Bioparcellákra keres bérlőket az osztrák főváros. A kiskerteket előre beültetik, rendszeresen öntözik, a bérlőknek csak gazolni és szüretelni kell.

Az egyenként 80 négyzetméteres parcellák Bécs 22. kerületében, a Bio-Zentrum Lobau egyik szántóföldjén találhatóak, a városhatártól egy ugrásnyira. A kiskerteket május elejétől október végéig művelhetik a bérlők, évi 110 euróért. A területet egyébként Bécs Város mezőgazdasági üzeme gondozza, amelynek munkatársai a kerteket előre beültetik különböző alap-zöldségfélékkel, például sárgarépával, borsóval, zöldbabbal, káposztával, karalábéval, paradicsommal és retekkel.

A bérlők, ha akarják, tovább bővíthetik a szortimentet virágokkal és más zöldségekkel illetve gyümölcsökkel, a lényeg, hogy a vetőmagok és palánták szigorúan génmódosítás- és vegyszermentesek legyenek. A hobbikertészek nem használhatnak növényvédőszereket és műtrágyát sem. A szigorú szabályok miatt a földekről száműzték például a burgonyát és a kukoricát, előbbinél ugyanis egyes fajták szinte vonzzák a krumplibogarakat, utóbbinál pedig nagyon nehéz olyan vetőmaghoz jutni, amely valóban génmódosítás-mentes.
A város nemcsak a palántákat és vetőmagokat valamint a földek előkészítését és beültetését biztosítja a bérleti díj fejében, hanem a heti kétszeri öntözést is. A gazdáknak ezen kívül további víztartályok állnak a rendelkezésükre, amelyekből plusz vízhez juttathatják a növényeket.

Mivel a parcellák iránt nagy az érdeklődés, a földek iránti igényt már ilyenkor ősszel be kell jelenteni, noha a kiskerteket csak május elején osztják ki. Az igénybejelentést meg lehet tenni levélben vagy e-mailben; a bérbeadók extra-kívánságokat is igyekeznek figyelembe venni: van, aki az előző évi parcellát szeretné újból megkapni, van, aki pedig a régi kertszomszédokat. A bérlők között egyaránt akadnak nyugdíjasok, diákok és nagycsaládosok is, sokan közülük „visszajárnak”.

Az osztrák főváros egyébként Ausztria egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemével rendelkezik, amely 2.000 hektárnyi szántóföldet és 48 hektárnyi szőlőt művel meg. Eredetileg azért hozták létre, hogy mezőgazdasági terményekkel lássa el a bécsi kórházakat és gyermekotthonokat, valamint krízishelyzetben a város lakosságát. Bécs földjein ma már évente több mint 5.000 tonna gabona, 10.000 tonna cukorrépa, 1.600 tonna bio-zöldség és 700 tonna bio-burgonya terem. A város 1.000 hektárnyi területen folytat biológiai növénytermesztést, amelyre 1987-ben kezdték meg az átállást.

Forrás: greenfo.hu

A hazai állatkertek közül elsőként bocsátotta áruba a talaj tápanyagtartalmának utánpótlására alkalmas elefánttrágyát a Nyíregyházi Állatpark. Az Elefántszuvenír nevű termék természetes elefántürülék, amelyet tőzeggel kevernek össze, majd az úgynevezett füllesztési eljárás után kezelt növényi tápanyagként hoznak forgalomba – mondta Révészné Petró Zsuzsa, az állatpark sajtószóvivője. Prágában és Bécsben már régóta üzletet az elefántürülék – tette hozzá a szóvivő.

Nyíregyházán a teszthét alatt óriási volt az érdeklődés a trágya iránt: voltak, akik csupán kíváncsiságból vásárolták, de bőven akadtak olyanok is, akik praktikus célból vették, mivel sokkal hatékonyabb és kevésbé kellemetlen szagú , mint a hagyományos szarvasmarhatrágya. Egy elefánt naponta mintegy 50-100 kilogramm szerves trágyát produkál, s mivel a szabolcsi megyeszékhely állatkertjében jelenleg öt afrikai és három ázsiai elefánt él, így utánpótlásban sem lesz hiány, és mindez némi bevételhez juttatja az állatparkot.

A 2,1 és 5,6 literes kiszerelésében, 590 és 990 forintért kínált termék kiválóan alkalmas növényi tápanyag-utánpótlásra, virágok, cserjék, virágágyások számára, valamint gyümölcsfák ültetésekor. Használata javítja a homokos és agyagos talajok minőségét a benne levő ammónia és növényi rostok miatt. A müncheni állatkertben az összegyűjtött trágyából felszabaduló metángázzal áramot termelnek, amelyet a kert kivilágításához használnak fel – részletek itt.

Összesen 644 darab mezei pacsirta tetemére bukkantak az M7 autópályán egy Olaszországba tartó román kisbuszban. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai szerint az elejtett madarak természetvédelmi értéke majdnem eléri a 6,5 millió forintot.

A Veszprém Megyei Rendőrkapitányság ügyeletese telefonon értesítette tegnap este a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjét, hogy a NAV Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága járőrei – szolgálat közben – feltartóztattak az M7 autópálya 93-as km szelvényénél egy román rendszámú kisbuszt. A járműben „gyanús” madártetemeket találtak.

Ezt követően a balatonakarattyai benzinkútnál a Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai megállapították, hogy védett madarak tetemeiről van szó, melyekről az Olaszországba igyekvő román állampolgárok semmilyen behozatali engedélyt nem tudtak bemutatni.

A tételes vizsgálat során a Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei megállapították, hogy a két hűtőtáskában összesen 644 példány mezei pacsirta (Alauda arvensis, védett faj, eszmei értéke 10 000 Ft) található, a madarakat feltehetően fegyverrel ejtették el.

A hat román állampolgár ellen a NAV Veszprém Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága természetkárosítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt tett feljelentést a Veszprém Városi Rendőrkapitányságon, a madártetemeket lefoglalták.

Egyedüli magyar alkotásként szerepel Vadócz Péter Clear Water (Tiszta víz) című egyperces szpotja az ENSZ dél-afrikai klímakonferenciájának környezetvédelmi témájú filmjei között. A tíz döntős filmet a világ minden tájáról érkező több száz film közül választotta ki a zsűri.

 Az alkotások a következő két hónapban versenyeznek is egymással; a legnézettebb, legnépszerűbb filmet hirdetik ki győztesként. A brit Televíziózás a Környezetért Alap (TVE) versenyére a víz, az energia, az erdők, óceánok és a természettel harmóniában élő emberek kategóriában lehetett benevezni az alkotásokat. Minden egyes kategória győztese 1500 dolláros jutalomban részesül. A filmek terjesztésének célja felhívni a nézők figyelmét arra, mit tehetnek ők a mindennapjaikban saját környezetük védelméért.

A megszokott, fából készült raklapok helyett egyszerhasználatos, papírból készült hordozókra pakolja ezután a termékeit. A hullámkartonból hajtogatott raklap teherbírása 750 kiló, ugyanannyi, mint a fáé. A lakberendezési áruház a papíralapú raklapokkal arra számít, hogy a szállítási költségek 140 millió euróval, vagyis 10 százalékkal csökkennek, mert a kartonraklap súlya a hagyományosénak mindössze egytizede. A nagyvállalat 10 millió raklapot használ évente – tudósít a Bloomberg üzleti hírügynökség.

"Azt még nem tudjuk, hogy valóban a papír lesz a legjobb megoldás, de az biztos, hogy jobb, mint a fa" – nyilatkozta a hírügynökségnek Jeanette Skjelmose, az Ikea beszállítói hálózatának fenntarthatósággal foglalkozó menedzsere. A kartont a cég ezerkétszáz beszállítója helyben elérhető forrásokból szerzi be, majd felhasználás után az Ikea bedarálja és újrahasznosítja, így a raklapokat nem kell visszaszállítani a beszállítókhoz.

A fából készült raklapokat a csúszótalpakból fejlesztették ki az 1920-as években, a villás rakodógép feltalálása után. A raklapok méretét a konténerszállítás világméretű elterjedésének idején, az 1950-es években standardizálták. Jelenleg félmilliárd raklap készül évente és csak Észak-Amerikában kétmilliárd darab van belőle forgalomban. A Bloomberg által megszólaltatott amerikai szállítócégek szerint a papírraklap nem bír el ugyanannyit, mint a fa, és kevésbé áll ellent az időjárás viszontagságainak, így kevésbé óvják meg a rakományt a sérüléstől. Skjelmose egy 1,2 méter magas porcelánszállítmányra mutatva azt mondta a Bloomberg tudósítójának, hogy a megfelelően pakolt papírraklap ugyanúgy teljesít, mint a fa.

Az a fő kérdés az Ikea döntésével kapcsolatban, hogy az alacsonyabb súlyú szállítmányok miatti megtakarítás nagyobb lesz-e, mint amennyi haszon korábban a faraklapok egyszerű újrahasznosításából származott. "Kétségtelenül jól néz ki, hogy az Ikea kartonlapon szállít, de szeretném látni, hogy egy év múlva mit szólnak a döntéshez" – kommentálta a hírügynökségnek a lépést Jeff McBee, az amerikai Industrial Reporting Inc. elemző cég raklapokkal foglalkozó szakértője.

Energiatakarékos világításra vált a világ egyik legnevezetesebb múzeuma, a párizsi Louvre, amelynek híres piramisát mostantól LED-égők világítják meg. Az 1989-ben épült piramison kedd estétől égnek a LED-lámpák, amelyek a Louvre és a japán Toshiba cég összefogásának eredményeként váltották fel a hagyományos égőket. A múzeum számításai szerint a váltás évente 73 százalékos megtakarítást hozhat.

A Louvre még xenonégős megvilágításban

Az egykori palota építése, vagyis a 13. század óta császárok és királyok óhajainak megfelelően változott, most azonban másfajta átalakulás vár rá – mondta az új világítórendszer átadásán Henri Loyrette, a Louvre főigazgatója. Az energiatakarékosságot célzó átalakulás 2013-ra fejeződhet be, addigra 3200 LED-égőt helyeznek el a 4500 xenonégő helyett, és a fogyasztás 392 kilowattóáról 105 kWh-ra csökken. A Toshiba mérnökei hat sorozatban tízféle lámpatestet terveztek a múzeum részére. A legnagyobb fényerejű lámpatestek az üvegpiramist és a palota falait világítják meg. Az átadási ünnepségre 350 világítótestet cseréltek le.

A japán vállalat szerint a modernizáció nemcsak az energiatakarékosságot a és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését szolgálja, hanem esztétikailag is megállja helyét. A Toshiba 2010-től egyáltalán nem gyárt hagyományos volfrámszálas izzókat.