton  Pécsett mintegy 20 helyszínen gyűjtöttek önkéntes csapatok hulladékot a város különböző pontjain.

A hosszú távú cél a szemléletformálás

A TeSzedd! mozgalom nem csak egy nap közös szemétszedésről szól, hosszú távú célja a szemléletformálás annak érdekében, hogy a hétköznapokban kevesebbet szemeteljünk, és általában környezettudatosabban éljünk - hangsúlyozta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az országos önkéntes szemétgyűjtő akció megnyitóján Budapesten.

A kezdeményezéshez több mint 162 ezren csatlakoztak, magánszemélyek, iskolák, munkahelyi és más közösségek is regisztrálhattak a www.teszedd.hu honlapon. Az egyes településeken szerveződő csapatok munkáját helyi koordinátorok segítik. Az akcióhoz csatlakozók nemcsak a szemétszedésben, hanem az illegális hulladéklerakó-helyek feltérképezésében is segíthetnek.

A TeSzedd! Önkéntesen a tiszta Magyarországért a szervezők szerint az ország történetének legnagyobb önkéntes akciója.
"Felszedjük a szemetet a közparkokból, az utak széléről, a szántóföldekről, a vízpartokról, sőt a Balatonnál a víz fenekéről is" - sorolta a helyszíneket a nap elején a vidékfejlesztési miniszter. Balatonfüreden önkéntes búvárok a tóból gyűjtötték a hulladékot a Veszprém Megyei Búvárklub szervezésében. Az egész országból több mint negyven búvár vett részt a víz alatti szemétszedésben.

Forrás: greenfo.hu

Tény, hogy egyre növekvő levegőszennyezéssel nézünk szembe, és az is, hogy a jövőben ez a helyzet még rosszabbra is fordulhat. A ruhatervezők, dizájnerek is elkezdtek már azon gondolkodni, hogyan segíthetnék az emberek életét és boldogulását egy erősen szennyezett levegőjű világban.

Egy New Yorki egyetemista álmodta meg azt a futurisztikus, és mondhatni szokatlan ruhát, mely már a viselője levegőjét is tisztítja. A "8" fantázianévre keresztelt szereléshez oxigéntartály és egy buborék-szerű képződmény is jár, hogy megóvja gazdáját a külső káros hatásoktól. 

A művésznő, Hana Marie Newman saját weboldalán azt írja, az ötlet tulajdonképp a fordított karantén elvére épül, és amellett hogy kinézetre kifejezetten bolondos, ez lehet a legújabb trend a környezetbarát ruhatervezésben. Úgy véli, alkotása elgondolkoztatja majd az embereket azon, hogyan képesek befolyásolni egyéni tetteink a közös problémák megoldását, és felkelteni a társadalom figyelmét.

Háztartási szemétből állít elő házat egy hazai vállalkozás. A hordozható épület prototípusa már elkészült,  akár a sorozatgyártás is megkezdődhetne. A hulladékból gyártott elemek vízhatlanok, teherbírók, ellenállnak a lúgnak és a savnak. Az anyagból akár a gátakat is védeni lehetne a rágcsálók ellen.

Tízéves fejlesztéssel sikerült szemétből a fadeszkához hasonló tulajdonságú lapokat előállítani - magyarázza Szilvássy Mihály, az eljárás kidolgozója, az eredetileg műanyag feldolgozásra berendezkedett Szilplast Kft. vezetője. Ez az anyag adja az épület elemeit. Szilvássy és munkatársai olyan speciális gépet konstruáltak, amely a kukákból kiürített hulladékot - ételmaradék, konzervdoboz, műanyag flakon, fólia - magas hőfokon összepréseli, drazsírozza, és az apró szemcséket különleges eljárással olyan anyaggá gyúrja egybe, amelyből aztán teherbíró, a víznek, lúgnak, savnak ellenálló, egy négyzetméteres lapok készülnek. Egy lap 2,5 centi vastag, súlya 25 kiló. Ezekből az elemekből 20 négyzetméteres, konyhából, WC-ből, szobából álló, kocka formájú, nyeregtetős házat terveztek, amely darus autóval bárhova letehető.

A massza préselése (balra) és a már kész épület

A háztartási hulladék kezelése, szállítása, tárolása egyre nagyobb gond világszerte, mert csupán kisebb hányadát hasznosítják újból. Az új magyar eljárás ezeken a szeméttárolási gondokon enyhíthet. A speciális gép naponta 2,2 tonnányi kész terméket képes előállítani, miután a betáplált hulladékmennyiség 20 százaléka a nedvességtartalom kipréselése nyomán elvész. Mivel a túlélőház tíz tonnát nyom, az eljárással öt nap alatt húsz ember évi háztartási hulladékából elő tudják teremteni az elemeket, vagyis ennyi idő alatt lényegül át a terhet jelentő szemét hasznos épületté - állítja Szilvási Mihály. E logika mentén egy átlag 30 ezer lakosú város évi háztartási hulladékából a költséges tárolás helyett túlélőház-gyártásra berendezkedve hozzávetőleg 1400 hasznos épület készíthető, persze ehhez több gép beállítása szükséges.

Az eljárás kidolgozója szerint ezek a túlélőházak elsősorban a katasztrófa sújtotta vidékeken, például árvizek esetén szolgálhatnak ideiglenes lakhelyként a kényszerűségből tető nélkül maradó családoknak. A helyzet rendeződése után az épület úgy ahogy van elszállítható valamilyen új helyszínre.

A szemétből készített elemek az árvízi töltések megerősítésénél is kapóra jöhetnek. A gátak fő ellensége a  rágcsálók, mert apró járataikkal fellazítják a rézsűt alkotó talajt, szabad utat engedve a beszivárgó, a töltést tönkretevő víznek. Akár több száz kilométeres folyószakaszon lehetne ebből az időnek, víznek, rágcsálónak ellenálló olcsó anyagból biztonságossá tenni a gátakat. A hulladékban lévő termékdíj révén pedig az alapanyag gyakorlatilag ingyen állhat rendelkezésre.

Szilvássy most befektetőkkel tárgyal a különleges eljárás hasznosításáról. A szemételnyelő gép előállítási költsége 60 millió forint. A berendezés működésbe állítva tíz-tizenkét új munkahely létrehozását is eredményezheti. A gép megépítése viszonylag egyszerű, így akár valamilyen vasüzem használaton kívül álló műhelyének eszközeivel hozzá lehet kezdeni a sorozatgyártáshoz a feltaláló szerint.

Magyarországon évente lakosonként hozzávetően fél tonnányi háztartási hulladék keletkezik - ez a szint az Európai Unión belül közepesnek számít. Ettől a roppant mennyiségű szeméttől megszabadulni sem olcsó, tonnánként 17 ezer forint maga a lerakás, ehhez még a szállítás költsége is járul. A talajban ráadásul 400 évre van szükség a műanyag lebomlásához, vagyis a szemét tárolása a környezetet is megterheli, veszélyeztetve az ökológiai egyensúly fennmaradását. A Csendes-óceánon például magyarországnyi úszó szigetek ringanak a vízen az áramlás által egymáshoz sodort műanyag flakonokból, ami fenyegeti az óceán élővilágát. (mti-press)

Az óceáni áramlat hullámain már félúton jár Japán és a Midway-szigetek között az a szemétáradat, amelyet a március 11-i japán földrengés után visszavonuló szökőár sodort magával. A tudósok attól félnek, a különösen veszélyesnek tartott törmelék kétszer is elárasztja Hawaii védett partjait.

Magyarországon egy teljes év alatt keletkezik annyi ipari és háztartási hulladék, mint amennyi törmeléket összehordott Japánban egyetlen nap alatt a március 11-i földrengést követő szökőár. A szigetország északkeleti partvidékét húszmillió tonna rom és roncs borítja, de megbecsülni is nehéz, hogy mennyit és mit sodort magával a visszavonuló cunami.

Így szennyezi a Csendes-óceánt a cunami által elsodort szemét (az első évet piros, a másodikat narancs, a harmadikat sárga, a negyediket világoskék és az ötödiket lila vonalak jelölik)

„A nagyméretű törmelék, mint a ház-, autó- és hajóroncsok, valamint a konténertartályok még a szárazföldhöz viszonylag közel lebegnek a tengerben, állandóan veszélyeztetik  a hajózási útvonalakat”, mondta el az [origo] kérdésére Nikolai Maximenko, a Hawaii Egyetem Nemzetközi Csendes-óceáni Kutatóközpontjának oceanográfus-fizikusprofesszora. Munkatársával, Jan Hafnerrel a csendes-óceáni áramlatok nyomkövetésére használt bóják jelei alapján modellezte a szemétáradat várható útját és érkezési időpontját.

Több ezer nyomjelző ringatózik a hullámokon: a SCUD-nak nevezett (Surface Current Diagnostic, azaz felszíni áramlatfigyelő) modellhez szolgáltatnak adatokat. Ezek alapján Maximenko azt feltételezi, hogy a szemét első hulláma az óramutató járásával megegyező irányú Észak-csendes-óceáni áramlattól sodorva egy év múlva érheti el Papahanaumokuakeát. Ez az észak-nyugat Hawaii mentén található, az UNESCO világörökségei közé tartozó tengeri rezervátum szigorúan védett terület. „A könnyebb fajsúlyú szemét, főleg, ha útközben felaprózódik, még hamarabb odaérhet”, figyelmeztet Maximenko.

Önkéntesek gyűjtik a szemetet a hawaii partokon (fotó: NOAA Marine Debris Program)

Két év múlva a japán törmelék Hawaii többi szigetén is megjelenik, három év múlva pedig a kanadai Brit Columbia, az USA-hoz tartozó Alaszka és a mexikói Baja California félsziget mentén - mint ahogy ezen az animáción látható. Utána a dél felé forduló áramlat visszasodorja a maradékot Hawaiira: ez a hulladékáradat ráadásul hosszabb ideig tartó és nagyobb mértékű lesz, mint az első. Lényegében beteríti a csendes-óceáni szigetek partjait.

Maximenko az idén márciusban Hawaiin rendezett 5. Tengeri Hulladék Konferencián is bemutatta első becsléseit. Évekkel ezelőtt ő hívta fel először a figyelmet a tengeri áramlatok hátán sodródó szemétszigetekre: az a tengerbe kerülő szemét, amely nem süllyed le, nem bomlik el, vagy nem válik a tengeri élővilág táplálékává, több ezer négyzetkilométeres szemétáradatokba sűrűsödik össze. Maximenko SCUD-modelljével bizonyította, hogy öt ilyen szemétáradat sodródik a nagy tengeri áramlatokban. Az észak-csendes-óceániról és az észak-atlantiról már több híradás beszámolt, ám azóta kiderült, hogy létezik dél-atlanti, dél-indiai-óceáni és dél-csendes-óceáni szemétsziget is.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna

Az immár tíz éves greenfo.hu, a hazai internet „zöld iránytűje” új küllemmel, friss hírekkel és szerteágazó szolgáltatásokkal várja a környezet és természet iránt érdeklődő olvasókat.

A 2001-ben alapított www.greenfo.hu mára egyfajta civil hírügynökséggé vált a környezet- és természetvédelem területén. Most új külsőt kapott a portál, amelyen a kék, a zöld és a barna színek dominálnak. A látvány mellett a fejlesztők számos programozási módosítást is beépítettek, így például átalakult a menüszerkezet, és lehetővé vált a tartalmak megosztása a közösségi oldalakon.

A naponta hét-nyolc friss hírrel bővülő honlap látogatói naprakész tájékoztatást kapnak többek között a kolontári és a fukusimai katasztrófa fejleményeiről, a budapesti kerékpáros ügy felfutásáról, a klímaváltozás alakulásáról, a génmódosított növények körüli küzdelemről, továbbá számos civil, állami és céges zöld kezdeményezésről. Az elmúlt tíz év alatt a honlap szerkesztői közel 28 000 cikket helyeztek el a portálon – az így létrejött egyedülálló zöld hírarchívum lefedi az utóbbi évtized összes fontos környezet- és természetvédelmi témáját.

A greenfo.hu számos további, népszerű szolgáltatást is nyújt látogatóinak. Az Állásbörzében az állást keresők és kínálok ingyenesen hirdethetnek, a Programajánlóban pedig aktuális programokról és pályázatokról értesülhetnek a netezők. A Kiadványfigyelő könyvek, folyóiratok, CD-k és DVD-k ajánlóit tartalmazza. A Magyarországon unikumnak számító Zöld jogász rovatunkban az olvasók jogi kérdéseket tehetnek fel a Greenfo jogászának, a Zöld szemmel rovatba pedig környezetszennyezésekről, illetve pozitív példákról küldhetnek be képeket. Az adatbázisokban utána lehet nézni a védett fajoknak és területeknek, környezetvédelmi hírleveleknek, emellett szakdolgozatokat is le lehet tölteni. A regisztrált felhasználók saját képgalériákat hozhatnak létre. Új rovat a Zöld címlista, ahová magánszemélyek és szervezetek helyezhetik el elérhetőségeiket. Szintén újdonság a Multimédia oldal, itt videók és hanganyagok találhatók. 

A változásokról további részletek itt olvashatók.

Körülbelül évi 120-200 milliárd forintra tehető a parlagfű miatti gazdasági veszteség Magyarországon dr. Oláh Lajos, a parlament fenntartható fejlődés bizottságának alelnöke szerint. Pontos adatok nincsenek - ez a nagyságrendi becslés a védekezés közvetlen költségeit, a mezőgazdaság terméskiesését, az allergia miatt táppénzen töltött napok számát, a gyógyszerkiadásokat és a betegápolás költségeit összesíti, de nincs benne például a turizmus bevételkiesése. A veszteség az időjárási viszonyoktól függően változik.

Magyarországon a legszerényebb becslések szerint is a lakosság egynegyede szenved allergiától. Az érintettek 60-90 százaléka a parlagfű virágporára érzékeny - ez az arány tovább növekedhet. Az elmúlt tizenkét évben kilencszeresére nőtt hazánkban az allergiás szénanáthában szenvedők száma, ezt többek között a parlagfű terjedésével hozzák összefüggésbe a szakemberek.

Parlagfűvel borított kert Diósdon (2010-es felvétel)

Az agresszív gyomnövény terjedésének korlátozására gyomtalanítási napok bevezetését javasolja Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület (PME). A PME június 1-től minden hétvégén gyomirtást kezdeményez. "Várjuk a zöld vonalon (06 80 204355) a parlafű-bejelentéseket. Ezzel az egyszerű akcióval kívánjuk a lakosság tudatát átformálni, és az utca emberét bevonni a munkába annak érdekében, hogy amerre járnak és parlagfüvet látnak, húzzák ki, ne menjenek el mellette érdektelenül. Tapasztalataink szerint a lakosság mindenütt segítőkész, azonban sok esetben nem ismeri fel ezt a súlyosan allergén növényt" - közölte a PME.

"Most, azonnal hozzá kellene kezdeni a földhivataloknak  és az önkormányzatoknak az információs kampányhoz, mert a virágzás előtt, az allergia megelőzésének a fázisában lehetne a legtöbbet tenni a betegség kialakulása ellen, melyben jelentős segítséget nyújthatnának a közfoglalkoztatási programban résztvevők is" - állítja az egyesület. Az allergológusok ajánlása szerint kézzel csak kesztyűben szabad irtani a gyomnövényt, mert különben allergiás reakciót válhat ki. A környezetet leginkább kímélő és a legolcsóbb irtási módszer a kaszálás. A vegyszeres gyomirtás csak a növény korai növekedési szakaszában hatásos. Jó védekezési módszer a zárt növénytakaró kialakítása, mert kiszorítja a parlagfüvet - vagyis ne hagyjuk parlagon a kiskertet, a telket.

A közelgő, június 5-i Környezetvédelmi Világnap alkalmából a Budweiser szakáll- és bajusznövesztésre bíztatja a férfiakat, és ezzel több millió liter vizet szeretne megspórolni. 

Tavaly a cég ezerkétszáz alkalmazottja vállalta, hogy nem borotválkozik egy hétig, és ezzel állításuk szerint nagyjából 160 ezer liter ivóvizet spóroltak meg akkor. Idén a programot igyekeztek kiterjeszteni a partnereikre, beszállítóikra, sőt, most a vásárlóikra is. Úgy számolnak, hogy egyetlen borotválkozás alkalmával 10-30 liter víz folyik a lefolyóba, ezt a mennyiséget tudja megspórolni mindenki, aki csatlakozik.

Fotó: FlickR

A Budweiser Facebook oldalán lehet bevállalni a bajusz-, illetve szakállnövesztést, amivel most a felhívók szerint a férfiak szó szerint arcukon viselhetik a jelét annak, milyen elkötelezetten óvják egyik legértékesebb természeti kincsünket. A szőrnövesztési esküt a 21. életévüket betöltöttek tehetik le, a női sörrajongókat pedig arra kérik, hívják fel férfi ismerőseik figyelmét a "Grow One, Save a Million" nevet kapott akcióra. A Facebookon folyamatosan nyomon lehet követni, hogy naponta mennyi vizet spórolnak meg, a cél pedig az, hogy a következő néhány hétben elérjék az egy millió gallont, vagyis több mint három és fél millió litert is.

A Budweiser gyártója nem csak ezzel az akcióval hívja fel magára a figyelmet idén június 5-én: sajtóközleményük szerint az utóbbi három évben sörfőzdéikben 34 százalékkal sikerült visszavenniük a vízhasználatból, a River Network nevű, folyóvédelemmel foglalkozó szervezetnek pedig egy 150 ezer dolláros csekket adományoznak a világnap alkalmából. 

A Környezetvédelmi Világnapot egyébként 1972-ben indította útjára az ENSZ. Ennek a jegyében a világ egyre több pontján szerveznek különféle akciókat - nem csak június 5-én, de egész évben -, és ösztönöznek erre cégeket, intézményeket és magánszemélyeket is. 

Ígéretük szerint legalább 162 ezren fognak szemetet szedni Magyarország-szerte ezen a hétvégén. Május 21-én, szombaton bonyolítják le a TeSzedd! országos hulladékgyűjtő akciót, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium szervez az Önkéntes Központ Alapítvánnyal együttműködve országos hulladékgyűjtő akciót szervez. Ez a rendezvény lesz hazánk eddigi legnagyobb szemétszedési kezdeményezése. A rendezvényre a regisztráció már lezárult, de a TeSzedd! Facebook-oldalán még lehet szervezkedni, csatlakozni valamelyik csapathoz. Az önkénteseken kívül 156 cég, 403 nemkormányzati szervezet és 551 közintézmény gyűjti a hulladékot ezen a szombaton.

Hasonló önkéntes akciót először Észtországban szerveztek meg 2008-ban. Ahogy a balti országban, idén Magyarországon is cél az illegális hulladéklerakók feltérképezése is. A résztvevők által feltöltött GPS-koordinátákból fog elkészülni az ország első szeméttérképe. 

A helyi közösségek hulladékgyűjtő munkájának óriási sikerét Európa számos országából vett példa igazolja. Az első alkalommal Észtországban 50 ezer önkéntes 10 ezer tonna hulladékot gyűjtött össze 5 óra alatt, Szlovéniában 273 ezren több mint 20 ezer tonna szemetet szedtek össze. Tavaly Romániában mintegy 200 ezer, Portugáliában 100 ezer volt a résztvevők száma. Hasonló sikereket remélnek a szervezők a hazai akciótól is.

A teszedd.hu online regisztrációs felületen a gyűjtés helyszínének meghatározásával jelezték részvételüket az önkéntesként vagy támogatóként csatlakozók. Az egyes településeken szerveződő csoportok munkáját a megyei Önkéntes Centrumok helyi önkéntes koordinátorai segítik, akik felveszik a kapcsolatot a jelentkezőkkel, tájékoztatnak az akció részleteiről és május 21-én irányítják a résztvevők munkáját. Az akciót az Önkéntesség Európai Éve keretében szervezik.

Megépítjük a világ leginkább energiatakarékos robotját - ezt határozták el 2006-ban az amerikai Cornell Egyetem biorobotika laboratóriumának munkatársai. A Ranger (magyarul járőr) nevű szerkezet teljesítménye lépésről-lépésre javult. A robottal május elsején kezdték megdönteni a járkálási világrekordot: Ranger helyi idő szerint 2 órától másnap este 9-ig menetelt egyfolytában, pontosabban 30 órán, 49 percen és 2 másodpercen keresztül.

A Cornell kutatóinal következő célja az, hogy a Ranger egyetlen feltöltéssel képes legyen legyalogolni a maratoni távot (42 kilométer). A robot mozgását hat fedélzeti számítógép vezérli, amelyek egy körülbelül 10 ezer soros programkódot futtatnak. A vezérlő szoftver végtelenítve, ötszázad másodpercenként fut le. A szerkezetet több tucat érzékelővel szerelték fel.

A jövőben a kifogott műanyaghulladékért is pénzt kaphatnak az uniós halászok. Hivatalos becslések szerint az uniós felségvizeken kifogott halmennyiség felét visszadobják a halászok a drágább fogás reményében, és attól tartva, hogy túllépik a kvótájukat. A River Cottage tévésorozat népszerű szakácsa sikeres aláírásgyűjtést indított a gyakorlat ellen.

A mediterrán vizeken tesztelik az elgondolást, amely szerint az engedélyezett halmennyiséget elért halászok a szezon végéig műanyaghulladékot gyűjthetnének a tengerből. Ezáltal nem csökkenne számottevően a jövedelmük, ami véget vethet annak a gyakorlatnak, hogy a túl fiatal, méreten aluli, nem engedélyezett vagy csak olcsón értékesíthető halat visszadobják a tengerbe azért, hogy értékesebb fogásra használják el rendelkezésükre álló halászati kvótát. A műanyagos ötletet az Európai Unió halászati biztosa, a görög Maria Damanaki kezdeményezésére próbálják ki május folyamán.

A holland Willem van der Zvan vonóhálós halászhajó Nyugat-Afrika partjainál

A természetvédők becslése szerint a halak 90 százaléka nem éli túl a kihalászást, ami pusztán az Északi-tengeri vizeken évi egymillió tonna hal, köztük temérdek ivadék pusztulásával jár, írta a Guardian. A műanyaghalászattal talán visszafordítható a partmenti vizekben máris tapasztalható nagymértékű halritkulás, amelyet a Greenpeace szerint a vonóhálós halászat okoz.

„A józan ész is azt diktálja, hogy amit egyszer kifogtak, az kerüljön a piacra. A kihalászás miatt így is, úgy is elpusztul, értelmetlen visszadobni a tengerbe [a méreten aluli példányokat]” - tette hozzá a biztos. A műanyaggyűjtésben részt vevő halászok javadalmazását eleinte uniós forrásból fedeznék, de remélhetőleg idővel önfenntartó újrahasznosítási ágazattá növi ki magát.

A visszadobás ellen elsőként a brit River Cottage tévésorozatból ismert szakács Hugh Fearnley-Whittingstall tiltakozott. Fish Fight néven http://www.fishfight.net/ aláírásgyűjtő internetes oldalt indított, ahol eddig közel 675 ezren csatlakoztak a népszerű gasztronómiai műsorvezetőhöz. Támogatói között Károly herceg, Richard Branson milliárdos és Stephen Fry színész is szerepel.

Maria Damanaki május 13-án hívta megbeszélésre az uniós minisztereket a fenntartható halászat érdekében, és a részletek kidolgozása mellett két év türelmi időt adna a tilalom életbe léptetésére. A megélhetésüket féltő halászok nyomására azonban számos ország képviselői máris ellenzik a műanyaghalászati kezdeményezést. Azzal az alternatívával álltak elő, hogy inkább növelni kellene a kvótákat – ez viszont csak a túlhalászást fokozná, hangoztatja a Greenpeace.

HKZS

Egy nemzetközi kortárs bútorkiállításon debütált a napokban New Yorkban az az egyszerre mutatós és rendkívül praktikus grillsütő-virágcserép, amit brit megalkotói, a Black + Blum kifejezetten kicsi konyhákba, illetve teraszokra szánt.

Az első ránézésre teljesen normális cserép természetesen fűszernövények helye, de ha leemeljük a felső részt, egy rozsdamentes acélból készült praktikus kis grillt találunk alatta. A grillsütőknél megszokott faszénnel kell ugyan fűteni, de a végén megmaradt hamu a virágföldbe keverve azokat füszernövényeket táplálja, amikkel rögtön ízesíteni is lehet az éppen készülő sülteket.

A Treehugger videót is készített a New York-i kiállításon, melyen a gyártócég embere mutatja meg az egyébként viszonylag olcsón, 120 dollárért, azaz valamivel több mint húszezer forintért árult grillsütő-cserepet.

A vércse-valóságshowt élőben is lehet nézni, de ha lemaradtunk volna valami fontosról, a heti összefoglalókban akkor is mindent megmutatnak. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a MAVIR (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.), a Pro Vértes Közalapítvány szakembereivel karöltve egy műfészek bekamerázására vállakozott.

Egyes villanyoszlopokra ugyanis a kilencvenes évek eleje óta - madárvédő civil szervezetek nyomására - műfészkeket telepít a hálózatot fenntartó cég. A nagyfeszültségű oszlopokon először állítólag a vezetékfelügyelők vették észre a ragadozó madarak jelenlétét. A műfészkek telepítésének lehetőségét a nyolcvanas évek végén vetették fel a madárvédők, az elsőt 1991-ben építették. A műfészkek azóta szerte az országban elterjedtek - főleg miután a projektet az EU is felkarolta - de, hogy konkrétan hol vannak, azt igyekeznek titokban tartani. Annyi biztos, hogy elsősorban a kerecsensólyom, illetve a vörös vércsék élőhelyein.

Falco Tinnunculus, azaz a vörös vércse (fotó: Flickr)

Azzal, hogy most bekamerázták az egyik ilyet, a madarászok és biológusok sok fontos új információhoz juthatnak a ragadózó madarakkal kapcsolatban, mivel eddig nem figyelhették a vércsék életét folyamatosan, testközelből. A MAVIR jóvoltából ráadásul az interneten bárki figyelemmel kísérheti a vércsevilla mindennapjait, a védett madarak párzásától kezdve a fiókák kiröppenéséig. A projekt célja az is, hogy az eredmények segítségével a MAVIR emberei és a madárvédelmi szakemberek együtt próbálják meg a madárelhullásokat, és az ezzel kapcsolatos üzemzavarok számát csökkenteni.

Az élő közvetítést a MAVIR oldalán lehet nézni a nap 24 órájában.

A reklámipar sok papírt fogyasztott az elmúlt évtizedek során világszerte. Az adó 1%-a reményében szervezetek sokasága kötött kompromisszumot: a környezetvédelmi szempontokat háttérbe szorítva kénytelen volt szórólapok millióit kinyomtatni a „jó ügy” érdekében, vagy a reklám hatásának csökkenésével kellett számolnia. Pedig nincs szükség felesleges papírfogyasztásra és nyomtatásra, sem a szórólapozás folyamatának jelentős – humán- vagy egyéb erőforrást igénylő – lépéseire:

A kampány lényege, hogy egyetlen szórólapot nyomtatunk. Ezt a szórólapot elvisszük egy forgalmas belvárosi csomópontba, legyen az metróaluljáró vagy egy pláza mozgólépcsője. Egy WWF-önkéntes átadja a lépcső egyik végénél a szórólapot egy járókelőnek, aki a lépcsőn éppen el tudja olvasni a rövid szöveget. A lépcső másik végén a másik önkéntes visszakéri a szórólapot, és odaadja egy másik járókelőnek, aki az ellenkező irányba tart - magyarázza a WWF Magyarország megbízott igazgatója, Figeczky Gábor.

Az adó 1%-ából származó bevételt a hazai erdők és az erdei élővilág, elsősorban a hiúz védelmére fordítja a szervezet. „Az erdők védelmében valóban célunk volt a kampány optimalizálása. Reméljük, hogy ezzel az ötlettel sikerül áttörnünk a reklámzajt, anélkül, hogy a környezetünket különösebben terhelnénk” – bizakodik az igazgató. A kampány az Akció 360 reklámügynökség ötletéből és az Umbrella ügynökség munkájával készült.

Egyetlen csepp használt étolaj akár 1000 liter élővizet is elszennyezhet! A lakosság számára eddig nem létezett hatékony megoldás a használt sütőolaj begyűjtésére. A MOL elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, ezért döntöttek úgy, hogy elindítják a Kisütöttük: ide vele! programot, amely keretében országszerte már 100 MOL kúton leadható a használt sütőolaj, ily módon is védve a környezetet és elősegítve az olaj újrahasznosítását.

Florian Hauswirth, a már több díjat is elnyert svájci feltaláló a fűnyíró-biciklit eredetileg gyerekeknek szánta, azzal a céllal, hogy játszva elvégezhessenek olyan kisebb házkörüli munkákat, mint amilyen például a fűnyírás. A gyerekjáték kategóriában is díjazták először 2006-ban egy Luzernben rendezett design-találkozón, és bár egyszerű ötleten alapul, innovatív környezetkímélő megoldásnak számít. Egy régi tologatós fűnyírót egy szintén elég régi összecsukható biciklivel szerelt össze a svájci feltaláló - valószínűleg máskülönben mindkettő már a kukában végezte volna.

Az ötlet gyakorlatilag nem más, mint a bicikli és a fűnyíró keresztezése, és amellett, hogy esetleg szórakoztató vele dolgozni, az újrahasznosított szerkezet - a motoros vagy elektromos fűnyírókkal szemben - még a levegőt is kíméli, mert se olaj, se áram nem kell hozzá. Csakis pedálozni kell, az pedig még a használó egészségének is jót tesz.

Motoros hajókázás üzemanyagtartály, olaj, levegő-, víz-, vagy zajszennyezés nélkül? Már lehetséges. A hibridautók sikere után lassan egyre többen figyelnek fel a napenergiát is hasznosító elektromos vízi járművekre. Ilyen hajókat gyárt az a kanadai cég is, aki a teljesen elektromos, könnyű és csendes Infinyte-ot árulja. A katamarán egy egyszerű joystick-kal irányítható igazi játékhajó, ráadásul az eddig használt motoros vízi játékszerekkel ellentétben, egyáltalán nem bocsát káros gázokat a levegőbe vagy olajcseppeket a vizekbe, és még zajt sem csap működés közben.

Az elem típusától függően átlagosan tíz órát képes egyhuzamban menni, de bármilyen hagyományos 240 Voltos áramforrásról feltölthető. Hogy közvetetten se legyen káros hatása, a szuperkönnyű szerkezetet újrahasznosított anyagokból, környezetbarát gyártási folyamatok során készítik. Kis súlyának köszönhetően az Infinyte könnyedén lebeg, siklik, vagy fordul akár 360 fokos szögben is a víz felszínén, írják a honlapján. A kanadai gyártócég szerint az elektromos hajó irányítása gyerekjáték, és Észak-Amerika után már Európa több országában is adtak el belőle, darabját körülbelül 13 ezer dollárért (2,3 millió forint).

A cég következő modellje egy nagyobb, napenergiát is hasznosító hajó lesz, amire tetőt is szerelnek a beépített napelemek számára, és amin akár tíz ember is kényelmesen elférhet. Mivel ezeket a hajókat leginkább szórakozásra használják, azt pedig egyébként is napos időben szokás, igencsak logikus választásnak tűnik a napenergia. Igaz, a napelemmel működő hajókat egyelőre borsos áron adják, egy másik kanadai gyártó Loon nevű nyolc személyes, napelemes tetővel ellátott kishajójáért 32 ezer dollárt (5,7 millió forintot) is elkérnek.

A világ egyik legnagyobb ital- és ételgyártó cége, a PepsiCo 2010 óta a környezetvédelemre is nagy erőkkel fókuszál. Persze nem csak a Pepsi teszi ezt, a multinacionális nagyvállalatok körében az utóbbi években lassan presztizskérdéssé váltak a zöld újítások. A fő motiváció elsősorban persze az egymással való rivalizálás, de a Föld szempontjából ez semmit sem von le a környezetbarát megoldások értékéből.

A Pepsi most úgy néz ki, elsőként jön ki a teljesen megújuló, száz százalékban növényi eredetű alapanyagokból készülő műanyagpalackkal. A tradícionális, és mostanra a világon mindenütt nagyon elterjedt és rengeteg gondot okozó PET-palackokkal ellentétben ennek előállítása nagyságrendekkel kisebb CO2-lábnyomot eredményez, ráadásul persze újrahasznosítható is.

A zöld palackot biológiai alapú nyersanyagokból készítik: a fő alkotóelemei kukoricahéj, köles és fenyőtoboz. Hamarosan a cég saját élelmiszer üzletágának melléktermékeit is felhasználják majd, így például a krumplihéjat, narancshéjat, vagy a zabhüvelyt is. A flakon tehát teljes mértékben növényi alapú, megújuló alapanyagokból készül, újrahasznosítható, és a megszólalásig hasonlít a petróleumból gyártott PET-palackokra. Kinézetre, tapintásra és funkcióit tekintve tökéletesen megegyezik a régi, környezetszennyező flakonokkal. A Pepsinél azt ígérik, az új környezetkímélő palackkal kereskedelmi forgalomban 2012-től találkozhatunk.

A Pepsi egyik legjobb ötlete ebben az újításban az, hogy saját élelmiszer-üzletága melléktermékeinek talált hasznos helyet, ezzel például egy San Francisco-i környezetvédelmi alapítvány - a többek között a Coca-Cola és a McDonalds környezetbarát lépéseit is méltató - As You Sow elismerését is kivívta. Az alapítvány főleg az ökolábnyom-csökkentés, és fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés terén mutatott felelősségvállalást dícsérte. 

A legnagyobb rivális, a Coca-Cola szintén elindult ezen az úton. Már forgalmazzák azokat a Pepsiéhez hasonló, bár mindössze 30 százalékban növényi eredetű palackokat, melyeket cukornád felhasználásával készítenek. A Coca-Cola is azt ígéri, igyekeznek a közeljövőben olyan eljárást kifejleszteni, ahol a palackok alapanyagának maradék hetven százaléka is növényi eredetű lehet.

A terepen dolgozó biológusoknak gyakran komoly dilemmát okoz az állatok azonosítása. Körülményes módszer ugyanis a szavanna vagy a bozótos közepén fotódokumentációból visszakeresni a megpillantott egyedet, avagy DNS-mintát venni a föllelt ürülékből. Egyetlen digitális fotó és egy megfelelő szoftver segítségével azonban most pillanatok alatt képesek megmondani, ismerős egyed csapáját keresztezték-e. Az április 17-e és 20-a között az olaszországi Trentóban rendezett nemzetközi multimédiás tartalomfeltárási konferencia (ICMR2011 http://www.icmr2011.org/program.php) egyik különlegessége volt a chicagói Illinois Egyetem és a Princeton Egyetem informatikusai és biológusai által kifejlesztett és StripeSpotternek elnevezett program, amelyet Kenyában teszteltek alföldi és Grévy-zebrákon, méghozzá tökéletes sikerrel.

Zebraugratás egy 19. század végi felvételen

A zebráról készített fotót a program vízszintes sávokká szabdalja, fölerősítve közben a fehér és fekete pixeleket közötti kontrasztot, így voltaképpen alacsony felbontású képpé alakítja a felvételt. A sávok adják a zebra-vonalkód (StripeCode) alapját.

Jóllehet az állat testén nem egyforma a csíkozás, mégis a különböző testtájakról származó sávokban a fekete és fehér vonalak egymáshoz viszonyított aránya állandó – így azonosítható a zebra. Más, a zebrák azonosítására használt rendszerek kevésbé pontosak, bonyolultabbak és kevésbé automatizáltak. Az egyedek új szoftverben tárolt "csíkkódjaihoz" további fontos adatokat kapcsolhatnak a terepen dolgozó kutatók: például GPS-koordinátákat, a populáció jellemzőit és megfigyelési jegyzeteket.

Az új programot más fajok esetében is kipróbálják majd; a feltétel az, hogy az állat kevés színből álló, nagyméretű mintázattal rendelkezzen - ilyenek például a zsiráfok vagy a tigrisek. A szoftverről írt angol nyelvű tanulmány elolvasható itt; az azonosító projekthez bárki csatlakozhat.

Indul Magyarországon az Év Fája vetélkedő, amelyre bárki jelölheti kedvenc fáját. Idén "Hős Fa" kategóriában is lehet nevezni.

Az idei év újdonsága a "Hős Fa" kategória: erre a címre olyan fák jelölését várják, amelyeknek élete vagy természetes környezete, élőhelye veszélyben van, és amelyeknek megmentéséért a jelölők sikeresen küzdöttek vagy küzdenek még most is.

Az Ökotárs Alapítvány által meghirdetett vetélkedőn nem a legnagyobb vagy legöregebb fát keresik, hanem azt, amelyik a jelölőknek valamiért fontos: kapcsolódik hozzá egy helyi történet, találkozási pontot kínál, vagy bármilyen más szerepet tölt be az ott élők mindennapjaiban. A fát egyének és közösségek is jelölhetik, akár baráti társaságok, családok, iskoláscsoportok, civil szervezetek, önkormányzatok vagy vállalkozások.

A versenyre jelölt fákból az Ökotárs Alapítvány szakmai zsűrije 12-13 döntőst választ a beérkező jelölések számának függvényében, ezek közül a közönség szavazással választhatja ki kedvencét. Az Év Fája a legtöbb szavazatot kapó jelölt lesz - közölte a szervező az MTI-vel.

A jelölésnek tartalmaznia kell a fa történetét, pontos helyét, egyéb adatait és egy fényképet. A jelöléseket az alábbi oldalon lehet beadni az ott található adatlapon június 20-ig. Az Év Fája címet egy fa csak egyszer kaphatja meg, de a versenyben a korábban már jelölt fák is részt vehetnek.

Az egész országban meghirdetett Év Fája pályázat az Európai Év Fája versenyhez kapcsolódik. A megmérettetés célja, hogy a fák természetben betöltött szerepén keresztül felhívja az emberek figyelmét a környezettudatosságra.

A kezdeményezés 2010-ben nem várt érdeklődést keltett: a július 31-i határidőig összesen 125 fát jelöltek az ország minden részéből magánszemélyek, civil szervezetek és önkormányzatok. A döntőbe jutott 13 fára több mint 16 ezer érvényes szavazat érkezett, ezek közül a nyertes letenyei platán 4346 szavazatot kapott. A platán a 2011 elején lebonyolított európai versenyen harmadik helyezést ért el.

Forrás: mti

Ki ne játszott volna már el a gondolattal, milyen lehet a szárazföld helyett inkább egy puhán ringatózó hajón élni? A holland fővárosban például kifejezetten elterjedtnek is számítanak a híres kanálisokon lebegő hajólakások. Ha pedig a túlnépesedés problémájára gondolunk, különösen előrelátó dolognak tűnik, hogy a jövőben akár a vízfelületekre is lakóövezetként nézzünk.

A lebegő hajó-otthonok legújabb generációja a brit Shepperton "Eco-floating Homes" projekt, melynek során olyan lebegő környezetbarát házakat építenek, melyek fenntartható energiaforrásokat hasznosítanak, kellemes környezetbe telepíthetők és teljesen összerakva érkeznek meg a kívánt helyre.

A legkisebb, egy hálószobás úszó házat márciusban mutatták be Londonban. Teljesen berendezve és felszerelve 99 ezer angol fontért (közel 30 millió forintért) lehet megvásárolni, de a tervezőktől rendelhető nagyobb, több hálószobás, vagy akár kétemeletes ház is, melyet a megrendelő kérésére bármelyik tóra vagy folyóra leszállítanak.

A brit tervezők állítólag maguk egy a Temzén lebegő hajón éltek, mielőtt belefogtak a vállalkozásba. Céljuk, hogy egészséges és környezetbarát otthonokat hozzanak létre, melyek nem csak jól mutatnak a vizek felszínén lebegve, de a legmagasabb fokú kényelmet biztosítják lakóiknak, miközben a lehető legkisebb energiaköltséget és CO2-lábnyomot hagyják maguk után. Napelemes fűtés, szélturbinák, saját szennyvízkezelés, és olyan passzív energiarendszerek segítenek ebben, mint amilyen például a zöld, növényekkel borított tető.

A hajótest majdnem fél méterrel lebeg a vízfelszín fölött, és mivel acélból készül, ezért sem a viharos időjárás, sem a nagy hullámok nem tudják felborítani. A lebegő otthonok egyetlen hátránya talán, hogy állóhajók, vagyis közlekedni maguktól nem tudnak: az esetleges költözést vontatóhajóval kell megoldani.

Még több külső-belső kép a lebegő házakról itt.

Mesterséges szuperbőr is lehet abból a rugalmas anyagból, amit a Stanford Egyetem kutatócsoportja fejlesztett ki és mutatott be nemrég Washingtonban. Zhenan Bao előzőleg egy szuperérzékeny szenzoron dolgozott, azt a koncepciót fejlesztette tovább, amikor létrehozta a rugalmas anyagot, mely önmagát látja el energiával, méghozzá napelemek segítségével. A kutató és csapata polimerből és szén alapú anyagokból hozott létre napelemcellákat, melyek szintén rugalmasak lettek, bárhogyan nyújthatók és formázhatók, ezért képesek árammal ellátni az új anyagot is, és az így akár robotok bőre is lehet a jövőben.

Zhenan Bao előző projektje, a rendkívül érzékeny szenzor is teljesen rugalmas, ráadásul a legkisebb nyomásra reagál: szó szerint megérzi azt is, ha apró lábaival rászáll egy légy. A szenzor akármilyen vékony, akár csupán 1-2 nanométer vastagságú anyagra is felvihető (nanométer: a milliméter egymilliomod része). Nem csak érzékeli, képes különbséget is tenni a hozzá érő anyagok között, tudja, hogy vegyi vagy biológiai anyagról van szó. Megérzi a kemikáliák jelenlétét a vízben vagy a vízpermetben, de az olyan biológiai anyagokat is felismeri, mint a például az egyes betegségek jelenlétét jelző, úgynevezett biomarker fehérjék. Az elképzelések alapján a jövőben robotokat fednének be vele, így azok érintéssel képesek lennének meghatározni egy-egy betegség jelenlétét az emberben, esetleg izzadtságból megállapíthatják valakiről, hogy részeg-e.

A szenzorok működéséhez szükséges áramot nem csak, hogy napelemek segítségével szerzi be a szuperbőr, de mivel a gyakorlati hasznosítás során biológiailag lebomló műanyagra tervezik felvinni, az új technológia teljesen környezetbarát is. A rugalmas napelemek előnye, hogy mint minden rugalmas anyag, sokkal erősebbnek számítanak, és rengeteg szituációban nagyon jól jöhetnek. Ha nem csak egyenes felületeket tudunk bevonni napelemmel, akár ruhán is viselhetjük a jövőben, és ruházatra csatlakoztatott kisebb elektronikai eszközöket, például mobiltelefont is feltölthetünk majd így. A kutatók elképzelései szerint első körben egyenruhák készítői vehetik hasznát a találmánynak, de a rugalmas napelemcellák olyan egyenetlen felületekre is felvihetők lesznek, mint a különféle lencsék, az épületek boltívei, vagy az autók karosszériája.

A Magyarországon forgalomba kerülő biológiai úton lebomló műanyagszatyrok szinte kivétel nélkül szemfényvesztésen alapulnak: a szokásos műanyagok mellett különböző katalizátoranyagokat tartalmaznak, melyek hatására a műanyagláncok gyorsabban szétesnek, de szó sincs mikroorganizmusok általi, szerves lebomlásról - közölte Graczka Sylvia, a Humusz Szövetség kommunikációs vezetője a Greenfóval.

"Valóban léteznek természetes alapanyagokból - például burgonya- vagy kukoricakeményítőből - készülő szatyrok, amelyek elvileg teljesen képesek lebomlani. De a Magyarországon forgalomban lévő bioszatyrok 99,9 százaléka nem ilyen" - mondta Graczka. Szerinte ez utóbbiak, bár szerepel rajtuk a környezetbarát termék védjegy, olyan, gyakran nehézfémeket tartalmazó katalizátorokat tartalmaznak, amelyek gyorsítják a műanyagláncok hasadását, ezáltal a szatyor szétesését.

"Ugyanolyan műanyag szatyrokról van szó [mint a hagyományosak], csak még plusz adalékanyagokat tartalmaznak. Ezek az adalékok, amellett, hogy az egészségre veszélyesek, a szelektív gyűjtést is beszennyezik: az újrahasznosítók panaszkodnak, hogy nem tudják ugyanúgy kezelni ezeket a szatyrokat, mint a hagyományos nejlonzacskókat" - fejtette ki a Humusz kommunikációs vezetője. (A szatyrokat a szelektív gyűjtőszigeteken a PET-palackok helyére lehet dobni).

Mint mondta, házi kísérleteket is végeztek, hogy az elvileg 90 nap alatt lebomló zacskók valóban szétesnek-e. "Szó sincs ilyesmiről, nem tűnnek el; de ha szét is esnek egy idő után, attól az még apró darabokra hullott műanyag lesz" - hangsúlyozta.

Graczka Sylvia szerint egyszerű adótechnikai megfontolások állnak az áruházláncok bioszatyor-forgalmazása mögött: a termékdíjtörvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy ha a kibocsátott szatyrok egynegyede ilyen, nem kell termékdíjat fizetni a fennmaradó háromnegyedre sem.

"A Humusz álláspontja az, hogy egyáltalán nincs szükség szatyrokra: sem lebomlókra, sem nem lebomlókra. Elrakható vászontáskák és hasonló, tartós bevásárlótáskák használatát javasoljuk. Írországban, amikor bevezették a zacskóadót, néhány hónap alatt 94 százalékkal visszaesett a szatyrok használata. Ez jól mutatja, hogy valójában nincs rájuk szükségünk" - mutatott rá a szóvivő.

Forrás: greenfo.hu

Környezetbarát bútorokról még elég keveset hallottunk, pedig már több mint tíz éve létezik az elképzelhető legzöldebb bútorkoncepció, mely egészen konkrétan élő növényekből áll. A Pooktre művészei, Peter Cook és Becky Northey fák irányított növekedésével alkotják műveiket, a szoborszerű élő fa-alakzatokat, illetve használati tárgyakat, például kerti széket vagy asztalt is.

Az 1999-ben ültetett "Balerína" így nézett ki 2008-ban

Peter "Pook" Cooknak 1986-ban jutott eszébe, hogy fotelt nem csak faragni, de akár növeszteni is lehetne. Kilenc évvel később partnerével megalapították a Pooktre-t, ahol azóta már művészi szintre emelték az élőfa-szobrászatot, vagyis a fák növekedésének irányítását. 

Néhány fát azért alakítgatnak, hogy később kivágás és száradás után már formázott beltéri bútor váljon belőlük, a legtöbb azonban a földbe gyökerezve kertibútorként, vagy szoborként éli le időnként igazán hosszú életét. A formákat először papíron tervezik meg, majd évekig növesztik a valóságban a megálmodott mintákat.

A dizájner Peter Cook az 1998-ban ültetett kertiszékében

Egy kertifotelre az ültetéstől kezdve körülbelül 7 évet kell várni, míg eléri kívánt alakját. A faszobrászok évente öt darab ilyen fát bocsátanak áruba, de különféle együttműködésekre is hajlandóak: segítenek megtanítani, hogyan csináld magad a saját kertedben, vagy ha kell, ők maguk fel is nevelik az eladásra szánt bútordarabot, és átültetik a megfelelő időben.

A prototípus 1998-ban készült el, és semmilyen üvegből vagy kőből készült rész nincs benne. Az újabb modelleket már ezekkel az anyagokkal is megpróbálják variálni: a kerti asztalként funkcionáló fa ágai közé például gránitból készült asztallapot tesznek.

Még több kép, és a művészek elérhetőségei a honlapjukon.

Milyen lenne, ha olyan áramvonalas, sofőr nélküli panorámás buszok lepnék el a nagyvárosok utcáit, melyek amerre csak járnak, jó levegőt hagynak maguk után? Valószínűleg sokkal több városlakó állna át a tömegközlekedésre.

A levegőtisztító busz, bármilyen bizarrul hangzik, már nem utópia, mióta Alain Monteiro megalkotta a SKhy nevet kapott csodajárgányt. A jövő busza napenergiát és kinetikus energiát is használ, újrahasznosítja a szennyvizet, és sokkal balesetbiztosabb, mint a hagyományos, emberi sofőr által hajtott járművek. Ezt a buszt ugyanis GPS és szenzorok segítségével számítógép vezeti, természetesen sokkal kisebb hibaszázalékkal.

A portugál feltalálót a növények ihlették: a busz gyakorlatilag magának termeli a működéséhez szükséges energiát, elsősorban víz és napfény segítségével. Teljes tetejét napelemek fedik, és még a féke is extra energiát termel, igaz nem a busz mozgásához, hanem a hidrogén vízből való kivonásához járul hozzá. Az üzemanyag elsősorban szennyvíz, kipufogógáz helyett pedig tiszta víz termelődik.

Az energia- illetve hidrogéntermelést a busz akkor is folytatni tudja, amikor áll. Áramvonalas formái szuperkönnyű alumíniumvázat rejtenek, mely könnyen újrahasznosítható. A busz teljes belseje pedig, beleértve az üléseket, egykori flakonokból előállított, a végtelenségig újra és újra felhasználható műanyagból épül fel. A hatalmas ablakokra akár közlekedési, vagy időjárással kapcsolatos információt is vetíthetnek, amellett, hogy körpanorámát nyújtanak, és mint néhány szemüveg, erős napfény hatására automatikusan besötétednek.

És ez még nem minden. Nem csak, hogy nem szennyezi tovább, de SKhy-busz egyenesen tisztítja a levegőt. Külső oldalán beszívja, és különböző anyagok segítségével megszabadítja a külső levegőt a CO2-tól: vagyis amerre jár, tisztább levegő marad utána. 

A kiszűrt szén-dioxidot később több dologra is fel lehet használni, a feltaláló szerint például arra lenne jó, hogy kalcium-karbonát készüljön belőle, ami helyettesíthetné a papírgyártáshoz eddig használt fából készült szálakat.

A hidrogénhajtású robotbusz a város igényeitől függően 72 vagy akár 128 férőhelyes is lehet.

Fotók: trendhunter.com

Mivel jelen kérdésben nem a Galaxis útikalauz stopposoknak az információk forrása, nem 42, hanem 760 a helyes válasz - ennyi villámlással járó zivatar tör ki óránként a Földön. A meteorológus kutatók friss eredménye alacsonyabb számot mutat, mint amennyivel az 1920-as évek óta dolgoztak. Az új kutatási eredményt az európai földtudományi unió (EGU) bécsi tudományos konferenciáján jelentették be.

Az óránkénti viharok számát a villámcsapások előfordulását mérő nemzetközi megfigyelőrendszer adatainak alapján határozták meg. A megfigyelőállomások a villámlás keltette elektromágneses hullámokat érzékelik. "Elképzelhető, hogy az állomások egy-egy villámcsapást kihagynak, de az igazán nagyokat egészen biztosan észlelik. Ez pedig elegendő nekünk ahhoz, hogy megmondjuk, hol van éppen zivatar" - jellemezte a rendszer működését Colin Price, a tel avivi egyetem geofizikai és földtudományi tanszékének vezetője a BBC News-nak.

A kék körök az április 7-én, UTC (GMT) szerint 16 és 17 óra között előfordult villámlásokat jelzik

A friss kutatási eredmények megerősítették, hogy a villámlással járó, erős zivatarok elsősorban a trópusi égövben fordulnak elő, és azon belül is a Kongó medencéjének az időjárása a legviharosabb. "Erre valószínűleg az a magyarázat, hogy ott szárazabb a levegő, mint az Amazonas vidékén" - tette hozzá dr. Price. A zivatarok kialakulása egyúttal azt is követi, hogy a Föld melyik tájékát éri éppen napsugárzás, ugyanis a napos időben javul a levegő hővezető képessége, azaz erősebb a hőáramlás.

A villámlásmérő nemzetközi rendszer negyven ponton figyeli szerte a Földön az elektromágneses hullámokat. A mérőállomás-csoportok adataiból háromszögeléssel számítják ki az egyes villámcsapások helyszínét (a rendszer honlapja: wwlln.net). A csoportosan előforduló villámokat számítógépes algoritmus sorolja az egyes zivatarfelhőkhöz. Mindenik kontinensen nappal van a legtöbb zivatar, globálisan pedig délben (greenwichi középidő szerint 12 órakor) fordul elő a legtöbb villámlás. A 760-as számot egyébként a 2010 szeptemberi adatok átlagolásával kapták. A megfigyelőrendszert folyamatosan bővítik: nemrég indult az a program, amelynek keretében a vulkánkitörések feláramló, forró hamufelhőiben előforduló villámokat figyelik meg.

A Földön egy adott időpontban előforduló zivatarok számát először egy brit klímakutató, Charles Ernest Pelham Brooks határozta meg 1925-ben annak alapján, hogy a meteorológiai állomásokon melyik napokon jegyeztek fel viharos időt. A korrekt számításhoz viszont Brooksnak nem állt rendelkezésére kellő mennyiségű adat, továbbá tévesen azt feltételezte, hogy a szárazföld és a tengerek fölött egyenlő arányban fordulnak elő zivatarok (pedig a többségük a szárazföld fölött tör ki). Brooks 1800 zivatarral számolt óránként.

Az 1950-es években O. H. Gish és G. R. Wait huszonegy zivatarfelhő közepébe repült be az Egyesült Államokban. A gépet elektromos kisülések és a légáramlás mérésére szolgáló műszerekkel szerelték fel. A két kutató az egész Földre kiterjesztve az adatokat évi 2000-3600 zivatarral számolt. Míg a mostani mérőrendszer ki nem épült, műholdakat használtak a villámlások felderítésére, de azok sem szolgáltattak az egész Földről adatokat.

Még néhány hét és egy ünnepélyes díjátadón kiderül, melyik magyar város, illetve falu jár élen a napenergia hasznosításában. Ki lesz a magyar bajnok az induló 148 település közül? Melyik megye települései büszkélkedhetnek a legnagyobb vagy legaktívabb napenergia-felhasználással? Lehet, hogy egy olyan nagyobb város, mint Sopron, ahol a bűntetésvégrehajtási intézet tetejére szereltek 200 négyzetméter napkollektort, vagy Szolnok, ahol 27 kW napelem látja el árammal a megyeházán dolgozókat – az országban elsőként egy műemlék épületen? Lehet, hogy az alig 480 lakosú Nagypáli lesz a befutó, ahol majdnem egy négyzetméter napkollektor és több mint 10 W napelem jut minden lakosra? Vagy valamelyik másik Zala megyei település: Dötk, Szentgyörgyvölgy vagy Gelse?

Egy valami biztos: az önkormányzatok minden lehetséges módon igyekeznek gyűjteni a szükséges adatokat, így a nyerési esélyeiket növelő pontszámokat. Bár nincs nehéz feladatuk, mindössze minél több családi házon, vagy más épületen található napkollektort vagy napelemet kell számba venniük, mégis elkelnek a jó ötletek. Sopronban például a közterület-felügyelők kapták meg a feladatot, hogy ellenőrző útjuk során a házak tetejére is vessenek egy pillantást és számolják össze a szemmel látható berendezéseket. Pesterzsébeten az önkormányzat dolgozói fogtak össze, így mindenki nyitott szemmel járt a lakóhelye környékén és szorgalmasan gyűjtötte a kerület tetőin pompázó napkollektorokat és napelemeket. Több település a helyi médiában rejlő lehetőségeket is felismerte a lakosság Bajnokságba történő bevonására. Százhalombattán például a helyi internetes újság címlapján hirdették meg a versenyt, a lakosságot a lakóházakon található napkollektorok adatainak gyűjtésére buzdítva, de a városi televízió is foglalkozott a hírrel.

A Napkorona Bajnokság kiváló alkalom, hogy az önkormányzati vezetők megismertessék a lakossággal a napenergiában rejlő lehetőségeket, illetve követendő példákat mutassanak be. Egy önkormányzat, a közös árajánlatkéréstől a különböző kedvezményekig számtalan módon támogathatja a helyi törekvéseket. Budaörsön például a lakossági megújuló energiás pályázatokat veszik számba, hol is támogatták a napenergiás berendezések telepítését önkormányzati forrásból a „Zöld otthon” program keretében.

A Napkorona Bajnokság, egy európai kezdeményezés hazai fordulójaként, immár második éve támogatja a magyar önkormányzatokat napenergiás törekvéseikben. Az országos program egyértelmű sikerét jelzi, hogy a tavalyihoz képest idén már kétszer annyi település vesz részt a versengésben.

A szervezők minden már csatlakozott, vagy még regisztráció előtt álló kis- és nagyvárost, települést és falut arra bíztatnak, hogy a 2011 májusi 4-i díjátadóig még gyűjtsék az adataikat! Nem csak azért, mert akár a prágai Parlamentben tartott európai eredményhirdetésen is részt vehetnek, hanem mert mindenképpen megéri a nap, a napenergia felé fordulniuk!

További részletek a Bajnokság honlapján olvashatók, ahol a verseny szabályai mellett ingyenesen letölthető kiadványok és más hasznos információk is várnak az érdeklődőkre. (Energia Klub)

Modern és rendkívül környezetbarát várost tervezett Kínának az Eriksson Architects, a Helsinki-központú építész-stúdió egy zöld megoldásokra specializálódott szakértőcéggel karöltve.

A Pekingtől hatvan kilométerre nyugatra, Mentougou-ban található völgyben ötvenezer lakosra terveztek egy sci-fik hangulatát idéző települést összesen 28 ezer négyzetkilométeren. A helyszínt már "ökológiai Szilikonvölgy"-nek is nevezték, mert, ha a kínai kormány megrendeli és végül is felépül, számos környezetvédelemmel foglalkozó cégnek és különféle kutatóintézeteknek adna otthont.

A céges épületek mellett egy lakóházas városrész és nyüzsgő városközpont is szerepel a tervek között. A hegyek és hatalmas zöld területek által határolt helyszín egyébként is különösen vonzó környezetnek számít, mert távol esik a szennyezett levegőjű nagyvárosoktól.

A modern tudományos eredményeket hasznosítva az épületek a lehető leghatékonyabban gazdálkodnának az energiával. Nem csak az építmények, de az összes út is fák, növények és kisebb-nagyobb tavak köré épülne, a természetes formákba minél inkább belesimulva.

A város helyben állítaná elő lakóinak a szükséges mennyiségű tiszta ivóvizet és energiát, miközben kényesen figyelne a természet egyensúlyára, többek között a termőföldek minőségére. A futurisztikus ökováros mindennapi működése közben nem termelne semmi olyan szemetet, amit ne tudnának helyben, teljes mértékben újrahasznosítani.

A projektről még több képet ezen az oldalon lehet nézni.

Az etetési időszak lezárultával jelentősen visszaesik a kert madárforgalma és különösen azok érzik üresnek a környéket, akik eddig az ablakpárkányon etettek-itattak és hónapokon keresztül nyüzsgő állatseregletet figyelhettek meg. Szerencsére van egy olyan eszköz - a darázsgarázs -, amivel egy kevéssé közismert állatcsoport, a magányos méhek és elsősorban fürkészdarazsak képviselőit tudjuk akár az ablak elé csalogatni.

Forrás: mme.hu

A fenntartható divat egyelőre mondhatni gyerekcipőben jár, legalábbis ami a környezetbarát lábbeliket illeti. Az eddig piacon megjelent modellek esztétikailag talán csak a túrabakancsokkal vehették fel a versenyt, a holland OAT legújabb zöld cipője azonban nem elég, hogy teljesen lebomlik használat után, de még stílusos és trendi is.

Az edzőcipőt a cégtulajdonos Christiaan Maats tervezte, miután megkapta dizájneri diplomáját Hollandiában. Diplomamunkája folytatásaként vágott bele a nem egyszerű feladatba, hogy gyakorlatilag teljesen komposztálható lábbelit hozzon létre. Két évnyi fejlesztés után év elején az amsterdami cég végre bemutatta prototípusait - a Virgin Collection-t - melyek kizárólag kendervászonból, biopamutból, parafából és bizonyítottan lebomló műanyagokból állnak, és már díjat is nyertek.

Használat után ezeket a cipőket szó szerint el lehet ásni a kertben, vagy be lehet dobni a komposzt közé - a gyártók azonban azt ígérik, több szezont is végig lehet nyomni bennük, mielőtt erre sor kerülne. A kendervászon anyag egyébként természetes antibakteriális hatással is rendelkezik, ráadásul taszítja a nedvességet, ettől a csukák még tartósabbak. A sorozatgyártást nemrég Bulgáriában kezdték el, de egyelőre csak a weboldalukról lehet hozzájutni a cipőkhöz, melyeket jelenleg négyféle stílusban, egyenként körülbelül 150 euróért árulnak.

Idén még a ferihegyi repülőtér egyik kifutópályáját sem világítják ki a Föld Órája alatt - az illetékesek szerint ez nem veszélyezteti a légi közlekedést. Az akció 2007 óta a világ legnagyobb önkéntes klímavédelmi mozgalmává nőtte ki magát, idén már 131 ország csatlakozott. Március 26-án helyi idő szerint este fél kilenckor egy órára kapcsolj le minden villanyt, de spórolj az árammal az év többi napján is - ezt kéri a WWF.

A Föld Órája kezdeményezés idén rekordrészvétellel kecsegtet, a WWF-nél összesen 131 ország regisztrált a 2011-es akcióra. Mind a hét kontinens részt vesz, városok ezrei vállalták, hogy egy órára lekapcsolnak minden fényt, még az olyan nevezetességek is díszkivilágításait is, mint az egyiptomi piramisok, a Sidney-i operaház, vagy a Niagara vízesés, de elsötétül a New York-i Time Square is. Nem lesz kivilágítva a római Colosseum és a párizsi Eiffel-torony sem. Március 26-án, mindenhol helyi idő szerinti este fél kilenckor a Föld legnagyobb részén lekapcsolják a villanyt, beleértve Magyarországot is. 

Repülőtéri kifutópálya, fényreklámok és díszkivilágítások kapcsolnak le Budapesten

Teljesen lezárja a ferihegyi repülőtér üzemeltetője az egyik kifutópályát a Föld Órája ideje alatt: lekapcsolják a pályafényeket, a bevezető fénysort és a földetérési zóna speciális lámpáit. A világítótestek összteljesítménye nagyjából 84 ezer Watt, fényük pedig akár húsz kilométerről is látszik. A Budapest Airport az akciót a vonatkozó hazai és nemzetközi szabályok és előírások szigorú betartása mellett szervezi, ezért az átmeneti áramszünet nem jelent veszélyt a repülés biztonságára és az utasforgalmat sem akadályozza majd - közölte a cég.

Csatlakozz Te is! - a WWF Magyarország felhívása

A Föld Órájához Magyarországon a repülőtéren kívül még több mint kétszáz vállalat és intézmény csatlakozott: lekapcsolja fényreklámait a Coca-Cola, elsötétül a New York kávéház, ahogy számos bevásárlóközpont és üzlet is, nem csak Budapesten. Több pénzintézet, de például a Tesco vagy a Zwack Unicum is részt vesz a világ legnagyobb önkéntes klímavédelmi akcióján.

Budapesten lekapcsolják a Lánchíd, a Budai vár és a Parlament díszkivilágítását is pontban este fél kilenckor, és sötétbe borul az egész Duna-korzó is. A Budai Vár Savoyai teraszára a WWF zenészeket, kongadobosokat, az éjszakai sötétséghez tűzzsonglőröket, fényfestőket és fényküllős bicikliseket is meghívott. Az ország több településén - például Szegeden - is lesznek fáklyás felvonulások, filmvetítések, csillagászati bemutatók, és egyéb programok a Föld Órája keretein belül, ezekről bővebb információt az esemény honlapján lehet megtudni. 

Évi egy óra nem fogja megmenteni a világot, de figyelemfelkeltésnek hatásos

A Föld Órája akció az ausztrál WWF kezdeményezésére 2007-ben indult Sydney-ből, és már az első évben 2,2 millió ember csatlakozott hozzá. Abban az órában az ausztrál főváros áramfogyasztása több mint tíz százalékkal esett vissza, vagyis olyan volt, mintha hirtelen 48 ezer autó eltűnt volna az utakról - persze csak egy órára. A Föld Órája gyorsan világmozgalommá nőtte ki magát, de ahogy népszerűsége nő, évről-évre viták is övezik az akciót. Vannak, akik arra figyelmeztetnek, a világszintű kampánynak is van CO2-lábnyoma, ami egyes esetekben akár még nagyobb is lehet, mint az egy órás sötétséggel megspórolt kibocsátás mértéke. Továbbá a megtakarítás csak ideiglenes, hiszen ha az ember elhalasztja mondjuk a mosógép bekapcsolását egy órával, a lakás napi energiafogyasztása semmivel sem csökken.

A WWF nem győzi hangsúlyozni, hogy az akció szimbolikus, nem feltétlenül arról szól, mennyi áramot lehet megspórolni egy évente egyszeri egy órás villanylekapcsolással, sokkal inkább világ vezetői és az emberek figyelmét szeretné a kérdésre irányítani, hogy a hétköznapokban is eszükbe jusson takarékoskodni az elektromos árammal.

www.fenyfestok.hu

"Fontos, hogy a vállalatok ne csak egyszeri aktivitásnak tekintsék az eseményt. A valódi tett a kommunikáció mögött az lehet, ha tényleges energiahatékonysági lépések bevezetésére használják az alkalmat, és saját kibocsátás-csökkentési célokat tűznek ki, melyeket nyilvánosan is felvállalnak" – mondta Dakó Andrea, a WWF Magyarország kommunikációs igazgatója. A cégek a Föld Órája honlapján feltüntethetik, milyen zöld intézkedéseket vezettek be, vagy terveznek bevezetni, a WWF pedig később elemezni is fogja ezeket a vállalásokat. 

A hazai WWF-iroda adatai szerint Magyarország nagyjából 50 megawattóra áramot takarított meg tavaly március 26-án, de egészen pontos adataik nincsenek, ám nem is kérnek a szolgáltatóktól, pontosan azért, mert nem az egyszeri megtakarítás az akció fő célja. (Nem is lehet pontosan elkülöníteni, hogy a 2010-ben megspórolt áram mennyisége a Föld órája akciónak, vagy éppen a szokatlanul enyhe időjárásnak volt köszönhető.)


Sötét Duna-korzó, tűzzsonglőrök a Budai Várban és fáklyás felvonulások vidéken

Mindenki tehet valamit a klímaváltozás ellen, ha nem csak ebben az órában, hanem a mindennapjai során is figyel az energiatakarékosságra. Az akcióhoz bárki csatlakozhat azzal, hogy regisztrál a weboldalon és lekapcsol minden villanyt, és a nélkülözhető elektromos berendezéseket március 26-án este fél kilenckor.

Soha nem látott kihívásokat támaszt a vízellátással szemben, hogy negyven éven belül akár meg is duplázódhat a városi lakosság aránya a világon, derül ki az ENSZ Víz Világnapja alkalmából közzétett jelentéséből. Az egységnyi vízfelhasználást szemléltető vízlábnyom mérőszámát a jövőben minél szélesebb körben ismertté kell tenni, és a tudományosan megalapozott kutatásokat ideje átültetni a gyakorlatba, hiszen a nagyvárosok vízellátása a fejlődő világban már sokszor ma is megoldhatatlan probléma.

Napjainkban minden második ember városokban él, melyek száma soha nem látott ütemben nő, miközben a városi lakosság alapvető higiéniai, vízellátási és szennyvízkezelési problémái nincsenek megoldva. Különösen magas, 75% feletti az urbanizáció mértéke az elmaradott régiókban, ahol a jobb megélhetés reményében a városokba költöző lakosok hatalmas kiterjedésű nyomornegyedeket építenek, ahol rendkívüli vízellátási problémák lépnek fel.

Afrika szubszaharai régiójában 1990 és 2008 között hétszeresére nőtt azoknak a száma, akiknek nincs állandó hozzáférése tiszta ivóvízhez, és ez a probléma ma már a kontinens lakosságának közel negyedét érinti. A városvezetés ezekben a régiókban nem tudja felvenni a harcot az egyre növekvő lakosság igényeivel és képtelen megoldani az alapvető vízellátást és szennyvízkezelést.

Az európai kontinensen jelentős mértékű vízhiány eddig csak a mediterrán országokban fordult elő, még sokan emlékezhetnek arra, hogy Barcelonába hajókkal kellett szállítani ivóvizet a hosszan tartó aszály miatt 2008-ban.

A vízellátás mennyiségi problémáival a szakemberek szerint a Kárpát-medencében a közeljövőben legfeljebb csak időszakosan kell majd szembenézni, de a megfelelő vízminőség biztosítása már több esetben jelenthet gondot. A szélsőséges csapadékviszonyok ugyanakkor szinte bármelyik évszakban előidézhetnek rendkívüli víztöbbletet vagy vízhiányt, és ez nem csak a mezőgazdasági termelők számára okoz majd problémát.

„Az egységnyi vízfogyasztás minden termékre vagy szolgáltatásra kiszámolható” - mutat rá Figeczky Gábor, a WWF megbízott igazgatója. „Egy csésze kávé előállítása 140 liter, egy hamburger elkészítése 2400 liter vizet igényel, ennek árát viszont nem fizetjük meg” – hangsúlyozza a szakember. A WWF a Víz Világnapján arra kér mindenkit, hogy a lehető legkisebb vízlábnyommal rendelkező szolgáltatást, vagy terméket válassza.  Minden kis- és nagyvárosban, és valamennyi lakott településen számtalan lehetőség van a takarékos vízhasználatra a közterületeken éppúgy, mint a háztartásokban. Az esővíz visszatartása, vagy a víztakarékos mosás és mosogatás csak a legegyszerűbb példák erre.

„Tisztában kell lennünk azzal, hogy a tiszta és a megfelelő mennyiségű ivóvíz nem magától értetődő adottság, hanem olyan érték, melyet a lakosságnak, az iparnak és a mezőgazdaságnak egyaránt meg kell becsülnie” – érvel az igazgató. „Minden lehetséges módszerrel védekeznünk kell az ellen, hogy a pazarló magatartás idézzen elő vízhiányt, vagy vízellátási problémát, és a felelőtlen vízhasználat okozzon vízminőségi gondokat.”

Egy friss brazil tanulmány szerint a banánhéjat víztisztításra is lehetne használni ott, ahol az ivóvíz nehézfémekkel, például rézzel vagy ólommal szennyezett. A Sao Paulo-i egyetemhez tartozó kutatóintézet munkatársai azt mondják, a banánhéj az eddig használt módszereknél - alumínium-oxid, cellulóz vagy szilikon - sokkal hatásosabb, ezeknek ugyanis mérgező mellékhatásai is lehetnek, ráadásul drágák is. A banánhéjhoz képest legalábbis mindenképp.

A csapat módszere egy korábbi kutatás eredményeire alapul, mely megállapította, hogy egyes növényrészek, mint például az alma és a cukornád fel nem használt részei, a kókuszrost vagy a mogyoró héja felszívják a méreganyagokat a vízből. Ezek a természetes anyagok olyan vegyületeket tartalmaznak ugyanis, melyek egyszerűen vonzzák a fémeket.

Gustavo Rocha de Castro, a brazil kutatócsoport vezetője állítólag először banánevés közben gondolkozott el azon, talán lehetne valami hasznosat is kezdeni a szemétbe dobott héjakkal. Kollegáival együtt egy héten keresztül szárították a feldarabolt banánhéjakat a napon, majd próbaképpen először olyan folyóvízbe áztatták őket, amelyről pontosan tudták, milyen koncentrációban szennyezett rézzel és ólommal. A banánhéjak mindössze egy óra alatt felszívták a nehézfémek 97 százalékát. A héjakat ezután laboratóriumban is tesztelték, és ott is tökéletesen működtek.

Bár csak rézzel és ólommal próbálkoztak, a kutatók szerint a banánhéjas módszernek kadmium, nikkel és cink esetében is működnie kell. Arra azonban figyelmeztetnek, hogy ez a fajta szűrés sokkal inkább ipari célokra való, mint otthoni víztisztításra, mivel a banánhéjak kapacitása a nehézfémek részecskéinek nagyságától függ, ezt pedig igen bonyolult mérni. Az eredmények alapján már más szakemberek is elismerték, gyors és olcsó alternatívának nevezték a banánhéj-eljárást az eddig használt hagyományos módszerekhez képest.

A tanulmányt február 16-án az Industrial & Engineering Chemistry Research című folyóiratban publikálták. A huszadik század eleje óta létező amerikai tudományos folyóirat manapság kéthavonta jelenik meg az American Chemical Society, azaz az amerikai vegyésztársaság gondozásában.

Az agresszív környezetvédők folyamatos zaklatása miatt Japán felfüggesztette a Déli-sark környéki bálnavadászatot, és hazaindította hajóit.  A magát Sea Shepherd-nek, vagyis tengeri pásztornak nevező környezetvédő egyesület hetek óta akadályozza a legkülönfélébb eszközökkel a japán bálnavadászokat a Csendes-óceán déli részén és az Antarktiszhoz közeli vizeken. A zöldek hajóikkal üldözik a japán flottát, megpróbálják útjukat állni, megzavarni, lelassítani őket, és nagyjából bármit hajlandóak bevetni annak érdekében, hogy elvegyék a kedvüket a bálnaöléstől. A támadások nem okoztak ugyan komoly sérüléseket vagy nagyobb károkat a japán bálnavadász hajókban, de dobálták már a legénységet romlott vajjal teli flakonokkal, sőt olyan is volt, amikor kötelet dobtak az egyik hajócsavarra, hogy ezzel lassítsák le a hajót. Időnként pedig az is előfordult, hogy szánt szándékkal nekiütköztek az éppen akcióban lévő vadászhajónak, hogy a prédának kiszemelt bálna elmenekülhessen.

A videón egy aktivistákkal teli hajó utólér, és nekimegy egy japán vadászhajónak, miközben az éppen egy bálnát próbál a fedélzetére húzni

A kissé agresszív és igen kitartó akció elképzelhető, hogy elérte a célját, a japánok mindenesetre megtorpantak. Az évtizedek óta futó amerikai tévés vetélkedő, a Price is Right híres házigazdája, Bob Barker után nevezték el a Sea Shepherd legnagyobb hajóját, melyet az idős műsorvezető ötmillió dolláros adományából &aacut