24
jan/2020

Még nézni is fájdalmas, ahogy ez a kobra visszaöklendezi az üdítőspalackot

A műanyag mindenhol ott van, elborítja az egész világot. Mint például ebben az indiai faluban, ahol egy kobra tápláléknak hitt egy PET-palackot, ezért lenyelte. Amikor a szervezete szabadulni próbál tőle, a kobra képes visszaöklendezni a műanyagflakont, de megszenved vele. És a kígyó még szerencsés: más fajok nem tudják kihányni a lenyelt műanyagot, hanem iszonyatos kínok között elpusztulnak tőle. Az alábbi Twitter-bejegyzést Praveen Kaswan, az indiai erdőfelügyelet munkatársa posztolta, aki annyit kér: senki ne dobja el a műanyaghulladékot a természetben, hanem vigye el a legközelebbi szelektív kukáig.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

19
jan/2020

Így mosd zölden a műszálas holmijaidat

Az élővizekbe kerülő mikroműanyag-szennyezés 35 százaléka a műszálas ruhák helytelen mosásából származik a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint. A mintavételek során leggyakrabban poliészter-, polietilén-, akril- és elasztán-szálakat mutattak ki. A műszálas pulóverek, nadrágok, zoknik szálai a helytelen mosás következtében roncsolódnak, töredeznek, vékonyodnak. Ha zölden mosod a műszálas holmikat, azzal nemcsak a környezetet véded, hanem a ruháid is tovább fogják megőrizni újszerű állapotukat.

mosás műszálas textil mikroműanyag

1. Moss hideg vízben
Olyan mosószert vegyél, amelyik hideg vízben vagy már 20 Celsius-fokon működik. A meleg víz ugyanis elvékonyítja a szálakat: hő hatására és a hidrolízis folyamata során a molekulák felbomlanak, a polimer degradálódik.

2. Moss kevesebb mosószerrel
Általános rossz szokás, hogy mindannyian egy kicsivel több mosószert használunk, mint kellene. Érdemes a mosószer mennyiségét műszálas holmiknál megfelezni. Feltétlenül folyékony mosószert használj, mert a por alakú mosószerben lévő zeolit és más szemcsék is dörzsölhetik a műszálak felszínét, töredezést okozva. A fehérítő adalékok is roncsolhatják a szálakat. 

mosás műszálas textil mikroműanyag

Pexels

3. Moss rövid programon
A legtöbb mosógépen van külön "szintetikus" ("synthetics") program, ami kímélő jellegű, de még ezt is manuálisan le lehet rövidíteni akár 30 percesre. Ez elég a legtöbb holmi mosásához.

4. Csak ruhákat moss együtt
Ne tegyél a textilek közé edzőcipőt, tornatáskát vagy más kemény holmit. A mosógép dobjában forogva a kemény tárgyak szabályosan összetörik a műszálas ruhákat. Ugyanezért ne használj a műszálasokhoz mosólabdát vagy mosódiót.

mosás műszálas textil mikroműanyag

Pexels

5. Lágy kelméket ne moss durvákkal együtt
Ha a bolyhos felületű akril- vagy polárpulóver mellé bedobsz egy részben műszálas (poliészteres) farmernadrágot, az ledarálja a bolyhokat a pulóverről = kész a mikroműanyag-szennyezés. Ha mindenképpen muszáj együtt mosni őket, a bolyhos holmit tedd mosózsákba, hogy kevésbé sérüljön.

6. Centrifugálj alacsonyabb fordulatszámon
A műszálak töredezését előidézheti a túl gyors centrifugázás. A műszálas ruhák egyébként is gyorsan száradnak, állítsd 600 rpm-re a centrifugát, és egyébként is kapcsold le egy perc után.

mosás műszálas textil mikroműanyag

Pexels

7. Hagyd ki a szárítót
A szárítógép dobjában ide-oda dobálódik a holmi a forró levegőben. Mind a mechanikus- mind a hőhatás roncsolja a műszálas textilt. Előbb megbeszéltük, hogy a műszálas holmik gyorsan száradnak a levegőn is. 

+1 Ne moss
Egy-egy felvétel után még nem feltétlenül szükséges kimosni a műszálas holmikat. Lehet, hogy elég beakasztani a zuhanyhoz, hogy fürdés közben a felszálló meleg pára átgőzölje. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

22
dec/2019

Amikor egy falu a túlélése érdekében lemond a műanyagról

Három évvel ezelőtt a maják szent tava, a Guatemalában található Atitlán-tó és környezete fuldoklott a műanyaghulladékban. A helyieknek dönteniük kellett: ha ez így megy  tovább, elpusztul a tó élővilága és vele a partján élő emberek is, hiszen megélhetésüknek több szempontból is a tó a forrása: onnan származik az ételük, illetve a turizmusnak köszönhetően a bevételük. A tó viszont haldoklott. 

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

DW

A 90 százalékban őslakos származású helyiek önkéntes munkával minden egyes nap 300-400 kiló műanyaghulladékot szedtek össze a parton és a tóból. Olyan mértékben kezdett a vízben elszaporodni a cianobaktérium nevű, mérget termelő moszat, hogy a tó vize lassan ihatatlanná vált, és veszélyes volt a vízbe menni. A lakosok tüntetést szerveztek, levelet írtak a kormánynak, hogy segítsen megtisztítani a tavat a műanyaghulladéktól. Ám mivel nem kaptak választ, úgy döntöttek, a maguk kezébe veszik a sorsukat. 

A tó mentén több település található, közülük elsőként San Pedro La Laguna vezetése lépett: elhatározták, hogy ők fognak példát mutatni a többieknek és az egész világnak fenntarthatóságból.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Flickr/West View

A polgármester 2016-ban kihirdette, hogy a településre nem hozhatnak be új műanyagot, és betiltotta a műanyagszatyrok, szívószálak és habosított műanyag ételtárolók (tálcák, poharak) használatát. Ezekből volt ugyanis a legtöbb az összeszedett szemétben. A tiltást megszegőket súlyos bírsággal fenyegették meg: a magánszemélyek 300 qetzal, a vállalkozók 15 ezer qetzal büntetésre számíthattak. (A szegényebb régiókban 1200-1300 quetzal a havi jövedelem.)

A polgármester és csapata házról-házra jártak, és a lakosok meglévő műanyagszatyrait többször használható táskákra cserélték teljesen ingyen. Ezeket a táskákat a közeli Totonicapán népművészei kézzel fonták újrahasznosított műanyagból és gumiból. A polgármester igyekezett a 13 ezer lelket számláló település minden felnőtt lakosát meggyőzni az intézkedés szükségességéről, mert tudta, hogy enélkül nem fog menni.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Atlas Obscura

"Nagyon nehéz volt lemondani a műanyagról, mert annyira megszoktuk. Azóta viszont újra banánlevélbe vagy papírba csomagoljuk az élelmiszert a boltban, a tortillát konyharuhába tesszük, és a fonott kosárban visszük haza a megvásárolt homikat", mondta egy helyi nő a Naturaleza Gurú spanyol nyelvű ökoblognak. Ha megtelik a kosár, a kötényükbe pakolnak, mint nagyanyáik. Visszaléptek a múlt csomagolóanyagaihoz azért, hogy legyen jövőjük.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

DW

A polgármester kezdeményezését a guatemalai műanyagipari tanács próbálta megtorpedózni, mondván, a műanyag az emberiség egyik legjobb találmánya, és hogy San Pedrónak inkább a hulladékgyűjtési és -tárolási infrastruktúráját kellene fejlesztenie a tiltás helyett. Akkorra viszont már a helyiek is a vezetőjük mellé álltak, mert felismerték, hogy a műanyagmentes élet az igazi lehetőség arra, hogy megmentsék a tavat.
"Azt mondják, forradalomra van szükség a változáshoz. Csakhogy a forradalomhoz nem fegyverek kellenek, hanem azzal érhetünk el változást, ha mindannyian alapjaiban megváltoztatjuk az életünket", mondta Mauricio Méndez polgármester egy interjúban

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Flickr/Nery Mejia

A vulkánokkal övezett Atitlán-tó a maja hitvilágban az a hely, ahol a hegyek istenei találkoznak a földiekkel. A tóban állítólag egy elsüllyedt maja szentély is található. Az Atitlán a jelképe lett Guatemalában annak a mozgalomnak, hogy az élővizek kapjanak különleges státust, illetve hogy vége legyen a környezeti rasszizmusnak. Utóbbi alatt azt értik, hogy az őslakosok szerint a guatemalai kormányzat eltérő módon finanszírozza az őslakosok és a fehérek lakta településeket. Az ország mezőgazdaságában nemzetközi cégek vannak jelen, amelyek a természeti forrásokat nem fenntartható módon kezelik, volt már példa egy folyó elterelésére. Az Atitlán-tó természeti csoda és turistaparadicsom, de mivel őslakosok lakta régióban található, kimarad a központi fejlesztésekből -- ez a környezeti rasszizmus.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Flickr/West View

Az elmúlt három évben San Pedro lakosai megtanultak egyszerhasználatos műanyagok nélkül élni. Persze, a tartós műanyag továbbra jelen van az életükben, például az esővízgyűjtő tartályok, az edények és más többször használható használati tárgyak formájában, de az átlagos műanyaghasználatuk 90 százalékkal csökkent. "A sört sem isszuk szívószállal, akkor az üdítőt miért innánk azzal?", tréfálkozott Victor Gonzáles, a helyi tervtanács vezetője.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Flickr/Aurelien&Hilda

A műanyagmentességnek köszönhetően föllendült a turizmus: 40 százalékos emelkedést tapasztaltak alig két éven belül. Természetesen az idelátogatókra is vonatkozik a műanyagtilalom, de ez szemlátomást nem zavar senkit. Sőt: egyre több amerikai és európai telepedik meg a környéken. Méndez és Gonzáles reméli, hogy kezdeményezésükhöz a többi szomszédos település is csatlakozik, így tisztelegve a maja hitvilágban fontos szerepet betöltő Földanya előtt.

műanyag műanyagmentes élet környezetszennyezés fenntarthatóság újrahasznosítás

Naturaleza Gurú

San Pedro további zöld fejlesztéseket tervez, például szennyvíztisztító telepet, LED-közvilágítást, illetve hogy fejlesszék a hulladékok újrahasznosítását a használati tárgyak és bútorok előállítása során. Remélik, hogy ezek az erőfeszítések nemcsak a környezetre lesznek jó hatással, hanem a lakosok megélhetésére is. "A te szemeted a mi szerencsénk", foglalta össze Méndez polgármester.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Ajánlom figyelmedbe korábbi cikkemet: Van-e élet a műanyag után?

31
máj/2019

Már feltalálták a műanyag csomagolás ellenszerét, csak alkalmazni kéne

Tele a média olyan hírekkel, amelyek a világot ellehetetlenítő műanyag szemétáradatról szólnak, legyenek bár azok látható méretűek (óceáni szemétkontinens) vagy mikroszkopikusak (műanyagdarabkák a tengeri sóban). A megoldás kétirányúnak látszik: az egyik út az egyszer használatos műanyagok (fültisztító pálcikák, szívószál, műanyag evőeszköz, stb.) betiltása, a másik az újrahasznosítás + jobb csomagolás. 
Egyre több kozmetikai és háztartási vegyiáru startup viszont egy harmadik alternatívában gondolkodik, és lehet, hogy nekik lesz igazuk:

vonjuk ki a vizet mindenből.

Nézz körül a háztartásodban: mennyi mindenben cipelsz haza vizet. S nem csak te cipeled: ezek a termékek a nemzetközi áruszállítás jelentős részét képviselik, ekként okolhatók a közlekedésből adódó légszennyezésért és amiatt a klímaváltozásért.

Pixabay

Már írtam arról, hogy a tömbszappan sokkal zöldebb, mint a folyékony, illetve, hogy miért nincs mindenből utántöltő. A neves természettudományi folyóiratban, a Nature-ben most jelent meg egy tanulmány, ami szerint a jelenlegi termeléssel a világ műanyagipara 2050-re az üvegházhatású gázok 15 százalékának kibocsátásáért lesz felelős. Az Euromonitor piackutató szerint a háztartási vegyiáru cégek 2015-ben 29,5 milliárd flakont bocsátottak ki, a személyes higiéniai cégek 60 milliárd árucsomagolást. Ez évi 8.9 millió tonna műanyag, amelynek elenyésző részét gyűjtötték vissza és hasznosították újra. Már csak azért is, mert a kevert fajtájú műanyagok újrahasznosítása nem igazán megoldott, ezért a hulladékégetőben kötnek ki, tehát legalább energia lesz belőlük, ha már nem is konkrét szemét. Az ugyanis gyakran visszakerül a természetbe, és ezért olvasunk olyan híreket, hogy egyetlen hét leforgása alatt négy  bálnatetemet is partra sodort a tenger Olaszországban, és mindegyik bálna gyomra tele volt műanyaghulladékkal. A Greenpeace környezetvédő szervezet szerint évente 12,7 millió tonna műanyaghulladék kerül a világtengerekbe.

Indul a tabletta-forradalom -- azok a cégek izzítják, amelyek víz nélkül készítik termékeiket. Ők sűrítményeket árulnak, zömmel tabletta formában, néha csomagolásmentesen is, amelyet otthon egy meglévő flakonba kell dobni és felönteni vízzel. Ennek sokkal több az értelme, mint a manapság kapható utántöltőknek, amelyek szintén folyékonyak, és legfeljebb annyi megtakarítást jelentenek, amennyivel kevesebb műanyag kellett a zacskós csomagolásukhoz egy normál flakonhoz képest.

Blueland

A Blueland 29 dolláros indulószettjében három "örökké tartó" akrilpalack és három tabletta található, amelyekből víz hozzáadásával felület-, fürdőszoba- és ablaktisztító oldat készíthető. Ha kifogy, rendelhetünk új tablettákat, darabját két dollárért. A cég a következő hónapokban más termékek bevezetését is tervezi. A By Humankind nemrég dobta piacra szájvíztablettáját, a Bite pedig kétféle (mentás és aktívszenes) fogkrémtablettát kezdett gyártani. Ez azért nagy dolog, mert a fogkrémes tubus nem újrahasznosítható csomagolás.

Bite

A kanadai Unwrapped Life tablettaként árulja a samponját és a hajbalzsamját. Magyarországon is évek óta jelen van a brit Lush kozmetikai cég, amely a jól ismert fürdőbombáin túl vegetariánus és vegán alapanyagokból kézi készítésű kozmetikumot gyárt és forgalmaz, gyakran csomagolásmentes kivitelben. De például samponszappan nemcsak a hazai kézműves kozmetikai vállalkozók webáruházaiban, hanem már a mainstream illatszerboltokban is kapható.

Lush

Persze a tablettás kiszerelésnél nagy kérdés, hogy milyen minőségű lesz a termék, ha tájegységenként változó minőségű csapvizet adnak hozzá. A startupok tucatnyi szabadalmi kérelmet adtak be ebben a témában, és gőzerővel folyik a megfelelő tablettagyártók keresése. Az egyik cég még egy cukorkagyártó üzemet is megkeresett, hátha azok tudnának megfelelő minőségben és árban gyártani. Ötletelni lehet azon, hogy ha nem megy a tabletta, esetleg szóba jöhet a pehely vagy por kiszerelés is. 

A nagy kérdés azonban az, hogy sikerül-e meggyőzni a fogyasztókat arról, hogy a fenntarthatóság szülhet kényelmes és hatékony terméket. Nyilván sokkal könnyebb egy levél tablettát hazavinni, majd abból otthon előállítani a megfelelő készítményt. Az újrahasznosítható flakonok és permetezők is jobb minőségűek, mint az egyszer használatosak. Csak hát egyelőre olyan világban élünk, ahol szinte mindenre érvényes a mondás: a nagyobb a jobb. Vajon egy pinduri tablettáért is megadnak több száz forintot a vásárlók, ahogy egy folyékony változattal teli flakonért teszik? Vagy talán némelyik termék nem is ér annyit? Talán elkezdünk végre azon gondolkodni, hogy egy termék árának hány százalékát teszi ki a reklámköltség, a csomagolás és a szállítás? Akárhogy is, az új csomagolási-termékfejlesztési forradalom sok változást hozhat az életünkbe, észszerű alternatívának látszik.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

25
jan/2019

Újraműanyag kockákban alhatnak a jövő fesztiválozói

A nyári fesztiválok világszerte mind több nézőt vonzanak, és ezzel párhuzamosan egyre több szemetet termelnek. A környezettudatos fesztiválszervezők próbálják csökkenteni az egyszer használatos műanyag poharak és evőeszközök mennyiségét, van azonban egy olyan tétel, amivel nem igazán tudnak mit kezdeni: a fesztivál után a helyszínen maradó sátrakkal. Ezek egy része sérült, megy a szemétbe, a másik részét esetleg jótékony célra tovább lehet ajándékozni. Egy angol cég termékötlete komoly segítség lehetne üzleti bevétellel párosulva, ráadásul a férőhelyek számát is növelné.

Az Above All C6(n) startup újrahasznosított műanyagból készíti Pod(o) fantázianevű alvókockáit, amelyet lapraszerelt állapotban értékesíte(né)nek a fesztiválozóknak vagy a szervezőknek, akiktől bérelni lehet(ne) ezeket. "Sok ember figyelmét felkeltettük az ötletünkkel, a gyártástechnológia is érdekli őket, mert ez megoldást jelent az egyszer használatos műanyagok újrahasznosítására, ami világméretű probléma", mondta az Inhabitat webmagazinnak Charlie Hall ügyvezető.

A Pod(o) kockákkal nem hulladéklerakókba, óceánokba vagy hulladékégető üzemekbe kerül a műanyag, hanem sokoldalúan felhasználható, tartós új termék születne. A műanyaghulladék anyagában történő, illetve minőségi újrahasznosítását ugyanis az is nehezíti, hogy a (szelektív) hulladékot tovább kéne válogatni műanyagfajták szerint (például polietilén, polipropilén stb.), amire nincs kapacitás. Ha meg egybeöntve, kevert műanyagként hasznosítják újra, akkor nem lehet belőle pl. élelmiszercsomagolás, legfeljebb műanyag virágcserép.

Az újrahasznosított műanyagból egyelőre kétszemélyes kockákat gyártanának, amelyeknek zárható az ajtaja, napelemes világítással és folyóvízzel is felszerelhetők, illetve egymáshoz rögzíthetők. Mondjuk a több szinten elrendezéshez biztonságos korlátokat és lépcsőket is fel kell szerelni, ami veszélyes lehet a bulizók számára. De így kisebb helyen több alvóhely lenne létesíthető, ami nemcsak azt jelenti, hogy a fesztiválszervezők több hasznot tudnak bezsebelni, hanem hogy a fesztivál területén valóban biztonságos zónákban lehet aludni, nem pedig olyan területen, ahol az első eső elmos mindent. Ezeket a kockákat a szél sem tudja felemelni, tehát ilyet sem látnánk:

A Pod(o) tervezői a fesztiválok mellett eseti célokra is ajánlják a műanyag kockákat, például ideiglenes szállásként humanitárius vagy természeti katasztrófák esetén, illetve bármilyen rendezvény helyszínén, amelyben a katonákat, tűzoltókat, segítőket és más személyeket biztonságosan el lehet szállásolni néhány napig.

"Az a célunk, hogy helyben teremtsünk fenntartható alkalmazást -- mondta Bex Ricketts fejlesztési vezető. -- Helyben gyűjteni az alapanyagot, helyben gyártani, helyben használni és újrahasználni, majd továbbadni helyi jótékonysági szervezeteknek. A termékünk nulla hulladékot képez, 100 százalékban újrahasznosítható és sokszor felhasználható."

01
okt/2018

7 dolog, amit az idősek jobban tudnak nálunk a fenntarthatóságról

Október 1-én az Idősek Világnapja van, és adódik az összehasonlítás: mai szemmel nézve mennyire környezetkímélő volt felmenőink életmódja. Nyilván őket sokszor a szükség vezérelte, illetve még nem álltak rendelkezésükre a mai élet kiegészítő eszközei. Ettől függetlenül sok olyan elem van az ő átlagos életmódjukban, amit visszaemelhetnénk a mi hétköznapjainkba. 

Idősek Világnapja PET műanyag palack környezetszennyezés légszennyezés fenntarthatóság hulladék

Pixabay

1. Mindent addig használtak, amíg működött, és ha elromlott, először próbálták megjavíttatni, csak utána dobták ki. De még akkor is gyakran kerestek valakit, aki hasznosítani tudta az adott tárgyat. A mai tárgyakat persze nem minden esetben lehet sokáig használni, mert például a tervezett elavulás miatt egyszercsak leállnak. Vagy éppen úgy vannak összeszerelve, hogy nem lehet szétszerelni őket. Vagy olyan gyenge anyagból vannak, hogy idő előtt tönkremennek. Vagy nem lehet hozzájuk alkatrészt kapni. Az ilyen problémák kiküszöbölésére számos szakmai és uniós irányelv született az elmúlt években, vagyis hogy a gyártóknak a teljes életciklust (alapanyagtól a hulladék-újrahasznosításig) figyelembe véve kell termékeket tervezniük, gyártaniuk és forgalmazniuk. Ez azonban gyakran még csak irányelv.

2. Ha már tárgyaknál tartunk: dédszüleink még nem vásároltak állandóan. A szomszéd lány pénteken más pólóban jött haza, mint amiben reggel elment. "Hát beleizzadtam, ezért ebédszünetben vettem egy másikat", válaszolta anyukája kérdésére.
Egy póló alapanyagának, a gyapotnak a megtermelése rendkívül környezetterhelő (víz, növényvédőszer, élőmunka), utána a pólót valamelyik fejlődő országban éhbérért varratják, aztán hajóval Európába szállítják, csomagolják, reklámozzák, forgalmazzák. Nemzetközi viszonylatban az olajipar után a divatipar a második legszennyezőbb iparág.
A nagymamáink csak akkor vettek valamit, ha konkrétan szükség volt rá vagy le kellett cserélni valamit. Ha cipőt vagy ruhát vásároltak, az volt a fő szempont, hogy minél tartósabb legyen és minél több meglévő holmival lehessen felvenni. 
Odahaza átöltöztek mackóba vagy felvettek egy kötényt, otthonkát az "utcai" ruha fölé, hogy védjék azt (nem azt mondom, hogy járjunk otthonkában, hanem hogy kíméljük a drága ruhákat). A család téli-nyári ruhatára befért egyetlen szekrénybe. De az is igaz, hogy nem pusztán a külsőségekről szólt akkoriban minden, mint ma.

3. Régen nem volt illő az utcán enni. Ha a gyerek megéhezett a játszótéren, akkor kibírta hazáig, nem tömték non-stop bio kölesgolyóval. Ma már elképzelhetetlennek tartjuk, hogy ne ugorjunk be valahová, amikor úgy tartja kedvünk. Még akkor is, ha odahaza a hűtő tele van finom falatokkal. A régi időkben még nem végezte kukában semmilyen étel: "kenyeret kidobni vétek", mondták, és a hívők számára Krisztus testét jelképezte, ezért karcoltak a késsel keresztet a kenyér aljára, mielőtt megszegték volna. A munkahelyre otthonról vitték az ételt (elmosogatható, újrahasznosítható edényben), akár főtt maradékot, akár szendvicset. Így nemcsak olcsóbb volt, hanem hulladék sem képződött. 

4. Egészen nagyszüleink generációjáig az emberek jóformán kizárólag helyi- és idényterményeket ettek. Persze, néha lehetett kapni import gyümölcsöt vagy más különlegességet, de a családi menü megtervezésekor a legegyszerűbb lehetőségeket és adottságokat vették figyelembe. Amit lehetett, maguk termeltek, még ha csak egy kis leveszöldségről volt is szó. Ma olcsóbb a kanadai tarkabab és a lengyel krumpli, mint a magyar. És nem gondolkodik senki azon, hogy mekkora környezetterhelést jelent ideszállítani a világ más országaiból azt a sok friss zöldséget, gyümölcsöt hűtött kamionnal vagy repülőgéppel. Pedig ha megtennénk, biztos csökkenne az áruszállításból adódó légszennyezés, amely miatt Magyarországon is évente 16 ezren halnak meg idő előtt. 

5. Az ételek mellett az italaik is egyszerűbbek és környezettudatosabbak voltak: ha szomjasak voltak, csap- vagy kútvizet ittak, esetleg házi készítésű szörppel. Magyarország abba az 5 országba tartozik, amelyik a legtöbb palackozott ásványvizet fogyasztja az Európai Unióban (a többi: Olaszország, Németország, Belgium, Spanyolország). A PET-palack egyetlen használat után szemétté válik. A cukros üdítők hízlalnak, a light üdítők megbolondítják az inzulintermelést: nyelvünk édeset érzékel, jelet küld az agyba, amelyik utasítja az emésztőrendszert a várható cukor feldolgozására -- aztán nem érkezik a gyomorba cukor, és ettől felborul a rendszer. Magyarországon a csapvíz a legtöbb településen jó minőségű, de ha mégsem, akkor vízszűrős kancsóval tökéletes mentes vizet tudunk készíteni. 

6. Nagyszüleink korában nem a tévé, a számítógép, az okostelefon volt a szórakozás forrása, hanem a társaságban végzett tevékenységek, például kártyázás, sakkozás, gombfocizás. Játék közben nálunk sokkal jobban megismerték egymás jó és rossz tulajdonságait, előkerültek a napi problémák, próbálták elsimítani a feszültségeket. Ráadásul ezek a játékok nem árammal működnek, azaz maximálisan energiatakarékosak.

7. A régiek mindenhová gyalog, kerékpárral vagy tömegközlekedéssel mentek. Igen, mondhatjuk, hogy azért, mert nem volt autójuk, ám ez részigazság. Teljesen oké a hétvégi nagybevásárlásra kocsival menni, de hogy Budapesten bármelyik dugóban araszolva azt lehet látni, hogy egy autóban átlagosan egy ember ül, azon el kéne gondolkodnunk.

Hiver’t-Klokner Zsuzsanna szerk.

19
szept/2018

Milyen lett az élet a 18 milliós nagyvárosban, ahonnan kitiltották a műanyagot?

Friss hír, hogy Magyarországon már 2019-től szigoríthatja az Innovációs és Technológiai Minisztérium a műanyag zacskók és egyszer használatos műanyag eszközök használatát, és 2021-től a műanyag zacskókat teljesen betilthatják.

India legnagyobb városában, a 18,4 millió lakosú Mumbaiban alig pár hónapja, 2018 júniusában megtiltották a nejlonszatyrok és egyszer használatos műanyag eszközök használatát. A rendeletet követő óriási káosz jól mutatja, hogy milyen alapvető lett a modern társadalom életvitelében az egyszer használatos műanyag. Vajon mi is ilyen káoszra számíthatunk 3 év múlva?

Adamseo25

A környezetbarát csomagolóanyagokra való áttéréssel már többször próbálkozott a helyi vezetés, azonban az érintett vállalatok képviselői még a tárgyalásokon sem jelentek meg, nemhogy belementek volna valamilyen önkorlátozásba. Így aztán a kormányzat bekeményített, és a világ egyik legszigorúbb törvényével alig 3 hónapos bevezetési idővel megtiltották Mumbaiban az eldobhatós műanyag zacskók, tányérok, evőeszkötök, szívószálak és kis italospalackok gyártását, forgalmazását és használatát. A kereskedelemben használt műanyag és styrofoam csomagolóanyagokra is új szabályozást alkottak. Ha valaki megszegi a szabályt, akár 96 ezer forintnak megfelelő pénzbírsággal és három hónapig terjedő börtönbüntetéssel sújtható.

A tiltás első hetét dráma és zűrzavar uralta, számolt be az amerikai Yale Egyetem Environment360 nevű online lapjában Vaisnavi Csandrasekar helyi riporter. Egyrészt azért, mert több mint 300 műanyagipari cég zárt be, ezrek veszítették el így a munkájukat. Az elviteles éttermeknek váltaniuk kellett az egyszerhasználatos alutálcákra. A helyi lakosok még a szemetüket sem merték műanyagszatyorban betenni a kukába.

A műanyagipari cégek, a tejüzemek, a kiskereskedőktől kezdve az olyan gigászokig, mint a Pepsi, a Coca-Cola és az e-kereskedő Amazon kérvényeket nyújtottak be a szabályozás enyhítéséért. Egy hét totális tiltás után a kormány belement: a kiskereskedőket felmentette a teljes műanyagtilalom alól, a nagy cégeknek pedig több időt adott megoldások kidolgozására. Így is tiltott maradt a vékony nejlonszatyor, az elviteles ételcsomagolás, a műanyag tányérok, valamint a styrofoam tányérok és poharak.

"Mintha visszautaztunk volna az időben", panaszkodott az újságírónak egy helyi lakos a Matunga-piacon, amikor a zöldséges papírzacskóban nyújtotta át neki a vásárolt dolgokat. Az emberek vászonszatyrokkal felszerelkezve nézegetik a terményeket, sehol egy nejlonzacskó. 

A szakértők szerint igenis a fogyasztóknál és a kereskedőknél kell kezdeni az egyszer használatos műanyag eszközök betiltását, mivel tőlük származik a műanyaghulladék túlnyomó része. Ugyanakkor jelen esetben a legnagyobb teher is rájuk hárul, ugyanis nincs elérhetőés megfizethető alternatíva a műanyag eszközökre. 

Széles körű innovációra és vállalkozói kedvre volna szükség az alternatívák (lebomló anyagok, biopolimerek, mint a cellulóz) kidolgozásához és elterjesztéséhez. Csakhogy Indiában kisiparosok űzik a műanyagipart, akik nem tudnak változatatni a technológiájukon. Mumbai ételkereskedői is panaszkodnak, hogy a műanyagot nem tudják olcsó és higiénikus csomagolóeszközzel kiváltani.

A kormányzat ezért próbál tanulni az elmúlt hónapok tapasztalataiból, és engedélyezték vastagabb, újrahasznosítható műanyag zacskók használatát a szemestermények forgalmazásához, illetve visszaváltják az üvegeket és tejespalackokat. A tetrapak italosdobozokat a gyártóiknak kell letét ellenében visszagyűjteniük és újrahasznosítaniuk. 

DNAIndia

Indiában egyébként a rag-pickereknek nevezett műanyaghulladék-gyűjtőknek köszönhetően meglepően hatékony a szelektív hulladékgyűjtés. De ők csak a nehezebb, ezért nyereségesebb műanyagokat szedegetik ki a hulladékhegyekből, mert a könnyűből túl sokat kellene begyűjteni. Ám pont a könnyű, vékony műanyagok (zacskók, szívószálak, fülpiszkálók, italcsomagolás) szennyezik leginkább a környezetet, mert gyorsabban szétesnek mikroszemcsékké, ami bekerül a táplálékláncba.

A Matunga-piac eladói szkeptikusak a műanyagtilalom tartósságát illetően, mivel az év végén választási kampányidőszak kezdődik. Addig is újságpapírba tekerik a zöldségeket, és visszaváltható nejlonzacskóba a gabonaféléket. A háziasszonyok meg mérgelődhetnek, hogy ha nem hoznak magukkal elég vászonszatyrot, akkor kevesebb árut tudnak csak megvenni a kelleténél.

KIEGÉSZÍTÉS:
Sokan kérdezik, hogy melyik a legzöldebb szatyor? Nos, egy újabb, ezúttal dán kutatás mutatta ki, hogy a teljes életciklus elemzés alapján pont nem a zöldnek vélt vászonszatyor, mert az pamutból van, márpedig a gyapottermesztéshez rengeteg értékes vízre, termőföldre és munkaerőre van szükség, továbbá túl sok műtrágyát használnak fel közben. Gyakorlatilag a legjobb választás a többször használható, jól tisztítható erős műanyag szatyor. Csak legyen nálunk pont akkor is, amikor valamit vásárolni szeretnénk!

Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

18
júl/2018

Így barkácsolj gyorsan napelemes vízmelegítőt a kerti pancsoláshoz

Amilyen változékony az idei nyár, kell egy kis rásegítés a kertben felállított medencének a megfelelő vízhőmérséklethez. Ezt persze jó lenne olcsón megúszni, minimális eszközigénnyel és áramfogyasztással. Itt jönnek képbe a házilag összebarkácsolható vízmelegítő rendszerek -- egy délután kell csak az összeállításukhoz, elkészítésükhöz. Három módszert ajánlunk, a harmadikat fogják legjobban szeretni a gyerekek!

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

Yatmandu/Flickr

1. Öntözőcsőből
Mérések szerint minimum 4-5 fokkal emeli meg a medence vízhőfokát ez a műanyag csőrendszer. A fekete színű cső eredetileg kerti öntözőrendszerekhez használt lágy polietién cső, amely 10-30 méteres bundban kapható. 

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

Kell hozzá egy búvárszivattyú, és már mehet is a keringetés. 

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

LiveDan330

Részletes leírás angol nyelven ide kattintva elérhető.

Az öntözőcsöves rendszert ennél szebben is el lehet rendezni a medence környezetében:

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

Mildevco

Ha van kapacitásod mindig a Nap járásának megfelelően állítani a szerkezetet, rögzítsd a csövet egy OSB-lapra:

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

ClanMan

Sőt, ha van egy sufni, annak a tetejére is fel lehet kanyarítani a csőkígyót, csak legyen elég erős a tetőszerkezet. Így láthatatlan a melegítőrendszer, és nem is foglal helyet a kertben:

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

MartinMakes

Na de ha már tetőre tetted a csöveket, lehet tartósabb és esztétikusabb rendszert is kialakítani kemény polietilén csőből:

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

The Casual Traveler

2. PET-palackból
Az újrahasznosítás királya leszel ezzel a megoldással. Itt a kemény műanyag csövek köré üres ásványvizes palackokat húztak, és az egész rendszert egy OSB-lapból készült doboz tartja egyben. A PET-palackokban gyorsan felmelegszik a levegő, így duplán emeli a csőben keringő víz hőmérsékletét. Sőt, a palackokat is be lehet festeni feketére vagy fekete műanyagfóliával borítani a hatás fokozása érdekében. Ehhez a rendszerhez is kell búvárszivattyú.

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

Paksc

3. Hulahopp-karikából
Ennél zöldebb nem lehetsz: ez a vízmelegítő áram nélkül működik, igaz, hatásfoka gyengébb. Viszont viccesen néz ki! A hulahopp-karikákhoz rögzítsd fekete műanyag kukazsákból vágott korongokat, és már dobhatod is a víz tetejére. Igazi 2in1 megoldás, ugyanis a víz melegítése mellett megakadályozza, hogy a vízbe falevelek hulljanak. 

újrahasznosítás PET-palack műanyag vízmelegítés napenergia zöldenergia

Insteading


Hiver't-Klokner Zsuzsanna szerk.

05
márc/2018

Betilthatják Kaliforniában az 50%-nál több poliésztert tartalmazó ruhákat

Ismert, hogy az amerikai állam progresszíven áll a környezetvédelmi témákhoz, és nagyon valószínű, hogy a címben jelzett javaslatot is elfogadja a helyi törvényhozás március 17-i ülésén. Az élővizek műanyagszennyezése nemcsak Kalifornia problémája: egy 2014-ben megjelent német tudományos kutatás a Duna Bécs és Pozsony közötti szakaszát vizsgálta, és kiderült, hogy 15 százalékkal több a vízben a műanyaghulladék, mint a halivadék.

ILLUSZTRÁCIÓ

Visszatérve a poliészterre, ezzel az a baj, hogy minden egyes poliészteres ruhaneműből minden gépi mosás alkalmával akár 1900 darab mikroszálacska (microfiber) válhat ki. A keletkező szennyvíz literenként 100 szálat tartalmazhat. Minél régebbi az adott holmi, annál többet. Mivel ezek a szálacskák 5 milliméternél rövidebbek, a szennyvíztisztító telepek nem képesek kiszűrni őket, tehát végül a természetes élővizekbe kerülnek.

A mikroszálacskák 20-szor nagyobb környezetszennyezést jelentenek, mint a mikrogyöngyök, amelyek például a dörzshatású fogkrémekben, testradírokban és folyékony súrolókrémekben vannak. Régebben természetesen lebomló anyagokból, például őrölt sárgabarackmaghéjból készültek a dörzshatású gyöngyök, ma már ilyen terméket elvétve találni, mindent ural a műanyag.

A mikroszálacskákkal az a fő probléma, hogy a természetes vízbe jutva megtapadnak rajtuk a vízben oldott méreganyagok, és így koncentrált formában jutnak a vízi élőlények szervezetébe, amikor megeszik ezeket a tápláléknak látszó műanyagdarabkákat. Másrészt a műanyagban lévő különféle veszélyes vegyületek is kiszabadulnak az egyre apróbbra töredező darabokból, tehát a mikroszálacskák önmaguk is szennyezik a környezetet. A mikroműanyagokkal teli halak és más élőlények végül a mi tányérunkra kerülnek, és onnan a szervezetünkbe.

Dunai halivadék mikroműanyaggal a gyomrában FORRÁS

Az új kaliforniai törvényjavaslat célja felhívni arra a figyelmet, milyen mértékű veszélyt jelentenek a mikroszálacskák. Ezért azt szeretnék elérni a törvénnyel, hogy külön címke figyelmeztessen minden olyan ruhadarabon, amelynek poliésztertartalma meghaladja az 50 százalékot. Az ilyen ruhaneműt ajánlott kézzel mosni, mert úgy kevesebb szálacska válik ki az anyagból. Továbbá 2020. január 1-étől  tilos lesz olyan ruhaneműt árusítani Kaliforniában, amelyben a poliésztertartalom meghaladja az 50 százalékot, hacsak erre nem figyelmeztet külön felirat.

Magyarországon Gubek István (ELTE Humánökológia MA) készített 2016-ban egy tanulmányt, A tengerek és óceánok műanyagszennyezésének komplex hatása címmel (első része itt, második része itt olvasható). Megkérdezte a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt-t, hogy a lakossági eredetű műanyag makro- és mikroszennyezés milyen módszerrel és hatásfokkal távolítható el a szennyvízből. "Azt a választ kaptam, hogy a 10 mm-nél nagyobb szennyeződések eltávolítása gépi rácsokkal történik. Az ennél kisebb műanyag-szennyeződések eltávolítására flotációs technológiát alkalmaznak, mely során a kombinált homokfogó műtárgyba, levegőztető turbinával nagyméretű buborékokat vezetnek. A felszínére került szennyeződést gépi kotrókkal távolítják el. A rácsszűrés és a flotációs technológia után megmaradó kisebb méretű műanyag mikroszennyezők feltehetően beépülnek az eleveniszapba, így a fölösiszappal vagy az utóülepítőkön alkalmazott uszadék eltávolító berendezéssel eltávolításra kerülnek a szennyvízből, bár erre vonatkozó méréseket nem végeznek. Ezzel szemben egy amerikai tanulmány is kijelenti, hogy a mikroplasztikumokat minden bizonnyal nem távolítja el a hagyományos szennyvízkezelési eljárás, nagyrészt változatlan formában kerülnek ki a tisztítási folyamatból (Engler 2012)." (A vastagított kiemelés a 365 Zöld ötlet blogtól származik.)

25
feb/2018

Műanyagböjtöt hirdetett az anglikán egyház Húsvétig

A Hamvazószerdától Húsvétig tartó időszak alatt keresztények milliói világszerte böjtöt tartanak. Ezekben a hetekben lemondanak például a csokoládéevésről, hétvégi bulizásról, Facebookozásról. Az Anglikán Egyház magasabbra tette a mércét: Sir David Attenborough szavát követve arra kéri 25 millió hívét, hogy az egyszer használatos műanyagokra mondjanak nemet Húsvétig.

böjt műanyaghulladék környezetszennyezés anglikán egyház Sir David Attenborough

A Szent Pál Székesegyház nyugati homlokzata

"David Attenborough mindannyiunk figyelmét ráirányította arra, hogy mai 'szemetelő' társadalmunk milyen mértékben veszélyezteti az óceánokat, ahová végül a hulladékunk kerül. Ezért a mostani Nagyböjt alkalmával adjunk esélyt a tengeri élővilágnak, hogy megszabadulva a szeméttől, megújhodhasson", olvasható a londoni püspökség nyilatkozatában.

Világszerte évente 300 millió tonna műanyagot gyártanak, és ennek felét csupán egyetlen alkalommal használják. Nem csoda, hogy percenként 8 tonna műanyag kerül az óceánokba. Attenborough a BBC Kék bolygó II sorozatában emelte föl szavát a mindent elárasztó műanyag-hulladék ellen. Ennek hatására II. Erzsébet királynő is elrendelte, hogy a Buckingham palotában mostantól kerüljék a műanyagtárgyakat.

"A Nagyböjti felhívás ráébreszthet bennünket arra, milyen sok egyszer használatos műanyag vesz körül bennünket, és kihívás számunkra a mennyiségüket csökkenteni. A műanyagböjt illeszkedik ahhoz, hogy keresztényként elhivatottnak kell lennünk abban, hogy vigyázzunk Isten teremtményeire", mondta Ruth Knight, az Egyház környezetvédelmi tanácsosa. 

Az Anglikán Egyház nemcsak a felhívást tette közzé, hanem mindennap egy jó ötlettel segíti is híveit a műanyagböjtben. Például vigyenek magukkal fém evőeszközt, ha olyan helyre mennek, ahol műanyag evőeszközt adnak az ételhez, illetve utazáskor a szállodában is a saját tusfürdőjüket és samponjukat használják, ne a hotel által kínált miniflakonos tisztálkodószereket. A Böjt idejére használjanak újratölthető töltőtollat vagy ceruzát az eldobható műanyagtollak helyett, és ne vásároljanak CD-t, hanem töltsék le a zenéket a netről. 

Sőt, a tippek nemcsak a műanyaghulladék csökkentését érintik, hanem kiterjednek olyanra is, hogy érdemes kitenni egy feliratot a postaládára, miszerint nem kérnek reklámújságokat, vagy hogy vásároljanak second hand ruhákat, amennyiben lehetséges. (A teljes lista angol nyelven itt letölthető.)

Ne dobd ki, hanem használd újra a PET-palackot:

Mókás és komoly ötletek ide kattintva olvashatók:

böjt műanyaghulladék környezetszennyezés anglikán egyház Sir David Attenborough

Itt pedig még 30 szuper ötlet az újrahasznosításra:

böjt műanyaghulladék környezetszennyezés anglikán egyház Sir David Attenborough

«
1234

365 környezettudatos ötlet

blogavatar

Minden, ami zöld: környezetvédelem, ökotudatos élet, fenntartható fejlődés. Tippek a nagyvilágból a klímaváltozás hatásainak enyhítésére, hétköznapi ötletek a zéró kibocsátású háztartáshoz. Elérhetőség: 365zoldotlet(kukac)gmail(pont)com

Archívum