A világ egyik legnagyobb pazarlása csupán egy estére jelmezt vásárolni, amikor gyakorlatilag ingyen összedobhatsz valamit meglévő hozzávalókból.

KÉP: Pixabay

Sőt, nemcsak hulladékból készült, hanem ő maga tervezte a különleges estélyi ruhát a szépségversenyre.

KÉP: Instagram

A divat környezetszennyezését kívánja mérsékelni az az ötlet, amely mesterséges intelligenciával terveztetné a ruhákat a minél sokrétűbb hordhatóság érdekében.

KÉP: Refashion Solve

Egy friss felmérés szerint a fesztiválozók egy bizonyos szempontból egyáltalán nem tekinthetők környezetbarátnak, és ez a szokásuk óriási terhet ró a Földre. A problémára létezik kézenkefvő megoldás, amelyre példákat is mutatunk: remélhetőleg ez lesz a divat 2022 fesztiváljain.

KÉP: Unsplash

Még nincs vége a télnek, de az ember már nézegeti, hogy a szezon végén melyik pulóvertől lehet és kell elbúcsúzni, mert már kiszolgálták az idejüket. Persze, van olyan pulóver, amelynek hordhatóságát egy szöszmöszborotvával még ki lehet tolni a jövő évi téli szezon végéig. Amennyiben azonban méretbeli vagy más "kibékíthetetlen" ellentéted adódik egy pulóverrel, ne dobd ki, hanem hasznosítsd a jó anyagot más formában.

Jelske Peterson és Jarah Stoop holland bőrdíszműves-iparművész duó 2016-ban találta ki, hogy a hulladékba dobott Nike, Adidas és Converse edzőcipők felsőrészét újrahasznosítja, és Peterson Stoop néven kézműves divattal kezd foglalkozni. Azért ezt a három márkát választották, mert ikonikus nevek, amelyek újrahasznosítva is jól eladhatók.

Összeguberáltak 500 pár cipőt, és elindult a munka. Úgy találták, hogy általában a cipők talpa nem bírja a strapát sokáig, illetve a nagylábujjnál szokott még kikopni a felsőrész. Ezeket a hibákat leszámítva azonban a cipő többi része még rendben van, nem kellene a szemétben végeznie.

Már csak azért sem, mert becslések szerint egy edzőcipő ezer év alatt bomlik le teljesen a természetben - és ez nem biológiai lebomlást jelent, hanem pusztán annyit, hogy egyre kisebb, végül mikroszkopikus részekre esik szét, ami viszont minden élőlényt tönkretesz.

Az újrahasznosítás során kizárólag természetes anyagokat használnak, bőr alsórészt és parafa és/vagy vulkanizált gumi talpat, bőr cipőfűzőt. 

Az eredeti cipőket alkotóelemeikre szedik szét, majd hagyományos cipőfelsőrész-készítő technikával teljesen új kombinációban varrják össze a felsőrészeket cipővé vagy papuccsá, lehetőleg úgy, hogy a márkajelzések minél jobban láthatóak legyenek. 

De nemcsak a márkajelzés a fontos: minden cipő teljesen egyedi, és az újraértelmezés (újraösszerakás) során sokkal hangsúlyosabbá válik az alkotóelemek eredeti szépsége. 

A megrendelők a 8-12 hétig tartó újjászületési folyamatról fotódokumentációt kapnak. A lábbeliket turkálóból beszerzett ingből varrt zsákba helyezik, majd újrahasznosított cipősdobozba kerülnek, amit újságpapírba csomagolva adnak postára. Egy pár újracipő vagy papucs átlag 500 eurót kóstál, de ez biztos nem fog szembejönni.

365Zö

A holland Iris van Herpen tervező munkáira jellemző, hogy keveri a divat és a tudomány elemeit ruhái megalkotása során. Pár napja mutatta be a párizsi divathéten Earthrise nevű kollekcióját, amellyel a tengeri élővilág védtelenségére próbálja felhívni a figyelmet. Nem csupán azzal, hogy a ruhák vízi motívumokat és színeket idéznek, hanem azzal is, hogy több ruha alapanyaga újrahasznosított műanyaghulladék. Ilyen például a kézzel vágott korongokból álló alábbi ruha is: 

A lenti, lézervágott elemekből szabott ruha a csipkézett korallokat idézi, a lézervágás tervezésében Rogan Brown papírművész közreműködött.

Íme még két ruha, amelyekhez egyesével vágta ki a darabokat:

Akárcsak ez:

Íme egy másik lézervágott, lehetfinom ruhaköltemény:

Ezeket a ruhákat is a tenger ihlette:

A lenti kék ruha kinetikus kardíszeit (ld. a poszt alján a videóban!) Casey Curran tervezte, a különleges körömdíszeket pedig Eichi Matsunaga.

A különleges arcékszereket James Merry készítette, érdemes rákattintani. Itt lent pedig a ruhakollekciót bemutató videó tekinthető meg:

via This Is Colossal

HKZs

Az északi féltekén az elmúlt évezredekben a kelmegyártók arra fókuszáltak, milyen anyagokkal tudnák minél melegebben tartani a vásárlóik testét. A klímaválság miatt azonban ezen a téren is szemléletváltásra van szükség: mindenkit az érdekel, hogyan és mibe öltözzünk a nyári fullasztó hőségben. 

Ez a fehér póló biztos kellemes viselet a hőségben, de még nem az, amiről a cikk szól, azt lásd lejjebb. KÉP: Unsplash

Ebben jelenthet segítséget egy különleges "tükör" anyag: az ebből készült póló úgy néz ki, mint a hagyományos, ám képes a testünket akár 5 fokkal lehűteni, számol be a fejlesztésről a Science magazin.

Nyári ruházat tervezésekor a két leggyakoribb szempont: vagy legyen világos színű, amely visszaveri a látható fény tartományába tartozó napsugarakat, vagy fokozott mértékben képes elvezetni a test hőjét, ezáltal segíti a lehűlést.

A Stanford Egyetem kutatói épp ilyen kelmét terveztek: a test által kibocsátott közepes (3-8 µm) hullámhosszú infravörös sugárzást (mid-infrared radiation, MIR) átengedi, ezáltal legalább 3 Celsius-fokkal hűti a viselőjét. A kelme 45 mikrométer vékony, ez nagyjából harmada egy könnyű lenvászonnak. Épp ez a hátránya: a túl vékony anyag fokozottan sérülékeny.

Két kínai mérnök, Ma Yaoguang (Zhejiang University) és Tao Guangming (Huazhong University of Science and Technology) ezen a fonalon indult tovább: az általuk továbbfejlesztett anyag már 550 mikrométer vastag, és képes arra, hogy a test által kibocsátott MIR-t először elnyeli, majd a külvilág felé kiengedi. 

A képen  egy olyan póló látható, amelynek bal oldala
hagyományos pamutból, jobb oldala viszont
az új tükörkelméből készült. Jól látszik a színek alapján,
mennyivel hűvösebb hatást kelt az új kelme. KÉP: Science

Az alapanyaghoz politejsavat, mesterséges szálat és titánium-dioxid nanorészecskéket használtak fel. A politejsav biológiailag lebomló műanyag, amelyet növényekből (például gabonaszárból) állítanak elő tejsavas erjesztéssel. A titánium-dioxid nanorészecskék visszaverik az ultraibolya, a látható és a közeli infravörös sugarakat, ezáltal fokozzák a hűtő hatást. A mesterséges szál pedig összefogja a többit.

Optikai értelemben ez egy tükör, noha teljesen átlagos kelmének látszik. Tapintásra olyan, mint a pamutanyag, és a két feltaláló szerint nagyjából ahhoz fog közelíteni az ára is: legfeljebb tíz százalékkal lehet drágább, mint az átlagos módon gyártott kelmék. 

HKZs
 

Aki vásárol egy gyapjúszövet ruhát az amerikai Woll& márkától, felkérést kap egy különleges kihívásra: legyen egyike azoknak a nőknek, akik a saját ruhájukat 100 napig hordták egyhuzamban. Több mint ezren vannak már! A ruha sikerét annak tulajdonítják, hogy egyszerű, kényelmes, természetes és stresszmentes. A Wool& ruha vonzereje egyre nő. A cég jelmondata: Élj egyszerűen, vásárolj körültekintően, tegyél jót.

Ugyanaz a ruha a hét minden napján, eltérő kiegészítőkkel. KÉP: Wool&

A Treehugger online magazin kérdezte a cég ügyfélkapcsolati menedzserét a siker titkáról. Rebecca Eby maga is éppen félidőben volt a 100 napos kihívásban vásárlóként, amikor meglátta a cég oldalán az állásajánlatot. Mivel nagyon megkedvelte a ruhát, jelentkezett is. 

A cég alig hároméves múlttal rendelkezik, nagyjából két éve fut a 100 napos kihívás. Úgy kezdődött, hogy a cégalapító az egyik ingüket 30 napig viselte, nagy megelégedésére. Miután megjelentek a ruhákkal, első körben 13 nőt kértek fel arra, hogy viseljék 100 napig. Aztán a csapat tagjainak száma folyamatosan gyarapodott, "mint egy hógolyó", mondja Eby, hozzátéve, hogy a koronavírus-járvány idején vált különösen közkedveltté a ruha és a kihívás is. 2021. május közepéig 1173-an teljesítették a 100 napos viselést.

A 100 napos kihívás résztvevői közül néhány. KÉP: Wool&

Érdekes, hogy az egyszerű ruha iránti kereslet éppen a karantén idején futott fel. Oka lehet ennek az, hogy ha nem tudtuk elhagyni az otthonunkat a lezárások miatt, akkor talán nem is volt annyira igényünk különlegesebb holmikra. A kihívást pedig sokan azért vállalták, mert ezt biztonsággal teljesíthették egy olyan életszakaszban, amikor "odakint" az egész világ a feje tetejére állt, mondja Eby. Hozzájárulhatott a sikerhez az is, hogy a karantént sokan összekötötték az otthoni lomtalanítással, amit a ruhásszekrénnyel kezdtek.

Aki sokallná a 100-napos kihívást, azt Eby siet megnyugtatni, hogy a ruha minőségének köszönhetően lényegesen rövidebbnek érződik ez az idő. Nem utolsósorban a ruha minőségén is múlik: finom merin gyapjúból készül. Ez nem veszi át a testszagot, nem lesz ázottkutyaszagú, nem veszti el a formáját, és nem szúrós, nem vált ki viszketést. A merino gyapjú különlegessége, hogy kiváló hőszabályozó és nedvességelvezető tulajdonságú, azaz hidegben melegen tart, melegben hűsítő hatású. Ahogy a cég honlapján is írják: a merino gyapjú lehetőséget ad arra, hogy kevesebb holmival élhess, és több dolgot tehess meg azok közül, amiket szeretsz.

A gyapjú az ausztrál Ashmore családi farmról származik. KÉP: Wool&

Az alapruha néhány fazonban (Sierra, Willow, Rowena) és 1-4 színben, de több méretben kapható, bármilyen kiegészítővel egyedivé tehető. A ruhát a vásárlók (és versenyzők) többsége naponta legalább 8 órán át viseli. Legtöbben munkába hordják, de volt, aki túrázni indult el benne. A mosás gyakoriságáról mindenki maga dönt. Volt, aki a 100 nap alatt legfeljebb a hónaljrészt öblítette át néhányszor, mások (kisgyerekesek például) gyakrabban mosták. 

A kihívásnak nem az a lényege, hogy meg kell szenvedni az eredményért. Sokkal inkább a megfelelési/öltözködési kényszer alóli felszabadulás a vezérelv: ha nem kell minden reggel "kicsinosítani" magunkat, akkor nem is csúszunk bele döntéshozatali kifáradásba (decision fatigue). Ez azt jelenti, hogy minél több döntést kell meghoznunk, annál nagyobb a kockázata, hogy tévesen mérlegeljük a szempontokat, és rossz döntéseket hozunk. Sok vállalatvezető ezért visel mindennap ugyanolyan vagy hasonló ruházatot (ld. Zuckerberg szürke pólója). 

KÉP: Wool&

A Wool&-ruha igazi alapdarab lehet, megbízható eleme egy kevés számú holmiból álló, de sokféleképpen variálható "kapszula-gardrób"-nak. Ez a koncepció szembe megy a mai divatszemlélettel, amely azt sulykolja, hogy csakis az öltözködés alkalmas a személyiségünk kifejezésére. Ezzel belerántanak bennünket egy olyan pazarló felhalmozásba, amely nem felel meg a fenntarthatóság eszméjének. A környezetszennyező divatipar felelős a világ üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 10 százalékáért, és a szennyvíz-kibocsátás 20 százalékáért. Korábbi posztjaim a Japánban terjedő extrém minimalizmusról, a Gardrób Tömeg Indexről, vagy a 15 tárggyal is boldog férfiról a linkekre kattintva olvashatók.

A 100-napos kihívás teljesítésében a Facebookos rajongói tábor is segíti azokat, akik mondjuk a 62-ik napjukon elcsámpulnának egy másik outfit irányába. A ruhák körül szerveződő közösség új ötleteket, új erőt ad a további viseléshez. Olyannyira, hogy egyesek már azt is belengették, ha elérték a 100 napot, folytatják a kihívást 365-ig. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Amikor az a kérdés, mi lehet a jövő ruházati alapanyaga, kevesek felelik rá a polietilént. Pedig világszerte ez a legnagyobb mennyiségben gyártott műanyag, és tulajdonképpen ideális forrás  volna ilyen célra (is). A polietilénnek különböző fajtái vannak, az egyikből italospalack, a másikból nejlonzacskó vagy más csomagolóanyag készülhet. Könnyű és vékony, és fonallá sodorva olyan kelme szőhető belőle, amely hűvösen tartja a testünket, mert átengedi a hőt. Igen ám, de az izzadságot nem, úgyhogy ez eddig lehetetlenné tette a polietilén ruházati célú felhasználását.

A Massachusetts-i Műszaki Egyetem (MIT) kutatói viszont most egy olyan textilt állítottak elő polietilénszálból, amely selymes tapintású, könnyű, és sokkal gyorsabban képes a nedvesség elpárologtatására, mint a hagyományos műszálas kelmék, például a poliészter.

KÉP: Felice Frankel, Christine Daniloff, MIT

Módszerük lényege, hogy a por formájú polietilén nyersanyagot megolvasztva extrudálták, hogy vékony szálakat húzhassanak belőle. Az extrudálási folyamat némileg oxidálta a szál felületét, amely így már mérsékelten hidrofillé vált, azaz csökkent a víztaszító képessége, magába szívta a nedvességet.

A polietilén fonalban a szálak közötti parányi rések kapillárisként működnek, passzív módon felszívják az vízmolekulákat. Ez a képesség függ a fonal átmérőjétől, annak megfelelően szabályozható. A tesztelések során kiderült, hogy a polietilén kelme idővel kevésbé lesz vízszívó, ám ez a folyamat egyszerűen visszafordítható: elég megdörzsölni az anyagot vagy kitenni a napra, mondta Svetlana Boriskina MIT-kutató. A munkatársaival készített kutatási beszámolója a Nature Sustainability folyóiratban jelent meg. 

A szakemberek ezek után kiszámolták a polietilén kelme ökológiai lábnyomát is, és kiderült, hogy a becslésekkel ellentétben a polietilén-ruházatnak a teljes életciklusa alatt kisebb volna a környezetre gyakorolt hatása, a felhasznált energia, mint a pamutból vagy nejlonból készült ruházatoknak. A polietilén anyagában színezhető, még az extrudált szállá húzás előtt, így nincs szükség a textilipar egyik leginkább környezetszennyező elemére, a festésre sem. A polietilén ruházat kevésbé koszolódik, mivel a felületén nem tapadnak meg a szennyező szemcsék. Ennek köszönhetően elég tízperces hideg mosással átöblíteni, és újra tiszta lesz. 

Az új technológiával teljes körben megoldható a használt polietilén zacskók, tejfölöspoharak és más polietilén műanyagok újrahasznosítása: különösen alkalmas lenne sportruházat gyártására, de katonai felszereléshez is megfelelő, sőt, mivel a polietilén nem engedi át a röntgensugarakat, akár az űrhajósok szkafandere is készülhet belőle, ajánlják az MIT kutatói. Ráadásul ez a ruházat akárhány alkalommal újrahasznosítható.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna