Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
31
okt/2017

Így tisztítsd meg az almát a növényvédőszer-maradéktól

Itt az almaszezon, vele együtt pedig az aggódás: mennyi növényvédőszer kerül szervezetünkbe az alma elfogyasztása közben? Adjunk-e a gyereknek hámozatlanul almát? De hát akkor az értékes héj veszendőbe megy, márpedig azt tanultuk, hogy közvetlenül alatta van a legtöbb vitamin... A probléma világszerte sokakat érdekel, néhányan viszont aktívan cselekszenek is a probléma megoldása érdekében. 

gyümölcs zöldség kert otthon növényvédőszer szódabikarbóna gyümölcsmosás

KÉP

Először nézzük, mi volt a korábbi gyakorlat: az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) eddig azt a módszert ajánlotta, hogy az almát (vagy hasonló héjú gyümölcsöt) olyan oldatban kell 2 percig áztatni, amelyet 1 rész hypóból és 9 rész vízből keverünk. Kutatások szerint azonban ez csak a gyümölcsre tapadt koszt és baktériumokat oldja le, a maradvány növényvédő szereket nem.

Itt jött a képbe a Massachusetts Egyetem biokémikusa, Lili He, aki munkatársaival összehasonlította a különféle módszereket, hogy a háztartásokban legegyszerűbben használhatót megtalálják. Organikus gazdálkodásból származó, azaz vegyszermentesen termelt Gala almákat két gyakran használt növényvédőszerrel kezeltek, majd háromféle folyadékban áztatták: az első hypós oldat, a második szódabikarbónás oldat, a harmadik tiszta víz volt. 

A kétperces áztatás után kiderült, hogy a szódabikás víz oldotta le a legtöbb növényvédőszer-maradékott az almák felszínéről. További vizsgálódás során a kutatók megállapították, hogy az ideális áztatási idő 12-15 perc, illetve a hígítási arány: fél liter vízhez 1 kiskanál szódabikarbóna kell (egy literhez két kiskanál, és így tovább). Az oldatot le kell öblíteni a gyümölcsről tiszta vízzel. 

A szakemberek azt ajánlják, hogy rögtön hazaérkezés után tisztítsuk meg a hazavitt gyümölcsöket (és zöldségeket) ilyen áztatással, nehogy a spájzban vagy konyhaszekrényben egyikről a másikra kerüljön valami veszélyes kemikália. Tárolás előtt teljesen meg kell szárítani a terményt (levegőn vagy papírtörülközővel, konyharuhával), nehogy bepenészedjen.

Sajnos nem mindegyik zöldséget és gyümölcsöt lehet áztatni, mint a gomba (vagy nyáron a málna), az ilyenek esetében ajánlott az organikus termény vásárlása -- nyilván mindenkinek a lehetősége szerint. De például a jellegzetes őszi gyümölcsök, mint az áfonya vagy a körte esetében egyszerűen alkalmazható. Aki mégis aggódna az esetleg a héj alá beszívódott vegyszerek miatt, hámozza meg a gyümölcsöt fogyasztás előtt.


0
Tovább
29
okt/2017

Nem baj, ha nem csinálsz rendet a kertben

Ilyenkor ősszel sokak számára nyomasztó teher a kert rendbetétele: az avar összegereblyézése, az elszáradt virágok levágása és eltakarítása, metszés. Pedig számos érv szól amellett, hogy nemcsak neked, hanem a kertedben élő növényeknek és állatoknak is jobb lesz, ha passzolod a nagytakarítást.

kert otthon tél ősz avar fenntarthatóság természetvédelem sün

KÉP

1. Bár a lakás körül terül el, a kert nem a nappali szoba meghosszabbítása, hanem a természet része, egy tenyérnyi vadon. Nem kell manikűrollóval igazítgatni, mert nem az a lényege. A kert akkor fog virulni tavasztól őszig, ha a környéken honos rovarok, madarak, kétéltűek, rágcsálók jól érzik magukat benne. Ehhez viszont legjobb békén hagyni ősszel és télen, legfeljebb a száraz levelek nagyját összeseperni, hogy ne fújja át a szomszédhoz a szél. De összehordhatod az avart egy kupacba is, és letakarhatod csirkehálóval, hogy egyben maradjon. Tavaszig elkezd bomlani, jó ki mulcs lesz belőle a növényeknek.

2. Ami neked rendetlenség, az remek áttelelő búvóhely. Emlékszel, nyáron mennyi lepkét és gyíkot láttál? Némelyik faj egyedei elpusztulnak nyár végén, mások viszont csak elbújnak a kert védett zugaiban, és a levelek alatt, fakéreg repedéseiben, talajban vészelik át a telet. Ha minden levelet és letört gallyat eltakarítasz, lehet, hogy azokkal sok apró rovart vagy a petéjüket is kidobod. Az öreg téglákat, köveket sem most kell bolygatni, hiszen alattuk gyíkok és békák lehetnek. Magyarországon minden hüllő és kétéltű védett, egyetlen gyík eszmei értéke fajtól függően 10-250 ezer forint. A téli álomra elvackolódott sünöket sem szabad zavarni, mert hamar felébredhetnek. Ezek a kedves állatok is védettek, 25 ezer forint az eszmei értékük.

3. Az évelőket ráér kora tavasszal visszavágni, a rózsát is érdemes akkor, amikor már látszik, meddig ér a szárán az elfagyás. Az elszáradt ágakkal a növény összegyűjtheti a töve körül a havat, ami védi az elfagyás ellen, illetve plusz nedvesség a talajnak. 

kert otthon tél ősz avar fenntarthatóság természetvédelem sün

KÉP

4. A zúzmarás, behavazott növények különleges látványt nyújtanak, emlékezetes fotókat készíthetsz róluk. Nemcsak a hópihék, hanem az ablakon kicsapódó dér szerkezete is fraktál, azaz olyan ismétlődő geometriai forma, ami léptékben növekedve vagy csökkenve önhasonló mintázatú. Érdemes nagyítóval megnézni, csak rálehelni nem szabad :)

5. A békén hagyott kertben váratlan és kedves látogatók jelenhetnek meg, például olyan madárfajok, amelyeknek egyre kisebb az élőhelyük. Láthatsz meggyvágót, nagy fakopáncsot, örörszemet csuszkát vagy erdei pintyet is. Sok énekesmadár a száron hagyott évelők magjait szereti csipegetni. Lehet, hogy annyira megkedvelik a kertedet, hogy tavasszal a közelben keresnek fészkelőhelyet, és visszajárni irtani a rovarokat, hernyókat. Tegyél ki több madáretetőt, többféle méretben, többféle eleséggel. Az ivóvízről is gondoskodj!

6. Ha télen is él a kerted, van látnivaló, sok érdekesség, talán könnyebben elviseled a sötét hónapokat, és jobban kibírod tavaszig. Nem rideg ürességnek érzed a következő hónapokat, inkább amolyan csendes átmenetnek a várva várt rügypattanásig. Addig pedig élvezd a pihenést!

Tipp: ha mindenáron el akarod takarítani az avart, menj végig rajta a legmagasabb kerékmagasságba állított fűnyíróval akár kétszer is úgy, hogy ne tedd a fűgyűjtő puttonyt a fűnyíróra, hanem hagyd, hogy szétszórja a levélnyesedéket. Annak értékes tápanyagait (foszfor, kálium, nitrogén, szén) a téli csapadék bemossa a talajba, serkenti majd a talajéletet. A nyesedék javítja a talaj víztartó képességét és szerkezetét is. Amennyiben persze diófalevéllel van tele a kert, akkor sajnos muszáj összetakarítani, mert az gátolja a növények növekedését. 


0
Tovább
27
okt/2017

Már 30 francia városban ingyenes a buszközlekedés

Egyre több önkormányzat dönt az ingyenes tömegközlekedés mellett, hogy így csökkentse az autóforgalmat (s vele a környezetszennyezést is) az adott településen. Elsőként Compiègne vezette be 1975-ben, mára az ottaniaknak olyan természetessé vált, hogy nyáron a compiègne-i alpolgármestert majdnem megbüntették Párizsban, amikor lazán felszállt egy fővárosi buszra, és leült az első szabad helyre – jegy nélkül. 

Compiègne-ben az akkori polgármester, Jean Legendre vezette be az ingyenes tömegközlekedést: azt gondolta ugyanis, hogy ezzel javíthat a saját autóval nem rendelkező polgárok, főleg nők városi közlekedési, munkába járási lehetőségein, illetve a helyi vállalkozások forgalmát is fellendítheti. Manapság a 90 ezer lakosú környéken évi 5 millió utast regisztrálnak a helyi járatokon.

2017 szeptemberétől pedig az agglomerációjával együtt 150 ezer lakosú Niort-ban vált jegymentessé a helyi busz használata.  Jérôme Baloge polgármester nemcsak a túlzásba vitt autóhasználatról szeretné leszoktatni az helyieket, hanem arra ösztönzi őket, hogy próbálják ki a kerékpárt is, illetve az autómegosztást (car sharing). A helyi buszvállalat két év alatt 30 százalékos forgalomnövekedéssel számol.

tömegközlekedés autóbusz fenntarthatóság légszennyezés Niort Dunkerque Franciaország Compiègne közlekedés

KÉP

Niort előtt 2015-ben a 90 ezer lakosú Dunkerque vezetése jelentette be, hogy hétvégenként ingyenes lesz a buszozás. A frissen megválasztott polgármester, Patrice Vergriete polgármester azzal indokolta döntését, hogy "vissza akarja adni a családoknak a vásárlóerejüket". Azóta szombatonként 30 százalékkal, vasárnaponként 80 százalékkal többen használják a tömegközlekedést. 

Vergriete azt nyilatkozta, hogy korábban a jegyárbevétel csak a buszhálózat fenntartási költségeinek 10 százalékát fedezte, nem tűnt nagy veszteségnek lemondani róla. Pláne úgy, hogy elődje fél százalékkal megemelte a helyi vállalkozásokra kivetett közlekedési adót, mondván, szükség van az extra bevételre a sportstadion megnagyobbításához. Vergriete a pluszpénzt inkább a buszok jegybevételének pótlására fordítja, szerinte "ez volt a prioritás". A mindennapos díjmentességet 2018 szeptemberétől tervezik bevezetni.

Nem mindenki örül az ingyenes buszoknak, mondván, semmi nincs ingyen: ha nem az utasok fizetnek, akkor végső soron az adófizetők állják a buszjegyek árát. Yves Crozet, a lyoni egyetem közlekedési közgazdásza szerint az ingyenbusz pusztán politikai demagógia, "nem feltétlenül butaság a kisebb településeken, de Dunkerque-ben vagy Niort-ban túlmegy a gazdaságilag ésszerű határon", mondta a Le  Monde lapnak. 

A francia nemzeti tömegközlekedési szövetség (GART) is háborog, szerintük az ingyenesség tönkreteszi a tömegközlekedés imidzsét, és adott esetben lehetetlen a szolgáltatást újra fizetőssé tenni.

"Nem mondom, hogy minden városban bevezethető az ingyenesség, de nekünk lehetőségünk volt arra, hogy adóemelés nélkül kezdjünk egy olyan projektbe, amiből az egész lakosság profitálhat", reagált a kritikákra Baloge polgármester Niort-ban.


0
Tovább
25
okt/2017

Terjed a svéd halállomizás

Tényleg így hívják, de nagyon mást jelent, mint amit elsőre gondolnánk. Svédül a "döstädning" szóösszetétel jelentése: halál + nagytakarítás, és egyre több a követője Nyugat-Európában. Ám ez nem valami tragikus cselekedet,  inkább a skandináv racionális szemlélet nyilvánul meg benne.

Arra utal ugyanis, hogy "az emberélet útjának felén", azaz nagyjából 50 éves kor körül döbben rá legtöbbünk, hogy az idők során mennyi kacat felhalmozódott az otthonában. És ennek nagy része olyasmi, aminek nem lesz jelentősége a gyerekek, örökösök számára. Ehelyett lelki-fizikai teherként fenyegeti őket, hogy a legszomorúbb időszakban, a temetés után még egy lakáskiürítés, lomtalanítás is vár rájuk. 

lomtalanítás Svédország döstädning otthon újrahasznosítás

KÉP

A svéd halállomizás olyan koncepció, amelynek megvalósítása nem stresszelni akar, már csak azért sem, mert ez a fajta tárgyválogatás éveket, akár évtizedeket vesz igénybe. És egyáltalán nem letargikus, szomorkás tevékenység: sokkal inkább a pozitívumokra összpontosít. 

"A halállomizás nem a halálról, annak lassú, de elkerülhetetlen beköveztéről szól. Ez az életünkről szól, az élettörténetünkről, a jó és a rossz emlékek szétválogatásáról. Csak azt őrizzük meg, amihez csodálatos emlék fűződik, a rosszaktól meg kell szabadulni, ne nyomasszanak", nyilatkozta Margareta Magnusson, akinek 2018 januárjában jelenik meg a témában könyve (angolul előrendelhető az interneten.)

lomtalanítás Svédország döstädning otthon újrahasznosítás

A magát 80 és 100 közötti életkorúnak valló művész szerint humorral és bölcsességgel kell kezeli a lomtalanítás kérdését, amelyről érdemes az egész családot tájékoztatni – affféle motivációként. És azért is ajánlott őket bevonni, hogy a megtartásra kiválasztott tárgyak történetét megosszuk velük: így tanulják meg ők is értékelni ezeket. 

Nyilvánvalóan ez csak a valóban különleges tárgyakra vonatkozik. A kihízott ruháknak, a nászajándékba kapott, de soha nem használt étkészletnek szívfájdalom nélkül kell menniük a legközelebbi adományboltba. A lomtalanításhoz az is gondolatébresztő lehet, ha megkérjük valamelyik 20 év alatti rokonunkat, véleményezze azokat a tárgyakat, amelyekhez még saját véleményünk szerint is túlságosan ragaszkodunk.

Magnusson szerint hosszú időbe telik, amíg megtanuljuk elengedni a felesleges tárgyakat az otthonunkból, életünkből. Azért kell a halállomizást legkésőbb az 50-es életévekben elkezdeni, mert nemcsak abban nyújthat segítséget, hogy meglévő kapcsolatainkat megerősítsük, hanem hogy újakat építsünk ki a remélhetőleg még előttünk álló évtizedekre. Például azzal, ha mostantól kezdve virág vagy csoki helyett mindenkinek egy-egy könyvet vagy kendőt adunk ajándékba (kinek miből van sok). Hogy ők mit tesznek vele, már nem a mi dolgunk.

Itt olvashatod korábbi írásainkat hasonló témában:
Most jött el az ideje, hogy etikus ruhatárad legyen
Miért terjed Japánban az extrém minimalizmus
15 jól megválasztott tárgy elég a boldogsághoz


0
Tovább
21
okt/2017

Ökomosással tisztább lehet a büdös tornacucc is

  • Hazaérve kinyitod a sporttáskát, és hátratántorodsz a feltörő bűzfelhőtől – kivel ne fordult volna már ez elő? A szagot részben az okozza, hogy az izzadság nem csak víz, hanem sok más molekula is van benne: a verejtékmirigyek által termelt, enyhén savas-sós folyadék egyebek közt tejsavat, fehérjéket, hormonokat, karbonsavat is tartalmaz. A bőrünkön és a ruhánkon lévő baktériumok egy része elpusztul a sós izzadságtól, és bomlani kezd, más baktériumok a fenti molekulákat kezdik elbontani. Mindkét folyamat járhat illékony vegyületek (= szagok) képződésével. Fokozza a büdösödést, hogy a műszálas ruhákon hamarabb és több baktérium szaporodik el, mint a pamutruhákon, márpedig manapság szinte minden sportruházati darabban van valamennyi műszál, vagy éppen 100 százalékban abból készül.

otthon ökomosás tornafelszerelés izzadság ecetes mosás háztartási praktika

KÉP

A modern sportruházatot úgy fejlesztették ki, hogy a high-tech műszálak (spandex és lycra) vízlepergető hatásúak legyenek, azaz edzés közben kijuttassák az izzadságot a ruha felszínére, hogy gyorsabban elillanjon. Egyes kutatások szerint viszont ugyanebből a víztaszító okból nehezebb ezeket a műszálakat átáztatni a mosószeres vízzel, vagyis tökéletesen tisztára mosni. Így viszont maradhat bennük olyan szennyeződés vagy baktérium, amitől büdösödni fog a sportcucc. Melissa Maker kanadai specialista az alábbi módszereket ajánlja:

1. Hazaérve vagy azonnal mosd ki a nyirkos sportruházatot, vagy tedd ki száradni valahová. Ha ugyanis bedobod a szennyestartóba, a sötét meleg helyen robbanásszerűen szaporodni kezdenek benne a baktériumok.

2. Az igazán büdös cuccokat mosás előtt érdemes fél órára ecetes vízben áztatni a baktériumok elpusztítása érdekében: 1 egység 8-10 százalékos ecetet önts 4 egység vízhez. 

3. Feltétlenül fordítsd ki a ruhákat, zoknikat, mielőtt a mosógépbe dobod őket, mert belül több rajtuk a baktérium és a kosz (plusz hámsejtek, testápoló- és dezodormaradvány), mint kívül. A kifordítással a bolyhosodást is megelőzöd.

4. Próbáld meg kevesebb mosószerrel kimosni a ruhát: Maker szerint egyes mosószerek megtapadhatnak a textilszálak felületén, és nehezítik a szálak tisztulását. A mosópor hatékonyságát öko módon 1 bögre mosószódával ajánlja fokozni (de vigyázat, ez fakíthatja a színes ruhákat). 

5. Hasonló okból Maker nem ajánlja öblítő használatát sem, mert az bevonja a szálakat, és konzerválja a szagot. Inkább 8-10 százalékos ecettel töltsd fel az öblítős rekeszt. Nem kell félni, nem lesz ettől ecetes szaga a ruhának!

6. Moss hideg vízzel, illetve nézd meg a zuhák címkéjét: a sportruházatokat általában max. 30 fokon ajánlják mosni.

7. Mosás után természetes módon, levegőn-napon szárítsd meg a sportcuccot, ne tedd szárítóba, mert annak hője "fixálhatja" a maradék szagmolekulákat a kelmeszálak között.

8. A rettentően büdös cuccokat mosás előtt tedd egy nejlonzacskóban a fagyasztóba pár napra. Ezt a módszert ajánlja az egyik klasszikus farmergyártó is (mondjuk ők mosás helyett, ami  megkérdőjelezhető).

9. A tornacsukák szagtalanításáról se feledkezz meg: minden használat után tegyél az orrukba sütőporral töltött, összezárt kávéfiltert vagy zoknit (ez remek a lakásban kallódó fél pár zoknik újrahasznosítására). Érdemes egy töltött zoknit a sporttáskába is bedobni, és legkésőbb hetente cserélni. Az árva zoknik további 24 féle hasznosításáról ide kattintva olvashatsz.

10. Hiába a sok iparkodás a ruhák szagtalanítására, ha a sporttáskát kihagyod a sorból. A belsejét minden héten legalább egyszer töröld át ecetes vízzel. Az antibakteriális hatás fokozása érdekében tehetsz az ecetes oldathoz pár csepp illóolajat: a levendula, eukaliptusz, menta, narancs vagy teafa olaja kiváló. Havonta egyszer érdemes alaposan kimosni a sporttáskát, és minél többet kitenni a napra (nyilván ez tavasztól őszig értendő).

11. A sporttáskában a cuccok szeparálására használt nejlonzacskókat vagy szatyrokat minimum hetente cseréld

12. A kimosott, tiszta sportruházatot is tárold külön, vállfára akasztva, jól szellőző helyen, ne tedd be őket szekrénybe vagy fiókba.

Tipp: Az intenzív verejtékezést mérsékelheted gyógyteák fogyasztásával is, mint például csalán, diólevél, tölgyfakéreg, zsurlófű, zsályalevél teával. A lábizzadást csökkenti az almaecetes vagy zsályás főzetes lábfürdő is.


0
Tovább
18
okt/2017

Ültess gyógyító fát a kertedbe!

Itt az őszi faültetés ideje, de sokan tanácstalanul nézik az óriási választékot. Érdemes volna egy egészen különleges szempontot is figyelembe venned: válassz olyan fát a lakókörnyezetedbe, amely képes erősíteni az immunrendszeredet!

A Földön körülbelül 300 ezer növényfaj él, ami csekély szám a 7,77 milliónyi állatfajhoz képest, mégsem tudunk eleget róluk. Ilyen például a védekezésük módja: a növények nem rendelkeznek gyors helyváltoztató képességgel, tehát ha megtámadják őket, más módon kell megvédeniük magukat. Például különféle vegyületeket kezdenek termelni és kibocsátani: ezeknek a kémiai anyagoknak többféle szerepük van, például elriasztják vagy elpusztítják a kórokozót/kártevőt, figyelmeztetik a fajtársakat, gyógyítják a növény sérüléseit, betegségeit.

faültetés kert népi gyógyászat természetes gyógymód illóolaj fitoncid sinrin-joku erdőfürdő shinrin-yoku allelopátia

KÉP

Mindig öröm, ha egy népi gyógyászati eljárásról a modern tudomány kideríti, hogy valós alapja van. Ilyen a japán sinrin-joku, azaz erdőfürdő: a szigetországbeliek szerint gyógyító hatással van a testre és a lélekre, ha időnként "megmerítkezünk" az erdei levegőben. És így igaz: az elmúlt években végzett laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy az erdei levegőben lévő természetes vegyületek, a fent említett kémiai anyagok képesek fokozni az emberi immunrendszer működését, egyebek közt növelik vérünkben a természetes ölősejtek (NK-sejtek) számát -- akár 7 nappal a kirándulás után is. Az NK-sejtek olyan nyiroksejtek, amelyek fontos szerepet játszanak a daganatos és vírusosan fertőzött sejtek elpusztításában. 

1937-ben Borisz Tokin szovjet biokémikus alkotta meg a fitoncid szót, amelynek jelentése: a növény által kibocsátott. Tokin több ezer olyan molekulát azonosított különféle növények körül a levegőben és a talajban, és feltétezte, hogy az adott növények ezekkel védik meg magukat a támadások ellen. S mivel egy erdőben egy adott pillanatban mindig van egy vagy több sérült növény, ezért az erdei levegőben sok a fitoncid, mondta Tokin.

faültetés kert népi gyógyászat természetes gyógymód illóolaj fitoncid sinrin-joku erdőfürdő shinrin-yoku allelopátia

KÉP

Jóllehet elmélete nagy népszerűségnek örvendett a Szovjetunióban, Koreában és Japánban, könyvét nem fordították le angolra, ezért Európa és Amerika nemigen szerzett róla tudomást. Persze Nyugaton is foglalkoztak a témával, ott allelopátiának nevezve a jelenséget. Az 1960-as években volt egy felfutása a témának, sokan vélték, hogy a modern orvoslásban is szerepet kaphat, de a lelkesedés lelohadt.

A növények kémiai kommunikációja, védekezése évtizedekre homályba merült. Voltak ugyan próbálkozások, például Magyarországon a néhai Cebe Zoltán erdőmérnök a körmendi kórház parkjában ültetett "gyógyító" fákat akárcsak Tokin hajdanán Szocsi szanatóriumai körül.  Mint írta: "Tokin, majd Brüncev megállapították, hogy a magasabb rendű növények: több fafaj, valamint fokhagyma, retek, torma, vöröshagyma olyan anyagokat termel — természetesen eltérő mértékben — melyek erős fertőtlenítő hatásúak. Főképp az alábbi kórokozók voltak érzékenyek: TBC, kolera, dysenteria, hastifusz, difteria. Ezen anyagok a természetben védekezésre szolgálnak, de az ember is igénybe veheti jó szolgáltatásukat. (...) A növények illata, aromája gyakran esik össze erős fitoncid hatással. Azonban az is gyakori, hogy erős fitoncid hatás nem párosul semmiféle illattal, szaggal." (Cebe másik írása a kórházak biológiai védelméről fitoncidokkal az Erdészeti Lapok 1993. évi 6. füzetének 181. oldalán olvasható ide kattintva.)

faültetés kert népi gyógyászat természetes gyógymód illóolaj fitoncid sinrin-joku erdőfürdő shinrin-yoku allelopátia

KÉP

További egészségügyi kutatások azt állítják, hogy már egy 30 perces erdei séta csökkenti a vérben a kortizol stresszhormon szintjét, valamit a pulzust és a vérnyomást. Emellett serkenti a paraszimpatikus (vegetatív) idegrendszeri aktivitást, ezzel az emésztést és a kiválasztást, illetve mérsékli a szimpatikus idegi aktivitást, vagyis a stresszválaszokat. Néhány napja angol kutatók javasolták, hogy az erdőfürdő legyen a háziorvos által felírható gyógymód.

Az interneten található kutatások szerint a Magyarország éghajlatán is életképes fafajok közül az alábbiak rendelkeznek fokozott fitoncid-hatással: kínai papíreperfa, duglászfenyő, erdeifenyő, japánakác (pagodafa), lucfenyő, csavarttűjű fenyő, európai ciprus, nyír, juhar, atlaszcédrus, jegenyefenyő, tiszafa, nehézszagú boróka, ginkgo biloba (páfrányfenyő),  tölgy, gyertyán, dió. Ezek közül biztosan találsz a kerted méretéhez passzoló fajtát.

Amíg nem jutsz el a faültetésig, érdemes minél többször túrázni az őszi erdőben.

Ha pedig gyorsan növő törpefát akarsz az ablak elé ültetni, ide kattintva olvashatod korábbi posztunkat. 


0
Tovább
10
okt/2017

Lehet, hogy a telefontoktól merül le folyton a mobilod?

Olyan korban élünk, hogy a fejlett világ országaiban már több a mobiltelefonok száma a lakosokénál. A rengeteg készülék folyamatos töltése egyre komolyabb energiatényezővé válik, a sok kicsi sokra megy alapján. De mi van akkor, ha magunk is hozzájárulunk a telefon gyakori lemerüléséhez, még ha nem is ez a szándékunk?

A telefonok energiaigényét világszerte vizsgálják laboratóriumokban, ám a tesztelések során a készülék "pucér", hiszen objektív méréseket csak így lehet elvégezni. Miután azonban a fogyasztó megvásárolja a drága telefont, a megóvása érdekében előbb-utóbb vesz hozzá egy védőtokot is – anélkül, hogy tudna bármit is annak műszaki paramétereiről. 

energiatakarékosság mobiltelefon SAR-érték BER-érték villamos energia

Ron Bennetts / Flickr

Kíváncsiságból bementem az egyik telefontokos üzletbe, és megkérdeztem, mennyi az egyes tokok BER- és SAR-értéke. Nem gonoszságból csináltam, hanem tényleg érdekelt, hogy szerepel-e rajtuk bármilyen besorolás. Sejthető, mi volt a válasz: öööööö. Semmi baj, nem várom el egy eladótól, hogy képben legyen az elektromágneses sugárzás árnyékolásával. A telefontok-gyártóktól viszont igazán elvárható volna.

Fogalmunk sincs arról, hogy a jellemzően kínai műanyag tokok mennyire árnyékolják le a telefont. Gyanakodni kell viszont erre, ha minimális használat mellett is állandóan lemerül a készülék. Ennek oka az, hogy az antenna közelterében (near field) lévő bármely tárgy, így a telefontok vagy az emberi kéz is befolyásolja az antenna hatásfokát és leadott teljesítményét. (Szakértők szerint nem is ajánlott úgy fogni a készüléket, hogy tenyerünk beterítse a hátlapot.)

A telefon és a bázisállomás összeköttetésben van egymással az állandó kapcsolat fenntartásához, és mindkét oldalon szükséges a vett jel megfelelő szintű bithibaarányának (BER) elérése. A digitális kommunikációban a bithiba vagy hibás bit jelenti azokat a biteket, amelyek megváltoztak az eredeti állapotukhoz képest az átviteli csatornán előforduló zaj, interferencia, szinkronizációs zavar vagy torzítás miatt. A BER a jel erősítésével javítható.

Ha az adót, azaz a  telefon antennáját leárnyékoljuk egy tokkal, akkor nagyobb teljesítmény kisugárzására sarkalljuk a vételi oldalon (a bázisállomáson) megkövetelt BER-érték elérése érdekében. Az "erőlködés" azonban egyrészt telefonálás közben növeli a SAR-értéket (Specific Absorption Rate, fajlagos energiaelnyelési érték a testszövetekben) akár 20-70 százalékkal egy 2012-es amerikai vizsgálat szerint. Másrészt pedig csökkenti a telefon akkumulátorának üzemidejét, élettartamát. Hogy mennyivel, azt nem lehet tudni, tekintve, hogy a telefontokokat nem vizsgálják a laboratóriumok. 

Visszatérve a kiinduló gondolathoz: érthető, hogy mindenki a legjobbat szeretné magának és a készülékének is a védőtokkal, de lehet, hogy épp emiatt kell naponta tölteni a telefont. Egy 3-5 fős háztartás költség-vetésében ez már komoly kiadást jelenthet éves szinten.

(A technikai tanácsért köszönet B.K-nak.)


0
Tovább
05
okt/2017

Használt vécépapírból készült a holland kerékpárút burkolata

Nem tévedés, a Leeuwarden városát Stiensszel összekötő egy kilométeres szakaszra kísérletképpen tényleg újrahasznosított toalettpapírral kevert burkolat került. A 41 543 négyzetkilométeres országban 32 ezer kilométer hosszú a kerékpárút-hálózat, amelynek karbantartásával folyamatosan foglalkoznak. (A több mint kétszer akkora Magyarországon 4000 kilométer kerékpárút van, 2014-es adat.)

újrahasznosítás kerékpár Hollandia

KNN Cellulose

Rádásul Hollandiában az időjárás nem túl kedvező, évente átlag 790 milliméter csapadék hullik (Magyarországon átlag 630 mm), akár naponta két zuhé is lehet. A biztonságos kerékpározáshoz létfontosságú, hogy a gyakori esők ellenére se álljon meg a víz az útfelületen, ne váljon csúszóssá az út, ne alakuljanak ki tócsák. Ezért az ország kerékpárútjain gyakran használnak drénaszfalt (OGFC, open-graded asphalt friction course) burkolatot, amelynek nagy hézagtartalmú kopórétege gyorsan anyagában elvezeti a felületre hulló vizet.

Az OGFC-keverékbe viszont a zúzalék és homok mellett a szokásoshoz képest több bitumen kell. Az említett szakaszon épp egy éve fektettek le kísérleti jelleggel egy újfajta burkolatot, amelybe úgynevezett harmadlagos cellulózt kevertek a bitumenes keverék sűrítéséhez. És azért harmadlagos, mert a szennyvízből visszanyert vécépapír-maradékról van szó.

újrahasznosítás kerékpár Hollandia

KNN Cellulose

Hollandiában évente 180 ezer tonna vécépapír kerül a csatornákon keresztül a szennyvíztelepekre, ahol szétválasztják, és hulladékégető erőműbe továbbítják, ahol az égetéssel hő- és villamos energiát állítanak elő. Az Utrecht Egyetemen kifejlesztett eljárással viszont a KNN Cellulose újrahasznosító vállalat által visszanyert, fertőtlenített és kiszárított, szürkésbarna vattához hasonló tisztított cellulóz egy részét az aszfaltelegyhez keverik. A cellulóz értékesebb annál, mondják a takarékos hollandok, semmint hogy elégessük. Mivel az újfajta aszfaltkeverékbe csak 5 százalék cellulóz kell, a tonnaszámra (például egyszer használatos pelenkákból vagy csomagolási hulladékból) visszanyerhető cellulóz további hasznosítására újabb ötletekre van szükség. 


Ettől függetlenül a leeuwardeni szakaszon kiválóan vizsgázott az újfajta kopóréteg. A helyi kerékpárosok szerint ugyan az eltelt egy év során kialakult rajta néhány repedés, de az újfajta burkolat valóban jól elvezeti a csapadékot.

És ide kattintva olvasható korábbi posztunk arról, minek köszönhető, hogy a holland autósok nem törik össze a kerékpárosokat.


0
Tovább

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (124),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),karácsony (34),megújuló energia (34),tél (34),klímaváltozás (33),nyár (31),fenntartható építészet (30),globális felmelegedés (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (24),szén-dioxid-kibocsátás (21),mezőgazdaság (21),egészség (21),fűtés (20),barkácsolás (20),hőszigetelés (20),gyerek (19),zöldség (19),komposzt (19),ősz (19),építészet (18),ecet (18),természet (18),takarítás (18),városi közlekedés (17),divat (17),autó (17),virág (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),takarékosság (16),gyümölcs (16),LED (15),fa (14),klímaválság (14),szemét (14),lakberendezés (14),ajándék (13),tömegközlekedés (13),tavasz (13),hulladékhasznosítás (13),élelmiszerpazarlás (13),víz (12),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),víztakarékosság (12),lakásfelújítás (11),papír (11),elektromos autó (11),Ozone zöld díj (11),művészet (11),illóolaj (11),CO2 (11),raklap (11),természetes gyógymód (11),szélturbina (10),ruha (10),háztartás (10),vegán (10),talaj (10),allergia (10),sport (9),stressz (9),madár (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),bútor (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),levegőszennyezés (8),Párizs (8),pazarlás (8),méh (8),ételpazarlás (8),növényvédelem (8),mobiltelefon (8),macska (8),szúnyog (8),szén-dioxid (8),vásárlás (8),csomagolás (8),Hulladék Munkaszövetség (7),zajszennyezés (7),komposztálás (7),Hollandia (7),biogáz (7),gyom (7),VOC (7),játék (7),lakás (7),alga (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),erdő (6),öntözés (6),beporzás (6),városi élet (6),fenyőfa (6),bioüzemanyag (6),ökolábnyom (6),ünnep (6),szmog (6),New York (6),kukoricakeményítő (6),faültetés (6),méz (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),Föld napja (6),Kanada (6),környezetbarát (6),biodiverzitás (6),Budapest (6),testről és lélekről (5),elektromos kerékpár (5),Ökoszolgálat (5),város (5),(5),Föld órája (5),mulcs (5),Greenfo (5),szélerőmű (5),urbanizáció (5),mosás (5),rovar (5),busz (5),lomtalanítás (5),zöld energia (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),cipő (5),banán (5),aszály (5),levendula (5),tárolás (5),karácsonyfa (5),térkép (5),turizmus (5),pályázat (5),városi hősziget (5)

Archívum