Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA
19
márc/2023

Egyre nagyobb biznisz lesz a kender az építőiparban

Kicsit félreérthető a cím, de most kifejezetten az ipari kender a téma, mert a növényből kinyert rost és olaj sok területen ideális alapanyag.

kender építőipar beton fa hőszigetelés fenntartható építészet

KÉP: Unsplash


0
Tovább
22
okt/2021

Egyre több irodát alakítanak lakássá Amerikában

Az Egyesült Államokban csak az elmúlt évben közel húszezer lakás született olyan épület átalakításával, amely korábban jellemzően iroda volt, esetleg iskola vagy egészségügy intézmény. Az adaptív újrahasznosításnak nevezett folyamat egyik zászlóshajója a chicagói Tribune Tower átalakítása. 

KÜLSŐ KÉP: Unsplash

A Chicago Tribune napilap kiadója által neogótikus stílusban építtetett toronyház 1925-re készült el. A 36 emeletes épület teljes magassága 151 méter. Az évtizedek során többször bővítették, ám amikor 2018-ban kiköltözött az épület legfőbb bérlője, a napilap, a tulajdonosok úgy határoztak, hogy mintegy 500 millió dolláros költséggel luxuslakásokká alakítják a korábbi irodákat.

Az 1-4 hálószobás lakások alapterülete 113-156 négyzetméter, az épületben lesz természetesen étterem, uszoda, edzőterem, napozóterasz, tetőkert és minden luxus szolgáltatás. 

Egy meglévő épület átalakítása általában olcsóbb módja a lakásépítésnek, mint nulláról felhúzni egy új házat. De azért nem annyira egyszerű.

A Tribune toronyházban például az alsó szinteket a nyomda foglalta el, ennek hatalmas helyiségeit kell most hasznosítani. A felsőbb szintek sötét irodáit csak bizonyos bontásokkal lehet napfényes lakásokká alakítani.

A felújított épületnek meg kell felelnie a jelenkori előírásoknak, így az utólagos tűz és földrengés elleni védelem, az akadálymentesítés, a teljesen új gépészet és szellőztetés jelentős megoldandó feladat volt.

Ráadásul a helyi szabályzat szerint csak úgy épülhet lakóépület, ha lakásonként legalább két parkolóhely is épül.

Ennek nem tud megfelelni az öreg irodaház garázsa, úgyhogy a város felmentést adott ez alól. 

Így viszont más régi épületeket is lakásokká lehet alakítani. Csak Chicagóban négyezer lakást lehet még létrehozni hajdani irodákból. Nyilván nincs minden esetben igény luxus színvonalra, de legalább látszik, mennyire jól formálhatók ezek az öreg épületek, ha szándék van rá.

Belső képek forrása: Tribune Tower

365Zö


0
Tovább
15
szept/2021

Lenyűgöző ökohotel épül Norvégiában a sarkkörön

Mind a megépítése, mind az üzemeltetése zéró környezetterheléssel jár, ezért a 2023-ra átadni tervezett norvégiai Svart hotel iskolapéldája lehet annak, hogy ha már érintetlen természeti környezetben szállodát akarunk építeni, akkor azt milyen módon érdemes csinálni.

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

A helyszínválasztás kézenfekvő volt: Észak-Skandinávia legnagyobb gleccsere, a sarkkörön fekvő Svartisen mellett építenék meg a szállodát, amivel egyrészt a jelenleg is szép számban érkező gleccserturistát szolgálnák ki, másrészt új, de minden elemében kontrollált desztinációt teremtenének a jövőbeni turisztikai fejlesztések számára.

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

A fenntarthatóság minden elemét felvonultató hotel a világ első energiapozitív szállodája lesz, üzemeltetése 85 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt majd, mint a jelenlegi átlagos szállodák, továbbá ezt az energiát a létesítmény meg is termeli. 

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

Olyan okos megoldásokat alkalmaznának, mint a teljes hővisszanyerés, amellyel a konyhától kezdve a számítógépes központig minden helyiség hulladékhőjét hasznosítják. 

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

A padlótól mennyezetig érő ablakok két célnak is megfelelnek: az áttetsző felületeknek köszönhetően jobban beleolvad az épület a környezetbe, illetve a sarkkörön a Nap járása olyan, hogy nyáron hónapokig annyira magasan van, ami nem melegíti túl az épületet, a sötét télben viszont az alacsonyan járó Nap néhány órás erejét is ki lehet használni.

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

A fenntartható, más néven felelősségteljes turizmust segítő szálloda formaterve a norvég halászok A alakú halszárító építményeit idézi, illetve a partmenti halászkunyhókat. 

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

Azért tervezett a Snøhetta építésziroda (amely Budapesten a Déli Városkaput tervezi) a fjord vizében lábakon álló épületet, mert ennek az építési módnak köszönhetően minimális mértékben avatkoznak csak bele a szárazföldi környezetbe, amely amúgy természetvédelmi terület. 

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

Az úgynevezett Powerhouse-sztenderd révén az épület 60 éves tervezett fennállása alatt több megújuló energiát fog termelni, mint amennyi a felépítéséhez szükséges anyagok gyártásához, az építkezéshez és üzemeltetéshez, valamint a jövőbeni elbontásához szükséges. 

Norvégia szálloda turizmus hotel fenntartható építészet

A hotel tulajdonosa, a Miris AS úgy számol, hogy a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokon tartásához szükséges 45 százalékos károsanyag-kibocsátással szemben a Svart hotel 89 százalékkal kevesebb szennyezőanyagot fog a légkörbe engedni.

via Forbes 

HKZs


0
Tovább
04
szept/2021

Sydney betiltja a sötét színű háztetőket és kötelező lesz fát ültetni a kertbe

Az ausztrál nagyváros Wilton nevű negyedében új építési szabályzatot vezetnek be: tilos lesz a házakra sötét színű tetőt tenni, valamint a telken a mainál kisebb négyzetméter építhető be, vagyis nagyobb kertet kell hagyni a házak körül. Wilton azért lehet jó terep a kísérletre, mert 2030-ig nagyjából kilencezer új otthon építésére és 400 ezer lakosra számítanak a hatóságok.

városi hősziget Sydney Ausztrália IPCC

Jelenleg sok helyütt ilyen sűrűn vannak beépítve a családi házas övezetek. A képen látható 19 ház közül csak egynek van világos teteje.
KÉP: Dezeen

Az Új-Dél-Wales-i kormányzat tervei szerint, ha a szokásos sötét palaszürke tetők helyett világos színű tető van a házon, az nagyobb mértékben veri vissza a napsugarakat, ezzel passzív módon is hűvösebb lesz a ház, kevesebb villamos energia szükséges a klimatizálásához. A hővisszaverő festékkel kezelt tető felszíni hőmérséklete akár 40 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet.

Ezen túl előírás lesz az is, hogy a 15x18 méteres telkeken akkora helyet kell hagyni a házak előtt és mögött, hogy ott egy-egy fa (kifejletten legalább 8 méteres) elférjen. Ezekkel az intézkedésekkel a városi hősziget jelenséget kívánják csökkenteni. A városi hősziget arra utal, hogy a városokban a túlzott beépítés és a sok burkolt felület miatt több hőt nyelnek el a környezet nappal, amit éjszaka sugároz ki - emiatt az ilyen részeken a napi középhőmérséklet sokkal magasabb, mint a zöldövezetekben. A fehér tetőkkel 23 százalékkal csökkenteni lehet a városi hősziget jelenség erősségét. 

Nyugat-Sydney-ben döbbenetes nyári hőmérsékleteket mérnek, előfordul 50 Celsius-fokos hőség. Nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket annak érdekében, hogy mérsékeljék a városi hőszigetek hatását, nyilatkozták az illetékesek. A hivatalos bejelentésre azt követően került sor, hogy napvilágot látott a legújabb IPCC-klímajelentés, amely azt állapította meg, hogy a globális átlaghoz képest Ausztrália gyorsabban melegszik, az iparosodás kezdete óta 1,4 Celsius-fokkal lett melegebb az átlaghőmérséklete, ami már csak egy tizeddel marad el a párizsi klímaegyezmény által kritikus határértéknek minősített 1,5 Celsius-foktól. 

via Dezeen

HKZs


0
Tovább
18
júl/2021

Villámárvíz ellen a szivacsváros lehet a megoldás

Egy friss tudományos kutatás szerint a klímaválság miatt a közeljövőben Európa-szerte arra kell készülni, hogy a nagy mennyiségű csapadékot adó, intenzív viharzónák egyre lassabban haladnak a kontinens felett. Vagyis gyakrabban előfordulhat, hogy nemcsak egy órát tart a zivatar, hanem egész nap szakad az eső. Ennek az elmúlt napokban voltunk tanúi.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

KÉP: Pexels

A hirtelen lezúduló csapadéközön túl gyorsan duzzasztja fel a patakok-folyók vízszintjét, amitől villámárvíz önti el a településeket. Amelyekben ráadásul a mindenütt burkolt útfelületek sem képesek elnyelni a tengernyi vizet.

Ez ellen már számos megoldást kitaláltak, például a vízáteresztő burkolatot vagy az extra csapadékot megfogó esőkertet (rain garden, itt írtam róla korábban részletesen). 

Az ilyen ötletek szimbiózisa a szivacsváros (Sponge City), amelytől Kínában várják a villámárvizek mérséklődését. A koncepcióval Kongjian Yu professzor állt elő 2013-ban, aki az emberéletek megmentése érdekében a nagyvárosokat óriás szivacsokká alakítaná. A tervekben országos szinten 30 szivacsváros kialakítása szerepel, amelyek a csapadék 70 százalékát képesek lennének megfogni és újrahasznosítani.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

Így néz ki a Tongnan Dafo templom lápos parkja
Chonqqing városban, amely 2021-ben elnyerte az
AZ Landscape Architecture Awards díjat. KÉP: Turenscape

A szivacsváros lényege, hogy a beépített területek különlegesen kialakított parkokkal váltakoznak. Ezekben a parkokban nem pázsit van (hiszen a fűszálakon elfutnak a vízcseppek, tehát nem kötik meg a csapadékot), hanem olyan eső- vagy viharkertek, amelyek begyűjtik, megtisztítják és tárolják a csapadékot, amíg az lassan le nem szivárog a mélyben lévő természetes vízgyűjtő rétegekbe, vízbázisokba.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

Qunli Park: 30 hektáros esőkert kínai Haerbin városban.
KÉP: Turenscape

A szivacsvárosnak köszönhetően:
1. kevesebb csapadék marad a városok és elővárosok burkolt felületein (és nem is mossa le az áradás a magasabban fekvő területekről a talajt),
2. elkülönül a csapadékvíz és a szennyvíz (nem egyazon csatornarendszerbe kerülnek),
3. növekszik a beépített területeket hűtő zöldfelületek aránya, fokozódik a természeti sokszínűség (biodiverzitás), javul az emberek életminősége,
4. csökken a városi áradások intenzitása és gyakorisága.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

Cölöpökön álló gyalogutak és pihenőstégek
a Tianjin Qiaoyuan lápos parkban. KÉP: Turenscape

A szivacsváros jellemzői:
1. olyan zöld területek, amelyek csatornákon, tavakon és más víziutakon kapcsolódnak egymáshoz -- nem pusztán vízgyűjtő rendszer, hanem különlege parkok sora, amelyek rekreációs teret nyújtanak a lakosságnak, és életteret adnak a helyi állat- és növényvilágnak,
2. zöld tetők, amelyek lassítják a csapadék lefutását, és természetes módon szűrik a vizet, mielőtt az továbbhaladna a talaj felé,
3. vízáteresztő felületek városszerte: a csapadékot felfogó és tisztító, zölddel beültetett bio-mocsarak; vízáteresztő burkolattal burkolt utak és járdák, amelyek lehetővé teszik a biztonságos közlekedést, de közben engedik a vizet leszivárogni a mélyebb rétegekbe; olyan felszín alatti talajcsövezés (drénezés), amely a burkolt felületekre hullott csapadékot továbbítja a zöld területek felé,
4. víztisztítás és vízújrahasznosítás, beleértve a lakossági szürkevíz (ilyen például a kézmosás vagy zuhanyozás utáni enyhén szennyezett víz) újrahasznosítását, ösztönzi a lakosságot a személyes víztakarékosságra kampányok és a vízdíj által, okosmonitor-rendszer kiépítése, amely a vízelvezető rendszer meghibásodását figyeli, illetve a nem hatékony vízhasználatot.

szivacsváros fenntartható építészet urbanisztika városi életmód csapadék klímaváltozás klímaválság

Szabadon eláraszthatja a folyó a Yanweizhou Parkot Jinhua városban, hiszen épp úgy tervezték meg. KÉP: Turenscape

A szivacsváros előnyei:
1. több tiszta víz a város számára a folyamatosan és biztonságosan újratöltött természetes vízgyűjtőkből, 
2. tisztább talajvíz, amellyel megelőzhető a természetes vizek károsodása,
3. az áradások kockázatának mérséklése, ami javítja a klímaválsággal szembeni ellenállóképességet,
4. kisebb teher a szennyvízrendszeren, hiszen a régi csatornákat nem ilyen terhelésekre méretezték,
5. zöldebb, egészségesebb, esztétikusabb zöld területek a város közepén is, amelyek a környék ingatlanpiaci értékét is növelik,
6. gazdagabb biodiverzitás, több növény- és állatfaj túlélése biztosított az esőgyűjtő parkok körül.

A fenti összeállításban szereplő képek a Turenscape kínai tájépítész iroda tervei alapján készült létesítményeket mutatják. A cég kínai és angol nyelvű honlapján további lenyűgöző fotók láthatók. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
21
máj/2021

Már van, ahol jobb üzlet a fából épült ház, mint a vasbetonból

Zöld körökben jó ideje próbálják népszerűsíteni a gondolatot, hogy a fa legyen az új beton, elvégre ezzel csökkenteni lehetne az építőipar óriási szén-dioxid-kibocsátását. Világszerte évente 4,2 milliárd tonna cementet állítanak elő, ami az éves teljes CO2-kibocsátásunk 8 százalékát teszi ki. A fa ezzel szemben környezetbarát építőanyag, hiszen növekedése során a szén-dioxidot oxigénné alakítja és magában megköti. Az építőipar azonban kevéssé érdeklődik a technológiaváltás iránt.

Egy új kutatás azonban meggyőzheti a tétovázókat arról, hogy igenis jobb befektetés lehet fából többszintes házakat építeni, mint betonból. A finn Aalto Egyetem kutatói a finn főváros, Helsinki 1999 és 2018 közötti ingatlanhirdetéseit elemezték ki. Az értékesítésre meghirdetett ingatlanok közül 2,23% volt a faházak aránya. Kiderült, hogy a többszintes, faszerkezetű épületek közel 9 százalékkal többért keltek el, mint a más anyagból épültek.

Finnország Helsinki fenntartható építészet városi életmód ingatlan otthon

Helsinki központjában a tervezett Wood City épületei
lakásokat, irodákat és szállodát foglalnak magukba
zéró kibocsátással. KÉP: Masuplanning

Korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy a faépítkezés költségeit hajlamosak az emberek a valóságosnál nagyobbbak becsülni. Mostanáig nem készült olyan elemzés, amely a természetes építőanyagban rejlő gazdasági lehetőséget meghatározta volna. Természetesen egy ingatlan értékét több szempont is befolyásolja, ezért a kutatók regressziós analízissel ellenőrizték a tényezőket.

"Elsőre úgy tűnik, mintha egy fából épült többszintes házat az átlagnál olcsóbban kínálnának, de ha alaposabban szemügyre vesszük az adatokat, akkor kiderült, hogy a fa használata gazdaságilag nagyon megéri. Eredményeink szerint egy faépület négyzetméterára majdnem 10 százalékkal magasabb, mint ugyanazon a környéken a betonalapú épületeké", mondta Seppo Junnila, az Aalto Egyetem ingatlangazdaság-professzora.

Finnország Helsinki fenntartható építészet városi életmód ingatlan otthon

Félig fából, félig betonból épült Finnország legmagasabb,
nyolcszintes faháza 2015-ben. KÉP: Dezeen

Ennek lehet az is oka, hogy Helsinkiben az átlagnál olcsóbb kerületekben építkeznek gyakrabban fából, ahol viszont a vásárlók hajlandók többet is fizetni a környezetbarát anyaghasználatért. Egyre több fogyasztó értékeli az ökológiai szempontokat, és szeretné a világ felé is jelezni a környezetbarát mivoltát. A finn fővárosban a faépületek az alacsonyabb szocioökonómiai státusú környékeken épülnek, de egyúttal fel is húzzák itt az árakat. 

"Korábbi kutatásunk szerint, aki nem bérel, hanem vásárol lakást, az sokkal jobban odafigyel a környezeti szempontokra is. Egy lakástulajdonos jellemzően több pénzt költ a lakás hatékonyságának növelésére, mint például az energiatakarékosságra. Még ha nem is tud valaki a város legdrágább kerületében lakást venni, hajlandó többet fizetni a környezetbarát fejlesztésekért", tette hozzá a professzor.

Finnország Helsinki fenntartható építészet városi életmód ingatlan otthon

Elsősorban fa és üveg, és csak utána beton az Oodi,
vagyis Helsinki Központi Könyvtára. KÉP: Inexhibit

Jóllehet a finn építőipar lassan reagál a témára, a kormány, és nevében az ottani környezetvédelmi minisztérium azt célozta meg, hogy 2025-re már az új többszintes épületek 45 százaléka legyen fából. Persze a törvényi szabályozás nem elég, el kell érni, hogy az emberek akarjanak is ilyen épületekben lakni, illetve értékeljék a lakásvásárlást ilyen épületben jó befektetésként. Az építőipari szereplők számára mindenképpen remek üzleti lehetőség: a fából épült ház bekerülési költsége Finnországban fele annyi, mint egy vasbeton épületé, ellenben annál közel 10 százalékkal többért adható el.

A fából történő építkezések miatt nem lesz nagyobb az erdőirtások aránya szerte a világon, amelyeket egyébként is jellemzően más okból végeznek, közte élelmiszeripari alapanyagok (például pálmaolaj) előállításához. A skandináv országokban eleve az a szabály, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A fa, mint CO2-megkötő építőanyag éppenséggel segítheti a városokat abban, hogy közelebb kerülhessenek a vállalt karbonsemlegességhez, összegezte Junnila.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
29
márc/2021

Az okospadlónak hála nem kell nagyobbra cserélni a lakást

Nagy jóakarattal lehet 46 négyzetméteresnek nevezni azt a hongkongi lakást, amelyben egy háromtagú család (apa, anya és a kisfiuk), valamint a velük lakó bébiszitter él, de a gyakran látogatóba érkező nagymamának is le tudnak választani egy vendégszobát. Az arrafelé csillagászati lakásárak miatt a felújításkor úgy döntöttek, okospadló kialakításával teszik komfortossá a szűkös négyzetmétereket.

otthon Hong Kong fenntartható építészet okosotthon okospadló gyerek

Ahhoz ugyanis, hogy ne tároló- és ülőbútorok foglalják el a teret, amit lehetett, a padlóba rejtettek. Onnan emelkedik fel az asztal, amelyet körülülhetnek, és a padló alatti rekeszekbe lehet elpakolni a játékokat este. Az asztal és a többi térformáló elem távirányítóval vagy hangfelismerő rendszer segítségével irányítható, akárcsak a világítás, a légkondicionálás vagy a vetítővászon. 

otthon Hong Kong fenntartható építészet okosotthon okospadló gyerek

A padló tartalmazza a térelválasztó harmonikaajtók (vagyis inkább harmonikafal) vezetősínét is. Ezzel meg lehet felezni a nappalit, és az ablak felőli részt vendégszobának lehet alakítani egy matraccal. Az üvegbetétes ajtón át jut elég fény a konyhába. Ott is minden elem többfunkciós: az ülőpadok is tárolóegységet rejtenek.

otthon Hong Kong fenntartható építészet okosotthon okospadló gyerek

A gyerekszobában is megemelt pulpitus szolgál tárolásra, így a szoba összképe rendezett marad. A helytakarékosság érdekében tolóajtót alakítottak ki. Az emelvény egyúttal ülőhelyül is szolgál az asztal mellett, amelyet beépített LED-fényforrások világítanak meg. Az apró lakásban a hatalmas ablakok enyhítik a bezártságérzetet.

otthon Hong Kong fenntartható építészet okosotthon okospadló gyerek

A szülői hálóban az ágyon ülve egyúttal a fésülködőasztalhoz is hozzáfér az anyuka.

otthon Hong Kong fenntartható építészet okosotthon okospadló gyerek

A szomszédos fordőszobában is rengeteg tárolóhely van, a zuhanyt azért választották el üvegfallal, mert az kevésbé állja útját a fénynek. A világos színek segítenek kicsit nagyobbítani a teret.

otthon Hong Kong fenntartható építészet okosotthon okospadló gyerek

A hongkongi Sim-Plex Design  által tervezett, Smart Zendo nevet elnyert lakás hűen tükrözi a zen szellemiséget: azzal, hogy fel kell lépni a megemelt padlószintre, a lakók valamiféle új életminőségbe léphetnek fel. Ezt a gondolatot erősítik a minőségi alapanyagok és a letisztult felületek. További képek a Sim-Plex Design weboldalán találhatók. 

HKZs


0
Tovább
14
márc/2021

Hétköznapi hozzávalókból készülhet az éghetetlen és újrahasznosítható hőszigetelés

A téli hideg és a nyári hőség elleni hőszigetelés iránt egyre fokozódik az igény: 2025-re a világ hőszigetelés-kereslete 579 millió köbméter lehet, ebből Európáé több mint 200 millió köbméter. A mai hőszigetelő anyagok ökológiai szempontból károsak, mert kőolajszármazékból készülnek, biológiailag nem lebomlók, és újrahasznosításukhoz is sok  energia szükséges.  

hőszigetelés otthon fenntartható építészet újrahasznosítás

Bontott eps-hőszigetelő táblák a konténerben.
KÉP: Recovery Worldwide

Mindannyian emlékezünk a londoni Grenfell toronyház 2017-es katasztrófájára: az épület homlokzati hőszigetelése kigyulladt, és a lángtengerben 72 lakó vesztette életét – sokan az égő hőszigetelésből felszabaduló ciános füst miatt.

hőszigetelés otthon fenntartható építészet újrahasznosítás

2017-ben 72 életet követelt a grenfelli katasztrófa. KÉP: Wikipedia

Ilyesmi nem történhet meg azzal az új hőszigeteléssel, amelyet a Stuttgarti és a Konstanzi Egyetem kémikusai fejlesztettek ki. Az újrahasznosítható hőszigetelő hab nem gyúlékony, nem mérgező, és egyszerű hozzávalókból készíthető. Tulajdonképpen egy középiskolás is össze tudná dobni. Már voltak olyan tudósok, akik gondoltak ilyesmire, de Cosima Stubenrauch és Helmut Cölfen az első, akik összehozták a fejlesztést. "Egyszerű és elegáns megoldás", írja róla a Chemistry World folyóirat. 

hőszigetelés otthon fenntartható építészet újrahasznosítás

A német kutatók "ásványi műanyaghab"-ként (mineral plastic foam) jellemzik az anyagot, amelynek összetevői: poliakrilsav (nem mérgező polimer, egészségügyi betétekben is használják nedvességmegkötőként), kalcium-klorid (a klór kalciumsója), szén-dioxid és ammónia. 

A poliakrilsavat összekeverik kalcium-kloriddal és nem-ionos felületaktív anyaggal (ilyen vegyületeket használnak szappanhoz, mosószerhez, emulzifikáló anyagokhoz). Ezt az alapoldatot kevergetik, amitől levegőbuborékok kerülnek bele és felhabzik. Az oldat hidrogéllé alakul, de még savas kémhatású, így némi ammónia hozzáadásával semlegessé tehető. Utána már csak meg kell várni, hogy a hab kiszáradjon, és egy porózus ásványi anyaggá válik. Az anyag ötször-hatszor keményebb, mint a hagyományos akrilüveg, és mivel nagyjából 30 százaléka ásvány, nem gyúlékony, szemben a ma használatos polietilén-alapú hőszigetelő habokkal. 

hőszigetelés otthon fenntartható építészet újrahasznosítás

Az új hőszigetelő hab meggyújtva legfeljebb elfeketedik, ám nemhogy nem kap lángra, de a benne lévő kalcium-karbonát szén-dioxidot bocsát ki, ami elfojtja a tüzet. Merthogy: CaCo3 + hő => CaO (kalcium-oxid) +  CO2 (szén-dioxid). Vagyis saját magát oltja el. 

Az új anyag életciklusa végén az újrahasznosítás-feldolgozás is egyszerű: löttyintünk rá egy kis sósavat, amiben az ásványi hab feloldódik: CaCo3 + HCl => CaCl2 + CO2 ezzel visszanyertük azt a kalcium-kloridot, ami az egyik alapösszetevő volt. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
10
nov/2020

Fákon növesztik a fákat a környezettudatos japánok

A hagyományos japán építészet egyik fő alapanyaga a cédrusfa (japánul sugi), amelynek egyenes a törzse, és rugalmas a szerkezete. A Kiotótól északra fekvő Kitayama hegység cédruserdejéből származnak a legértékesebb szálfák, amelyeket Kitayama Marutának, kitajamai rönknek neveztek, és a legszebb épületekhez használták fel, mint például a szamurájok palotái vagy a teaházak.

fenntarthatóság Japán természetvédelem építészet fenntartható építészet daisugi

KÉP: OpenKyoto

A cédrusfákat háromévente metszették, azaz felkopaszították őket: úgy levágták az oldalágakat, hogy ne legyen csomós a fa szerkezete. Ennek a beépítés során van nagy jelentősége.

fenntarthatóság Japán természetvédelem építészet fenntartható építészet daisugi

KÉP: OpenKyoto

Ám a cédrus lassan nő, ahogy a japánok mondják, két generáció kell a favágásig, a nagyapa ülteti az unokának a fákat. A 14-15. században ezért kifejlesztettek egy különleges fatermesztési módszert, amelynek köszönhetően már 20 év után vágásérett faanyaghoz juthattak.

fenntarthatóság Japán természetvédelem építészet fenntartható építészet daisugi

KÉP: EarthBuddies

A daisugi (magyarul nagyjából "asztalfa") módszer lényege a tervezett metszés, amellyel függőleges hajtásokat nevelnek az öreg törzsből, miközben a törzs és a gyökérzet is érintetlen marad. Él 300 éves daisugi is az erdőben. 

A fejlődő ágakról itt is lemetszik az oldalhajtásokat. A megfelelő vastagságúvá vált egyenes ágakat aztán óvatosan levágják. 

fenntarthatóság Japán természetvédelem építészet fenntartható építészet daisugi

KÉP: TransWord

Ezeket a tarukinak nevezett fiatal törzseket például a házak tetőszerkezetéhez tudták felhasználni, de akár evőpálcikát vagy dísztárgyakat is faraghattak a fából.

A daisugi ősi módszer, megtestesíti azt, amit modern korunk "fenntartható"-nak nevez, hiszen ezzel úgy nyerhetünk építőanyagot, hogy közben megmarad a fa és az erdő. A Kitayama Maruta fa ma is érték, szerencsére vannak még szakemberek, akik a 600 éves technikával metszik a cédrusokat, és tudásukat átadják a következő generációnak.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
09
okt/2020

Ez a lány pusztán kézi erővel házat épít magának

Egyesek szerint kamu, mások az egekig dicsérik azt a thaiföldi lányt, aki az alábbi videóban megmutatja, hogyan lehet hagyományos eszközökkel, a természeti adottságokat kihasználva lakhelyet építeni néhány nap alatt.

Persze nyilván a dzsungelben megvannak ehhez az adottságok, tehát rendelkezésre áll bambusz, a homokkő könnyen faragható, az időjárás kedvező stb. De azért így is óriási teljesítmény, amit húsz percben összefoglalva látunk. Még ha tényleg csak az egymillió feliratkozóra hajt, akkor is érdemes megnézni. 

A nevét nem publikáló lány videós csatornáján további érdekes munkákat láthatsz. Lehet gyűjteni az ötleteket, aztán tavasszal nekiugrani a kertnek. Bambusz helyett bontott lambéria újrahasznosításával?

Hiver't-Klokner Zsuzsanna


0
Tovább
«
123

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Címke felhő

újrahasznosítás (221),otthon (184),kert (121),fenntarthatóság (105),energiatakarékosság (76),közlekedés (66),környezetvédelem (63),természetvédelem (55),műanyag (54),hulladék (51),légszennyezés (49),növény (44),napelem (42),kerékpár (40),városi életmód (38),környezetszennyezés (37),környezettudatosság (36),napenergia (35),tél (34),megújuló energia (34),karácsony (34),klímaváltozás (33),nyár (31),globális felmelegedés (30),fenntartható építészet (30),urbanisztika (27),koronavírus (26),PET-palack (25),élelmiszer (24),konyha (23),mezőgazdaság (21),szén-dioxid-kibocsátás (21),egészség (21),hőszigetelés (20),fűtés (20),barkácsolás (19),gyerek (19),ősz (19),építészet (18),természet (18),ecet (18),takarítás (18),zöldség (18),komposzt (18),autó (17),divat (17),városi közlekedés (17),gyümölcs (16),takarékosság (16),kutya (16),szódabikarbóna (16),virág (16),LED (15),klímaválság (14),lakberendezés (14),fa (14),szemét (14),ajándék (13),tavasz (13),tömegközlekedés (13),hulladékhasznosítás (13),szelektív hulladékgyűjtés (12),étel (12),élelmiszerpazarlás (12),víztakarékosság (12),víz (11),papír (11),illóolaj (11),lakásfelújítás (11),elektromos autó (11),művészet (11),természetes gyógymód (11),CO2 (11),raklap (11),Ozone zöld díj (11),talaj (10),allergia (10),háztartás (10),vegán (10),szélturbina (10),ruha (10),sport (9),madár (9),stressz (9),urbánus életmód (9),almaecet (9),levegőminőség (9),szélenergia (9),Kína (9),világítás (9),hulladékgyűjtés (9),WWF (9),ivóvíz (9),méh (8),levegőszennyezés (8),szúnyog (8),Párizs (8),ételpazarlás (8),vásárlás (8),növényvédelem (8),szén-dioxid (8),macska (8),mobiltelefon (8),pazarlás (8),bútor (8),csomagolás (8),lakás (7),Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (7),komposztálás (7),Hollandia (7),gyom (7),alga (7),zajszennyezés (7),Hulladék Munkaszövetség (7),biogáz (7),VOC (7),játék (7),faültetés (6),beporzás (6),Budapest (6),ökolábnyom (6),New York (6),városi élet (6),ünnep (6),Föld napja (6),bioüzemanyag (6),fenyőfa (6),erdő (6),szmog (6),Kanada (6),biodiverzitás (6),Magyar Telekom (6),gyógynövény (6),környezetbarát (6),méz (6),kukoricakeményítő (6),zöld energia (5),busz (5),Ökoszolgálat (5),testről és lélekről (5),város (5),(5),öntözés (5),mulcs (5),Greenfo (5),levendula (5),urbanizáció (5),aszály (5),rovar (5),Föld órája (5),lomtalanítás (5),elektromos kerékpár (5),szelektív hulladék (5),Japán (5),mosás (5),banán (5),térkép (5),pályázat (5),cipő (5),karácsonyfa (5),tárolás (5),turizmus (5),szélerőmű (5),városi hősziget (5)

Archívum