A franciaországi Bordeaux városában felépült egy olyan öko-lakópark, amelynek nemcsak a formája különleges, hanem külső burkolata is többfunkciós.

KÉP: MVRDV

Az ausztrál nagyváros Wilton nevű negyedében új építési szabályzatot vezetnek be: tilos lesz a házakra sötét színű tetőt tenni, valamint a telken a mainál kisebb négyzetméter építhető be, vagyis nagyobb kertet kell hagyni a házak körül. Wilton azért lehet jó terep a kísérletre, mert 2030-ig nagyjából kilencezer új otthon építésére és 400 ezer lakosra számítanak a hatóságok.

Jelenleg sok helyütt ilyen sűrűn vannak beépítve a családi házas övezetek. A képen látható 19 ház közül csak egynek van világos teteje.
KÉP: Dezeen

Az Új-Dél-Wales-i kormányzat tervei szerint, ha a szokásos sötét palaszürke tetők helyett világos színű tető van a házon, az nagyobb mértékben veri vissza a napsugarakat, ezzel passzív módon is hűvösebb lesz a ház, kevesebb villamos energia szükséges a klimatizálásához. A hővisszaverő festékkel kezelt tető felszíni hőmérséklete akár 40 Celsius-fokkal is alacsonyabb lehet.

Ezen túl előírás lesz az is, hogy a 15x18 méteres telkeken akkora helyet kell hagyni a házak előtt és mögött, hogy ott egy-egy fa (kifejletten legalább 8 méteres) elférjen. Ezekkel az intézkedésekkel a városi hősziget jelenséget kívánják csökkenteni. A városi hősziget arra utal, hogy a városokban a túlzott beépítés és a sok burkolt felület miatt több hőt nyelnek el a környezet nappal, amit éjszaka sugároz ki - emiatt az ilyen részeken a napi középhőmérséklet sokkal magasabb, mint a zöldövezetekben. A fehér tetőkkel 23 százalékkal csökkenteni lehet a városi hősziget jelenség erősségét. 

Nyugat-Sydney-ben döbbenetes nyári hőmérsékleteket mérnek, előfordul 50 Celsius-fokos hőség. Nem lehet tovább halogatni az intézkedéseket annak érdekében, hogy mérsékeljék a városi hőszigetek hatását, nyilatkozták az illetékesek. A hivatalos bejelentésre azt követően került sor, hogy napvilágot látott a legújabb IPCC-klímajelentés, amely azt állapította meg, hogy a globális átlaghoz képest Ausztrália gyorsabban melegszik, az iparosodás kezdete óta 1,4 Celsius-fokkal lett melegebb az átlaghőmérséklete, ami már csak egy tizeddel marad el a párizsi klímaegyezmény által kritikus határértéknek minősített 1,5 Celsius-foktól. 

via Dezeen

HKZs

80 év alatt begyűjtött és preparált patkánytetemek vizsgálata során arra jutottak a Floridai Természettudományi Múzeum kutatói, hogy a városi patkányok egyre nagyobbak és kövérebbek lettek.  

KÉP: Natalie van Hoose/Florida Museum of Natural History

Csakhogy a patkányok méretnövekedése ellentmond a biológia egyik törvényszerűségének, a Bergmann-szabálynak, amely kimondja, hogy a különböző éghajlati viszonyok között élő rokon fajok (pl. pingvinek) testnagysága a hidegebb viszonyok felé haladva növekszik. 

Márpedig a kutatók a városi hőszigetnek nevezett jelenség miatt feltételezték, hogy a városokban élő patkányok kisebbek lesznek, mint vidéki rokonaik. A városi hősziget elnevezés arra utal, hogy az épületek és a burkolt útfelületek több hőt nyelnek el, mitn a természetes környezet, és ezt a hőt éjjel sugározzák ki a környezetükbe: vagyis ezért nem tudnak éjjel lehűlni az épületek a városban, ezért van ott éjjel is melegebb nyáron.

KÉP: Unsplash

Ez önmagában valóban predesztinálná a patkányokat a kisebb méretre, csakhogy az emberszomszédok gondoskodnak a jóltápláltságukról. Az élelmiszerpazarlás is az oka, hogy temérdek ételmaradékot találnak a patkányok mindenütt. A városokban a ragadozóktól sem kell félniük, és mindenhol remek búvóhelyek várják őket. 

HKZs

85 amerikai városról készült műholdfelvételek elemzése kimutatta, hogy a városokban a fák és a növényzet korábban kezd rügyezni, mint a települések közötti vidéki területeken, olvasható az Iowa Egyetem kutatásában. Mindez a városi hősziget-hatásnak tudható be, amelynek lényege, hogy a kő- és betondzsungel városok hőcsapdákká válnak, az épületek között és a burkolt felületekben megreked a meleg, ami hatással van emberre, állatra, növényzetre.

Nyáron a napsugárzás okoz gondot (az elnyelt hőt éjjel bocsátják ki az épületek és burkolt felületek), télen a fűtési hő kiáramlása a rosszul szigetelt épületekből, illetve a járművek kipufogófüstje is melegíthet. Sőt, télen intenzívebb lehet a hősziget-jelenség, például mert a városban lehullott hó azonnal elolvad, nem veri vissza a napsugarakat, illetve a magas házak között gyengébb a szél, ami mérsékelné a meleget.

Pexels

A 2001 és 2014 között készült felvételek alapján a kutatók megállapították, hogy átlagosan 6 nappal korábban bontanak rügyet a városi fák és növények. Az Amerikai Tudományos Akadémia oldalán (PNAS) megjelent tanulmány nemcsak ökológiai, hanem egészségügyi szempontból is fontos, hiszen a korábbi rügyfakadás sokak számára korábban kezdődő allergiaszezont jelent. 

A tudomány még mindig nem fordít elég figyelmet arra, hogy a városi hősziget-jelenség milyen hatással van a növények fejlődésére, vagy a természet ciklikus, illetve szezonális változásaira. Holott ez az információ egyre fontosabb volna annak megállapításához, miképpen fognak reagálni a növények a változó környezeti feltételekre, beleértve a klímaválságot és az urbanizációt, mondta a tanulmány társszerzője, Yuyu Zhou, az Iowa Állami Egyetem geológia és légkörtudomány professzora.

A városi hősziget a fák növekedését is megzavarhatja: a fáknak szükségük van bizonyos ideig tartó fagyos időszakra ahhoz, hogy a tavaszi hőmérsékletemelkedésre reagálni tudjanak. A városokban az egyre melegebb telek hatására csökken a növényzet hőmérsékletre való érzékenysége, amitől romlik a fejlődésük. "A hőmérséklet nem az egyetlen tényező, amely befolyásolja a vegetáció növekedését, de az egyik legfontosabb", összegezte Zhou.

Hiver't-Klokner Zsuzsanna

Tízezer település műholdas hőadataiból állított össze interaktív térképet az amerikai Yale Egyetem kutatója. Ilyen részletességű és mélységű térkép még nem készült, és az a jó benne, hogy nemcsak a szakembereknek szól, hanem bárki használhatja, és talál benne érdekes információkat.

Városi hőszigetnek (angol szakkifejezéssel Urban Heat Island, UHI) nevezik azt a jelenséget, amely a beépített környezet miatt alakul ki: télen és nyáron is sokkal melegebb van, mert az épületek és burkolt felszínek a Napsugárzás, a járműforgalom, a fűtés hőjét visszaverik, kisugározzák. Nyáron a fülledt hőségtől nagyon szenvedünk, de télen sokan örülnek annak, hogy nincs annyira hideg a városokban, mint pár kilométerrel arrébb, külterületen, ezért elolvad a hó, ritkább a köd. A homlokzati hőszigetelés és többrétegű üvegezésű nyílászárók nélküli épületek is "fűtik az utcát".

A hőszigetek pontosítására TC Chakraborty, a Yale Erdészeti és Környezeti Tanulmányok karának harmadéves PhD-hallgatója készített egy könnyen érthető interaktív térképet. Különlegessége, hogy az alapjául szolgáló adatsor eltér az eddig használttól, amely bármely város geográfiai középpontjának hőmérsékletét veti össze az agglomeráció hőmérsékletével. Viszont emiatt a különböző településeket nem lehet összehasonlítani egymással. Chakraborty ezért a városi agglomerációkkal együtt definiálja az adott településeket (ún. urbánus klaszterekként), így globális szinten elvégezhető az összevetés. Az egy kilométeres felbontású térkép 2003-2017 közötti alapadatait a NASA MODIS Terra és Aqua felszíni hőmérséklet mérő műholdak szolgáltatták. A térkép alapjául szolgáló tanulmány az International Journal of Applied Earth Observation and Geoinformation folyóiratban jelent meg.

A Global Surface UHI Explorer interaktív alkalmazás ide kattintva indul!

"A legtöbb kutatás csak néhány nagyvárosra fókuszál, és ezért félrevezető adatokat nyújt a globális városi hősziget jelenség intenzitásról -- mondja a kutató. -- Az én térképem nem a város mérete alapján szűr, így több mint tízezer település hőadatait mutatja." Az adatok a megjelenített város bármely pontjára kattintva részletesen elérhetők a jobb oldali adathasábban. 

Chakraborty, aki közel két évig dolgozott az algoritmusán, azt reméli, hogy térképe értékes segítség lesz a kutatók számára csak úgy, mint az építészeknek és városvezetőknek, akik arra törekednek, hogy a globális felmelegedésre tekintettel mérsékeljék a városok átlaghőmérsékletét. Addig pedig mindannyian rákereshetünk a kedvenc településünkre, hogy ott vajon mi a hőhelyzet. Budapesten például érdemes megnézni, hogy a téli napon (Winter day) közepesen sárga Belváros a bal oldali "Surface UHI intensity" (Felszíni hőintenzitás) dobozban átállítva nyári éjszakára (Summer night) egyből bepirosodik, helyenként legalább plusz 4 Celsius-fokos többletet jelezve. 

Hiver't-Klokner Zsuzsanna