A brit Morrison's szupermarketlánc úgy akarja csökkenteni az élelmiszerhulladék mennyiségét, hogy megszünteti a boltjaiban kapható tej csomagolásán a lejárati idő jelölését. Cikkünk a kép alatt folytatódik!
KÉP: Pixabay
A brit Morrison's szupermarketlánc úgy akarja csökkenteni az élelmiszerhulladék mennyiségét, hogy megszünteti a boltjaiban kapható tej csomagolásán a lejárati idő jelölését. Cikkünk a kép alatt folytatódik!
KÉP: Pixabay
Javában tart a Veganuár (erről itt írtam korábban), és ennek kapcsán biztosan sokan fogják kipróbálni tehéntej helyett a növényi italokat. Ezek a legváltozatosabb alapanyagokból készülnek: mandula, mogyoró, szója, rizs, zab, kókusz, kesudió, quinoa, kender, továbbá lehetnek ezek kombinációi, illetve speciális ízesítésűek is (kakaós, kávés, vaníliás, karamellás stb.)
KÉP: Pexels
Ha már piál a Föld szilveszterkor, tegye zölden! Egyre többet foglalkozunk azzal, hogy mennyi az ételeink környezeti lábnyoma, azaz milyen terhet ró a természetre az előállításuk: a növényvédőszerek, gyomirtók, erdőirtások, monokultúrás ültetvények mind-mind szennyezik és pusztítják az élővilágot. Na de mi a helyzet az olyan italokkal, amelyek más kategóriába esnek, mint a nagyi által főzött biomálnaszörp?
KÉP: Pexels
1900 és 2000 között 75 százalékkal csökkent a világ biodiverzitása, azaz az élővilág sokszínűsége, fajgazdagsága - részben az alkohol előállításához szükséges növények monokultúrás (egyetlen fajból álló) ültetvényei miatt. Az alkoholos italokhoz az alkoholon kívül persze rengeteg más összetevő is szükséges, plusz a csomagolás és a szállítás is környezetszennyező lehet.
Egy korsónyi ale sör megfőzése 300 gramm szén-dioxiddal szennyezi a levegőt, egyetlen liter sör előállításához 155 liter vízre van szükség, az ENSZ szerint egy évtizeden belül nem lesz elegendő ivóvíz a mezőgazdasági termeléshez. Négy szempontot kell figyelembe venni az italgyártáshoz: a szén-dioxid-kibocsátást, a biodiverzitásra gyakorolt hatását, a víz-, illetve a műtrágya- és gyomirtóigényét. Ebből a szempontból az alkoholhoz szükséges alapanyagok közül, mint a cukornád, gabona, burgonya, szőlő stb., az alma lesz a nyerő, mert azt organikus művelésben is lehet termelni.
Jó példák is vannak a fenntartható italgyártásra: az 1990-es mennyiségekhez képest ma már a 33 cl fém italosdoboz 55 százalékkal kevesebb anyagból készül, míg a borosüvegekhez 60 százalékkal kevesebb anyag is elég. Egyre több cég áll át megújuló energiára, illetve az üzemeit LED-világítással és hőszigeteléssel korszerűsíti.
Ezeken túl is érdekesen alakul a szeszfőzés: világszerte már 50-nél több cég főz sört kenyérből (erről mi is írtunk, a receptért kattints ide) az angliai Toast Ale mintáját követve. Az amerikai Misadventure & Co a vodkáját lejárt szavatosságú péksüteményekből készíti, a William Grant & Sons' Discarded vermutot alkotott a kávébab héjából: a cascara eddig a hulladékba került. A brit Black Cow vodka alapanyaga a sajtkészítésnél megmaradt író, a The Garden Cider Company a kiskertekből gyűjti be a hullott almát a ciderjéhez. Az ausztrál Rootstock fesztiválon a megmaradt italokat (bor, söt, whiskey) összeöntötték, és grappát főztek belőle, amelynek neve Kissing a Stranger (Megcsókolni egy idegent) lett. A dán Carlsberg üvegmosója újrahasznosítja a vizet (és pasztörizálással csírátlanítja), amelynek köszönhetően 45 ezer hektoliter vizet tudtak megtakarítani, ez megtöltene 18 olimpiai méretű úszómedencét. A skót Glengoyne a szeszfőzdéből kieresztett víz tisztításához 12 természetes lápot alakított ki, amelyeket 14 ezer fajta növénnyel ültettek be, ezek biztosítják a víz szűrését. A láp emellett új életteret jelent egy sor helyi állatfajnak is.
KÉP: Pexels
TIPPEK A ZÖLD ALKOHOLFOGYASZTÁSHOZ:
1. Igyál olyan italt, ami almából készült, mert annak a legkisebb a környezeti lábnyoma: ilyen például a cider.
2. Fogyassz az évszaknak megfelelő alapanyagokat, tehát télen ne akarj epret enni a pezsgőhöz, akármennyire is posh és fancy.
3. Válaszd a helyi márkákat, mert az országhatáron belül előállított italok szállításból adódó környezetszennyezése töredéke mondjuk egy kubai ruméhoz képest.
4. Vegyél üveg helyett dobozos italt, mert az alumíniumdoboz sokszor újrahasznosítható, míg az üveg előállítása és újrahasznosítása sokkal energiaigényesebb.
5. Kutasd fel a spájzot, mert lehet, hogy találsz a hátsó sarokban valami ezeréves különlegességet, amit szilveszterkor végre megmenthetsz a megromlástól (és "anyagában hasznosíthatod")...
Egészségedre és boldog új évet!
365Zö
Jóllehet az utóbbi évtizedekben sok szó esett a hőszigetelésről, ezt leggyakrabban úgy tudjuk elképzelni, hogy vagy kőzetgyapotba, vagy polisztirolba (=műanyagba) csomagoljuk az épületeinket. Mindkettő mellett szólnak érvek és ellenérvek, az viszont egészen biztos, hogy ezek csak passzív rendszerek, nem képesek plusz szolgáltatásra.
Ezért nagyon érdekes az a kísérlet, amelyet a brit Plymouth Egyetem végzett el: a kampusz területén az egyik épület nyugati falának felére egy különleges homlokzati molinót feszítettek fel: a filcből készült molinón sok-sok zseb van, amelyeket földdel töltöttek meg és növényekkel ültették be. Az összhatás egy egybefüggő "élőfal", csupa zöld növényből.
Már a látványa is esztétikus, de nem pusztán ez volt a cél. A homlokzat másik felén ugyanis meghagyták az eredeti vakolatot, hogy össze lehessen hasonlítani a két felület hőszigetelő képességét. Öt hét mérés után kiderült, hogy a zöld falburkolat 31,4 százalékkal csökkenti a falon keresztüli hőveszteséget a hagyományos vakolathoz képest. Az alábbi grafikon kékkel mutatja a növényekkel borított fal hőátbocsátási értékét, és pirossal a vakolt falét.
Az Egyesült Királyságban az épületek 17 százalékban felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, a fűtés teszi ki az épületek teljes energiafelhasználásának 60 százalékát. Ahhoz, hogy a szigetország elérje, hogy csak annyi legyen a szén-dioxid-kibocsátás, mint amennyit meg is lehet kötni (ezt a nettó zéró kibocsátás), sok észszerű fejlesztésre van szükség.
"Épületeink 57 százaléka 1964 előtt épült - mondta Matthe Fox fenntartható építészet kutató, az élőfal-kutatás vezetője. - Jóllehet a szabályozások előírják az új építésű épületek hőveszteségének csökkentését, a meglévő régi épületek igénylik a legtöbb fűtési energiát és ezáltal fokozzák a szén-dioxid-kibocsátást. Létfontosságú, hogy fejlesszük a meglévő épületek hőmegtartó képességét ahhoz, hogy elérjük 2050-re a nettó zéró karbonkibocsátást, és csökkentsük az emelkedő energiaárak miatti fűtési szegénység kockázatát."
Az Egyetem kutatásának célja az élő növényekkel történő beültetéssel, hogy egyrészt csökkentse a fűtési hőveszteséget, másrészt segítse a levegőből a szén-dioxid megkötését. A kutatás az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERDF) támogatásával három év alatt 2,6 millió fontos kerettel zajlik.
"A városi lakosság száma folyamatosan növekszik. A zöld infrastruktúra olyan természetes eredetű megoldás, amely lehetőséget kínál a klímaválság, a légszennyezés és a biodiverzitás-veszteség hatásainak mérséklésére, miközben alacsony szén-dioxid-kibocsátás mellett biztosít gazdasági növekedést - mondta Thomas Murphy társszerző. - Az élő növényfalak javítják a levegőminőséget, csökkentik a zajt, hozzájárulnak az egészség és a testi-lelki jóllét (well-being) fejlesztéséhez. Kutatásunk igazolta, hogy a zöld fal csökkenti a régebbi épületek karbonlábnyomát is az energiaigény mérséklésével. További vizsgálatok célja, hogy maximalizáljuk a környezeti hatásokat és gazdaságosabbá tegyük a kialakítást."
365Zö
Vége a jó időnek, egész nap csukva van az ablak, ezért sokak elgondolkodnak egy légtisztító készülék beszerzésén. Az amerikai környezetvédelmi ügynökség (Environmental Protection Agency, EPA) szerint a beltéri levegőminőség akár 2-5-ször rosszabb lehet, mint a kültéri. Ennek pedig súlyos hatása van az egészségünkre, illetve a szellemi képességeinkre: utóbbit a Harvard Egyetem kutatói vizsgálták. Felmérésükhöz 6 országból több mint 300 irodai dolgozót toboroztak. Az íróasztalukra szerelt levegőminőség-szonda folyamatosan mérte a PM2,5 mikronos szállópor- és a szén-dioxid-szennyezés mértékét, míg az alanyok az okostelefonjukra küldött feladatokat próbálták megoldani rendszeres időközönként. Kiderült, hogy minél nagyobb volt a beltéri levegőben a légszennyező anyagok aránya, annál lassabban és pontatlanabbul oldották meg a kiadott feladatokat a tesztalanyok.
KÉP: Pexels
Tehát tényleg lehet értelme légszűrő készüléket venni, de nem mindegy, milyet.
Először is nézzük, milyen szennyezőanyagok halmozódhatnak fel zárt térben:
- por: általában kintről jut az épület belsejébe, de származhat belső forrásokból is, mint a házikedvencek elhalt hámsejtjei, ételmorzsák stb.;
- szösz: ez felhalmozódhat a láthatatlan helyeken;
- penész: ahol meleg és pára van, ott előbb-utóbb penész is lesz, ami légúti panaszokat és asztmarohamot okozhat;
- állati ürülék: nem Morzsikutya potyogtatására gondolunk, hanem a parányi "háziállatok" ürülékére, mint a rovarok, apró rágcsálók, esetleg madarak (padláson);
- dohányfüst: a passzív dohányosokat is fenyegeti, nemcsak a füst belélegzésekor, hanem a felületeken kiülepedő károsanyagok a légmozgással újra a levegőbe kerülhetnek és belélegezhetjük ezeket;
- virágpor: a pollen jóformán az év felében-kétharmadában velünk lehet, mert mindig virágzik valami;
- mérgező vegyületek: a granulátum vagy por alakú kerti növényvédőszerek és gyomirtók bejuthatnak az épületbe, és a levegőbe kerülhetnek, ahonnan belélegezzük;
- illékony szerves vegyületek: angolul volatile organic compounds, azaz rövidítve VOC a nevük, és a leggyakoribb beltéri légszennyezők közé tartoznak, eredetük lehet festék, hajlakk, bútor, konyhai eszköz, tisztítószer, ragasztó, nyomtató, tinta stb.;
- radon: ez a bizonyítottan rákkeltő szennyezőanyag a természetben a talajban fordul elő, onnan kerül a beltérbe;
- aszbeszt: a régi palatetők és -kerítések tartalmazhatják ezt a rákkeltő ásványt, ami végzetes betegségeket okoz;
- saját bőrünk: lényegében egész nap hullajtjuk az elhalt hámsejtjeinket, amit megesznek a poratkák, és az ürülékük légszennyező anyaggá válik, poratka-allergiát okozva, és a helyzetet súlyosbítja a kilélegzett szén-dioxid.
KÉP: Unsplash
Onnan tudhatod, hogy rossz a levegő minősége, ha szellemileg folyton kókadozol, nem tudod hatékonyan végezni a feladataidat, esetleg tüsszögsz, fáj a fejed, eldugult az orrod, folyik a könnyed, kapar a torkod, súlyos esetben jelentkezhet mellkasi szorítóérzet, légszomj, fáradékonyság, szédülés és hányinger. A háziállataid is mutatják a rossz levegő jelét: köhögnek, tüsszögnek, nedvedzik a szemük, vakaróznak, öklendeznek vagy nyitott szájjal lihegnek (pedig nincs hőség).
A készülék választásakor a legfontosabb a Melbourne Egyetem új felmérése szerint, hogy háromszoros szűrőrendszere legyen, ami egy előszűrőből, az illékony vegyületeket megfogó aktívszenes szűrőből és a mikroszkopikus részecskéket kiszűrő HEPA-filterből álljon. Utóbbi azért fontos, mert 99,9 százalékban kiszűri a vírusokat hordozó aeroszol-cseppeket is, amelyek mérete 300 nanométertől 100 mikronig terjed (a nanométer a milliméter egymilliomod része, a mikron pedig egy ezred milliméter). Márpedig 5 mikronnál kisebb méretű szemcsék (legyenek bár víz- vagy tömör anyagszemcsék, mint a korom vagy pollen) annyira könnyűek, hogy akár órákig lebeghetnek a levegőben.
Vásárláskor a következő szempontokat érdemes számításba venni:
HEPA-szűrő, légszűrési gyorsaság (a tervezett helyiség köbméterének megfelelő), zajszint, ár, szállítás és fizetés módja.
A kutatók nem ajánlják az ionizáló/plazma/ózon/fotokatalitikus oxidációs/elektrosztatikus, illetve UV-sugárral vagy más módon fertőtlenítő légtisztítókat. "Ezek a technológiák tudományosan nem kellően bizonyítottak, és bizonyos esetekben még ronthatják is a levegő minőségét a kibocsátott ion-, ózon- vagy oxidációs melléktermékekkel. Az ózon és az ionok az asztmás betegek állapotának romlását okozhatják."
És a legfontosabb: mivel a légtisztító készülékek csak szűrik a levegőt, időnként ablakot is kell nyitni, hogy oxigénben dús friss levegőhöz jussunk, illetve hogy ezzel is hígítsuk a beltéri levegőben felhalmozódó aeroszolokat - tanácsolja a Melbourne Egyetem.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
A finn főváros célja, hogy 2030-ra karbonmentesítse a fűtést, vagyis az ne járjon a globális felmelegedést fokozó szén-dioxid- és más károsanyag-kibocsátással. Az ehhez kiírt ötletpályázat, a Helsinki Energy Challenge fődíját egy trópusi erdő nyerte. Igen, Helsinkiben, az európai kontinens legészakibb fővárosában.
A Carlo Ratti Associati olasz építésziroda által tervezett Hot Heart (Forró Szív) elnevezésű projekt 10 hatalmas, 225 méter átmérőjű mesterséges biodóm-szigetből áll, amelyek forró vízzel hőenergiát tárolnak, és ezzel teszik lehetővé fedett trópusi élménypark és fürdő kialakítását a Finn-öböl vízén lebegve.
Működési elve a következő: a szél- és napenergiát tengeri hőszivattyúk alakítják át hővé, azaz forró vízzé, amit a Hot Heart medencéiben tárolnak. Mesterséges intelligencia vezérli a hőenergia termelését és fogyását, és segíti kiegyenlíteni az országos energiahálózatban fellépő termelési és fogyasztási ingadozásokat.
Az előzetes tervek szerint a rendszer 2030-ra képes lesz a nagyjából 630 ezer lakosú Helsinki teljes fűtési igényét kiszolgálni, nulla károsanyag-kibocsátással. Az üzemeltetési költség pedig 10 százalékkal alacsonyabb lesz, mint a mostani fűtési költség.
A Hot Heart rendszert 2028-ra tervezik megépíteni. Ahogy elkészülnek a részegységek, úgy vehetik birtokba a helyiek a létesítményt. A mesterséges szigeteken álló biodómok a tradicionális finn természetvédelmi törvény szellemében mindenki előtt nyitva állnak, aki a téli zimankó idején trópusi környezetben szeretne relaxálni.
A törvény ugyanis kimondja, hogy minden finnek joga van a természeti javakat élvezni és kihasználni, feltéve, ha vigyáz rájuk. Amikor elkészül, ez lesz a maga nemében a legnagyobb ilyen létesítmény. A természet energiája károsanyag-mentes tiszta fűtést nyújt, a lebegő erdők pedig tökéletes kikapcsolódást.
via Inhabitat
HKZs
Egy friss kutatás azt állítja, a vaddisznók a legkártékonyabb állatok közé tartoznak abból a szempontból, hogy a földet túrva felszabadítják annak karbontartalmát, ami évente 4,9 millió tonna szén-dioxiddal szennyezi a levegőt - ez egymillió autó kibocsátásával egyenlő, írják a The Conversation folyóiratban ausztrál kutatók.
KÉP: Unsplash
Földünkön a talaj a legnagyobb természetes szénelnyelők egyike, az erdők és az óceánok mellett. Ám ha a felszín bolygatása miatt ez a szén-dioxid kiszabadul, az tovább súlyosbíthatja a klímaválságot. Vaddisznók minden kontinensen élnek, az Antarktika kivételével. (Egy másik kutatás szerint) 54 országban 672 gerinces állat- és növényfajt veszélyeztetnek. (Egy svájci kutatás szerint) a vaddisznók túrásukkal évente 23 százalékkal növelik a CO2-kibocsátást. Kínában még ennél is többet, 70 százalékot mértek a bolygatott területeken.
Amikor egy vaddisznó túrja a földet, azzal a mélyebben lévő talajszemcsék a felszínre kerülnek és oxigénnel érintkeznek. Ettől hirtelen megszaporodik a talajban lévő mikrobák száma, amelyek viszont lebontják a széntartalmú szervesanyagot a talajban, és így abból felszabadul és a levegőbe kerül a szén-dioxid.
A The Conversationban megjelent tanulmány szerzői 10 ezer szimulációt futtattak le, hogy kiderítsék, globális léptékben mekkora kárt okoznak a vaddisznók. Világszerte évente nagyjából 36 214 és 123 517 négyzetkilométernyi területet túrnak fel, előbbi Taiwan, utóbbi nagyjából Anglia (tehát nem az egész Egyesült Királyság) területének felel meg. A túrás zöme Óceániában történik, ott él a legtöbb vaddisznó. [De az idei nyár alapján már tudjuk, hogy a klímakatasztrófa nem ismeri az országhatárokat. - A szerk.]
A talaj kövekből, bomló növényekből és állatokból alakult ki. A talaj és a talajon élő növények a világ CO2-kibocsátásának mintegy 20 százalékát kötik le - írja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. A talaj kétszer annyi szerves szenet tartalmaz, mint a növényzet. Csak az EU területén a talaj több mint 70 milliárd tonna szerves szenet tartalmaz, vagyis körülbelül 7 százalékát a Föld szénháztartásának. "Az EU tagállamai az összes forrásból évi 2 milliárd tonna szenet bocsátanak ki. Tehát a talaj meghatározó szerepet játszik a klímaváltozásban. Ha Európa talaja széntartalmának csupán 0,1 százalékát kibocsátja a légkörbe, az ugyanannyi, mint amennyit 100 millió újabb gépkocsi bocsátana ki szenet az utakon. Ez az EU jelenlegi gépjárműparkjának 50 százalékos növekedésének felel meg."
Valamit ki kellene találni a helyzet kontrollálására, ami nem a vaddisznók totális kiirtásával jár. Ezzel kapcsolatosan hadd idézzem be a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet kutatóinak korábbi cikkét:
A vaddisznók fontos tagjai az erdőnek, "ökoszisztéma-mérnök" szerepet töltenek be a gímszarvasok mellett, írják itt. "Kiemelkedő jelentőségük van az erdei vegetáció és életközösség szerkezetének, dinamikájának szabályozásában; amelyek azonban nem csupán negatív, de semleges és pozitív hatásokat egyaránt magukba foglalnak! [...]A vaddisznó természetes bolygatást okozó túrása növelheti a lágyszárú fajközösség változatosságát és a gerinctelenek gyakoriságát, vagy a növényi tápanyagellátottság mértékét is. A patások pótolhatatlanok a növények terjeszkedésében is, számtalan faj magjainak elfogyasztásával és hullatékkal való kiürítésével és a szőrzetükön megragadó növényi szaporítóképletek rövid vagy hosszú távú szállításával."
Lehet, hogy inkább annak az egymillió autónak a kibocsátását kellene lenullázni?
HKZs
A pandémia ellenére világszerte nőtt az elektromos járművek (EV) eladása 2020-ban, méghozzá 43 százalékkal az előző évhez képest. Európában 1,4 millió akkumulátoros meghajtású elektromos járművet (BEV) és plug-in hibrid járművet (PHEV) értékesítettek, Kínában a villanyautók eladása 1,3 millió darabbal nőtt, ami a világon eladott összes elektromos jármű 41 százalékát teszi ki.
KÉP: Pexels
Mint azt korábban megírtam, Kínában a legnagyobb számban eladott elektromos autó nem a sportos Tesla, hanem a guruló dobozra hasonlító Hongguang Mini EV, amely az amerikai General Motors és a kínai Wuling Motors közös terméke. Ebből tavaly júliusi premierje óta 270 ezret adtak el, és év végéig meglehet a 400 ezer is. Vagy még több, ha széles körben is bevetik az értékesítésösztönzés legújabb fegyvereit.
Az átlag kínai vásárló a belsőégésű autók közül a minél nagyobbat preferálja. Az elektromos autókat viszont teljesen más célcsoportnak is értékesíteni lehetne.
Kína 2060-ra szeretné elérni a karbonsemlegességet: amennyi szén-dioxidot kibocsát, annyinak a megkötéséről gondoskodik is. (Az EU ugyanezt 2050-re vállalta.) 2009 óta a kínai kormány kedvezményekkel, adómérsékléssel és töltőállomások építésével próbálta fellendíteni az EV-eladásokat, de ezek a támogatások kezdenek kifulladni az amerikai The Conversation magazinban megjelent cikk szerint.
A legtöbb EV-t az ötmilliósnál nagyobb lélekszámú nagyvárosokban (Sanghaj, Peking) adják el, csakhogy az egymilliósnál kisebb, szerényebb jövedelmű városokban is nagy az érdeklődés. Ezekben a kisebb városokban a járművezetők jellemzően rövidebb távokon közlekednek, ennélfogva nem jelent stresszfaktort számukra a közlekedésre fordított idő, valamint a megélhetés költsége. Sokkal fontosabb számukra a jármű hatékonysága és a környezetet kímélő volta. Viszont nincs sok pénzük EV-vásárlásra, a nemzetközi modellek nem jöhetnek szóba számukra.
Ahhoz, hogy minél több EV-t adjanak el ebben az új szegmensben is, a kínai gyártók egy új taktikát vetnek be: az akkumulátor lízinget. Ennek értelmében csak a karosszériát kell vásárláskor kifizetni, utána az EV legdrágább egységének számító akkumulátort havi díjjal lehet törleszteni. De arra is van lehetőség, hogy a lemerült akksit egy töltőállomáson másikra (feltöltöttre) cseréljék. (Ezzel a konstrukcióval már más országban is kísérleteztek, mert 5 perc alatt megvan.) Ez a két módszer a járműsáráslóknak a legszimpatikusabb, mert ezekkel lehet kivédeni az elektromos autók két legnagyobb hátrányát: a magas árat és a hosszú töltési időt. Továbbá népszerű még Kínában a hazánkban is ismert néhány órás elektromos autó bérlés.
Az ötlet, hogy az autót és akkumulátort külön is lehet értékesíteni, sokkal fenntarthatóbbá teszi az egész elektromos autózást. Hiszen amikor az akkumulátor már nem alkalmas arra, hogy egy jármű hosszú távú haladását szolgálja, más területen még hasznát lehet venni, például az elektromos hálózathoz kötött tárolóállomásként vagy elektromos eszközök erőforrásaként. Az autótulajdonos pedig elkezdhet bérelni egy vadonatúj akksit a meglévő karosszériájában.
HKZs
Zöld körökben jó ideje próbálják népszerűsíteni a gondolatot, hogy a fa legyen az új beton, elvégre ezzel csökkenteni lehetne az építőipar óriási szén-dioxid-kibocsátását. Világszerte évente 4,2 milliárd tonna cementet állítanak elő, ami az éves teljes CO2-kibocsátásunk 8 százalékát teszi ki. A fa ezzel szemben környezetbarát építőanyag, hiszen növekedése során a szén-dioxidot oxigénné alakítja és magában megköti. Az építőipar azonban kevéssé érdeklődik a technológiaváltás iránt.
Egy új kutatás azonban meggyőzheti a tétovázókat arról, hogy igenis jobb befektetés lehet fából többszintes házakat építeni, mint betonból. A finn Aalto Egyetem kutatói a finn főváros, Helsinki 1999 és 2018 közötti ingatlanhirdetéseit elemezték ki. Az értékesítésre meghirdetett ingatlanok közül 2,23% volt a faházak aránya. Kiderült, hogy a többszintes, faszerkezetű épületek közel 9 százalékkal többért keltek el, mint a más anyagból épültek.
Helsinki központjában a tervezett Wood City épületei
lakásokat, irodákat és szállodát foglalnak magukba
zéró kibocsátással. KÉP: Masuplanning
Korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy a faépítkezés költségeit hajlamosak az emberek a valóságosnál nagyobbbak becsülni. Mostanáig nem készült olyan elemzés, amely a természetes építőanyagban rejlő gazdasági lehetőséget meghatározta volna. Természetesen egy ingatlan értékét több szempont is befolyásolja, ezért a kutatók regressziós analízissel ellenőrizték a tényezőket.
"Elsőre úgy tűnik, mintha egy fából épült többszintes házat az átlagnál olcsóbban kínálnának, de ha alaposabban szemügyre vesszük az adatokat, akkor kiderült, hogy a fa használata gazdaságilag nagyon megéri. Eredményeink szerint egy faépület négyzetméterára majdnem 10 százalékkal magasabb, mint ugyanazon a környéken a betonalapú épületeké", mondta Seppo Junnila, az Aalto Egyetem ingatlangazdaság-professzora.
Félig fából, félig betonból épült Finnország legmagasabb,
nyolcszintes faháza 2015-ben. KÉP: Dezeen
Ennek lehet az is oka, hogy Helsinkiben az átlagnál olcsóbb kerületekben építkeznek gyakrabban fából, ahol viszont a vásárlók hajlandók többet is fizetni a környezetbarát anyaghasználatért. Egyre több fogyasztó értékeli az ökológiai szempontokat, és szeretné a világ felé is jelezni a környezetbarát mivoltát. A finn fővárosban a faépületek az alacsonyabb szocioökonómiai státusú környékeken épülnek, de egyúttal fel is húzzák itt az árakat.
"Korábbi kutatásunk szerint, aki nem bérel, hanem vásárol lakást, az sokkal jobban odafigyel a környezeti szempontokra is. Egy lakástulajdonos jellemzően több pénzt költ a lakás hatékonyságának növelésére, mint például az energiatakarékosságra. Még ha nem is tud valaki a város legdrágább kerületében lakást venni, hajlandó többet fizetni a környezetbarát fejlesztésekért", tette hozzá a professzor.
Elsősorban fa és üveg, és csak utána beton az Oodi,
vagyis Helsinki Központi Könyvtára. KÉP: Inexhibit
Jóllehet a finn építőipar lassan reagál a témára, a kormány, és nevében az ottani környezetvédelmi minisztérium azt célozta meg, hogy 2025-re már az új többszintes épületek 45 százaléka legyen fából. Persze a törvényi szabályozás nem elég, el kell érni, hogy az emberek akarjanak is ilyen épületekben lakni, illetve értékeljék a lakásvásárlást ilyen épületben jó befektetésként. Az építőipari szereplők számára mindenképpen remek üzleti lehetőség: a fából épült ház bekerülési költsége Finnországban fele annyi, mint egy vasbeton épületé, ellenben annál közel 10 százalékkal többért adható el.
A fából történő építkezések miatt nem lesz nagyobb az erdőirtások aránya szerte a világon, amelyeket egyébként is jellemzően más okból végeznek, közte élelmiszeripari alapanyagok (például pálmaolaj) előállításához. A skandináv országokban eleve az a szabály, hogy a kivágott fákat pótolni kell. A fa, mint CO2-megkötő építőanyag éppenséggel segítheti a városokat abban, hogy közelebb kerülhessenek a vállalt karbonsemlegességhez, összegezte Junnila.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna
2021-ben február 17-én kezdődik a nagyböjt, amely a húsvét, vagyis Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe előtti negyven napos előkészületi időszak. Középpontjában a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozatvállalás és a könyörgés áll. Idén egyedivé tehetnéd ezt az időszakot azzal, hogy az áldozatvállalásodat a Természet jegyében ajánlod fel, vagyis csökkented az életviteleddel járó szén-dioxid-kibocsátást, felhalmozást, pazarlást.
KÉP: Pixabay
1. Hetente csak egyszer ülj autóba
Megfogadhatod, hogy a böjt ideje alatt hétfőtől szombatig csak kerékpárral, gyalog vagy tömegközlekedési eszközzel közlekedsz. Böjti időszakban vasárnap nem kell böjtölni, úgyhogy aznap bepótolhatod az autóhoz kötött teendőket.
2. Kerüld a műanyagot
A böjt ideje alatt ne vásárolj (kőolajból környezetszennyező módon készült) műanyagterméket, nyilván kivéve, ha az valaminek az elválaszthatatlan csomagolása. De például műanyag flakonba csomagolt folyékony sampon és tusfürdő helyett használhatnál most tömbsampont és szappant. Vagy az előre csomagolt felvágott helyett is választhatod a szeletelt terméket, és rászánod (felajánlod) az időt, amit sorban kell állni érte a felvágottaspultnál.
3. Fogd vissza a tejtermék, hús és fagyasztott élelmiszer vásárlását
A nagyüzemi szarvasmarhatartás során a légkörbe kerülő metán súlyosbítja a Föld felmelegedését okozó üvegházhatást, ezért most 40 napig fogyaszthatnál növényi tejet, kevesebb húst és sajtot. A fagyasztott élelmiszerek hűtőkamionos szállítása és az eladás helyén való tárolása is rendkívül energiaigényes, ha lehet, vásárolj nem fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt. Érdemes volna odafigyelned az élelmiszerpazarlásra is: a böjt ideje alatt ne dobj ki semmilyen, még fogyasztható ételt, hanem próbáld meg más módon, vagy más ételekkel összekombinálva felhasználni és elfogyasztani.
4. Mérsékeld a rezsidet
Talán már nem lesznek olyan hidegek, mint az elmúlt hetekben, ezért ha az egészséged, élethelyzeted megengedni, akkor próbáld meg legalább éjszakára 1-2 Celsius-fokkal alacsonyabbra venni a fűtést. A 40 nap alatt alkalmazhatnád a koleszos zuhanyozás módját, ami azt jelenti, hogy a szappanozás idejére elzárod a meleg vizet, így takarékoskodsz. A világítást mindig kapcsold le magad után, ne hagyj semmit feleslegesen töltőn vagy stand-by üzemmódban.
5. Vásárolj hazai terméket
A közúti és tengeri áruszállítás jelentős mértékben felelős a károsanyag kibocsátásért. Törekedj arra, hogy a 40 napos időszak alatt minél több Magyarországon, vagy maximum 150-200 km-es körzetben előállított terméket vásárolj. Különösen fontold meg a netes rendeléseket, amelyeket esetleg több ezer kilométerről szállítanak ide. Egyébként is kerüld az impulzusvásárlást, amikor valami "akciós" terméket, ruhát megveszel, amit aztán többet nem is fogsz használni, felvenni.
6. Törekedj az újrahasznosításra
Amit meg lehet javítani, azt javítsd meg, vagy újítsd fel, próbáld meg alkatrészként, összetevőként valamiben hasznosítani, tovább használni.
Hiver't-Klokner Zsuzsanna