A világ számos pontján a konyhaművészet fontos elemei az ehető virágok. Elsősorban díszítésre használják őket, ízük édeskés vagy fanyar. Gyakran alkoholos italok alkotóelemei, például koktélok, likőrök vagy borok eseté-ben. Egyedi fűszervajat keverhetünk velük, de ízesíthetnek ecetet, pácokat vagy önteteket. 

Shakespeare korának angol háziasszonyai számára mindennapos volt a marinált bársonyvirág elkészítése, a sült borjúszeletet szegfűvel körítet-ték. A holland gazdák a sajt színezésése vetették be a büdöskét, Kínában a háborús győzelmeket ünnepelték krizantémlevessel. 

Sambocade - a 14. századi Angliában volt népszerű ez a szárított és friss bodzával, továbbá rózsavízzel készült sajttorta KÉP

A párizsi bundában sült bodza- és tökvirág ma is pompás sörkorcsolya. A kardvirágot hajdanán tojássalátával töltötték, a pirított pitypangot Franciaország-szerte kedvelték. Ínyencek szerint a fürj ízét legjobban a vörös rózsasziromból, kaktuszgyümölcsből és gesztenyéből párolt mé-zes szósz emeli ki. A sásliliom bimbóját párolva fogyasztották.

A fűszervirágok nem küllemükkel, hanem határozott ízükkel adnak új di-menziót a hagyományos ételeknek. A retek és a mustár apró szirma kife-jezetten pikáns, utóbbit az ókori görögök vágykeltőnek tartották.

 Ilyen szép a retekvirág KÉP

Az Amerikából származó ánizsillatú izsópból zsírosabb halakhoz készülhet friss pác, a borágó pedig nemcsak a limonádé savanykásságát hangsú-lyozza, hanem a ceviche (ejtsd: szevicse) nevű, citromlében marinált dél-amerikai halspecialitáshoz is passzol. Az édeskés borsóvirág jól harmo-nizál a borsmustár (rukkola) csípősségével vagy a zsenge galambbegy-salátával.

Borsóvirág galambbegysalátával KÉP

Tanács: A virágbolti virágokat nem szabad megenni, mert vegyszerekkel kezelik őket. A kerti virágokat, szirmokat kora reggel szedjük, amikor épp leszáradt róluk a harmat. A bimbók olykor keserűek lehetnek. 

Az ehető virágokat nem szabad sokáig és nagy hőmérsékleten főzni vagy sütni, mert elveszítik az ízüket. Javasolt az ételkészítés utolsó szakaszában használni őket, például tálalás előtt hozzákeverni a salátához.

KÉP

Leggyakoribb ehető virágok

Árvácska: Enyhén édeskésen mentás az íze. Gyümölcssalátába kiváló, al-maecetet is különlegessé tehetünk vele. Kandírozva sütemények dísze.

Büdöske (bársonyvirág): A szirmok összetörve engedik ki aranysárga színüket, karfiol főzővizébe vagy krumplipüréhez adhatjuk.

Ibolya: Mind sós, mind édes ételekhez alkalmas. Tökéletes meglepetés, ha a félbehajtott omlettbe az apróra vágott újhagymát ibolyával keveri. A kandírozott ibolya mehet a torta tetejére, de cukorszirupot vagy mézet is ízesíthetünk vele. A nyers szirmokat leforrázva üdítő teát kapunk.

Körömvirág: A drága sáfrány helyettesítésére használták a kissé csípős ízű szirmokat, amelyekkel húslevest, rizses vagy túrós ételt is színezhetünk. A szirmok forrázata tisztító hatású tea.

Levendula: Ízesíthetünk vele mézet, ecetet, vegyíthetjük salátához, de vaníliafagylalthoz is. Míg a virágnak nyugtató hatása van, tehát esti teának ideális, a levendula zöldjét a parázsra vetve különleges zamatot ad a grillezett ételeknek.

Rózsa: A szirmok leforrázva finom teát adnak, kandírozva szép tortadekorációk. Hozzákeverhető mézhez vagy cukorsziruphoz. A szárított bimbó a francia narancslikőrös palacsinta (Crepe Suzette) ünnepi kiegészítője, akárcsak a currys bárányé. Minél illatosabb és sötétebb színű a rózsa, annál erősebb az íze. 

 Currys-rózsás sült KÉP

Sarkantyúvirág: Nemcsak a virágja, hanem az egész növény ehető, leginkább salátához szokták keverni az édeskés, de tormára emlékeztető ízű növényt.

Egy bő hétvége alatt megvan, a hozzávalók egy része lehet újrahaszno-sított, és ami a lényeg: ha jól szigeteltük, egyszeri felfűtéssel akár két-három napig is használhatjuk. Tűzforrón pizzasütéshez (320 Celsius-fok), jó melegen kenyérsütéshez (230 Celsius-fok), utána egész csirke sütésé-hez (180 Celsius-fok), majd steakhoz és krumplihoz (130 Celsius-fok), és nyáron még ezek után is marad annyi hő benne, ami elég egy reggeli tükörtojáshoz harmadnap(75 Celsius-fok).

A házi kemenceépítés viszonylag egyszerű módját William Rubel a Mother Earth News organikus életmódmagazin oldalán tette közzé. Alábbi galé-riánkban bemutatjuk a szerző által tervezett kemence építését. Az angol nyelvű cikk teljes terjedelmében, benne a kemencés tűzrakás alap-fortélyaival, a magazin weboldalán olvasható ide kattintva.

A kemence alapzata lehet újrahasznosított raklapokból vagy farönkökből stabilan összerótt, esetleg használt téglákból épített, amelyre egy 130x130 négyzetcentiméteres, legalább 3 centiméter vastag falapot (vagy méretre vágott,  alul keresztléccel összerögzített deszkalapokat) helyezünk. Olyan szilárd legyen a szerkezet, hogy ne törjön szét a kemence súlya alatt. Ez az "asztal" legyen 70-90 centiméter magas, hogy hajolgatás nélkül bele tudjunk tekinteni majdani kemencénkbe.

Az asztallap szélére 2,5x15 centiméteres deszkából készítünk egy keretet, abban terítjük el az alsó szigetelőréteget (nevezzük alaplapnak). Ehhez először 6 rész vermikulitot vagy perlitet keverjünk össze 1 rész nedves cementtel, és 10 centiméter vastagon döngöljük bele a keretbe. Erre simítsunk 4-5 ujjnyi vastagságban finom homokot. Száradás után eltávo-lítjuk a deszkakeretet.

Az alaplapot rakjuk ki téglákkal, amelyek újrahasznosítottak is lehetnek. A téglákat nem kell habarccsal összeragasztani. (Az alábbi képen még a homok elterítése előtt, próbaképpen felrakott téglák láthatók.)

Ezek után egy 45 centiméteres madzagra kötött krétával rajzoljuk meg a kupola alapjának körvonalát. A kör középpontja ne essen a téglákból kirakott négyzet középpontjába, hanem mozdítsuk "hátrébb", hogy elöl kialakíthassunk egy tálcányi helyet a kemence szájának. Ez az ételek be- és kipakolásakor hasznos.

A kör középpontjába öntsünk egy vödör nedves homokot, és szúrjunk a közepébe egy 40 centiméteres farudat: ez jelzi a kemence belső magas-ságát. Ezután még több vödörnyi nedves homokot halmozzunk fel, amíg kialakul a kemence kupolája. Ügyeljünk arra, hogy a homokdomb falai legalább 25 centiméter magasságig közel függőlegesek legyenek, és ne dőljenek befelé 25 foknál nagyobb szögben. Halmozás közben folyamato-san tömörítsük a nedves homokot. Ha kész a kupola formája, simítsuk le a dombot egy fadarab segítségével. 

A tömör homokdombot fedjük be 2-3 réteg újságpapírral, és permetezzük be azokat vízzel, hogy átnedvesedjenek. Ennek köszönhetően nem ragad össze a homokalapzat az agyagkupolával. 

A kupolaépítéshez 3 rész finom homokot keverjünk össze 1 rész jó minő-ségű agyaggal és csak annyi vízzel, amennyitől még éppen tapasztható masszává változik. Rubel azt tanácsolja, hogy aki hideg és nyirkos időben építi a kemencéjét, keverjen a fenti elegyhez 1/2 rész cementet is. A szerző kemencéjének építéséhez 150 liter (40 gallon) homokból és 50 liter agyagból (13,5 gallon) keverte a falazóagyagot. (Az agyagnak és a homoknak eltérő a fajsúlya, úgyhogy a megadott liter értékek nem fordít-hatók át egy az egyben kilogrammá.)  

Rubel szerint kevesebb anyagot nem érdemes használni, hiszen a falvas-tagság befolyásolja, milyen gyorsan éri el a kemence a kívánt hőmérsék-letet, és mennyi ideig tartja meg a hőt. A szerző a kész mennyiség egy-nyolcadát keverte be adagonként, nehogy túl korán megkössön az anyag. 

TIPP: Annak teszteléséhez, milyen kevés víz volna elegendő a homok-agyag keverék képlékennyé tételéhez, először három bögre homokból és 1 bögre agyagból készített mintát egy kis vízzel, és labdává gyúrta össze. Ezt a labdát vállmagasságból elejtette: ha széttoccsan a földön, akkor túl sok víz van benne, ha morzsálódva szétesik becsapódáskor, akkor túl száraz. Ha földre esve is egyben marad, akkor jó.

Az agyagmasszát maroknyi adagokban kezdjük felvinni a nedves újságpapírral borított homokdombra. Az agyagkupacokat tömörítsük és simítsuk el egy fadarab segítségével. Egy hosszú fogpiszkálón vagy farudacskán jelöljünk ki 6, illetve 10 centimétert. A 6 centiméter legyen a kupola oldalvastagsága, a 10 centiméter a kupola tetejének vastagsága az agyagos keverékből. 

Lehet, hogy a kelleténél mégis nedvesebb az agyagkeverék, és szikkadás közben megsuvad, megreped. Pánikra semmi ok, nyugtat meg Rubel, töm-ködjünk nedves agyagkeveréket a résekbe és simítsuk össze. Legyünk türelmesek magunkkal és a kupolával is.

Még nedvesen vágjuk ki a kemence ajtaját: ennek magassága legyen a kemence belső magasságának (azaz a homokdomb tetejének) 60 száza-léka, vagyis a 40 centiméteres kupolához méretezzük 25 centiméteres ajtónyílást. A szélessége legyen kényelmes, nagyjából 35 centiméter, vagy a kedvenc tepsink, vaslábosunk átmérőjénél 1-2 centivel szélesebb.

Időjárástól függően néhány órába vagy akár 2 napba is beletelik, amíg az agyagréteg teljesen megszárad. Ekkor egy kiskapával kaparjuk ki a homo-kot a kupola hasából, és egy nagyon kicsi farakással gyújtsunk be.

A kis tűz égjen bent legalább egy napon át, közben látni fogjuk, hogy fehéren száll fel a gőz a száradó kupolából. Ha már nem jön több gőz, növeljük a belső tűz nagyságát, és égessük ki a kemencét: akkor ég ki, ha a belseje feketéből fehérré változik, illetve a külseje is tűzforró tapintásra. Minél vékonyabb és szárazabb fahasábokat használunk, annál forróbb lesz a tűz. Ha egy-két repedés keletkezik a kupolán égetés közben, tömjük be azokat agyagkeverékkel.

Ezután következik a kemence külső szigetelése. Ehhez Rubel azt ajánlja, hogy 2-4 rétegben terítsünk a kemence külsejére kerámiagyapotpaplant és vastag alufóliát. Esetleg használhatunk 8 rész vermikulithoz vagy perlithez kevert 1 rész cementből készített tapasztást is. Minél vastagabb a szigetelés, annál tovább tartja meg a kemence a hőt. Ehhez és a következő három művelethez is használjunk védőkesztyűt!

Ha kész a kívánt szigetelés, fedjük be csirkehálóval. Erre kerül a vakolat, ami lehet a falazóanyagunk mésszel keverve, vagy (mint a képen) vályog: ehhez a telfölsűrűségűre vízzel hígított agyaghoz keverjünk annyi szalma-töreket, hogy jól tapasztható legyen. Várjunk 20-30 percig, hogy a szalma megszívja magát, majd tapasszuk fel a keveréket a csirkehálóra.

A megszáradt vakolatot fessük le mésszel, amely víztaszító, de nem vízálló, tehát gondoskodjunk arról, hogy a kemencénk ne ázzon meg. Ehhez érdemes egy kis tetőt ácsolni fölé, vagy használatok kívül takaróponyvával fedni. Készítsünk hozzá ajtót is, amelyet betámaszthatunk a kemence szájába, hogy két sütés között tartsa a meleget. Lehet az ajtó kerámiagyapottal és több réteg vastag alufóliával szigetelt falap is.

William Rubel tippje:
Kemencénk legfeljebb 5-6 méter távolságban legyen a konyhaajtótól. Ennél távolabbi kemencét nem kényelmes használni, túl sokat kellene futkosnunk, ha mondjuk a sóért vissza kellene szaladnunk a konyhába. Minél közelebb van a kemence a házhoz, annál többet fogjuk használni.

Mostanra már szépen kilombosodtak a kerti növények, de némelyik nem virít zölden, hanem sárgák a leveleik, sőt, van köztük barnás és egészség-telenül világoszöldes is. Bár a csapadékos idő miatt megjelentek már a kártevők (például a rózsán a fekete foltokat okozó gombák), elsőként tápanyaghiányra kell gondolni.

A liliomfa túl meszes és kötött talajban vashiányos lehet

A legfontosabb tápanyag a nitrogén, valamint a foszfor, a kálium. A közepes mennyiségben szükséges tápanyagok közé tartozik kalcium, a magnézium és a kén, a mikromennyiségben szükségesek közé pedig a cink, a mangán, a réz, a bór, a vas és a molibdén.

Egy vagy több tápelem hiánya esetén az a tápelem lesz a fejlődést legerősebben korlátozó tényező, amelyikből a legkevesebb van jelen (Liebig-törvény). Sőt, a növény a legkisebb mennyiségű tápelem arányá-ban veszi fel a többit is.

A nitrogén (N) segíti a hajtások és levelek növekedését, a foszfor (P) a gyökérzet és a virágzat fejlődéséhez, valamint a termésképzéshez kell, a kálium (K) a vízháztartást szabályozza, javítja a növény ellenálló képes-ségét és fokozza a virágképződést.

A kereskedelemben kapható tápok címkéjén látható N-P-K betűk és a mellettük lévő számok arra utalnak, hogy az adott tápoldatban vagy tápsóban egymáshoz képest milyen arányban vannak ezek a tápanyagok. Nagyon leegyszerűsítve a zöld szobanövény vagy pázsit növekedését nitrogéndús táppal lehet serkenteni (pl. N-P-K 27-8-12) , a kerti rózsa virágzását meg káliumban gazdaggal (pl. N-P-K 14-7-21). 

Az alábbi, pusztán tájékoztató jellegű összeállításban a gyakoribb hiány-betegségek szerepelnek. Egyes tüneteket több vagy más probléma is okozhat.

IDŐSEBB LEVELEK ESETÉN (növény alja, ág töve)

A levél sárgul, a növény satnya: NITROGÉNHIÁNY

KÉP

Sárgás levelek, az egész növény fakózöld: KÉNHIÁNY

KÉP

Vörös vagy bíbor elszíneződés az alsó leveleken, a száron: FOSZFORHIÁNY

KÉP

Sárgás vagy világoszöldes foltok a zöld levélerek között (klorózis), márványozott kifehéredés, elhalt barnás foltok: MAGNÉZIUMHIÁNY

KÉP

Sárgás és elhalt foltok a levél főere mellett, de a levél széle zöld marad: CINKHIÁNY

KÉP

A cinkhiánnyal ellentétesen, a levél széle felől a közepe felé haladó világosodás és elhalás (először az idősebb leveleken, később a fiatalokon is jelentkezik): KÁLIUMHIÁNY

KÉP

A levelek világosodnak, a szélük és csúcsuk megbarnul, elhal, alápöndö-rödik: MOLIBDÉNHIÁNY

KÉP

FIATAL LEVELEK ESETÉN (növény teteje, ág vége)

Sárgás levéllemez, de az erezet zöld marad (klorózis): VASHIÁNY

KÉP

Szürkészöld, kifehéredett, vagy torz, lyukacsos levelek: RÉZHIÁNY

KÉP

Pirosas elszíneződés: KÁLIUMHIÁNY (de egyes rózsáknál az ún. anto-ciános elszíneződés normális)

KÉP

A levél szélétől befelé induló sárgulás, márványosodás: KÉNHIÁNY

KÉP

A levélerek között szaggatott világos foltok: MANGÁNHIÁNY

KÉP

Sárgás csíkozottság: CINKHIÁNY

KÉP

A hajtásvég, levélnyél elpusztul: BÓRHIÁNY

KÉP

A levél barnás foltos vagy szakadozott: KALCIUMHIÁNY

KÉP

Amennyiben gyanakszunk valamelyik hiánybetegségre, érdemes lefotózni a növényt, esetleg néhány elszíneződött levelet bevinni a legközelebbi ker-tészeti áruházba vagy gazdaboltba, és megmutatva a fotókat, a hiány-betegséget enyhítő tápot beszerezni. Az egész növényt le kell fotózni, hogy a szakember láthassa, melyik részén jelentkezik az elváltozás, mert például foszforhiányra utalhat az is, ha felül zöld a növény, de a legalsó levelei sárgulnak.

Változékony az időjárás, ha a hűvös reggel miatt fölveszünk egy vas-tagabb kardigánt vagy blézert, hazafelé akár ránk is fülled. Nem lehet, és nem is kell mindent egy használat után kimosni, enélkül is megszabadul-hatunk a kellemetlen szagoktól. Keverjünk gyorsan egy házi textilfrissítő permetet, csak egy permetezős flakon kell hozzá.

ILLUSZTRÁCIÓ

A csak természetes összetevőkből kevert házi textilfrissítő nagy előnye, hogy biztonsággal használhatjuk gyerekholmikon is, illetve háziállatok mellett, mivel nem tartalmaz tartósítószereket és más hasonló vegyüle-teket. Az illatos oldat olcsóbb is lehet, mint a készen kapható, és remekül alkalmazható olyan holmikon, amelyek csak vegyszeresen tisztíthatók. Ké-nyes ruhaneműk esetén először egy kevéssé látható helyen próbáljuk ki a textilfrissítőt, nehogy foltot hagyjon.

1. Illatos és erős
1 dl víz
2 evőkanál ecet (8-10 százalékos, nem almaecet)
1 evőkanál szódabikarbóna
8-10 csepp illóolaj
A keverék átizzadt paplan felfrissítésére is használható. De a tiszta szódabikarbónával be is hinthetjük a matracot: kicsit lapogassuk bele a port, hagyjuk fél órát hatni, majd jó alaposan porszívózzuk ki.

2. Illatmentes férfiaknak
3 evőkanál vodka vagy gyógyszertári alkohol vagy denaturált szesz
3 evőkanál ecet (8-10 százalékos, nem almaecet)
1 dl víz
Cipő szagtalanítására is használható, ha valakinek nagyon izzad a lába, pláne, ha a gombaölő hatású denaturált szesszel készítjük.

3. A szódabika erejével
2 evőkanál szódabikarbóna
1 dl forró víz
10 csepp illóolaj 
A szódabikarbóna amfoter hatású, tehát az izzadtság savasságát képes semlegesíteni, ezért a szagát is elveszi, valamint baktériumölő. Ezzel a keverékkel nemcsak kabátok belsejét szagtalaníthatjuk, főleg hónaljtájon, hanem a függöny felfrissítésére is alkalmas. 

ILLUSZTRÁCIÓ

4. Illatos és egyszerű
0,5 dl ecet (8-10 százalékos, nem almaecet)
1 dl víz
0,25 dl ruhaöblítő
Összeöntjük egy permetezős flakonban (lehet üres és kimosott újrahasz-nosított vegyszeres flakon), jól összerázzuk, és már használható. Dohány-füst ellen is kiváló!

5. Szagtalanít és illatosít
0,5 dl öblítő
1 dl víz
2 evőkanál szódabikarbóna
Egy flakonban jól összerázzuk az elegyet, míg feloldódik a szódabikarbóna. Kárpitozott bútort vagy szőnyeget is szagtalaníthatunk vele, de vigyázzunk, mert a szódabikarbónának enyhe fehérítő hatása van.

6. Csupa illóolajos
8 csepp levendula olaj
4 csepp bergamott olaj
2 csepp borsmenta olaj
0,5 dl vodka vagy gyógyszertári alkohol
1 dl forró víz
Először a forró vízbe cseppentsük az olajokat, legalább egy percig folyamatosan keverjük, amíg szépen elegyednek, utána öntsük hozzá az alkoholt. A bergamott helyett használhatunk narancsot, gerániumot vagy kubekát is. Ez a keverék kiváló a sok műanyag miatt gyakran áporodott szagú autó belsejének felfrissítésére vagy légfrissítő permetként is.

Létezik már olyan vegyes üzemű elektromotor, amely nappal napelemes meghajtású, éjszaka pedig vízzel megy. Ezt az úgynevezett fotoelektro-kémiai (FEK) cella teszi lehetővé: az elektromos kapcsok lezárásától füg-gően szolgáltat napenergiából származó elektromos energiát vagy pedig vízbontásból nyert hidrogént, amely tüzelőanyag-cellában elégetve ugyancsak elektromos energiához vezet.  

ILLUSZTRÁCIÓ

Belgiumban viszont az Antwerpeni és a Leuveni egyetem kutatói a FEK-cella működési elvére alapozva készítettek egy olyan prototípust, amely nem vízből, hanem szennyezett városi levegőből állít elő a napenergiával elektromosságot, illetve hidrogént.

A légszennyezés nemcsak télen, hanem nyáron is fenyegető kockázati tényező, világszerte a negyedik vezető halálozási ok. Az Európai Környezet-védelmi Ügynökség szerint Magyarországon évente 12 800 ember hal meg légszennyezés következtében kialakuló betegségben. A törvényi szabályo-zás szerint megengedett 35 nap helyett több mérőállomáson évente akár 100 napon is eléri a légszennyezettség az egészségügyi határértéket. Az Egészségügy Világszervezet (WHO) szerint a városlakók 80 százaléka él az egészségre veszélyes szintű légszennyezettségben.  

KÉP

A légszennyezés enyhítésére világszerte rengeteg tervvel rukkoltak elő már a fejlesztők, többségük sajnos nem több jópofa ötletnél, mint a városi szmogporszívó-torony, a levegő koromtartalmából előállított tinta, esetleg a légtisztító óriásplakát -- és mi is írtunk a légtisztító kerékpárról.  

A belga kutatók készüléke azonban több lehet ezeknél. A készülék ráné-zésre két "dobozból" áll: az egyikben zajlik a légtisztítás, a másikban a hidrogén előállítása a maradványanyagok egy részéből. Ezt a hidrogént tárolni lehet, és a későbbiekben szabadon felhasználható, mondta Sammy Verbruggen kutatásvezető. 

KÉP

A napelemmel működtetett fotoelektrokémiai cella membránjához fel-használt nanoanyagok ráadásul nemcsak ugyanolyanok, mint amelyekkel vízből lehet hidrogént előállítani, de még jobb is a hatásfokuk szennyezett levegővel működtetve, tette hozzá a belga biomérnök professzor.

A csapat következő feladata a néhány centiméteres készüléket olyan méretűre nagyítani, ami ipari hasznosítást tesz lehetővé. Onnantól kezdve pedig már "csak" az szükséges, hogy valaki nagy tételben megrendelje az új elektromotort, mert akkor talán még megfizethetővé is válna.

A kutatási beszámoló elérhető a ChemSusChem online tudományos folyó-irat oldalán.

Az aranysárga fűszer a gyömbér rokona, Indiától Délkelet-Ázsiáig 7000 éve használják, mára az egész világon elterjedt. Az indiai ősi ajurvédikus szövegekben a máj, a tüdő, a bőr és a szív gyógyítójaként említik. A mo-dern kutatások szerint kiemelkedő antioxidáns-tartalma segíti sejteinket a káros szabad gyökök elleni védekezésben. A kurkumát az ízületek termé-szetes gyógyszereként is reklámozzák, de baktériumölő és gyulladás-csökkentő hatásának köszönhetően még rengeteg módon felhasználható.

ILLUSZTRÁCIÓ

1. Pattanásra, csípésre
Két rész mézbe kereverjünk egy rész kurkumát, és a keveréket fültisztító pálcikával pettyezzük a bőrelváltozásra. Negyedóra múlva lemoshatjuk.

2. Fülbe
Úszás után sokaknak megfájdul a füle, kisebb gyulladás is kialakulhat. Erre jó gyógyír a fülbe csepegtetett langyos fokhagymaolaj: 2-3 gerezd fok-hagymát aprítsunk föl, hagyjuk 10 percig állni levegőn (oxidálódás), majd öntsünk rá gerezdenként 1 evőkanál étolajat. Hagyjuk állni fél napig, szűrjük le, és öntsük gyógyszertári műanyag szemcseppentős flakonba, hogy mindig kéznél legyen. Az olajat késhegynyi kurkumával dúsítva fokozhatjuk a szer antibakteriális hatását.

3. Fogkrémbe
Fehér agyagból és glicerinből pasztát keverünk, amelybe néhány csepp borsmenta és fertőtlenítő teafa illóolajat keverünk, valamint késhegynyi fahéjat és kurkumát. Utóbbi színezőanyag, ám a fogzománccal nem érintkezik annyi ideig, hogy befogná, viszont csökkenti a szájüregben lévő baktériumok számát és fehéríti a fogakat. Ha nincs kedvünk vesződni házi fogkrém készítésével, hetente néhányszor a boltban kapható fogkrémre is hinthetünk egy pici kurkumát, amikor kinyomjuk a tubusból.

4. Szappanba
Gyönyörű sárgára színezi a házilag készített szappant, valamint javítja annak bőrápoló hatását. Fél mokkáskanálnyi kurkumát hozzákeverhetünk a folyékony szappanhoz is az antibakteriális hatás érdekében.

5. Izomhúzódásra
Egy rész sót és két rész kurkumát annyi vízzel kell elegyíteni, hogy kenhető legyen. Bedörzsöljük a sérült területet, és egy textilpelenkával vagy más kendővel lekötjük. Naponta egyszer 20 percre alkalmazzuk a pakolást. A bőrünkről a sárga foltot ecettel távolíthatjuk el egyszerűen.

6. Gyomorrontásra
Az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet gyomorrontásra napi négy alkalommal 500 milligramm kurkumát javasol. De mennyi az 500 mg? A legtöbb konyhai mérleg inkább csak 2 grammtól kezd el mérni, tehát akkor mérjünk ki 2 grammot (= 2000 milligramm), késsel terítsük el egyenle-tesen és osszuk négyfelé -- máris megvan a szükséges adag.

7. Agyfényesítő gyógyteába
A japán Okinava szigeten élnek a világ legidősebb emberei, akik szellemileg is frissek maradnak. Naponta isznak kurkumateát a következő recept szerint: négy csésze (körülbelül 1 liter) lobogó vízzel forrázzunk le egy kiskanál kurkumaport, amint meghűlt, ízesítsük reszelt gyömbérrel és mézzel, és kortyoljuk el kisebb részletekben a nap folyamán.

8. Hússütéshez
A kurkuma nemcsak kellemes, zamatosan erős ízt ad a húsnak, hanem a sütés-grillezés közben képződő HCA (heterociklikus amin) mennyiségét is 40 százalékkal csökkenti a Kansasi Egyetem kutatása szerint. A HCA-ról feltételezik, hogy nagy mennyiségben rákkeltő.

Figyelem! Aki vérhígító gyógyszert szed, konzultáljon kezelőorvosával kurkuma terápiás alkalmazása előtt, mert a benne lévő curcumin hatóanyag fokozhatja a vérhígítás mértékét. Más gyógyszerekkel is kölcsönhatásba léphet! Várandósoknak nem adható.
 

A felmérésben részt vett középiskolás diákok vizsgaeredményei 13 száza-lékkal javultak, csak mert a tanterem ablakai zöld fákra nyíltak. Ez derült ki egy amerikai felmérésből, amelyben öt illinois-i középiskola 94 véletlen-szerűen beválogatott diákjának teljesítményét mérték.

A diákokat három csoportba osztották, három egyforma teremben kellett vizsgázniuk. A termek mérete, alakja és berendezése ugyanolyan volt, annyiban különböztek, hogy az egyik teremnek nem voltak ablakai, a másiknak a szemközti házfalra nyíltak, a harmadikból pedig az iskolát övező zöldet lehetett látni. 

A diákok a 30 perces vizsga alatt helyesírási, matematikai és szóbeli feladatot kellett megoldaniuk. Közben mérték a szívverésüket, a testhő-mérsékletüket és a bőrük nedvességtartalmát. A vizsga után kérdőívet is ki kellett tölteniük a közérzetük jellemzéséről. 

ILLUSZTRÁCIÓ

A zöld parkra nyíló teremben vizsgázó diákok jobban bírták a vizsgázással járó stresszt, és 13 százalékkal jobb eredményt értek el. A szakértők szerint ez annak volt köszönhető, hogy amikor a vizsgázás közben olykor-olykor elkalandozott a diákok figyelme, és tekintetüket fölemelték a tesztről, a zöld növények látványa hatására gyorsabban regenerálódtak mentálisan, és utána jobban tudtak a következő feladatra összpontosítani.

Ezt az eredményt mi is hasznosíthatjuk tanulás vagy munka közben. Persze az íróasztalon kevés a szabad hely, illetve nem is mindenkinek esik annyi természetes fény az asztalára, ami a cserepes növények többségé-nek kellene. Egy igénytelen minizöld azonban kis helyen is elfér, és lát-ványa friss energiával tölti fel az elménket. Kedves ajándék lehet vizsgázó vagy stresszes környezetben dolgozó szeretteink számára.

Kis üvegcsébe öntsünk mosott homokot, apró követ, pár evőkanálnyi föl-det, és tegyünk rá mohát vagy valami kis pozsgás növényt. Ha a kupakot rátesszük, biztosíthatjuk a növénynek szükséges nedvességtartalmat. KÉP

Akvarisztikai boltban vehetünk vízinövényeket, amelyeket átültethetünk. Így garantáltan nem fordul elő, hogy elfelejtettük meglocsolni a minikertünket. Az indiai vízicsillag, a Wendt vízikelyhe vagy a gömbmoha elviseli a fény-hiányt, a kemény és szobahőmérsékletű vizet. KÉP

Egy pohárban is kialakíthatunk mini sziklakertet. KÉP

Megrepedt a vizeskancsó? Nem kell kidobni, inkább újrahasznosítással varázsoljunk belőle asztali minidzsungelt. KÉP

A svéd asztalosnál kapható, eredetileg hűtőszekrényre vagy más fémfelületre tapadó mágneses fűszertartó edénykét megtölthetjük mosott kaviccsal és kaktuszokkal is. A műanyag előlapon vágjunk ablakot, hogy szellőzhessenek. KÉP

Egy PET-palackból is csinos minikert lehet. A trükkje, hogy először félbe-vágjuk, úgy töltjük meg az alját földdel és pozsgásokkal, majd ráhelyezzük a tetejét. Locsoláshoz és szellőztetéshez csak le kell venni. KÉP

Minden spájz és konyhaszekrény tele van üres befőttesüvegekkel. Na de most már tudjuk, hogy mit kell velük csinálnunk. KÉP

Sokak szerint vétek olyan alapanyagokból készíteni a bioüzemanyagot, amelyek élelmiszerként használhatók (napraforgó, cukornád, repce stb.), illetve erdőket pusztítanak el az agrárültetvények telepítéséhez. Ezért egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy alternatívákat keressenek, például a haszonállatok ürülékét alakítsák biodízellé vagy biogázzá.

A baromfihús világszerte kedvelt, olcsó fehérjeforrás, ám a milliós létszámú állattenyésztés mellékterméke nagyon veszélyes a környezetre. Lehet benne antibiotikum-maradvány vagy nehézfém-szennyeződés is, amelyek szennyezik a talajvizet. Az állati trágyák közül a baromfiénak a legmagasabb a nitrogén-, foszfor- és káliumtartalma, frissen és hígítat-lanul alkalmazva kiégeti a növényt, ezért csak keverve szabad talaj-javítónak használni. Viszont éppen az összetételének köszönhetően kiválóan alkalmas biogáz-fejlesztésre.

KÉP

Ha a baromfitrágyát oxigéntől elzártan erjeszteni kezdik, a benne lévő baktériumok a szervesanyag bomlása közben biogázt termelnek: ennek jellemző összetétele 50-70 százalék metán, 30-40 százalék szén-dioxid, valamint kén-hidrogén és vízgőz. Önmagában a bomlási folyamat nem zajlik túl kedvezően, ezért a szakemberek azzal kísérleteznek, hogy különféle szálasanyaggal keverjék a trágyát, és hogy más módon is segítsék a gázképződést.

A nigériai Landmark Egyetem kutatói rájöttek, hogy hozzáadott szálas-anyagként náluk remekül használható az Afrikába dísznövényként betele-pített, mára szinte kiirthatatlan özönnövénnyé vált mexikói őszirózsa (Tithonia diversifola). Ez az invazív faj nemcsak elfoglalja a haszon-növények területét, hanem olyan kémiai anyagok vannak benne, amelyek gátolják más növények fejlődését.

A nigériai kutatók a baromfitrágyás-őszirózsás keveréket hevítéssel és lúgosítással előkezelték (ez módszerük másik egyedi jellemzője), utána pedig rábízták a munkát az anaerob baktériumokra. Eredmény: 8 kilo-gramm trágya-növény keverékből több mint 3 kilogramm biogáz készült. Ez nemcsak az előkezelési-erjesztési folyamat fenntartásához elegendő (nullszaldó), hanem kellő mennyiség marad egy áramtermelő generátor meghajtásához. További kezeléssel biodízel is készíthető belőle. A folya-mat maradványaként képződő szilárd anyag pedig kiválóan alkalmas talajjavításra vagy növénytrágyázásra.

Egyébként Európa első, kizárólag baromfitrágyát égető erőműve most épül Észak-Írországban. A 3 MW tervezett kapacitású Ballymena erőműben évente 40 ezer tonna trágyát fognak feldolgozni, amely a legnagyobb brit baromfitenyésztőtől, a Moy Parktól származik: telepeiken évente 250 millió baromfit nevelnek.

KÉP

A világon eddig csupán két kizárólagos baromfitrágya-erőmű üzemel, az egyik Kínában, a másik Minnesotában. Ukrajnában is épült 2013-ban egy hasonló, (holland tervek alapján), de itt szarvasmarha-trágyát is felhasználnak. Az erőműben 1 tonna trágyából 200 köbméter biogázt, és abból 5 MWh energiát állítanak elő, amellyel 15 ezer lakás elektromosenergia igényét, illetve 5 ezer lakás fűtését oldják meg. Szálasanyagként cirokot kevernek a trágyához, ez a növény a helyi meterológiai adottságok mellett jól termeszthető.