Nem, nem lapraszerelt, de kicsi, mégis biztonságos, valamint újrahasznosítható a premier előtt álló svéd villanyautó - az ára pedig egészen barátinak ígérkezik.

KÉP: Luvly O
Nem, nem lapraszerelt, de kicsi, mégis biztonságos, valamint újrahasznosítható a premier előtt álló svéd villanyautó - az ára pedig egészen barátinak ígérkezik.
KÉP: Luvly O
Mindannyian tudjuk, hogy a kőolaj elégetése káros a bolygónkra, de sokan egyelőre nem tehetjük meg, hogy ne használjuk a belső égésű járműveket. Ha már viszont használjuk, tegyük okosan.
KÉP: Pixabay
Felmérések szerint a levegőben lévő mikroműanyagok 85 százaléka a gumiabroncsok kopása miatt képződik. A gumiabroncs nemcsak gumiból van, hanem szintetikus gumi és egy sor más vegyület keveréke. Dél-koreai kutatók kifejlesztettek egy öko-abroncsot, amely megakadályozza a gumi kopásából származó légszennyezést.
Végre egy jó ötlet a közúti áruszállítás által okozott levegőszennyezés ellen! Az áruszállítás a gazdaság fontos eleme, ám a járművek károsanyag-kibocsátása óriási: a Nemzetközi Fuvarozói Fórum (ITF) becslései szerint a világ teljes károsanyag-kibocsátásának 7 százalékát ez a szektor bocsátja ki, ami a teljes közlekedési kibocsátás 30 százaléka. Ennek következménye, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte évente több mint 7 millióan halnak meg a légszennyezés miatt.
KÉP: Pexels
Akárcsak mi, emberek, a növények sem bírják jól a környezeti stresszt. Ezt okozhatja a klímaváltozás és az olyan helyi jellemzők, amelyekhez nincs szokva a növény (és mi sem), például az egyre nagyobb járműforgalom. Elképzelhető, hogy az adott vidéken őshonos faj példányai nem maradnak életképesek, például az út mentén, járdán szegélynövényként ültetve.
Néhány év után ilyen látványban lesz részed KÉP: Unsplash
Javában tart a Veganuár (erről itt írtam korábban), és ennek kapcsán biztosan sokan fogják kipróbálni tehéntej helyett a növényi italokat. Ezek a legváltozatosabb alapanyagokból készülnek: mandula, mogyoró, szója, rizs, zab, kókusz, kesudió, quinoa, kender, továbbá lehetnek ezek kombinációi, illetve speciális ízesítésűek is (kakaós, kávés, vaníliás, karamellás stb.)
KÉP: Pexels
Az északolasz nagyváros vezetése jóváhagyta a 200 millió eurós Cambio Biciplan projektet, amely 750 kilométernyi kerékpárutat hoz létre a városban. Négy teljes körutat, 16 sugárirányban haladó utat, illetve a város határvonalán futó négy szélső összekötő utat foglal magában a végső rendszer, amelynek 2035-re készül el. Ebből egyes szakaszok már léteznek, másokat most fognak kialakítani.
Bikemi közbiciklik Milánóban. KÉP: Pixabay
Jóllehet az utóbbi évtizedekben sok szó esett a hőszigetelésről, ezt leggyakrabban úgy tudjuk elképzelni, hogy vagy kőzetgyapotba, vagy polisztirolba (=műanyagba) csomagoljuk az épületeinket. Mindkettő mellett szólnak érvek és ellenérvek, az viszont egészen biztos, hogy ezek csak passzív rendszerek, nem képesek plusz szolgáltatásra.
Ezért nagyon érdekes az a kísérlet, amelyet a brit Plymouth Egyetem végzett el: a kampusz területén az egyik épület nyugati falának felére egy különleges homlokzati molinót feszítettek fel: a filcből készült molinón sok-sok zseb van, amelyeket földdel töltöttek meg és növényekkel ültették be. Az összhatás egy egybefüggő "élőfal", csupa zöld növényből.
Már a látványa is esztétikus, de nem pusztán ez volt a cél. A homlokzat másik felén ugyanis meghagyták az eredeti vakolatot, hogy össze lehessen hasonlítani a két felület hőszigetelő képességét. Öt hét mérés után kiderült, hogy a zöld falburkolat 31,4 százalékkal csökkenti a falon keresztüli hőveszteséget a hagyományos vakolathoz képest. Az alábbi grafikon kékkel mutatja a növényekkel borított fal hőátbocsátási értékét, és pirossal a vakolt falét.
Az Egyesült Királyságban az épületek 17 százalékban felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, a fűtés teszi ki az épületek teljes energiafelhasználásának 60 százalékát. Ahhoz, hogy a szigetország elérje, hogy csak annyi legyen a szén-dioxid-kibocsátás, mint amennyit meg is lehet kötni (ezt a nettó zéró kibocsátás), sok észszerű fejlesztésre van szükség.
"Épületeink 57 százaléka 1964 előtt épült - mondta Matthe Fox fenntartható építészet kutató, az élőfal-kutatás vezetője. - Jóllehet a szabályozások előírják az új építésű épületek hőveszteségének csökkentését, a meglévő régi épületek igénylik a legtöbb fűtési energiát és ezáltal fokozzák a szén-dioxid-kibocsátást. Létfontosságú, hogy fejlesszük a meglévő épületek hőmegtartó képességét ahhoz, hogy elérjük 2050-re a nettó zéró karbonkibocsátást, és csökkentsük az emelkedő energiaárak miatti fűtési szegénység kockázatát."
Az Egyetem kutatásának célja az élő növényekkel történő beültetéssel, hogy egyrészt csökkentse a fűtési hőveszteséget, másrészt segítse a levegőből a szén-dioxid megkötését. A kutatás az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) támogatásával három év alatt 2,6 millió fontos kerettel zajlik.
"A városi lakosság száma folyamatosan növekszik. A zöld infrastruktúra olyan természetes eredetű megoldás, amely lehetőséget kínál a klímaválság, a légszennyezés és a biodiverzitás-veszteség hatásainak mérséklésére, miközben alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett biztosít gazdasági növekedést - mondta Thomas Murphy társszerző. - Az élő növényfalak javítják a levegőminőséget, csökkentik a zajt, hozzájárulnak az egészség és a testi-lelki jóllét (well-being) fejlesztéséhez. Kutatásunk igazolta, hogy a zöld fal csökkenti a régebbi épületek karbonlábnyomát is az energiaigény mérséklésével. További vizsgálatok célja, hogy maximalizáljuk a környezeti hatásokat és gazdaságosabbá tegyük a kialakítást."
365Zö
Vége a jó időnek, egész nap csukva van az ablak, ezért sokak elgondolkodnak egy légtisztító készülék beszerzésén. Az amerikai környezetvédelmi ügynökség (Environmental Protection Agency, EPA) szerint a beltéri levegőminőség akár 2-5-ször rosszabb lehet, mint a kültéri. Ennek pedig súlyos hatása van az egészségünkre, illetve a szellemi képességeinkre: utóbbit a Harvard Egyetem kutatói vizsgálták. Felmérésükhöz 6 országból több mint 300 irodai dolgozót toboroztak. Az íróasztalukra szerelt levegőminőség-szonda folyamatosan mérte a PM2,5 mikronos szállópor- és a szén-dioxid-szennyezés mértékét, míg az alanyok az okostelefonjukra küldött feladatokat próbálták megoldani rendszeres időközönként. Kiderült, hogy minél nagyobb volt a beltéri levegőben a légszennyező anyagok aránya, annál lassabban és pontatlanabbul oldották meg a kiadott feladatokat a tesztalanyok.
KÉP: Pexels
Tehát tényleg lehet értelme légszűrő készüléket venni, de nem mindegy, milyet.
Először is nézzük, milyen szennyezőanyagok halmozódhatnak fel zárt térben:
- por: általában kintről jut az épület belsejébe, de származhat belső forrásokból is, mint a házikedvencek elhalt hámsejtjei, ételmorzsák stb.;
- szösz: ez felhalmozódhat a láthatatlan helyeken;
- penész: ahol meleg és pára van, ott előbb-utóbb penész is lesz, ami légúti panaszokat és asztmarohamot okozhat;
- állati ürülék: nem Morzsikutya potyogtatására gondolunk, hanem a parányi "háziállatok" ürülékére, mint a rovarok, apró rágcsálók, esetleg madarak (padláson);
- dohányfüst: a passzív dohányosokat is fenyegeti, nemcsak a füst belélegzésekor, hanem a felületeken kiülepedő károsanyagok a légmozgással újra a levegőbe kerülhetnek és belélegezhetjük ezeket;
- virágpor: a pollen jóformán az év felében-kétharmadában velünk lehet, mert mindig virágzik valami;
- mérgező vegyületek: a granulátum vagy por alakú kerti növényvédőszerek és gyomirtók bejuthatnak az épületbe, és a levegőbe kerülhetnek, ahonnan belélegezzük;
- illékony szerves vegyületek: angolul volatile organic compounds, azaz rövidítve VOC a nevük, és a leggyakoribb beltéri légszennyezők közé tartoznak, eredetük lehet festék, hajlakk, bútor, konyhai eszköz, tisztítószer, ragasztó, nyomtató, tinta stb.;
- radon: ez a bizonyítottan rákkeltő szennyezőanyag a természetben a talajban fordul elő, onnan kerül a beltérbe;
- aszbeszt: a régi palatetők és -kerítések tartalmazhatják ezt a rákkeltő ásványt, ami végzetes betegségeket okoz;
- saját bőrünk: lényegében egész nap hullajtjuk az elhalt hámsejtjeinket, amit megesznek a poratkák, és az ürülékük légszennyező anyaggá válik, poratka-allergiát okozva, és a helyzetet súlyosbítja a kilélegzett szén-dioxid.
KÉP: Unsplash
Onnan tudhatod, hogy rossz a levegő minősége, ha szellemileg folyton kókadozol, nem tudod hatékonyan végezni a feladataidat, esetleg tüsszögsz, fáj a fejed, eldugult az orrod, folyik a könnyed, kapar a torkod, súlyos esetben jelentkezhet mellkasi szorítóérzet, légszomj, fáradékonyság, szédülés és hányinger. A háziállataid is mutatják a rossz levegő jelét: köhögnek, tüsszögnek, nedvedzik a szemük, vakaróznak, öklendeznek vagy nyitott szájjal lihegnek (pedig nincs hőség).
A készülék választásakor a legfontosabb a Melbourne Egyetem új felmérése szerint, hogy háromszoros szűrőrendszere legyen, ami egy előszűrőből, az illékony vegyületeket megfogó aktívszenes szűrőből és a mikroszkopikus részecskéket kiszűrő HEPA-filterből álljon. Utóbbi azért fontos, mert 99,9 százalékban kiszűri a vírusokat hordozó aeroszol-cseppeket is, amelyek mérete 300 nanométertől 100 mikronig terjed (a nanométer a milliméter egymilliomod része, a mikron pedig egy ezred milliméter). Márpedig 5 mikronnál kisebb méretű szemcsék (legyenek bár víz- vagy tömör anyagszemcsék, mint a korom vagy pollen) annyira könnyűek, hogy akár órákig lebeghetnek a levegőben.
Vásárláskor a következő szempontokat érdemes számításba venni:
HEPA-szűrő, légszűrési gyorsaság (a tervezett helyiség köbméterének megfelelő), zajszint, ár, szállítás és fizetés módja.
A kutatók nem ajánlják az ionizáló/plazma/ózon/fotokatalitikus oxidációs/elektrosztatikus, illetve UV-sugárral vagy más módon fertőtlenítő légtisztítókat. "Ezek a technológiák tudományosan nem kellően bizonyítottak, és bizonyos esetekben még ronthatják is a levegő minőségét a kibocsátott ion-, ózon- vagy oxidációs melléktermékekkel. Az ózon és az ionok az asztmás betegek állapotának romlását okozhatják."
És a legfontosabb: mivel a légtisztító készülékek csak szűrik a levegőt, időnként ablakot is kell nyitni, hogy oxigénben dús friss levegőhöz jussunk, illetve hogy ezzel is hígítsuk a beltéri levegőben felhalmozódó aeroszolokat - tanácsolja a Melbourne Egyetem.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
Egy friss kutatás azt állítja, a vaddisznók a legkártékonyabb állatok közé tartoznak abból a szempontból, hogy a földet túrva felszabadítják annak karbontartalmát, ami évente 4,9 millió tonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt - ez egymillió autó kibocsátásával egyenlő, írják a The Conversation folyóiratban ausztrál kutatók.
KÉP: Unsplash
Földünkön a talaj a legnagyobb természetes szénelnyelők egyike, az erdők és az óceánok mellett. Ám ha a felszín bolygatása miatt ez a szén-dioxid kiszabadul, az tovább súlyosbíthatja a klímaválságot. Vaddisznók minden kontinensen élnek, az Antarktika kivételével. (Egy másik kutatás szerint) 54 országban 672 gerinces állat- és növényfajt veszélyeztetnek. (Egy svájci kutatás szerint) a vaddisznók túrásukkal évente 23 százalékkal növelik a CO2-kibocsátást. Kínában még ennél is többet, 70 százalékot mértek a bolygatott területeken.
Amikor egy vaddisznó túrja a földet, azzal a mélyebben lévő talajszemcsék a felszínre kerülnek és oxigénnel érintkeznek. Ettől hirtelen megszaporodik a talajban lévő mikrobák száma, amelyek viszont lebontják a széntartalmú szervesanyagot a talajban, és így abból felszabadul és a levegőbe kerül a szén-dioxid.
A The Conversationban megjelent tanulmány szerzői 10 ezer szimulációt futtattak le, hogy kiderítsék, globális léptékben mekkora kárt okoznak a vaddisznók. Világszerte évente nagyjából 36 214 és 123 517 négyzetkilométernyi területet túrnak fel, előbbi Taiwan, utóbbi nagyjából Anglia (tehát nem az egész Egyesült Királyság) területének felel meg. A túrás zöme Óceániában történik, ott él a legtöbb vaddisznó. [De az idei nyár alapján már tudjuk, hogy a klímakatasztrófa nem ismeri az országhatárokat. - A szerk.]
A talaj kövekből, bomló növényekből és állatokból alakult ki. A talaj és a talajon élő növények a világ CO2-kibocsátásának mintegy 20 százalékát kötik le - írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A talaj kétszer annyi szerves szenet tartalmaz, mint a növényzet. Csak az EU területén a talaj több mint 70 milliárd tonna szerves szenet tartalmaz, vagyis körülbelül 7 százalékát a Föld szénháztartásának. "Az EU tagállamai az összes forrásból évi 2 milliárd tonna szenet bocsátanak ki. Tehát a talaj meghatározó szerepet játszik a klímaváltozásban. Ha Európa talaja széntartalmának csupán 0,1 százalékát kibocsátja a légkörbe, az ugyanannyi, mint amennyit 100 millió újabb gépkocsi bocsátana ki szenet az utakon. Ez az EU jelenlegi gépjárműparkjának 50 százalékos növekedésének felel meg."
Valamit ki kellene találni a helyzet kontrollálására, ami nem a vaddisznók totális kiirtásával jár. Ezzel kapcsolatosan hadd idézzem be a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet kutatóinak korábbi cikkét:
A vaddisznók fontos tagjai az erdőnek, "ökoszisztéma-mérnök" szerepet töltenek be a gímszarvasok mellett, írják itt. "Kiemelkedő jelentőségük van az erdei vegetáció és életközösség szerkezetének, dinamikájának szabályozásában; amelyek azonban nem csupán negatív, de semleges és pozitív hatásokat egyaránt magukba foglalnak! [...]A vaddisznó természetes bolygatást okozó túrása növelheti a lágyszárú fajközösség változatosságát és a gerinctelenek gyakoriságát, vagy a növényi tápanyagellátottság mértékét is. A patások pótolhatatlanok a növények terjeszkedésében is, számtalan faj magjainak elfogyasztásával és hullatékkal való kiürítésével és a szőrzetükön megragadó növényi szaporítóképletek rövid vagy hosszú távú szállításával."
Lehet, hogy inkább annak az egymillió autónak a kibocsátását kellene lenullázni?
HKZs